Tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naplemente a tengeren
Chile középső partjai

A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében.

A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.

Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat, Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Az édesvizű Galileai-tó Galileai-tenger néven is ismert.

A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok általi lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[1]

A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csendes-óceán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atlanti-óceán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beltengerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiai-óceán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeges-tenger[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déli-óceán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naplemente a Földközi-tengeren Antalya partjainál (Törökország)

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A National Geographic 2007 októberi lapszáma.