Galiciai nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galiciai
Galego / Lingua galega
Beszélik Spanyolország, Portugália
Terület Galicia
Beszélők száma ~ 3-4 millió (becsült) fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   italiko-kelta ág
    italikus nyelvek
     latin / újlatin nyelvek
      nyugati csoport
       iberoromán nyelvek
        galaikoportugál
         galiciai nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Galicia, Spanyolország
Nyelvkódok
ISO 639-1 gl
ISO 639-2 glg
ISO 639-3 glg

A galiciai, gallego vagy galego nyelv (saját elnevezése galego vagy lingua galega – a magyar gallego forma a spanyol elnevezésből származik) újlatin nyelv (pontosabban inkább nyelvjáráscsoport), amelyet Spanyolország északnyugati részén, Galicia autonóm közösségben beszélnek. A terület, hasonlóan Baszkföldhöz és Katalóniához, nyelvi autonómiával rendelkezik. A galiciai történetileg felfogható a portugál nyelv egyik, saját sztenderdizált változattal és helyesírással rendelkező északi nyelvjáráscsoportjának (a két nyelv a középkorban még egységet alkotott, melyet galaikoportugál nyelvnek nevez a szakirodalom), a kiejtés szempontjából viszont a spanyolhoz áll közelebb, így azzal beszédben és írásban is kölcsönösen érthető. Bizonyos nyelvészek és kulturális intézmények a galiciait és a portugált (beleértve az utóbbi brazíliai nyelvjárásait) egyazon nyelv változatainak tekintik, mások – főleg a maguk a galiciaiak – szerint pedig a portugál a galiciai újítóbb változata.

Történet, nyelvi státusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galiciai nyelv felfogható a portugál nyelv Spanyolországban beszélt, régiesebb változatának. Mindkét nyelv az Ibériai-félsziget északnyugati csücskében kialakult latin nyelvjárások folytatásából, a gallegoportugál vagy óportugál nyelvtől vált le 14. században, majd a terület araboktól való visszafoglalásával a délre terjedt nyelvváltozatok sztenderdizálásából a portugál, míg az északi, hangtanilag a spanyolhoz közelebb álló nyelvjárásokból pedig a galiciai alakult ki. A galiciai anyanyelvűek maguk a nyelvüket önállónak tartják, azzal érvelve, hogy nem csupán beszélt, hanem írott nyelv is, évszázadokra visszatekintő hagyományokal és irodalommal. A nyelv önállósága legalább annyi érvvel alátámasztható, mint amennyivel cáfolható. Spanyolországban a hivatalos kasztíliai spanyol mellett második hivatalos nyelvként ismerik el Galicia autonóm közösségben.

A sztenderd nyelv és a nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztenderd, illetve írott galiciai és a ténylegesen beszélt változatok között sokkal nagyobb az eltérés, mint a spanyol esetében. A „sztenderd galiciai” gyakorlatilag nem is létezik, csak a média nyelvében. Mivel a gallegót sokáig csak az iskolázatlan, falusi rétegek „spanyol tájszólás”-ának tekintették, a műveltebb, városiasodott lakosság áttért a kasztíliai használatára, ennélfogva a mai galiciai anyanyelvűek többsége is falusi születésű, és valamilyen, a spanyollal erősen kevert nyelvváltozatot beszél. Ez a keveredés nemcsak a szókincsben, hanem a nyelvtani elemek szintjén is mutatkozik (pl. egyes nyelvjárásokban a spanyol el, la, los, las határozott névelőt használják). Bizonyos nyelvjárások ugyanakkor hangtanilag inkább a portugálra hasonlítanak (pl. [u]-ként valósul meg a hangsúlytalan szóvégi /o/). A tájszólásokban ezenkívül gyakran megjelenik a mássalhangzóra végződő szavak – főleg a főnévi igenév – végén egy [e] magánhangzó, amely a sztenderd nyelvben nincs meg (pl. sztenderd/írott nyelvi falar ’beszél’ → népnyelvi falare). A nyelvjárási tagoltság miatt sok gallego szó többféle alakban is él (pl. dicir ~ decir ~ decer ~ dicer ’mond’, grazas ~ gracias ~ graciñas ’köszönöm’, se ~ si ’ha’, ti ~ tu ’te’ stb.).

Eltérések a portugál nyelvtől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galiciai az újító portugállal szemben konzervatív nyelvváltozat. A portugáltól alapvetően hangtanilag különbözik, ennek megfelelően saját helyesírást alakított ki, amely bizonyos pontokon eltér a sztenderd portugál helyesírástól. Az egyik legfőbb különbség a portugálra jellemző orrhangok, illetve zöngés sziszegő és palatális réshangok hiánya: ehelyett a spanyolban is megtalálható [s], illetve [θ] hangokat használják; a portugálban a ch-val jelölt magyar s hangnak a galiciaiban cs felel meg, míg a portugálban a j, illetve e, i előtt g-vel is jelölt zs hangnak a gallegóban az x-szel jelölt magyar s felel meg. Ennek megfelelően a portugál junta a galiciaiban xunta, az orrhangú végződésú portugál nação [nәˈsãw] ’nemzet’ szónak a galiciaiban nazón [naˈθoŋ] felel meg (vö. spanyol nación [naˈθjon] vagy [naˈsjon]). A galiciai rendelkezik ezenkívül egy sajátos hanggal, amely sem a portugálban, sem a spanyolban nem található meg önálló fonémaként: ez az ún. veláris n, amelyet írásban az nh kapcsolat jelöl, például az unha [uŋa] ’egy’ szóban. (Mindazonáltal ez magánhangzók között nagyon ritkán fordul elő.)

Az igeragozási rendszerben szintén konzervatív tulajdonság a portugállal és a spanyollal szemben, hogy a többes szám második személyű igealakban megörződött a -d-, például falades (vö. óspanyol fablades, de: portugál falais, modern spanyol habláis < latin FABULATIS) ’beszéltek’.

Jellemző eltérések a spanyol nyelvtől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol és a galiciai nagyon hasonlóan hangzanak és kölcsönösen is jól érthetőek, ezért avatatlan fül számára nehéz is őket egymástól megkülönböztetni. Néhány jellegzetes ponton azonban eltérnek, ami fogódzó lehet a két nyelv megkülönböztetésében; ezeket az alábbiakban ismertetjük.

A galiciaiban a latin ĕ-ből és ŏ-ból származó jellegzetes spanyol ie és ue kettőshangzók helyén sima e és o hangokat találunk
  • spanyol: bien ’jól’, siempre ’mindig’, tierra ’föld’; fuente ’forrás’, nuevo ’új’, sueño ’álom’
  • galiciai: ben ’jól’, sempre ’mindig’, terra ’föld’; fonte ’forrás’, novo ’új’, soño/sono ’álom / álom [alvás]’
A spanyol (és portugál) cua-, gua- csoportoknak a galiciai szavak többségében ca-, ga- felel meg
  • spanyol: cuando ’amikor’, cuatro ’négy’, guardar ’őriz’, agua ’víz’
  • galiciai: cando ’amikor’, catro ’négy’, gardar ’őriz’, auga ’víz’
A spanyol j [x], y [ʝ] hangoknak a galiciaiban ll [ʝ] vagy x [ʃ] (magyar s) felel meg
  • spanyol: dijo [ˈdixo] ’mondta’, ojo [ˈoxo] ’szem’, mujer [muˈxɛr] ’nő’, ya [ʝa] ’már’
  • galiciai: dixo [ˈdiʃo] ’mondta’, ollo [ˈoʝo] ’szem’, muller [muˈʝɛr] ’nő’, xa [ʃa] ’már’
A spanyol ñ és ll helyén a galiciaiban n és l található, illetve – bizonyos szavakban – fordítva
  • spanyol: año ’év’, estrella ’csillag’, camino ’(megtett) út’, ganar ’nyer’
  • galiciai: ano ’év’, estrela ’csillag’, camiño ’(megtett) út’, gañar ’nyer’

Írás és kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galiciai ábécé 23 betűből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, l, m, n, ñ, o, p, q, r, s, t, u, v, x, z.

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztenderd galiciai hangsúlyos helyzetben hét magánhangzó-fonémával rendelkezik: /a/, /e/, /ɛ/, /i/, /o/, /ɔ/, /u/; hangsúlytalan szótagban csak öttel: /a/, /e/, /i/, /o/, /u/. A helyesírás ezeket öt magánhangzóbetűvel jelöli (a, e, i, o, u), vagyis nem tesz különbséget az /e/ és /ɛ/, illetve az /o/ és /ɔ/ között: este [ˈeste] ’ez’, Deus [ˈdɛus] ’Isten’, illetve todo [ˈtoðo] ’minden’, nove [ˈnɔβe] ’kilenc’.

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban csak a magyartól eltérő ejtésű mássalhangzók és kettősbetűk szerepelnek.

  • b, v – a spanyolhoz hasonlóan szókezdő helyzetben, valamint az mb, nv kapcsolatokban magyar b, máskor lágy – a két ajak közötti réssel képzett – v [β].
  • c – a ce, ci csoportokban nyelvjárástól függően vagy az angol thing szó th-jához hasonló hang [θ], vagy magyar sz [s]; máskor magyar k.
  • ch – magyar cs [ʧ].
  • d – szó elején, valamint az ld, nd csoportokban magyar d, máskor lágy d [ð], hasonlóan az angol this szókezdő mássalhangzójához.
  • g (e, i előtt gu) – nyelvjárástól függően kétféle ejtése lehetséges. A keleti nyelvjárásokban és a sztenderd nyelvben szókezdő helyzetben, valamint az ng csoportban magyar g, máskor lágy g [ɣ]; a nyugati nyelvjárásokban minden helyzetben a spanyol j-hez hasonló zöngétlen veláris réshang [x] (lásd még: gheada).
  • h – néma, nem ejtik.
  • ll – nyelvjárástól függően palatalizált l [ʎ], vagy a magyar j-hez hasonló [ʝ].
  • n – szó végén veláris n, azaz, mint a magyar harang szó n-je vagy az angol -ing végződés [ŋ], máskor magyar n.
  • nh – betűkapcsolat, amely magánhangzók között a veláris n [ŋ] hangot jelöli; csak néhány, főleg az unha ’egy’ (nőnemben) szóban és származékaiban fordul elő.
  • ñ – magyar ny.
  • qu – betűkapcsolat, amely e, i előtt a magyar k hangot jelöli.
  • s – a magyar sz-hez hasonló, de annál kissé hátrébb, emelt nyelvheggyel képzik.
  • x – magyar s [ʃ], vagy bizonyos szavakban a ksz hangcsoportnak felel meg.
  • z – nyelvjárástól függően vagy az angol thing szó th-jának megfelelő hang [θ], vagy magyar sz [s].

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galiciai hangsúly, amennyiben a helyesírás nem jelöli, az utolsó előtti szótagra esik az egyszerű magánhangzó, az egyszerű magánhangzó + s, n vagy ns végződésű szavakban, míg az utolsó szótagra esik az ai, au, ei, eu, iu, oi, ou, ui diftongusra, illetve az e diftongusokat követő -n, -s vagy -ns végződésű, valamint az egyéb mássalhangzóra végződő szavakban. Az ezektől való eltérést minden esetben ékezettel jelölik, továbbá akkor is, ha a hangsúly egy magánhangzó mellett lévő i-re vagy u-ra esik – ebben az esetben azt is jelöli az ékezet, hogy a hangsúlyos i/u nem kettőshangzó része, hanem hiátussal ejtendő, vagyis szótagalkotó.

Nyelvi példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány kifejezés összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Galiciai (sztenderd) Galiciai (újító) Portugál Spanyol
jó reggelt bo día / bos días bons días bom dia / bons dias buenos días
hogy hívnak? Como te chamas? ¿Cómo te llamas?
szeretlek téged quérote / ámote amo-te te quiero / te amo
elnézést desculpe disculpe
köszönöm grazas / graciñas obrigado obrigado gracias
üdvözlöm benvido bem-vido bem-vindo bienvenidos
viszontlátásra adeus, adiós adiós
igen si aim
nem non nom não no
kutya can cam cão perro
nagyapa avó /aˈbo/ avô* /ɐˈvo/ abuelo
újság xornal jornal periódico, diario
tükör espello espelho espejo

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példaként állon itt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata első cikkelye négy különböző nyelvváltozatban:

  • galiciaiul
Tódo-los seres humanos nacen libres e iguais en dignidade e dereitos e, dotados como están de razón e conciencia, díbense comportar fraternalmente uns cos outros.
Todos os seres humanos nascem livres e iguais em dignidade e em direitos. Dotados de razão e de consciência, devem agir uns para com os outros em espírito de fraternidade.
Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos y, dotados como están de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros.
Tolos seres humanos nacen llibres y iguales en dignidá y drechos y, pola mor de la razón y la conciencia de so, han comportase hermaniblemente los unos colos otros.
Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.

Hangminta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galiciai zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolamerikaiak a bizalmas nyelvben gallegónak neveznek minden európai „spanyolt”, akik számukra furcsa vagy érthetetlen „spanyol nyelvjárásban” (főleg katalán nyelven, galiciaiul, vagy andalúz nyelvjárásban) beszélnek.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
galiciai nyelvű változatát!