Velencei nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Velencei (Vèneto)
Beszélik:	Olaszország
Terület:	Velence, Észak-Olaszország
Beszélők száma:	~2 200 000
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati ág → gallo–ibér nyelvek → galloromán csoport → gallo-itáliai alcsoport → velencei nyelv
Írás:	Latin (olasz)
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	—
Szabályozza:	—
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	roa
SIL-kód:	vec

A velencei vagy venetói nyelv^[1] (saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.

Tartalomjegyzék 1 Hangtani sajátosságok 2 Nyelvtani jellemzők 3 Nyelvi példák 3.1 Példaszöveg 3.2 Szöveg hangos kiejtéssel 4 Jegyzetek 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hangtani sajátosságok

Hangtanilag egyfelől az olasszal, de leginkább az iberoromán nyelvekkel (spanyol, katalán) mutat egyezéseket. Így megtalálható benne a kasztíliai spanyolra jellemző interdentális zöngétlen réshang [θ], amit írásban a z betűvel jelölnek (mint a spanyolban), az [s] fonéma ejtése alveolárisként (emelt nyelvheggyel) realizálódik, mint a spanyolban, katalánban, illetve az észak-olaszországi nyelvváltozatokban. Az olaszhoz képest eltérés továbbá, hogy használják a j betűt, azonos hangértékkel [j], illetve az x-et, amely a [z] fonémát jelöli. További jellemző (nyelvjárásokban), hogy a magángangzók közötti l sokszor gyenge j-szerű hangként valósul meg, vagy egyáltalán nem ejtik, pl. léngua ['jengwa], góndola ['gondo^ja] vagy: ['gondoa]. Szintén az olasztól eltérő, viszont az iberoromán és a keleti újlatin nyelvekkel rokon tulajdonsága a megkettőzött mássalhangzók hiánya, így például az olasz terra szónak a velenceiben tera felel meg (vö. román ţară, viszont katalán terra, spanyol tierra). Az s magánhangzók között alveoláris [z]-nek hangzik, a magánhangzók közötti [s] jelölésére az ss grafémát használják (akárcsak a portugálban és a katalánban). A helyesírás nem egységes.

[szerkesztés] Nyelvtani jellemzők

Nyelvtana általánosságban nem tér el a többi újlatin nyelvétől. Jellemző szintaktikai tulajdonság (amely a rétoromán nyelvváltozatokban is megtalálható), hogy az alanyt az ige előtt determinánssal megismétlik: l’amigo el vien (vö. spanyol el amigo viene, olasz l’amico viene) „a barát eljön”.

A határozott névelők (egyes szám hímnem/nőnem, többes szám hímnem/nőnem): el és la (magánhangzóval kezdődő szó előtt mindkettő l’), többes számban i és e, pl. el gato grasso / la gata grassa „a kövér (hím/nőstény) macska”, i gati grassi / e gate grasse „a kövér macskák”. A többes szám az o-ra és e-re végződő szavak esetén -i, az a-ra végződő szavaknál -e, mint az olaszban.

[szerkesztés] Nyelvi példák

[szerkesztés] Példaszöveg

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatából

„Tuti i eseri umani xe nai iberi e conpagni par dignità e diriti. I xe dotai de raxon e de cosiensa e i deve conportarse i uni co i altri co spirito de fradelansa.”
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”

[szerkesztés] Szöveg hangos kiejtéssel

Tant par scuminziàr ^(meghallgat)

„Fiòi, quà se scrive come che se parla; co buté ’l òcio in te sto canton, no sté voltàr la carta, fando fénta de no védar; fùrsi trovaré anca ròbe che no ve interèssa, ma dògni tant sintiré che é gusto fermarse na s-ciànta a tirar ’l fià e riposarse de tut sto da far, de sto remenàrse, de sto corar, che ’l par che vénghe da ciapàr ’l mondo àea straca; cussì podarén scoltar quel che ne conta i nostri vèci: se se sa puìto le ròbe da una volta, se capisse mèjo anca quée de adèss e se se vòl un fià de pì ben fra de noàntri, che ’l é quel che conta pì de tut.
Tant par scuminziàr, i dise che ’l nome de Zéja ’l vien dal latin cilia: «i zìli, i ori, la riva», parché fin quà jèra tut bòsc, e da quà in zo tuta aqua; ma no paeù, canèe, stran, mussati, tòrba, aguàzzi, cofà soto i recòrdi dei nostri vèci; quà, na voltona, jèra tut un spècio de aqua che i ghe ciaméa «Laguna Eracleana» o «Laguna Opitergina».
’L bòsc, che in latìn i ghe ciaméa Silva Cerbonia, ’l jèra pien de bestie, màssima porzèi salvàreghi, che par capirse i ghe diséa porzèi zignàri; e i siori da Udèrzo i vignéa quà a cazza, che adès se ghe dise anca: «'ndar a trar»; e osèi? un frajèl da par tut, parché quà i catéa aqua, tera, alberi, fruti, pomèe, bissi e de tut, che dopo jèra tuta na musica de zavàtui, russignòi, zirpignòe, merli, tordi, scrinzéti, zòrle, gainàzze... – No ghin parlén del pescar, parché fra tinche e bisati, rane, brùssoe, schíe e pesséti, jèra tut un afàr: bastéa métar zo la réde o ’l schiràl o 'ndar a palpéta.”

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ethnologue adatok a velencei nyelvről.
• Sitoveneto – információk a nyelvről velenceiül, olaszul és angolul.
• Rövid ismertetés (angolul)
• Tornén un pas indrìo! – Francesco Artico szöveggyűjteménye letölthető hangos kiejtéssel.
• Vèneto Arkìvio
• Quatro Ciàcoe – Velencei nyelvű magazin
• Webster’s Velencei–Angol szótár
• Dizsionario.org – velencei nyelvi értelmező szótár nyelvjárási változatokkal.
• Raixe Venete – Velencéről szóló oldal velencei nyelven.

m·v·sz

Újlatin nyelvek

LATIN NYELV	LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE
Keleti újlatin nyelvek	román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán
Italo–dalmát nyelvek	dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) Iberoromán nyelvek • okcitán (provanszál, aráni) • katalán (katalóniai, valenciai, baleári) • aragóniai • mozarab † • spanyol (kasztíliai, ladino) • asztúriai • portugál–galiciai
Déli újlatin nyelvek	szárd (campidanói, logudorói)