Víz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Víz (H2O)
IUPAC név	víz oxidán[1]
Más nevek	dihidrogén-monoxid, hidrogén-hidroxid, aqua (latin)
Azonosítók
CAS-szám	[7732-18-5]
ChEBI	15377
RTECS szám	ZC0110000
Tulajdonságok
Kémiai képlet	H2O
Moláris tömeg	18,01528(33) g/mol
Megjelenés	színtelen, szagtalan
Sűrűség	0,99701 g/cm3[2]
Olvadáspont	0 °C (273,15 K) (32 °F)[2]
Forráspont	100 °C (373,15 K) (212 °F)[2]
Savasság (pKa)	15,74
Lúgosság (pKb)	15,74
Törésmutató (nD)	1,3330
Viszkozitás	0,8903 cP[2]
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−285,85 kJ/mol[2]
Hőkapacitás, C	75,28 J/mol·K
Veszélyek
EU oszályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok[3]
Főbb veszélyek	Nincs
NFPA 704	0 0 1
R-mondatok	nincs[3]
S-mondatok	nincs[3]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	nehézvíz
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H₂O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekula.

Tartalomjegyzék 1 Előfordulása a Földön 2 Élettani jelentősége 3 Az alapelemek egyike 4 Tulajdonságai 5 A horoszkópban 6 Az ivóvíz 7 A Mpemba-paradoxon 8 A víz sűrűségmaximuma 9 Jegyzetek 10 Lásd még 11 Hivatkozások 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Előfordulása a Földön

• A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
• A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.

[szerkesztés] Élettani jelentősége

• Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van, így napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása alapvető igénye szervezetünknek.

A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

[szerkesztés] Az alapelemek egyike

A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.

[szerkesztés] Tulajdonságai

A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (Pl: olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. Lásd a durranógázt kémia tantárgyban.

A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.
Amikor a víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.^[4]

Túlhűtött víz:

A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet -38 °C-ig le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -38 °C-on azonban a víz heves átalakulás során, mely hangjelenséggel jár, hirtelen jéggé alakul át. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik.

A kialakult anyag tovább hűthető. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz, kristályszerkezet kialakulása nélkül. ^[5]

[szerkesztés] A horoszkópban

A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.

[szerkesztés] Az ivóvíz

Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. ^[6] Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. ^[7]

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:

• Színtelen, átlátszó:

a vas-oxid-hidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.

• Szagtalan:

A kén-hidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

• Kellemes ízű:

A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.

• Kellemes hőfokú legyen:

A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

• Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnéziumsók adják.

• Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:

A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, homokrétegen és aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ózonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.

A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket jó-nak nevezték.

[szerkesztés] A Mpemba-paradoxon

A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között, a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség. ^[8]

[szerkesztés] A víz sűrűségmaximuma

A víz sűrűségmaximuma a fagyáspont felett van (4 Celsius-fok). A sűrűség és a hőmérséklet közötti összefüggés:

D=1-6.63*10^(-6)*(t-4)^2, de némi hiba van benne. Az összefüggés nem lineáris.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

Adattáblázat	Balneológia	Gyógyító fürdő	Gőzfürdő
Természetvédelem	Ivókúra	Terápia
Ásványi anyagok	Szájfürdő	Kút
Sótalanítás	Tengervíz	Ásványvíz
Fiziológiás oldat	Ivóvízhiány

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar Hidrológiai Társaság – a víz helyzete ma Magyarországon
• EU-s normák
• Kút létesítésének technológiája
• Esővízgyűjtők készítésének technológiája
• Vízpiac Magazin