A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Tudakozó Így kérdezz | A kérdésfeltevés után | Amiben segíthetsz | A tegnapelőtti kérdések | A tegnapi kérdések | A mai kérdések | A Tudakozó ihlette cikkek | Archívum | Kategória, sablonok | GYIK | Emlékkönyv

Üdvözlünk a Wikipédia:Tudakozóban! Ezen a lapon néhány önkéntes igyekszik választ adni az enciklopédiába, lexikonba való kérdésekre. Szótárba illő kérdéseknek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána. Ha a te kérdésed viszont olyan, aminek lexikonban, enciklopédiában érdemes utánanézni, akkor megkérünk, hogy először is a Wikipédia automatizált belső keresőjével   próbáld megtalálni a választ. Csak ha ezek a keresések nem sikerültek, akkor: kattints ide, és kérdezz bennünket! A megnyíló szerkesztőablak fölött tájékoztatót olvashatsz a kérdés beírásának technikájáról. Ha a kérdésed a Wikipédia belső működésére vonatkozik vagy ha egy szerkesztési problémát szeretnél tisztázni, akkor az nem ide, hanem a szerkesztők külön fórumára, az úgynevezett Kocsmafalra tartozik. A kezdő szerkesztők azt is kérhetik, hogy egy személyes segítő, mentor álljon mellettük, akivel megtanácskozhatják a szerkesztéssel kapcsolatos gondjukat-bajukat. Nem tekintjük, nem is tekinthetjük feladatunknak a jogi, orvosi, gazdasági vagy más, szakmai tanácsadást. Eltűnt személyeket nem egy enciklopédiában célszerű keresni, családkutatással sem foglalkozunk. Ha tanuló vagy és a házi feladattal gondjaid vannak, segítünk, ha tudunk, de nem szeretnénk ilyesmit teljesen helyetted megoldani.	Rövidítése: WP:TUD
	Hol és hogyan keressek? Keresés a Wikipédiában a belső keresővel Keresés a Wikipédiában a Google segítségével Külső webes keresők Hatékony információkeresés az interneten Könyvtárak
A kérdés feltevése után A frissen beírt kérdések mindig a lap aljára kerülnek. Ha a szakaszcím melletti „szerkesztés” feliratra kattintasz, akkor később is módosítani tudod a kérdésedet. Minden nap új lapot kezdünk. A mai nap kérdései ezen a lapon, a tegnapiak a Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-20 lapon találhatóak. A teljes listát a Wikipédia:Tudakozó/Archívum lapon találod meg. Jegyezd meg, hogy hanyadikán tetted fel a kérdésedet. Az archívumban a dátum szerint tudsz keresni a válasz után. A választ önkénteseink ugyanis a kérdésedhez fogják írni – már ha találnak rá választ. Kérünk, hogy Legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen. Ne tedd fel ugyanazt a kérdést a Wikipédia különböző oldalain. Az archivált napok lapjain utólag már ne tégy fel új kérdéseket! Ha sikerült segítségedre lennünk, akkor örülnénk neki, ha írnál róla pár szót az Emlékkönyvünkbe!
Amiben segíthetsz Szívesen látunk téged is a Wikipédia:Tudakozó önkéntesei között! Ezen a lapon: Wikipédia:Tudakozó/Amiben segíthetsz találsz néhány ötletet arra, hogyan segítheted a Wikipédia:Tudakozó munkáját: válaszadással, az esetleg ügyetlenül beírt szövegek tagolásával, cikkírással, sablonkészítéssel, stb.
Archivált napok és hetek 2008. februárjától naponta archiválunk. Korábban ez hetenként történt. A mindenkori aktuális nap neve: Wikipédia:Tudakozó. A nap lejártával a tartalmat automatikusan átmásoljuk a megfelelő nevű lapra: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/év-hó-nap. Egy-egy lapon beül a böngésződ keresőjévél kereshetsz. Itt találsz segítséget arról, hogy hogyan teheted meg ezt a leggyorsabban. A legutóbbi pár nap lapjai: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-14 Egy héttel ezelőtt   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-15 Hat napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-16 Öt napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-17 Négy napja   Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-18 Három napja Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-19 Tegnapelőtt Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-20 Tegnap         Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-21 Most            A teljes archívum: Wikipédia:Tudakozó/Archívum

Tartalomjegyzék 1 A tegnapelőtti kérdések 1.1 Az aradi vértanúk utolsó mondatai 1.2 Mirc, Budapest 1.3 Romhányi József egyértelműsítése 2 A tegnapi kérdések 2.1 Magyarország határainak koordinátái 2.2 Gáspár József családfája 3 A mai kérdések 3.1 A XXI. század emberideálja

A tegnapelőtti kérdések

[szerkesztés] Az aradi vértanúk utolsó mondatai

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy tudja -e a történetírásunk az aradi vértanúk, kivégzés előtti utolsó mondatait? (Dencey)

Nem, a szemtanúk beszámolói szerint a vértanúk (az egy Leiningen-Westerburg Károly kivételével) nem beszéltek kivégzésük előtt. Sem a Gracza-féle forradalomtörténet (amelynek vonatkozó részét maga is szemtanúk beszámolói alapján állította össze), sem más munka nem említ ilyesmit. Lásd [1]. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 19., 11:54 (CET)

Köszönöm a választ, bár a weben hihetetlen nagy számban idézik az állítólagos mondatokat. De a legutóbbi október 6-án például Bábel Balázs érsek emlékbeszéde Aradon is tartalmazta a nemzeti legendáriumban őrzött mondatokat. Dencey ^vita

A történelem nem az erősségem.Mert nem becsőlöm igazán.A tények a kivégzésre vonatkoznak.Ezek

nem tartalmazzák a feltételezésed.Szerintem ha ilyen lenne(utolsó mondatok),az a témával kapcsolatban prioritás lenne.De gondoj bele kedves kérdező!A halálraítéltek mind tanult,képzett főtisztek voltak.Ezek az emberek egy lélektanilag teljesen sérült,beteg embernek a markában kerültek.Ez HAYNAU volt a hiéna.Nem volt katonához illő és emberhez méltó eljárás. Amikor a halál csak karnyújtásnyira van ,ilyen előzmények után nincs mit mondani.Adok egy forrást,ahol olvashatsz erről.[2]

– Kedvetlen ismeretlen ^vita 2009. november 19., 18:33 (CET)

Kedves Kedvetlen értelek én titeket, de mégis honnan van idézve a magyar weben az a rengeteg 'utolsó mondat'. Sok visszaemlékező forrásanyaga fennmaradt. Az is érdekes lehet, hogy az el nem hangzott utolsó mondatok kiktől származnak. Ez ugyanis történelmi tényadat lenne és a wikipédia cikke lenne az egyetlen, amelyik ilyen mélységben taglalná az aradi vértanúk kultuszának létrejöttét és kialakulását. Ne törődjetek bele kedvetlenül, abba, hogy ehhez kevesek vagytok. Üdv Dencey ^vita 2009. november 19., 18:44 (CET)

Talán ismered őket:

• Aulich Lajos ezt mondta a halála előtt: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

• Kiss Ernő a pápai Krisztus Rend lovagja kérte, hogy imádkozzanak lelkéért és ezt mondta: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

• Poeltenberg Ernő megcsókolta bajtársait és az őt vigasztaló papot és úgy búcsúzott.

• Leiningen-Westerburg Károly írta a legszívszorítóbb leveleket a siralomházból a feleségének a jobb világ és a viszontlátás reményében. És amikor könnyezni látta a vigasztalására kimenő Winkler Brunót, aki később maga is börtönbüntetést szenvedett, akkor ezt mondta: imádkozzunk tisztelendő urak, együtt, hisz mindannyian keresztények vagyunk, mivel hogy egy Atyának gyermekei vagyunk.

• Dessewffy Arisztid: tegnap hősök kellettek, ma mártírok… így parancsolja ezt hazám szolgálata.

• Láhner György így fejezte be: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

• Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Gondoskodott saját gyászmiséjéről is, a börtönéből írt levelében megjegyzi feleségének: „a papnak adtam egy aranyat misére. Isten veled!”

• Nagy-Sándor József: sztoikus nyugalommal tűrte a halált, s ezt mondta a hóhérnak: Hodie mihi, cras tibi. De előtte még megállapította: „de rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

• Schweidel József feszülettel kezében halt meg és ezt kérte Bardócz minorita atyától: „Kezeim között akarom tartani s vele meghalni, s ha már meghaltam, ne irtózzék kezeim közül kivenni s aztán majd fiamnak átadni”.

• Knézich Károly legkevesebbet szólt, mindvégig imádkozott.

• Török Ignác: „nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Õt szolgáltam.”

• Vécsey Károly, akit utolsónak akasztottak fel, a csatában sokszor személyes ellenségének tartott és már meghalt Damjanich János kezét megcsókolta mintegy bocsánatot kérve. A halála előtti órában ezt mondta: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

• Damjanich János mintha csak a két lelkész halálát is jóvá akarná tenni, börtönében katolikus hitre tért, megvallotta a katolikus hitet és meggyónt. Az aradi vértanúktól származó legszebb imádságot hagyta ránk, amit minden október 6-án rájuk emlékezve értük is imádkozunk, az imát így fejezi be: „Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Amen.”

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dencey (vita • közreműködései) 2009. november 19., 18:46

• Dencey, ez egy nagyon érdekes kérdés, amit felvetettél: Kik írták az aradi vértanúk utolsó mondatait? Honnan származnak ezek a legendák? Hol és mikor idézték először ezeket a mondatokat ebben a formában? Városi legendáról lenne szó? Karmela^üzenőlap 2009. november 19., 19:22 (CET)

Karmela, tudom, hogy nagyon érdekesek. Sajnos többször kértem már segítséget, de elakadt azon a megközelítésen, hogy nincs forrásuk ezért wikiképtelen ez az adat adat. De így ez róka fogta csuka történet marad. Üdv. Köszönöm az érdeklődésedet és a szigorúság nélküli véleményedet. Dencey ^vita 2009. november 19., 19:32 (CET)

A száz évvel ezelőtt divatos kalendáriumokban bukkanhattak fel ezek a mondatok, ahol a nemzettörténet sokszor erősen kiszínezve, és romantikus érzülettel jelent meg. A katolikus világkép: a szentek és csodák sora mellett a nemzet hőseinek is fel kellett mutatniuk az egyszerű nép számára, ami igazolta emelkedettségüket. A szerzők pedig kikerekítették ezzel az életrajzukat. Egy idézet a Debreceni Kaelndáriumból: „Kalendáriomunkat pedig, az üres levegőből merített jövendőmondások helyett, gyönyörködtető, szívet nemesítő, tanító és közhasznú toldalékokkal kívánjuk kedvessé és érdemessé tenni.” [3] – Rodrigó ⇔ 2009. november 20., 07:55 (CET)

Köszönöm. Ez már egy konkrét nyom. :) Nagyon köszönöm. Sajnos a wikipédiában nem elégséges forrrásként ez az információ. A konkrét elterjedt "utolsó mondatokat", csak konkrét forrásmegjelölésekkel lehet az Aradi vértanúk szócikkben alkalmazni. Amíg ez nincs meg,addig sajnos kitörlik a cikkből.Dencey ^vita 2009. november 20., 08:03 (CET)

Ki bizony, és ha elő is kerülne valami olyan forrás, hogy "Pityipalkó kalendáriuma, 1865", akkor is kikerülne a cikkből. A vértanúk sosem mondották az utólag szájukba adott mondatokat, tehát a cikkben sincsen helyük. Önálló cikk lehet, mondjuk "Az aradi vértanúk állítólagos utolsó mondatai" vagy hasonló cím alatt, de ehhez meg komoly kutatómunka szükségeltetne. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 20., 09:45 (CET)

Rendben. Csak peckesen. :DDDDD Dencey ^vita 2009. november 20., 10:02 (CET)

[szerkesztés] Mirc, Budapest

a mircre szeretnek felmeni budapestrol innen meg soha nem probaltam

--62.165.240.13 (vita) 2009. november 19., 12:41 (CET)

A kérdésre sajnos nem tudunk válaszolni: a Wikipédia csak lexikális témákkal foglalkozik.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Karmela^üzenőlap 2009. november 20., 23:45 (CET)

[szerkesztés] Romhányi József egyértelműsítése

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Szerkesztők!

Honnan vették azt a valótlan adatot, hogy Romhányi József író Prof dr. Romhányi György és Dezső fivére lett volna? Az író csak névrokon. Prof. Dr. Romhányi György testvéröccse Dr. Romhányi József egyetemi docens, gyermekorvos volt. A családra vonatkozó adatok pontosak, de Romhányi József ("Rímhányó Romhányi") író nem ennek a Romhányi családnak a tagja! Egyébként írásait szeretjük. Ha még kétsége lenne keressen meg írásban . Üdvözlettel:

Dr. Romhányi Szilvia orvos, Dr. Romhányi József leánya.

--81.182.170.193 (vita) 2009. november 19., 19:37 (CET)

Köszönjük az információit!
(Személyes adatait a közleménye alól töröltük - nem célszerű ezeket az internet nyilvánossága elé tárni! De a cikk szerkesztőinek - akik javítani fogják a szóckket - átadjuk.)

vitorla^vita 2009. november 19., 21:03 (CET)

A tegnapi kérdések

[szerkesztés] Magyarország határainak koordinátái

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints

ide!

Keresem – mindeddig hiába – Magyarország legészakibb és legdélibb, illetve legnyugatibb és legkeletibb pontjának földrajzi koordinátáit.

Sajnos a Google Mapsból nem sikerült kinyernem a szükséges adatokat. (Az adatok egy pozíciós térképsablonhoz kellenének.)

Köszönettel: CsGábor^{megbeszélés} 2009. november 20., 01:12 (CET)

• Az ország legészakibb pontja

North End Magyaroszág legészakibb pontja (GCNORT)

Helye: Füzér-Lászlótanya üdülő, a volt Károlyi vadászkastély kilátója.

• Az ország legkeletibb pontja

EastEnd (GCeend)

Helye: Garbolc községtől északkeletre kb. 2,5 km, a Túr első magyar területen levő hídja közelében elhelyezett jel.

• Az ország legdélibb pontja

South End (GCsend)

Helye: Beremendtől délre, a Beremend-Kásád közút mellett elhelyezett jel.

• Az ország legnyugatibb pontja

WestEnd v3.0 (GCwend)

Helye: Szakonyfalutól délre, vadászházi erdei pihenő.

Dencey ^vita 2009. november 20., 07:12 (CET)

Köszönöm a választ. Nagyon hasznosnak találom a belinkelt honlapot. Segítségével arra is sikerült rájönnöm, hogy hogyan kell a Google Mapson a koordináták pontjait lekérdezni. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. november 20., 21:10 (CET)

Köszönöm, hogy köszönöd, szerintem is hasznos oldal a geocaching.hu Nekem nagyon nagy öröm lenne, ha a geoládák linkjeit lehetne ötvözni a wikivel. :) Dencey ^vita 2009. november 20., 23:46 (CET)

[szerkesztés] Gáspár József családfája

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Gaspar Jozsef csaladfaja

A bogarfalvi Gaspar jozsef csaladfajat szeretnem megtudni nagyon fontos papairokhoz amiben mar az idos emberek nem tudnak segiteni.Az internet segitsegevel remelem sikerul. Koszonom Varom a valaszt

--89.39.17.230 (vita) 2009. november 20., 13:37 (CET)

Sajnos családtörténetre vonatkozó információink nincsenek, a Wikipédia:Tudakozó csak olyasmivel foglakozik, amit egy enciklopédiában vagy lexikonban keresne az ember. Talán a szülőket, nagyszülőket lehetne első körben megkérdezni, és utána a családok lakhelye szerinti egyházi feljegyzéseket, vagy a polgármesteri hivatalok, tanácsok feljegyzéseit megtekinteni, a Magyar Országos Levéltárat felkeresni. A világhálón vannak erre szakosodott adatbázisok is, ezek megtalálásához egy külső webes keresőrendszerbenben a genealogy research, family tree és a családtörténet szavakat érdemes beadni.. Sok szerencsét a kereséshez!

vitorla^vita 2009. november 20., 14:11 (CET)

A mai kérdések

[szerkesztés] A XXI. század emberideálja

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mi a XXI. század, azaz napjaink emberideálja/embereszménye?

--77.221.36.56 (vita) 2009. november 21., 14:07 (CET)