Libanoni cédrus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Libanoni cédrus
Libanonban, a Libanon hegyén
Libanonban, a Libanon hegyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Cédrus (Cedrus)
Faj: C. libani
Tudományos név
Cedrus libani
A. Rich.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni cédrus témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni cédrus témájú kategóriát.

Kék atlaszcédrus (Cedrus libani ssp. atlantica) toboza és tűlevelei közelről
Libanon zászlaja

A libanoni cédrus (Cedrus libani, Cedrus lebani) örökzöld fa, a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a cédrus növénynemzetség egyik faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Libanonban legendás állományainak csak hírmondói maradtak. Kisebb csoportjai, erdőfoltjai Ain Zahalta, Jebel Baruk, Hadeth, Bsharre és Ehden környékén láthatók, és egy-két ponton Szíriában is megmaradt. Tauruszi cédrus nevű alfaja Kis-Ázsiában, a Taurus hegységben él, és – a Földközi-tenger keleti partvidékéhez hasonlóan – kilíkiai jegenyefenyővel (Abies cilicica), görög borókával (Juniperus excelsa) és szagos borókával (Juniperus foetidissima) társul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes vagy magas fa (15–40 m). Törzse általában hamar több melléktörzsre ágazik, idős korában óriás ernyőt formál. A fiatal példányok koronája többnyire kúpos, az idősebbeké kiterül és szélesen ellaposodik. Az első éves ágak meredeken felfelé nőnek, de a csúcsuk kissé lehajlik – az alattuk sorakozó ágak vízszintesen, szélesen szétterülnek.

Kérge fiatalon szürke, sima, idővel sűrűn, pikkelyesen berepedezik. 2–3,5 cm hosszú, hegyes tűlevelei rendszerint fényes zöldek. A hosszúhajtásokon a tűk magányosan szórtan nőnek, a törpehajtásokon pedig 20–36 tagú csokrokban. A 4-5–cm hosszú, hengeres, felálló porzós toboz eleinte világoszöld, a rövid kocsányos, ugyancsak felálló termős toboz zöld; ősszel mindkettő megbarnul. Az érett tobozok 7–12 cm hosszúak és 3–6 cm vastagok hirtelen kiszélesedők, a csúcsuk besüllyed („hordó alakúak”). A tobozok a harmadik évben érnek világosbarnára. Éréskor leválnak, lepotyognak a tobozpikkelyek, és a hajtáson csak a csupasz tengely marad meg. A magok terjedését szárnyas függelékek segítik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lassan növő fa. A kiirtott erdők helyén az újulat nem tudja megvédeni a talajt az eróziótól, ezért a Közel-Keleten egykori nagy erdőséget kopár karsztfennsíkok, sziklagyepek váltották fel.

Fényigényes; a szárazságot jól tűri. Szinte bármilyen talajon megél. Az alapváltozat a védett, napos helyeket kedveli, mert fagyérzékeny – éppen ezért Magyarországon kevés a kifejlett példány. Az európai kertekbe a 17. század elejétől telepítik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atlanti cédrus

Atlaszcédrus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atlaszcédrus (C. l. var. atlantica, illetve Cedrus atlantica) az Észak-afrikában honos. Marokkóban 130 ezer hektáron nő (meghatározóan az Atlasz-hegységben és Rif tartományban), Algériában pedig 23 ezer hektáron. Tunéziában nincs őshonos állománya. Tűi merevek, kékeszöldek, hengeres-tojásdad tobozai 5–8 cm hosszúak. Egyik változata, a C. atlantica ‘Glauca’ a kertészetekben leggyakrabban kapható cédrus.

Európában Franciaországban nő a legnagyobb területen. Először az 1860-as években az Avignon városától északkeletre található Mont-Ventoux-hegységben, Bédoin község fölött telepítették a kiirtott erdők helyére 800 m fölötti térszínen egy délnek néző, enyhén lejtő hegyoldalra, mintegy 15 hektáron. A természetes szaporulatnak hála a 2000-es évek elejére a cédruserdő elérte a 2000 hektárt; az eredeti állomány fái 20–22 m magasak, törzsük átmérője 80–100 cm. A kedvező tapasztalatok hatására az 1900-as évek utolsó negyedében a francia erdészek erőteljes cédrustelepítésbe kezdtek (főleg a Pireneusokban, Rialsesse környékén. A 2000-es évek első évtizedében Dél-Franciaországban a molyhos tölggyel, magyallal, örökzöld tölggyel, feketefenyővel és erdeifenyővel vagy elegyetlenül ültetett atlaszcédrus erdők összterülete elérte a 20 ezer hektárt, megközelítve ezzel a faj algériai elterjedését.

Kisebb, több évtizedes állományai nőnek a

Az ezeken a helyeken szerzett tapasztalatok alapján 1995-ben a fajt bevonták a kiskunsági erdeifenyvesek részleges fajcserés felújítási kísérleteibe. A leghatékonyabb változatnak az erdeifenyővel elegyes ültetés bizonyult; a korai juharral ültetett cédrusokat a gyorsabban fejlődő juhar elnyomta. A fagykár nem volt jelentős, de a mikorrhiza-kezelés nélkül kiültetett csemeték közül sok károsodott.

Ciprusi cédrus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ciprusi cédrus (C. l. var. brevifolia) – mint neve is mutatja – Ciprus szigetén, a Troodos-hegységben él; alig néhány hektáron maradt fenn. Ennek tűi és tobozai a legrövidebbek, és ez az egyetlen olyan alfaj, amelynek kertészeti alkalmazása nem jött divatba.

Libanoni cédrus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A libanoni cédrus (C. l. var. libani) a faj névadó, alapváltozata. Libanonban összesen alig tíz hektárnyi cédruserdő maradt fenn, főleg Bécharré környékén. Ezek a fák több száz évesek, némelyik ezer évnél is idősebb.

Fontosabb kertészeti változatai:

  • Cedrus libani ‘Candelabrum’
  • Cedrus libani ‘Columnaris’
  • Cedrus libani ‘* Comte de Dijon’
  • Cedrus libani ‘De* Cidua’
  • Cedrus libani ‘Denudata’
  • Cedrus libani ‘Elysabeth’
  • Cedrus libani ‘Glauca’
  • Cedrus libani ‘Glau* Ca Pendula’
  • Cedrus libani ‘Golden Dwarf’
  • Cedrus libani ‘Gold Tip’
  • Cedrus libani ‘Green Knight’
  • Cedrus libani ‘Green Pri* Ce’
  • Cedrus libani ‘Heemstede’
  • Cedrus libani ‘Minuta’
  • Cedrus libani ‘Mount Tryplos’
  • Cedrus libani ‘Multi* Caulis’
  • Cedrus libani ‘Nana’
  • Cedrus libani ‘Nana Pyramidata’
  • Cedrus libani ‘Niksartyp’
  • Cedrus libani ‘Pendula’
  • Cedrus libani ‘Purdue Hardy’
  • Cedrus libani ‘Prostrata’
  • Cedrus libani ‘Sargentii’
  • Cedrus libani ‘Stri* Cta’
  • Cedrus libani ‘Taurus’
  • Cedrus libani ‘Tortuosa’
  • Cedrus libani ‘Viridis’
  • Cedrus libani ‘Wormleybury’

Budapesten, a II. Kondor út 5. alatti beépítetlen telek hátsó részén, az Apáthy-sziklától nem messze, Fedák Sári színművésznő egykori parkjának utolsó maradványaként áll a város egyetlen cédrusa, egy 120 éves libanoni cédrus. Több mint 12 méter magas, törzsének kerülete közel három méter.

Ennél öregebb példányokat a Kárpát-medencében csak

Az atlaszcédrussal oly szép sikereket elért Franciaország egyetlen, mintegy húsz hektáros libanoni cédrus erdeje az Alacsony-Alpokban, a St. Michel megfigyelő állomás közelében nő.

Tauruszi cédrus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tauruszi cédrus

a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A tauruszi cédrus (C. l. var. stenocoma) Törökországban, a Taurus-hegységben alkot erdőségeket – az új erdősítésekkel együtt mintegy 150 ezer hektáron. Külleme olyan, mint az alapfajé, de termete robusztusabb, magassága elérheti a 40 métert. Lombja élénkzöld (sokszor kékes árnyalatú). Teljesen télálló.

Tokajban egy magántelken cseperedik egy mintegy fél hektáros, az 1990-es évek első felében ültetett tauruszi cédrus liget;

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fáját illatos gyanta itatja át, és ez rendkívül ellenállóvá és tartóssá teszi. A föníciaiak leginkább ebből építették hajóiakat, és az alapváltozatot csaknem ki is irtották ennek érdekében. Libanoni cédrusból készítették az egyiptomi múmiák koporsóit is. Az egyiptomiak egyéb célokra (míves asztalosmunkák stb.) nagyjából i.e. 3000-től rendszeresen importálták a mai Libanon területéről.

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A libanoni cédrus Libanon állam jelképe; az ország zászlaján is szerepel.

A zsidó-keresztény hitvilágban szereplő fák közül a libanoni cédrus az egyik legnevezetesebb. Költői példázatként szerepel a próféták jóslataiban (Ez. 17,22) az Énekek énekében (5,15) és sok más helyen. A középkorban a Szűzanya fájának tekintették, a Szent Kereszt legendája szerint részben libanoni cédrusból készült Jézus keresztje. A keresztény kultúrkörben már örökzöld növényekhez hasonlóan visszatérően az örök élet és a Paradicsom jelképeként tűnik fel.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]