Washington (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Washington
Washington zászlaja
Washington zászlaja
Washington címere
Washington címere
Közkedvelt elnevezés: The Evergreen State
Mottó: Al-ki (csinúk) – Nemsokára
Map of USA WA.svg
Közigazgatás
Fővárosa Olympia
Legnagyobb város Seattle
Kormányzó Christine Gregoire (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés WA
ISO 3166-2 US-WA
Felvétel az Unióba
sorrendben 42.
dátuma 1889. november 11.
Rangsor
terület szerint 18.
népesség szerint 15.
népsűrűség szerint 25.
Népesség
Népesség 5 894 121 fő (2000) +/-
Népsűrűség 34,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 184 824 km²
ebből víz 6,6 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
Szélesség é. 45°32' – é. 49°
Hosszúság ny. 116°57' – ny. 124°48'
Kiterjedés
kelet-nyugati 385 km
észak-déli 580 km
Domborzat
legmagasabb pont 4392 m
átlagmagasság 520 m
legalacsonyabb pont 0 m
Washington weboldala

Washington állam az USA északnyugati sarkában helyezkedik el. Délen Oregonnal, keleten Idahóval, északon Kanadával (Brit Kolumbia), nyugat felől pedig a Csendes-óceánnal határos. Fővárosa Olympia, legnagyobb városa Seattle.

Washington 1889-ben negyvenkettedikként csatlakozott az Unióhoz. A 2006. évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 6 395 798 fő volt. Az államot George Washington, az Egyesült Államok első elnökének tiszteletére nevezték el. Néha Washington államnak is hívják, hogy megkülönböztessék Washingtontól.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér ember megérkezése előtt a Csendes-óceán partján különböző indián törzsek éltek, s mindegyikük sajátos kultúrával rendelkezett, amelyet ma inkább a totemoszlopokról s vésett maszkjaikról ismerünk. Rendszerint halászattal foglalkoztak, s a makah indiánok bálnára is vadásztak. A belterületeken élő törzseknek mind életmódjuk, mind kultúrájuk különbözött a parti törzsekétől. Vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, s a mezőgazdaság kezdeti formáját is ismerték.[1]

Felfedezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európai Washington partjain a spanyol Don Bruno de Heceta volt, aki 1775-ben érte el a partokat Santiago nevű hajója fedélzetén. A parti területeket spanyol birtoknak tekintették.

1778-ban a brit James Cook kapitány a Juan de Fuca-szorosnál kötött ki az északnyugati átjárót keresve, de a szorost csak később Charles W. Barkley kapitány fedezte fel. A szoros további felfedezése a spanyol Manuel Quimper (1790) és Francisco de Eliza (1791) felfedezők nevéhez fűződik, majd a brit George Vancouver szállt itt partra 1792-ben. Az 1790-es Nootka Convention (Brit-spanyol) véget vetett a spanyolok kivételes jogának, s utat nyitott brit, orosz, amerikai és más felfedezőknek. Ezután az amerikai Robert Gray kapitány felfedezte a Columbia folyó torkolatát, s hajója után Columbiának nevezte el. A Lewis és Clark expedíció 1805. október 10-én jutott el idáig.

1819-ben a spanyolok visszaszerezték jogaikat a 42. szélességi foktól párhuzamosan az Egyesült Államokkal, de ezek a jogok nem tartalmaztak tulajdonjogot. Egy darabig közösen használt területek vitáinak 1846. június 15-én a Treaty of Oregon vetett véget, mely értelmében az állam a britek tulajdona lett.[1]

Missziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1836-ban egy csoport misszionárius érkezett ide (közöttük Marcus Whitman), s több missziót alapítottak. Waiilatpu település, ami ma Washington állam délkeleti része, Whitman tulajdona volt. Korábban a cayuse és a nez percé indián törzsek territóriuma volt. 1843-ban Whitman több ezer emigránsnak segített letelepedni az Oregon trail-en keresztül, melyet még évtizedekig használtak az emigránsok. Marcus Whittman az indiánoknak is próbált orvosi segítséget nyújtani, de mivel az indiánok nem voltak immúnisak az európaiak által behurcolt betegségekre, nagy számban haltak meg. 1847-ben az indiánok a sok halálozásért Whitman tekintették személyesen felelősnek, s 12 másik társával együtt meggyilkolták. Ez az esemény kezdetét vette a cayuse háborúnak mely az indiánok és a telepesek között folyt.[1]

Első kereskedelmi pont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első állandó települést Puget Sound környékén, Washington állam nyugati részén alapították. Az 1833-ban alapított Fort Nisqually település a Hudson's Bay Company kihelyezett kereskedelmi pontja volt. Az alapító a fekete George Washington Bush pionír és fehér felesége, Isabella James Bush volt, akik Missouri és Tennessee után itt telepedtek le, elkerülve Oregon fajgyűlölő közösségét.[2] Segítettek további négy fehér családnak letelepedni, és 1846-ban megalkották a New Market helyet, amely ma Tumwater. Ezután még sok telepes követte őket.

Az állam fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1889. november 11-én Washington az Unió 42. állama lett. Korai sokat ígérő ipara a fafeldolgozás és a mezőgazdaság volt. Washington állam keleti részén a Yakima völgyében alma gyümölcsösöket telepítettek, valamint a búzatermelés is jelentős szerepet játszott. A Cascade-hegység nyugati oldalán a gyakori esőzések következtében sűrű erdő borítja a hegyoldalt, s a nagy öböl a Puget Sound partján halászattal kapcsolatos, halfeldolgozó üzemek, s különböző más manufaktúrák létesültek. A kitermelt fák szállítását is innen oldották meg.

Tacoma térségében dolgozták fel a kitermelt arany, ezüst, réz és ólom ércet. Seattle a legfontosabb kikötő volt, ahonnan az Alaszkával való kereskedelmet bonyolították le, s az állam más részeiben hajóépítő vállalkozások létesültek.

Az első világháború alatt a Puget Sound környékét iparosították, és a második világháború alatt a Boeing cég alapított üzemeket itt.

A nagy gazdasági világválság idején a Columbia folyón egy sor duzzasztógátat építettek, amely hozzájárult az elektromos áram termeléséhez. 1941-ben a Grand Coulee Dam volt a legnagyobb betonépítmény az Egyesült Államokban.

A második világháború alatt az állam jelentős hadiipari központtá vált. A Boeing nehézbombázókat gyártott, Seattle, Bremerton, Vancouver valamint Tacoma kikötőiben pedig hadihajókat építettek. A háború alatt Seattle-ből szállították a katonákat a Csendes-óceán különböző térségeibe. Washington keleti részén 1943-ban megnyitották a Hanford Works atomenergia-termelő üzemet és fontos szerepet játszott az atombomba építésében is.

1980. május 18-án kitört a Mount Saint Helens vulkán, s a robbanás szétrombolta a vulkán tetejének nagy részét. A vulkánkitörés elpusztította a környező erdőt, megölt 57 embert, elárasztotta a Columbia folyót és mellékfolyóit lávával és hamuval, valamint beborította Washingtont és a környező államokat hamuval, s elsötétítette a napot.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington állam térképe
Washington állam térképe
Cascade Range
Cascade Range
Puget Sound
Takoma, s az öböl

Washington az Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. Északi határa a 49 szélességi fok mentén fekszik. Így északról Kanadával, nyugatról a Csendes-óceán, keletről Idaho, délről pedig Oregon állammal határos.

Az állam három fő földrajzi egységre osztható. Keleten Washington legtöbb belföldi része a Columbia Plateau és a Columbia folyó és mellékfolyóinak völgyei alkotják. Az állam középső részén az észak-déli irányban húzódó Cascade-hegység van. A Cascade-hegységtől nyugatra fekszik a parti síkság, a Puget Trough, a szerte ágazó Puget Sound (öböl), és a Coastal Ranges (Parti hegység), melynek gerince az Olympic Peninsula (félsziget).[3]

Belső területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam belső területe kemény vulkanikus kőzetből épült fel, és sok helyen a gleccserek lecsiszolták, folyók s völgyeket vágtak, s Cascade-hegység kemény pajzsa maradt meg, mely ellenáll a Csendes-óceáni szélnek. Néhány helyes a talaj löszös, amely kedvez az öntözéses mezőgazdaságnak. A Blue Mountain, amely a Sziklás-hegység egyik ága az állam délkeleti sarkában, kivételesen erdős hegyoldal. A Columbia folyó északkeleten Brit Columbiánál lép az állam területére. A Spokane folyó egybeömlésétől nyugat irányba kanyarodik, majd a Cascada lábainál délnek veszi útját. Washington déli határának közelében, a Yakima folyó nyugatról csatlakozik hozzá, keletről pedig a Snake folyó. Ezután ismét nyugatra kanyarodva Washington és Oregon államok természetes határát képezi, s a Cascade-hegységen keresztül törve éri el a tengert.[3]

Cascade-hegység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington legfeltűnőbb felszíni jellegzetessége a büszke Cascade-hegység, amelynek csúcsa a Mt. Rainier 4 392 m magas. A Cascade-hegység eltorlaszolja az óceánról érkező meleg levegő áramlását, amely bőséges esőzést eredményez a Cascada nyugati hegyoldalán, másrészről viszont keleten félsivatagi viszonyt teremt. A hegységről kelet felé igyekvő Wenatchee, Yakima és más folyók völgyében az öntözés alapvető előfeltétel a mezőgazdaság számára. A North Cascade, Mount Rainier nemzeti parkjai, és a Mount St. Helens National Volcanic Monument, kedvenc kiránduló helye a turistáknak és a síelőknek.[3]

Az állam nyugati része és az óceán partja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam nyugati része az Egyesült Államok legcsapadékosabb területe. A legmagasabb csúcsokon évente átlagosan mintegy 381 cm csapadékot mérnek, ennek következtében sűrű lucfenyő, balzsamfenyő, kanadai fenyő és cédrusfa erdő borítja. A Cascade és a Coast Ranges között fekszik a Puget katlan, amely mély horpadás a Puget Sound (öböl) felé, itt épült Seattle, Tacoma, Everett és az állam legsűrűbben lakott és iparosított területe. A Coast Ranges magassága a Mt. Olympus (Olympic Mts.) 2 428 m magas, Itt van az Olympic National Park. Az óceán partján délnyugatra két alapvető öböl nyomul be a szárazföldre; a Grays Harbor és Willapa Bay. A Puget Sound medencéjéből több mint 300 sziget emelkedik ki, közöttük a San Juan Archipelago és Whidbey Island.

Az állam legészaknyugatibb részén van egy újabb szoros, a Point Roberts amely a Kanadából kiinduló félsziget déli vége, s a terület nem kapcsolódik a szárazföldhöz Washington határain belül.[3]

Duzzasztógátak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek, rezervátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olympic National Park
Mount St. Helens
Sanpoil River
Columbia River Gorge
Columbia gleccser

Washington államnak három nemzeti parkja és kettő nemzeti emlékműve van:

  • Mount Rainier National Park
  • North Cascades National Park
  • Olympic National Park
  • Mount St. Helens National Monument
  • Hanford Reach National Monument.

Az állam nemzeti erdői:

  • Colville National Forest
  • Gifford Pinchot National Forest
  • Mount Baker-Snoqualmie National Forest
  • Okanogan National Forest
  • Olympic National Forest
  • Wenatchee National Forest

Más védett területek:

  • Columbia River Gorge National Scenic Area
  • Lake Chelan National Recreation Area
  • Mount St. Helens National Volcanic Monument
  • Ross Lake National Recreation Area
  • Lake Roosevelt National Recreation Area
  • Fort Vancouver National Historic Site.

Természetvédelmi területek:

  • Alpine Lakes Wilderness
  • Glacier Peak Wilderness
  • Goat Rocks Wilderness
  • Henry M. Jackson Wilderness
  • Juniper Dunes Wilderness
  • Norse Peak Wilderness
  • Mount Baker Wilderness
  • Pasayten Wilderness
  • Olympic Wilderness
  • Wild Sky Wilderness

Katonai rezervátumok:

  • Fort Lewis
  • McChord Air Force Base
  • Naval Base Kitsap
  • Hanford Site
  • Yakima Training Center
  • Puget Sound Naval Shipyard (Bremerton)

Indián rezervátumok:

  • Colville Indian Reservation
  • Spokane Indian Reservation
  • Yakama Indian Reservation
  • Quinault Indian Reservation.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington éghajlata nyugatról keletre haladva meglehetősen különböző. A nyugati parton az óceáni éghajlat a domináló, és a Cascade Range-től keletre egy sokkal szárazabb szárazföldi éghajlat jellemző. Az állam éghajlatát befolyásolják Csendes-óceánról érkező magas és alacsony légnyomású légtömegek váltakozása, az északról érkező szárazföldi hideg légtömegek és az Olympic és Cascade-hegység. Nyáron és tavasszal a magas légnyomású anticiklon rendszer dominál a Csendes-óceán északi részén, s a légtömegek körforgása az óramutató járásának irányába mozog. Ilyenkor a szél északnyugatról fúj, és viszonylag hűvös levegőt hoz magával, s a szezon előreláthatólag száraz. Ősszel és télen az alacsony légnyomású, óramutatóval ellentétes irányú ciklonok délnyugatról érkező szelet hoznak, amely viszonylagosan meleg és nedves, s bőséges csapadékkal jár.[4] A globális felmelegedés Washington éghajlatát is változtatja. A University of Washington "Climate Impacts" csoportja 2006. évi adataiban becsléseket végzett, hogy milyen változásokkal és kockázatokkal járhat az éghajlat változása az állam gazdaságára.[5]

Eső árnyék hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapadéktérkép

A parti hegység és a Cascada emelkedői az óceán felől jövő légtömegeket felemelik, s ezáltal a hegység nyugati oldala sűrű csapadékban részesül, míg a hegység szélmentes lejtői kevés esőt kapnak. Ez fokozott formában jelentkezik az Olympic Mountains és a Cascade Range körül. Mindkét esetben a hegységek délnyugati szél felőli oldala sok csapadékot kap, ennek következtében az északnyugati szélcsendes oldalon az eső árnyék effektus érvényesült s a hőmérséklet magasabb. Az Olympic hegység délnyugati lejtőjén esőerdők alakultak ki, míg az északkeleti lejtők klimája száraz szub-mediterrán.[6] San Juan Islands és Sequim városának éghajlata szárazabb a környező parti területekhez hasonlítva. Az Olympic hegység eső árnyék hatása kiterjed egészen Kanadán túlra.

A Cascade Range által kiváltott eső árnyék hatás sokkal nagyobb területet érint. Télen a Puget Sound körüli alacsony síkság felett az eget sűrű felhő borítja és sok csapadékot kap, s a Cascade-hegység nyugati lejtőin ugyancsak rendszeresen esik az eső (5080 mm csapadék)[forrás?], s a magasabb pontokon hó. Az Olympic félsziget nyugati része évente átlagosan 4064 mm csapadékot kap[forrás?], sokszor hónapok telnek el egy tiszta derűs égbolt nélkül. A Cascade keleti lejtőin és Washington keleti részein félsivatagi állapot alakult ki az eső árnyék hatás miatt. Ez legjobban az alacsonyan fekvő völgyeket érinti, mint például a Columbia River Plateau, s a Columbia folyótól keletre a Snake folyóig egészen az Okanagan magasföldig. Az évi átlagos csapadék mennyisége 152 mm. Ezáltal Washington keleti részét füves vagy bozótos növényzet takarja.

Hőmérséklet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi átlagos nappali hőmérséklet a Csendes-óceán parti részein 10,6 °C-tól északkelet felé haladva 4,4 °C-ig tartományba esik. A szélsőséges hőmérséklet -44,4 °C-tól 47,8 °C-ig terjed, melyet a Cascade keleti lejtőin mértek. Washington nyugati része enyhe éghajlatáról ismert, de gyakori a köd, s a sűrű felhőtakaró, s télen a hosszan tartó permetező eső. A nyár száraz és felhőtlen. A nyugati területeken esetenként szélsőséges az időjárás. A tél folyamán előforduló sarkvidéki hideg légtömegek betörése, vagy a nyári forró hullámok érkezése nem ismeretlen.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington bruttó hazai terméke a 2007. évben 311,5 milliárd dollár volt, ezáltal nemzeti szinten a 14. helyen áll.[7] Az egy főre jutó jövedelem nagysága 41 751 dollár volt, ez nemzeti szinten a tizenkettedik.

Jelentős iparágak: a jet repülőgép gyártás, számítógépes szoftverfejlesztés (Microsoft, Amazon.com, Nintendo of America), elektromos berendezések gyártása, biotechnológiai üzemek fejlesztése, alumíniumgyártás, fakitermelés és fatermékek árusítása, bányászat és turizmus. Az állam jelentős bevételre tesz szert az elektromos áram termeléséből. Ezen kívül jelentős ázsiai kereskedelem folyik a Puget Sound kikötőiben.[8]

Washington állam adórendszere regresszív. A személyi jövedelemadó a fizetés nagyságától függően változik. Az alacsony és középkeresetűek százalékosan több adót fizetnek, mint a gazdagabb réteg.[9] Az ÁFA (sales tax) 6,5%.[10] A legtöbb élelmiszer adómentes, de az elkészített ételek, diétát kiegészítő készítmények és az üdítő italok nem élveznek adómentességet. Az ingatlanok a járművek szintén adózás alá esnek, hacsak az illetékes személy nem részesül adómentességben.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington vezető mezőgazdasági állam. A 2003. évi adatok szerint az államnak 5,79 milliárd dollár bevétele volt mezőgazdaságból, ezzel a 11. nemzeti szinten. Ebből 3,8 milliárd dollár volt a gabona, amely a 7. legnagyobb az USA államai közül. Az állattenyésztésből befolyt jövedelem 1,5 milliárd dollár volt, amellyel az állam a 26. helyet foglalja el a nemzeti listán.

2004-ben az állam málnatermelése az első helyen állt. Jelentős mennyiségű borsót, komlót, fodormenta olajat, almát, édes cseresznyét, körtét, Concord és Niagara szőlőt, valamit sárgarépát termesztettek. Nemzeti szinten a második helyet foglalja el a lencse, őszi burgonya, szárazborsó, sárgabarack, szőlő, spárga, édeskukorica, zöldborsó termelésben és feldolgozásban. A harmadik a cseresznye, szilva és a nyári szárazhagyma termelésben, s negyedik az árpa és a pisztráng hozamban, ötödik a búza, a tőzegáfonya és a földieper termesztésben. Almafeldolgozó ipara országszerte ismert.[11]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1850 1 201
1860 11 594 865,4%
1870 23 955 106,6%
1880 75 116 213,6%
1890 357 232 375,6%
1900 518 103 45%
1910 1 141 990 120,4%
1920 1 356 621 18,8%
1930 1 563 396 15,2%
1940 1 736 191 11,1%
1950 2 378 963 37%
1960 2 853 214 19,9%
1970 3 409 169 19,5%
1980 4 132 156 21,2%
1990 4 866 692 17,8%
2000 5 894 121 21,1%
2010 6 724 540 14,1%
Washington népesség térképe

A 2000. évi felmérések szerint a központi lakosság King megyében North bend-től délkeletre és Enumclaw-tól északkeletre koncentrálódott.[12] A 2006. évi népszámlálás becslései alapján Washington lakosainak száma 501 658 fő volt, mely 8,5%-os növekedés mutat a 2000. évi adatokhoz képest.[13] Ez a természetes növekedés arányát (221 958 fő) is mutatja, ahol a születések száma 503 819 fő, s a halálozások száma 281 861 fő volt. Az országhatáron kívülről érkezett emigránsok száma 157 950 fő, s az országhatárain belülről érkezettek száma 129 809 fő volt.

A U.S. Census Bureau 2000. évi adatai alapján Seattle-Tacoma-Bellevue metropolisz lakosainak száma 3 043 878 fő volt, amely az állam teljes lakosságának a fele.[14]

2004. évi felmérések szerint Washington lakosainak száma 6 315 000. A külföldön születettek (10,3%) és a becslések szerint illegálisan itt tartózkodók száma hozzávetőleg 100 000 fő, a teljes lakosság 1,6%-a.[15]

2012. évi felmérések a lakosságot 6 897 012 főre becsülik.[16]

Rassz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leszármazottak szerinti hat legnagyobb csoport a német (18,7%), az angol (12%), az ír (11,4%), a norvég (6,2%), mexikói (5,6%) és Fülöp-szigeteki (3,7%).

Sok emigráns munkás (mexikói) dolgozik a földeken az állam délkelet-közép részén, de Washington nyugati részén is növekszik a kétkezi munkások aránya.

Washington ázsiai származású lakosainak száma szerint a negyedik a nemzetek listáján. A Fülöp-szigeteki emigránsok teszik ki az ázsiai betelepülők legnagyobb százalékát. Gary Locke volt az első ázsiai származású kormányzó, és ő volt az egyetlen kínai származású kormányzó az Egyesült Államokban a 20. század végén.

Az afro-amerikaiak száma alacsonyabb, mint az ázsiaiaké vagy hispániaiaké. Seattle város kisebbségi lakosai az állam déli részeire kezdenek költözni. Tacoma afro-amerikai lakosságának aránya növekszik.

Washington államban több indián rezervátum van a főútvonalak mentén. Néhány helyen kaszinókat nyitottak. A helyi indiánok hagyományaik ápolására folytatják az északnyugati indián totem oszlopok, maszkok, és vésett kenuk készítését, melyet állatfigurákkal díszítenek. Sok városnak indián eredetű neve van. Ilyenek: Yakima, Seattle, Spokane, Puyallup és Walla Walla.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Immanuel Luteránus templom, Seattle
    • Protestáns: 29%
      • Lutheránus: 6%
      • Baptista: 6%
      • Metodista: 4%
      • Presbiteriánus: 3%
      • Más protestáns vallás: 10%
    • Római katolikus: 20%
    • Más keresztény vallás: 11%
    • Church of Jesus Christ of Latter-day Saints: 3%
  • Más vallások 5%
  • Nem válaszolt: 6%
  • Nem vallásos: 25%

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington államnak 39 megyéje van. Snohomish megye egyes lakói Freedom megye lakóinak tartják magukat, de ez hivatalosan nem elfogadott.

Ezek: Adams, Asotin, Benton, Chelan, Clallam, Clark, Columbia, Cowlitz, Douglas, Ferry, Franklin, Garfield, Grant, Grays, Island, Jefferson, King, Kitsap, Kittitas, Klickitat, Lewis, Lincoln, Mason, Okanogan, Pacific, Pend, Pierce, San Juan, Skagit, Skamania, Snohomish, Spokane, Stevens, Thurston, Wahkiakum, Walla Walla, Whatcom, Whitman, Yakina.[17]

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Seattle
Spokane
Tacoma

Washington legnépesebb városai a 2008. évi népszámlálás becslése szerint.[18]

Rank Város Lakosság/fő
1 Seattle 592 800
2 Spokane 204 400
3 Tacoma 202 700
4 Vancouver 162 400
5 Bellevue 119 200
6 Everett 102 300
7 Spokane Valley 88 920
8 Federal Way 88 040
9 Kent 86 980
10 Yakima 84 300

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c History of Washington
  2. "Articles on George Washington Bush". City of Tumwater, WA. Retrieved on 2007-06-15.
  3. ^ a b c d Washington, state, United States: Geography
  4. Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-43. ISBN 0-295-97477-X.
  5. Climate Change - Economic Impacts
  6. Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-46. ISBN 0-295-97477-X.
  7. "Gross Domestic Product by State, 2007". Bureau of Economic Analysis. Retrieved on 2010-07-31.
  8. "Top 20 Most Admired Companies". Fortune Magazine. Retrieved on 2007-06-15.
  9. "Washington’s Tax System is the Most Regressive in the Nation". Institute on Taxation and Economic Policy. Retrieved on 2007-07-22.
  10. http://dor.wa.gov/content/home/TaxTopics/FederalDeductionLSTaxTable.aspx
  11. Schotzko, Thomas R. & Granatstein, David (2005), A Brief Look at the Washington Apple Industry: Past and Present, Pullman, WA: Washington State University, p. 1, <http://www.agribusiness-mgmt.wsu.edu/agbusresearch/docs/SES04-05_BRIEF_LOOK_WAFTA.pdf>. Retrieved on 9 May 2008
  12. "Population and Population Centers by State: 2001". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2007-06-15.
  13. "Table 4: Cumulative Estimates of the Components of Population Change for the United States, Regions and States: April 1, 2000 to July 1, 2006". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-22.
  14. "Population in Metropolitan Statistical Areas Ranked by 2000 Census" (PDF). U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-17.
  15. Immigration Impact: Washington. Federation for American Immigration Reform, 2007. április 16. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
  16. Annual Estimates of the Population for the United States, Regions, States, and Puerto Rico: April 1, 2010 to July 1, 2012 (CSV). 2012 Population Estimates. United States Census Bureau, Population Division, 2012. december 1. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  17. Washington megyéinek felsorolása
  18. Official April 1, 2008 Washington State Population Estimates | OFM

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]