A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Tudakozó Így kérdezz | A kérdésfeltevés után | Amiben segíthetsz | A tegnapelőtti kérdések | A tegnapi kérdések | A mai kérdések | A Tudakozó ihlette cikkek | Archívum | Kategória, sablonok | GYIK | Emlékkönyv

Üdvözlünk a Wikipédia:Tudakozóban! Ezen a lapon néhány önkéntes igyekszik választ adni az enciklopédiába, lexikonba való kérdésekre. Szótárba illő kérdéseknek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána. Ha a te kérdésed viszont olyan, aminek lexikonban, enciklopédiában érdemes utánanézni, akkor megkérünk, hogy először is a Wikipédia automatizált belső keresőjével   próbáld megtalálni a választ. Csak ha ezek a keresések nem sikerültek, akkor: kattints ide, és kérdezz bennünket! A megnyíló szerkesztőablak fölött tájékoztatót olvashatsz a kérdés beírásának technikájáról. Ha a kérdésed a Wikipédia belső működésére vonatkozik vagy ha egy szerkesztési problémát szeretnél tisztázni, akkor az nem ide, hanem a szerkesztők külön fórumára, az úgynevezett Kocsmafalra tartozik. A kezdő szerkesztők azt is kérhetik, hogy egy személyes segítő, mentor álljon mellettük, akivel megtanácskozhatják a szerkesztéssel kapcsolatos gondjukat-bajukat. Nem tekintjük, nem is tekinthetjük feladatunknak a jogi, orvosi, gazdasági vagy más, szakmai tanácsadást. Eltűnt személyeket nem egy enciklopédiában célszerű keresni, családkutatással sem foglalkozunk. Ha tanuló vagy és a házi feladattal gondjaid vannak, segítünk, ha tudunk, de nem szeretnénk ilyesmit teljesen helyetted megoldani.	Rövidítése: WP:TUD
	Hol és hogyan keressek? Keresés a Wikipédiában a belső keresővel Keresés a Wikipédiában a Google segítségével Külső webes keresők Hatékony információkeresés az interneten Könyvtárak
A kérdés feltevése után A frissen beírt kérdések mindig a lap aljára kerülnek. Ha a szakaszcím melletti „szerkesztés” feliratra kattintasz, akkor később is módosítani tudod a kérdésedet. Minden nap új lapot kezdünk. A mai nap kérdései ezen a lapon, a tegnapiak a Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-06 lapon találhatóak. A teljes listát a Wikipédia:Tudakozó/Archívum lapon találod meg. Jegyezd meg, hogy hanyadikán tetted fel a kérdésedet. Az archívumban a dátum szerint tudsz keresni a válasz után. A választ önkénteseink ugyanis a kérdésedhez fogják írni – már ha találnak rá választ. Kérünk, hogy Legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen. Ne tedd fel ugyanazt a kérdést a Wikipédia különböző oldalain. Az archivált napok lapjain utólag már ne tégy fel új kérdéseket! Ha sikerült segítségedre lennünk, akkor örülnénk neki, ha írnál róla pár szót az Emlékkönyvünkbe!
Amiben segíthetsz Szívesen látunk téged is a Wikipédia:Tudakozó önkéntesei között! Ezen a lapon: Wikipédia:Tudakozó/Amiben segíthetsz találsz néhány ötletet arra, hogyan segítheted a Wikipédia:Tudakozó munkáját: válaszadással, az esetleg ügyetlenül beírt szövegek tagolásával, cikkírással, sablonkészítéssel, stb.
Archivált napok és hetek 2008. februárjától naponta archiválunk. Korábban ez hetenként történt. A mindenkori aktuális nap neve: Wikipédia:Tudakozó. A nap lejártával a tartalmat automatikusan átmásoljuk a megfelelő nevű lapra: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/év-hó-nap. Egy-egy lapon beül a böngésződ keresőjévél kereshetsz. Itt találsz segítséget arról, hogy hogyan teheted meg ezt a leggyorsabban. A legutóbbi pár nap lapjai: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-31 Egy héttel ezelőtt   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-01 Hat napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-02 Öt napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-03 Négy napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-04 Három napja Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-05 Tegnapelőtt Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-06 Tegnap         Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-07 Most            A teljes archívum: Wikipédia:Tudakozó/Archívum

Tartalomjegyzék 1 A tegnapelőtti kérdések 1.1 A hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió 1.2 Dr. Bán Jenőről szeretnék adni hiteles, egészen friss, fontos adatot 1.3 Danabol DS (szteroid) 2 A tegnapi kérdések 2.1 Kutyasors 2 2.2 Honnan lehet ingyen letölteni windows xp-t? 2.3 Európai országok vasúti közlekedése 2.4 Sors 1 2.5 Várak, végvárak 2.6 Környezetszennyezés 2.7 Tanár is, diáklány is szerelmes 3 2009. november 7-i kérdések 3.1 Melyik szócikkből származhat? 3.2 Antonín Dvořák

A tegnapelőtti kérdések

[szerkesztés] A hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió

Mi volt a hasonlóság és a különbség a náci német ország és a sztálini szovjetunióban?

A házi feladatot nem akarjuk helyetted megoldani, de egy picit segítünk benne! A náci Németországban köztudottan a nemzeti szocializmus dívott, azaz egy országban képzelték el a „szocialista” vívmányokat. Elsősorban az „egyenlőbb” német állampolgárok élvezhették volna előnyeit. A sztálini Szovjetunióban a szocializmus világméretű győzelmét akarták szovjet vezetéssel.– Sóhivatal ^vita 2009. november 5., 05:57 (CET)

A két háború között a diktatúrák új formája fejlődött ki, amely nemcsak az új rendet akarta fenntartani, hanem a társadalom teljes megszervezését, ellenőrzését és irányítását akarta elérni. Ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósíthassák a totalitárius rendszerek az erőszak és a terror módszerét, alkalmazták. Sem az Olaszországban sem a Németországban hatalomra jutott náci párt vezetői nem egyszerűen az 1. világháború előtti régi rendet akarták visszaállítani, hanem a népüket egyetlen eszme érdekében mozgósították. Nem elégedtek meg egy-egy erős állam létrehozásával, hanem a társadalom minden rétegét egyetlen párttól függő félkatonai szervezetbe tömörítették. A fasizmus megszüntette a demokráciát és a szabadságjogokat. A nácizmus sajátosságát a fajelméletre alapozott politikája adta meg. A nürnbergi törvények 1935-től megfosztották a zsidókat a választójoguktól és eltiltották őket sok foglalkozástól. 1938-től a nácik irtó hadjáratot folytattak ellenük, ami a 2. világháború folyamán a történelem legiszonyúbb népirtásához vezetett. A Szovjetunió a 2. világháborúban egyértelműen honvédő háborút folytatott. Előtte lévő időszakban Sztálin (ugyanúgy hitler) is egyeduralomra tört. Ezért ellenfeleiket (ellenségeiket) eltüntették a közelükből, sőt egészen a megsemmisítésükig, meggyilkolásukig üldözték őket. A honvédő háborúra valófelkészülés ehelyett minden területen dilettantizmusa uralkodott. (Például a hadsereg vezetőit eltávolíttatta.)

– Sóhivatal ^vita 2009. november 6., 07:39 (CET) Egy lényeges különbség: a hitleri diktatúra a deklarált célok megvalósítása, míg a sztálini diktatúra a deklarált célok megakadályozása volt.

[szerkesztés] Dr. Bán Jenőről szeretnék adni hiteles, egészen friss, fontos adatot

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!

--188.36.139.194 (vita) 2009. november 5., 16:36 (CET)

Lehet, hogy nem vagyok képben, erről tehetek most bizonyságot... Eddig mindig mi adtunk információt... de adhatod az új adatot!

Bán_Jenő - kattints erre a szócikkünkre - róla lesz szó? Ha hiteles az új adat, akkor bekerülhet a szócikkbe is, természetesen!

vitorla^vitalapomra 2009. november 5., 20:38 (CET)

Kérlek el ne felejtsd azt is megadni, hogy hol ellenőrizhető le az új adat. Karmela^üzenőlap 2009. november 6., 22:22 (CET)

[szerkesztés] Danabol DS (szteroid)

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném kérdezni, hogy mennyire veszélyes a Danabol DS?Mien kárshatásai lehetnek?Mennyi időn belül?És ha abba hagyom a szedést mit kell szednem ahoz, hogy ne legyen felborulás a szervezetemben?

--80.99.56.237 (vita) 2009. november 5., 18:58 (CET)

A Danabol DS-ről a Wikipédiában ebben a szócikkben olvashatsz: Metándienon. A káros hatásairól...

A kérdésed többi részéhez az alábbi sablonszövegnek különösen az utolsó mondatait ajánlom:

Az enciklopédia nem helyettesítheti az orvost! Egy enciklopédia segítséget nyújthat az orvosi kifejezések megértésében, illetve a betegségekkel, élettani folyamatokkal kapcsolatos általános tájékozódásban. Ugyanakkor ezek az információk semmilyen körülmények között nem alkalmasak személyre szóló, egyéni diagnózisok felállítására, az itt található információk nem alkalmasak orvosi kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Diagnózis felállítására kizárólag szakember képes a leletek és egyedi körülmények ismeretében.

vitorla^vitalapomra 2009. november 5., 20:25 (CET)

A tegnapi kérdések

[szerkesztés] Kutyasors 2

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sokan úgy tudják,a kutyák színvakok.Miközben biztonságosan vezetik át gazdájukat (aki látássérüt)a villanyrendőrnél.Mi oldja ezt az ellentmondást?

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 07:33 (CET)

Az internet (magyar nyelven) nagyon kevés segítséget nyújt a kérdésed megválaszolásához, gyakorlatilag mindegyik találat egyetlen forrást ismétel meg: Kutyavári Állatorvosi Rendelő - 20 kérdés és válasz a VAKVEZETŐ KUTYÁKRÓL Ez a te kérdésedre egyetlen mondattal tér ki: "Lámpás kereszteződésben mondják meg a lámpa színét, a kutya színlátása ugyanis nem bizonyított!"

Ennél alaposabb dolgot mégis találtam, méghozzá tudományos ismeretterjesztő szintű fejtegetést - íme: PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK ÉS A RÁNEVELÉSES MÓDSZER. 471 oldalas mű, a kutya neveléséről szól. A téged érdeklő részt a 197-204. oldalakon olvashatod el. (Vagyis, mindössze 8 gépelt oldal... de a többi is érdekes!)

A lényeget elmondom: a kutya nem vadállat, mint a rokonai, a farkas, a róka stb. Az évezredek alatt nagymértékben alkalmazkodott az emberhez. Annak ellenére, hogy ősei - miként rokonai ma is ilyenek - elsőrangú szaglásukra és hallásukra támaszkodva kitűnően alkalmazkodtak a szürkületi-éjszakai vadászathoz, a kutya az ember mellett - aki elsősorban nappali lény, s így alkalmazkodva hozzá! - fejlettebb látású a rokonainál. Nem érzékszerveivel, hanem agyi tevékenységével. Az egyes kutya - nevelés segítségével - képes megtanulni pl. a lámpaváltás jelentését: látja a piros színt (nem pirosnak...), s annak eltűnését is észleli. Természetesen, kell a kutya gazdájának a látók segítsége, hiszen a kutya ilyen képessége: csupán tanulás eredménye. Stb... Olvasd el a tanulmányt!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 10:16 (CET)

Találtam még valamit! A színlátás fejlődése és az emberi színlátás mechanizmusa Ez - gondolom - egy egyetemi előadás illusztrációsorozata, és feltételezem, hogy a kisérőszövege élőszóban hangozhatott el, így a képek magyarázó szövege nagyon kevés. De érdemes megnézni a 9. és a 10. oldalon lévő ábrákat. Az előbbin a kutya, az utóbbin - gondolom - az ember észlelése ugyanarra a látványra... Szóval, nem színvak a kutya, de pirosat nem lát - zöldet viszont igen... (De ezt csak én találgatom - kellene tudni, mi a képek kisérőszövege.) - vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 11:50 (CET)

szvsz én mindig arra gondoltam, hogy a dolog nyitja az, hogy nem azt tanítják a kutyának, hogy a zöld lámpán lehet átmenni, hanem azt, hogy ha az alsó lámpa világít... – Alensha ^sms 2009. november 6., 21:37 (CET)

[szerkesztés] Honnan lehet ingyen letölteni windows xp-t?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--195.199.210.78 (vita) 2009. november 6., 12:44 (CET)

Ingyen?! Sehonnan... Nem freeware termék, még csak nem is Linux... Csak a barátod CD-jéről! - vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 12:55 (CET)

A fejlesztés idején voltak a Microsoft szerverén korlátozott ideig használható, letölthető tesztpéldányok, de ez hosszú évekkel ezelőtt volt. Ha bárhol találsz ingyenes letöltési lehetőséget, az illegális kalózmásolat. Stewe ^Feedback 2009. november 6., 14:11 (CET)

Kipróbálásra korlátozott ideig használható (trialware vagy shareware) programokat sokféle honlapról lehet letölteni, és a program a próbaidő után az interneten keresztül vásárolható meg, ez a regisztrálás művelete. A Microsoft a korábban bejelentettektől eltérően még egy rövid ideig nem szünteti meg teljesen az XP operációs rendszer kiegészítésekkel történő hivatalos támogatását. Lehet, hogy a Microsoft a saját szerverein már nem teszi letölthetővé a telepítőcsomagot, de már korábban is többször vette igénybe az ingyenes fájlcserélő hálózatokat, más szoftverforgalmazókhoz hasonlóan, egy-egy kiegészítő terjesztésére. Így tehát érdemes megnézned, hogy a BitTorrent, vagy hétköznapi nevén torrent fájlcserélőn valahol elérhető-e még az XP telepítőcsomagja (a legjobb, ha a Service Pack 2 vagy 3 kiegészítést is tartalmazza már), és ha onnan sikerült letöltened, akkor a licensz megvásárlását már meg lehet oldani forgalmazókon keresztül. Ebben számítógépes ismerősök bizonyára segíteni tudnak majd, kérd a tanácsukat. - Orion 8 ^vita 2009. november 7., 00:31 (CET)

[szerkesztés] Európai országok vasúti közlekedése

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
europai orszagok vasuti kozlekedese.

--188.36.186.15 (vita) 2009. november 6., 13:26 (CET)

Írd be a Wikipédia bal szélen található keresőablakába: Európa vasúti közlekedése , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.

[szerkesztés] Sors 1

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Változott-e az ember ősidők óta? (Kénytelen vagyok némi körettel világossabbá tenni a kérdést.

Szokták mondani így volt megírva a "sors könyvében".Eljövünk erre a világra majd elkerülünk a "minden ember"útjára.A kettő között csinálunk valamit de,hogy mi van előtte és mi lesz utánna erről senkinek fogalma nincs.A kettő között van valami amit tapasztalunk és vélyük,hogy értsük. De befolyásolhatjuk-e? Vagy csak ezköztárunk változik? A saját lényünk semmit?Ezért ismétlődik a történelem?):

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 14:02 (CET)

Mit értesz az alatt, hogy "ősidők óta"?

A történelmi őskor az írásbeliség előtti korban volt. kb. 10 ezer éve. Ez a biológiai fejlődés diagramján szinte ábrázolhatatlanul kicsiny intervallum. Azóta biztosan nem változtunk meg biológiailag.

Ugyanis a főemlősök (az orángutánok, a gorillák, a csimpánzok és az emberfajok) közös őse 18-20 millió évvel ezelőtt élt és halt ki. Tőlünk legutoljára a csimpánzok váltak el, kb. 3 millió éve. Lásd: Emberszerűek.

Az emberfélék külön öregnemet alkotnak. Ebben is sok kihalt nem és faj van, az Australopithecustól kezdve, a neandervölgyin keresztül... A mai élő emberfaj neve: Homo sapiens, pontosabban egy fajta: Homo sapiens sapiens - de ez mára vitatott... Mindenesetre, a cro-magnoni ősember már a mi ősapánk, ő már a mi fajtánk, kb. 30-40 ezer éves. Ha valamelyikük manapság élne, rokonunk lehetne.

A lényünk azóta is változik. A ma emberének egészen más céljai, erkölcsei vannak, mint akár a mezopotámiai-óegyiptomi földművesnek...

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 15:22 (CET)

A törzsfejlődés útján olyan kicsiny időszelet az, amit ma emberi történelemnek nevezünk, hogy kizárható az ember változása. A történelmi tapasztalat talán megváltoztathatná az embert, ugyanakkor az igaz, hogy sokkal szebbek a mai csajok, mint az ősidőkben.Dencey ^vita 2009. november 6., 15:28 (CET)

Re"Ősidők óta" arra az időszakra gondolj amikor az akkori emberi lény jobban hasonlított a mai emberhez mint bármi egyébbhez az élővilágban.Mit érzett,vagy gondolhatott,ha elvették a játékát? Vagy esetleg azt amit birtokolt.Ez lehetett tárgyon kívül más is.Lehet,hogy érzett fájdalmat, bánatot,örömöt,szerelmet vagy megelégedetséget.Mit tett amikor dühüs volt?Követ dobott a másikhoz,vagy elővette a bunkóját.Mit tesz a mai ember?Hozzávág a másikhoz egy atombombát,de előtte becserkészi egy atomtengeralattjáróval.Nem látom a lényegi különbséget.A"kedvetlen ismeretlen"

„Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja.”

– Arany János: Civilizáció

Dencey ^vita 2009. november 6., 18:52 (CET)

"Ősidők óta" = Az az idő, amikor az akkori emberi lény a mai emberhez? Mint bármi egyébhez? Ezt nem értem! A mai emberhez már hasonlít a cro-magnoni ember és azóta minden ember... ugyanis a cro-magnoni ember már mi vagyunk! Tehát 35 ezer éve...

Mit sorolsz fel? Játék, birtokolt, fájdalom, bánat, öröm, szerelem... miért ez a felsorolás?

Van lényegi különbség az ősember és a mai ember között. A vademberek - ha elpusztították a szomszéd horda táborát, akkor elpusztították az embereket is, mert szükségük volt az ő gyüjtögető-vadász területükre, akkor pl. nemcsak a férfiakat ölték meg, hanem a gyermekeket is, és csak a nőket hurcolták magukkal. A gyerekeket is, mert azok más férfi, más hím génjeit hordozták magukban. A nőknek az a kötelességük, a gyüjtögetés, a mi ellátásunk mellett, hogy a mi génjeinket szaporítsák. Ma is így teszünk?! (Nem azt kérdem, hogy mit gondolunk magunkban, hanem azt, hogy mit teszünk!)

Más, szintén cáfolat arra, hogy nem változtunk volna meg! Európában 1945-től béke van, immár 64 éve! És nem tudjuk elképzelni, hogy csak azért mert eltelt 25-30 békeév, azóta két pusztító háborúnak kellett volna lennie! A harmadik generáció él békében! Nem az egész egész emberiség, csak a legmagasabb technikai-gazdasági szinten állók... Azért kell dolgoznunk, hogy ez terjedjen, nem pedig a leplezetlen birtoklási vágy, vagyis a háború!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 18:20 (CET)

[szerkesztés] Várak, végvárak

Miből épültek a várak?

--78.92.239.51 (vita) 2009. november 6., 15:53 (CET)

Abból az alapanyagból, amit a közelben találtak. Földből, fából, kőből. Olvasd el a vár szócikket.– Frisnyák Zsuzsa ^vita 2009. november 6., 18:48 (CET)

[szerkesztés] Környezetszennyezés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Úgy tartják,az ember alaposan elátta a baját ennek a planétának(elszennyezte),aminek súlyos következményei lesznek.Mit csinált viszont az 1700-as évektől visszamenőleg?Nem volt olyan helyzetben,hogy szennyezni tudjon,vagy irreverzibilis folyamatokat indítson el.Bolygónk történelmében mégis voltak katasztrofális éghajlati változások.Néhány jégkorszak,de felmelegedés is.Itt paradokszont érzek.Valóban bizonyítottak az agódalmak?

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 18:09 (CET)

Mindenféle provinciális aggodalomra válaszul:
A Nap öreg csillagnak számít, hiszen már legalább 4,5 milliárd éves. A csillagászok számítása szerint még legalább ennyi ideig fog változatlan erővel sugározni. Ha addig még létezünk, mi, az emberiség, addigra mindenképpen új lakóhelyet kell keresnünk az Univerzumban! Akár kismillió jégkorszak keserít minket addig, akár még több globális felmelegedés...
De fel a fejjel! Mostanában hallani olyan vélekedéseket, hogy az ember okozta üvegházhatás katasztrófává fokozódása hibás kalkuláció eredménye!
vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 18:43 (CET)

A problémában nem itt van a paradoxon. A Föld nagy léptékű történelmében valóban számos olyan esemény lehetett, némelyik nyomát már meg is találták a tudósok, amelyek jelentősen megváltoztatták a bolygó éghajlatát. Ezek katasztrófák voltak, és bizonyára évtízezrek teltek el közöttük. A földi éghajlatnak, azután, hogy a légkör állapota nagyjából az emberiség által ismert helyzetet érte el, szintén voltak periodikus változásai. A tudósok szorgalmasan keresik ezeknek a kiváltó okait éppúgy, mint a következményeinek emlékeit, és számos természeti jelenség felkerült már a gyanúsítottak listájára. Például kozmikus égitest becsapódása és különlegesen nagy vulkán kitörése által a légkörben szétterített por, a Nap hőmérsékletében sejthető periodikus változások, a Föld mágneses terének legyengülése és átfordulása és így tovább. Ezek hatásának a jelenkor globális felmelegedésével való összehasonlítása azért nem paradox, mert nem tudjuk, illetve általában nem is gondolkodunk el rajta, hogy a múltban egy-egy éghajlati katasztrófának mi volt a hatása az élővilágra. Elég valószínű, hogy a növényzet, az állatvilág, és amikor már voltak előemberek, ősemberek, azok populációjában is jókora irtást végzett a változás. Ma, innen nézve könnyen legyintünk arra a lehetőségre, hogy a jégkorszak elérkezésének hatására, mondjuk, az akkori emberiség háromnegyede elpusztult. Akik szerencsésebb helyzetben voltak, és akik leleményesen, rugalmasan tudtak igazodni a megváltozott éghajlathoz, azokból később ismét gyarapodásnak indult az emberiség. Ha ma az emberiség háromnegyede kipusztulna, azt nem fogadnánk ilyen megértően, bizakodva abban, hogy a túlélők majd ismét felnevelnek egy civilizációt.

Vagyis ha ma a felmelegedés hatásaként milliók pusztulásáról szól egy tudományos jóslat, azt rémítő jövőnek találjuk, különösen mert éppen a fejlettebb technikájú kultúrákban tud nagyobb hatású rombolást végezni egy megsemmisítő erő, ugyanakkor ez meg sem közelíti azt a pusztulást, amelyet egy homályos, régi katasztrófa annak idején okozott.

A globális felmelegedést elsősorban a légkörbe bocsátott széndioxid mozdítja előre. Az újkor kezdete, tehát valóban körülbelül a XVII. század óta ez folymatosan és drasztikusan nő. Nehéz elképzelni, hogy pár autó, tábortűz, kályha mérhető hatást gyakorolna az irdatlan méretű légkörre, de milliárdnyi van ezekből a szennyezőkből, és az igazi kárt ráadásul az ipari szennyezés okozza. A Föld energiaigénye eljutott arra a mértékre, amikor már az emberhez mérten gigantikus természeti környezeten megfigyelhető az ember tevékenységének a jele. Az okozott változás kicsi, de már nem jelentéktelen.

Ugyanis nem az a legfőbb probléma, hogy az éves átlaghőmérséklet néhány fokkal magasabb lesz, emiatt az embereknek kicsivel jobban melege lesz nyáron. A probléma egyik része az, hogy ott, ahol már eddig is borzasztó hőség volt, most már elviselhetetlenné válhat a hőség. Komolyabb probléma, hogy a meleg nyarak ellen egyre többen szerelnek fel klímaberendezéseket, amelyek forróságot árasztanak magukból, még forróbbá téve a lakásokon, irodákon kívüli teret, ráadásul az általuk felzabált rettenetes mennyiségű áram előállításához meg kell növelni a villanyerőművek termelését, még tovább növelve a légkörbe bocsátott széndioxidot.

A legnagyobb baj pedig az, hogy az élővilágnak sok olyan része van, amely az embernél sokkal kisebb tűrőképességű, ugyanakkor nagy jelentőségű. A legfontosabb ezek közül az óceánok planktontömege. A szakbiológusok hittel állítják, hogy csupán néhány foknyi melegedés a tengervízben katasztrofális pusztulást okoz a planktonok között, illetve ezer kilométerekkel áthelyezi a planktonban gazdag vizek övezeteit. Márpedig nagyon sok olyan tengeri élőlény van, amelynek a fő tápláléka a plankton, és rengeteg ember élelmezése alapul a tengerre, egyébként pedig a planktonok is jócskán hozzátartoznak ahhoz a széndioxid-feldolgozó rendszerhez, amely pár száz évvel ezelőttig egyensúlyban tudta tartani ezt a kényes rendszert. Hasonlóan a sokat, de nem eléggé hatásosan emlegetett óriáserdőségekhez. Ha a széndioxidfaló tengeri és szárazföldi élővilág megritkul, kevesebb oxigén termelődik, viszont több széndioxid marad, amely tovább löki a lejtőn a teljes bioszférát.

Az elváltozást már megindítottuk, és az elváltozás hatásai sajnos tovább növelik az elváltozást. Valahol nyilván meg fog törni az útja, talán öt-hat fokos melegedés után csökkeni kezd a hőmérséklet, de lehet, hogy addigra százmilliók halnak éhen, az áradások nagyvárosokban okoznak katasztrófákat, amelyeket járványok és elszabadult háborúskodások fognak követni, a gabonatermésben kritikus csökkenést okoz az erősebb meleg, az esetleg velejáró aszály, természetes vizek apadhatnak el, a helyükön maradó mocsárban fertőzéseket hordozó rovarok szaporodnak el rettenetes mértékben, és így tovább.

A sok klímakutató egy része a hőséget emlegeti, mások nagy viharokat, megint mások ritka kemény teleket. Paradoxonnak látszik, hogy a felmelegedés hatalmas területekre köszöntő fagyokat hozhat. Az éghajlat elemei, amelyeket nagyon rövid távon a meteorológusok értelmezésében szoktuk megismerni, nagyon finoman kiegyensúlyozott, rendkívül bonyolultnak látszó rendszert alkotnak. Nem véletlen, hogy a meteorológusok is csak korlátozott valószínűségű előrejelzéseket tudnak adni néhány napnyi távolságra. Természetesen az egyensúlyát vesztett éghajlat meg fogja találni az egyensúlyát egy más szerkezetű, eloszlású helyzetben, azzal csak az a baj, hogy esetleg százmilliók, netán milliárdok lesznek képtelenek a szükséges mértékben igazodni hozzá. Az eljövendő katasztrófa áldozatainak kevés vigaszt nyújthat az, hogy a teljes emberiség feltehetőleg nem fog kipusztulni, mert az ember az intelligenciájával még a mostani szupersérülékeny technológiai berendezkedésünk elvesztése után is fenn tudja tartani saját magát, a lakosság nagy részének elvesztése ellenére. És egyáltalán nem biztos, hogy a fejlettebb technológiájú kultúrák lesznek a túlélők, mivel azoknak, akik ma is egyszerű eszközökkel küzdenek meg eredményesen a létfenntartás feladataival, több esélyük lehet a túlélésre egy megsemmisített elektromos, víz- és gázhálózat romjai között rekedt, a távoli élelemforrásoktól elvágott, "civilizált" emberiségnél.

Mivel folyamatosan regisztrált meteorológiai megfigyelések mindössze kétszáz éve gyűlnek, a tudománynak nem volt elég lehetősége arra, hogy megfigyelje egy-egy tényező kis változásának hatását az egész rendszerre. Sokféle modell, elmélet van a jelenségekre, de a kutatás még nem adott elég alapot egy globális éghajlatváltozás részleteiben történő előrejelzésére. Éghajlatváltozás lesz, ebben szinte mindenki egyetérthet, hiszen már az elmúlt ötven év megfigyelései is megmutatnak olyan tendenciákat, amelyek tovább fognak haladni. Hogy a változás nagyobb területek éghajlati jellegzetességeit hogyan befolyásolja, arról viszont sokféle találgatás folyik. És persze más lesz az eredmény az európai kontinensre nézve, és más az óceániai szigetekre, természetesen, emiatt nem is lehetséges, hogy a felmelegedés hatásáról szóló beszámolók mind egybehangzóak legyenek. Sok a bizonytalanság is, mert nem ismerjük eléggé az összetevők viselkedését sem. Például "a nagy óceáni szállítószalag" nevű globális tengeráramlat érzékenységéről is csak találgatni lehet, noha az biztos, hogy a felmelegedés az áramlás megállítása felé halad. Csak azt nem tudhatjuk, hogy hol van az a pont, amikor ez az éghajlati szempontból felbecsülhetetlen hatású áramlás valóban drasztikusan eltorzul.

Tehát ha paradox jóslatokat is hallunk a felmelegedés következményeiről, az részben azért van, mert nem fogja az egész Földet egyformán megváltoztatni, részben pedig azért, mert ellentmondó, és adatok híján még bizonyíthatatlan tudományos modellek versenyeznek, és nem tudhatjuk, hogy melyik bizonyul a leghelyesebbnek. Ráadásul mi ki vagyunk szolgáltatva a világunk politikai és gazdasági urainak esetleges manipuláló szándékainak is, mint mindig, és ez sajnos még arra is hatással lehet, hogy mi mikor melyik előrejelzéssel találkozhatunk, ami szintén zavarja az áttekintést. Egy dolog egészen biztos: a légkör megnövelt üvegházhatása meg fogja változtatni az éghajlati egyensúlyt, és ez sok ember életét fogja veszélyeztetni. Kár, hogy eljutottunk idáig, de még mindig nem lenne késő azért tenni, hogy a változás minél később okozzon katasztrófát, és minél kevesebb idő teljen el a most ismert, kiismert állapothoz való visszatérésig. - Orion 8 ^vita 2009. november 7., 01:43 (CET)

[szerkesztés] Tanár is, diáklány is szerelmes

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni Mi lehetett Annak A Filmnek A címe Amelyben Egy Tanár s egy tanuló leány szerelembe esik.

--84.0.229.3 (vita) 2009. november 6., 20:43 (CET)

Rengeteg ilyen film van... számolatlan.
Még olyan is, amelyben egymással kerülnek viszonyba...

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 20:55 (CET)

Nekem így elsőre Michelle Wild egyik alakítása ugrott be... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 6., 22:14 (CET)

2009. november 7-i kérdések

[szerkesztés] Melyik szócikkből származhat?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Egy cikkben a Wikipédiára hivatkozva, idézőjelben szerepel egy szöveg, amelyet sehogyan sem találok (a Google segítségével sem), és nem is hiszem, hogy ilyen hibákkal volna fönn nálatok. Melyik szócikk lehet? Ez a szöveg: „Sztálin halála után az új szovjet vezetés az új koncepció részeként Rákosi Mátyással az élen személyre szóló meghívással az MDP nyolc vezetőjét Moszkvába hivatták. A megbeszélések során (1953. jún13-16) durva hangnemben éles kritikával illették Rákosit és utasították, hogy adja át a kormányfői posztot Nagy Imrének, akit, miután az MDP KV ülése jóváhagyta, az Országgyűlés miniszterelnökké választott (1953.07.04.). Ekkor lehetővé vált a TSz-ekből a kilépés”.(Wikipédia) - Köszönöm, ha segíteni tud valaki! - Jakab Géza

--91.82.166.242 (vita) 2009. november 7., 03:36 (CET)

1953. június elején a szovjet párt vezetése Moszkvába rendelte Rákosi mellett a magyar párt több vezetőjét. Az MDP delegációja 1953. június 12-én indult. Ezt a küldöttséget is Rákosi Mátyás vezette, tagja volt a kormány öt elnökhelyettese közül három (Gerő Ernő, Nagy Imre és Hidas István), a Minisztertanács Titkárságának vezetője (Szalai Béla), egy miniszter (Hegedüs András, földművelésügy), a Budapesti Pártbizottság első titkára (Földvári Rudolf), valamint az Elnöki Tanács elnöke, a formailag pártonkívüli Dobi István. A meghívottak kiválasztásában az játszott főszerepet, hogy a szovjet vezetők még májusban személyi változásokat kezdeményeztek a magyar párt- és állami vezetés összetételében. Rákosi azonban senkit sem tudott helyetteséül javasolni. A meghívottak tehát részint azokból kerültek ki, akiket a szovjet pártvezetők saját információik, Kiszeljov jelentései és Rákosi tájékoztatása szerint „előléptetésre méltó” kádereknek tartottak.

1953. június 13-án, a magyarokat az SZKP KB Elnöksége legbefolyásosabb tagjai fogadták: Malenkov, Berija, Molotov, Hruscsov, Bulganyin és Mikojan. A magyar vezetéssel való „konzultációt” már megelőzte egy hasonló 1953. június 2–4. között a Német Demokratikus Köztársaság vezetőivel, Walter Ulbrichttal és Otto Grotewohllal; Kelet-Berlinben június 11-én közlemény jelent meg a keleti tömb első korrekciós csomagtervéről, a „Neuer Kurs”-ról. A szovjetek kérdés megvitatását ajánlották: „a gazdasági fejlődés egyes kérdéseit”, a „káderek kiválasztását” és az „önkényeskedések” problémáját.

Bevezetőjében Rákosi úgy állította be a helyzetet, hogy a meglévő esetleges hibákat a korábbi útmutatás szellemében ki is javították. Tárgyalópartnerei nem éppen ezt várták. „Az a benyomásunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat.” – mondta Malenkov, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetét, a beszolgáltatás túlzásait, a parasztok elleni eljárások nagy számát tette szóvá.

A többiek is elsősorban a mezőgazdaság katasztrofális helyzetét, a túlzott iparfejlesztést és a repressziók óriási méreteit említették. Berija élesen elítélte azt, hogy Rákosi személyesen irányította az államvédelmet, beleszólt egyes nyomozásokba, sőt személyesen adott utasítást fizikai erőszak alkalmazására. Kijelentette, hogy Rákosinak le kell mondania a kormányfői tisztségről, s azt át kell adnia Nagy Imrének. Hruscsov mondta ki, hogy a hibákért egyértelműen Rákosi a felelős. Rákosi megpóbált legalább néhány kérdésben magyarázkodni, a Sztálintól vagy máshonnan kapott szovjet tanácsokra hivatkozni, de hiába. Berija többször világosan elhatárolta magát és társait a halott vezértől.

A szovjet vezetés lényegében utasítást adott, hogy a magyarok készítsenekírásos intézkedési tervet a hibák kijavítására, és állítsák össze a tervezett személyi változásokat is. A két dokumentumot a delegáció még Moszkvában el is készítette. Ezekbe Nagy Imre kezdeményezésére bekerült a kuláklista megszüntetése és a termelőszövetkezetekből való kilépés lehetősége is. A tárgyalások második fordulójában, június 16-án e párthatározat tervezetét beszélték meg a szovjet pártvezetőkkel. Ők ragaszkodtak ahhoz, hogy a dokumentumban pontosan jelöljék meg Rákosi, Gerő, Farkas és Révai személyes felelősségét. Molotov indítványára kimondták, hogy az erőszakkal szervezett termelőszövetkezetek feloszlása is lehetséges. Sztálin temetését követően Magyarországon semmi sem utalt közeli változtatásokra.

A korrekció meghirdetése 1953 Dencey ^vita 2009. november 7., 14:06 (CET)

[szerkesztés] Antonín Dvořák

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Melyik filmben van Antonín Dvořák Az Új világ szimfónia 4. tétele?