Nyugat-Virginia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nyugat-Virginia állam

(Nyugat-Virginia zászlaja) (Nyugat-Virginia címere)
Az állam beceneve: Mountain State
Az USA tagállamai
Fővárosa	Charleston
Legnagyobb város	Charleston
Kormányzó	Joe Manchin (D)
Hivatalos nyelv	angol
Terület   – összesen   – szárazföld   – víz   – víz %	Terület szerint 41. 62 809 km² 62 436 km² 376 km² 0,6%
Népesség   – 2000. évi adatok	Népesség szerint 37. 1 808 344 fő
Népsűrűség   – 2000. évi adatok	Népsűrűség szerint 29. 29 fő/km²
Felvétel az unióba   – sorrendben   – dátuma	35. 1863. június 20.
Időzóna	EST: UTC-5/-4
Szélesség	77°40'Ny – 82°40'Ny
Hosszúság	37°10'É – 40°40'É
K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés Domborzat   – legmagasabb   – átlagosan   – legalacsonyabb	210 km 385 km   1482 m 455 m 73 m
Postai rövidítés	WV
ISO 3166-2	US-WV
Weblap	www.wv.gov

Nyugat-Virginia az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, ekkor azonban - mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt - elszakadt az államtól 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja). Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a "határállamoknak", melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagyrésze a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy Szélességi körön található Pittsburghel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache Régióban található, melyet a hétköznapokban csak "Appalachia"-ként emlegetnek.^[1] Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni az önmeghatározásukra.^[2]

Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szén bányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, raftingolni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Történet 2.1 Európaiak felfedezése és a letelepedés 3 Közigazgatás 3.1 Legnépesebb települések 3.2 Kisebb városok 4 Gazdaság 5 Népesség 6 Nevezetességek 7 Jegyzetek 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Történet

Nyugat-Virginia történelmét alapjaiban határozta meg az a kettősség, hogy egy határállam (angolul:border state). Az állam, amit ma Nyugat-Virginiának hívnak az őslakos indiánok kedvelt vadászterülete volt az európai hódítók megérkezte előtt. Számos kőkori maradvány található Moundsvilleben, South Charlestonban, és Romney közelében. Habár keveset tudunk ezen civilizációkról, a leletek arról tanúskodnak, hogy fejlett kohászat folyt itt valamikor.

[szerkesztés] Európaiak felfedezése és a letelepedés

1671-ben Abram Wood tábornok William Berkeley, a Virginia Colony kormányzja irányítása mellett egy különítményt küldött előre, akik felfedezték a Kanawha vízesést. 1716-ban Alexander Spotswood kormányzó körülbelül 30 lovassal eljutott a mai Pendleton Megye területére. John Van Metre, egy indián kereskedő jutott el először az állam északi részére, 1725-ben. Ugyanebben az évebn Pennsylvania állambeli német telepesek megalapították New Mecklenburg-ot, mely ma a Shepherdstown nevet viseli, és a Potomac partján terül el. Ezt követően folyamatosan alapították az újabb településeket.

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Charleston, 53,421 (2007-es becslés: 50,478) Huntington, 51,475 (2007-es becslés: 48,982) Parkersburg, 33,099 (2007-es becslés: 31,617) Morgantown, 26,809 (2007-es becslés: 29,361) Wheeling, 31,419 (2007-es becslés: 29,101) Fairmont, 19,097 (2007-es becslés: 19,096) Weirton, 20,411 (2007-es becslés: 18,842) Beckley, 17,254 (2007-es becslés: 16,830)

Martinsburg, 14,972 (2007-es becslés: 16,450) Clarksburg, 16,743 (2007-es becslés: 16,341) South Charleston, 13,390 (2007-es becslés: 12,479) Teays Valley, 12,704 (2007-es becslés: N/A) Bluefield, 11,451 (2007-es becslés: 11,063) St. Albans, 11,567 (2007-es becslés: 11,028) Vienna, 10,861 (2007-es becslés: 10,613) Cross Lanes, 10,353 (2007-es becslés: N/A)

[szerkesztés] Kisebb városok

Barboursville Berkeley Springs Beckley Bridgeport Buckhannon Charles Town Dunbar Elkins Fayetteville Follansbee

Grafton Hamlin Harpers Ferry Hinton Kenova Keyser Kingwood Lewisburg Logan Madison

Mannington Marlinton Moorefield Moundsville New Martinsville Nitro Oak Hill Paden City Petersburg Philippi

Pleasant Valley Point Pleasant Princeton Ranson Ravenswood Richwood Ripley Romney Salem Shepherdstown

Shinnston Summersville Webster Springs Welch Wellsburg Weston Westover White Sulphur Springs Williamson Williamstown

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• USA Travel - Nyugat-Virginia magyarul