Megújuló energiaforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A megújuló energiaforrások aránya 2005-ben[1]
Finn szélerőmű

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén vagy a szél- és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia 4 fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.

Áramtermelés: Jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják megújuló források, amelyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik.[2] Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-béli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%).[3]

Fűtés: A fűtés terén a napenergiával előállított melegvíz a legfontosabb a megújuló forrásokból előállított fűtés terén. Ez különösen Kínában jelentős, mely a globális mennyiség 70%-át használja fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.[3]

Üzemanyag: Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.[3]

A legfontosabb megújuló energiaforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szélenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, [4][5][3] és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban.

Vízenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még Vízerőmű és Vízenergia cikkeket’’

A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[6]

Napenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még Napenergia, Napelem és Napkollektor

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás.

Biomassza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Geotermikus energia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Renewables, Global Status Report 2006 (PDF). Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2006). Retrieved on 2007-04-03.
  2. REN21: Renewables 2011: Global Status Report, 2011
  3. ^ a b c d REN21 (2010). Renewables 2010 Global Status Report p. 53.
  4. Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7
  5. Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
  6. ">Renewables Global Status Report 2006 Update, REN21, published 2007, accessed 2007-05-16

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megújuló energiaforrások témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]