Andok

Andok
Sajama Park, Bolívia
Hely	Dél-Amerika Argentína Chile Peru Bolívia Ecuador Kolumbia Venezuela
Legmagasabb pont	Aconcagua (6962 m)
Típus	vulkanikus, gyűrődéses
Hosszúság	7000 km
Szélesség	200-600 km
Térkép

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km), átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.

Az Andok a legmagasabb hegység Ázsián kívül. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.

Fizikai jellemzők

Geológia

Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca kéreglemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.

Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca lemez, illetve részben az Antarktiszi kéreglemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.

Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chileben, Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.

Éghajlat

Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány km-re már esőerdők vannak. A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.

Felfedezése

Woodbine Parish és Joseph Barclay Pentland végighaladt a bolíviai Andok nagy részén 1826 és 1827 között.

Hegycsúcsok

Fő cikk: Az Andok hegycsúcsai

Az El Misti egy tipikus rétegvulkán az Andokban

Az Andok 10 legmagasabb hegycsúcsa

Magasság	Név	Ország
6962 m	Aconcagua	Argentína
6891 m	Ojos del Salado	Argentína, Chile
6792 m	Monte Pissis	Argentína
6770 m	Cerro Mercedario	Argentína
6768 m	Huascarán	Peru
6759 m	Cerro Bonete	Argentína
6758 m	Nevado Tres Cruces	Argentína, Chile
6739 m	Llullaillaco	Argentína, Chile
6658 m	Walther Penck-csúcs	Argentína
6638 m	Incahuasi	Argentína, Chile

Külső hivatkozások

• PhotoGlobe: Andes around Mt. Mercedario
• Andes geology (University of Arizona)
• Climate and animal life of the Andes
• Civilizations of Ancient Peru