Kasub nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasub
kaszëbsczi jãzëk
Beszélik Lengyelország
Terület Pomeránia
Beszélők száma kb. 106 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     nyugati csoport
      lechita nyelvek
       Kasub nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos 2005 óta Lengyelországban regionális nyelv, a Pomerániai vajdaság hivatalaiban segédnyelvként használható
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 csb

A kasub nyelv (kasubul: kaszëbskô mòwa; lengyelül: język kaszubski) nyugati szláv nyelv, amelyet Lengyelországban mintegy 50 000 kasub beszél.

A nyelv feltételezhetően annak a kasub nevű pomerán törzsnek a nyelvéből alakult ki, akik Pomerániában, a Balti-tenger déli partján éltek a Visztula és az Odera folyók között.

Számos lengyel iskolában oktatják a kasub nyelvet, és a Pomerániai vajdaság egyes részein a helyi közigazgatásban alternatív nyelvként használják. A kasub nyelvet a Kanadában élő kasubok is használják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub nyelv a kihalt pomerán nyelv utódja, amit egykor Pomeránia területén beszéltek, de beszélői java része beolvadt a németekbe és lengyelekbe. A kasub vélhetően az egyik pomerán nyelvjárásból formálódott tovább különálló nyelvvé. Az első kasub nyelvű nyomtatott szöveg a 16. század végéről származik. Az első helyesírást 1879-ben dolgozták ki.

A 2002-es népszámlálás során 53 000-en nyilatkoztak úgy Lengyelországban, hogy főként kasubul beszélnek otthon, a 2011-es népszámlálás szerint a beszélők teljes száma 106 ezer fő, de nem mindenki aktív beszélő. A felmérések szerint sok kasubul beszélő szülő inkább lengyelül beszél otthon, illetve kétnyelvűségben élnek[forrás?].

Kétnyelvű helységnévtábla

A kasub nyelv jogi és lingvisztikus helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub nyelv lingvisztikus helyzete még nem teljesen megszabott. Gyakran az egyik lengyel nyelv dialektusainak tartják, de már 19. századtól megjelennek a vélemények, hogy ez annyira eltérő, hogy elismerhessék külön nyelvnek. A felfogás a történelmi időszaktól függött, mert ebben, hogy az adott etnolektus elismerhető-e nyelvnek vagy csak dialektusnak, nagy szerepet gyakran nem nyelvészeti tényezők játszanak – mint pl. a felhasználók kulturális vagy etnikus azonosság érzése. Sőt, a nyelvészek el is fogadhatnak különféle ismérveket és tartoznak különféle irányzatok alá, mert a kérdés, hogy hogyan elválasztani földrajzilag és történelmileg két (vagy több) szomszédos rokon nyelvet, szokásszerű. A politikusok magatartása is fontos – a kasubok illetően, a II. Köztársaság idejében őket a szeparatizmussal vádolták; hasonlóan volt a Lengyel Népköztársaság idejében az állami válságok közben (pl. 1970. év).

A kasub nyelvet szintén a nyelvek jellemrajzát illető általános munkák külön szláv nyelvnek tartják, néha a fenntartással, hogy némely kutató szerint ez a lengyel nyelv dialektusa. A lengyel nyelvészek folyton nem döntötték meg a vitát, bár a nézet, hogy a kasub etnolektus külön nyelv egyre népszerűbb.

A kasub nyelv jogi helyzetet Lengyelországban megállapítja a törvény 2005. január 6-ától az etnikus és nemzeti kisebbségekről meg a regionális nyelvről, amelyben az etnolektust regionális nyelvnek ismerik el[1] Eszerint, létezik a lehetőség, hogy községi szervekben a kasub nyelv használható mint segédnyelv. Ezt a lehetőséget elsőnek a Parchowo község léptette életbe (a pomerániai vajdaság közép-nyugati része).

2003-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte a kasub nyelvnek a CSB kódot.

A gyerekek tanulhatják a kasubot jó néhány iskolában, 2005-től érettségizni is lehet ebből.[2]. Kiadnak kasub könyveket és folyóiratokat, közvetítenek rádió- és tévéadásokat.

A Gdańsk Egyetemen, a Lengyel Filológia Intézetben 2009-től folytatják a kaszubistyka (kasub filológia) szakterületet, ahol képezik a kasub nyelv és kultúra tanárait.

Betűkészlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub nyelvnek a saját ábécéje van, ahol van néhány, nem létező a lengyel ábécében, betű[3]. Azok jelentik a hangokat, amelyek nincsenek a lengyel nyelvben:

  • ã – nazális a (IPA: [ã])
  • é – magyar é/éj-hez hasonló (IPA: [e], [ej])
  • ë – e és a között (IPA: [ə], mint az ang. cat szóban)
  • ò – ejtendő mint ue (IPA: [], vigyázz az élest – ellenkező oldalra meghajlott mint a lengyel ó-ban!)
  • ô – a tájszólástól függően, ejtendő mint o illetve mint meghajlott e iránt (IPA: [ɞ] vagy [ɔ])
  • ù – ejtendő mint uu (IPA: [wu]).

Az ą hang egy kicsit keskenyebben ejtendő mint a lengyel (a kasub ą a nazális u-hoz hasonló), u pedig – gyakran mint a magyar ü. A többi hangzó ejtendő mint a lengyel nyelvben. Ahogy látható, nincsenek betűk, amelyek jelentenék a [ʨ], [ɕ], [ʑ] hangokat meg a nazális e-t; ezeket lengyelül beírják mint ć, ś, ź, ę és a kasub nyelvben nem léteznek.

Fonetikus különbségek a kasub és lengyel nyelvek között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.

A két legjellegzetesebb vonás, amely elkülönbözteti a kasubot a lengyel nyelvtől:

  • Kaszubienie – a [ʨ], [ɕ], [ʑ], [dʑ] lengyel hangok (beírandó: ć, ś, ź, dź) válnak c, s, z, dz hangokká. Pl. świat, zima, rodzić /világ, tél, szül/ ⇒ swiat, zëma, rodzëc.
  • Kasub palatalizáció – a lengyel [k’] és [g’] lágy hangzók válnak a kasub [ʧʲ] és [ʤʲ] hangokká (az első a magyar cs-nek ejtendő, beírandó mint cz, a második a lágy magyar dzs-nek ejtendő, -nak beírandó). Pl. kaszubski, długi /kasub, hosszú/ ⇒ kaszëbsczi, dłudżi.

Többi vonás:

  • A cz, dź, sz, ż palatális hangzókat mindig lágyul ejtik ki.
  • A w [v] mássalhangzót, amely áll a wò, wó csoportokban, kiejtik mint [vue, vuu]. Ha ezek a csoportok a szó elején állnak, a kiejtés egyszerűsödik: [ue, uu] (pl. wòda ⇒ [ueda] (víz), wòł ⇒ [uół] /ökör/).
  • Ha a lengyel alanyeset egyes számú főnévben van az e, ami eltűnik a ragozásban (np. ESz. poranek, koniec, przypadek, TSz. poranki, końce, przypadki /hajnal - hajnalok, vég - végek, eset - esetek/), a kasub megfelelőjében egyáltalán nincs ilyen e (pòrénk, kùńc, przëpôdk).
  • Ezek a lengyel i, u, y magánhangzók, amelyek régen rövid voltak, a kasub nyelvben ë-vé válnak. Pl. ludzie, ryba, zima /emberek, hal, tél/ ⇒ lëdze, rëba, zëma. Ez különösen látható a többes számú ragozásban, mind igéké, mind főneveké (czytamyczëtómë /olvasunk/, dyrektorzydirechtorë /igazgatók/).
  • A lengyel hímnemű melléknevek y ragja válik a kasub i-vé (młody, mniejszy ⇒ młodi, miészi /fiatal, kisebb/).
  • A nagy-lengyel dialektusokhoz hasonlóan, ha a kasub szóval az o vagy u hangzó áll a szó elején vagy a labiális (p, b, m) illetve veláris (k, g, h) hangzók után, akkor a kiejtés közben diftongus alakul: [uo, uu]. Ráadásul, az o válik e-vé. Pl. a lengyel owca, pole, koza, mucha, Puck, urząd (juh, szántóföld, kecske, légy, Puck [járási város Gdańsktól északra], hivatal) válik a uowca / uewca, puole / puele, kuoza / kueza, muucha, Puuck, uurzãd kasub szavakká, beírva mint òwca, pòle, kòza, mùcha, Pùck, ùrzãd.
  • Ezek a lengyel a magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak ô-vá. Ez különösen látható a melléknevek és igenevek nőnemű ragjai esetében (młoda, mniejsza ⇒ młodô, miészô /fiatal, kicsibb - nőnem/), az igeragozásban (czytasz, czyt ⇒ czëtôsz, czëtôł /olvasol, olvasott/) meg a melléknevek fokozásában (najlepszy ⇒ nôlepszi /legjobb/).
  • Ezek a lengyel e magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak é-vé (a magyar é). Ez látható pl. az utolsó hangzók esetében (kaszubskie, wschodnie, jakie ⇒ kaszëbsczé, wschódné, jaczé /kasub, keleti, milyen – többes szám vagy semleges nem egyes szám/)
  • A lengyel ę hangot (nazális e) az ã helyettesíti (nazális a). Ez látható különösen a tárgyeset nőnemű főnevekben (gwarę ⇒ gwarã /tájszólást/) és az ę-vel vegződő 1. személy egyes szám jelen idejű igékben (robię ⇒ robiã /csinálok/). Ezenkívül pl. język, dzięki, pięć ⇒ jãzëk, dzãka, piãc /nyelv, köszi, 5/.
  • Ahol a lengyel (szláv eredetű) szavakban található a ro/ró csoport, a kasub megfelelőjében gyakran ennek a csoportnak az eredeti alakja marad – ar. Pl. promień, wrona, wbel ⇒ parmiń, warna, warbel /sugár, varjú, veréb/.

Nyelvtani különbségek a kasub és lengyel nyelvek között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub nyelvben az ige ugyanolyan módon ragozódik, amint a lengyelben (három idő, három egyes számú nem, két többes számú nem, három mód). A kasub igeragozás legfeltűnőbb vonása ilyen, hogy a múlt időt kifejezhetjük a német Perfekt "másolata" segítségével, ami nem található a szláv nyelvek között: a tárgyas igék esetében a segédige - miec (ném. haben), a tárgyatlanok (állapotot jelentő) igék esetében - bëc (ném. sein): [4] [5]

kasub mondat német megfelelő magyar fordítás
(Jô) móm to zrobioné. Ich habe das getan. Csináltam ezt.
Môsz (të) jadłé? Hast Du gegessen? Ettél?
co nalazłé? Hat er/sie etwas gefunden? Talált meg valamit?
(Jô) jem wëjachóny do Gduńska. Ich binn nach Danzig ausgefahren. Kimentem Gdańskba.
Mëmka je do kòscoła
jidzonô.
Muti ist zu Kirche
gegangen.
Anyu elment
a templomba.

A peldákban a vastag betűkkel a miec ill. bëc igék alapjuk meg a múlt idejű melléknévi igenevek ragjuk vannak jelölve. Ahogy láthato, a tárgyatlan igék igenevük is alakíthatóak, ami a többi szláv (és magyar) nyelvben lehetetlen. A szórend a német és kasub mondatokban is azonos.

Többi vonás:

  • A 2. személy többes szám jelen idejű rag a lengyel nyelvben: -cie, a kasubban pedig – -ta (mint a lengyel nyelv mazóviai dialektusában) – pl. czytacie ⇒ czëtôta (olvastok). Viszont a 2. személy többes szám jelen időben (a lengyel rag: -my) használhatjuk a -ma vagy ragot (czytamy ⇒ czëtôma / czëtô /olvasunk/).
  • A 2. személy többes szám felszólító módú alakokat alakíthatjuk szintén a chcec (akar) segédige segítségével – pl. chcemë sã mòdlëc (imádkozzatok – szó szerint *akartok imádkozni), chcemë sã jic kãpac (menjünk fürödni, szó szerint *akartok menni fürödni).
  • A múlt idejű igealakok azonosak, mint 3. személyben, ami kikényszeríti a személyes névmást használását – hasonlóan, mint a sziléziai nyelvben vagy a lengyel nyelv Podlasie tájszólásában (a standard lengyel nyelvben, hasonlóan a magyarhoz, mindegyik számnak és személynek, ráadásul hímnek, külön rag van biztosítva, azért nem kell használni a névmásokat). Pl. a jachac ige (járművel menni): hímnemben és hímnemű személyi alakok esetében[6] jô jachôł - të jachôł – òn jachôł - më jachelë - wa jachelë - òni jachelë, pedig nő- és semleges nemben meg általános alakok esetében jô jachała - të jachała – òna jachała - më jachałë - wa jachałë - òni jachałë.
  • Az udvariássági alak az utolágos igealak, egy kicsit hasonló a 2. személy többes számúhoz. De jelen időben ez nem fogadja el a -ta ragot, hanem -ce, ezenkívül a személyes névmás ehhez az alakhoz szintén más mint a 2. személy többes számúé – szól és saját módon ragozódik. Így, pl. Wa czëtôta /(ti) olvastok/ - czëtôce /Önök olvasnak/. Waju nie bëło doma /(Ti) Nem voltatok otthon/ - Was nie bëło doma /Önök nem voltak otthon/.

Létige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személy jelen idő múlt idő jövő idő
hímnem jem béł / bëł mdã
nőnem bëła
hímnem jes béł / bëł mdzesz
nőnem bëła
òn hímnem je béł / bëł mdze
òna nőnem bëła
òno semleges nem béło / bëło
személyes
hímnemű alak
jesmë bëlë mdzemë
általános
alak
bëłë
wa személyes
hímnemű alak
jesta bëlë mdzeta
általános
alak
bëłë
òni személyes
hímnemű alak
bëlë mdą
òne általános
alak
bëłë
udvariassági
alak
jesce bëlë mdzece


Főnév és melléknév[7][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub főnévragozásban 7 eset van:

kasub eset lengyel eset magyar név
nazéwôcz mianownik alanyeset
rodzôcz dopełniacz birtokos eset
dôwôcz celownik részes eset
winowôcz biernik tárgyeset
narzãdzôcz narzędnik eszközhatározó eset
môlnik miejscownik helyhatározó eset
wòłiwôcz wołacz megszólító eset

Figyelmet fordít az első négy eset nemei hasonlítása az orosz nemeihez (именительный - родительный – дательный – винительный), nem pedig a lengyelhez vagy latinhoz. A megszólító eset kimegy a használatból – a lengyel nyelvhez hasonlóan, helyettesítve van az alanyesettel.

Többi vonás:

  • Nincs kettős szám, de ennek a ragja folyton létezik a többes számú eszközhatározó esetben: a lengyel főnévi rag ebben az esetben szól: -ami és a melléknévi: -imi/-ymi, viszont a kasub ragok szólnak megfelelően -ama és -ima/-ëma. Pl. językami, nogami, polami ⇒ jãzëkama, nogama, pòlama /nyelvekkel, lábokkal, szántóföldökkel/; młodymi ⇒ młodima /fiatalokkal/).
  • Az é-vel vegződő semleges nemű főnevek ragozódnak mint az é-vel vegződő melléknevek (żëcé - żëcégò, żëcémù, (ò) żëcim /élet - életet, életnek, életről/ - mint dobré - dobrégò, dobrémù, (ò) dobrim /jó, semleges nem/). A lengyel nyelvben, ilyenek a főnevek saját módon ragozódnak (życie – życia – życiu – o życiu).
  • Az ólengyel nyelvben léteztek birtokos melléknevek, amelyeket alakították az -ów, -owa, -owe (hímnemű „birtokos” főnév) illetve in/-yn, -ina/-yna, -ine/-yne (nőnemű „birtokos” főnév) ragok segítségével (pl. tatowy dom = dom taty /apú háza/, mamina spódnica = spódnica mamy /anyú szoknyája/).[8] A kasub nyelvben ilyenek a melléknevek maig eltartottak.

Tagadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben csak egy tagadó partikula van: nie. A kasub nyelvben pedig a három van:

  • nié – az egész mondat vagy kifejezés tagadása (Môsz to ju zrobioné? – Nié /Csináltad ezt? – Nem/);
  • ni – a miec, mòc, mùszec /vnek van vmi, lehet (szabad), kell/ igék tagadása (Ma ni móma aùtoła /Nálunk nincs autójunk/ Të ni mòżesz terô jic. /Neked nem szabad most menned/ Jô ni mùszôł tegò robic. /Nekem nem kellett ezt csinálnom/);
  • nie – tagadás többi esetben.

Német eredetű szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kasúbia volt a régi német gyarmatosítás területe, így a nyelvben sok német eredetű szó létezik, különben alnémet (a német gyarmatosítás többi lengyel területe etnolektusaihez hasonlóan, pl. a nagy-lengyel dialektusban vagy a sziléziai nyelvben). A német eredetű jövevényszavak főként a háztartásra, mezőgazdaságra és emberre vonatkoznak. Ezek a szókincs kb. 5%-át képeznek.

kasub lengyel német magyar
kùch ciasto Kuchen tészta
apfelzyna pomarańcza Apfelsine narancs
ban pociąg Bahn vonat
pas paszport Pass útlevel
draszowac młócić dreschen csépel
gwës pewien gewiß tuti, biztos
fejn dobrze, w porządku fein jó, rendben
richtich rzeczywiście richtig valóban
klôr jasny klar világos

A lexikális különbségeken kívül, gyakrabban mint a lengyel nyelvben a német eredetű szintaxis szerkezetek találhatóak. Az egyik legjobban szembetűnő ez a német Perfekt igeidő "másolása" (lásd: Ige. Két többi pelda:

kasub lengyel német szó szerinti fordítás helyes fordítás
kùli lat jes të stôri? ile masz lat? wie alt bist Du? mennyi évvel öreg vagy? hány éves vagy?
lubi mie pòznac was miło mi Pana poznać es freut mich Sie kennen zu lernen kedvel engem megismerni Önöket örülök, hogy megismerhetem

Az összetett számnévek alakítása szintén a "német módon" lehető: elsősorban egyek, azután tízek, pl. 65 – piãc szescdzesąt (len. sześćdziesiąt pięć, ném. fünfundsechzig). De egy kicsit gyakrabban a "lengyel mód" található (szescdzesąt piãc).

Kasub tájszólások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lenti peldákban az implikáció jele előtti szó standard kasub, az utáni – tájszólási kasub.

Az északi tájszólások fő vonásaik:

  • A mozgó hangsúly – mint az orosz nyelvben.
  • Az 1. személy egyes szám jelen idejű igék, amelyeknek a standard kasub nyelvben az -ôm ragja van (a standard lengyelben -am - I. és II. ragozási csoport), a legészakibb területen elfogadják az -ajã ragot (pl. jô szukôm ⇒ jô szukajã /keresek/).
  • A Puck-öbölön fekvő területen az l és ł hangzók ejtendő mint [l] (len. młody, kasub młodimlodi). Ennek a vonásnak neve bëlôczenié (lengyelül bylaczenie), mert a bilakok néprajzi csoport tájszólását jellemzi (len. Bylacy, kasub Bëlôcë).
  • A felszólító módot a lengyel és standard kasub nyelvben némely ige esetében (VI., VII., IX., XI. ragozási csoport) úgy alakítjuk, hogy a maga tövet maradjuk. De az ólengyel nyelvben i vagy y-t hozzácsatolni kellett (amint most még az orosz nyelvben); az északi kasub tájszólásokban folyton így van: pl. gònic: gòn ⇒ gòni /hajt ⇒ hajtsd/, pùscëc: pùsc ⇒ pùscë /bocsát ⇒ bocsásd/.
  • 1. és 2. személyben egyes számban létezik az összetett múlt idő – alakítható a bëc /van/ igétől és 3. személy múlt idő egyes számú ige megfelelő alakjától: pl. hímnemben jem zabéł, jes zabéł, nőnemben jem zabëła, jes zabëła /elfelejtettem, elfelejtetted/.
  • Az egyes szám hím- és semleges nemű eszközhatározo eset ragja szól: ã (a standard kasubban -em), pl. kòniem ⇒ kòniã /lóval/.

A déli tájszólások fő vonásai:

  • Az első szótag hangsúlyozott (mint az ólengyel és cseh, illetve magyar nyelvekben).
  • A Kościerzyna környékén és a legdélibb területen az sw csoport [sj]-nak ejtendő (pl. swinia ⇒ sjinia /disznó/).
  • Az ń hangzó keményedik (parmiń ⇒ parmin /sugár/).

A szöveg peldája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból:

  • Kasub: Wszëtczi lëdze rodzą sã wòlny ë równy w swòji czëstnoce ë prawach. Mają òni dostóne rozëm ë sëmienié ë nôlégô jima pòstãpòwac wobec drëdzich w dëchù bracënotë.
  • Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa.
  • Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 8321402658
  • Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym; Dziennik Ustaw (Hivatalos Közlöny), 2005, 17, poz. 141
  2. http://www.cke.edu.pl/ images/stories/Inf_mat_od2008/kaszubski_a.pdf, Centralna komisja egzaminacyjna (Központi vizsgabizottság), Informator maturalny od 2005 roku z języka kaszubskiego (Érettségi tájékoztató 2005. évtől a kasub nyelvből)
  3. http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy/Lekcja_1
  4. http://www.dialektologia.uw.edu.pl/index.php?l1=leksykon-kaszubski&lid=1155
  5. http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy/Lekcja_7
  6. A kasub nyelvben (amint a lengyelben is), az egyes számú igeragozásban három nem van: hím-, nő-, semleges; viszont a többes számú ragozásban – két nem: hímnemű személyekre vonatkozó (férfiakat és fiúkat - len. rodzaj męskoosobowy, kasub chłopskòpersónowi ôrt) és többi főnévre vonatkozó (állatokat, nőket, növényeket, tárgyakat, stb. - len. rodzaj niemęskoosobowy, kasub niechłopskòpersónowi ôrt). Lásd: lengyel ige.
  7. http://www.dialektologia.uw.edu.pl/index.php?l1=leksykon-kaszubski&lid=1092
  8. A Kraków, Częstochowa tipusú városnevek etimologiai szempontból szintén olyan melléknevek: miasto Kraka /Krak városa/, posiadłość Częstocha /Częstoch földbirtoka/

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
kasub nyelvű változatát!