Pennsylvania
| Pennsylvania | |||
|
|||
| Becenév: The Keystone State; Quaker State; Coal State; Oil State; State of Independence | |||
| Mottó: Virtue, Liberty, and Independence (angol) – Erény, szabadság és függetlenség | |||
 |
|||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Harrisburg | ||
| Legnagyobb város | Philadelphia | ||
| Kormányzó | Ed Rendell | ||
| Hivatalos nyelv | nincs (de facto angol, 90.7%; pennsylvaniai holland) |
||
| Postai rövidítés | PA | ||
| ISO 3166-2 | US-PA | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 12 | ||
| dátuma | 1787. december 12. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 33 | ||
| népesség szerint | 6 | ||
| népsűrűség szerint | 10 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 12 604 767 fő (2009)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 105,80 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 119 283 km² | ||
| ebből víz | 2,7 % | ||
| Időzóna | EST UTC-5/-4 | ||
| Szélesség | é. 39°43' – é. 42° | ||
| Hosszúság | ny. 74°43' – ny. 80°31' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 455 km | ||
| észak-déli | 255 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 979[1] m | ||
| átlagmagasság | 335 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0[1] m | ||
| Pennsylvania weboldala | |||
Pennsylvania (Commonwealth of Pennsylvania) egyike annak a négy államnak az Egyesült Államokban, amelyek elnevezésükben használják a Commonwealth (közösség/nemzetközösség) kifejezést. A másik három Kentucky, Massachusetts és Virginia.
Bár svédek és hollandok voltak első európai betelepülői, elnevezése a kvéker William Penntől ered, aki a „Penn erdeje” jelentésű, latin Pennsylvania nevet adta a területnek, apja emlékére. Ma két fontos városa van: Philadelphia, a virágzó nagyváros, az Independence Hallban található Liberty Bell (szabadságharang) hazája és Pittsburgh, a forgalmas folyami kikötőváros.
Egyike az Egyesült Államok alapító államainak; Philadelphiát gyakran nevezik az amerikai nemzet bölcsőjének. Az Alapító Atyák itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Alkotmányt. A Pocono hegység és a Delaware Water Gap népszerű kirándulóhelyek.
Az úgynevezett „Holland Pensylvania”, déli-központi régió is kedvelt a turisták körében. Lakosai nagyrészt német eredetűek, többek között amisok és mennoniták, főleg Lancaster, York, és Harrisburg környékén, kisebb részben az Allentown-Bethlehem-Easton területen és a Susquehanna-folyó völgyében. A szigorúbb előírást követő amisok egy része elhagyta a területet, de a mennoniták közül sokan itt maradtak, különösen Lancaster megyében. Néhányan továbbra is elutasítják a modern élet nyújtotta kényelmet, lóvonta közlekedési és mezőgazdasági eszközöket használnak, míg mások látszólag megkülönböztethetetlenek az egyéb vallási irányzatokat követő emberektől.
(Az angolban használt „Dutch” szó hollandot jelent, de ez esetben a holland helytelen elnevezés, mert ezek az emberek valójában német eredetűek. A németek saját nyelvükön „Deutsch” néven említik magukat, ennek a félreértett változata adta a térség nevét.)
A Pearl Harbornál megsérült USS Pennsylvania hadihajó erről az államról kapta a nevét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Az állam megalakulása előtt a területen delavár, irokéz, soson és egyéb őshonos indián törzsek laktak.[3] 1643-ban dél-keleti részén, Philadelphia környékén svédek telepedtek le, de a terület feletti irányítást előbb a hollandok, majd az angolok (későbbiek során Nagy-Britannia) vették át.[4][5][6]
1681. március 4-én II. Károly angol király egy, a mai Pennsylvaniát is magába foglaló területet adományozott William Penn-nek.[7] Penn (keresztény) vallásszabadságot hirdető kvéker kolóniát alapított és latinul „Penn erdejé”nek nevezte el. A földek Philadelphiától északra és nyugatra eső részét, Montgomery, Chester és Delaware megyéket walesi kvékerek foglalták el: a területen mai napig maradtak fenn walesi elnevezésű városok.
Pennsylvania nyugati része az 1812-es brit–francia-indián háborúban a vitatott területek közé tartozott. A franciák számos erődítményt építettek, köztük a kulcsfontosságú Duquesne-erődöt, a mai Pittsburgh területén.
A kolónia elismertsége, a vallásszabadságnak[8] köszönhetően egyre nőtt és nagy számban vonzotta a német, skót és ír betelepülőket, akik hozzájárultak Pennsylvania mai képének kialakításához. Később benépesítették a környező nyugati államokat is.
1704-ben három déli megye, New Castle, Kent, és Sussex önállósította magát és 1710-ben megalakították Delaware államot.
Pennsylvania és Delaware azon tizenhárom állam közé tartoznak, amelyek 1776-ban fellázadtak a brit uralom ellen. 1787. december 12-én Pennsylvania ratifikálta az Amerikai Alkotmányt[9] (másodikként, 5 nappal Daleware után) és ezzel az Amerikai Egyesült Államok alapító tagjává vált.
Pennsylvaniában található Gettysburg, melynek közelében a gettysburgi csata zajlott. Ezt sok történész tekinti az amerikai polgárháború nagy fordulópontjának..[10] A harcok halottjai a Gettysburgi Nemzeti Temetőben nyugszanak.
A 19. század második felében nyugat Pennsylvaniában született meg az amerikai kőolaj- (petróleum)ipar és hosszú évekig innen elégítették ki az Egyesült Államok petróleumigényének legnagyobb részét.
A 20. században az állam acélipara fejlődésnek indult és egyes városai hatalmas acélgyárak központjaivá váltak. A hajóépítés és egyéb iparágak is virágoztak Pennsylvania keleti felén és több régióban a szénbányászat is kulcsfontosságú volt. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nagyszámú európai bevándorló keresett itt munkát; a szervezett munkások és a nagy iparvállalatok között drámai, időnként véres összecsapásokra került sor.
Az amerikai acélipar és egyéb nehézipari ágazatok 20. századi hanyatlása nagy csapást jelentett az állam számára.
[szerkesztés] Földrajza
Pennsylvania beceneve a Keystone zárókövet jelent, mivel az állam az első 13 állam között, éppen középen helyezkedett el, és gazdaságilag is a legerősebb volt. Földrajzilag hidat képez mind az észak-keleti és déli államok, mind a Keleti-part és a Középnyugat között. Északról, észak-keletről New York, keleten, a Delaware folyó túloldalán New Jersey, délen Delaware, Maryland és Nyugat-Virginia, nyugaton az Ohio folyó és az Erie-tó határolja. Fontosabb folyói a Delaware, a Susquehanna, Monongahela, Allegheny, és az Ohio. Az állam fővárosa Harrisburg.
Pennsylvania kiterjedése észak-déli irányban 274, kelet-nyugati irányban 455 kilométer.[11] Teljes területe 119 283 km². amiből 2 990 km² víz. Az Amerikai Egyesült Államok 33. legnagyobb állama, legalacsonyabb pontja a Delaware folyó mellett tengerszinten található.
[szerkesztés] Gazdaság
Pennsylvania bruttó állami terméke (GSP) 2008-ban 553,3 milliárd dollár volt,[12] ezzel az országban a hatodik helyen áll. Ha önálló állam lenne, gazdasága a 18. legnagyobb lenne világviszonylatban. Az egy főre jutó GSP 35 641 dollár, amivel 26. az Egyesült Államokban.[12]
Az ipar Philadelphia, Pittsburgh, Erie, Scranton-Wilkes-Barre és Allentown-Bethlehem-Easton köré csoportosul. Az állam nagy része mezőgazdasági jellegű.[13] Az Egyesült Államok legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune 500 listán hat philadelphiai vállalat szerepel.[14] A város pénzügyi központként is funkcionál.[15] Pittsburghben nyolc Fortune 500 cég található,[14] Pennsylvaniában összesen pedig 50.[14]
A legnagyobb munkáltató az államban a Wal-Mart, ezt követően pedig a Pennsylvaniai Egyetem.[16]
A munkanélküliségi ráta az államban 2010 januárjában 8,8% volt.[17]
[szerkesztés] Demográfiai adatok
Az államban Perry megyében a legkoncentráltabb a lakosság.[18]
Nagy az etnikai szórás, sok ázsiai, arab, koreai, spanyol ajkú és afro-amerikai hívja hazájának.
Etnikai megoszlása 2005-ben a teljes lakosságra vetítve:[19]
- 86,83% fehérbőrű
- 11,20% feketebőrű
- 0,45% indián
- 2,46% ázsiai
- 0,09 hawaii
A lakosság származása szerinti 5 legnagyobb csoport eredete 2003-as adatok szerint: Németország (27,66%) Írország (17,66%), Olaszország (12,82%), angol-amerikaiak (8,89%) és Lengyelország (7.23%).[20]
[szerkesztés] Vallás
A kvékerek, akik Penn kolóniáját alapították vallási türelmet hirdettek, aminek következtében sok más vallású csoport is letelepedett a területen. Jöttek evangélikusok Új-Svédországból (Delaware környéke), Európában üldözött amisok és mennoniták, skót és ír presbiteriánusok és egyéb csoportok. Ez, 17.-18. századi mértékkel meglehetősen vegyes népességet jelentett, ami bizonyítja Penn jóindulatú kormányzását.
Később, az iparosodás megindulásakor római katolikus európai bevándorlók színesítették tovább a képet. Philadelphiában található Szent Neumann János síremléke, aki maga is cseh emigráns volt és a bevándorlók helyzetének könnyítésén, illetve az amerikai egyházi iskolarendszer kialakításán dolgozott.
Pennsylvania lakosságának vallási megoszlása 2000-ben (nem teljes felmérés alapján, kerekített adatok):[21]
- Protestáns – 30%
- Evangélikus - 10%
- Római katolikus – 53%
- Ortodox keresztény – 1%
- Más vallások – 5%
- zsidó - 4%
- muszlim - 1%
[szerkesztés] Az állam jelképei
- Állatfaja: fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
- Itala: tej
- Madara: galléros császármadár (Bonasa umbellus)
- Fővárosa: Harrisburg
- Kutyafaja: dán dog
- Hala: pataki pisztráng (Salvelinus fontinalis)
- Virága: hegyi babér (Kalmia latifolia)
- Fossziliája: a Phacops rana trilobita
- Rovarfaja: pennsylvániai szentjánosbogár (Photuris pennsylvanica)
- Dala: Pennsylvania
- Fája: kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis)
Forrás: [1]
[szerkesztés] Források
- ^ a b
- ↑
- ↑ Pennsylvania Indian tribes
- ↑ Paullin, Charles O, Edited by John K. Wright. Atlas of the Historical Geography of the United States. New York, New York and Washington, D.C.:: Carnegie Institution of Washington and American Geographical Society, Plate 42. o (19932)
- ↑ Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 10: 17–23. o (1973-1979)
- ↑ Van Zandt, Franklin K.. Boundaries of the United States and the Several States; Geological Survey Professional Paper 909.. Washington, D.C.: Government Printing Office, 74; 92. o (1976)
- ↑ Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 4: 278–280. o (1973-1979)
- ↑ Quakers and the political process
- ↑ Pennsylvania ratifies the Constitution of 1787
- ↑ Rawley, p. 147; Sauers, p. 827; Gallagher, Lee and His Army, p. 83; McPherson, p. 665; Eicher, p. 550.
- ↑ Geography
- ^ a b Bureau of Economic Analysis
- ↑ Appeals court races wrap up with focus on voter mobilization
- ^ a b c Fortune 500
- ↑ Philadelphia stock exchange
- ↑ Wal-Mart tops Pa. list of largest private employers
- ↑ Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
- ↑
- ↑ Census.gov
- ↑ American Community Survey 2003 Multi-Year Survey for Pennsylvania
- ↑ The ARDA
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||
