Inari számi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inari számi
anarâškielâ
Beszélik Finnország Finn
Terület Skandinávia
Beszélők száma 300 körül[1]
Nyelvcsalád Uráli
   Finnugor
    Számi
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Finnország Finn
Nyelvkódok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-2 smn

Az inari számi nyelv (anarâškielâ) az uráli nyelvcsaládba tartozó számi nyelvek egyike, azon belül is a keleti számi nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonai a kildini, a koltta, a teri és az azóta kihalt akkala számi nyelv. Ez az egyetlen olyan számi nyelv, amelyet csak egyetlen országban beszélnek, nevezetesen Finnországban (egyben ez Finnország egyetlen olyan nyelve, amit csak ott beszélnek, lévén, hogy a finnt beszélik még a határokon túl is). Az inari számit Észak-Finnországban, Inari város környékén (többek között Inari (Aanaar), Ivalo (Avveel), Sevettijärvi (Čevetjävri), Nellim (Njellim) területén) beszéli mintegy 300 ember.

Az első inari számi nyelvű könyvek E. W. Borg fordításai voltak, egy ábécéskönyv és egy katekizmus, 1859-ben. A jelenlegi irodalmi nyelv alapjait Lauri Itkonen határozta meg. 1979 óta az inari számi nyelvet oktatják a térség általános iskoláiban. Erkki Itkonen elkészítette a négyrészes inari szótárt és Pekka Sammallahti oului professzor a finn-inari szótáron dolgozik. 1986-ban kezdte meg működését az Anarâškielâ servi (Inari nyelvi társaság). 1997 óta az egyik óvodában is főképp csak inariul foglalkoznak a gyerekekkel. Inari nyelven rappel egy fiatal számi is: Amoc.

Az inari írásrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

А а (Â â) B b C c Č č D d Đ đ E e
F f G g H h I i J j K k L l M m
N n O o P p R r S s Š š T t U u
V v Y y Z z Ž ž Ä ä (Á á)

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes és birtokos névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az inariban, ahogyan az északi számi nyelvben is, három szám van: egyes, kettes és többes.

  Magyarul Alanyeset Magyarul Birtokos eset
Sg1 én mun enyém muu
Sg2 te tun tied tuu
Sg3 ő sun övé suu
Du1 mi (ketten) muoi mienk (2) munnuu
Du2 ti (ketten) tuoi tietek (2) tunnuu
Du3 ők (ketten) suoi övék (2) sunnuu
Pl1 mi mij mienk mii
Pl2 ti tij tietek tii
Pl3 ők sij övék sii

Példák a névszóragozásra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázatban a személyes névmások ragozása látható az összes esetben

  Egyes szám Kettes szám Többes szám
Alanyeset mun muoi mij
Birtokos-Tárgyeset muu munnuu mii
Lokatívusz (Hol) must, muste munnust mist, miste
Illatívusz (Hova) munjin munnui mijjân
Komitatívusz (Mivel, kivel) muuin, muin munnuin, munnuuin miiguim
Abesszívusz (vmi nélkül) muuttáá munnuuttáá miitttáá
Esszívusz (Miként) munen munnun minen
Partitívusz (Részelőeset) muđe munnud? miđe?

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itkonen, Erkki. Inarilappisches Wörterbuch. Lexica societatis fenno-ugricae: 20. Suomalais-ugrilainen seura. Helsinki. ISBN 951-9019-94-4.
  • Sammallahti, Pekka. Morottaja, Matti. Säämi-suoma sänikirje. Inarinsaamelais-suomalainen sanakirja. Girjegiisá. Ykkösoffset Oy, Vaasa 1993. ISBN 951-8939-27-6.
  • Olthuis, Marja-Liisa. Kielâoppâ. [Inari] : Sämitigge, 2000.
  • Østmo, Kari. Sämikielâ vieres kiellân vuáðuškoovlâst. Helsinki : Valtion painatuskeskus, 1988.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számi nyelvek
akkala számi (kihalt) | inari számi | kemi számi (kihalt) | kildini számi | lulei számi | északi számi | pitei számi | kolta számi | déli számi | teri számi | umei számi