Bosnyák nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosnyák nyelv
bosanski jezik
Beszélik Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró, Horvátország, Macedónia, Szlovénia, Törökország, Nyugat-Európa, Észak-Amerika
Terület Közép-Európa, Balkán
Beszélők száma 2,2 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     déli csoport
      nyugati alcsoport
       bosnyák nyelv
Írásrendszer Latin írás, cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró
Nyelvkódok
ISO 639-1 bs
ISO 639-2 bos

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv.

A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyákok és a bosnyák nyelv beszélőinek számáról nincsenek pontos adatok. 2,2 millió és 4 millió közötti becslések vannak.[1] Bosznia-Hercegovinára vonatkozóan is csak becslés van a bosnyákok számáról. Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában és Macedóniában szerepelnek népszámlálási statiszikákban. Ezek közül Szerbiában és Montenegróban külön jelenik meg azok száma, akik bosnyák nemzetiségűeknek, és azoké, akik muszlim nemzetiségűeknek[2] vallják magukat. A bosnyák anyanyelvűek száma megjelenik a szerbiai, a montenegrói és a horvát statisztikákban. Nincsenek adatok az emigrációban élő bosnyákokról.

Ország Személyek száma Személyek státusza Év Forrás
Bosznia-Hercegovina a 4 590 310-re becsült összlakosság 48%-a bosnyák nemzetiségűek 2008 a CIA The World Factbook-ja
Szerbia 136 087 bosnyák nemzetiségűek 2002 Републички завод за статистику
19 503 muszlim nemzetiségűek
134 749 bosnyák anyanyelvűek
Montenegró 48 184 bosnyák nemzetiségűek 2003 Zavod za Statistiku
24 625 muszlim nemzetiségűek
19 906 bosnyák anyanyelvűek
Horvátország 20 755 bosnyák nemzetiségűek 2001 CROSTAT – A lakosság nemzetiségi eloszlása
9 197 bosnyák anyanyelvűek CROSTAT – A lakosság anyanyelvi eloszlása
Szlovénia 21 542 bosnyák nemzetiségűek 2002 Statistični urad Republike Slovenije
10 467 muszlim nemzetiségűek
Macedónia 17 018 bosnyák nemzetiségűek 2002 Државен завод за статистика

A bosnyák hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában, és hivatalos használatú Montenegróban,[3] valamint egyes szerbiai helységekben.[4]

Történelmi áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legrégibb a délszlávok nyelvén írt dokumentum egy 1189-ből való kereskedelmi egyezmény Bosznia és Dubrovnik között, amelyet Bosznia uralkodója, Kulin bán fogalmazott meg. Ezt tekintik Bosznia államisága kártájaként és, ugyanakkor, a bosnyák nyelv első írott dokumentumaként.

Egy későbbi megemlítése a bosnyák nyelvnek Az írott nyelvek történelme című, Konsztantinosz Filoszofosz bizánci utazó, 1300-ban megjelent munkájában található.

Egy 1436-ból származó írás említést tesz egy Kotor vidékebeli hercegről, aki egy „bosnyák nyelven Djevenának nevezett eretnek bosnyák nő”-ként leírt lányt hozott.

Miután 1463-ban az Oszmán Birodalom elfoglalja Boszniát, a főleg kathar irányzatot követő lakosság, valamint az ortodox és a katolikus emberek csekély része áttér az iszlám vallásra, ami mélységesen fogja befolyásolni a régió kultúráját, és valamelyest a nyelvét is.

Az első bosnyák szótár 1631-ben jelenik meg. Ez egy bosnyák-török (pontosabban oszmán-török), Muhamed Hevaji Uskufi által rímekben megírt szószedet.

Az oszmán időkben és egészen a 19. századig keveset írtak bosnyák nyelven, mivel az elit idegen nyelveken írt: arabul, törökül és perzsául. A kevés fellelhető bosnyák nyelvű szöveget rendszerint arab ábécével írták. Minthogy az arab nyelv egy teljesen más nyelvcsaládba tartozik, ezért ábécéje ennek megfelelően az indoeurópai, azonbelül is a szláv nyelvekhez tartozó bosnyák számára teljesen alkalmatlan volt, hisz itt a szláv hangok nagy részét arab ábécével nem lehetett jelölni, ill. leképezni.

A 19. század végén és a 20. század elején megjelennek a bosnyák nyelvtant szabályozó első munkák.[5]

Ugyanabban az időszakban a „Bosnyák reneszánsz” név alá csoportosított írók (Safvet-beg Bašagić és Musa Ćazim Ćatić költők, Edhem Mulabdić elbeszélő és mások) inkább a horváthoz, mint a szerbhez közelebb álló nyelven írnak, amelyben főleg a szókincs hordoz bosnyák jellegzetességeket.

A jugoszláv időkben hivatalosan úgy tekintik, hogy a bosnyákok is a szerbhorvát nyelvet beszélik.

Jugoszlávia szétesése és Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása után a bosnyák hivatalos nyelvvé válik, és kidolgozzák a sztenderd változatát.[6]

A bosnyák nyelvtan jellegzetességei a szerbhez és a horváthoz viszonyítva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában a bosnyák nyelv szerkezeti (hangtani, alaktani és mondattani) tulajdonságai vagy a horvát, vagy a szerb, vagy mind a két utóbbi tulajdonságaival azonosak. Egyes sajátosságai inkább a szókincsben vannak.

A sztenderd bosnyák nyelv alapja a štokavski dialektus és az (i)jekavski kiejtés, akárcsak a horvát nyelv esetében.

A bosnyák nyelv írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oszmán idők előtt a bosnyák nyelvet a latin ábécével és két, a cirill ábécéből alakult, bosančica és begovica néven ismert ábécével írták. Az utóbbit a nemesség használta. A török uralom alatt áttértek az arab ábécére, majd ezután a latinra.

Ma a bosnyák nyelvet gyakorlatilag csak latin betűkkel írják, de a sztenderd elfogadja a cirill ábécét is.

A sztenderd szerint a latin írású idegen neveket az eredeti nyelv alakjában írják le, mint a horvátban, de számos nyomtatvány fonetikusan írja le őket, mint a szerb nyelvben.

Hangtani elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ami a hangsúlyozást illeti, a bosnyák nyelvnek van egy jellegzetessége, mégpedig az elöljárószókra eső hangsúly. Például u Bosni (“Boszniában”) [ȕbosni]-nak hangzik, [ubȍsni] helyett.

Egyes nyelvjárásokban a č és ć mássalhangzók helyett egy közbeeső mássalhangzót ejtenek, másokban pedig vagy mindkettőt č-nek, vagy mindkettőt ć-nek ejtik. Ugyanaz jellemző a és a đ mássalhangzókra. Azonban ezt a jellegzetességet nem követi a sztenderd. Ebben a hangzók ugyanazok, mint a szerbben és a horvátban. (Lásd Horvát nyelv. Hangtani elemek).

A mai bosnyák nyelvben visszatértek egy hagyományos jellegzetességre, amit egykor elhagytak. A [h] mássalhangzó beiktatásáról van szó egyes szavakban: lahko (szerb és horvát lako) ’könnyű’ (semlegesnem), mehko (szerb és horvát meko) ’lágy’ (semlegesnem), kahva (szerb kafa, horvát kava) ’kávé’.

Egyes szavakra a bosnyákban, akárcsak a horvátban, jellemző egy magánhangzókközötti [h], aminek a szerbben [v] felel meg: duhan / duvan ’dohány’, kuhati / kuvati ’főzni’, suho / suvo ’száraz’ (semlegesnem).

Alaktani elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyákban a tárgyra vonatkozó kérdő névmás alanyesetben šta? ’mi?’, a személyre vonatkozóé pedig ko ?, mint a szerbben, a horvát što?-, illetve tko?-val szemben.

Az igéket jövő időben úgy írják, mint a szerbben. A segédigét, amikor a ragozott ige után van, egybeírják a főnévi igenév -ti-nélküli alakjával: Uradiću to. ’Megteszem.’ (horvát Uradit ću to.) (Lásd Horvát nyelv. Igeragozás és Szerb nyelv. Igeragozás).

Mondattani elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév + minőségjelző főnév szókapcsolat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyák nyelvben e szókapcsolat tagjai közé nem ékelhető be más szó:

Bosnyák Horvát Fordítás
Ministar vanjskih poslova otputovao je u službenu posjetu. Ministar je vanjskih poslova otputovao u službenu posjetu. A külügyminiszter hivatalos látogatásra indult.

Főnévi igenév / da + jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főmondat + a főmondatétól különböző alanyú tárgyi mellékmondat szerkezet azonos a bosnyák, a szerb és a horvát nyelvben: Hoću da pjevaš. ’Azt akarom, hogy énekelj.’ Ha az alárendelt cselekvés alanya ugyanaz mint a főmondaté, akkor a bosnyák nyelv két szerkezetet fogad el, tehát azt, hogy ’Énekelni akarok.’ a következőképpen lehet mondani:

  • Hoću pjevati., amelyben az alárendelt cselekvést a főnévi igenévvel fejezik ki, mint a horvát nyelvben, vagy
  • Hoću da pjevam., amelyben az alárendelt cselekvést a da kötőszóval ellátott jelen idő fejezi ki, mint a szerb nyelvben.

Trebati igés szerkezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egy bizonyos személyre háruló kötelezettség kifejezésekor használt trebati ige inkább személytelen alakú a bosnyák és a szerb nyelvben: Treba da idem. ’Mennem kell.’, de többnyire személyes a horvátban: Trebam ići.

Amikor ugyanaz az ige a szükséget fejezi ki, a bosnyák és a szerb nyelvben a szerkezet hasonló a magyar nyelvben használthoz: Dušanu treba novac. ’Dušannak pénz kell.’, de a horvátban az ige személyes: Dušan treba novac. Dušan a mondat alanya, novac pedig az igének alárendelt tárgy.

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három nyelv közül a horvátban van a legkevesebb török eredetű szó, a bosnyákban pedig a legtöbb. Ez a bosnyák nyelv legjellegzetesebb tulajdonsága. Ilyen szavak a zar ’fejkendő’, karmin ’rúzs’, avlija ’udvar’, ćilim ’szőnyeg’.

Sokszor egyazon fogalmat két különböző szóval neveznek meg a horvát és a szerb nyelvben. A bosnyák nyelv sztenderdje többnyire mindkét szót elfogadja, és ezáltal a szinonímia gazdag. Jó példák erre a hónapok nevei, melyek szinonima párokat alkotnak a latin eredetű (mint a szerbben) és a szláv eredetű (mint a horvátban) szavakból. Megjegyzendő azonban, hogy általában a latin eredetűeket preferálják. Ezek közül háromnak csak a bosnyákban használt alakjuk van.

januar – siječanj

februar – veljača

mart – ožujak

april – travanj

maj – svibanj

juni (szerbül jun) – lipanj

juli (szerbül jul) – srpanj

august (szerbül avgust) – kolovoz

septembar – rujan

oktobar – listopad

novembar – studeni

decembar – prosinac

Más szavak vagy csak a horváttal, vagy csak a szerbbel közösek:

  • a horváttal közösek: riža ’rizs’, mrkva ’sárgarépa’, špinat ’spenót’, neodgojen ’neveletlen’, sretan ’boldog’
  • a szerbbel közösek: hiljada ’ezer’, voz ’vonat’, paradajz ’paradicsom’, shvatati ’ért’

Neologizmusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyák nyelv a szerbre hasonlít, ami az idegen szavak befogadását illeti, miközben a horvát inkább a szavak szláv alapú képzésére hajlamos.

Előfordul, hogy az idegen szót egyforma alakban veszik át a három nyelvben. Ilyen, például, az analizirati ’elemez’ ige. Azokat a szavakat, amelyeket a horvát és a szerb különböző alakban veszi át, a bosnyák nyelv sokszor mindkét alakban átveszi: organizirati ’szervez’, konstruirati ’épít’ (mint a horvátban), organizovati, konstruisati (mint a szerbben).

Máskor viszont a neologizmust csak úgy, mint a horvátban veszik át: minut ’perc’, szerbül minuta, vagy csak úgy, mint a szerbben: planeta ’bolygó’, horvátul planet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az utóbbi az Ethnologue becslése.
  2. A „bosnyák nemzetiség” fogalom csak Bosznia-Hercegovina függetlensége óta használatos. Azelőtt, Jugoszláviában a „muszlim nemzetiség” fogalom volt hivatalos, ezért vallják magukat egyes bosnyákok muszlim nemzetiségűeknek, ami nem tévesztendő össze az iszlám vallással.
  3. Montenegró alkotmánya, 13. cikkely.
  4. A Szerbiai Bosnyák Nemzeti Tanács honlapja – helységek, ahol a bosnyák nyelv hivatalos használatú.
  5. Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan). Szarajevó, 1890.
  6. A sztenderdet olyan munkák szabják meg, mint: Halilović, Senahid [1996]: Pravopis bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv helyesírása). Preporod, Szarajevó; Halilović, Senahid [1998]: Bosanski jezik (A bosnyák nyelv). Baština, Szarajevó; Isaković, Alija [1993]: Rječnik karakteristične leksike u bosanskome jeziku (A bosnyák nyelv jellegzetes szókincsének tára). Svjetlost; Jahić, Dževad [2000]: Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan). Dom štampe, Zenica.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bosanski jezik: historijske činjenice, gramatika, razlike (A bosnyák nyelv: történelmi tények, nyelvtan, különbségek)
  • Bosnian, croatian & serbian (Bosnyák nyelv, horvát nyelv és szerb nyelv)
  • Jolić, Borjanka; Ludwig, Roger [1972]: Le serbo-croate sans peine (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul). Assimil, Chennevières
  • Moldovan, Valentin; Radan, Milja N. [1996]: Gramatika srpskog jezika. Morfologija, (Szerb nyelvtan. Alaktan). Sedona, Temesvár
  • Sala, Marius és Vintilă-Rădulescu, Ioana [1981]: Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia). E.Ş.E., Bukarest

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
bosnyák nyelvű változatát!