Hajdú Péter (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdú Péter
Péter Hajdú (1923-2002) Hungarian linguist.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Születési neve Hajdú Péter
Született 1923. december 27.
Budapest, magyar
Elhunyt 2002. szeptember 19. (78 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása uralista nyelvész, egyetemi tanár, MTA-tag
Kitüntetései Akadémiai Díj (1953)
Széchenyi-díj (1994)

Hajdú Péter (Budapest, 1923. december 27. – Budapest, 2002. szeptember 19.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területe: Uráli nyelvrendszerek, a finnugor-uráli nyelvészet általános kérdései, a nyelvhasonlítás (összehasonlító, tipológiai, areális) módszertani kérdései és konkrét nyelveken való vizsgálata; a szamojéd nyelvleírás és nyelvtörténet; a nyelvészet alkalmazása az uráli nyelvek és népek előtörténetének vizsgálatában.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte, majd 1941 és 1945 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója volt. 1945-ben szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet és védte meg bölcsészdoktori értekezését „A vogul nyelv szóvégi magánhangzói” tárgykörben.

1945-től 1951-ig az Országos Széchényi Könyvtár kutatójaként a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárában dolgozott, ezt követően visszaköltözött Budapestre, és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében a Finnugor Osztály munkatársa lett. 1952-ben kandidátusi, 1967-ben a nyelvtudományok doktora fokozatot érte el. Tevékeny része volt A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára munkálatainak elindításában.

1959-ben megalapította a szegedi József Attila Tudományegyetemen a Finnugor tanszéket, annak tanszékvezető egyetemi tanára volt 1974-ig. Ez a Finnugor Tanszék elsősorban a szamojéd nyelvészet és az uráli őstörténetkutatás műhelyeként vált ismertté Hajdú Péter vezetése alatt.[1] 1959. szeptember 16-án egyetemi tanári kinevezést kapott, a szegedi egyetemen a tanszékvezetés mellett 1961-től 1964-ig rektorhelyettesként tevékenykedett, 1972–1974-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja tisztre választották meg.

1961-ben három hónapot töltött Finnországban tanulmányúton, majd vendégprofesszorként működött a bécsi (1969–71), az ungvári (1972), a müncheni (1978–79), később az uppsalai (1985) egyetemen. Legaktívabb éveiben, az 1960-as évek elejétől az 1990-es évek elejéig számos tudományos tisztséget töltött be, s kapcsolódott számos szakmai társasághoz, mely abban a korban, a túlpolitizált tudományos közéletben szinte szükségszerű volt, ha valaki tartani akarta alapvető tudományos kutatási, s az azzal kapcsolatos kiadási és oktatási lehetőségeit.

1974-től 1982-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója volt. 1970-ben az MTA levelező, 1975-ben rendes tagjai sorába választották. A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály vezetőségi tagja volt 1981 és 1985 között, majd elnöke 1990-ig (ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett). Az MTA Általános Nyelvészeti Munkabizottságában, az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságban, az Uráli-finnugor Bizottságban dolgozott. 1970 és 1975 között az Uralisztikai Bizottságot vezette. Rövid ideig a Környezettudományi Elnökségi Bizottság és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja volt. 1992 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagjaként bírált el kandidátusi és akadémiai doktori értekezéseket. 1982–1991-ig az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén egyetemi tanár, ebből 1986–1991 közt tanszékvezető egyetemi tanár. 1991–1995-ig az ELTE Finnugor Nyelvészeti MTA Kutatóhely vezetője, majd 1996-tól haláláig nyugdíjas kutatóprofesszor.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban a szamojéd nyelvekkel, majd főként az uráli őstörténetkutatással foglalkozott. Domokos Péterrel társszerzője volt Uráli nyelvrokonaink (Budapest, 1978 és 1980) című monográfiának, mely 1982-ben olaszul, 1987-ben pedig németül is megjelent. 1968-as Chrestomathia Samoiedica című munkája máig a szamojéd nyelvészet alapműve. A szamojéd népek és nyelvek című, eredetileg 1949-ben készült könyvét The Samoyed Peoples and Languages címmel 1963-ban és 1968-ban angolul is kiadták. Teljes életműve körülbelül négyszáz önálló szaktanulmányt és tíz – szerzőként vagy szerkesztőként jegyzett – tanulmánykötetet jelent.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Benennungen der Samojeden. Helsinki, 1950.
  • A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest, 1953.
  • Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 1962. (lengyelül 1971.)
  • The Samoyed peoples and languages. Bloomington, 1963. (2. kiad. 1968.)
  • Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1966. (5. kiad. 1989.)
  • Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1968.
  • Finno-Ugrian languages and peoples. London, 1975.
  • Samojedologische Schriften. Szeged, 1975.
  • Uráli nyelvrokonaink. Társszerzővel. Budapest, 1978.
  • Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1981. (3. kiad. 1991.)
  • Ural'skie jazyki i narodnosti. Moskva, 1987.
  • Die uralischen Sprachen und Literaturen. Társszerzővel. Budapest - Hamburg, 1987.
  • Introduzione alle lingue uraliche. Torino, 1992.

Szerkesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyelvtudományi Közlemények, szerk. biz. tag (1955–1967); fel. szerk. (1967–1985); szerk. biz. tag (1985–1990); szerk. biz. elnöke (1990–1995)
  • Néprajz és Nyelvtudomány, társszerk. (1960–1975)
  • Bibliotheka Uralika szerk. (1972–2002)
  • Studia-Uralo Altaica, társszerk. (1973–2002)
  • Acta Linquistica, szerk, biz. tag (1990–2002)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Nyelvtudományi Társaság tag (1944–2002), választmányi tag (1968–2002)
  • Nemzetközi M. Filológiai Társaság, tag (1944–), választmányi tag (1968–)
  • Modern Filológiai Társaság, tag (1983–)
  • Reguly Társaság, tag (1991–)
  • Societas Uralo-Altaica (Göttingen), tag (1957–), tiszteletbeli tag (1987–)
  • Société Finno-Ougrienne (Helsinki), külső tag (1954–), tiszteletbeli tag (1986–)
  • Lapin Sivistyseura (Helsinki), tag (1967–)
  • Kalevala-Seura (Helsinki), tag (1974–)
  • Finnish Literary Society, tag (1973–)
  • Finnish Academy of Sciences and Letters (Turku-Helsinki), tag (1976–)
  • The Academy of Finland, (Helsinki), tag (1980–)
  • Societas Porthania, (Turku), tag (1981–)

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akadémiai Díj (1953)
  • Munka érdemérem (1954)
  • Az oktatásügy kiváló dolgozója (1961, 1974)
  • Finn Köztársaság 50. jubileumán vert bronzérem (1967)
  • Finn Oroszlán rend lovagkeresztje, I. fokozat (1969)
  • Munka Érdemrend arany fokozat (1978, 1983)
  • Kalevala 150. évfordulóján vert bronzérem (1985)
  • Uppsalai Egyetem díszdoktora (1988)
  • Széchenyi-díj (1994) – Nemzetközileg kiemelkedő finnugorisztikai munkásságáért, oktatói, tudományszervezői, tudományos népszerűsítő tevékenységéért, elismerésre méltó életművéért.
  • Munkácsi Bernáth-díj (2001)
  • Szegedi Tudományegyetem díszdoktora (2002)

Hagyatéka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Hajdú Péter nyelvészeti szakkönyvtárát még életében, 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar nyelvészeti tanszékeire, pontosabban a Nyelvészeti Szakkönyvtárra hagyta. A hagyaték 2002 végén került a Pécsi Tudományegyetemre.”[2]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halálát követően tiszteletére az MTA Nyelvtudományi Intézetében megalapították a Hajdú Péter vendégkutatói ösztöndíjat 2002-ben.[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mikola Tibor: Nyelvészet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921–1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 184-198. p.
  2. Hajdú Péter szakkönyvtára a Pécsi Tudományegyetemen
  3. Hajdú Péter vendégkutatói ösztöndíj
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Hajdú Péter lásd 126-127. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Hajdú Péter 72-73. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdú Péter (nyelvész) témájú médiaállományokat.