Bazalt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
bazalt
BasaltUSGOV.jpg
bazaltminta
Adatok
Képződés típusa magmás
Képződés helye kiömlési
Szerkezet porfiros
Szövet iránytalan
Vegyi összetétel bázikus (mafikus)
Ásványos összetétel telítetlen
Fajsúly 2800–3000 kg/m³
Előfordulás forrópont, iniciális vulkanizmus, finális vulkanizmus

A bazalt vulkanikus kőzet, színe a szürkétől a feketéig terjed.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hígan folyó bazaltlávák viszonylag gyors lehűlése során képződik. Folyékonysága miatt nagyon szétterülő nagy felületű lávatakarót alkothat. Kontinenseken elterjedt és az óceánfenék fő alkotókőzete. A Mauna Loa, az egyik legjobban tanulmányozott aktív vulkán Hawaii szigetének zömét alkotja.

Általános jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bazalt a leggyakoribb kiömléses kőzetfajta. Bázisos, finomszemcsés, sötét színű vulkáni kőzet. Kőzetalkotó ásványai: olivin (zöldes), piroxének és plagioklászok. Alacsony a SiO2 tartalma (50%). Járulékosan apatit és magnetit majdnem mindig előfordul benne. A bazaltos láva kis viszkozitású, ezért a robbanásmentes kitörések jellemzők. Főbb bazaltos vulkáni formák: Hasadékvulkánok, Pajzsvulkánok. [1] [2] [3]

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel gyorsan hűl le, sok aprószemcsés kristályt és köztük némi kőzetüveget tartalmaz. A kristályok részben saját alakúak, részben a maradék helyeket töltik ki. Többségük annyira kicsi, hogy még nagyítóval is nehéz meghatározni őket.

Elválási formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oszlopos bazalt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fingal-barlang bejárata, Staffa-szigete, Skócia partjainál. Az oszlopos bazaltrétegre később egy újabb, nem oszlopossá szilárduló rakódott.

Ahogy a szabad levegőre kiömlő láva hűlni kezd, a zsugorodási központok között repedések alakulnak ki a felszínén. Nagy kiterjedésű, vastag, homogén összetételű, egyenletesen hűlő lávában (ideális körülmények közt) a repedések közel szabályos, főként hat-, illetve ötszögletű sejtekből álló mintázatot hozhatnak létre. A repedések felszínre merőlegesen hatolnak be a fokozatosan megszilárduló láva mélyebb rétegeibe. Így alakul ki a megszilárdult kőzet poligon hasábokból álló belső szerkezete.

A Föld nevezetesebb oszlopos-sokszöges láva alakzatai

de megtalálható Magyarországon is. Legszebb és leghíresebb előfordulása

Párnabazalt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párna bazalt

Ha a forró láva víz alatt tör fel vagy vízbe folyik, akkor gömbölyded, párna alakú formákat alkot. A hideg vízzel való érintkezés miatt a forró lávanyelvek legkülső része hirtelen, üvegesen dermed meg. A párnákon belül azonban az utánpótlódó láva továbbnyomul, és szétfeszíti az üveges kérget. Ezáltal egy újabb lávakibuggyanás, egy újabb lávapárna jön létre. Ezt a folyamatot rügyezésnek hívják. A folyamat ismétlődésével egymásba ágyazódó, vagy akár el is ágazó, bugyor- vagy rügyszerű formák alakulnak ki. Az egyedi lávapárnák esetenként el is válhatnak egymástól és ilyenkor valóban kis lávapárnácskák képződnek. Párnalávák leggyakrabban az óceánközépi hátságok mentén alakulnak ki, de létrejönnek bárhol, ahol a láva vízbe nyomul.

Bazalthegyek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A somoskői bazaltorgonák.
Bazaltfal. Mátraszentistvánban a környék bazaltját építkezésre is használták.

Geológiai értelemben három földrajzi tájegységen fordul elő nagyobb mennyiségben: A Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban. A legismertebbek a balaton-felvidéki bazalthegyek: a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró-hegy, a Hegyestű, a Halyagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget. A kisalföldiek is nevezetesek: a Somló, a Kissomlyó, a Ság, Sitke és Gérce mellett a bazaltkibúvások. A Nógrád-Gömörben található bazalthegyek közül Somoskő és a Bárna község közelében álló Szilváskő oszlopos elválású bazaltjai a legismertebbek. (Bárna közelében a Nagykő és a Kiskő is bazalthegy.)

A bazalt előfordulása más bolygókon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bazalt az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben. Ma már a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. Ennek oka az, hogy a Föld-típusú bolygókat alkotó ősi anyagforrásnak, a kondritos összetételű meteoritoknak (kondritok) az összetételében hasonló ásványtársulások fordulnak elő. Ez az ásványtársulás főleg olivinből, a kétféle piroxénből (monoklin és rombos), valamint földpátból áll. Ennek a kőzetnek a parciális olvadékai a bazaltok. A kisbolygókon előforduló bazaltok neve bazaltos akondrit.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bazaltot már régóta használják utak burkolására. A macskakő lehet kocka formájú, ha faragják és lehet hatszögletű; ha az ún: bazaltorgonából bontják. A somoskői bazaltorgonából készültek egykor Bécs utcakövei.

Az andezit mellett a bazalt is alkalmas zúzva, mint zúzottkő a vasúti ágyazat építéséhez, valamint betonburkolat és aszfaltburkolat készítésére, ahol a zúzalék adja a szerkezet vázát, és cement illetve bitumen a kötőanyag.

Újraolvasztva finom szálakból álló bazaltgyapotot állítanak elő bazaltból, ami kiváló hő és hangszigetelő anyag. Hazánkban bazaltgyapotgyár Tapolcán található.

Borsos Miklós többször használt bazaltot szobor, dombormű készítéséhez, mivel a bazalt jól csiszolható. [4]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kubovics I. (1990): Kőzetmikroszkópia I-II. (NT-42473) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  • Kubovics I. (2008): Általános kőzettan - A földkövek kőzettana. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest
  • Meyer, C. (1987): The Lunar Petrographic Thin Section Set. NASA JSC Curatorial Branch Publ. No. 76. Houston, Texas, USA.
  • Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
  • Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (szerk. Bérczi Sz.) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bazalt témájú médiaállományokat.