Egészség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. [1]

Az egészség dimenziói:

  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.

Az egészséget meghatározó tényezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségünket meghatározza makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink.
Milyen közvetlen tényezők befolyásolják az egészséget? Ezeket a hatásokat külső és belső tényezőkre bontva, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása, vagyis a bio-pszicho-szociális hatások egyensúlyi állapota jellemzi. Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, cunami, ózonlyuk, földrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási[2] és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is.

Az egészség forrása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészség forrásai mindazok a külső és belső tényezők, melyek az egyént korának, nemének, földrajzi helyének és társadalmi helyzetének figyelembevételével hozzásegítik egészsége optimalizálásához.

Egészségvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közös koordinált tevékenység, amely nemcsak az egészségügyre korlátozódik, hanem államigazgatási, törvényi, intézményesített feladat, magába foglalja az egészségmegőrzést, az egészségnevelést.

Egészségmegőrzés, fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel”. Vagyis az egészséget szolgáló magatartásnak két alapvető formája van: az egyéni (tanácsadás, nevelés, klinikai beavatkozás) és a közösségi (egészséggazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételek javítása).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. WHO. Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1946. Accessed Page 20 of "NATIONAL MENTAL HEALTH POLICY 2001-2005" on March 2001
  2. Minőségi éhezés

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport és egészség

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]