Ladin nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ladin (Ladin) | |
|---|---|
| Beszélik: | Olaszország |
| Terület: | Belluno, Bolzano (Bozen), Trento |
| Beszélők száma: | ~30 000 |
| Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér ág → galloromán csoport → gallo-rhaetiai alcsoport → rétoromán → ladin |
| Írás: | Latin ábécé |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | — |
| Szabályozza: | |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | roa |
| SIL-kód: | lld |
A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzők
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.
[szerkesztés] Nyelvi példa
- A tőszámnevek 1-től 10-ig:
- un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
- Hosszabb szövegminta:
„Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.”
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala
| LATIN NYELV | LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE |
| Keleti újlatin nyelvek |
román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán |
| Italo–dalmát nyelvek |
dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai |
| Nyugati újlatin nyelvek |
Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) |
| Déli újlatin nyelvek | szárd (campidanói, logudorói) |
