Maryland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maryland
Maryland zászlaja
Maryland zászlaja
Maryland címere
Maryland címere
Közkedvelt elnevezés: Old Line State; Free State
Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak
Map of USA highlighting Maryland.png
Közigazgatás
Fővárosa Annapolis
Legnagyobb város Baltimore
Kormányzó Martin O´Malley (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés MD
ISO 3166-2 US-MD
Felvétel az Unióba
sorrendben 7.
dátuma 1788. április 28.
Rangsor
terület szerint 42.
népesség szerint 19.
népsűrűség szerint 5.
Népesség
Népesség 5 928 814 fő (2013)[1]
Népsűrűség 165 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 32 160 km²
ebből víz 21 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 37°53' – é. 39°43'
Hosszúság ny. 75°4' – ny. 79°33'
Kiterjedés
kelet-nyugati 145 km
észak-déli 400 km
Domborzat
legmagasabb pont 1024 m
átlagmagasság 105 m
legalacsonyabb pont 0 m
Maryland weboldala

Maryland (IPA: Sound 'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.[2]

2007 óta Maryland egy családra jutó átlagjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben 68 080[3], 2008-ban pedig 70 545 dollár volt.[4]

Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[5]

Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Food and Drug Administration (FDA) is.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel topográfiáját tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[6] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.

Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.

Maryland legmagasabb pontja a 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a Nyugat-Virginiai határhoz.

Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[7] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.

Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.

Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[8] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[9]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cecil Calvert (Lord Baltimore)

1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okirtatot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[10] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[11]

Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritáok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[12][13] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.

Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, mely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.

A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[14] A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[15]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió USD volt.[16] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[3] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[17][18][19]

2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.[20]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maryland népességének megoszlása

2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[21][22] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[23]

Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[24]

A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[25]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, John Hopkins adományából.

A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[26] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[27]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. http://factfinder2.census.gov/bkmk/table/1.0/en/PEP/2013/PEPANNRES/0100000US.04000%7C0400000US24
  2. Belgium. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
  3. ^ a b U.S. Census Bureau, August 26, 2008
  4. Les Christie: Where to find the fattest paychecks. money.cnn.com. Cable News Network, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. november 8.)
  5. Business in Maryland: Biosciences. Maryland Department of Business & Economic Development. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
  6. Maryland Facts. Kids Room. Maryland Office of Tourism. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
  7. Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
  8. The South As It's Own Nation. League of the South, 2004. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  9. Beck, John; Randall, Aaron; and Frandsen, Wendy: Southern Culture: An Introduction (PDF) pp. 14–15. Carolina Academic Press, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  10. Maryland's Name. Maryland at a Glance. Maryland State Archives. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
  11. "Indentured Servants and the Pursuits of Happiness". Crandall Shifflett, Virginia Tech.
  12. John Esten Cooke. Virginia, a history of the people. Houghton, Mifflin, 208–216. o (1883. július 26.) 
  13. History - Seventeenth Century through the Present. Anne Arundel County—Citizens Information Center, 2003. július 26
  14. Peter Kolchin, American Slavery: 1619-1877, New York: Hill and Wang, 1993, pp.81-82
  15. Troy, David: The Story of the 15th Amendment in Maryland (angol nyelven). Maryland State Archives, 1996. július 26. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  16. State Economic Growth Widespread in 2006 (PDF). bea.gov. U.S. Department of Commerce: Bureau of Economic Analysis. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
  17. U.S. Poverty Rate Drops; Ranks of Uninsured Grow washingtonpost.com.
  18. Maryland is ranked as richest state baltmioresun.com.
  19. US Poverty Rate Declines Significantly FOXNews.com.
  20. Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
  21. Turner Brinton, "April-editions/060405-Wednesday/ImmigrateDebate_CNS-UMCP.html Immigration Bill Could Impact Maryland," Capital News Service, 5 April 2006. Retrieved 22 July 2007.
  22. Yau, Jennifer: The Foreign Born from Korea in the United States. Migration Policy Institute, 2007. július 26. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  23. About Us: Korean Americans in Maryland. Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  24. Italian American Population in All 50 States. Niaf.org. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)
  25. Minority population surging in Texas. msnbc.com. Associated Press, 2005. augusztus 18. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
  26. Antietam National Battlefield honlapja
  27. Maryland (magyar nyelven). usatravel.hu. (Hozzáférés: 2010. március 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.