Klorid
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl-) tartalmazó vegyületek. A szerves kémiában régiesen kloridoknak nevezzük a mínusz 1-es oxidációs számú klóratomot tartalmazó vegyületeket.
Kloridok [szerkesztés]
Néhány jelentős klorid:
- ammónium-klorid (NH4Cl)
- arany(III)-klorid (AuCl3)
- bárium-klorid (BaCl2)
- ezüst-klorid (AgCl)
- hidrogén-klorid (HCl)
- kalcium-klorid (CaCl2)
- kálium-klorid (KCl)
- kloroform (CHCl3)
- magnézium-klorid (MgCl2)
- nátrium-klorid (NaCl)
- nitrogén-triklorid (NCl3)
- ón-klorid (SnCl2)
- réz-klorid (CuCl)
- réz-diklorid (CuCl2)
- szén-tetraklorid (CCl4)
Ammónium-klorid (NH4Cl) [szerkesztés]
Az ammónium-klorid más néven ammóniasó, szalmiák, szalmiáksó vagy E510 az ammóniák egy sója, mely tiszta állapotában erősen vízoldékony kristályokat alkot. Vizes oldata közepesen savas kémhatású.
Arany-triklorid (AuCl3) [szerkesztés]
Az arany-klorid vörös kristályos anyag, nagyon higroszkópos, valamint erősen mérgező.
Bárium-diklorid (BaCl2) [szerkesztés]
A bárium-klorid egy fehér, higroszkópos por amely erősen mérgező. A bárium-klorid nem gyúlékony szilárd vegyület.
Ezüst-klorid (AgCl) [szerkesztés]
Az ezüst-klorid egy fehér kristályos anyag, ami vízben alig oldódik. Az AgCl fényre és hőre érzékeny, melyek auto-reakciót indukálnak melynek során az anyag szürkésbordó elszíneződést kap, mely a fémezüst jelenlétre utal. A természetben a klórargirit ásványban fordul elő.
Hidrogén-klorid (HCl) [szerkesztés]
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, íztelen, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav. A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy fény hatására.
Kalcium-diklorid (CaCl2) [szerkesztés]
A kalcium-klorid a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot.
Kálium-klorid (KCl) [szerkesztés]
A kálium-klorid egy fém-halid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot.
Kloroform (CHCl3) [szerkesztés]
A kloroform színtelen, kellemes szagú érdekes ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben viszont jól oldódik.
Magnézium-diklorid (MgCl2) [szerkesztés]
A magnézium-klorid a magnézium-klórral alkotott sója. Szobahőmérsékleten színtelen, vagy fehér szilárd kristályokat alkot.
Nátrium-klorid (NaCl) [szerkesztés]
A nátrium-klorid az egyik legismertebb só, a konyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos ionrácsos vegyület.
Nitrogén-trikloid (NCl3) [szerkesztés]
A nitrogén-triklorid sárga színű, nagy sűrűségű robbanékony folyadék. Meglehetősen reaktív vegyület.
Ón-diklorid (SnCl2) [szerkesztés]
Az ón(II)-klorid egy fehér, kristályos anyag, mely az ón klórral alkotott egyik sója. Szobahőmérsékleten fehér, kristályos vegyület.
Réz-klorid (CuCl) [szerkesztés]
A réz-klorid egy fehér kristályos por, vízben oldhatatlan. Szoba hőmérsékleten szilárd halmazállapotú, és irritáló.
Réz-diklorid (CuCl2) [szerkesztés]
A réz-diklorid egy sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Réz-oxid, vagy réz-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Ebből sósaváramban való hevítéssel sárga vízmentes anyag készíthető.
Szén-tetraklorid (CCl4) [szerkesztés]
A szén-tetraklorid szobahőmérsékleten színtelen jellegzetes édeskés illatú folyadék. Erősen mérgező és a környezetre is káros hatással van.
