Cornwall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cornwall
England and Cornwall.png
Földrajza
Státusz ceremoniális & nem-nagyvárosi megye
Eredete Történelmi
Régió: Délnyugat-Anglia
Terület
- Teljes
- Admin. tanács
- Admin. terület
12.
3,547 km²
9.
2,653 km²
Admin. központ: Truro
ISO 3166-2: GB-CON
ONS kód: 15
NUTS 3: UKK30
Demográfia
Lakosság
- Teljes (2004 becslés)
- Népsűrűség
- Admin. tanács
- Admin. nép.
40.
519 400
146/ km²
24.
517 300
Ethnikumok: 99.0% Fehér
Politika
Cornwalli Megyei Tanács
http://www.cornwall.gov.uk/
Igazgatás Liberális Demokraták
Parlamenti képviselők
Kerületek
CornwallScillyNumbered.png
  1. Penwith
  2. Kerrier
  3. Carrick
  4. Restormel
  5. Caradon
  6. Észak-Cornwall
  7. Scilly
Cornwall az űrből
A Poldice bánya maradványai Gwennapben

Cornwall (korni nyelven Kernow) Angliának a Tamar folyótól és Devontól délnyugatra fekvő félszigeten elhelyezkedő legnyugatibb megyéje. Megyeszékhelye és egyetlen city jogállású települése Truro. Cornwall területe 3563 km², melyben benn van a félszigettől 45 km-re fekvő Scilly is. Cornwall viszonylag gyéren lakott terület, lakossága 513.528 fő, népsűrűsége 144 fő/km².

Cornwall híres vad, mocsarakkal borított területeiről, hosszú és változatos tengerpartjáról és enyhe klímájáról. Szintén híres Cornwall kőkori és az iparosodás korából származó leleteiről, amibe beletartozik a világörökség helyszínei közé tartozó cornwalli és a nyugat-devoni bányavidék. Így a gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus (24%),[1] bár a terület az ország legszegényebb része az egy főre eső bért tekintve. (Az ország átlagjövedelmének az itteni csupán 62%-a.)[2]

Cornwall a cornwalliak otthona. Ez a nép sok tudós és helybéli szerint a hat kelta nemzet egyike.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall a Brit-sziget egyik félszigetének végén fekszik. és így ki van téve az erős, az Atlanti-óceán irányából fújó szélnek. A tengerpartot a legtöbb helyen nagy kövek alkotják, melyek néhány helyen tekintélyes sziklákká álltak össze.

Az északi és a déli tengerpartnak más a karakterisztikája. Az északi part sokkal nyíltabb, s ezért sokkal vadabb az itt található természet. Az egyszerűen csak High Cliffnek (Magas Sziklának) hívott szikla Boscastle és Tintagel között a legmagasabb egyenes falú kőtömb a maga 224 méteres magasságával. A másik részen nagy kiterjedésű, arany színű homokkal határolt tengerpartok is vannak, ami a terület egyik nagy turisztikai vonzerejét jelenti. A legfontosabb turisztikai célpontok Bude, St Agnes, St Ives, Perranporth, Porthtowan, Polzeath, Fistral Beach, Lusty Glaze Beach and Watergate Bay és Newquay. Az egyetlen folyótorkolat északon a Camelé, mely kikötési lehetőséget biztosít Padstow és Rock számára. A déli partot gyakran Riviérának nevezik, mert sokkal védettebb területen fekszik, és sok folyótorkolat van, mely biztonságos horgonyzóhelyet biztosít Falmouth-nál és Foweynél. A déli részen durvább a homok a tengerparton.

A terület belsejét kelet-nyugat irányú, terméketlen vad gerincek borítják, ahol elszórvagránitképződmények is vannak, mint például a Boodmin Moor, a megye legmagasabban fekvő területe. Keletről nyugatra, nagyjából ugyanolyan magasan fekszik a Boodmin Moor, a St Austelltől északra fekvő vidék, a Camborne körüli terület, Penwith és a Land's End félsziget. Ezek a legfontosabb gránitlelőhelyek a sziget délnyugati részén. Ide tartozik még Devonban, ettől a területtől északabbra Dartmoon és nyugatra Scilly.

A gránit beékelődése az üledékes kőzetek közé nagy mértékű metamorfózist és ásványosodást indított el, ami oda vezetett, hogy a 20. század elejéig Cornwall volt Európa legfontosabb bányászati környéke. Ónt már a bronzkor óta bányásznak ezen a területen, amihez később hozzájött a réz, a ólom, a cink és az ezüst kitermelése. Ezek voltak a cornwalli bányászat fő termékei. A gránit ittléte adott lehetőséget a kaolinit kitermelésére, főképp St Austelltől észara. Erre az anyagra sok gyár idetelepült.

A hegységeket termékeny legelőknek használt farmbirtokok kialakítására is alkalmas terület veszi körül. A déli partokhoz közeli mély, erdős völgyek biztonságos környezetet nyújtanak az olyan növények számára, melyek szeretik az árnyékos területeket és az enyhe, csapadékos időjárást. Ezeknek a területeknek a nagy részét devoni homokkő és pala fedi. Cornwall északkeleti része karbonkori köveken fekszik. Ezt a területet Culm Measuresnek hívják.

A Lizard félsziget geológiailag szokatlan. A terület nagy részét prekambriumi szerpentinkövek borítják, melyek elbűvölő sziklákká álltak össze. A leghíresebb Kymance Cove-nál található. A szerpentineket kifaragva, megtisztítva ajándéktárgyként árulják az itt járó turistáknak. A félszigeten nő a korni erika, a félsziget jelképként is használt virága.[3]

Cornwall a félsziget legdélebbi területe, ebből adódóan viszonylag napos és meleg az éghajlata. A tél enyhe, a fagy és a hó a hegyvidéki tájakat leszámítva szokatlan. Az éves átlagos középhőmérséklet 9,8 °C és 12 °C között a terület tengerszint feletti magasságától függően változik.[4] Cornwallban általában hűvös, jellemzően nyugati szél fúj az Atlanti-óceán felől, viszonylag gyakori itt az eső, de nem annyira, mint északabbra. Évente 1051 és 1290 mm között van az éves csapadék mennyisége.[5] Cornwall legnagyobb részén évente több mint 1541 órát süt a nap.[6]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Cornweallas" az Angolszász krónikában

A terület neve két itt beszélt nyelvből származó szóból ered. A rómaiak az itt élő kornovi kelta törzset cornoviinak nevezték, mely attól a briton törzstől származik, akik a mai korni nyelv elődjét beszélték. A britonok ezt a törzset coreunak is nevezik. Ennek az elnevezésnek két forrása is ehet: az egyik a kelta cem vagy a másik a latin comu szótörzs. Mindkettő jelentése szarv vagy félsziget. Ezzel Cornwall földrajzi alakjára utaltak. A cornoviik sikeresen megalapították területüket, mely 700-tól egészen a középkorig fennmaradt, s a neve Cornubia volt.

A hatodik és hetedik században Cornubia nevének jelentése az óangol nyelvben jelentősen megváltozott. Az angolszászok hozzátették a wealas végződést, melynek jelentése: idegenek. Sok történész azt állítja, ezt a kifejezést a velsziekre használták, de inkább az tűnik valószínűnek, hogy minden, britonok által lakott területet és a hozzájuk tartozó népet így hívtak.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall történelme a rómaiak előtti lakókkal kezdődik, akik közt megtaláljuk a kelta nyelveket beszélőket, kiknek nyelvéből később kialakult a briton és a korni nyelv. Egy római megszállás után Cornwall ismét független kelta törzsi terület lett. A mostani Cornwall római elnevezése egy akkori törzs, a cornovii nevéből származik. A sziget római megszállásának kezdetén ez a népcsoport a leírások szerint a mai Wales középső részén, Anglia határánál lakott. Néhány hely neve elárulja, hogy a cornovii törzs ebben az időbe vándorolt délre, és telepedett le "Cornwallban". Egy ilyen példa a Gwentben fekvő Coed Kernew, aminek jelentése: Kernow Erdője, de lehet, hogy érthetőbb a mai nyelvezetben a Korni Erdő elnevezés. Számos kapcsolat van a walesi és a korni nép között, amit a közös szentek, a hagyományok hasonlósága is bizonyít. Ezen kívül megerősíti a népvándorlás hihetőségét az, hogy Bretagne-ban is hasonló dolgokkal lehet találkozni. Van Franciaországban egy olyan tradicionális tartomány, melyet Cornouaille-nek hívnak. A heptarchia idejében Cornwallt Nyugat-Wales-nek, a mai Wales-t pedig Észak-Wales-nek hívták. Cornwallról az első feljegyzést a szicíliai görög Diodorus Sicilius írta, ami valószínűleg idézet egy i. e. 4. századi földrajztudóstól, Pütheasztól, aki Britanniába hajózott:

Britannia ezen részének lakóit belerionoknak vagy földvégieknek hívják, mert kapcsolatot tartanak fenn külföldi kereskedőkkel, és civilizált az életmódjuk. Ónt készítenek, gondosan megművelik a földet, amiből ezt kitermelik… Itt aztán a kereskedők megveszik az ónt, és innen lovakon Galliába, a Rhône torkolatához viszik.[7]

Nem tudjuk, kik lehettek ezek a kereskedők. Egyik elképzelés szerint föníciaiak, de erre nincs bizonyíték.[8]

Julius Caesar volt az utolsó klasszikus, aki megemlítette az ónkereskedelmet, ami úgy tűnik, a római megszállástól hanyatlóban volt.[9]

Egy teória szerint a rómaiakat megelőző időkben az itteni ónércből ezüstöt vontak ki, mivel az ezüst a vízben található nagy mennyiségű klór miatt könnyen kivált, és AgCl lett belőle.

A kora középkorban Cornwall összetűzésbe keveredett a terjeszkedő Wessexszel. Az Annales Cambriae elbeszélése szerint 722-ben a briton seregek, köztük a cornwalliak is győzelmet arattak Hehil-nél (valószínűleg a Camel torkolatánál vagy északabbra, Bude környékén) a nyugati szászok fölött. Annales Cambriae. Egy évszázad eltelik, míg újra hallunk a nyugati szászokról, mikor Egbert 814-ben seregeket vezet Cornwallba keletről nyugatra.[10] Az Angolszász krónika elmeséli, hogy 825 környékén az itt élő walesiek és az angolszász devonshire-i népek Galfotdnál összecsaptak.[11] Végül 838-ban Hengestesdune-nál, talán Hingston Downnál a korniakat és viking szövetségesüket leverte Egbert, (Angolszász Krónika). William of Malmesbury (a 112 körül megírt Gesta regum Anglorumban) azt írja, hogy 936 táján Athelstan a Tamar északi partjánál rögzítette a határokat az angol és a korni nép között. A 880-as évekre Wessex Cornwallnak legalább egy részét elfoglalta, ahol Nagy Alfrédnak is voltak földbirtokai.[12] Az angolok itteni terjeszkedésének időrendje nem világos, de Hitvalló Edward idejében már teljesen Anglia része volt.[13] A Domesday Book tanúsága szerint erre az időre teljesen kicserélődött a földbirtokos osztály, minden földet angolok birtokoltak. A normann hódítás után a földeket felosztották, és az új normann hódítók arisztokráciája kapta meg. és a területek oroszlánrészét Robert, Mortain grófja, I. Vilmos féltestvére kapta meg, aki a király után ezen a területen a legnagyobb földesúr volt.[14]

Az ónkereskedelem a középkorban újra felvirágzott. Az 1497-ben kitört cornwalli felkelésben egy ideiglenes korni hadsereg Londonba vonult, ahol a királyi haderő felmorzsolta őket. A következő hanyatlás az ónkereskedelemben a 19. század közepén következett be.[15]

Amikor az ónkitermelés elkezdett hanyatlani, sok itteni férfi kivándorolt Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába, ahol igényt tartottak képességeikre. A jelenlegi cornwalli bányák a mostani árak mellett gazdaságosan már nem kitermelhetők, de az itt megszerzett szaktudás és az itteni kultúra a világ különböző tájain tovább él. Egy mondás szerint, bárhol találsz egy lyukat, annak az alján biztosan találsz kornit is.

Az ónbányászat, a mezőgazdaság és a halászat hanyatlása óta a terület gazdasága nagymértékben függ a turizmustól – Nagy-Britannia legszebb tengerpartjainak nagy része itt található. Cornwall az Egyesült Királyság legszegényebb vidéke, és ezt támogatott kategóriába sorolta az Európai Unió. 1951-ben helyi pártot alapítottak, Mebyon Kernow (Cornwall fiai) néven. Ez a párt helyi szinten tud eredményeket elérni, de a parlamentbe még nem jutott képviselőjük. A jelenlegi képviselők közül ketten helyi nyelven tették le esküjüket.[16]

Ökológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwallnak gazdag élővilága van, amiben benne van a szárazföldi és a tengeri ökoszisztéma is. Egyik kihalóban lévő, ezért törvényileg védett a tömlősgombák közé tartozó Cladonia rangiferina.

Politika és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

St Ives kikötő

Cornwallnak jelenleg öt képviselői helye van a brit alsóházban, a 2005-ös választásokon mindet a Liberális Demokraták szerezték meg. A következő választásoktól eggyel több választókerület lesz, így hatra növekszik a képviselők száma.

A közgyűléseket Truróban tartják, jelenleg 82 képviselője van, a többsége liberális demokrata. A megyén belül hat régió van, aminek összesen 249 képviselői helye van a saját tanácsaiban. Keletről nyugatra a körzetek: Észak-Cornwall, Caradon, Restormel, Carrick, Kerrier, és Penwith. A legtöbb képviselője összességében a liberális demokratáknak, majd a konzervatívoknak, végül a függetleneknek van. Scilly volt, hogy Cornwallhoz tartozott, de ma független önkormányzattal rendelkező terület. Ennek ellenére számos tekintetben Cornwallhoz sorolják. Ide tartozik az egészségügyi ellátás és a rendőrség.[17]

2007. július 25-én Cornwall önkormányzati státuszát elfogadta a kormányzat, a döntés életbe léptével, 2009 elején, a mostani hat körzet eltűnt, s helyette egy trurói központú vezetőség irányítja a megyét.[18] Az új tanács neve Cornwalli Tanács lesz.[19]

A legnagyobb, a megyében versenyző, bejegyzett pártok a konzervatívok, a zöldek, a Munkáspárt a liberális demokraták, a Mebyon Kernow, és az UKIP.

Egy függetlenségi mozgalom nagyobb autonómiát akar,[20] a többi kelta néppel együtt. Ezen felül vannak olyan személyek és szervezetek, amelyek megkérdőjelezik Cornwall jelenlegi alkotmányos státuszát, és Cornwall kapcsolatát a Cornwalli Hercegséghez.

A korni nacionalisták két pártot hoztak létre, a Mebyon Kernowot és a Korni Nacionalista Pártot. Ezek mellett egy parlamentnek nevezett testület is nyomást gyakorol a korni nemzeti ügyek érdekében, és a Cornwall 2000 emberi jogi csoport dolgozik a cornwalli kultúra érdekében. 2000 novemberében megalapították a Korni Alkotmányos Konvenciót, hogy kampányoljon a cornwalli képviselő testület megalakításáért. Ez egy pártokat átívelő összefogás, amelyben a magánszektor és a közszféra dolgozói, minden politikai csoportosulás részt vesz. 2000. március 5. és 2001 decembere között a kampány 41 650 helybéli és 8896 máshol lakó aláírását gyűjtötte össze, hogy Cornwallnak legyen saját képviselő testülete.

Zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokan Szent Pirán zászlaját tekintik Cornwall zászlajának. Többek között ide tartoznak a korni nacionalisták is. A többiek csupán a megye zászlaját látják benne. Szent Pirán jelképe a fekete alapon fehér kereszt, aki egy történet szerint onnan vette ezeket a színeket, hogy egyszer megpillantotta a fehér ónt a fekete szén között, amikor megpróbálta felfedezni az ónt. Egy 1847-es történet ezt mondja Szent Pirán zászlajáról: Szent Pirán keresztje a korni emberek ősi jelképe. A régi Bretagne zászlaja a mai Cornwall zászlajának az inverze volt: fehér alapon fekete kereszt.

Sokan úgy gondolják, hogy a fehér jelképezi a fehér ónfémet, és a fekete az ónércet. Egy másik felfogás szerint a fehér a sötétségen átvilágító igazság fényét szimbolizálja.

Megint más teória szerint a fehér kereszt a vulkáni eredetű, metamorfikus gránitot és palát rakja a zászlóba. Ezek az anyagok megtalálhatók Cornwall Dél-Walesnek nevezett területén.) Eszerint a fekete a devoni palatáblát és a karbon kori homokkövet jelképezi, amelyek nagyrészt feketék vagy sötétszürkék, és a terület északi részén találhatók.

Vitatkoznak még azon, hogy a terület védőszentje Szent Mihály, Szent Petroc vagy Szent Pirán, de legelterjedtebben az utóbbit tekintik[21][22] és nemzetközileg is ő az elfogadott. Az ő jelképét tekintik a legtöbben Cornwall zászlajának, és március 5-ét, Szent Pirán napját a korni diaszpóra mindenhol megünnepli.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall népességének változása 1800 és 2001 között

Cornwall népessége 513 527 fő, ami alapján népsűrűsége 144 fő/km², amivel a 48 angol megye között a 40-41. legnépesebb terület. Népességnövekedése dinamikus, az 1980-as években 11,2%, egy évtizeddel később 5,3%, amivel a megyék között a az ötödik helyen áll.[23] A természetes népességváltozás csökkenést mutat, ezért a külső bevándorlás nagyon fontos szerepet játszik Cornwallban.[24] Az 1991-es népszámlálás adatai szerint akkor a terület népessége 469.800 fő volt.

Cornwall lakossága jelentősen elöregedett, közülük 22,9% nyugdíjas, míg ez az arány országosan 20,3% az Egyesült Királyságban.[25] Ez lehet, hogy a mezőgazdasági és tengerparti területekkel való magas fokú lefedettségének és az itt született fiatalok gazdaságilag fejlettebb területekre való kivándorlásának tulajdonítható. Az idősek be- és a fiatalok kivándorlása régóta megfigyelhető, állandósult jelenség.

Cornwall Bretagne, az Ír-sziget, a Man sziget, Skócia és Wales mellett, egyike a hat kelta területnek. Csak a népesség 7%-a vallotta magát korninak a 2001-es népszámláláskor.[26]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall az Egyesült Királyság egyik legszegényebb területe. 2004-ben az egy főre eső GNP 65%-a az országos szintnek.[27] Az EU-27 átlagához képest a terület GNP-értéke 79,2%, míg az országé 123%.[28]

Cornwall egyike az ország négy területének; szegénysége miatt támogatást kap az EU Európai Szociális Alapjából. Ma az itteni gazdaság nagymértékben függ a turisztikai iparág sikerességén, ami a gazdaság negyedéért felelős. Ha részletesebben megvizsgáljuk a kisebb körzeteket, láthatóvá válik, hogy Anglia legszegényebb területei közül ugyanúgy kerülnek ki innen, mint a leggazdagabbak közül. Az Angliában meglévő 32.482 meglévő statisztikailag vizsgálható terület között a nélkülözést mérő mutatószámok alapján az itteni körzetek a 819-től (Észak-Penzance egy része) a 30.899-ig (Saltash Burraton egy része Caradonban) vannak helyezettek, ahol az alacsonyabb szám a nagyobb nélkülözést mutatja.[29]

Cornwall egyedi kultúrája, különleges tájai és hűvös időjárása teszi a turisták kedvelt célpontjává annak ellenére, hogy az ország főbb turistacsalogató attrakcióitól messze fekszik. Három oldalról a La Manche és a Kelta-tenger szegélyezi, így itt több mérföldnyi tengerpart és szikla van. Az egyéb látványosságok közé tartoznak a mocsaras területek, a vidéki kertek és az erdős völgyek. Évente ötmillióan érkeznek ide, legtöbben az országon belülről.[30] Az idelátogatók repülővel a newquay-i és a plymouthi repülőterekre jöhetnek, míg a magánrepülőket, a charterjáratokat és a helikoptereket Perranporth is tudja fogadni. Nappali és hálókocsikkal felszerelt éjszakai vonatok biztosítják a vasúton történő eljutást Londonból és még néhány helyről az országon belülről, Cornwallba.

Newquay és Porthtowan a szörfösök kedvenc célpontjai. Az utóbbi években St Austell melletti Eden Project ért el nagyobb gazdasági sikert, s minden nyolcadik látogatót ez vonzott ide.[31]

A többi, itt meglévő iparág közé tartozik a halászat, bár ezt nagy mértékben sújtja az EU halászati politikája. (A Southwest Handline Fisherman's Association (Délnyugati Halászok Szövetkezete) már elkezdte újjáéleszteni a halászatot.[32]) Másik nagy terület a mezőgazdaság szintén jelentősen hanyatlott. Az ón- és rézbányászat is jelentős volt egykor, de ma már csak világörökségi helyszínként élnek tovább az elhagyott bányák.[33] Ennek ellenére a Camborne School of Mines bányászati iskola még ma is kiváló a saját területén,[34] világörökségi helynek is jelölték, hogy a turizmusból tudják fedezni az állagmegóvást.[35] Régebben St Austell környékén fontos iparág volt a kaolinitbányászat is, de manapság ez a szektor is hanyatlik, az egyre nagyobb mértékű gépesítés is oka az egyre nagyobb elbocsátásoknak.

A legutóbbi években Cornwallban a kreatív ipar nagy növekedésen ment át, amit nagyrészt az EU támogatásainak köszönhet. Ezek közé tartozik a design, az építészet, a képzőművészet és a fényképészet.

Kultúrája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korni nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nyelv közeli rokonságban van a walesi és a breton nyelvvel, és távolabbi rokona az írnek, a skót és a manx nyelvnek. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint körülbelül 300 ember beszéli folyékonyan ezt a nyelvet.[36] Ennek ellenére az Egyesült Királyságban egyetlen törvény sem említi. A nyelvet még 12 általános iskolában tanítják, és alkalmanként használják is egyházi vagy civil rendezvények alkalmával.[37]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok helyet az ideérkező ír és walesi hittérítőkről neveztek el, akik az ötödik században érkeztek, és haláluk után szentté avatták őket. Néhány misszionárius történeti hitelessége problematikus[38] és Doble kimutatta, hogy ez elterjedt volt a középkorban, hogy a helyet egy szenttel hozzák összefüggésbe.[39] Néhányan ezek közül a szentek közül nem szerepelnek a régi szentek listáján.[40]

Szent Piránt tekintik Cornwall védőszentjének, akiről Perranporth a nevét kapta.[41]

A XVI. században, az 1549-es felkeléskor voltak olyanok, akik a katolikus hitről át akarták téríteni a híveket a protestáns hitek egyikére.[42] A XVIII. századtól a XX. század közepéig a metodista volt a legjellemzőbb keresztyén vallás, de ez ma már hanyatlóban van.[43] Az anglikán truroi egyházmegyét 1877-ben alapították.[44]

Cornwall és délnyugat-Anglia Európában a legtöbb buddhistának ad helyet.

Vizuális kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX. század óta Cornwall, a maga érintetlen tengerparti látképével és az itteni sok napsütéssel nagy hírnévre tett szert a vizuális művészetek alkotói körében. Az itteni művészeti tevékenységek központja, a newlyni művésztelep az előző századfordulón volt híres,[45] és olyan nevekkel fémjelezhető, mint Stanhope Forbes,[46] Elizabeth Forbes, Norman Garstin és Lamorna Birch.[47] A két világháború között olyan írók éltek itt, mint D.H. Lawrence és Virginia Woolf. A második világháború kitörésekor költözött ide Ben Nicholson festő és felesége, Barbara Hepworth szobrász.[48] A festő már az 1920-as években meglátogatta St Ives-t. Később csatlakozott hozzájuk az orosz emigráns Naum Gabo[49] és még mások is. Közéjük tartozott Peter Lanyon, Terry Frost, Patrick Heron, Bryan Wynter és Roger Hilton. St Ives-ben van a Leach Pottery, ahol Bernard Leach és követői sikerre vitték a japán eredetű, kis területen működő stúdió-fazekasműhelyeket.[50] Sok modern alkotás látható a Tate St Ives-ben.[51]

Zene és fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwallnak gazdag és változatos népzenei hagyományai vannak, amik egészen napjainkig fennmaradtak. Ismertebb néphagyományok a Mummers Play, és a Fury Dance Helstonban és az Obby Oss Padstowban.

Mint a többi régi bányászkörnyéken, a férfikórus és a fúvószenekar[52] nagyon népszerű Cornwallban.

Korni művészek elsősorban kelta fesztiválokon lépnek fel, amik közül itt rendezik meg Perranporth Lowender Folklórfesztiválját.[53]

A modern kultúra területéről innen származik Richard D. James, aki Aphex Twin néven vált ismertté, és Alex Parks, aki a Fame Academy díját 2003-ban nyerte el. Roger Taylor, a Queen dobosa szintén itt nevelkedett fel, és most is Fakmouthtól nem messze lakik. Tori Amos amerikai énekes és zeneszerző most családjával Észak-Cornwallban, Bude mellett él.[54]

A Cornwalli Hegedűs Zenekar [3] húros hangszereken játssza a kelta népek zenéit.

Sport és játék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall nemzeti sportja a birkózás, ami a bretagne-i birkózásra hasonlít. Népszerű a korni hurling, amit ezüstlabdával játszanak. Ez nem összekeverendő a hurlinggal, amit az Ír-szigeten játszanak. E sport legismertebb helyszínei St Columb Major és St Ives.

Bár sokan úgy vélik, hogy a rögbit a Rughby Schoolban kezdték el játszani, de ennél sokkal régebbi, hasonló játékokról szóló írások is fennmaradtak. Ezek közé tartozik az Richard Carew 1602-ben írt munkája, a Survey of Cornwall, ebben egy a rögbihez hasonlító játékról ír, amely távol áll a hurlingtól. A korni hurler játékosok Londonba utaztak, hogy itt több alkalommal bemutató mérkőzést játsszanak a XVII. század folyamán. Az uniós rögbinek itt van a legnagyobb szurkolótábora (nagyobb, mint a labdarúgásnak). Két itteni csapat is benn van a nemzeti ligában: a Cornish Pirates (előző neve Penzance & Newlyn RFC volt) és a Launcerston RFC, a „Korni Feketék”. Szintén nagyon népszerű a másodosztályban játszó Redruth R.F.C., a Vörösök. A korni rögbiválogatott mérkőzéseire gyakran tömött sorokban érkeznek a szurkolók az országos bajnokságokra.

Annak ellenére, hogy a megyében játszik, a devoni Plymouth Argile F.C. errefelé is nagyon népszerű. A Cornwalli Labdarúgó Szövetséget 1889-ben alapították. A legmagasabb színvonalú és kétségtelenül a legnépszerűbb korni labdarúgócsapat a Truro City F.C., mely 2007-ben első cornwalli csapatént játszhatott a Wembley-stadionban, ahol megnyerték az FA Vase-t. Cornwall azon kevés megyék egyike, amelyek még sohasem adtak otthont ligamérkőzésnek, és még soha nem játszott egyetlen csapata sem a Football Conference keretei között. 1966-ban a korni korni Mike Trebilcock két gólt lőtt az Evertonnak az FA kupa döntőjén. John Gilbert Jack Cock olyan korni játékos volt, aki több csapatnál is csatárposztot játszott. Ő volt az első korni származású, aki az angol nemzeti válogatottban játszott, és gólt lőtt. 1901-ben Mexikó első labdarúgócsapatát korni bányászok alapították. Ez volt a Club de Futbol Pachuca. Eredetileg kedvtelésből, szabadidejükben játszottak. 1917 és 1920 között a csapat a korni Alfred Crowle vezetésével bajnok volt.

A Cornwall Cougars az egyetlen nemzeti bajnokságban játszó kosárlabdacsapat. Székhelye St Austellben van.

Az itteni hosszú tengerpartnak köszönhetően igen kedveltek itt a vízi sportok, mint például a hajózás és a szörfözés. Mindkét sportágban rendeznek itt nemzetközi versenyeket. 2006-ban itt rendezték meg a Vízi Sportok Összkelta Fesztiválját. A szörfözés nagyon népszerű, leginkább az olyan helyeken mint Bude és Newquay. Ezek a területek a leginkább megfelelőek az országban. A korni kormányos gig (kielboat) már évek óta népszerű, és Scillyn évente rendeznek ebben a sportágban világbajnokságot.

A sziklamászás A. W. Andrews felfedezőmunkája óta népszerű ezen a területen.[forrás?]

Az euchre Cornwallban népszerű kártyajáték. Általában négyen játsszák, a játékosok két csapatot alkotnak. Eredete bizonytalan, de néhányan azt mondják, korni játék.

A 2006. évi Nemzetközösségi Játékokon Cornwall A helyi szervezet azt szerette volna elérni, hogy Cornwall Guernseyhez és Manhez hasonlóan külön indulhasson a játékokon.[55]

2007. szeptember 2-án több mint 300 szörfös érkezett Polzeath tengerpartjára, hogy megdöntsék azt a rekordot, hogy egy hullámot egyszerre hányan használnak fel szörfözésre. Erre a kísérletre a globális felmelegedésre figyelmeztető Earthwave rendezvény keretében került sor. Az ezt megelőző világrekord 44 volt, amit Írország tart. A nem hitelesített legnagyobb szám 73, amit a dél-afrikai Kahunai Szörfakadémia állított fel.[56]

2001 és 2003 között az egyetlen teljesen professzionális sportcsapat a Trelawny Tigers motorkerékpáros csapat volt, akik a St Austell mellett fekvő Clay Country Moto Parkban tartották edzéseiket. A csapat az amatőr St Austell Gullsból nőtte ki magát, ami 1997 és 2000 között működött.

A Trelawny Tigers alatt egy új helyi gyorsasági motoros, Chris Harris mutatkozott be, azóta a világ egyik legjobbjaként vált ismertté. Cornwall-szerte igen népszerű, és kétszer megnyerte a helyi televíziós személyiségének járó díjat. Chris füves pályás versenyeken vált ismertté. Ez a motorozásnak egy népszerű, cornwalli válfaja. Jelenleg a Speedway Grand Prix-ban, az előkelő gyorsasági versenysorozatban versenyez

Ételek, italok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwallnak régi gasztronómiai hagyományai vannak. Mivel három oldalról tenger veszi körül, sok halat lehet fogni. Itt természetesen megtalálhatók a friss tengeri ételek: Newlyn a legnagyobb az ország legnagyobb halászati kikötője, ha a méretet a kirakodott halak értékében mérjük.[57] Rick Stein televíziós szakács emiatt sokáig üzemeltetett Padstowban egy halételekre specializálódott éttermet és Jamie Oliver is második éttermét, a Fifteent Newquay közelében, Watergate Bay-ben nyitotta meg.

Mottó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cornwall jelmondata korniul 'Onen Hag Oll', aminek magyar jelentése: Egy bír Mindet.

Referencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cornwall című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Cornwall Council tourism stats
  2. Peter Kingston, 2005. "Closed for Business". The Guardian, 2005. május 10.
  3. Cornwall County Council, "A Megye Virága."
  4. Meteorológiai hivatal, 2000. Annual average temperature for the United Kingdom
  5. Meteorológiai hivatal, 2000. Annual average rainfall for the United Kingdom.
  6. Meteorológiai hivatal, 2000. Annual average sunshine for the United Kingdom.
  7. Halliday. F.E. A History of Cornwall, Duckworth, 1959, ISBN 1-84232-123-4, p51.
  8. Halliday, p52.
  9. Halliday, p69.
  10. Angolszász krónika; Halliday, p102
  11. Angolszász krónika.
  12. Simon Keynes and Michael Lapidge (tr.), Alfred the Great - Asser's Life of King Alfred and other contemporary sources, London, Penguin, 1983, p175; cf. ibid, p89.
  13. Michael Swanton (tr.), The Anglo-Saxon Chronicles, (2nd ed.) London, Phoenix Press, 2000, p177. Az az óangol szó, amit Swanton "Cornwall"-nak fordított, az a "Wealas", melyet más fordítások Wales-ként adnak meg. Mindenesetre az angolszász korszakban a kifejezést minden, britonok által lakott területre, ugyanúgy használták, és nem csak a mai Wales-re. Mivel a szövegkörnyezetből kiderül, hogy már egy, az ebben a korban is angol fennhatóság alatt álló területről van szó, és Wales ebben az időben független volt, és az ebből az időből fennmaradt összeírásokban is csak Nyugat-Wales, és nem Észak-Wales található, ez a terület minden bizonnyal Cornwall.
  14. Ann Williams and G.H. Martin, (tr.) Domesday Book - a complete translation, London, Penguin, 2002, pp341-357
  15. Halliday, p182.
  16. Metallurgy in Archaeology, R.F. Tylecote, 1962
  17. About The Force - Devon & Cornwall Constabulary
  18. One Cornwall - A unified council for Cornwall. Cornwall County Council. [2008. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 22.)
  19. http://web.archive.org/20081011004253/www.onecornwall.cornwall.gov.uk/index.aspx?articleid=44400
  20. Blair gets Cornish assembly call. BBC, 2001. december 11. (Hozzáférés: 2008. május 22.)
  21. Cornwall (United Kingdom)
  22. British Flags (United Kingdom) a The World Flag Database-ből
  23. Nemzeti Statisztikai Hivatal, 2001. Population Change in England by County 1981-2000.
  24. Nemzeti Statisztikai Hivatal, 2001. Births, Deaths and Natural Change in Cornwall 1974 – 2001.
  25. Nemzeti Statisztikai Hivatal, 1996 % of Population of Pension Age (1996).
  26. London School of Economics - Cornish ethnicity data from the 2001 Census
  27. ONS December 2006
  28. Eurostat
  29. Poverty and deprivation in Cornwall (2006. június) és Poverty and neighbourhood renewal in west Cornwall (2002. január)PDF(756 KB)
  30. Cornwall Tourist Board, 2003. Az idelátogatók számában bennvannak az üzleti útra vagy magáncélból, ismerősökhöz látogatók is, így a valós számot ez jócskán meghaladja. A megye 2003 óta a csökkenő vendéglétszám miatt szenved. Ez a Turisztikai Iroda felmérései szerint a nemzetközi olcsó versenytársaknak köszönhető. A 2007-es idény a legtöbb elemző szerint a legrosszabb hosszú évek óta, ami a helyi gazdaságot is tönkre teheti. Tourism in CornwallPDF(206 KiB).
  31. Scottish Executive, 2004. A literature review of the evidence base for culture, the arts and sport policy.
  32. line caught wild bass from cornwall - south west handline fishermen's association
  33. UNESCO Page on the Cornwall & West Devon application
  34. The University of Exeter :: Cornwall Campus :: Camborne School of Mines
  35. Home
  36. http://www.gosw.gov.uk/gosw/docs/254795/mode_of_use.doc
  37. Cornish in United Kingdom Európai Bizottság
  38. ORME Nicholas(2000) The saints of Cornwall, lásd még [1] és a cikket "Saint Uny" címmel a [2] oldalon. Wendron védőszentje, "Saint Wendrona" egy másik példa.
  39. DOBLE GH (1960) The saints of Cornwall
  40. lásd például a hiányokat OLSON B és PADEL OJ (1986) 'A tenth century list of Cornish parochial saints' a Cambridge medieval Celtic studies 12;-ban és Nova legenda Angliaeben John of Tynemouth és CAPGRAVE John
  41. St. Piran - Sen piran St-Piran.com 2007. május 11.
  42. The Prayer Book Rebellion 1549 TudorPlace.com.ar
  43. Home story/religion.htm Methodism] Cornish-Mining.org.uk
  44. Truro Cathedral website - History page TruroCathedral.org.uk
  45. Newlyn Cornwalls.co.uk
  46. Elizabeth Adela Forbes PenLeeHouse.org
  47. Samuel John Lamorna Birch HayleGallery.co.uk
  48. Ben Nicholson StormFineArts.com
  49. publisher = Naum Gabo Artnet.com
  50. Bernard Leach and the Leach Pottery Studio-Pots.com
  51. Tate St Ives Tate.org.uk
  52. A fúvósok a füvön koncertek nyáron Constantine-ban
  53. An-Daras.com
  54. The whole Tori - Music - Entertainment - theage.com.au
  55. BBC News Online, 2006. "Cornish out of running for Games."
  56. BBC NEWS, Surfers aim to break world record
  57. Objective One media release

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cornwall témájú médiaállományokat.