Szerb nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerb nyelv
српски jeзик / srpski jezik
Beszélik Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Románia, Magyarország stb.
Terület Délkelet-Európa, Balkán
Beszélők száma kb. 12 millió[1]
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     déli csoport
      nyugati alcsoport
       Szerb nyelv
Írásrendszer Cirill írás és Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Szerbia
 Bosznia-Hercegovina
 Montenegró
 Koszovó
Gondozza Одбор за стандардизацију српског језика
Nyelvkódok
ISO 639-1 sr
ISO 639-2 srp
(scc (B); visszavonva[2])
Map of Serbian language - official or recognized.PNG

██ Országok, ahol a szerb hivatalos nyelv.

██ Országok, ahol elismert kisebbségi nyelv.

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén

A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv. A szerb hivatalos nyelv Szerbiában, Koszovóban, és Bosznia-Hercegovinában. Szerb nemzeti kisebbségek beszélik Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, Macedóniában, Romániában és Magyarországon. Nagyszámú szerbajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.

A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb nyelvet beszélők számát 10-12 millióra becsülik. Az alábbi adatok csak akkor tükrözik a szerb nyelv beszélőinek számát, ha ez külön meg van említve, ugyanis a legtöbb statisztika a szerb nemzetiségűekre vagy a Szerbiából, olykor egyben a Montenegróból származó személyekre vonatkozik. Ezek közül nem tudni, hányan beszélnek szerbül, és azt sem, hogy mennyi közöttük a nem szerbül beszélők száma. Azt sem tudni, a Szerbián kívül tartózkodók közül, mennyi az ott véglegesen letelepedettek, és mennyi az ideiglenesen tartózkodók száma. A szerb népesség eloszlása a világban a következő:

Ország Személyek száma Személyek státusza Év Forrás
Szerbia[3]
6 620 699
szerb anyanyelvűek
2002
Republički Zavod za Statistiku
Bosznia-Hercegovina
a 4 590 310-re becsült összlakosság 37,1%-a
szerb nemzetiségűek
2008
a CIA The World Factbook-ja
Montenegró
265 895
szerb anyanyelvűek
2011
Zavod za Statistiku
Németország
330 608
szerb és montenegrói állampolgárok
2007
Statistisches Bundesamt Deutschland
Horvátország
201 631
szerb nemzetiségűek
2001
CROSTAT – A lakosság nemzetiségi eloszlása
44 629
szerb anyanyelvűek CROSTAT – A lakosság anyanyelvi eloszlása
4 961
szerbhorvát anyanyelvűek
Ausztria
177 320
szerb nyelvet beszélők
2001
Statistik Austria
Amerikai Egyesült Államok
140 337
szerb származásúak
2000
U.S. Census Bureau
Svájc
111 400
szerbhorvátul beszélők
2000
Office fédéral de la statistique
Ausztrália
68 879
szerb származásúak
2006
Australian Bureau of Statistics
Olaszország
58 174
szerb és montenegrói állampolgárok
2004
Istituto Nazionale di Statistica
Kanada
50 110
szerb nyelvet beszélők
2001
Statistics Canada
31 245
szerbhorvát nyelvet beszélők
Szlovénia
38 964
szerb nemzetiségűek
2002
Statistični urad Republike Slovenije
Macedónia
35 939
szerb nemzetiségűek
2002
Државен завод за статистика
Románia
20 377
szerb anyanyelvűek
2002
Institutul Naţional de Statistică
Svédország
3800
Szerbiában születettek
2007
Statistiska Centralbyrån
Magyarország
4186
családi körben és barátokkal szerbül beszélők
2003
Magyar Központi Statisztikai Hivatal

A szerb nyelv hivatalos Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, valamint a többségben szerb lakosságú helységekben Montenegróban[4] és Horvátországban.[5]

Nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományosan szerbhorvátnak nevezett, az élettelen dologra vonatkozó kérdőszó alany- és tárgyesete (’mi?’ ’mit?’) alapján megállapított három nyelvjárása közül, egy vonatkozik a szerb nyelvre is, a štokavski. Szerbül a kérdőszó šta, što pedig ennek vonatkozó névmásként használt változata. Ezt a nyelvjárást beszélik csaknem egész Szerbiában, és rajta alapszik a szerb nyelv sztenderdje.

Egyesek az ún. „torlak” (torlački) nyelvjárást is szerbnek tekintik. Ezt Délkelet-Szerbiában (Niš és Vranje környékén), Koszovó és Macedónia egyes részein, továbbá Északnyugat-Bulgáriában beszélik. A nyelvjárás jellemzője a nyelvtani esetek teljes hiánya (a bolgár és a macedón nyelvhez hasonlóan). Bolgár nyelvészek a torlakot általában bolgár nyelvjárásnak tartják. E nyelvjárás sajátosságait nem veszi figyelembe a sztenderd.

Az ószláv eredetű jat (ѣ) (fonetikai jele ĕ) továbbfejlődése szerinti nyelvjárások feletti felosztás három un. „kiejtése” (szerbül izgovori) közül (ekavski, (i)jekavski és ikavski), kettő vonatkozik a szerb nyelvre is.

  • A legelterjedtebb az ekavski. Ebben a jat e lett, például a čovek ’ember’ és a mleko ’tej’ szavakban.
  • Az (i)jekavski kiejtés Užice környékére, a Szandzsákra, valamint a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjára jellemző, valamint a bosznia-hercegovinai és a montenegrói szerbekre is. Ebben a területi változatban a jat egyes szavakban je-be ment át (čovjek), másokban ije-be (mlijeko).

A Montenegróban használt montenegrói nyelvet számos szerb és külföldi nyelvész is szerb nyelvjárásnak, nem külön délszláv nyelvnek sorolja be. Igaz ugyan, hogy politikai okok vezettek a montenegróinak a szerbtől való elválasztásában, de éppúgy politikai okok vannak annak hátterében is, hogy főleg a szerbek egy része előtt ez nem nyelv, mert akik ellenzik a montenegrói nyelv létét, azok ellenzik az ország függetlenségét is.

Az irodalmi nyelv története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miroslav-evangélium (12. század)
A Dusán-törvénykönyv

Az első szerb nyelvűnek tekinthető dokumentumokat a cirill ábécével írták, és a 11.12. századra datálják. Közülük a legjelentősebb Miroslavljevo jevanđelje (Miroslav evangéliuma[6]) Ekkortól két egyidejű folyamat indul el: egyrészt a beszélt nyelv a maga természetes módján fejlődik és nyelvjárások alakulnak ki, másrészt az írástudók a nyelv sztenderdizálására törekednek. Tulajdonképpen a szerb irodalmi nyelv több sztenderdizáláson ment keresztül a történelem során.

Az első sztenderdizálások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első sztenderdizálás a 13. század elején, az első szerb király, I. Stefan Nemanjić uralma alatt valósul meg. Ezt a király testvére, Rastko Nemanjić (ismertebb nevén Szent Száva), a független szerb ortodox egyház megalapítója végzi el, 1220 körül. Ekkor a szerb nyelv írása kezd eltávolodni az addig használt óegyházi szláv nyelvtől, abban az értelemben, hogy jól felel meg az addig végbement fonetikai változásoknak. Az így keletkezett nyelvváltozatot szerb-szláv nyelvnek nevezik, írását pedig raškai[7] írásnak. Nyelvi szempontból Szent Száva legjellegzetesebb műve a Karejski tipik (Karüeszi[8] tipikon[9]). Ugyanezen a nyelven íródik a 14. század első felében keletkezett Dušanov zakonik (Dusán-törvénykönyv) (13491354).[10]

A következő nyelvi reform már a Török Birodalomnak való behódolás után, Stefan Lazarević 1393 és 1427 közötti uralkodása alatt megy végbe, 1400 körül. Ezt egy bolgár írástudó, Filozófus Konsztantin vezette iskolában hajtják végre, a Manasija kolostorban, amely a Resava folyó partján fekszik. A resavai iskola reformja archaizáló és a görög nyelv hatása érződik rajta. Tulajdonképpen az akkori bolgár normához közelíti a szerb normát. Ebben a nyelvváltozatban jelenik meg, például, Stefan Lazarević Slovo Ljubve (A szerelem szava) (1409) című írása és Filozófus Konsztantin Žitija despota Stefana Lazarevića (Stefan Lazarević deszpota élete).

A 16. és a 18. század között a szerb írásbeliség csaknem elhal. A középkori szerb kultúra egyetlen jelentős maradéka a dél-bácskai Beočin kolostorában él tovább. Ide a nyugat-szerbiai Rača kolostorból, a török hódítás elől idemenekült szerzetesek hozzák, akik kéziratok másolásával foglalkoznak. A račaiak legfontosabb képviselője Gavril Stefanović Venclović (16801749), akit különös kétnyelvűség jellemez: a szent könyveket a resavai iskola normái szerint írja, de prédikációit a nép nyelvén.

1680 és 1690 között nagyszámú szerb népesség menekül el a török uralom alatt sínylődő Szerbiából a Habsburg Birodalom területére, főleg a mai Vajdaságba és a Bánságba, III. Arsenije Čarnojević (mai szerb nyelven Crnojević) pátriárka vezetése alatt. Az osztrákok megpróbálják a katolikus hitre téríteni a szerbeket, és ugyanakkor egy egységes délszláv nyelvet rájuk kényszeríteni, a Dalmáciában, Boszniában és Szlavóniában virágzó horvát nyelv alapján. Megpróbálják a szerbek iskoláiban használt cirill írást is helyettesíteni a latinnal. Ezt a kísérletet a szerbek vallási és nemzeti létük elleni támadásként értelmezik, és a szerb klérus segítséget kér I. Péter orosz cártól, aki könyveket és tanítókat küld. Abban a tévhitben, hogy az óegyházi szláv nyelv orosz változata régebbi ugyanazon nyelv szerb változatánál, a papság az előbbit veszi át. Ez a nyelvváltozat még ma is a szerb ortodox egyház liturgikus nyelve. Az egyházi nyelv hatására, az ekkori világi irodalmi nyelv a vajdasági nyelvjárások, az oroszos óegyházi szláv nyelv és az orosz világi irodalmi nyelv elemeinek keveréke.

Vuk Karadžić reformja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század első felében, korabeli élenjáró bölcsészek, mint a Grimm fivérek, és az osztrák hatalom (Jernej Kopitar szlovén nyelvész) segítségével, Vuk Stefanović Karadžić alapvetően megreformálja a szerb nyelv normáját. Az 1818-ban először kiadott, de csak 1852-ben széles körben elterjedt Srpski rječnik (Szerb szótár) című munkájával, az 1847-ben megjelent Újszövetség-fordításával és más munkákkal megalapozza a mai szerb sztenderd nyelvváltozatot. Ennek alapja Karadžić nyelvjárása, a Délnyugat-Szerbiában is beszélt kelet-hercegovinai nyelvjárás, amely štokavski, ijekavski kiejtéssel.

Az akkori nyugat-európai romantika hatására, az irodalmi nyelv modelljeként Karadžić a népköltészetet ajánlja és elveti az addigi oroszos normát, amely nem felel meg a szerb nyelv fonetikai és nyelvtani szerkezetének. Ugyanakkor a lehető legjobban leegyszerűsíti a helyesírást, a fonetikai elv alapján.

Horvát irodalmi művek is befolyásolják Karadžić reformját. Egyébként, tevékenysége nagyjából egybeesik a horvát nyelv sztenderdizálásával, amelyet ugyancsak az ijekavski štokavski nyelvjárásra alapoznak. Sőt, közvetlen egyeztetések is történnek a két nyelvi norma kidolgozói között, például az úgynevezett „Bécsi megegyezés”-ben, amelyet hét horvát és szerb értelmiségi (köztük Vuk Karadžić is) aláír 1850-ben, Franc Miklošič szlovén nyelvész kezdeményezésére.

Később a vajdasági és a szerbiai polgárság ekavski kiejtése is meghonosul a sztenderdben, sőt túlnyomó lesz, de nem iktatja ki az ijekavski kiejtést. A Karadžić-féle sztenderdet 1868-ban hivatalosan is bevezetik Szerbiában.

Vuk Karadžić: Szerb szótár, 1818

A sztenderdizálástól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ettől az időszaktól fogva – egészen a mai napig – a nyelvészet és a politika tere egybefonódik. Időszakról időszakra a szerb és a horvát nyelv közötti viszony a kettő egysége és különálló jellege között ingadozik, a beszélőik által átélt történelmi eseményektől függően.

A 19. század közepétől kezdve a szerbek is egyre inkább használják a latin írás horvát változatát. Đura Daničić ettől valamivel eltérő latin ábécével kezdi szerkeszteni a csak a 20. század 70-es éveiben befejezett Jugoszláv tudományos és művészeti akadémia szótár-át.

A szerb és a horvát nyelv közötti közeledés folytatódik az első világháború után, ezúttal a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság keretén belül, amelyből később Jugoszlávia lesz. Ez az állam a háborúban győztes Szerbia égisze alatt keletkezett, és a belgrádi hatóságok megpróbálják uralkodóvá tenni a szerbhorvát nyelv eszméjét.

A háború utáni kommunista Jugoszláviában, a horvát és a szerb nyelv egymáshoz közelítése a párt- és állampolitika részévé válik, mint ahogy az 1954-ben elfogadott „Újvidéki megegyezés”-ből is kitűnik. Ezt 25 nyelvész és író írja alá, 18 szerb és hét horvát. Abban egyeznek meg, hogy a szerbek, horvátok, montenegróiak és bosnyákok közös nyelve a szerbhorvát, amit horvátszerbnek is lehet nevezni, és amelynek két irodalmi változata van, a szerb és a horvát. Ugyanakkor elhatározzák egy közös szótár kiadását is.

Ebben az időszakban a szerb nyelv részben eltávolodik Karadžić ma már falusiasnak ható nyelvezetétől. Az urbanizáció velejárójaként elterjed egy ún. „belgrádi stílus”.

Jugoszlávia szétesése után, a szerb és a horvát nyelv újra eltávolodnak egymástól. A szerbben ez úgy nyilvánul meg, hogy az irodalmi nyelvbe visszakerülnek az egyházi nyelvezet egyes elemei. Ami az írást illeti, jelenleg a cirill ábécét kötelező használni a hivatalos dokumentumokban, de nem hivatalosakban a cirill és a latin írást egyaránt használják.

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiejtés és írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cirill írás Cirill betű neve Latin átírás Magyar átírás Fonetikai átírás Kiejtés, megközelítően mint
A, a
a
A, a
á
[a]; [aː]
röviden ejtett ’á’;[11] áru
Б, б
бе
B, b
b
[b]
bor
В, в
ве
V, v
v
[ʋ]
vár
Г, г
ге
G, g
g
[g]
gáz
Д, д
де
D, d
d
[d]
dóm
Ђ, ђ
ђе
Đ, đ
gy
[d͡ʑ]
dzs és gy között
E, e
e
E, e
e
[e]; [eː]
rövid zárt e; élet
Ж, ж
же
Ž, ž
zs
[ʒ]
zsivaj
З, з
зе
Z, z
z
[z]
zaj
И, и
и
I, i
i
[i]; [iː]
ing; írás
J, j
је
J, j
j
[j]
jel
К, к
ка
K, k
k
[k]
kör
Л, л
ле
L, l
l
[l]
liba
Љ, љ
ље
Lj, lj
j, ly
[ʎ]
lágy l[12]
М, м
ме
M, m
m
[m]
mák
Н, н
не
N, n
n
[n]
nő
Њ, њ
ње
Nj, nj
ny
[ɲ]
nyer
O, o
o
O, o
o
[o]; [oː]
ország; óra
П, п
пе
P, p
p
[p]
piros
Р, p
ре
R, r
r
[r]
rózsa
C, c
се
S, s
sz
[s]
szék
T, т
те
T, t
t
[t]
talp
Ћ, ћ
ће
Ć, ć
ty
[t͡ɕ]
cs és ty között
У, y
у
U, u
u
[u]; [uː]
ugrik; úr
Ф, ф
фе
F, f
f
[f]
föld
X, x
ха
H, h
h
[x]
technika
Ц, ц
це
C, c
c
[t͡s]
cég
Ч, ч
че
Č, č
cs
[t͡ʃ]
csap
Џ, џ
џе
Dž, dž
dzs
[d͡ʒ]
menedzser
Ш, ш
ша
Š, š
s
[ʃ]
sajt

Megjegyzések:

  1. A magyar nyelvtől eltérően, az r szótagalkotó is lehet, két mássalhangzó között vagy szó elején, mássalhangzó előtt. Ilyenkor kiejtése erősebben pergetett magyar [r]: prst ’ujj’, rvanje ’birkózás’.
  2. Bár a szerb helyesírás elvben fonematikus, mégis van néhány kivétel ettől. Például a mássalhangzó-hasonulásokat (lásd lejjebb) nem tükrözi az írás szó végén: Šef [ˈʃeːv] bi voleo da radimo. ’A főnök azt szeretné, ha dolgoznánk.’, Ostao je bez [bes] kaputa. ’Kabát nélkül maradt.’

Írásban is megjelenő hangváltozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ~ ∅ váltakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes főnevek és melléknevek egyes alakjaiban jelen van egy a, a szóvégi mássalhangzó-torlódást feloldandó, de más alakjaiban eltűnik. Például, a ’kandúr’ jelentésű szó töve mačk-, alanyesete egyes számban mačak, de ragozás közben az a eltűnik: sa mačkom ’a kandúrral’. Két mássalhangzóra végződő nőnemű tövek esetében, többes szám birtokos esetben beékelődik a két mássalhangzó közé: szótő sestr-, egyes szám alanyeset sestra, többes szám birtokos eset sestara.

L ~ o váltakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az -o-ra végződő hímnemű szavak valamikor a nyelv történetében kemény -l-re végződtek. Ez az -l ragozás közben visszaalakul: egyes szám alanyesetben pepeo ’hamu’, egyes szám birtokos esetben pepela.

Mássalhangzó-hasonulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy toldalék szóhoz való hozzátevésekor egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó találkozik, az első a másodikhoz hasonul. Ilyképpen,

a zöngés b, g, d, đ, z, ž, magánhangzókból
zöngétlen p, k, t, ć, s, š, č lesz, és fordítva.

Például a rob ’rab’ főnévből, a -stvo képzővel a ropstvo ’rabság’ főnév keletkezik, amelyben a zöngés b a zöngétlen p-re vált, a zöngétlen s-szel kezdődő képző hatása alatt.

Palatalizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toldalékoláskor sokszor előfordul, hogy a toldalék előtti mássalhangzó palatalizálódik, olyan értelemben, hogy képzési helye a szájpadlás legmasabb része felé tolódik. Gyakoribb esetek:

  • E előtt a k, a g és a h posztalveolárisokká válnak:
    • k > čradnik ’munkás’ > radniče! (megszólító eset)
    • g > žvrag ’ördög’ > vraže!
    • h > šduh ’lélek’ > duše!
  • I előtt ugyanazok a mássalhangzók alveolárisok lesznek:
    • k > cvojnik ’katona’ > vojnici ’katonák’
    • g > zpredlog ’javaslat’ > predlozi
    • h > sorah ’dió’ > orasi
  • A j előtti változást lágyításnak is nevezik. Ennek következtében:

Néhány példa a lágyításra: mlad ’fiatal’ > mlađi ’fiatalabb’, lju't ’mérges’ > ljući ’mérgesebb’, brz ’gyors’ > brži ’gyorsabb’.

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb nyelvben a hangsúly nemcsak erősségi (mint a magyarban) de egyben zenei is (vö. tónus), azaz a hangsúlyozott magánhangzót a hanglejtés egy tónussal feljebb vagy lejjebb viszi a szó többi magánhangzójához képest. Az utolsó szótag kivételével bármelyik szótagra eshet. A hanglejtés ereszkedő vagy emelkedő volta és a magánhangzó rövidsége vagy hosszúsága négyféleképpen társulhatnak, négyféle hangsúlyt határozva meg. Ezeket írásban csak a nyelvészeti munkákban, a szótárakban és a nyelvtankönyvekben jelölik. Az erre használt jelek a példákban láthatók:

  • hosszú ereszkedő: môj ’az enyém’
  • hosszú emelkedő: rúka ’kéz’
  • rövid ereszkedő: vȅtar ’szél’
  • rövid emelkedő: vòda ’víz’

Az ereszkedő hangsúly a többszótagú szavaknál csak az első szótagra eshet. Az egyszótagú szavaknak csak ereszkedő hangsúlyuk lehet.

Hangsúlytalan magánhangzó is lehet rövid vagy hosszú. A hosszúkat ¯-vel jelölik (nem szokványos írásokban). (žèna ’nő’ / žénā – többes szám birtokos eset). Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.

Amint ebből a példából látszik, a hangsúly jellege és a magánhangzók tartama jelentésmegkülönböztető, mint például itt, ahol két esetet különböztetnek meg. A hangsúly helye is jelentésmegkülönböztető, például a melléknevek határozatlan alakjának ragozásában (lásd A melléknevek ragozása).

Alaktan és mondattan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvtani szerkezetére nézve a szerb az ún. flektáló (hajlító-ragozó) típusú (közelebbről: szintetikus → flektáló → fuzionális) nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a ragozás (flexió) során egyetlen morféma több nyelvtani kategóriát is kifejezhet.

A legtöbb indoeurópai nyelvhez hasonlóan a szerbben is megvan a nyelvtani nem (hím-, nő- és semlegesnem) és az elöljárószók használata.

A főnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnevek neme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb főnevek lehetnek:

  • hímneműek, amit általában arról lehet felismerni, hogy mássalhangzóra végződnek egyes szám alany esetben, például grad ’város’. Ezek ragozási osztályához tartoznak az -ao és -eo végződésű hímnemű szavak is (lásd feljebb L ~ o váltakozás). Vannak -a-ra végződő hímnemű főnevek is: férfi keresztnevek (Nikola), foglalkozásnevek (sudija ’bíró’) stb. Ezeket az -a végződésű nőnemű főnevekhez hasonlóan ragozzák.
  • nőneműek, amelyek végződése egyes szám alany esetben általában -a, de vannak mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek is, például radost ’öröm’, stvar ’dolog’. Ezek külön ragozási osztályhoz tartoznak.
  • semlegesneműek, amelyek egyes szám alanyesetben -o (kolo ’kör’) vagy -e (polje ’mező’) végződésűek. Ezeket a hímnemű mássalhangzó-végződésű főnevekhez hasonlóan ragozzák.

Főnévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy ragozási osztály van és hét eset, számos rendhagyó alakkal. Íme négy szabályos ragozású főnév, két, a legtöbb főnevet tartalmazó ragozási osztályból:

Nyelvtani eset Hímnem Semlegesnem Nőnem
élő élettelen egyes szám többes szám egyes szám többes szám
egyes szám többes szám egyes szám többes szám
Alanyeset jelen ’szarvas’ jeleni izvor ’forrás’ izvori selo ’falu’ sela žena ’nő’ žene
Birtokos eset jelena jelēnā izvora izvōrā sela selā ženē žénā
Részeshatározó eset jelenu jelenima izvoru izvorima selu selima ženi ženama
Tárgyeset jelena jelene izvor izvore selo sela ženu žene
Megszólító eset jelene! jeleni! izvore! izvori! selo! sela! ženo! žene!
Eszközhatározó eset jelenom jelenima izvorom izvorima selom selima ženom ženama
Határozói eset o jelenu o jelenima o izvoru o izvorima o selu o selima o ženi o ženama

Megjegyzések:

  1. A hímnemű élőlények neveinek egyes szám tárgyesete a birtokos esettel azonos, miközben a hímnemű életteleneké az alanyesettel azonos.
  2. A többes szám birtokos esetének végződése hosszú -a. Főleg ez különbözteti meg az egyes szám birtokos esettől.
  3. A tárgyeset nemcsak a tárgy esete, hanem egyes határozóké is, mint például a mozgást kifejező igéknek alárendelt helyhatározóé: On ide u grad. ’A városba megy.’, szemben a mozgást nem kifejező igéknek alárendelt helyhatározóval, amelynek esete a határozói eset: On živi u gradu. ’A városban él.’
  4. Az eszközhatározó eset élettelen főnevekkel elöljárószó nélkül használatos: Rezam hleb ovim nožem. ’Ezzel a késsel vágom a kenyeret.’ Élőlényekkel a s(a) elöljárószót használják: On se šeta sa suprugom. ’Feleségével sétál.’

A melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknevek fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • minőségjelző melléknevek: dobar, dobra, dobro ’jó’, jutarnji, -a, -e ’reggeli’
  • anyagot kifejező melléknevek: drveni, -a, -o ’fából való’
  • birtokos melléknevek: čovekov, -a, -o ’az emberé’, babin, -a, -o ’a nagymamáé’.

Rövid alak és hosszú alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mellékneveknek kétféle formája létezik, a rövid és a hosszú. A rövidre a hímnemben mássalhangzóra végződő egyes szám alanyeset jellemző, a hosszúra – az -i végződés ugyanebben az esetben:

  • bratov ’a fivéré’ – rövid alakú melléknév
  • beogradski ’belgrádi’ – hosszú alakú melléknév

Majdnem minden minőségjelző melléknévnek van rövid és hosszú alakja is. A hosszú a rövid alakhoz hozzáadott -i-vel képződik: bogat > bogati ’gazdag’. Ezek esetében a rövid alakot határozatlannak is nevezik, a hosszút pedig határozottnak. Ennek a magyarban a határozott névelővel használt melléknév felel meg. Példa: Bila su dva čoveka; jedan je bio siromašan, a drugi – bogat; siromašni je ćutao, dok je bogati mnogo pričao. ’Volt két ember; az egyik szegény volt, a másik gazdag; a szegény hallgatott, ellenben a gazdag sokat beszélt.’

Határozatlanként és határozottként is használják azokat a mellékneveket, amelyeknek csak egy alakjuk van. Ilyenek a birtokos melléknevek (csak rövid formájuk van), és a -ski, -nji és -ji-re végződő melléknevek, amelyeknek csak hosszú alakjuk van. Ide tartoznak a melléknevek középfokú és hasonlító felsőfokú alakjai is (lásd lejjebb).

Fokozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középfokot a következő végződésekkel fejezik ki:

  • -ji, -ja, -je, amely a melléknév végső mássalhangzóját palatalizálja:
    • egytagú, hosszú magánhangzós melléknevek: mlad ’fiatal’ > mlađi ’fiatalabb’
    • kéttagú, -ak, -ek, -ok végű melléknevek: kratak ’rövid’ > kraći
  • -iji, -ija, - ije:
    • egytagú, rövid magánhangzós melléknevek: star ’öreg’ > stariji
    • két- és többtagú melléknevek: hrabar ’bátor’ > hrabriji ’bátrabb’, jednostavan ’egyszerű’ > jednostavniji

Az összehasonlítás szerkezete: Marko je stariji od Ivana. ’Marko öregebb Ivannál.’

A hasonlító felsőfok alakját a középfokú alak elé tett naj- előtaggal képezik: hrabriji > najhrabriji ’a legbátrabb’.

A melléknevek ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú alak
Eset Hímnem Semlegesnem Nőnem
egyes szám többes szám egyes szám többes szám egyes szám többes szám
A.
zèlenī ’a zöld’ zèlenī zèlenō zèlenā zèlenā zèlenē
B.
zèlenōg(a) zèlenīh zèlenōg(a) zèlenīh zèlenē zèlenīh
R.
zèlenōm(e) zèlenīm(a) zèlenōm(e) zèlenīm(a) zèlenōj zèlenīma
T.
zèlenōg(a) (élő), zèlenī (élettelen) zèlenē zèlenō zèlenā zèlenū zèlenē
M.
zèlenī zèlenī zèlenō zèlenā zèlenā zèlenē
E.
zèlenīm zèlenīm(a) zèlenīm zèlenīm(a) zèlenōm zèlenīm(a)
H.
o zèlenōm(e) o zèlenīm(a) o zèlenōm(e) o zèlenīm(a) o zèlenōj o zèlenīm(a)
Rövid alak
Eset Hímnem Semlegesnem Nőnem
egyes szám többes szám egyes szám többes szám egyes szám többes szám
A.
zèlen ’zöld’ zelènī zelèno zelèna zelèna zelène
B.
zelèna zelènīh zelèna zelènīh zelènē zelènīh
R.
zelènu zelènīm(a) zelènu zelènīm(a) zelènōj zelènīma
T.
zelèna (élő), zèlen (élettelen) zelène zelèno zelènā zelènu zelène
M.
zèlenī zelènī zelèno zelènā zèlenā zèlenē
E.
zelènīm zelènīm(a) zelènīm zelènīm(a) zelènōm zelènīm(a)
H.
o zelènu o zelènīm(a) o zelènu o zelènīm(a) o zelènōj o zelènīm(a)

Megjegyzés: A határozatlan alak többes számát gyakorlatilag csak a hangsúly helye különbözteti meg a határozott alak többes számától: az első szótagon a határozott alak esetében, a másodikon a határozatlan alak esetében.

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyes névmások alanyesetben ja ’én’; ti ’te’; egyes szám harmadik személy on (hímnem), ono (semlegesnem) ona (nőnem) ’ő’; mi ’mi’; vi ’ti’; többes szám harmadik személy oni (hímnem), ona (semlegesnem), one (nőnem) ’ők’. A visszaható névmásnak nincs alanyesete. Ragozásuk a következő:

Eset Egyes szám Többes szám Visszaható
alak
B.
mene, me tebe, te njega, ga nje, je nâs, nas vâs, vas njih, ih sebe
R.
meni, mi tebi, ti njemu, mu njoj, joj nama, nam vama, vam njima, im sebi
T.
mene, me tebe, te njega, ga, nj nju, ju, je nâs, nas vâs, vas njih, ih sebe, se
M.
ti!
vi!
E.
mnom(e) tobom njim njom nama vama njima sobom
H.
o meni o tebi o njemu o njoj o nama o vama o njima o sebi

Megjegyzések:

  1. B., R. és T. esetekben a személyes névmásoknak van egy hosszú (hangsúlyos) és egy rövid (hangsúlytalan) alakjuk.
  2. A magázó/önöző forma a vi.
  3. Birtokos eset csak vonzatként használatos, az ezt az esetet igénylő elöljárószók után: On je došao posle mene. ’Ő énutánam jött.’
  4. A sebe visszaható névmásnak csak egy alakja van minden személyre, és ez mindig a mondat alanyának a személye: Ona radi za sebe i ja radim za sebe. Zašto ti ne radiš za sebe? ’Ő saját magának dolgozik, és én is magamnak dolgozom. Te miért nem dolgozol saját magadnak?’ Csak tárgyesetben van rövid formája. Ezt használják a visszaható igék esetében.

Kérdő névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alanyeset ko ’ki’ šta (što) ’mi’
Birtokos eset koga čega
Részeshatározó eset kome (komu) čemu
Tárgyeset koga šta (što)
Eszközhatározó eset s kim(e) čim(e)
Határozói eset o kome o čemu

Kérdő-vonatkozó névmások/melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • čiji, -a, -e, -i, -e, -a: Čije su ove naočare? ’Kié ez a szemüveg?’, Bio je tamo sto, čije su noge bile zabijene u zemlju. ’Volt ott egy asztal, amelynek lábai a földbe voltak verve.’
  • koji, -a, -e, -i, -e, -a: Koju košulju hoćeš? ’Melyik inget akarod?’, Koju hoćeš? ’Melyiket akarod?’, Imam muža koji me voli. ’Olyan férjem van, aki szeret.’
  • kakav, kakva, kakvo, kakvi, kakve, kakva: Kakvu košulju hoćeš? ’Milyen inget akarsz?’, Kakvu hoćeš? ’Milyet akarsz?’

Ezek ragozása:

Eset Hímnem Nőnem Semlegesnem Hímnem Nőnem Semlegesnem Hímnem Nőnem Semlegesnem
A.
čiji čija čije koji koja koje kakav kakva kakvo
B.
čijeg(a) čije čijeg(a) kojeg(a) / kog(a) koje kojeg(a) / kog(a) kakva / kakvog(a) kakva kakva, kakvog(a)
R.
čijem(u) čijoj čijem(u) kojem(u) / kom(e) kojoj kojem(u) / kom(e) kakvu / kakvom(e) kakve kakvu / kakvom(e)
T.
čiji (élettelen), čijeg(a) (élő) čiju čije koji (élettelen), koga / kojeg(a) (élő) koju koje kakav kakvu kakvo
E.
čijim čijom čijim kojim kojom kojim kakvim kakvom kakvim
H.
čijem(u) čijoj čijem(u) kojem(u) / kom(e) kojoj kojem(u) / kom(e) kakvu / kakvom(e) kakvoj kakvu / kakvom(e)

Birtokos névmások/melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • moj, -a, -e ’az enyém’, moji, -e, -a ’az enyéim’
  • tvoj, -a, -e ’a tiéd’, tvoji, -e, -a ’a tieid’
  • njegov, -a, -o ’az övé’, njegovi, -e, -a ’az övéi’ (hímnemű birtokos)
  • njen, -a, -o vagy njezin, -a, -o ’az övé’, njeni, -e, -a ’az övéi’ (nőnemű birtokos)
  • naš, -a, -e ’a miénk’, naši, -e, -a ’a mieink’
  • vaš, -a, -e ’a tiétek’, naši, -e, -a ’a tieitek’
  • njihov, -a, -o ’az övék’, njihovi, -e, -a ’az övéik’
  • svoj, -a, -e, -i, -e, -a – az alany által birtokolt tárgyra vonatkozik: Ja jedem svoj hleb, a ti jedeš svoj. ’Én az én kenyeremet eszem, és te a tiédet.’ A többi birtokos névmás nem az alany által birtokolt tárgyra vonatkozik: Poznajem tvoju sestru. ’Ismerem a nővéredet.’

Mutató névmások/melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három távolsági fokot fejeznek ki:

  • Ovaj, ova, ovo ’ez’, ovi, ove, ova ’ezek’ – arra vonatkoznak, ami a beszélő mellett van.
  • Onaj, ona, ono ’azok’, oni, one, ona ’azok’ – arra vonatkoznak, ami távol van a beszélőtől is, és a megszólítottól is.
  • Taj, ta, to ’az’, ti, te, ta ’azok’ – arra vonatkoznak, ami a megszólított mellett van.

A számnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőszámnév + főnév/melléknév szerkezet jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A zéró mennyiséget (nula, ništa) a főnév vagy a melléknév birtokos eset többes számával társítva fejezik ki: nula / ništa listova ’semennyi újság’.
  • A jedan, jedna, jedno ’egy’ számjeggyel és az ezzel végződő számokkal a főnév / melléknév alanyesetének egyes száma használatos: jedan grad ’egy város’, dvadeset i jedan list ’21 újság’.
  • A dva, dve ’kettő’ számjegyet vagy az ezzel végződő számokat a főnév / melléknév birtokos esetének egyes száma követi, akármi is lenne a szócsoport mondattani funkciója: dva grada ’két város’, trideset i dva lista ’32 újság’.
  • A pet ’öt’ és a következő számjeggyekkel, valamint az ezekkel végződő számokkal a főnevet / melléknevet birtokos eset többes számba teszik: pet gradova ’öt város’, sedam listova ’hét újság’, trideset i osam listova ’38 újság’.

A számjegyek neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden számjegynek van egy nőnemű főnév adta neve: jedinica, dvojka, trojka, četvorka, petica stb.: Dobio sam dvojku iz matematike. ’Kettest kaptam matematikából.’, Idem osmicom. ’A nyolcassal megyek.’ (a 8-as számú villamossal).

Gyűjtőszámnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dvoje ’ketten’, troje ’hárman’, četvoro ’négyen’, petoro ’öten’. A többi a két utóbbival hasonlóan képződik, az -oro képzővel. Használják:

  • gyűjtő főnevekkel: troje prasadi ’három malac’
  • különböző nemű személyek csoportjára: nas dvoje ’mi ketten’ (például egy férfi és egy nő), osmoro učenika ’nyolc tanuló’ (lányok és fiúk)
  • párosával használt tárgyakra (természetesen csak a dvoje): dvoje rukavice ’két kesztyű’ (páros) ≠ dve rukavice ’két kesztyű’ (nem páros)

A gyűjtőszámneveket egyes szám birtokos esetben követi a főnév.

Brojne imenice (szám-főnevek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dvojica, trojica, četvorica, petorica stb. Ezek a nőnemű tőszámnevekből képzett főnevek csak hímnemű élőlények nevével használhatók: nas dvojica ’mi ketten’ (férfiak) ≠ nas dvoje ’mi ketten’ (egy férfi és egy nő).

Sorszámnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorszámneveket hosszú alakú melléknevekként ragozzák: prvi, -a, -o ’első’, drugi, -a, -o ’második’, treći, -a, -e ’harmadik’, četvrti, -a, -o ’negyedik’, peti, -a, -o ’ötödik’ stb.

Az ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igeszemlélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a szláv nyelvekben általában, a szerb igét is jellemzi a befejezett igeszemlélet és a folyamatos igeszemlélet.

  • Egy folyamatos szemléletű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés folyamatban van, volt, vagy folyamatosnak kívánt, avagy hogy ismételten végzett. Példák: Vršim svoj posao. ’Végzem a dolgomat.’, Pio sam kafu i gledao prema moru. ’Kávét ittam és a tenger felé néztem.’, Hoću da gledam televiziju. ’Tévét akarok nézni.’
  • Egy befejezett szemléletű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvést egyszer és egyből hajtották végre, vagy kívánják végrehajtani: Ići ćeš da se šetaš samo ako završiš svoj posao. ’Csak akkor mégy sétálni, ha elvégzed a dolgodat.’, Popio sam kafu. Možemo ići.Megittam a kávémat. Mehetünk.’, Hoću da pogledam ovaj film.Meg akarom nézni ezt a filmet.’

A tulajdonképpeni jelen időt csak a folyamatos befejezett szemléletű igék fejezik ki, mégpedig csak független vagy alárendelő mondatban. A befejezett szemléletű igék jelen idejét csak alárendelt mondatokban használják.

A magyar nyelvben is kifejezik a cselekvés ezen árnyalatait, mint a fenti példák fordításaiban, az el- és a meg- igekötőkkel.

A legtöbb ige egyazon tartalmi jelentésű folyamatos–befejezett párokat alkot, például pisati ’ír’ – napisati ’megír’, és a szerb nyelvben több módja van az igeszemléletek formai megkülönböztetésének:

  • A befejezetlen szemléletű ige elé tett elöljárószóból származó prefixum az egyik ilyen mód. Ilyen prefixumok a fenti példákbeli za-, po- és na-, amelyek csak a szemléletet változtatják meg. Más prefixumok többé vagy kevésbé az ige jelentését is megváltoztatják: pisati ’ír’ > prepisati ’lemásol’. Az így képzett igéből szuffixum hozzáadásával az ige azonos jelentésű folyamatos párja képződik: prepisivati ’másol’. A szuffixumot a főnévi igenévre jellemző -ti végződés elé teszik.
  • Vannak olyan igék is, amelyek egy bizonyos szuffixummal folyamatosak, más szuffixummal pedig befejezettek. Például az -a- szuffixum a folyamatos szemléletre jellemző, az -i- pedig a befejezettre: spremati ’készít’ – spremiti ’elkészít’.

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb igéket nyolc ragozási osztályba sorolják, az igető végződése és a jelen idő egyes szám harmadik személy alakja szerint.

Szabályos, első osztálybeli ige ragozása (gyakrabban használt alakok):

Mód Idő Állító alak Tagadó alak Fordítás
Főnévi igenév tresti rázni
Kijelentő mód Jelen tresem ne tresem rázok, nem rázok
treseš
trese
tresemo
tresete
tresu
I. összetett múlt tresao, tresla, treslo sam nisam tresao, -la, -lo ráztam, nem ráztam
tresao, -la, -lo si
tresao, -la, -lo je
tresli, -le, -la smo
tresli, -le, -la ste
tresli, -le, -la su
I. jövő trešću neću tresti rázni fogok, nem fogok rázni
trešćeš
trešće
trešćemo
trešćete
trešće
Feltételes mód tresao, -la, -lo bih ne bih tresao, -la, -lo ráznék/ráztam volna, nem ráznék/nem ráztam volna
tresao, -la, -lo bi
tresao, -la, -lo bi
tresli, -le, -la bismo
tresli, -le, -la biste
tresli, -le, -la bi
Felszólító mód tresi! ne tresi! /
nemoj da treseš! /
nemoj tresti!
rázz!, ne rázz!
(neka) trese! (neka) ne trese!
tresimo! ne tresimo! /
nemojmo da tresemo! /
nemojmo tresti!
tresite! ne tresite! /
nemojte da tresete! /
nemojte tresti!
(neka) tresu! (neka) ne tresu!
Határozói igenév jelen idejű tresući ne tresući rázva, nem rázva
múlt idejű tresavši vagy tresav
Cselekvő melléknévi igenév tresao, -la, -lo, -li, -le, -la
Szenvedő melléknévi igenév tresen, tresena, treseno, treseni, tresene, tresena netresen, -a, -o, -i, -e, -a rázott, nem rázott

Megjegyzések:

  • A rendhagyó igék számosak, a képzők és végződések által okozott hangváltozások úgyszintén.
  • A magyar ’van’ igének két szerb megfelelője van: jesam és biti.
  • A jesam igének rövid alakjai is vannak: sam stb. Ezeket használják az I. összetett múlt képzéséhez.
  • A ne tagadószó egybeolvad a jesam segédigével, és az ebből adódó alak nisam.
  • Az I. jövő idő általában a hteti ’akar’ ige rövid formáinak az ige tövéhez való hozzáadásával képződik (Radiću. ’Dolgozni fogok.’), de névmással vagy tagadott alakban ez is elkülönül, és a ragozott ige főnévi igeneve elé kerül: Ja ću raditi. ’Én dolgozni fogok.’, Neću raditi. ’Nem fogok dolgozni.’
  • A kijelentő mód jelen idejét a magyar felszólító mód kötőmód értékével is használják, tárgyi mellékmondatban: On mi je rekao da dođem. ’Ő mondta, hogy jöjjek el.’, Reci mu neka dođe. ’Mondd meg neki, hogy jöjjön el.’
  • A főmondat + da kötőszó + tárgyi mellékmondat szerkezetet akkor is használják, ha két alany van az összetett mondatban (Hoću da pevaš. ’Azt akarom, hogy énekelj.’), de akkor is, ha a két mondatnak egy alanya van (Hoću da pevam. ’Énekelni akarok.’), ellentétben a horvát és a szláv nyelvek többségével, amelyek ez esetben a főnévi igenevet preferálják alárendeltként.
  • A feltételes módnak volt valamikor múlt ideje, de ma már nem használják. Ehelyett is a jelen idő használatos. A szövegkörnyezet határozza meg, milyen időről van szó.
  • A felszólító mód tagadó alakját háromféleképpen alkotják:
ne tagadószó + felszólító mód állító alakja;
nemoj segédige + da ’hogy’ kötőszó + kijelentő mód jelen idő állító alakja;
nemoj + főnévi igenév.

Kevésbé használt idők:

  • A II. jövő a biti ’van’ ige jelen idejéből és a ragozott ige cselekvő melléknévi igenevéből tevődik össze: budem tresao.
  • Az aorist-nak nevezett alak olyan múlt cselekvést fejez ki, amely más múltbeli cselekvés után, vagy a beszéd pillanata előtt fejeződőtt be: tresoh. Kizárólag a biti ige aorist-ja gyakori, de csak mint a feltételes mód segédigéje.
  • Az imperfektum olyan cselekvést fejez ki, amely a múltban hosszan tartott, vagy ismétlődött: tresijah vagy tresah. Csak az irodalmi nyelvben használatos. Helyette a folyamatos aspektusú igék I. összetett múltját használják.
  • A II. összetett múlt kétféleképpen képződik: a biti segédige imperfektuma + cselekvő melléknévi igenév (bejah/beh tresao), vagy a biti I. összetett multja + cselekvő melléknévi igenév (bio sam tresao).

Elöljárószók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb elöljárószót csak meghatározott nyelvtani esetekkel használják.

A birtokos esettel: blizu ’közelében’, do ’-ig’, duž ’mentén’, ispod ’alatt, alól’, ispred ’előtt, elől’, iz ’-ból/-ből’, iza ’túl’, između ’között, közül’, iznad ’felett, felől’, kod ’-nál/-nél, mellett’, pored ’mellett’, posle ’után’ (időben), pre ’előtt’ (időben), protiv ’ellen’, radi ’céljából, érdekében, -ért’, umesto ’helyett’, usred ’közepén’, zbog ’miatt’.

A részeshtározó esettel: k(a) ’felé’.

A tárgyesettel: kroz ’keresztül’, niz(a) ’valami lefelé vezető irányában’, uz(a) ’mellett, közelében, valami felfelé vezető irányában, -val/-vel’.

Az határozói esettel: pri ’mellett, -kor’.

Más elöljárószók két esettel használhatók.

Elöljárószó Eset A használat egyéb feltételei Példa
među tárgyeset mozgást kifejező ige után među ljude ’az emberek közé’
eszközhatározó eset nem mozgást kifejező ige után među ljudima ’az emberek között’
na tárgyeset mozgást kifejező ige után na sto ’az asztalra’
határozói eset nem mozgást kifejező ige után na stolu ’az asztalon’
nad(a) tárgyeset mozgást kifejező ige után nad more ’a tenger fölé’
eszközhatározó eset nem mozgást kifejező ige után nad morem ’a tenger fölött’
o tárgyeset obesiti o nešto ’valamire akaszt’
határozói eset govoriti o nečemu ’valamiről beszél’
pod(a) tárgyeset mozgást kifejező ige után pod stolicu ’a szék alá’
eszközhatározó eset nem mozgást kifejező ige után pod stolicom ’a szék alatt’
pred(a) tárgyeset mozgást kifejező ige után pred kralja ’a király elé’
eszközhatározó eset nem mozgást kifejező ige után pred kraljem ’a király előtt’ (térben)
s(a) birtokos eset sa stola ’az asztalról’ (helyhatározó)
eszközhatározó eset élőlényekkel s mužem ’a férjével’
u tárgyeset mozgást kifejező ige után u selo ’a faluba’
határozói eset nem mozgást kifejező ige után u selu ’a faluban’
za tárgyeset za profesora ’a tanárért’, ’a tanár részére’
eszközhatározó eset za profesorom ’a tanár mögött/után/nyomában’

Megjegyzés: Egyes elöljárószók esetében van -a ~ ∅ váltakozás. Az -a-t fonotaktikai okokból adják hozzá az elöljáróhoz, amikor a következő szó ugyanazzal a mássalhangzóval, hasonló típusú mássalhangzóval vagy mássalhangzó csoporttal kezdődik: s majkom ’az anyjával’, de sa sestrom ’a nővérével’; pred tobom ’előtted’, de preda mnom ’előttem’.

Módosítószók és partikulák[13][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb nyelvtanok nem különböztetik meg a módosítószókat a partikuláktól. Mindkét kategóriát a rečce terminussal illetik, amelynek fordítása „partikulák”. Ezeket úgy határozzák meg, mint olyan változatlan alakú szavakat, amelyek a beszélő attitűdjét fejezik ki a közlés tartalmával kapcsolatban. Általában jelentése a kommunikáció konkrét körülményeitől függ. Például a samo szó a következőket fejezheti ki:

  • figyelem felkeltését: Samo da znaš šta sam juče video! ’Figyelj csak, mit láttam tegnap!’
  • figyelmeztetést, fenyegetést: Samo da mi dođi kasno! ’Gyere csak nekem későn!’
  • óhajt: Samo da mi se on vrati! ’Bárcsak vissza jönne hozzám!’

A leggyakoribb módosítószó-félék:

  • pontosító: baš ’éppen’, i ’is’, upravo ’éppen’, taman ’éppen’. Példa mondatban: Baš meni se to moralo desiti! ’Éppen velem kellett megtörténnie!’
  • modális: besumnje ’kétségkívül’, dakako ’persze’, jedva ’alig’, možda ’talán’, naprotiv ’ellenkezőleg’, nipošto ’semmiképpen’, sigurno ’biztosan’, uistinu ’valóban’, umalo ’majdnem’, valjda ’talán’, verovatno ’valószínűleg’, zaista ’igazán’. Mondatban: – Hoćeš li sutra doći? – Dakako da ću doći. ’– Eljössz holnap? – Persze, hogy eljövök.’; Ceo dan učiš, sigurno si umoran. ’Egész nap tanulsz, biztosan fáradt vagy.’; Umalo da zaboravim pasoš. ’Majdnem elfelejtettem az útlevelemet.’
  • mutató: evo, eto, eno ’íme’. Három távolsági fokot fejeznek ki, akárcsak a mutató névmások: – Gde su mi naočari? – Eto ih kraj tebe. ’– Hol van a szemüvegem? – Ott van melletted.’; Eno starica pred vratima. ’Íme az öreg néni a kapu előtt.’
  • kérdő: da, li, da li, zar (’-e’, ’vajon’ jelentésűek): Dolaziš li sutra? ’Eljössz-e holnap?’, Zar ne možeš doći na vreme? ’Nem tudsz időben jönni?’
  • felkiáltó: a, ala, da: Da si mi zdrav! ’Légy egészséges!’, Ala smo se lepo proveli! ’De szépen múlattuk az időt!’
  • igenlő: da ’igen’, dabome ’persze’, dakako ’persze’: Da, doćiću. ’Igen, eljövök.’
  • tagadó: ne ’nem, ne’, ni ’sem’: Dolazi on, ali ne tako često. ’Jön ő, de nem olyan gyakran.’ Ni ja tu ništa ne mogu učiniti. ’Ebben az esetben én sem tudok semmit tenni.’
  • korlátozó: bar ’legalább’, jedino ’csak’, samo ’csak’: Samo ti možeš da mi pomogneš. ’Csak te tudsz segíteni rajtam.’
  • parancsoló: neka, već: Neka dođe on! ’Jöjjön ide ő!’ Prestani već s tim plakanjem! ’Hagyd már abba a sírást!’

A módosítószók mondatszók is lehetnek párbeszédben. Ide sorolnak néhány több szóból álló tagolatlan mondatot is: Kako da ne!, Nego šta!, Nego kako! ’Dehogynem!’, ’Hogyne!’

A szórend[14][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb nyelvben a szórend eléggé szabad, de általában alany + állítmány (+ tárgy/határozó): Žene idu na pijacu. ’Az asszonyok a piacra mennek.’, Beograd je lep grad. ’Belgrád szép város.’

Általában a hangsúlytalan névmások és segédigék, akkor is ha több van belőlük (négy a maximum), valamint a li kérdő partikula, a mondat első hangsúlyos alkotórésze után állnak, egyhangsúlyos tömböt képezve ezzel: Olga mu ju je dala. ’Olga odaadta neki (azt).’ Az első alkotórész két elemből is állhat. Ekkor a hangsúlytalan szavak ennek második eleme után is elhelyezkedhetnek: Moja će sestra doći u utorak. / Moja sestra će doći u utorak. ’Nővérem kedden jön el.’ Ha az első alkotórész viszonylag hosszú, a hangsúlytalan szó nem helyezhető utána: Moja mlađa sestra doći će u utorak. ’Fiatalabb húgom kedden jön el.’

Mellérendelt vagy alárendelt mondatban a hangsúlytalan névmások és segédigék a kötőszót vagy a kötőszó funkciójú szót követik: Rekao mi je da će moja mlađa sestra doći u utorak. ’Azt mondta nekem, hogy fiatalabb húgom kedden jön el.’ Kivételek ezalól az i ’és’, valamint az a ’pedig, de’ kötőszók.

Más hangsúlytalan szavak, éspedig az elöljárók, állhatnak első helyen is a mondatban: Na stolu ima knjiga. ’Az asztalon könyv van.’ Egyes hangsúlytalan partikulák is állhatnak az első helyen: Da nisi bolesna? ’Vajon nem vagy beteg?’ Slavko vidi Olgu, zar ne? ’Slavko látja Olgát, nemde?’

A melléknévi jelző általában a jelzett főnév előtt áll: On je bogat čovek. ’Ő gazdag ember.’

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szóalkotás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akárcsak a magyar nyelvben, a szerbben is számos képző van, amelyekkel egy alapszóból más, ugyanabba a szócsaládba tartozó szavakat lehet alkotni.

Alapszó Képző Képzett szó Jelentés
noć
’éjszaka’
-ište noćište ’éjszakázásra való hely’
-as noćas ’ma éjszaka’
-ti noćiti ’éjszakázik’
-n- noćni, -na, -no ’éjjeli’

Szóösszetétel[15][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem annyira mint a magyar, de a szerb nyelv is hajlamos az összetett szavak képzésére. Ennek két módja van:

  • közvetlen összetevés: dan ’nap’ + gubiti ’veszít’ > dangubiti ’lopja a napot’
  • kötőhangzóval való összetevés: crn ’fekete’ + o + kos (< kosa ’haj’) > crnokos ’feketehajú’

Az összetett szó elemei lehetnek főnév + ige (az első példa), melléknév + főnév (a második példa), főnév + főnév: kućevlasnik ’háztulajdonos’, duvankesa ’dohányzacskó’. Egyes főnevekből álló szavakat kevésbé összeforrotnak éreznek mint a fenti példákat, ezért kötőjellel írják őket: radio-aparat ’rádiókészülék’, radio-stanica ’rádióállomás’, spomen-ploča ’emléktábla’.

Összetett szavaknak számítanak a prefixummal alkotott szavak is: nad ’fölött’ + biskup ’püspök’ > nadbiskup ’érsek’, pred ’előtt’ + znak ’jel’ > predznak ’előjel’, ne ’nem’ + milosrdan ’könyörületes’ > nemilosrdan ’könyörtelen’. Idetartoznak az olyan elöljárószókból származó igekötőkkel képzett igék is, amelyek megváltoztatják az ige jelentését: ići ’megy’ > otići ’elmegy’, izaći ’kimegy’, doći ’eljön’, naići ’(váratlanul) eljön’. A jelentésváltozással egyidőben az igekötők megváltoztatják az ige aspektusát is folyamatosról befejezettre.

Összetett szavak lehetnek egyidőben képzővel alkotott szavak is: kratk- + o + vid- + -an > kratkovidan ’rövidlátó’, bez brige ’gond nélkül’ > bezbrižan ’gondnélküli, gondatlan’.

Jövevényszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb nyelv a horváthoz képest viszonylag könnyebben fogad be jövevényszavakat. Számos nyelvből vett át szavakat, beleértve a magyart is: ašov < ’ásó’, fioka < ’fiók’, gazda, šargarepa, varoš stb. Legtöbb a jövevény főnév, de sok ige (például telefonirati, analizirati) és melléknév (például flegmatičan, logičan) is van. Ilyenekből határozószókat is képeznek: eventualno ’esetleg’, apsolutno ’abszolút módon’.

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

„Cвa људскa бићa рaђajу сe слoбoднa и jeднaкa у дoстojaнству и прaвимa. Oнa су oбдaрeнa рaзумoм и свeшћу, и трeбa jeдни прeмa другимa дa пoступajу у духу брaтствa.”
„Sva ljudska bića rađaju se slobodna i jednaka u dostojanstvu i pravima. Ona su obdarena razumom i svešću, i treba jedni prema drugima da postupaju u duhu bratstva.”
„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. ISO 639-2/RA Change Notice
  3. Koszovót is beleértve.
  4. Montenegró alkotmányának 13. cikkelye szerint.
  5. A nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak használatára vonatkozó törvény szerint.
  6. Miroslav, Nemanya István szerb nagyzsupán testvérének, zahumi (ma Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő település) hercegnek a megrendelésére készült.
  7. Raška délnyugat-szerbiai régió, amely ma inkább Szandzsák néven ismeretesebb. Itt volt a középkori Szerbia központja.
  8. Athosz-hegyi város.
  9. A görög egyházban templomi könyv, amely napról napra az istentisztelet részeinek sorrendjére nézve ad utasítást.
  10. Dusán István, 1331 és 1355 között uralkodó, előbb szerb király, majd első szerb cár idejében.
  11. Mint a sztenderdnyelvi ’a’-nak megfelelő hang a palóc nyelvjárásban.
  12. Mint a palóc nyelvjárásban az ’ly’.
  13. Moldovan, Valentin; Radan, Milja N. [1996]: Gramatika srpskog jezika (Morfologija), Gramatica limbii sârbe, Sedona, Temesvár, 130–131. o. nyomán.
  14. Brown, Wayles; Alt, Theresa [2004]: A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (Bosnyák, szerb és horvát tankönyv), SEELRC, 62–63. o. nyomán.
  15. Moldovan (1996), 135. o. nyomán.

Irodalom és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (angolul) Brown, Wayles; Alt, Theresa: A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (Bosnyák, szerb és horvát tankönyv), SEELRC
  • (franciául) Jolić, Borjanka; Ludwig, Roger [1972]: Le serbo-croate sans peine (Tanuljunk könnyen szerb-horvátul). Assimil, Chennevières
  • (angolul) Marinković, Radmila: Medieval literature (Középkori irodalom)
  • (románul) Moldovan, Valentin; Radan, Milja N. [1996]: Gramatika srpskog jezika (Morfologija), Gramatica limbii sârbe (A szerb nyelv grammatikája. Alaktan). Sedona, Temesvár

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Online szótárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerb-magyar számítógépes szótár

szerb < > angol

szerb < > angol, szerb < > német

Online nyelvtanulási lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
szerb nyelvű változatát!
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz szerb szószedet témájú leírást.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Kategória:magyar-szerb szótár szerb nyelv címszóra a Wikiszótárban!