Atomenergia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után jön létre és hőt hoz létre. Ezt a hőt a víz felforralására, gőz előállítására vagy egy gőzturbina meghajtására használják. Az első energia termelést végző reaktor a szén moderátoros Fermi féle reaktor volt (a felszabasuló energiát csak mérték). A Reaktort 1942 Deceber 2- án indították el, és csak néhány percig működött, mivel csak a teóirák ellenőrzésére szolgált. A reaktor teljesítménye kb. 200 W lehetett.[1] A későbbiekben az iyen tipusú erőműveket az instabol működés ("pozitív üregtényező") miatt az Egyesült Államokban csak plutónium előállításra használták (Windscale). A Szovjetunióban a jobb hatásfok, illetve "egyszerűbb felépítés" miatt elektromos energia termelésre is szivesen használták (Csernobil). A pozitív üregtényező tényét az amerikában működő tudósok már az 1950-es években ismerték (Teller Ede) , azonban ezt az információt hadi titokként kezelték. A nyomotvizes reaktoros jelentősen stabilabbak (például paks), azonban ezek sem mentesek a balesetektöl (Three Miles Island). A új generációs "passzív biztonságú" reaktorok új távlatokat jelenthetnek a biztonság, és a hatásfok területén[2]
[szerkesztés] Használata
2004-től az atomenergia nyújtotta a világ energiájának 6.5 százalékát és a világ elektromosságnak 15.7 százalékát. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57 százalékát.[3] A 2007-es IAEA jelentés szerint 439 atomenergia-reaktor van világszerte,[4]31 országban.[5] Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20 százalékát teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át (2006).[6][7]Az Európai Unióban a termelés 30 százalékát[8]teszi ki. A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így néhánynak, mint például Ausztriának és Írországnak, nincsenek működő atomerőművei.
Sok hadsereg valamint civilek is (például néhány jégtörő hajó) használják a nukleáris meghajtást.[9]
