Szicíliai nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
szicíliai nyelv
lu sicilianu
Beszélik Olaszország
Terület Szicília, közép és dél Calabria, Puglia tartomány Lecce megyéje, Campania tartomány déli része, és további 30 országban élő kis emigráns közösségek
Beszélők száma 8 millió fő
Nyelvcsalád indoeurópai nyelvcsaláditáliai ágújlatin nyelvekszicílai nyelv
Írásrendszer Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos -
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 scn
Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
szicíliai nyelvű változatát!

A szicíliai nyelv (lu sicilianu, olaszul: lingua siciliana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágába tartozó újlatin nyelv, legközelebbi rokonai a nápolyi és az olasz nyelv; bár sokan – az utóbbiakkal együtt – csak olasz nyelvjárásnak tekintik. A szicíliait és dialektusait együttesen italiano meridionale-estremo csoportnak hívjuk. Ezeket a nyelvváltozatokat Szicílián és a körülötte lévő szigeteken, illetve a szárazföldön Dél- és Közép-Calabriában, Puglia néhány részén, Salentóban és Campaniában beszélik. A nyelvészek szerint a szicíliai eléggé különbözik az olasztól ahhoz, hogy önálló nyelvnek nevezzék. Néhányan úgy tartják, hogy a szicíliai nyelv vált el először a latintól, de ennek a nézetnek semmiféle tudományos alapja nincs. A nyelvet napjainkig rendszeresen a mindennapi életben használja a szicíliai őslakosok túlnyomó többsége.

Jelentős számú emigráns vándorolt ki a szigetről a múlt század során az elmaradottság, a maffia és a szegénység miatt. Kis közösségeket alapítottak az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Argentínában. Az utóbbi két-három évtizedben szintén nagyszámú kivándorló indult útnak az észak-itáliai iparvidékek felé. Ezen emigráns közösségek kisebb-nagyobb sikerrel a mai napig megtartották nyelvüket.

Ahogy a táblázat is mutatja, a szicíliai sehol sincs hivatalos nyelvként elismerve, még Olaszországban sem. Ennek következményeként jelenleg egyáltalán nincs olyan intézet, amely a nyelv regulációjával foglalkozna. A szicíliai regionális autonóm parlament megszavazta, hogy támogassák a szicíliai nyelv tanítását minden helyi iskolában, de Olaszországban bármilyen változtatás az oktatási rendszerben nagyon lassan zajlik le.

A szicíliai rendszerezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szicíliai alternatív elnevezései a következők: Calabro-Sziciliai, Sicilianu, Siculu. A Calabro-Sziciliai elnevezés arra utal, hogy a szicíliai nyelvjárások és a Calabro nagyon közeli rokonságban állnak egymással. A Sicilianu pedig a nyelv szicíliai neve.

A "Siculu" szó pedig a szigeten élő ősi nép neve, akik a görögök i. e. 8. századbeli megérkezése előtt éltek. De szintén jelentheti a szicíliai eredettel rendelkező emberek gyűjtőnevét pl.: Sziculó-amerikai stb..

A szicíliai dialektusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szicíliai nyelv dialektusai:

A szicíliai nyelv története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szicíliai nyelv az Itália déli részén, illetve a Szicília szigetén beszélt latin nyelvjárok folytatása, amelyre az eredetileg ott élő népek nyelve, majd a görög és az arab is hatással volt. A szigetet először görög források említik i. e. 1000 körül. A szóban forgó területen három nép élt: sicanik[forrás?], elümiek, és a legnagyobb számú nép, a siculok, akik indoeurópai származásúak voltak és nyelvük valószínűleg közel állt a latinhoz.

Az első külső telepesek a föníciaiak voltak. I. e. 800 körül megérkeztek a görögök is a szigetre, akik szokásukhoz híven kereskedő kolóniákat alakították ki és a szigetlakó törzsek sokat átvettek a nyelvükből, hasonlóan a szicíliai görögre is hatással voltak az őslakók nyelvei.

Az első pun háború után i. e. 260 körül megérkeztek a szigetekre a rómaiak, akik magukkal hozták latin nyelvüket, ami hamarosan széles körben elterjedt viszont a lakosságot nem bírták teljesen romanizálni ezért a vulgáris latin keveredett a helyi nyelvekkel és a göröggel. Az erős görög befolyás az oka annak, hogy Itália eredetileg görög telepesekkel lakott részein a szicíliaihoz megszólalásig hasonlító enyhén elgörögösödött újlatin nyelveket beszélnek pl.: Pugliában és Calabriában.

Idegen behatások a szicíliai nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete és ezért a mediterráneumban folytatott kereskedelem egyik legforgalmasabb központja volt. Rengeteg ember fordult meg itt a mediterrán régió minden tájáról, ez nyomot is hagyott a szigetlakók nyelvén. Ennek következményeképp a szicíliai nyelv átvett szavakat, nyelvtani jellemzőket a görögből, arabból, franciából, lombardból, provanszálból, németből, katalánból, spanyolból és természetesen az olaszból is, nem beszélve az őslakos népek nyelveiről.

Időszak Szicíliai szó A szó forrása
Modern giamelli olasz gemelli
Középkor bizzuni, vuzzuni francia besson
binelli Ligur beneli
Ókor èmmuli latin gemulus
cucchi latin copula
minzuddi latin medius
ièmiddi, ièddimi görög ghemellos

A szicíliai nyelv fejlődésének korszakai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korai szakasz
    • Pre-klasszikus periódus
    • Görög befolyás
    • Arab periódus
  • Nyelvi fejlődés a középkortól:
    • Normann-Francia befolyás
    • Katalán befolyás
  • Újkori spanyol behatások

A szicíliai megkülönböztető tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyedi hangváltozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szicíliai számos sajátossággal rendelkezik az újlatin nyelvek között:

  • Az olasz hangsúlytalan /o/ módosulása /u/-ra, pl.: olasz: nostro > szicíliai: nostru (miénk), olasz: volontá > szicíliai: vuluntati (akarat).
  • Az olasz hangsúlytalan /e/ módosulása /i/-re (nem minden esetben, nyelvjárásonként változik) pl.: olasz: tentazione > szicíliai: tintazzioni (csábítás)
  • Az /ll/ hang módosulása kakuminális /dd/-re, pl.: olasz: bello > szicíliai: beddu (szép) (ez megtalálható a szárdban is).
  • A latin /fl/ hang már az olaszban módosult /fi/-re, pl.: latin: flumen > olasz: fiume (folyó) ez a szicíliaiban tovább módosult /sci/-re, vagy nyelvjárástól függően /hi/ és így lett sciumi vagy hiumi.
  • Az /str/ hangot is eltérően ejtik, egy pösze rövid /sz/ hangot hallatnak a /t/ helyett. pl: nostru > /noszhru/

Nemek, és a többesszám képzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában szicíliai nőnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek) ugyanúgy [a] betűre végződnek, mint hasonló olasz társaik pl.: casa (ház), porta (ajtó), carta (papír). A hímnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek), pedig az olasz [o]-val ellentétben [u]-ra végződnek pl.: omu (ember), libbru (könyv), nomu (név). Egy pár kivétel azonban akad, mint például a soru (nővér), figu (füge), amelyek nőnemű szavak. Az [i]-re végződő szavak egyaránt lehetnek hím és nőneműek is, az olaszban az [e] hang tölti be ezt a szerepet.

Az olasszal ellentétben a szicíliai csak az [i] betűt használja a többes szám képzésére mindkét nemnél. pl.: casi (házak), porti (ajtók), tauli (táblák). Persze számos kivétel van ez alól, melyek szintén nincsenek teljesen szinkronban az olasz változattal, pl.: ómini (emberek), libbra (könyvek), jorna (napok), jócura (játékok), manu (kezek), vrazze (karok), jardina (kertek), scrittura (írok), signa (jelek).

A latin szókezdő "i" betűk elhagyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esetek többségében ahol a latin (vagy bármely újlatin nyelv) szókezdő i- betűt használt, a szicíliai ezt teljesen elhagyja. Ez ritkábban az e és még kevésbé az a és o betűvel kezdődő szavaknál is elfordul.

  • Példák: mpurtanti (< importantis, -e, ’fontos’), gnuranti (ignorantis, -e, ’nélkülöző’), nimicu (< enemicus, ’ellenség’), ntirissanti (< interessantis, -e, ’érdekes’), llustrari (< illustrare, ’illusztrál’), mmàggini > image (< imago, -ginis, ’kép’), cona (< gör. eikon, -os, ’jelkép’), miricanu (< americanus, ’amerikai’).

A "birtokolni" ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birtoklás kifejezésére az "Aviri" (birtokolni) ige használatos. Ez az egy közös tulajdonsága a románnal és a katalánnal. Az angolhoz és a spanyolhoz hasonlóan ezzel a szóval tudja kifejezni a kötelességet. Például: Havi a jiri (ejtsd: Ávi ádzsíri jelentése: Mennie kell). Ugyanúgy mint az utóbbi két nyelvnél ez esetben a birtokolni szó és az ige közé egy prepozíció ékelődeik ( angol: … has to go, spanyol: Tiene que ir".

Igék és módok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az èssiri (lenni) létige ragozása.

Non-finite  
Infinitive èssiri
Gerund sennu or essennu
Past participle statu
Indicative iu tu iddu nuiàtri vuiàtri iddi
Present sugnu è semu siti sunnu or sù
Imperfect era eri era èramu èravu èranu
Preterite fui fusti fu fumu fùstivu furu or fùrunu
Future¹ - - - - - -
Conditional² iu tu iddu nuiàtri vuiàtri iddi
  fora fori fora fòramu fòravu fòranu
Subjunctive iu tu iddu nuiàtri vuiàtri iddi
Present fussi fussi fussi fùssimu fùstivu fùssiru
Imperfect fussi fussi fussi fùssimu fùstivu fùssiru
Imperative   tu vossìa³   vuiàtri
    fussi   siti

Nyelvi Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lu Patri Nostru[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mi atyánk több szicíliai nyelvjárásban, illetve olaszul és latinul

szicíliai (Szicília) calabro-szicíliai (dél-Calabria) salentino (dél-Puglia, Lecce környéke) olasz latin
Patri nostru, chi siti n celu, Patri nostru ca siti 'nto celu Sire nesciu ca stai an cielu Padre nostro, che sei nei cieli, Pater noster, qui es in caelis,
Fussi santificatu lu vostru nomu. Fussi santificatu u nomu vostru. Cu'bbessa santificatu lu nume tou. Sia santificato il tuo nome. Sanctificetur nomen tuum.
Vinissi viatu lu vostru regnu. Venissi prestu lu regnu vostru. Cu'bbegna 'mprima lu regnu tou. Venga il tuo regno. Adveniat regnum tuum.
Sempri fussi fatta la vostra Divina Vuluntati Fussi sempri faciùta a Vuluntà Vostra Cu'bbessa sempre fatta la Vuluntate toa Sia fatta la tua volontà Fiat voluntas tua
Comu n celu accussì n terra. Comu 'ndo celu cusì 'nta terra. Comu an cielu cussì an terra. Come in cielo così in terra. Sicut in caelo et in terra.
Dàtinillu sta jurnata lu panuzzu cutiddianu, Ratandìllu sta jurnata u pani quotidianu, Dànnilu osce lu pane quotidianu nesciu, Dacci oggi il nostro pane quotidiano, Panem nostrum quotidianum da nobis hodie,
E pirdunàtini li nostri piccati E pirdunatindi i nostri piccati E perdunanni li peccati nesci E rimetti a noi i nostri debiti Et dimitte nobis debita nostra
Accussì comu nuiàtri li rimintemu ê nostri nìmici. Cusì comu nui i rimentimu ê nemici nostri. Cussì comu nui li rimentimu a li nemici nesci. Come noi li rimettiamo ai nostri debitori. Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris.
E nun ni lassati cascari ntâ tintazzioni, E non 'ndi rassàti mi carimu ntâ tentazzioni, E nu' lassare cu cadimu 'n tentazzione, E non ci indurre in tentazione, Et ne nos inducas in tentationem,
Ma scanzàtini dû mali. Ma levatindi r'avanzi u mali. Ma 'lléandenni te lu male. Ma liberaci dal male. Sed libera nos a malo.
Amen. Amen. Amen. Amen. Amen.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
szicíliai nyelvű változatát!