Kalifornia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°

Disambig gray.svg Ez szócikk az USA tagállamáról szól. Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.
Kalifornia
Kalifornia zászlaja
Kalifornia zászlaja
Kalifornia címere
Kalifornia címere
Közkedvelt elnevezés: The Golden State
Mottó: Eureka – Megtaláltam
Map of USA highlighting California.png
Közigazgatás
Fővárosa Sacramento
Legnagyobb város Los Angeles
Kormányzó Jerry Brown (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés CA
ISO 3166-2 US-CA
Felvétel az Unióba
sorrendben 31.
dátuma 1850. szeptember 9.
Rangsor
terület szerint 3.
népesség szerint 1.
népsűrűség szerint 12.
Népesség
Népesség 37 253 956 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 83,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 424 345 km²
ebből víz 4,7 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
Szélesség é. 32°30' – é. 42°
Hosszúság ny. 114°8' – ny. 124°24'
Kiterjedés
kelet-nyugati 402,5 km
észak-déli 1240 km
Domborzat
legmagasabb pont 4418 m
átlagmagasság 884 m
legalacsonyabb pont -86 m
Kalifornia weboldala

Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.

A helynév eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalifornia név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író 16. század elején megjelent Las sergas de Esplandián (’Esplandián cselekedetei’) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ez valószínűleg az arab kalifa mintájára született). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint kezdetben csak a kaliforniai félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csendes-óceán partja, Monterey County

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.

Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death Valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalifornia térképe

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, és rövid függetlenség után (mely államot Kaliforniai Köztársaságnak nevez a történelem) csatlakozott az Egyesült Államokhoz. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.

Kalifornia lakosságszáma:

  • 1980: 23 700 000
  • 1990: 29 800 000
  • 2000: 33 900 000
  • 2010: 37 253 956

Az állam etnikai megoszlása:[2]

62.6% Fehér amerikai- beleértve 16.2% fehér hispán
6.4% Afroamerikai
0.8%

Amerikai indián és alaszkai benszülött

10.8%

Ázsiai amerikai

0.4%

Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött

2.8% Kettő vagy több rassz

Egyéb rassz

32.4% A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű

Népesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.

Műszaki iparágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása alkot fontos szerepet az állam iparában.

Film- és szórakoztatóipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több, a filmkészítés elsőrangú helyén álló filmstúdió székhelyével.

Ásványkincsek és bányászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina. Színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. Nem fémes ásványok közül a legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős mennyiségű kőolajmezők is találhatóak, amely jelentős szerepet alkot az állam vegyipara számára.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek, ahol a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű talaj helyezkedik el, kedvezve a szőlőtermesztésnek, világhírűek a kaliforniai borok. Nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztésben a legfontosabb szerepet a szarvasmarhák tenyésztése alkotja, de kiemelkedő fontosságú a lótenyésztés is.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos területnek, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. Forrás: US Census Bureau.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.