Kalifornia

Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°37, -120

Ez szócikk az USA tagállamáról szól. Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.

Kalifornia

Kalifornia zászlaja

Kalifornia címere

Becenév: The Golden State

Mottó: Eureka – Megtaláltam

Közigazgatás

Fővárosa

Sacramento

Legnagyobb város

Los Angeles

Kormányzó

Jerry Brown (D)

Hivatalos nyelv

angol

Postai rövidítés

CA

ISO 3166-2

US-CA

Felvétel az Unióba

sorrendben

31.

dátuma

1850. szeptember 9.

Rangsor

terület szerint

3.

népesség szerint

1.

népsűrűség szerint

12.

Népesség

37 253 956 fő (2010)^[1] +/-

Népsűrűség

83,78 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

összesen

424 345 km²

ebből víz

4,7 %

Időzóna

PST: UTC-8/-7

Szélesség

é. 32°30' – é. 42°

Hosszúság

ny. 114°8' – ny. 124°24'

Kiterjedés

kelet-nyugati

402,5 km

észak-déli

1240 km

Domborzat

legmagasabb pont

4418 m

átlagmagasság

884 m

legalacsonyabb pont

-86 m

Kalifornia weboldala

Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Baja California állam határolja.

A helynév eredete[szerkesztés]

A Kalifornia név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író 16. század elején megjelent Las sergas de Esplandián (’Esplandián cselekedetei’) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ez valószínűleg az arab kalifa mintájára született). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint kezdetben csak a kaliforniai félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.

Éghajlat[szerkesztés]

A Csendes-óceán partja, Monterey County

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.

Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death Valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Története[szerkesztés]

Kalifornia térképe

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, és rövid függetlenség után (mely államot Kaliforniai Köztársaságnak nevez a történelem) csatlakozott az Egyesült Államokhoz. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

Népesség[szerkesztés]

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.

Kalifornia lakosságszáma:

1980: 23 700 000
1990: 29 800 000
2000: 33 900 000
2010: 37 253 956

Az állam etnikai megoszlása:^[2]

62.6%	Fehér amerikai- beleértve 16.2% fehér hispán
6.4%	Afroamerikai
0.8%	Amerikai indián és alaszkai benszülött
10.8%	Ázsiai amerikai
0.4%	Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött
2.8%	Kettő vagy több rassz Egyéb rassz
32.4%	A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű

Népesebb városok[szerkesztés]

Los Angeles

San Diego

San Francisco

Los Angeles (4 045 873)
San Diego (1 336 865)
San José (989 486)
San Francisco (824 525)
Long Beach (492 642)
Fresno (486 116)
Sacramento (475 743)
Oakland (420 183)
Santa Ana (353 184)
Anaheim (346 823)
Bakersfield (328 692)
Riverside (296 842)
Stockton (289 927)
Chula Vista (231 305)
Fremont (213 512)
Modesto (209 936)
Irvine (209 806)
Glendale (207 157)
San Bernardino (205 493)
Huntington Beach (201 993)

Gazdaság[szerkesztés]

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.

Műszaki iparágak[szerkesztés]

Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása alkot fontos szerepet az állam iparában.

Film- és szórakoztatóipar[szerkesztés]

Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több, a filmkészítés elsőrangú helyén álló filmstúdió székhelyével.

Ásványkincsek és bányászat[szerkesztés]

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina. Színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. Nem fémes ásványok közül a legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős mennyiségű kőolajmezők is találhatóak, amely jelentős szerepet alkot az állam vegyipara számára.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar[szerkesztés]

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek, ahol a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű talaj helyezkedik el, kedvezve a szőlőtermesztésnek, világhírűek a kaliforniai borok. Nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztésben a legfontosabb szerepet a szarvasmarhák tenyésztése alkotja, de kiemelkedő fontosságú a lótenyésztés is.

Turizmus[szerkesztés]

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos területnek, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.