Maryland
| Maryland | |||
|
|||
| Becenév: Old Line State; Free State | |||
| Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak | |||
 |
|||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Annapolis | ||
| Legnagyobb város | Baltimore | ||
| Kormányzó | Martin O´Malley (D) | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | MD | ||
| ISO 3166-2 | US-MD | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 7. | ||
| dátuma | 1788. április 28. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 42. | ||
| népesség szerint | 19. | ||
| népsűrűség szerint | 5. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5 699 478 fő (2009)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 165 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 32 160 km² | ||
| ebből víz | 21 % | ||
| Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||
| Szélesség | é. 37°53' – é. 39°43' | ||
| Hosszúság | ny. 75°4' – ny. 79°33' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 145 km | ||
| észak-déli | 400 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 1024 m | ||
| átlagmagasság | 105 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Maryland weboldala | |||
Maryland (IPA: 
'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.[2]
2007 óta Maryland egy családra jutó mediánjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben $68 080 volt,[3] 2008-ban pedig $70 545.[4]
Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[5]
Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Food and Drug Administration (FDA) is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel topográfiáját tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[6] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.
Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam észak-keleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.
Maryland legmagasabb pontja a 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a Nyugat-Virginiai határhoz.
Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.
[szerkesztés] Települések
Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[7] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.
Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.
Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[8] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[9]
-
Annapolis
[szerkesztés] Történet
1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okirtatot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[10] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[11]
Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritáok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[12][13] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.
Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, mely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.
A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[14] A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[15]
[szerkesztés] Gazdaság
A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió USD volt.[16] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[3] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[17][18][19]
2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.[20]
[szerkesztés] Népesség
2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[21][22] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[23]
Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[24]
A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[25]
[szerkesztés] Oktatás
A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, John Hopkins adományából.
A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).
[szerkesztés] Nevezetességek
Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[26] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[27]
[szerkesztés] Hivatkozások
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- ↑
- ↑
- ^ a b U.S. Census Bureau, August 26, 2008
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ "Indentured Servants and the Pursuits of Happiness". Crandall Shifflett, Virginia Tech.
- ↑ John Esten Cooke. Virginia, a history of the people. Houghton, Mifflin, 208–216. o (1883. február 28.)
- ↑
- ↑ Peter Kolchin, American Slavery: 1619-1877, New York: Hill and Wang, 1993, pp.81-82
- ↑
- ↑
- ↑ U.S. Poverty Rate Drops; Ranks of Uninsured Grow washingtonpost.com.
- ↑ Maryland is ranked as richest state baltmioresun.com.
- ↑ US Poverty Rate Declines Significantly FOXNews.com.
- ↑ Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
- ↑ Turner Brinton, "April-editions/060405-Wednesday/ImmigrateDebate_CNS-UMCP.html Immigration Bill Could Impact Maryland," Capital News Service, 5 April 2006. Retrieved 22 July 2007.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Antietam National Battlefield honlapja
- ↑
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||
