Kelta-tenger
A Kelta-tenger (angolul Celtic Sea, írül An Mhuir Cheilteach, walesiül Y Môr Celtaidd, korniul és devoni nyelven An Mor Keltek, bretonul Ar Mor Keltiek, franciául La Mer Celtique) az Atlanti-óceánnak egy Írországtól délre fekvő része. A Szent György-csatorna, a La Manche-csatorna, a Bristol-csatorna, valamint Wales, Cornwall, Devon és Bretagne határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző kelta örökségek után kapta.[1] Első fennmaradt ilyen néven történő említése 1921-ből E. W. L. Holt tengerbiológustól származik, aki Dublinban találkozott az Angliából, Franciaországból, Írországból és Skóciából érkezett halszállítmányokkal.[1] Régebben a tenger északi részét a Szent György-csatorna részeként definiálták, és a déli, az Egyesült királysághoz tartozó rész a Southwest Approach részeként ismert.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezése
A déli rész pontos meghatározása a geológia és a hidrológia elterjedésével vált lényegessé.
A tenger nevét gyakran használják az szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.[1] Ezt Franciaországban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.[1] Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az olajkitermelő társaságok is átvettek.[2] 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,[3] de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit térképek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a Nagy-Britannia nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.[4]
[szerkesztés] Határai
Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az Atlanti-óceántól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és Ouessant-t tekintsék határnak, A Nemzetközi Hidrológiai Szervezet 1976-ban elfogadott meghatározása[1] loxodromák használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger széleit:[5]
- Az Ír-tengertől északon a Carnsore Pointtól és a County Wexfordtől a Saint David's Headig valamint Pembrokeshire-ig húzódó vonal választja el. ()
- Végig Pembrokeshire partjai.
- A Brit-csatornától keletre Saint Govan's Head Pembrokeshire vonal választja el. () to Hartland Point, Devon,
- Végig Devon és Cornwall partjai mentén.
- A La Manche-tól a Land's Endtől Île Vierge-ig, Finistère-ig húzódó vonal választja el. ()
- Végig Finistère partjainál.
- Bay of Biscay-től keletre a Point Penmarc'h vonalától Cabo Ortegal felé,
- Az É 46°30’ szélességi körtől északnyugat felé a pont felé,
- Innét északig a fokig,
- Innentől Mizen Headig.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c d e
Haslam, D. W. (Hydrographer of the Royal Navy). „It's the Celtic Sea—official”, The Times, 1976. március 29., 15 (Letters to the Editor), col G. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. november 27.)
- ↑ Cooper, L. H. N.. „In Celtic waters”, The Times, 1972. február 2., 20; col G (Letters to the Editor). oldal (Hozzáférés ideje: 2008. november 27.)
- ↑ The Atlas of Great Britain and Northern Ireland. Clarendon Press, pp.20–21. o (1963. március 1.) ; cited in
Shergold, Vernon G.. „Celtic Sea: a good name”, The Times, 1972. január 27., 20 (Letters to the Editor); col G. oldal - ↑ Vielvoye, Roger. „Industry in the regions Striking oil in Wales and West Country”, The Times, 1972. január 24., 19; col A. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. november 27.)
- ↑ S-23: Limits of Oceans and Seas (PDF), 3. javított kiadás, Nemzetközi Hidrológiai Szervezet, page 39, section 21A. o [1953. március 1.] (1971. március 1.). Hozzáférés ideje: 2008. november 27.
[szerkesztés] Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Celtic Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
