Washington (állam)
| Washington | |||
|
|||
| Becenév: The Evergreen State | |||
| Mottó: Al-ki (csinúk) – Nemsokára | |||
 |
|||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Olympia | ||
| Legnagyobb város | Seattle | ||
| Kormányzó | Christine Gregoire (D) | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | WA | ||
| ISO 3166-2 | US-WA | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 42. | ||
| dátuma | 1889. november 11. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 18. | ||
| népesség szerint | 15. | ||
| népsűrűség szerint | 25. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5 894 121 fő (2000) +/- | ||
| Népsűrűség | 34,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 184 824 km² | ||
| ebből víz | 6,6 % | ||
| Időzóna | PST: UTC-8/-7 | ||
| Szélesség | é. 45°32' – é. 49° | ||
| Hosszúság | ny. 116°57' – ny. 124°48' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 385 km | ||
| észak-déli | 580 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 4392 m | ||
| átlagmagasság | 520 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Washington weboldala | |||
Washington állam az USA északnyugati sarkában helyezkedik el. Délen Oregonnal, keleten Idahóval, északon Kanadával (Brit Kolumbia), nyugat felől pedig a Csendes-óceánnal határos. Fővárosa Olympia, legnagyobb városa Seattle.
Washington 1889-ben negyvenkettedikként csatlakozott az Unióhoz. A 2006. évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 6 395 798 fő volt. Az államot George Washington, az Egyesült Államok első elnökének tiszteletére nevezték el. Néha Washington államnak is hívják, hogy megkülönböztessék Washingtontól.
Tartalomjegyzék |
Történet[szerkesztés]
A fehér ember megérkezése előtt a Csendes-óceán partján különböző indián törzsek éltek, s mindegyikük sajátos kultúrával rendelkezett, amelyet ma inkább a totemoszlopokról s vésett maszkjaikról ismerünk. Rendszerint halászattal foglalkoztak, s a makah indiánok bálnára is vadásztak. A belterületeken élő törzseknek mind életmódjuk, mind kultúrájuk különbözött a parti törzsekétől. Vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, s a mezőgazdaság kezdeti formáját is ismerték.[1]
Felfedezők[szerkesztés]
Az első európai Washington partjain a spanyol Don Bruno de Heceta volt, aki 1775-ben érte el a partokat Santiago nevű hajója fedélzetén. A parti területeket spanyol birtoknak tekintették.
1778-ban a brit James Cook kapitány a Juan de Fuca-szorosnál kötött ki az északnyugati átjárót keresve, de a szorost csak később Charles W. Barkley kapitány fedezte fel. A szoros további felfedezése a spanyol Manuel Quimper (1790) és Francisco de Eliza (1791) felfedezők nevéhez fűződik, majd a brit George Vancouver szállt itt partra 1792-ben. Az 1790-es Nootka Convention (Brit-spanyol) véget vetett a spanyolok kivételes jogának, s utat nyitott brit, orosz, amerikai és más felfedezőknek. Ezután az amerikai Robert Gray kapitány felfedezte a Columbia folyó torkolatát, s hajója után Columbiának nevezte el. A Lewis és Clark expedíció 1805 október 10-én jutott el idáig.
1819-ben a spanyolok visszaszerezték jogaikat a 42. szélességi foktól párhuzamosan az Egyesült Államokkal, de ezek a jogok nem tartalmaztak tulajdon jogot. Egy darabig közösen használt területek vitáinak 1846. június 15-én a Treaty of Oregon vetett véget, mely értelmében az állam a britek tulajdona lett.[1]
Missziók[szerkesztés]
1836-ban egy csoport misszionárius érkezett ide, közöttük Marcus Whitman, s több missziót alapítottak meg. Waiilatpu település, ami ma Washington állam délkeleti része, Whitman tulajdona volt. Korábban a cayuse és a nez percé indián törzsek territóriuma volt. 1843-ban Whitman több ezer emigránsnak segített letelepedni az Oregon trail-en keresztül, melyet még évtizedekig használtak az emigránsok. Marcus Whittman az indiánoknak is próbált orvosi segítséget nyújtani, de mivel az indiánok nem voltak immúnisak az európaiak által behurcolt betegségekre, nagy számban haltak meg. 1847-ben az indiánok a sok halálozásért Whitman tekintették személyesen felelősnek, s 12 másik társával együtt meggyilkolták. Ez az esemény kezdetét vette a cayuse háborúnak mely az indiánok és a telepesek között folyt.[1]
Első kereskedelmi pont[szerkesztés]
Az első állandó települést Puget Sound környékén, Washington állam nyugati részén alapították meg. Az 1833-ban alapított Fort Nisqually település a Hudson's Bay Company kihelyezett kereskedelmi pontja volt. Az alapító a fekete George Washington Bush pionír és fehér felesége Isabella James Bush volt, akik Missouri és Tennessi után itt telepedtek le, elkerülve Oregon fajgyűlölő közösségét.[2] Segítettek további négy fehér családnak letelepedni, és 1846-ban megalkották a New Market helyet, amely ma Tumwater. Ezután még sok telepes követte őket.
Az állam fejlődése[szerkesztés]
1889 november 11-én Washington az Unió 42. állama lett. Korai sokat ígérő ipara a fafeldolgozás és a mezőgazdaság volt. Washington állam keleti részén a Yakima völgyében alma gyümölcsösöket telepítettek, valamint a búza termelés is jelentős szerepet játszott. A Cascade-hegység nyugati oldalán a gyakori esőzések következtében sűrű erdő borítja a hegyoldalt, s a nagy öböl a Puget Sound partján halászattal kapcsolatos, halfeldolgozó üzemek, s különböző más manufaktúrák létesültek. A kitermelt fák szállítását is innen oldották meg.
Tacoma térségében dolgozták fel a kitermelt arany, ezüst, réz és ólom ércet. Seattle a legfontosabb kikötő volt, ahonnan Alaszkával való kereskedelmet bonyolították le, s az állam más részeiben hajóépítő vállalkozások létesültek.
Az első világháború alatt a Puget Sound környékét iparosították, és a második világháború alatt a Boeing cég alapított üzemeket itt.
A nagy válság idején a Columbia folyón egy sor duzzasztógátat építettek, amely hozzájárult az elektromos áram termeléséhez. 1941-ben a Grand Coulee Dam volt a legnagyobb betonépítmény az Egyesült Államokban.
A második világháború alatt az állam jelentős hadiipari központtá vált. A Boeing nehézbombázókat gyártott, Seattle, Bremerton, Vancouver valamint Tacoma kikötőiben pedig hadihajókat építettek. A háború alatt Seattle-ből szállították a katonákat a Csendes-óceán különböző térségeibe. Washington keleti részén 1943-ban megnyitották a Hanford Works atomenergia-termelő üzemet és fontos szerepet játszott az atombomba építésében is.
1980. május 18-án kitört a Mount Saint Helens vulkán, s a robbanás szétrombolta a vulkán tetejének nagy részét. A vulkánkitörés elpusztította a környező erdőt, megölt 57 embert, elárasztotta a Columbia folyót és mellékfolyóit lávával és hamuval, valamint beborította Washingtont és a környező államokat hamuval, s elsötétítette a napot.
Földrajz[szerkesztés]
Washington az Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. Északi határa a 49 szélességi fok mentén fekszik. Így északról Kanadával, nyugatról a Csendes-óceán, keletről Idaho, délről pedig Oregon állammal határos.
Az állam három fő földrajzi egységre osztható. Keleten Washington legtöbb belföldi része a Columbia Plateau és a Columbia folyó és mellékfolyóinak völgyei alkotják. Az állam középső részén az észak-déli irányban húzódó Cascade-hegység van. A Cascade-hegységtől nyugatra fekszik a parti síkság, a Puget Trough, a szerte ágazó Puget Sound (öböl), és a Coastal Ranges (Parti hegység), melynek gerince az Olympic Peninsula (félsziget).[3]
Belső területek[szerkesztés]
Az állam belső területe kemény vulkanikus kőzetből épült fel, és sok helyen a gleccserek lecsiszolták, folyók s völgyeket vágtak, s Cascade-hegység kemény pajzsa maradt meg, mely ellenáll a Csendes-óceáni szélnek. Néhány helyes a talaj löszös, amely kedvez az öntözéses mezőgazdaságnak. A Blue Mountain, amely a Sziklás-hegység egyik ága az állam délkeleti sarkában, kivételesen erdős hegyoldal. A Columbia folyó északkeleten Brit Columbiánál lép az állam területére. A Spokane folyó egybeömlésétől nyugat irányba kanyarodik, majd a Cascada lábainál délnek veszi útját. Washington déli határának közelében, a Yakima folyó nyugatról csatlakozik hozzá, keletről pedig a Snake folyó. Ezután ismét nyugatra kanyarodva Washington és Oregon államok természetes határát képezi, s a Cascade-hegységen keresztül törve éri el a tengert.[3]
Cascade-hegység[szerkesztés]
Washington legfeltűnőbb felszíni jellegzetessége a büszke Cascade-hegység, amelynek csúcsa a Mt. Rainier 4 392 m magas. A Cascade-hegység eltorlaszolja az óceánról érkező meleg levegő áramlását, amely bőséges esőzést eredményez a Cascada nyugati hegyoldalán, másrészről viszont keleten félsivatagi viszonyt teremt. A hegységről kelet felé igyekvő Wenatchee, Yakima és más folyók völgyében az öntözés alapvető előfeltétel a mezőgazdaság számára. A North Cascade, Mount Rainier nemzeti parkjai, és a Mount St. Helens National Volcanic Monument, kedvenc kiránduló helye a turistáknak és a síelőknek.[3]
Az állam nyugati része és az óceán partja[szerkesztés]
Az állam nyugati része az Egyesült Államok legcsapadékosabb területe. A legmagasabb csúcsokon évente átlagosan mintegy 381 cm csapadékot mérnek, ennek következtében sűrű lucfenyő, balzsamfenyő, kanadai fenyő és cédrusfa erdő borítja. A Cascade és a Coast Ranges között fekszik a Puget katlan, amely mély horpadás a Puget Sound (öböl) felé, ítt épült Seattle, Tacoma, Everett és az állam legsűrűbben lakott és iparosított területe. A Coast Ranges magassága a Mt. Olympus (Olympic Mts.) 2 428 m magas, Itt van az Olympic National Park. Az óceán partján délnyugatra két alapvető öböl nyomul be a szárazföldre; a Grays Harbor és Willapa Bay. A Puget Sound medencéjéből több mint 300 sziget emelkedik ki, közöttük a San Juan Archipelago és Whidbey Island.
Az állam legészaknyugatibb részén van egy újabb szoros, a Point Roberts amely a Kanadából kiinduló félsziget déli vége, s a terület nem kapcsolódik a szárazföldhöz Washington határain belül.[3]
Duzzasztógátak[szerkesztés]
-
Toutle folyó
-
Chief Joseph duzzasztógát
-
Condit duzzasztógát
-
Grand Coulee duzzasztógát
-
John Day duzzasztógát
-
Dallasduzzasztógát
Nemzeti parkok, természetvédelmi területek, rezervátumok[szerkesztés]
Washinton államnak három nemzeti parkja és kettő nemzeti monumentuma van:
- Mount Rainier National Park
- North Cascades National Park
- Olympic National Park
- Mount St. Helens National Monument
- Hanford Reach National Monument.
Az állam nemzeti erdői:
- Colville National Forest
- Gifford Pinchot National Forest
- Mount Baker-Snoqualmie National Forest
- Okanogan National Forest
- Olympic National Forest
- Wenatchee National Forest
Más védett területek:
- Columbia River Gorge National Scenic Area
- Lake Chelan National Recreation Area
- Mount St. Helens National Volcanic Monument
- Ross Lake National Recreation Area
- Lake Roosevelt National Recreation Area
- Fort Vancouver National Historic Site.
Természetvédelmi területek:
- Alpine Lakes Wilderness
- Glacier Peak Wilderness
- Goat Rocks Wilderness
- Henry M. Jackson Wilderness
- Juniper Dunes Wilderness
- Norse Peak Wilderness
- Mount Baker Wilderness
- Pasayten Wilderness
- Olympic Wilderness
- Wild Sky Wilderness
Katonai rezervátumok:
- Fort Lewis
- McChord Air Force Base
- Naval Base Kitsap
- Hanford Site
- Yakima Training Center
- Puget Sound Naval Shipyard (Bremerton)
Indián rezervátumok:
- Colville Indian Reservation
- Spokane Indian Reservation
- Yakama Indian Reservation
- Quinault Indian Reservation.
Éghajlat[szerkesztés]
Washington éghajlata nyugatról keletre haladva meglehetősen különböző. A nyugati parton az óceáni éghajlat a domináló, és a Cascade Range-től keletre egy sokkal szárazabb szárazföldi éghajlat jellemző. Az állam éghajlatát befolyásolják Csendes-óceánról érkező a magas és alacsony légnyomás rendszer váltakozása, az északról érkező szárazföldi hideg légtömegek és az Olympic és Cascade-hegység. Nyáron és tavasszal a magas légnyomású anticiklon rendszer dominál a Csendes-óceán északi részén, s a légtömegek körforgása az óramutató járásának irányába mozog. Ilyenkor a szél északnyugatról fúj, és viszonylag hűvös levegőt hoz magával, s a szezon előreláthatólag száraz. Ősszel és télen az alacsony légnyomású óramutatóval ellentétes irányú ciklonok délnyugatról érkező szelet hoznak, amely viszonylagosan meleg és nedves, s bőséges csapadékkal jár.[4] A global felmelegedés Washington éghajlatát is változtatja. A University of Washington "Climate Impacts" csoportja 2006. évi adataiban becsléseket végzett, hogy milyen változásokkal és kockázatokkal járhat az éghajlat változása az állam gazdaságára.[5]
Eső árnyék hatás[szerkesztés]
A parti hegység és a Cascada emelkedői az óceán felől jövő légtömegeket felemelik, s ezáltal a hegység nyugati oldala sűrű csapadékban részesül, míg a hegység szélmentes lejtői kevés esőt kapnak. Ez fokozott formában jelentkezik az Olympic Mountains és a Cascade Range körül. Mindkét esetben a hegységek délnyugati szél felőli oldala sok csapadékot kap, ennek következtében az északnyugati szélcsendes oldalon az eső árnyék effektus érvényesült s a hőmérséklet magasabb. Az Olympic hegység délnyugati lejtőjén esőerdők alakultak ki, míg az északkeleti lejtők klimája száraz szub-mediterrán.[6] San Juan Islands és Sequim városának éghajlata szárazabb a környező parti területekhez hasonlítva. Az Olympic hegység eső árnyék hatása kiterjed egészen Kanadán túlra.
A Cascade Range által kiváltott eső árnyék hatás sokkal nagyobb területet érint.Télen a Puget Sound körüli alacsony síkság felett az eget sűrű felhő borítja és sok csapadékot kap, s a Cascade-hegység nyugati lejtőin ugyancsak rendszeresen esik az eső (5080 mm csapadék), s a magasabb pontokon hó. A Mount Baker csúcsán 1999-ben, amely 2 896 cm hó esett.[7] Az Olympic félsziget nyugati része évente átlagosan 4064 mm csapadékot kap, sokszor hónapok telnek el egy tiszta derűs égbolt nélkül. A Cascade keleti lejtőin és Washington keleti részein félsivatagi állapot alakult ki az eső árnyék hatás miatt. Ez legjobban az alacsonyan fekvő völgyeket érinti, mint például a Columbia River Plateau, s a Columbia folyótól keletre a Snake folyóig egészen az Okanagan magasföldig. Az évi átlagos csapadék mennyisége 152 mm. Ezáltal Washington keleti részét füves vagy bozótos növényzet takarja.
Hőmérséklet[szerkesztés]
Az évi átlagos nappali hőmérséklet a Csendes-óceán parti részein 10.6 °C-tól északkelet felé haladva 4.4 °C-ig tartományba esik. A szélsőséges hőmérséklet -44.4 °C-tól 47.8 °C-ig terjed, melyet a Cascade keleti lejtőin mértek. Washington nyugati része enyhe éghajlatáról ismert, de gyakori a köd, s a sűrű felhőtakaró, s télen a hosszan tartó permetező eső. A nyár száraz és felhőtlen. A nyugati területeken esetenként szélsőséges az időjárás. A tél folyamán előforduló sarkvidéki hideg légtömegek betörése, vagy a nyári forró hullámok érkezése nem ismeretlen.
Gazdaság[szerkesztés]
Washington ösznépi termése 2007. évben 311,5 milliárd dollár volt, ezáltal nemzeti szinten a 14. helyen áll.[8] Az egy főre jutó keresetek nagysága $41 751 volt, nemzeti szinten a tizenkettedik.
Jelentős iparágak és manufakturák: a jet repülőgép gyártás, számítógépes szoftverfejlesztés (Microsoft, Amazon.com, Nintendo of America), elektromos berendezések gyártása, biotechnológiai üzenek fejlesztése, aluminium gyártás, fakitermelás és fatermékek árusítása, bányászat és turizmus. Az állam jelentős bevételre tesz szert az elektromos áram termelésből. Ezenkivült jelentős ázsiai kereskedelem folyik a Puget Sound kikötőiben.[9]
Washington állam adórendszer felépítése regresszív. A kereseti adó a fizetés nagyságától függően változók. Az alacsony és középkeresetüek százalékosan több adót fizetnek, mint a gazdagabb réteg.[10] Az vásárlási adó 6,5%.[11] A legtöbb élelmiszer adómentes, de az elkészített ételek, diétát kiegészítő készítmények és az üdítő italok nem élveznek adómentességet. Az ingatlanok a járművek szintén adózás alá esnek, hacsak az illetékes személy nem részesül adómentességben.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Washington vezető mezőgazdasági állam. a 2003. évi adatok szerint az államnak $5,79 billió bevétele volt, a 11. nemzeti szinten. Ebből 3,8 billió dollár volt a gabona, 7. helyet, az állat állományból befolyt jövedelem 1,5 billió dollár volt, amely 26. helyet foglal el a nemzeti listán.
2004-ben az állam málna termelése az első helyen állt. Jelentős mennyiségű borsót, komlót, fodormenta olajat, almát, édes cseresznyét, körtét, Concord és Niagara szőlőt, valamit sárgarépát termesztettek. Nemzeti szinten a második helyet foglal el lencse őszi burgonya száraz borsó, sárgabarack, szőlő, aszparágusz, édes kukorica, zöld borsó termelésben és feldolgozásban. A harmadik a cseresznye, szilva és a nyári száraz hagyma termelésben, s negyedik az árpa és a pistráng hozamban, ötödik a búza, a tőzegáfonya és a földieper termesztésben. Az alma feldolgozó ipari országszerte ismert.[12]
Népesség[szerkesztés]
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1850 | 1 201 |
|
|
| 1860 | 11 594 | 865,4% | |
| 1870 | 23 955 | 106,6% | |
| 1880 | 75 116 | 213,6% | |
| 1890 | 357 232 | 375,6% | |
| 1900 | 518 103 | 45% | |
| 1910 | 1 141 990 | 120,4% | |
| 1920 | 1 356 621 | 18,8% | |
| 1930 | 1 563 396 | 15,2% | |
| 1940 | 1 736 191 | 11,1% | |
| 1950 | 2 378 963 | 37% | |
| 1960 | 2 853 214 | 19,9% | |
| 1970 | 3 409 169 | 19,5% | |
| 1980 | 4 132 156 | 21,2% | |
| 1990 | 4 866 692 | 17,8% | |
| 2000 | 5 894 121 | 21,1% | |
| 2010 | 6 724 540 | 14,1% | |
A 2000. évi felmérések szerint a központi lakosság King megyében North bend-től délkeletre és Enumclaw-tól északkeletre koncentrálódott.[13] A U.S. Census 2006. évi becslései alapján Washington lakosainak száma 501 658 fő volt, mely 8,5%-os növekedés mutat a 2000. évi adatokat egybevetve.[14] Ez a természetes növekedés arányát (221 958 fő) is mutatja, ahol a születések száma 503 819 fő, s a halálozások száma 281 861 fő volt. Az ország határon kivűlről érkezett emigránsok száma 157 950 fő, s az országhatárain belűlről érkezettek száma 129 809 fő volt.
A U.S. Census Bureau 2000. évi adatai alapján Seattle-Tacoma-Bellevue metropolita körzet lakosainak száma 3 043 878 fő volt, amely az állam teljes lakosságának a fele volt.[15]
2004. évi felmérések szerint Washington lakosainak száma 6 315 000. A külföldön születettek (10.3%) és a becslések szerint illegálisan itt tartózkodók száma hozzávetőleg 100 000 fő, a teljes lakosság 1.6%-a.[16]
2012. évi felmérések a lakosságot 6 897 012 becsűlik.[17]
Rassz[szerkesztés]
A leszármazottak szerinti hat legnagyobb csoport a német (18.7%), az angol (12%), az ír (11.4%), a norvég (6.2%), mexikói (5.6%) és Fülöp szigetiek (3.7%).
Sok emigráns munkás (mexikói) dolgozik a földeken az állam délkelet-közép részén, de Washington nyugati részén is növekszik a kétkezű munkások aránya.
Washington ázsiai származású lakosainak száma szerint a negyedik a nemzetek listáján. A Fülöp szigeti emigránsok teszik ki az ázsiai betelepülők legnagyobb százalékát. Gary Locke volt az első ázsiai származású kormányzó, és ő volt az egyetlen kínai származású kormányzó az Egyesült Államokban a 20. század végén.
Az afro-amerikaiak száma alacsonyabb mint az ázsiaiaké vagy hispániaiaké. Seattle város kisebbségi lakosai az állam déli részeire kezdenek költözni. Tacoma afro-amerikai lakosságának aránya növekszik.
Washington államban több indián rezervátum van az főútvonalak mentén. Néhány helyen kaszinókat nyitottak. A helyi indiánok hagyományaik ápolására folytatják az északnyugati indián totem oszlopok, maszkok, és vésett kenuk készítését, melyet állat figurákkal díszítenek. Sok városnak indián eredetű neve van. Ilyenek: Yakima, Seattle, Spokane, Puyallup és Walla Walla.
Vallás[szerkesztés]
-
- Protestáns: 29%
- Lutheránus: 6%
- Baptista: 6%
- Methodista: 4%
- Presbiteriánus: 3%
- Más protestáns vallás: 10%
- Római katolikus: 20%
- Más keresztény vallás: 11%
- Church of Jesus Christ of Latter-day Saints: 3%
- Protestáns: 29%
- Más vallások 5%
- Nem válaszolt: 6%
- Nem vallásos: 25%
Megyék[szerkesztés]
Washington államnak 39 megyéje van. Snohomish megye egyes lakói Freedom megye lakóinak tartják magukat, de nem hivatalosan elfogadott.
Ezek: Adams, Asotin, Benton, Chelan, Clallam, Clark, Columbia, Cowlitz, Douglas, Ferry, Franklin, Garfield, Grant, Grays, Island, Jefferson, King, Kitsap, Kittitas, Klickitat, Lewis, Lincoln, Mason, Okanogan, Pacific, Pend, Pierce, San Juan, Skagit, Skamania, Snohomish, Spokane, Stevens, Thurston, Wahkiakum, Walla Walla, Whatcom, Whitman, Yakina..[18]
Városai[szerkesztés]
Washington legnépesebb városai a 2008. évi U.S. Census becslése szerint.[19]
| Rank | Város | Lakosság/fő |
|---|---|---|
| 1 | Seattle | 592,800 |
| 2 | Spokane | 204,400 |
| 3 | Tacoma | 202,700 |
| 4 | Vancouver | 162,400 |
| 5 | Bellevue | 119,200 |
| 6 | Everett | 102,300 |
| 7 | Spokane Valley | 88,920 |
| 8 | Federal Way | 88,040 |
| 9 | Kent | 86,980 |
| 10 | Yakima | 84,300 |
Nevezetességek[szerkesztés]
-Tower Trost
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c History of Washinton
- ↑ "Articles on George Washington Bush". City of Tumwater, WA. Retrieved on 2007-06-15.
- ^ a b c d Washington, state, United States: Geography
- ↑ Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-43. ISBN 0-295-97477-X.
- ↑ Climate Change - Economic Impacts
- ↑ Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-46. ISBN 0-295-97477-X.
- ↑ http://www.usatoday.com/weather/news/1999/wsnorcrd.htm
- ↑ "Gross Domestic Product by State, 2007". Bureau of Economic Analysis. Retrieved on 2010-07-31.
- ↑ "Top 20 Most Admired Companies". Fortune Magazine. Retrieved on 2007-06-15.
- ↑ "Washington’s Tax System is the Most Regressive in the Nation". Institute on Taxation and Economic Policy. Retrieved on 2007-07-22.
- ↑ http://dor.wa.gov/content/home/TaxTopics/FederalDeductionLSTaxTable.aspx
- ↑ Schotzko, Thomas R. & Granatstein, David (2005), A Brief Look at the Washington Apple Industry: Past and Present, Pullman, WA: Washington State University, p. 1, <http://www.agribusiness-mgmt.wsu.edu/agbusresearch/docs/SES04-05_BRIEF_LOOK_WAFTA.pdf>. Retrieved on 9 May 2008
- ↑ "Population and Population Centers by State: 2001". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2007-06-15.
- ↑ "Table 4: Cumulative Estimates of the Components of Population Change for the United States, Regions and States: April 1, 2000 to July 1, 2006". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-22.
- ↑ "Population in Metropolitan Statistical Areas Ranked by 2000 Census" (PDF). U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-17.
- ↑ Immigration Impact: Washington. Federation for American Immigration Reform, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
- ↑ Annual Estimates of the Population for the United States, Regions, States, and Puerto Rico: April 1, 2010 to July 1, 2012 (CSV). 2012 Population Estimates. United States Census Bureau, Population Division, 2012. december 1. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ Washington megyéinek felsorolása
- ↑ Official April 1, 2008 Washington State Population Estimates | OFM
További információk[szerkesztés]
- State of Washington website
- Washington State Databases - Annotated list of searchable databases produced by Washington state agencies and compiled by the Government Documents Roundtable of the American Library Association.
- Secretary of State's Washington History website
- Constitution of the State of Washington
- U.S. Census Bureau
- USA Travel - Washington állam magyarul
|
|||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
