Vízkeménység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük, melyet különféle módokon lehetséges meghatározni. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, és annak egészségügyi minőségét is befolyásolja.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja.

A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.

Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.) melyek hatására sem válnak ki.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

A mérések fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° vagy °dH), de használatos még a francia keménység (fk°) illetve az angol keménységi skála (ak°) is.

  • 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz.
  • 1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO3) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulasúlya 100, így könnyű vele számolni.)
  • 1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.

A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés:

1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°

A víz keménység szerinti osztályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nk keménység
0–4 nagyon lágy
4–8 lágy
8–18 közepesen kemény
18–30 kemény
30 felett nagyon kemény

A kemény víz hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízkőképződés, mosószerek hatása gyengébb, a hüvelyesek nehezebben puhulnak meg, ha kemény vízben főzzük őket. Egyes tudományos kutatások szerint a vesekővel és számos csont- és érrendszeri betegséggel is kapcsolatba hozható a kemény víz. Lásd: http://www.kisvaros.hu/velemenyek

A víz lágyításának módjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szénsav gyenge sav, ezért a vízkövet alkotó karbonátok már egészen gyenge szerves savakkal is oldhatók. Például a kávéfőző citromsavval átfőzve is vízkőteleníthető. A mosógép esetében a havonta egyszer elvégzett 90°C-os ecetes, „üres” mosás és a folyékony mosószer használata kielégítő megoldás általános esetben. Ezen felül, megoldás lehet az ioncserélő használata, ami a kalciumionokat és magnéziumionokat hidrogénionokra és hidroxidionokra cseréli. Lehet még műgyantával, ennek ugyanez az alapja csak nátriumionra cserélődnek ki a keménységet okozó alkáliföldfém-ionok.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]