Walesi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
walesi/kymri
Cymraeg
Beszélik Egyesült Királyság (Wales), Argentína (Chubut; elszórtan: Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland
Terület Wales
Beszélők száma 610 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Kelta nyelvek
    szigeti kelta
     brit ág
      déli brit nyelvek
       walesi nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Wales
Nyelvkódok
ISO 639-1 cy
ISO 639-2 cym (T)wel (B)

A walesi (esetleg: „velszi”) vagy kymri (walesiül Cymraeg vagy y Gymraeg, kiejtve [kəmˈrɑːɨɡ] vagy [ə ɡəmˈrɑːɨɡ]) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a szigeti kelta nyelvek tagja. A walesi nem összekeverendő a walesi angol nyelvvel, amely a helyi angol lakosság nyelve. Wales (Cymru) nemzeti nyelve, valamint beszélt nyelv az argentínai (yr Ariannin) walesi kolóniákban (Y Wladfa), a Patagóniai Chubut-völgyben. Ezen kívül elszórtan beszélik még Angliában (Lloegr), Skóciában (yr Alban), az Egyesült Államokban (yr Unol Daleithiau), Ausztráliában (Awstralia) és Új-Zélandon (Seland Newydd).

Tartalomjegyzék

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétnyelvű tábla Cardiffban.

A walesi a nyugati és déli brit nyelvjárásokból alakult ki a korai középkorban. Ekkor a nyelv elterjedési területe jóval nagyobb volt, északon egészen Dél-Skóciáig nyúlott. Az angolszász hódítás következtében csökkent a terület a mai határok közé.

A nyelv fejlődése a következő időszakokra osztható:

  • 400-800: archaikus időszak, alig maradt fenn nyelvemlék.
  • 800-1150: ówalesi kor: tulajdonnevek, rövidebb szövegek, főleg latin oklevelekben.
  • 1150-1500: középwalesi kor: gazdag irodalmi alkotások, kifinomult stílusalakzatok jellemzik, főbb alkotók: Aneirin, Taliesin, Llywarch Hen, Dafydd ap Gwilym.
  • XVI. századtól: újwalesi kor: jelentős irodalom, egyre terjedő anyanyelvi irodalom (bibliafordítás, prédikációk, költői versenyek [Eisteddfod]). Ez időben távolodott el a beszélt nyelv az írott normáktól.

Az 1532-ben kiadott törvény (Act of Union) hatására a nyelv hanyatlani kezdett, mivel az angol lett a hivatalos nyelv. Az egyházi nyelv ugyan a walesi maradt, de a növekvő angol bevándorlás, a vegyes házasságok visszaszorították a nyelv társadalmi funkcióit.

Manapság a walesit kötelezően oktatják alsó- és középszintű iskolákban, de az oktatás nyelve az angol. A rádióban és a televízióban rendszeres a walesi nyelvű adás. A teljes walesi lakosság 21% (kb. 600 000 fő) beszéli valamilyen szinten, közülük kb. 30 000 fő egynyelvű.

A walesi ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betűk: A, B, C, Ch, D, Dd, E, F, Ff, G, Ng, H, I, L, Ll, M, N, O, P, Ph, R, Rh, S, T, Th, U, W, Y

A betűk nevei: â, bî, èc, èch, dî, èdd, ê, èf, èff, èg, èng, âets, î, èl, èll, èm, èn, ô, pî, ffî, èr, rhî, ès, tî, èth, û, ŵ, ŷ

A fel nem sorolt j, k, q, v, x, z betűk nem részei az ábécének, ezek csak még meg nem honosult idegen szavakban találhatóak (nagyon ritkán).

Sohasem választjuk el a következő betűket: ch, dd, ff, ng, ll, ph, rh, th.

Írás és kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesi nyelvben a hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik. Ez alól a legfontosabb kivétel a -hau végződés, amely mindig hangsúlyos!

Fontos, hogy a szavak ragozása közben a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon marad, pl: afal - afalau.

Figyelni kell azonban a szótagolásnál az i és w betűkre, melyek nem csak magánhangzók, hanem mássalhangzók is lehetnek. Általában magánhangzók előtt ezek mássalhangzókként viselkednek, kivéve, ha van rajtuk tréma (¨): peidio ['pəidjo], de: sïo ['siː.ɔ]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesi magánhangzók - akár csak a magyar nyelvben - lehetnek rövidek és hosszúak is. A magánhangzók hosszúsága függ az adott szótag hangsúlyától, a környező betűktől és egyes mellékjelektől. Általában a walesi nyelv nem jelöli a magánhangzók hosszúságát.

A walesi magánhangzó akkor hosszú, ha hangsúlyos szótagban áll, és csak egyetlen b, ch, d, dd, f, ff, g, s, th, (i, u esetében l, n, m és ng) mássalhangzó áll utána (északi nyelvjárásokban ll, s + mássalhangzó kapcsolatban is) ugyanabban a szótagban, vagy egyáltalán nem áll utána mássalhangzó. Más esetben a magánhangzók rövidek maradnak.

Az egyes magánhangzók kiejtése:

  • a: röviden megfelel a palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]; hosszan hasonlít a magyar á-hoz, csak kicsit zártabb [ɑː]: nghap [ŋ̊ap], gwlad [gʊ'lɑːd]
  • e: röviden, mint a magyar e [ɛ]; hosszan, mint a magyar é [eː]: phen [fɛn], hen [heːn]
  • i: röviden, általában mint a magyar i, csak egy kicsit zártabb [ɪ], magánhangzók előtt viszont úgy ejtjük, mint a magyar j-t [j]; hosszan, mint a magyar í [iː]: mhin [m̥ɪn], iaith [jaiθ], llid [ɬiːd]
  • o: röviden nyílt rövid o [ɔ]; hosszan, mint a magyar ó [oː]: siop [ʃɔp], ffos [foːs]
  • u: az északi és a déli nyelvjárásokban kétféleképpen ejtik:
    • északon úgy hangzik, mint az orosz ы (jerü) [ɨ̞]; [ɨː]: sut [sɨ̞t], thus [θɨːs]
    • délen úgy hangzik mint az i betű (de ezt sohasem ejtik j-nek!) [ɪ]; [iː]: sut [sɪt], thus [θiːs]
  • w: röviden, mint a magyar u, csak kicsit kerekebb [ʊ]; hosszan, mint a magyar ú [uː]: twp [tʊp], rhwd [r̥uːd]
  • y: első szótagban mindig egy svá [ə]; egyébként ugyanúgy ejtik, mint az u-t (nyelvjárási különbségek!):
    • északon: bychan [bə'han], llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r], gwŷdd [gwɨːð]
    • délen: bychan [bə'han], llyfr [ɬɪvɪr], gwŷdd [gwiːð]
    • néhány egyszótagú szóban mindig svá-ként ejtendő: y [ə], yr [ər], yn [ən], yng [əŋ], ym [əm], fy [və], dy [də]

A magánhangzók kaphatnak különböző ékezetet is, melyeknek jelentése a következő:

  • ^ (circumflex) - megnyújtja az egyébként rövid magánhangzó hosszát: gwân [gwɑːn], tŵr [tuːr], ŷm [ɨːm]/[iːm]
  • ´ (acute) - a hangsúly helyét jelöli: ricríwt [rɪ'kriː.ʊt], caridýms [karɪ'dɨ̞ms]/[karɪ'dɪms]
  • ` (grave) - az egyébként hosszú magánhangzó hosszát lerövidíti: cùl [kɨ̞l]/[kɪl], mẁg [mʊg]
  • ¨ (tréma) - szétválasztja a kettőshangzókat két teljes hanggá: prosäig [prɔ'sɑː.ɪg], tröedigaeth [trɔ.ɛ'diːgɑːɨθ]/[trɔ.ɛ'diːgaiθ], cyẅres [kə.uːrɛs]

Kettőshangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesi nyelvben léteznek kettőshangzók is, amelyek nem választhatóak el. Némelyiknél vannak különbségek az északi és déli nyelvjárások között (itt elöl áll az északi alak):

  • ae [ɑːɨ]/[ai]: caer [kɑːɨr]/[kair]
  • ai [ai]: main [main]
  • au [aɨ]/[ai]; de a többes szám jelében [a]/[e]: haul [haɨl]/[hail]; sylwau [sə'luː.a]/[sə'luː.e]
  • aw [au]: faw [vau]
  • ei [əi]: peidio ['pəidjo]
  • eu [əɨ]/[əi]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
  • ew [ɛu]: tew [tɛu]
  • ey [əɨ]/[əi]: swyddfeydd ['sʊɨðvəɨð]/['sʊiðvəið]
  • iw [ɪu]: lliw [ɬiu]
  • oe [ɔɨ]/[ɔi]: noeth [nɔɨθ]/[nɔiθ]
  • oi [ɔi]: osgoi ['ɔsgɔi]
  • ou [ɔɨ]/[ɔi]: cyffrous [kəf'rɔɨs]/[kəf'rɔis]
  • ow [ɔu]: brown [brɔun]
  • oy [ɔɨ]/[ɔi]: gloynnod [glɔɨn'noːd]/[glɔin'noːd]
  • uw [ɨu]/[iu]: uwch [ɨux]/[iux]
  • wy: kétféle ejtése lehet, attól függően, hogy melyik része a hangsúlyosabb:
    • ŵy [ʊɨ]/[ʊi]: gŵydd [gʊɨð]/[gʊið]
    • [wɨ]/[wi]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
  • yw [ɨu]/[iu]: fyw [vɨu]/[viu]

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesi mássalhangzók közül a b [b], d [d], g [g], h [h], l [l], m [m], n [n], p [p], t [t]: bychan [bə'han], dwyn [dʊɨn]/[dʊin], gwŷdd [gwɨð]/[gwið], haul [haɨl]/[hail], nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ], main [main], peidio ['pəidjo], twp [tʊp]

A többi betű kiejtése:

  • c: mint a magyar k [k]: caer [kɑːɨr]/[kair]
  • ch: mint az Ahmed h-ja [x]: bychan [bə'xan]
  • dd: mint az angol this th-ja [ð]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
  • f: általában magyar v [v], szó végén gyakran néma: faw [vau], haf [ha]
  • ff: magyar f [f]: ffos [foːs]
  • ng: egy szótagban mint a leng n-je [ŋ], külön szótagban mint a leng ng-je [ŋg]: yng [əŋ], dangos ['daŋgɔs]
  • ngh: zöngétlen ng [ŋ̊]: nghap [ŋ̊ap]
  • j: magyar dzs [ʤ]: ngarej ['ŋɑːrɛʤ] - ritka, csak idegen - főként angol - eredetű szavakban fordul elő
  • ll: a magyar l helyzetébe tett nyelv mellett kifújt levegővel képzett hang (egyes forrásokban zöngétlen l) [ɬ]: llid [ɬiːd]
  • mh: zöngétlen m [m̥]: mhin [m̥ɪn]
  • nh: zöngétlen n [n̥]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
  • ph: magyar f [f]: phen [fɛn]
  • r: a nyelvcsúcs pergetésével képzett r [r]: caer [kɑːɨr]/[kair]
  • rh: zöngétlen r [r̥]: rhwd [r̥uːd]
  • s: magyar sz [s]; a si kapcsolat magánhangzók előtt s-nek [ʃ] ejtendő: sut [sɨ̞t]/[sɪt], siop [ʃɔp]
  • th: mint az angol think th-ja [θ]: thus [θɨːs]/[θiːs]
  • ts: mint a magyar cs [ʧ]: mats [maʧ] - ritka, csak idegen - főként angol - eredetű szavakban fordul elő

Egyéb fontos szabályok:

  • -fr, -fn, -gr, -tr, -bl, és hasonló kappcsolatok szó végén: ha ilyen kapcsolatokkal találkozunk, a két mássalhangzó között nagyon röviden megismételjük az előtte álló magánhangzót: llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r]/[ɬɪvɪr], cefn [kɛvɛn], aml [amal].
  • Szó végén a másslahangzó+-f, -l, -r betűkapcsolatokban e három szó végi mássalhangzó gyakran néma: ffenestr ['feːnɛst], posibl ['poːsɪb].

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesiben nincsen határozatlan névelő: cath (macska - egy macska), ysgol (iskola - egy iskola).

A határozott névelőnek három formája van:

  • y - mássalhangzó előtt használatos; egyes számú nőnemű szavak lágy mutáción esnek át, kivéve az ll és rh kezdetűek: ci - y ci (kutya - a kutya), cath - y gath (macska - a macska);
  • yr - magánhangzók és h előtt használatos: enw - yr enw (név - a név), het - yr het (kalap - a kalap);
  • 'r - magánhangzóra végződő szavak után használatos: dacw'r afon (van a folyó…), dyma'r llyfr (itt a könyv).

Főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A walesi főnevek lehetnek hímneműek (szótári jelük a g) vagy nőneműek (szótárban b).

A nőnemű egyes számú szavak lágy mutáción mennek keresztül a határozott névelő után: merch - y ferch (lány - a lány).

A magyarhoz hasonlóan a walesiben is egyes számot használunk a számok után: un car - deg car (egy autó - tíz autó).

Nőnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül az un (egy) és dwy (kettő) számnevek után (az ll és rh kezdetűek csak dwy után): merch - un/dwy ferch (lány - egy/két lány), llaw - un llaw - dwy law (kéz - egy kéz - két kéz).

Hímnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül a dau (kettő) számnév után: ci - dau gi (kutya - két kutya).

Hímnemű szavak a tri (három), valamint minden főnév chwe (hat) számok után hehezetes mutáción mennek keresztül: tractor - tri thractor (traktor - három traktor), punt - chwe phunt (font - hat font).

A főnevek lágy mutáción mennek keresztül az yn után: Roedd Mair yn ddoctor. (Mair orvos volt).

Melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknevek általában a vonatkozó főnevek után állnak, ez alól van néhány kivétel, mint például a hen (öreg/régi), hoff' (kedvenc), prif (fő), melyek után lágy mutáció is következik: car mawr (nagy autó); hen ddyn (öreg ember), hoff fwyd (kedvenc étel), prif gymeriad (fő jellegzetesség).

Egyes számú nőnemű főnév után lágy mutáción esik át a melléknév: cadair fawr (nagy szék), merch fach (kislány). Ha a főnév után egy melléknévi jelentésű másik főnév áll, szintén lágy mutáció következik be: siop gig (húsbolt).

Ha a melléknév önállóan áll (nem kapcsolódik főnévhez), akkor mindig egy yn szócska áll előtt, ami lágy mutációt is okoz: Dydy'r car ddim yn hen. (Az autó nem öreg.); Mae'r castell yn fawr. (A kastély nagy.).

Minősíthetjük a melléknevet a rhy (túl), gweddol (meglehetősen/egészen), eithaf (meglehetősen/egészen), lled (meglehetősen/egészen) szavakkal, ezek az yn és a melléknév közé kerülnek. (A gweddol lágy mutáción esik át az yn után, valamint a melleknevek is mutálódnak a fenti szavak - kivéve az eithaf - után. Az eithaf általában lerövidül eitha formában, mivel a walesi hajlamos a szó végi -f elhagyására.): yn weddol ddiddorol (meglehetősen érdekes), yn rhy boeth (túl forró), yn lled dal (elég magas), yn eitha tew (elég kövér).

Fokozás és összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknevek fokozásának több fajtája létezik a walesi nyelvben.

A rövid (egy-két szótagos) szavak fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfok Alapfokú
összehasonlítás
Középfok Középfokú
összehasonlítás
Felsőfok
tal
magas
mor dal â
cyn daled â
olyan magas, mint
talach
magasabb
yn dalach na
magasabb, mint
y tala (hímnem és többes szám)
y dala (nőnem)
a legmagasabb
coch
vörös
mor goch â
cyn goched â
olyan vörös, mint
cochach
vörösebb
yn gochach na
vörösebb, mint
y cocha (hímnem és többes szám)
y gocha (nőnem)
a legvörösebb

A végződések hozzáadásával egyes tőhangzók megváltoznak:

  • wy: trwm (nehéz)trymed/trymach/tryma
  • dt: drud (drága)druted/drutach/druta
  • gc: pwysig (fontos)pwysiced/pwysicach/pwysica
  • bp: gwlyb (nedves)gwlyped/gwlypach/gwlypa

A többszótagú szavak fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a szavak általában -ol, -og, -us vagy -gar szótagra végződnek.

Alapfok Alapfokú
összehasonlítás
Középfok Középfokú
összehasonlítás
Felsőfok
diddorol
érdekes
mor ddiddorol â
olyan érdekes, mint
mwy diddorol
érdekesebb
yn fwy diddorol na
érdekesebb, mint
y mwya diddorol (hímnem és többes szám)
y fwya diddorol (nőnem)
a legmagasabb
blasus
ízletes
mor flasus â
olyan ízletes, mint
mwy blasus
ízletesebb
yn fwy blasus na
ízletesebb, mint
y mwya blasus (hímnem és többes szám)
y fwya blasus (nőnem)
a legízletesebb
swil
félénk
mor swil â
olyan félénk, mint
mwy swil
félénkebb
yn fwy swil na
félénkebb, mint
y mwya swil (hímnem és többes szám)
y fwya swil (nőnem)
a legfélénkebb

Mint ez utóbbi példából jól látszik, vannak olyan rövid melléknevek, amelyek a többszótagúak mintájára fokozódnak. Ilyenek még pl.: gwyllt (vad), dyflas (unalmas), gwyntog (szeles) stb.

Szabálytalan fokozású melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb rendhagyó fokozású melléknevek a következők:

Alapfok Alapfokú
összehasonlítás
Középfok Középfokú
összehasonlítás
Felsőfok
mawr
nagy/sok
cymaint â
mor fawr â
olyan nagy/sok, mint
mwy
nagyobb/több
yn fwy na
nagyobb/több, mint
y mwya (hímnem és többes szám)
y fwya (nőnem)
a legnagyobb/legtöbb
bach
kicsi
cyn lleied â
mor fach â
olyan kicsi, mint
llai
kisebb
yn llai na
kisebb, mint
y lleia
a legkisebb
da
cystal â
olyan jó, mint
gwell
jobb
yn well na
jobb, mint
y gorau (hímnem és többes szám)
yr orau (nőnem)
a legjobb
drwg
rossz
cynddrwg â
mor ddrwg â
olyan rossz, mint
gwaeth
rosszabb
yn waeth na
rosszabb, mint
y gwaetha (hímnem és többes szám)
yr waetha (nőnem)
a legrosszabb
uchel
magas
cyfuwch â
mor uchel â
olyan magas, mint
uwch
magasabb
yn uwch na
magasabb, mint
yr ucha
a legmagasabb
isel
alacsony
cyn ised â
mor isel â
olyan alacsony, mint
is
alacsonyabb
yn is na
alacsonyabb, mint
yr isa
a legalacsonyabb
agos
közel
cyn agosed â
mor agos â
olyan közel, mint
nes
közelebb
yn nes na
yn agosach na
közelebb, mint
yr agosa
a legközelebb

Megjegyzések a fokozáshoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint láttuk a mor és cyn, valamint egyes számú nőnemű szavaknál az y után lágy mutáció következik be. A mor és cyn szavak elé nem kell kitennünk az yn szócskát.

Az â és na szavak után hehezetes mutáció következik: mor dal â choeden / cyn daled â choeden (olyan magas, mint egy fa); yn gochach na than (vörösebb a tűznél).

Az â és na szavak mássalhangzók előtt állnak, magánhangzók előtt az ag és nag szavakat használjuk helyettük: cyn dewed ag eliffant (olyan kövér, mint egy elefánt), yn fwy cymylog nag echdoe (felhősebb, mint tegnapelőtt).

Az alap- vagy középfokú hasonlítást tartalmazó mondatok mindig a szokásos szórendet használják, azaz a mondat az igével kezdődik: Mae’r llyfrgell mor bell/cyn belled â’r orsaf. (A könyvtár olyan messze van mint az állomás).

Felsőfokú hasonlítást tartalmazó mondatban az ige nem állhat a mondat elején: Castell Windsor ydy’r mwya ym Mhrydain? - Ie/Ia. (Windsor kastély a legnagyobb Britanniában? - Igen.)

Az összehasonlításokban az ige mindig harmadik személyben áll: Fi ydy’r gorau. (Én vagyok a legjobb.)

Két dolog összehasonlításánál is gyakran használják a felsőfokú alakokat: Tom a Paul. Tom ydy’r tala. (Tamás és Pál. Tamás a magasabb.)

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birtokos névmások:

  • a fy (enyém) után nazális mutáció következik: cath - fy nghath i (macska - az én macskám)
  • a dy (tiéd) után lágy mutáció következik: cath - dy gath di (macska - a te macskád)
  • az ei (övé, hn.) után lágy mutáció következik: cath - ei gath e/o (macska - az ő macskája)
  • az ei (övé, nn.) után hehezetes mutáció következik: cath - ei gath hi (macska - az ő macskája)
  • az ei (övé, nn.), ein (miénk), eu (övék) után, ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor a magánhangzó elé egy h kerül: ysgol - ein hysgol ni (iskola - a mi iskolánk)

Elöljárószók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ar (-on, -en, -ön), i (-hoz, -hez, -höz; -ba, -be), o (-ból, -ből; -tól, -től), am (-ra, re (időtartam)), at (-nak, -nek) elöljárószavak után lágy mutáció következik be: O Ddolgellau i Bontypridd. (Dolgellauból Pontypriddbe.)

Ezeknek az elöljáróknak van ún. személyes alakjuk is (személyes névmások előtt használt formák):

Személy ar i o am at
Esz. 1. arna i i mi/fi ohono' i amdana' i ata' i
Esz. 2. arnat ti i ti ohonot ti amdanat ti atat ti
Esz. 3. (hn) arno fe/fo iddo fe/fo ohono fe/fo amdano fe/fo ato fe/fo
Esz. 3. (nn) arni hi iddi hi ohoni hi amdani hi ati hi
Tsz. 1. arnon ni i ni ohonon ni amdanon ni aton ni
Tsz. 2. arnoch chi i chi ohonoch chi amdanoch chi atoch chi
Tsz. 3. arnyn nhw iddyn nhw ohonyn nhw amdanyn nhw atyn nhw

Az yn (-ba, -be; -ban, -ben) után nazális mutáció következik (ezzel együtt m előtt az yn ym-re változik, hasonlóképpen ng előtt yng-re): yn Nolgellau (Dolgellauban), ym Mangor (Bangorban), yng Nghymru (Walesben).

Ne tévesszük össze az yn-t az yn y-vel (a …-ba(n), -be(n)) és a mewn-nal (egy …-ba(n), -be(n)): yn nhŷ (házban), yn y tŷ (a házban), mewn tŷ (egy házban).

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék jelen ideje a létige jelen idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

A létige kijelentő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Jelentés
Rydw i Dw i vagyok
Rwyt ti   vagy (tegező forma)
Rydych chi Dych chi / Dach chi van (magázó forma)
Mae e / Mae o   van (hn)
Mae hi   van (nn)
Rydyn ni Dyn ni / Dan ni vagyunk
Rydych chi Dych chi / Dach chi vagytok
Maen nhw   vannak
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Mae'r plant - a gyerekek vannak.
A létige tagadó alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Jelentés
Dydw i ddim Dw i ddim nem vagyok
Dwyt ti dd   nem vagy (tegező forma)
Dydych chi ddim Dych chi ddim / Dach chi ddim nincs (magázó forma)
Dydy e ddim / Dydy o ddim   nincs (hn)
Dydy hi ddim   nincs (nn)
Dydyn ni ddim Dyn ni ddim / Dan ni ddim nem vagyunk
Dydych chi ddim Dych chi ddim / Dach chi ddim nem vagytok
Dydyn nhw ddim Dyn nhw ddim / Dan nhw ddim nincsenek
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Dydy’r plant ddim - a gyerekek nincsenek.
A létige kérdő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Válasz Jelentés
Ydw i? Dw i? (Nac) Wyt / Ydych vagyok?
Wyt ti?   (Nac) Ydw vagy? (tegező forma)
Ydych chi? Dych chi? / Dach chi? (Nac) Ydw vagy? (magázó forma)
Ydy e? / Ydy o?   (Nac) Ydy van? (hn)
Ydy hi?   (Nac) Ydy van? (nn)
Ydyn ni? Dyn ni? / Dan ni? (Nac) Ydyn / Ydych vagyunk?
Ydych chi?   (Nac) Ydyn vagytok?
Ydyn nhw? Dyn nhw? / Dan nhw? (Nac) Ydyn vannak?
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Ydy’r plant? - a gyerekek vannak?.
Határozatlan alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket az alakokat használják valaminek a létezésének kifejezésére (lásd azangol There is/arre alakokat!).

  • Mae - van: Mae ci yn eistedd wrth y drws. - Van egy kutya az ajtó előtt.
  • Does dim - nincs: Does dim ci yn eistedd wrth y drws. - Nincs egy kutya az ajtó előtt.
  • Oes - van? (válasz: (Nac) oes): Oes ci yn eistedd wrth y drws? - Oes./Nac oes. - Van egy kutya az ajtó előtt? Van./Nincs.

Dél-Walesben a fenti igealakok után egy 'na szócska is található, ami lágy mutációt okoz, pl: Mae ‘na gi yn eistedd wrth y drws. - Does ‘na ddim ci yn eistedd wrth y drws. - Oes ‘na gi yn eistedd wrth y drws? - Oes./Nac oes.

Más igék jelen ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiek alapján néhány példa:

Dw i’n byw yn Llandudno. - Llandudnoban élek.
Mae hi’n siopa yn Llundain. - Londonban vásárol. (nn)
Dych / Dach chi ddim yn gweithio’n galed. - Nem dolgozik keményen.
Ydy’r plant yn cerdded i’r ysgol? - Ydyn. - Megy a gyerek iskolába? - Igen.

Egyszerű múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyszerű múlt időt az ige tövéből és a hozzá illeszett -ais/-es, -aist/-est - och, -odd; -on, -och, -on személyragokból hozzunk létre.

Az igető meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ige tövét a szótárak mindig megadják.

Az ige tövét képezhetjük:

  • az utolsó szótag elhagyásával: cerdded - cerdd- (járni), bwyta - bwyt- (enni), canu - can- (énekelni);
  • az utolsó betű elhagyásával: gweld - gwel (látni);
  • magából a szóból: edrych - edrych- (látni), siarad - siarad- (beszélni);
  • szabálytalanul: dweud - dwed- (mondani), cyrraedd - cyrhaedd- (érkezni), aros - arhos- (megállni), gwrando - gwrandaw- (figyelni), gadael - gadaw- (elhagyni), cymryd - cymer- (fogni), meddwl - meddyli- (gondolni).

Kijelentő alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysgais i, dysgaist ti - dysgoch chi, dysgodd e/o / hi; dysgon ni, dysgoch chi, dysgon nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysgais i, fe/mi ddysgaist ti - fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgodd e/o / hi; fe/mi ddysgon ni, fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgon nhw.

Tagadó alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék lágy mutácón - kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción - megy keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

  • dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysgais i ddim, ddysgaist ti ddim - ddysgoch chi ddim, ddysgodd e/o / hi ddim; ddysgon ni ddim, ddysgoch chi ddim, ddysgon nhw ddim
  • cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysgais i ddim, chysgaist ti ddim - chysgoch chi ddim, chysgodd e/o / hi ddim; chysgon ni ddim, chysgoch chi ddim, chysgon nhw ddim
Kérdő alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

  • dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysgais i?, ddysgaist ti? - ddysgoch chi?, ddysgodd e/o / hi?; ddysgon ni?, ddysgoch chi?, ddysgon nhw?
  • cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysgais i?, chysgaist ti? - chysgoch chi?, chysgodd e/o / hi?; chysgon ni?, chysgoch chi?, chysgon nhw?

A válasz minden személyben Do (Igen), illetve Naddo (Nem).

Rendhagyó ragozású igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni), bod (lenni) igék rendhagyó ragozásúak:

mynd dod gwneud cael bod
Fe / Mi es i Fe ddes i/ Mi ddois i Fe / Mi wnes i Fe / Mi ges i Fe / Mi fues i
Fe / Mi est ti Fe ddest i/ Mi ddoist ti Fe / Mi wnest ti Fe / Mi gest ti Fe / Mi fuest ti
Fe / Mi aethoch chi Fe / Mi ddaethoch chi Fe / Mi wnaethoch chi Fe gawsoch chi / Mi gaethoch chi Fe / Mi fuoch chi
Fe aeth e / Mi aeth o Fe ddaeth e / Mi ddôth o Fe wnaeth e / Mi wnaeth o Fe gafodd e / Mi gaeth o Fe fuodd e/ Mi fuodd o
Fe / Mi aeth hi Fe / Mi ddaeth hi Fe / Mi wnaeth hi Fe gafodd hi / Mi gaeth hi Fe / Mi fuodd hi
Fe / Mi aethon ni Fe / Mi ddaethon ni Fe / Mi wnaethon ni Fe gawson ni / Mi gaethon ni Fe / Mi fuon ni
Fe / Mi aethoch chi Fe / Mi ddaethoch chi Fe / Mi wnaethoch chi Fe gawsoch chi / Mi gaethoch chi Fe / Mi fuoch chi
Fe / Mi aethon nhw Fe / Mi ddaethon nhw Fe / Mi wnaethon nhw Fe gawson nhw / Mi gaethon nhw Fe / Mi fuon nhw

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

Alternatív képzési mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék egyszrű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

Fe / Mi wnaeth Tom ddod adre’n gynnar heddiw. - Tom korán jött haza ma.
Wnaethon ni ddim mynd i’r parti. - Nem mentünk a partira.
Wnaethoch chi chi dalu’r bil? - Kifizetted a számlát?

Összetett múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék összetett múlt ideje a létige múlt idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

A létige kijelentő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Jelentés
Roeddwn i Ro'n i voltam
Roeddet ti Ro't ti voltál (tegező forma)
Roeddech chi Ro'ch chi volt (magázó forma)
Roedd e / Roedd o   volt (hn)
Roedd hi   volt (nn)
Roedden ni Ro'n ni voltunk
Roeddech chi Ro'ch chi voltatok
Roedden nhw Ro'n nhw voltak
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Roedd y llyfrau ar y bwrdd. - A könyvek az asztalon voltak.
A létige tagadó alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Jelentés
Doeddwn i ddim Do'n i ddim nem voltam
Doeddet ti ddim Do't ti ddim nem voltál (tegező forma)
Doeddech chi ddim Do'ch chi ddim nem volt (magázó forma)
Doedd e ddim / Doedd o ddim   nem volt (hn)
Doedd hi ddim   nem volt (nn)
Doedden ni ddim Do'n ni ddim nem voltunk
Doeddech chi ddim Do'ch chi ddim nem voltatok
Doedden nhw ddim Do'n nhw ddim nem voltak
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Doedd y mynyddoedd ddim yn uchel. - A hegyek nem voltak magasak.
A létige kérdő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Beszélt nyelvi alakok Válasz Jelentés
Oeddwn i? O'n i? (Nac) Oeddet / Oeddwch voltam?
Oeddet ti? O't ti? (Nac) Oeddwn voltál? (tegező forma)
Oeddech chi? O'ch chi? (Nac) Oeddwn volt? (magázó forma)
Oedd e? / Oedd o?   (Nac) Oedd volt? (hn)
Oedd hi?   (Nac) Oedd volt? (nn)
Oedden ni? O'n ni? (Nac) Oedden / Oeddech voltunk?
Oeddech chi? O'ch chi? (Nac) Oedden voltatok?
Oedden nhw? O'n nhw? (Nac) Oedden voltak?
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll.
Határozatlan alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múlt idejű alakokkal egyeznek meg.

Más igék jelen ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiek alapján néhány példa:

Roeddwn i’n byw yn Llandudno. - Llandudnoban éltem.
Roedd hi’n siopa yn Llundain. - Londonban vásárolt. (nn)
Doeddech chi ddim yn gweithio’n galed. - Nem dolgozott keményen.
Oeddwn i’n rhy hwyr? - Oeddet / Oeddech. - Késtem? - Igen.

Befejezett jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyanúgy képződik, mint a jelen idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Mae hi wedi siopa yn Llundain. - Londonban vásárolt be.

Befejezett múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyanúgy képződik, mint a múlt idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Roedd hi wedi siopa yn Llundain. - (Azelőtt) Londonban vásárolt be.

Egyszerű jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyszerű jövő időt az egyszerű múlt időhöz hasonlóan ragozással képezzük. A használt ragok a következők: -a’, -i, -wch, -iff (-ith); -an, -wch, -an. Az igető meghatározását lásd ott.

Kijelentő alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysga’ i, dysgai ti - dysgwch chi, dysgiff e/hi / dysgith o/hi; dysgwn ni, dysgwch chi, dysgan nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysga’ i, fe/mi ddysgai ti - fe/mi ddysgwch chi, fe ddysgiff e/hi / mi ddysgith o/hi; fe/mi ddysgwn ni, fe/mi ddysgwch chi, fe/mi ddysgan nhw.

Tagadó alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék lágy mutácón - kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción - mennek keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

  • dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysga’ i ddim, ddysgai ti ddim - ddysgwch chi ddim, ddysgiff e/hi ddim / ddysgith o/hi ddim; ddysgwn ni ddim, ddysgwch chi ddim, ddysgan nhw ddim
  • cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysga’ i ddim, chysgai ti ddim - chysgwch chi ddim, chysgiff e/hi ddim / chysgiff o/hi ddim; chysgwn ni ddim, chysgwch chi ddim, chysgan nhw ddim
Kérdő alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

  • dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysga’ i, ddysgai ti - ddysgwch chi, ddysgiff e/hi / ddysgith o/hi; ddysgwn ni, ddysgwch chi, ddysgan nhw
  • cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysga’ i, chysgai ti - chysgwch chi, chysgiff e/hi / chysgiff o/hi; chysgwn ni, chysgwch chi, chysgan nhw

A válaszban a gwneud ige ragozott alakjait használjuk:

  • pozitív válasz: gwnei, gwnaf / wna’ i, gwnaiff / gwneith; gwnawn, gwnewch, gwnân.
  • negatív válasz: na wnei, na wnaf / na wna’ i, na wnaiff / na wneith; na wnawn, na wnewch, na wnân.
Rendhagyó ragozású igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni) igék ebben az esetben is rendhagyó ragozásúak (a bod (lenni) ige ebben az esetben csak az összetett alakot használja):

mynd dod gwneud cael
Fe / Mi af fi Fe / Mi ddof fi Fe / Mi wnaf fi Fe / Mi gaf fi
Fe / Mi ei di Fe / Mi ddoi di Fe / Mi wnei di Fe / Mi gei di
Fe / Mi ewch chi Fe / Mi ddewch chi Fe / Mi wnewch chi Fe / Mi gwewch chi
Fe aiff e / Mi eith o Fe / Mi ddaw e / o Fe wnaiff e / Mi wneith o Fe gaiff e / Mi geith o
Fe aiff hi / Mi eith hi Fe / Mi ddaw hi Fe wnaiff hi / Mi wneith hi Fe gaiff hi / Mi geith hi
Fe / Mi awn ni Fe / Mi ddown ni Fe / Mi wnawn ni Fe / Mi gawn ni
Fe / Mi ewch chi Fe / Mi ddewch chi Fe / Mi wnewch chi Fe / Mi gewch chi
Fe / Mi ân nhw Fe / Mi ddôn nhw Fe / Mi wnân nhw Fe / Mi gân nhw

A beszélt nyelvben az egyes szám első személyben a rag -f-je gyakran eltűnik: Fe / Mi a’ i.

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

Alternatív képzési mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék egyszrű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

Fe / Mi wnaiff / wneith Tom ddod adre’n gynnar heddiw. - Tom korán fog hazajönni ma.
Wnawn ni ddim mynd i’r parti. - Nem fogunk menni a partira.
Wnewch chi dalu’r bil? - Ki fogod fizetni a számlát?

Összetett jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A létige kijelentő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Nyelvi változat Jelentés
Fe / Mi fydda i Bydda i leszek
Fe / Mi fyddi di Byddi di leszel (tegező forma)
Fe / Mi fyddwch chi Byddwch chi lesz (magázó forma)
Fe fydd e / Mi fydd o Bydd e / Bydd o lesz (hn)
Fe / Mi fydd hi Bydd hi lesz (nn)
Fe / Mi fyddwn ni Byddwn ni leszünk
Fe / Mi fyddwch chi Byddwch chi lesztek
Fe / Mi fyddan nhw Byddan nhw lesznek
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Fe / Mi fydd y llyfrau ar y bwrdd. - A könyvek az asztalon lesznek.
A létige tagadó alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Jelentés
Fydda i ddim nem leszek
Fyddi di ddim nem leszel (tegező forma)
Fyddwch chi ddim nem lesz (magázó forma)
Fydd e ddim / Fydd o ddim nem lesz (hn)
Fydd hi ddim nem lesz (nn)
Fyddwn ni ddim nem leszünk
Fyddwch chi ddim nem lesztek
Fyddan nhw ddim nem lesznek
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll: Fydd y mynyddoedd ddim yn uchel. - A hegyek nem lesznek magasak.
A létige kérdő alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Irodalmi nyelvi alakok Válasz (I - N) Jelentés
Fydda i? Byddi - Na fyddda leszek?
Fyddi di? Bydda - Na fyddi leszel? (tegező forma)
Fyddwch chi? Bydda - Na fyddwch lesz? (magázó forma)
Fydd e? / Fydd o? Bydd - Na fydd lesz? (hn)
Fydd hi? Bydd - Na fydd lesz? (nn)
Fyddwn ni? Byddwch - Na fyddwn leszünk?
Fyddwch chi? Byddwn - Na fyddwch lesztek?
Fyddan nhw? Byddan - Na fyddan lesznek?
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll.
Más igék összetett jövő ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiek alapján néhány példa:

Mi fydda’ i’n byw yn Llandudno y flwyddyn nesa’. - Jövőre Llandudnoban fogok élni.
Fydd hi ddim yn siopa yn Llundain. - Nem fog Londonban vásárolni.
Fyddwch chi’n gweithio’n galed? - Bydda. / Na fydda. - Keményen fogsz dolgozni? - Igen. / Nem.

Feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltételes módot a Fe/Mi faswn i / faset ti / fasech chi / fasai fe/fo/hi / fasen ni / fasech chi / fasen nhw alakokkal képezzük. Tagadó és kérdő formái hasonlóan alakulnak, mit a többi igeidőben.

A …, ha … típusú mondatokban a ha helyén a Fe/Mi taswn i / taset ti / tasech chi / tasai fe/fo/hi / tasen ni / tasech chi / tasen nhw formák állnak, pl.: Fe / Mi faswn i’n gweld Tŵr Eiffel, taswn i’n mynd i Baris. - Megnézném az Eiffel-tornyot, ha Párizsban járnék.

Egyszerű feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
"Hosszú" alakok "Rövid" alakok Jelentés
Fe / Mi faswn i’n hoffi Fe / Mi hoffwn i szeretnék
Fe / Mi faset ti’n hoffi Fe / Mi hoffet ti szeretnél (tegező forma)
Fe / Mi fasech chi’n hoffi Fe / Mi hoffech chi szeretne (magázó forma)
Fe / Mi fasai fe’n / fo’n hoffi Fe / Mi hoffai fe / fo szeretne (hn)
Fe / Mi fasai hi’n hoffi Fe / Mi hoffai hi szeretne (nn)
Fe / Mi fasen ni’n hoffi Fe / Mi hoffen ni szeretnénk
Fe / Mi fasech chi’n hoffi Fe / Mi hoffech chi szeretnétek
Fe / Mi fasen nhw’n hoffi Fe / Mi hoffen nhw szeretnék
Megjegyzés: többes számú igealak mellett egyes számú főnév áll.

A tagadó és a kérdő alakok más igeidőkhöz hasonlóan képződnek.

Felszólító mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijelentő alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két alakja van, mindkettőt az igetőhöz kapcsolódó raggal fejezzük ki (az ige után álló főnév lágy mutáción esik át):

  • udvarias forma: -wch - Daliwch y lein! - Tartsa a vonalat!
  • közvetlen forma: -a - Siarada Gymraeg! - Beszélj walesiül!

A rendhagyó igék alakjai:

  • bod (lenni) - byddwch / bydd(a)
  • mynd (menni) - ewch/cerwch / cer/dos
  • dod (jönni) - dewch/dowch / dere/tyrd
Tagadó alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • udvarias forma: Peidiwch â + ige - Peidiwch â siarad Saeneg! - Ne beszéljen angolul!
  • közvetlen forma: Paid â + ige - Paid â rhedeg ar y lawnt! - Ne fuss a füvön!

Az â (magánhangzó előtt ag) szócska a beszélt nyelvben általában elmarad. Ha viszont kitesszük, akkor utánuk hehezetes mutáció következik!

"Segédigék"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint láttuk, a walesiben az igeidőket is "segédigékkel" fejezzük ki, jelen esetben a módbeli segédigékről lesz szó:

  • kellene: dylwn i / dylet ti / dylech chi / dylai fe/fo/hi / dylen ni / dylech chi / dylen nhw
  • kell: Mae + rhaidd ragozott alakjai (a Mae ragozását lásd előrébb)

A tagadó és kérdő alakok hasonlóan képződnek mint más igeidőknél.

Ügyeljünk rá, hogy ha kitesszük a Fe / Mi előtétszócskákat, ezek után lágy mutáció következik!

Számnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számok után a főnevek egyes számban állnak. Többes szám akkor használható, ha a szám és a főnév közé betesszük az o szócskát (ez lágy mutációt okoz).

A nőnemű főnevek (ll és r kivételével) az 1 szám után lágy mutáción mennek keresztül: un gath, de un llwy.

A 2, 3, 4 számoknak van hím és nőnemű alakjuk is: dau / dwy, tri / tair, pedwar / pedair.

A 2 szám után a főnevek lágy mutáción esnek át: dau gi, dwy gath.

A 3 után a hímnemű szavaknál hehezetes mutáció lép fel: tri thŷ.

Az 5, 6, 100 számok elvesztik utolsó betűjüket főnevek előtt: pump - pum potel (öt üveg), chwech - chwe llwy (hat kiskanál), cant - can punt (100 font).

5, 7, 8, 9, 10, 12, 15, 18, 20, 50, 100 után a blynedd (év) nazális mutáción megy át: mlynedd.

A 6 után hehezetes mutáció áll be: chwe phunt.

A 10, 12, 15 m előtt megváltozik: deg - deng, deuddeg - deuddeng, pymtheg - pymtheng.

Kötőszó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két fontos kötőszóról érdemes említést tenni:

  • a (és; magánhangzók előtt ac): utána hehezets mutáció lép fel: ci a chath; a rákövetkező y/yr-rel összekapcsolódik: y ci a y gath - y ci a’r gath, y tþ a yr ysgol - y tþ a’r ysgol.
  • neu (vagy): utána lágy mutáció lép fel: te neu goffi.

Mutáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy mutáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy mutáció során a következő változások történnek:

  • cg
  • pb
  • td
  • g-
  • bf
  • ddd
  • lll
  • rhr
  • mf

A következő esetekben jön létre:

  • az ail, cyn, dacw, dau/dwy, dy, dyma, dyna, ei, fe, gweddol, hen, hoff, lled, mi, mor, 'na, neu, rhaid, rhy, un (nn), y (nn), yn szavak után;
  • az am, ar, at, dan, dros, drwy, gan, heb, i, o, tan, wrth elöljárók után;
  • gan-nal kapcsolatos szerkezetekben;
  • hoffwn, dylwn utáni igéknél;
  • tagadó alakokban na után;
  • felszólító alakokban;
  • törtszámokban és utánuk;
  • nőnemű jelzős szerkezetekben;
  • egyes dátumkifejezésekben;
  • lásd még az igeragozást is.

Nazális mutáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nazális mutáció során a következő változások történnek:

  • cngh
  • pmh
  • tnh
  • gng
  • bm
  • dn

A következő esetekben jön létre:

  • a fy szó után;
  • az yn (m előtt ym, ng előtt yng) elöljáró után.

Hehezetes mutáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hehezetes mutáció során a következő változások történnek:

  • cch
  • pph
  • tth

A következő esetekben jön létre:

  • az a, â, chwe, ei (nn), na, tri (hn) szavak után;
  • az â, gyda, tua elöljárók után;
  • lásd még az igeragozást is.

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genir pawb yn rhydd ac yn gydradd â'i gilydd mewn urddas a hawliau. Fe'u cynysgaeddir â rheswm a chydwybod, a dylai pawb ymddwyn y naill at y llall mewn ysbryd cymodlon.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
walesi nyelvű változatát!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walesi nyelv témájú médiaállományokat.

A nyelvről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szótárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyagok nyelvtanuláshoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvkönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rhys Jones , T. J.: Living Welsh, Hodder and Stoughton, London, 1981
  • Watkins, T. Arwyn: Kurze Beschreibung des Kymrischen, Welsh. Hrsg. Inst. f. Sprachwiss. d. Univ. Innsbruck, Innsbruck, 1992

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]