Nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A világ nyelvcsaládjaiA legnagyobb nyelvcsaládok:      Indoeurópai   Dravida   Ausztronéz   Altaji     Sino-tibeti   Niger-kongói   Kam-thai   Uráli     Afroázsiai   Nílus-szaharai   Ausztroázsiai   Indián
A világ nyelvcsaládjai

A legnagyobb nyelvcsaládok:
Indoeurópai Dravida Ausztronéz Altaji
Sino-tibeti Niger-kongói Kam-thai Uráli
Afroázsiai Nílus-szaharai Ausztroázsiai Indián

Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest. Így az egyes nyelvcsaládok tagjai tovább csoportosíthatóak, ennek legjobb szemléltetése a fadiagram.

Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, a „vulgáris latin” nyelv, de ilyen az óészaki nyelv is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. Sok esetben azonban egy adott nyelvcsalád létezése, vagyis az oda sorolt nyelvek valódi rokonsága és közös ősének megléte nem bizonyított, csupán területi, nyelvtipológiai, hangtani és egyéb hasonló tulajdonságok alapján feltételezett (ilyen például a Kaukázusi nyelvcsalád. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.

A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen pl. a baszk nyelv is).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nyelvcsaládok

Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb kategória: nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs értendő.

Több nyelvcsalád összefoglaló neve:

Nem külön nyelvcsalád:

[szerkesztés] Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek

Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között):

A japánt és a koreait sokan az altaji nyelvcsalád két külön ágának tekintik.

[szerkesztés] Elterjedt tévhit a nyelvcsaládokkal kapcsolatban

Az egyik legelterjedtebb tévhit a nyelvcsalád fogalmával kapcsolatban, hogy a rokon nyelvek azért tartoznak egy nyelvcsaládba, mert hasonlítanak egymásra. Ez természetesen nem teljesen igaz. A nyelvrokonság, mint ahogy az előzőekben említettük, a közös ős elvén alapszik, ami nem feltételezi azt, hogy a rokon nyelvek mai állapotukban is hasonlítanak egymásra. A különböző nyelvek ugyanis rendszerint több évszázados elkülönült fejlődés útján jönnek létre, így két rokon nyelv között a távolság, illetve külön fejlődéstörténetük függvényében óriási különbségek is lehetnek. Egy egyszerű példával szemléltetve, még különösebb nyelvismerettel nem rendelkezőknek is feltűnik, hogy a spanyol és az olasz nyelv hangzásában nagyon hasonló (ha nem is igazán értik meg egymást a két nyelv beszélői), a francia viszont meglehetősen eltér tőlük, amikor valójában a francia sokkal közelebbi rokonságban áll a spanyollal, mint az olasszal, sőt, mindhárom nyelv igen közeli rokonságban áll egymással az indoeurópai nyelvcsaládon belül. Hasonlóképpen, az orosz és a perzsa egyáltalán nem hasonlít egymásra hangzásban, pedig közelebbi rokonok egymással, mint a például a némettel.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök