Ladino nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ladino (sefardí/djudeo-espanyol)
Beszélik:	Izrael, Törökország, Görögország, Bulgária, Latin-Amerika, USA.
Terület:	Kis-Ázsia, Európa, Amerika
Beszélők száma:	~110 000
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → iberoromán nyelvek → spanyol nyelv → ladino
Írás:	héber/latin ábécé
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Sehol sem hivatalos; egynyelvű beszélők nincsenek.
Szabályozza:	—
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	lad
SIL-kód:	lad

A ladino (ladino, sefardí, djudeo-espanyol vagy djudezmo, zsidó-spanyol) nyelvváltozat, a kasztíliai spanyolnak a középkori Spanyolországból kiűzött zsidó családok által máig őrzött archaikus formája, amelyet Kis-Ázsiában (Izraelben és Törökországban), a Balkán-félszigeten (Görögországban és Bulgáriában), illetve Amerikában mintegy 110 000-en beszélnek, valamennyien kétnyelvűségben az adott ország nyelvével; egynyelvű anyanyelvi beszélői nincsenek. Héber és latin írást egyaránt használnak.

Tartalomjegyzék 1 Az elnevezés eredete, egyéb nevek 2 Eltérések a spanyol köznyelvtől 3 Írás és kiejtés 4 A spanyol üldözés 5 Széttartó változatok 6 Magyarország 7 Nyelvi példák 7.1 Szövegminta 7.2 Hangminta 8 Források 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az elnevezés eredete, egyéb nevek

A ladino szó eredete a latin latinus, „latin” (nem tévesztendő össze a ladinnal, amely a rétoromán nyelv egyik változata). A ladino nyelv beszélői magukat szefárdoknak nevezik, a nyelvüket pedig szefardinak, a szó héber eredetű (Szfárád = Spanyolország). Spanyolul szintén ez az elnevezés a legelterjedtebb, bár használják rá a spanyol judeoespañol megnevezést is, ugyanennek ladino változata pedig a djudezmo vagy djudeo-espanyol (dzs-vel ejtve).

[szerkesztés] Eltérések a spanyol köznyelvtől

A ladino gyakorlatilag a kasztíliai spanyol középkori kiejtését őrző változata, így pl. megmaradtak azok a prepalatális réshangok és zár-réshangok (magyar s, zs, dzs), amelyek a mai spanyolban már nincsenek meg, ennek megfelelően a mujer szó ejtése „muzser” és nem „mucher”, a spanyol ejemplo helyett enshemplo használatos, stb. Megőrízte a magyar v-nek megfelelő labiodentális réshangot (amit akkor ejtenek, amikor a spanyolban [β]-t ejtenének), eltűnt viszont a palatális-laterális réshang, a jésített l [λ], amely már a spanyolból is kiveszőben van (írásban ott az ll graféma jelöli), helyette mindenhol a magyar j-nek megfelelő hangot ejtik (a latin betűs írásban y-nal jelölik).

A ladino és a mai spanyol között a kölcsönös érthetőség nem jelent különösebb problémát, bár a szókincsben természetesen vannak eltérések, főleg héber és más nyelvű átvételek, illetve bizonyos szavak a spanyol köznyelvitől eltérő alakban fordulnak elő (pl. a spanyol recuerdo → ladino rekodro, a spanyol leer „olvasni” helyett a köznyelvben már elavult, görög-latin eredetű meldar szót használják, a vivir megfelelője a – spanyol köznyelvben művelt szóhasználatnak számító – morar, a Spanyolországban használatos os „nektek, titeket” névmás a ladinóban megőrízte a régies vos alakot – ugyanez a mai spanyolban bizonyos területeken alany- és megszólító esetben a tú helyett használatos, stb.).

[szerkesztés] Írás és kiejtés

A nyelv lejegyzésére Izraelben a héber ábécét, Törökországban és a többi országban a latin írást használják. Az utóbbi a spanyol írástól eltérően teljes mértékben hangjelölő (fonetikus), vagyis minden graféma egyetlen hangot jelöl, illetve minden hangnak csak egy graféma felel meg. A latin betűs ábécé a következő 26 betűből áll:

a, b, ch, d, dj, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, ny, o, p, r, s, sh, t, u, v, y, z.

A magyartól eltérő betűk olvasata: a – rövid magyar á, ch – magyar cs, dj – dzs, j – zs, s – sz, sh – magyar s, és y – magyar j.

[szerkesztés] A spanyol üldözés

1492 után a zsidókat távozásra kényszerítették Spanyolországból (héberül Szfárád, innen a nyelvváltozat önelnevezése is). Az innen elmenekült zsidók (a szefárdik, vagy szefárdok) szétszóródtak, Afrikában (Marokkó), Nyugat-Európában (a mai Franciaország, Németország, Olaszország), az oszmán-török uralom alatt álló európai területeken (mai Magyarország és szomszédai, a Balkán-félsziget), Kisázsiában (a mai Törökország) és a Kaukázusban. Leszármazottaik a 20. században az amerikai kontinensre is áttelepültek.

[szerkesztés] Széttartó változatok

A szefárdok közösségei még az idegen nyelvi környezetben – akár még a jiddis nyelvet beszélő zsidók közösségein belül is – megőrizték nyelvüket, a 15-16. századi spanyol nyelvállapotban, bár a befogadó közeg nyelve hatással volt rá. Egyes közösségeikben ez a hatás fonetikai, grammatikai változásokhoz, nyelvi újításokhoz, jövevényszavak nagyszámú átvételéhez vezettek. A ladino esetében nem volt a jiddiséhez hasonló nyelvi egységesítő törekvés, így az egyes változatok egyre távolodnak egymástól.

A ladinó nyelv jelentős nyelvemlékei az 1547-ben Konstantinápolyban héber betűkkel, és az 1553-ban Ferrarában latin betűkkel héberből készült Biblia fordítások.

A ladinót 2001-ben mintegy kétszázezren beszélték.

[szerkesztés] Magyarország

A török uralom idején Budán két helyen, a Várban és a mai Víziváros egy részén éltek ladinót és jiddist beszélő szefárdok, illetve askenázik. A Táncsics Mihály u. 2. szám alatt 1964 tavaszán tárták fel a szefárd közösség zsinagógáját. A honi szefárdik 1905-ben El Luzero címmel adtak ki újságot.

[szerkesztés] Nyelvi példák

[szerkesztés] Szövegminta

Idézet a ladino nyelvű Wikipédiából:

Esto es un proyekto internasional fesho por voluntarios, kon proposito de azer una ansiklopedia libre, aksesible, kolavorativa i en munchos idiomas. El objektivo es la plena transmision de savidoria i konosensias sin restriksiones editoriales ni komersiales.

Köznyelvi spanyolul:

Esto es un proyecto internacional hecho por voluntarios, con propósito de hacer una enciclopedia libre, accesible, colaborativa y en muchos idiomas. El objetivo es la plena transmisión de sabiduría y conocimientos sin restricciones editoriales ni comerciales.

[szerkesztés] Hangminta

 Részlet a spanyol rádió ladino nyelvű adásából

[szerkesztés] Források

• A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 811.
• Magyar Katolikus Lexikon
• Jerome Socolovsky: Lost Language of Ladino Revived in Spain, National Public Radio, Morning Edition, March 19, 2007. (angolul)

[szerkesztés] Lásd még

• Spanyol nyelv

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ladino – Ethnologue (angolul)
• A szefárd zsidóság történelmi múltjáról
• Szefárd sérelmek és indulatok
• Siklósi Nándor: Szefárd (Romániai Magyar Szó)
• Észak-afrikai szefárd népdalok és versek (eredeti nyelven, fordítással)
• Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban

m·v·sz

Újlatin nyelvek

LATIN NYELV	LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE
Keleti újlatin nyelvek	román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán
Italo–dalmát nyelvek	dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) Iberoromán nyelvek • okcitán (provanszál, aráni) • katalán (katalóniai, valenciai, baleári) • aragóniai • mozarab † • spanyol (kasztíliai, ladino) • asztúriai • portugál–galiciai
Déli újlatin nyelvek	szárd (campidanói, logudorói)