Kalcium-szulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalcium-szulfát
Kalcium-szulfát
Általános
Magyar név Kalcium-szulfát
IUPAC név Calcium sulfate
Egyéb nevek Gipsz
Képlet \mathrm{CaSO_4}\,\!
Moláris tömeg 136,14 g/mol
Megjelenés Fehér por, rögök
CAS-szám [7778-18-9]
EINECS (EG) szám 231-900-3
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,9 g/cm3, szilárd
Oldhatóság vízben 0,2 g/100 ml (20°C)
Olvadáspont 1450 °C (bomlik)
Forráspont bomlik
Szerkezet
Kristályszerkezet rombos
Fizikai állandók
Képződéshő −1434,5 kJ/mol
Moláris hőkapacitás J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Nem veszélyes
R-mondatok
S-mondatok
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám WS6920000
Rokon vegyületek
Azonos anion Szulfátok
Azonos kation A kalcium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kalcium-szulfát egy ipari körülmények között, és laboratóriumokban is széles körben használt vegyület. Száraz állapotban nagy vízmegkötő-képességgel rendelkezik. A természetben előforduló kalcium-szulfát áttetsző, fehéres kristályok alkotta kőzet, a kereskedelmi forgalomba kerülve a színe kék vagy rózsaszín a hozzáadott kobalt-klorid miatt. A kobalt-klorid szerepe, hogy színváltozása jelzi a kalcium-szulfátban található víz mennyiségét. Félvizes állapotában vakolatként használják (CaSO4·~0,5H2O) Vizes állapotban gipszet alkot (CaSO4·2H2O). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii sulfas dihydricus néven hivatalos.

Ipari előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő forrása a természetben megtalálható gipsz és evaporit. Ezeket vagy külszíni fejtéssel bányásszák, vagy mély bányákból kerülnek felszínre. A föld gipsz-kitermelése körülbelül évi 100 millió tonna.

A bányászaton kívül a kalcium-szulfát számos egyéb kémiai eljárás melléktermékeként is keletkezik::

Az épületek bontásakor a kinyert gipszből ismét kalcium-foszfátot állítanak elő.

Dehidratáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gipszet 100-150 °C-ra hevítve víztartalmának körülbelül 75%-a távozik. Ipari körülmények között általában 170 °C-ra hevítik fel a gipszet.

A dehidratáció reakcióegyenlete:

CaSO4·2H2O + hő → CaSO4·½H2O + 1½H2O (gőz)

A dehidratáció 80 °C körül kezdődik, de erősen száraz légtérben akár 50 °C körül is beindulhat. A felhasznált hőmennyiség a gipszet alig melegíti (a reakció endoterm), az energia a víz elpárolgására fordítódik. A víz távozása után a gipsz hőmérséklete gyors emelkedésnek indul.

Emiatt a tulajdonsága miatt a tűz terjedését lassítani képes falakba építik be, mert viszonylag sok idő telik el, míg a fal teljesen átforrósodik.

A kiszárított kalcium-szulfát vízzel keverve a következő exoterm reakciót kapjuk:

CaSO4·½H2O + 1½H2O →CaSO4·2H2O

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalcium-szulfátot a következő termékekben, iparágakban használják:

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. USGS data: world "refined" phosphate rock production is 140 m t: nearly all this is converted to phosphoric acid: 1.7 t of gypsum is produced per t of apatite.