Ohio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ohio
Ohio zászlaja
Ohio zászlaja
Ohio címere
Ohio címere
Közkedvelt elnevezés: The Buckeye State
Mottó: With God, All Things Are Possible (angol) – Istennel minden lehetséges
Map of USA highlighting Ohio.png
Közigazgatás
Fővárosa Columbus
Legnagyobb város Columbus
Kormányzó John Kasich (R)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés OH
ISO 3166-2 US-OH
Felvétel az Unióba
sorrendben 17.
dátuma 1803. március 1.
(visszamenőleg kikiáltva: 1952. augusztus 7.)
Rangsor
terület szerint 34.
népesség szerint 7.
népsűrűség szerint 9.
Népesség
Népesség 11 536 504 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 107,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 116 096 km²
ebből víz 8,7 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 38°27' – é. 41°58'
Hosszúság ny. 80°32' – ny. 84°49'
Kiterjedés
kelet-nyugati 355 km
észak-déli 355 km
Domborzat
legmagasabb pont 472 m
átlagmagasság 260 m
legalacsonyabb pont 139 m
Ohio weboldala

Ohio az Amerikai Egyesült Államok 17. tagállama. Az ország 34. legnagyobb állama, a 7. legnépesebb a maga 11,5 millió lakosával és 9. legsűrűbben lakott állama. Ennek ellenére magas fokú kivándorlás és hajléktalanság jellemző Ohióra.

Az angol Ohio szó az irokéz ohi-yo szóból ered, melynek jelentése: nagy folyó. Eredetileg az unión kívüli északnyugati vidékként tartották számon, ám 1803. március 1-jén, elsőként az Északnyugati Rendelet alatt, csatlakozott az Államokhoz mint 17. tagállam. Ohio beceneve Vadgesztenye Állam (Buckeye State), az ohiói vadgesztenyefák miatt. Lakosait Vadgesztenyéknek (Buckeyes) nevezik.

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ohiót északról az Erie-tó és Michigan, nyugatról Indiana, délről Kentucky és Nyugat-Virginia, keletről pedig Pennsylvania állam határolja.

Fővárosa Columbus, közel az állam földrajzi középpontjához.

Legjelentősebb folyója az Ohio, a Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán az Északnyugati terület déli határa volt, s egyúttal határvonal (demarkációs vonal) a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismeretes, mint a Mason–Dixon-vonal. A folyóvölgy klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között. A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek a Point State Parknál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburgh-től északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármas határa Nyugat-Virginia–Ohio–Pennsylvania államoknak East Liverpool (OH), Chester (WV) és Midland (PA) közelében. A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ohio népességeloszlása

A körülbelüli 45 000 fő 1800-tól kezdődően minden évtizedben körülbelüli 10%-os növekvést mutatott az 1970-es népszámlálásig, amikor 10,65 millió ohiói lakost számoltak. A népesség növekedése a következő 4 évtizedben lelassult, ma több mint 11 millióan laknak Ohio államban. 2007-ben népességének 6,5%-a volt 5 évnél fiatalabb, az ország 6,9%-ához viszonyítva. Továbbá 13,4%-uk volt idősebb 65 évnél, míg az országos átlag 12,6% volt. Ohio népességének 51,3% nő, az ország átlagos 50,8%-ával szemben.

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1800 45 365
1810 230 760 408,7%
1820 581 434 152%
1830 937 903 61,3%
1840 1 519 457 62%
1850 1 980 329 30,3%
1860 2 339 511 18,1%
1870 2 665 260 13,9%
1880 3 198 062 20%
1890 3 672 329 14,8%
1900 4 157 545 13,2%
1910 4 767 121 14,7%
1920 5 759 394 20,8%
1930 6 646 697 15,4%
1940 6 907 612 3,9%
1950 7 946 627 15%
1960 9 706 397 22,1%
1970 10 652 017 9,7%
1980 10 797 630 1,4%
1990 10 847 115 0,5%
2000 11 353 140 4,7%
2010 (becsült) 11 536 504


Származás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2007-es felmérés szerint Ohio teljes lakosságának 3,6%-a külföldi születésű, az országos átlag ezzel szemben 12,5%.

Ohio származás szerinti öt legnagyobb csoportja 2007-ben:

  1. németek (28,9%);
  2. írek (14,8%);
  3. angolok (10,1%);
  4. lengyelek (8,4%);
  5. olaszok (6,4%).

A lakosság nagyrasszokba sorolása 2006-os adatok alapján:

  • 82,8% fehér (nem spanyol);
  • 11,8% fekete (nem spanyol);
  • 2,3% spanyol, keveredett etnikum;
  • 1,5% ázsiai/óceániai;
  • 1,3% keveredett rasszok;
  • 0,2% amerikai őslakosok/alaszkai őslakosok;
  • 0,1% egyéb rasszok.

2006-ban az Ohióban élő magyarok száma 193 951 volt, ezzel Ohio az az állam, ahol a legtöbb magyar származású ember él. Többségük az északi részen, Cleveland városa térségében él, körülbelül 130 000 fő.

Fontosabb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség szerint:

Ohio térképe
  1. Columbus 754 885 fő
  2. Cleveland 433 748 fő
  3. Cincinnati 333 336 fő
  4. Toledo 293 201 fő
  5. Akron 207 510 fő
  6. Dayton 154 200 fő

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]