Lengyel nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel
język polski [jɛ̃zɨk pɔlski]
Beszélik Lengyelország; kevesen: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Írország, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Litvánia, Ukrajna, Oroszország, Magyarország, stb.
Terület Egész Lengyelországban, ill. szórványosan a többi felsorolt államban
Beszélők száma 50 000 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     nyugati csoport
      lechita nyelvek
       Lengyel nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Lengyelország, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1 pl
ISO 639-2 pol

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Beszélőinek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvet 50 millió ember beszéli. Ebből 38 millió él Lengyelországban. Az Egyesült Államokban egyes becslések szerint majdnem 10 millióan beszélik - főként Chicagoban, Detroitban és New Yorkban élnek (Chicagóban 1,5 millió lengyel él, ami Chicagót a 2. legnagyobb „lengyel” várossá teszi, Varsó után). De számuk jelentős Kanadában (Toronto) és Ausztráliában (Sydney, Melbourne) is. 800 ezer a lengyelek száma Franciaországban (Párizs), félmillió Fehéroroszországban (Hrodnai terület), 300 ezer Ukrajnában (Lviv), 250 ezer Litvániában (Vilna) és 100 ezer Oroszországban (Moszkva, Szentpétervár, Kalinyingrádi terület, Karjalai Köztársaság). Lengyel ajkú kisebbség él Magyarországon is (Budapest, Tatabánya, Komárom).

A nyelv helye a szláv csoportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel szláv, közelebbről nyugati szláv nyelv, amely a szlovák, cseh, morva és szorb nyelvvel rokon. A legközelebbi rokona a kasub nyelv. Távolabbi rokonai az ukrán, orosz, fehérorosz, valamint a szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói, macedón és a bolgár. A lengyel a 3. leggyakrabban használt szláv nyelv az orosz és az ukrán után.

Betűkészlete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel ábécé (a szürkével jelölt betűk csak idegen szavakban fordulnak elő).

A lengyel nyelvet latin betűkkel írják, kiegészítve 9 speciális karakterrel, és néhány betűpárral.

A lengyel ábécé:

a ą b c ć d e ę f g h i j k l ł m n ń o ó p r s ś t u w y z ź ż

Betűpárok:

ch cz rz sz dz dź dż

Más szláv nyelvekben a betűpárok helyett más ékezetes betűket használnak (czč, szš, đ).

Diakritikus jelek:

  • éles (akut, akcent ostry) - pl. ń, ó,
  • felső pont (kropka) - ż,
  • ogonek (˛) - ą, ę; szó szerint lengyelül ezt jelenti, hogy “kis farok”, a magyar nyelvben jobb faroknak nevezzük, de a lengyel neve egyre népszerűbb a világi nyelvészek között (ennek a jelnek neve ugyanaz pl. angolul, németül, franciául, olaszul),
  • ferde áthúzás (przekreślenie) – ł

A szláv nyelvek közül, csak a lengyelben és a szorbban használnak w betűt a [v] hang jelölésére.

Kiejtés és helyesírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben 8 magánhangzó van, ebből 2 orrhang (ą, ę). A lengyel az egyetlen szláv nyelv, amely megőrizte az ószláv orrhangokat.[1]

a – magyar á, röviden ejtve (mint az angol cut, mud szavakban) [a]

ą – nazális o [ɔ̃]. A kiejtését gyakran összehasonlítják a francia nazális o-val (mint a mon szóban), de az orron keresztül kiengedve a levegőt, még a szájat egy kicsit keskenyíteni kell (ami nincs a francia kiejtésben) – emiatt az ą kiejtése a portugál são szó kiejtéséhez hasonló. Ha az ą egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, o-nak ejtjük és a megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, t előtt – mint [on], ć, dź előtt – mint [oɲ], azaz mint lágy n; b, p előtt – mint [om], k, g előtt – mint [oŋ], azaz mint a hang szóban).

e – magyar e-nek ejtendő [ɛ]

ę – nazális e [ɛ̃]. A kiejtési szabálya ugyanaz, mint az ą esetén (szintén a száj kis keskenyítésével). Ha az ę egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, kiejtjük mint e és megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, dź, t előtt – mint [en], ć, dź előtt – mint [eɲ], b, p előtt – mint [em], k, g előtt – mint [eŋ]). A lengyelek többsége a szó végén álló ę-t e-nek ejti.

i – magyar i-nek ejtendő, lágyítja a megelőző mássalhangzót [i]

o - magyar a-nak ejtendő [ɔ]

ó, u – rövid u-nak ejtendő [u]. A különbség csak történelmi: a régi lengyelben léteztek hosszú és rövid magánhangzók és az ó a hosszú o-tól származik. Gyakran ó és o változnak egymássá a ragozás közben vagy rokonszavakban (pl. wórworek /nagy zsák ⇒ zsák/, drogadróg /út ⇒ utak Gen./), gyakran a megfelelő szavakban más szláv nyelvekből a lengyel ó helyett o vagy e is áll (góra ⇒ orosz гора, cseh hora /hegy/, który ⇒ orosz который, cseh kte /melyik/)

y – zárt i-nek ejtendő (mint az orosz ы), nem lágyítja az előző mássalhangzót [ɨ]

Hasonlóan, mint a magyar nyelvben, a diftongusban álló magánhangzókat és megkettőzött magánhangzókat külön ejtjük ki (zoo, teatr, Haiti).

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, z betűk mint a magyar nyelvben ejtendő.

ć – lágy cs-nek ejtendő, nagyon hasonlít a magyar ty-hez [ʨ] – de ty-t a nyelv csúcsa, a kemény szájpadlás és a fogak részvételével ejtjük ki, ć-t pedig a nyelv közepe és a lágy szájpadlás részvételével (emiatt ez az orosz ч-hez hasonló), de a szerbhorvát ć ejtéséhez is nagyon közel áll, majdnem azonos vele.

dz – a magyar dz-hez az edző szóban hasonló, de egy kicsit „közösebben” ejtendő (mint a japán kamikaze vagy olasz zero)

– lágy dzs-nek ejtendő [ʥ]

– magyar dzs [ʤ]. A hasonló drz csoportot nem ejtjük ki együtt (mint [ʤ]), hanem külön ([d-ʒ])

h, ch – keményebb h-nak ejtendő (mint a technika h-ja) [x]. A különbség csak történelmi – a régi lengyelben h zöngés volt ([ɣ] - mint az orosz бог szóban), ch pedig zöngétlen; ma néhány tájszólásban ez a különbség folyton hallható.

ł – rövid u-nak ejtendő (mint az angol w) [w]; némely tájszólásban és öreg emberek között az orosz л-nak ejtendő ([ɫ] – a lengyelek „színpadi ł”-nek nevezik): a nyelv csúcsa a fogakat érinti, nem pedig a kemény szájpadlást, mint az l kiejtése közben

ń – magyar ny-nek ejtendő [ɲ]

s – magyar sz [s]

ś – lágy s-nek ejtendő [ɕ] (hasonló a német ch-hez, amint az Ich szóban, de egy kicsit keményebb)

ź – lágy zs-nek ejtendő [ʑ] (mint az uruguayi spanyol -ll- kiejtése)

rz, ż – magyar zs-nek ejtendő [ʒ]. A különbség csak történelmi: rz a régi lágy r-től származik – a mai lengyelben a ri hang csak az idegen származású szavakban létezik. Gyakran a lengyel rz-nek az orosz felel meg (pl. rzeka – река /folyó/, rząd – ряд /sor/). Van mégis néhány szó, amelyben rz-t így kiejtjük, mint r-z – pl. zmarznąć ([zmar-znɔ̃t͡ɕ] /megfagy/), obmierzły ([ɔbmʲɛr-zwɨ] /undorító/)

cz – magyar cs-nek ejtendő [ʧ] (de egy kicsit keményebb, hasonlít szerbhorvát č keménységéhez)

sz – magyar s-nek ejtendő [ʃ]

w – magyar v-nek ejtendő [v]

Amennyiben bizonytalan a lágy/kemény hangzók kiejtésében, normál hangzó ejtése is elfogadott. A lágy mássalhangzók vagy az ekéssel jelölve (ha másik mássalhangzó követi vagy a szó végén áll), vagy i-vel követve (különösen, ha egy magánhangzó követi).

A megkettőzött mássalhangzókat külön ejtjük ki (pl. panna – [pan-na] /leány/, Wioletta [Violet-ta]).

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában, a lengyel nyelvben a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik. Sok idegen származású szóban a hangsúly hátulról a harmadik szótagra esik (pl. uniwersytet /egyetem/). De ha a ragozás miatt egy új szótag jelenik meg ilyen a szó végén, a hangsúly megint az utolsó előtti szótagra kerül át (uniwersytetu /egyetemé/, uniwersytetowi /egyetemnek/).

A következő esetekben a hangsúly szintén nem az utolsó előtti szótagra esik:

  • hátulról a harmadikra – a 1. és 2. személy többes számú igékben (pl. zrobiliśmy /csináltunk/),
  • hátulról a harmadikra – a feltételes módú igékben 1. és 2. személy többes számú igéken kivül (zrobiłbym /csinálnék/)
  • hátulról a negyedikre – a többes szám feltételes mód 1. és 2. személyű igékben (zrobilibyśmy /csinálnánk/)

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Z. Klemensiewicz szerint, a lengyel nyelv történetében a következő időszakokat különböztetjük meg:[2]

Ólengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégibb ismert lengyel szavak – kb. 400 személy- és helynév, latin ábécével megírt Gnieznói Bullá-ban 1136. évből. Az első egész lengyel mondatot pedig a henrykówi kolostor (Wrocław közelében) könyvében írták meg. Ez így szólt: „Daj, ać ja pobruszę, a ty poczywaj“, azaz „Engedd, hogy most én daráljam, és pihenj” (a mai lengyel nyelvben ez így szólt volna, hogy „Pozwól mnie teraz mielić i odpocznij”).

A két legrégibb lengyel irodalmi alkotás a 13. és 14 század fordulójáról származik. A Bogurodzica című dal („Isten anyja”) az első lengyel himnusz, melyet a Grünwaldi csata előtt énekeltek a lovasok. A Kazania świętokrzyskie („Szentkereszti prédikációk”) pedig prédikációk gyűjteménye a Świętokrzyskie-hegységben álló kolostorban, Kielce közelében.[3]. Később főként latin szövegeket fordítottak le lengyelre (pl. Psałterz Floriański 14. század végétől – pszalmok gyűjteménye lengyelül, németül és latinul).

Az ólengyel időszakban főleg lelkészek gondolkodnak a lengyel irodalom fejlődéséről. Addig a cseh és a német nyelvek befolyásolták legerősebben a lengyel nyelvet (13. és 14. század – a Přemysl-ház hatalmának az ideje, 15. század – a cseh nyelv fejlődésének időszaka, a huszitizmus uralkodásával összekapcsolva). A cseh nyelven keresztül sok latin szó jött be a lengyel nyelvbe.

Középlengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középlengyel kor az első lengyelül nyomtatott könyvvel (1508[4]) kezdődik. A lengyel nyelv a nagy-lengyelországi dialektus hatása alatt alakult. A lengyel Reneszánsz legnagyobb írói - Mikołaj Rej és Jan Kochanowski. Rejt a „lengyel irodalom apjának” tartják – ő a következő mondat szerzője: A niechaj narodowie wżdy postronni znają, iż Polacy nie gęsi, iż swój język mają („Hadd tudja meg minden idegen nép, hogy a lengyelek nem libás, hogy saját nyelvük vagyon” – „libás nyelvnek” a latint nevezték, mert az egyszerű embereknek hasonlóan szólt a libák gágogásához).[5]

A 16. században – a lengyel állam legnagyobb hatalmának, és a lengyel nyelv felvirágzásának az ideje is – ez a nyelv vált a legfontosabbá Közép-Európában. A nyelv fejlődéséről most nem lelkészek, hanem nemesség és polgárság gondolkodik, azért egyre nagyobb a szerepe a világi irodalomnak. Ebben az időben a lengyel nyelv szavakat vesz át az olaszoktól (főleg Bona királyné révén), görögöktől, magyaroktól (Báthory István uralkodása) és törököktől (magyar közvetítéssel). Egyidejűleg, a lengyel nyelv erős befolyása alatt, a fehérorosz és ukrán nyelvek alakulnak. A lengyel nyelv pedig udvari nyelvvé lett Oroszországban – ez a 18. század elejéig így van.

A 17. század a lengyel állam bukásának kezdete, és egyidejűleg a nemesség hatalmának ideje, mely – a folyamatos védelmi háborúk miatt – megerősíti a „nemzet- és vallás vedő” szerepét (annak ellenére, hogy ezeket a háborúkat gyakran elvesztették). A nemesség révén a használt lengyel nyelv egyre előkelőbbé válik, egyre népszerűbb az idegen szavak, akár egész idegen nyelvű mondatok beiktatása: kezdetben latinul, azután (a század felétől) franciául. Miközben az orosz cári udvar lengyelül beszél, a lengyel udvar franciául, de a 1699.-ben a lengyel nyelv a Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelvévé lett (az oroszt felváltva).

Újlengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újlengyel kor kezdete ez az oktatási reform, 18. század felében Stanisław Konarski pap altál lefolytatva. Az a reform ezt tette fel, hogy az iskolákban a lengyel nyelvet tanítsák és a latin nyelvet meg a retorikát háttérbe távolítsák el. A felosztások ideje (1772-95), paradox módon, jól befolyásolta a lengyel nyelv fejlődését. A belföldi és a világpolitikai események (amerikai és francia forradalom, Felvilágosodás) elősegítették a politikai (az első lengyel hírlapok), valamint a szép és enciklopédikus irodalom fejlődését. Ezekben az években alkotott a -reneszánsz szerzőket leszámítva- legnagyobb lengyel író – Ignacy Krasicki, akit „a lengyel költők hercegének” neveztek. Már a felosztások után megalakult az első lengyel nyelv szótára (1804 – 15), amelynek a szerzője egy meghonosított svéd volt - Samuel Bogumił Linde.

Az elnemzetietlenítés politikája, amelyet a hódítók folytattak, megfékezte a nyelv fejlődését. Abban az időben sok szó a német nyelvtől jött be, főként a poroszok (Nagy Lengyelország, Pomerania, Szilézia) és az osztrákok (Kis Lengyelország) által meghódított területen. Ma ez is látható a tájszólási szókincsban – sok szó a sziléziai és nagy-lengyelországi tájszólásokban nagy hasonlatosságot mutat az egyenértékűihez a német irodalmi (standard) nyelvben (a tipikus pelda – sziléziái és nagy-lengyelországi bana = vasút, ném. Bahn, lengy. kolej; illetve nagy-lengyelországi zrobić łóżko = ágyat vet, ném. Bett machen, lengy. pościelić łóżko). A német nyelv befolyása erősebb volt mint az oroszé, mert a németek (főleg a Porosz Királyságból) probálták meghódítani a lengyel területet nemcsak kulturális, de gazdasági tekintetben is – az ipari forradalom vívmányait sokkal ügyesebben sajátították el mint az oroszok és korábban elkezdtek számos gyárat és üzemet építeni az általuk meghódított területen. A műszaki szavak többségét a lengyel nyelvben máig a német jövevényszavak képezik – azokkal csak az angol származású szavak összehasonlítható a mennyiség tekintetében, de ezek csak 20. század 2. felében jöttek az elektronika és informatika fejlődésével. Az orosz megszállásban a gazdasági fejlődés lassabb volt, ezenkívül a gyárak úgyis a német és lengyel kezekben maradtak. A cári tisztviszelők mindenekelőtt a maga russzifikáción összpontosították és mivel ez majdnem a kezdettől (azaz az 1820-as évektől) elég brutális volt, nagy ellenállást okozott. Pedig a német megszállásban, a germánizáció legnagyobb megfeszítése a Német Császárság idejére esett (1870-től – Otto von Bismarck kancellár kormányzása, Kulturkampf). Az ellenállás leghíresebb jelensége a germánizáció ellen volt a gyerekek sztrájkja a Wrześniai iskolában (Poznańtól keletre) 1901-ben, amikor a német tanárok rákenyszerítették a gyerekeket, hogy a vallástani órán németül válaszoljanak – ennek ellenére, hogy a szervek letartoztatták a gyerekek szüleiket, a Września peldáját többi iskola is követte. Az osztrákokkal meghódított területén viszont, a germánizáció (még sem nagyon intenziv) befejezett a 19. század felében, amikor a liberális Ferenc József császárrá lett.

Az eredményesség hiánya a lengyel nyelv megsemmisítésében az I. világháború közben volt látható. Folyton erős a lengyelek nemzeti öntudata odavezette a függetlenség visszaszerzéséhez, ennek ellenére, hogy a lengyeleknek három megszállók ellen hárcolniuk kellett. Ilyen erős öntudat hiánya a népesség között volt az egyik ok, amely megakadályozta a tartós ukrán és fehérorosz állam megalakulását, bár azok a nemzetek csak egy megszálló ellen harcoltak.

A mai lengyel nyelvet viszont – ahogy sok nyelv világon is – leginkább az angol nyelv befolyásolja.

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben a következő szófajokat különböztetjük meg:

A lengyel nyelvben nincs névelő. Egyetlen szláv nyelvben sincs, bár a macedón és bolgár nyelvek használnak ún. hátravetett névelőket, vagyis olyan toldalékokat, amelyek a határozott névelő funkcióját töltik be. (Ez balkáni areális sajátosság, megvan pl. a románban és az albánban is; valószínűleg az albán nyelvből terjedt el.)

Főnév és melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben létezik az egyes (liczba pojedyncza) és többes szám (liczba mnoga). A középkorban a kettős szám is létezett.

Némely főnevek csak egyes számúak - pl. a tantárgyak nevei (matematyka /matematika/, historia /történelem/), érzések (zazdrość /irigység/), gyűjtő főnevek (odzież /ruházat/), igei főnevek (leżenie /fekvés/), absztrakt kifejezések (uroda /szépség/).

Némely főnevek csak többes számúak - pl. dżinsy (farmernadrág), nożyce (olló), sanie (szán), drzwi (ajtó); Sudety (Szudéták), Węgry (Magyarország).

Némely főnevek ragozódnak számban, de esetben nem (latin származásúak vagy a latinon keresztül görög nyelvből jöttek, pl. gimnazjum, muzeum, liceum, technikum, centrum).

Eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel főnevek, melléknevek, számnevek és névmások 7 esetben (przypadek) ragozódnak (lejjebb – a hagyományos sorrend lengyel nyelvtankönyvekből):

Alanyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alanyeset a kto? (ki?) és co? (mi?) kérdésekre válaszol. Funkciója a magyar alanyesetéhez hasonló, de nem minden szó, amely a magyarban alanyesetben van, marad lengyelül is alanyesetben (lásd: eszközhatározó eset és birtokos eset).

Birtokos eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol a kogo? czego? meg czyj/-a/-e? kérdésekre (czyj/-a/-e? = mié? kié?). A magyarban nincs. A vonzattal meghatarozott helyzeteken kívül, főként a következő helyzetekben használjuk:

  • A birtoklás meghatározása – „birtokos” tárgy a birtokos esetben, „birtokolt” tárgy pedig – az alanyesetben vagy vonzással meghatározott esetben van. A magyar nyelvben birtokos ragok megfelelnek ennek; ilyenek ragok a lengyel nyelvben – ahogy több szláv nyelvben - nincsenek. Pl. książka chłopca – fiú könyve (chłopiec birtokos esetben van); żona mojego brata – a bátyám felesége (a birtokos esetben vannak a brat főnév meg a mój birtokos névmás); okna czerwonego budynku – a piros épülét ablakai (a birtokos esetben vannak a budynek főnév és a czerwony melléknév).
  • A bejelentés, hogy valami/valaki nincs valahol, illetve a tagadása ilyen igenlő mondatnak, amelynek a tárgya tárgyesetben ki van fejezve. A magyar nyelvben az első helyzetben alanyeset marad, a másodikban pedig – tárgyeset. Pl.:
  1. W pokoju jest szafaW pokoju nie ma szafy (A szobában egy szekrény van ⇒ A szobában nincs szekrény)
  2. Kupiłem samochódNie kupiłem samochodu (Vettem a kocsít ⇒ Nem vettem kocsít) – az igenlő mondatban samochód (kocsi) tárgyesetben van (amely ugyanolyan szól, mint alanyeset), tehát a tagadó mondatban birtokos esetben lesz.

De: Mieszkam w WarszawieNie mieszkam w Warszawie / Mieszkam nie w Warszawie, lecz w Poznaniu (Varsóban élek ⇒ Nem élek Varsóban / Élek nem Varsóban, hanem Poznańban) – az igenlő mondatban Warszawa (Varsó) helyhatározó esetben van és így marad a tagadó mondatban.

  • Valami össesszég része meghatározása. Pl. a mondat: Poproszę chleb (Kenyért kérek) ezt jelenti, hogy Az egész cipót kérek, viszont Poproszę chleba – csak néhány szeletet. A finn nyelvben partitivus játszik hasonló szerepet.
  • Ha egy főnev az „5” vagy nagyobb számnévvel van párosulva (szintén a határozatlanok, ahogy wiele, kilka /sok, néhány/) és a számnév alanyesetben van, a főnév birtokos esetben lesz. Ha pedig a számnév más esetben van, a főnév ugyanolyan esetben is lesz. Pl.: Na przystanku stoi pięć osób (A megállón őt ember áll; pięć – A., osób – B.). De: Wsiadłem do autobusu z pięcioma osobami (Felszálltam a búszra őt emberrel; mindkét szó eszkőzhatározó esetben). (Lásd eszközhatározó eset)
Részes eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol a komu? czemu? (kinek? minek?) kérdésre és részeshatározót jelent. A magyar nyelvben általában a -nak/-nek toldaléknak felel meg – a birtokos szerkezeten kívül, amely birtokos esetet követel.

Tárgyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol a kogo? co? (kit? mit?) kérdésre. Általában közvetlen tárgyat jelent és a magyar tárgyesetnek felel meg (a -t ragnak). Az élettelen egyes szám hímnemű főneveknek és személytelen többes szám hímnemű főneveknek az alanyesete és tárgyesete azonos alakú, ami azt okozza, hogy a Samochód wyprzedził motocykl vagy Psy gonią koty mondatok nem egyértelműek (a kocsi megelőzte a motorbiciklít, vagy a motorbicikli – a kocsít? A kutyák kergetik a macskákat, vagy a macskák – a kutyákat?). Ilyenkor jobb a szenvedő alakot használni. Néha használják azt a szabályt, hogy két főnév közül a mondatban az első – alany, a második – tárgy.

Eszközhatározó eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol a kim? czym? (kivel? mivel?) kérdésre és a magyar nyelvben általában a -val/-vel ragnak felel meg. Akkor használjuk, ha a következőket akarjuk kifejezni:

  • milyen „eszközt” használ fel az alany (latin instrumentalis: Jadę samochodem. - Kocsival megyek. Piszemy tylko czarnym długopisem. - Csak fekete tollal írunk),
  • kinek / minek a „társaságában” hajtja végre az alany a mondatban leírt cselekvést (latin comitativus) – hozzáadva a z/ze elöljárószót (Idę z kolegą. - A barátommal megyek. Wyjąłem portfel z pieniędzmi. – Kivettem a tárcát a pénzzel.)
  • azt a tulajdonságot, amely jellemzi a tárgyat (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem - négy kerekű autó, fehér nyélű villa, meredek tetejű ház). Itt a helyhatározó eset az o elöljárószóval is használható (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu) – ennek a szerkezetnek a magyar -ú/-ű rag feleli meg.

Néha az eszközhatározó eset közvetlen tárgyat jelent (np. rządzić krajem, zajmować się polityką – országot kormányoz, politikával foglalkozik).

A lengyel nyelvben akkor is használjuk az eszközhatározó esetet, ha főnevet kapcsolunk össze a być (van) vagy zostać (lett) igékkel. A magyar nyelvben ez ennek a helyzetnek felel meg, amikor 3. személyben a van ige eltűnik (Owca jest zwierzęcie hodowlanym – A juh tenyészállat. Skończyli politechnikę i zostali inżynierami – Elvégezték műegyetemet és mérnökök lettek. Jesteś jej bratem? – Te ő bátyja/öcse vagy? Jak dorośniecie, zostaniecie strażakami. – Amikor felnőttök, tűzoltók lesztek).[6] De ha 3. személy egyes vagy többes számú być ige előtt a to (ez/az) névmás áll, a főnév alanyesetben marad: Owca to zwierzę hodowlane.

Helyhatározó eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol az o kim? o czym? (kiről? miről?) vagy w / na kim? w / na czym? (kiben/kin? miben/min?) kérdésre. Mindig előljárószavakkal párosul. Akkor használjuk, amikor:

  • beszélünk valakiről / valamiről (Myślę o tobie. To jest piosenka o miłości. – Gondolok rád /szó szerint – rólad/. Ez a dal szerelemről van) – a magyar nyelvben a -ról/-ről rag felel meg ennek;
  • meghatározzuk a helyet, amelyen van a meghatározott tárgy – de csak a w, na, przy előljárószavakkal párosítva; a magyar megfelelő toldalékok -ban/-ben, -n, -nál/-nél. A w, na előljárószavak követelik a helyhatározó esetet csak a statikus helyzetben (jest w szafie, na stole /van a szekrényben, az asztalon/; de wbij gwóźdź w szafę, połóż ołówek na stół /verd a szöget a szekrénybe, tedd a ceruzát az asztalra/ – a tárgyak tárgyesetben vannak); viszont a przy előljárószó – mind statikus és dinamikus helyzetben (jest przy książce – połóż to przy książce = a könyvnél / könyv mellett van – a könyv mellé tedd).
  • meghatározzuk egy tárgy tulajdonságát – hozzáadjuk az o előljárószót (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu - négy kerekű autó, fehér nyélű villa, meredek tetejű ház). Ennek a ragnak a magyar -ú/-ű rag felel meg. Itt szintén az eszközhatározó szót használhatjuk a z előljárószóval (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem).
Megszólító eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem válaszol semmilyen kérdésre. Nem létezik minden szláv nyelvben (pl. az oroszban nincs). Akkor használjuk, amikor hívunk valamit / valakit vagy valakihez/valamihez fordulunk. Pl. Panie profesorze (Professzor úr) – O Boże! (Istenem!) – Litwo, ojczyzno moja (Litvánia, a szülőhazám! (Mickiewicz); a levelben Szanowny Panie Dyrektorze (Tisztelt Igazgató úr), Droga Haniu (Kedves Hania). A megszólító esetet használjuk is a valaki megsértése érdekében, pl: Ty durniu! (Te bolond!) – Jak jeździsz, baranie?! (Hogyan vezetsz, te hülye?!) – Rusz się, człowieku! (Mozogj, ember!).

A kötetlen, fesztelen helyzetekben a megszólító esetet egyre gyakrabban az alanyeset helyettesíti: a lengyelek (különösen fiatalok) azt mondják inkább, hogy Marek, chodź do nas! /Marek, gyere hozzánk!/, mint Marku, chodź do nas).

Nem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév általában három nemben (rodzaj) lehet: hím-, nő- és semleges nemben (rodzaj męski, żeński i nijaki). Ráadásul, egyes szám hímnemű főnevek ragozása attól függ, hogy a főnév élő-e (embert vagy állatot határoz meg) vagy élettelen (nővényt vagy tárgyat határoz meg); többes szám hímnemű főnevek ragozása pedig attól, hogy embert határoz-e vagy nem embert. Ez az utolsó helyzet az igékre is vonatkozik, azért a lengyel nyelvben többes számban inkább a hímnemű személyi alakot (rodzaj męskoosobowy) és általános alakot (rodzaj niemęskoosobowy) különböztetjük meg, nem a hím-, nő- és semleges nemet. A leírt tenyek vonatkozzák a különbségekre tárgyesetben – azokat lásd lejjebb.

A főnevet meghatározott szófajok hozzáillesztik a ragot a főnév neméhez – azért nem szabad mondani, hogy a főnév ragozódik valami hímben, hanem hogy van valami hímben (pl. pies – kutya - csak és kizárólag hímnemű, többes számban pedig – általános alakú); viszont pl. melléknévről mondhatjuk, hogy ragozódik nemekben: pies - duży (nagy), krowa (tehén) - duża.

A nőnemű főnevek rendszerint -a-val (matka, teczka, wiśnia, krowa – anyu, táska, meggy, tehén), -i-vel (gospodyni - háziasszony) vagy -ść-csel (miłość, zazdrość, nienawiść, treść, część, kość – szerelem, irigység, utálat, tartalom, rész, csont) vegződnek, a semleges nemű főnevek pedig – -o-val (dziecko, żądło, pióro, płuco, drzewo – gyerek, fullánk, toll, tüdő, fa), -e/-ę-vel (cielę, źrebię, życie, zdanie, serce, pole – borjú, csikó, élet, mondat, szív, (szántó)föld), -um-mal (idegen származásúak – centrum, liceum, muzeum) vegződnek.

A mássalhangzóval vegződő főnevek (-ść-en kívül) általában hímneműek. Van pedig sok hímnemű főnév, amely -a-val (poeta, artysta, sędzia, satelita - költő, művesz, bíró, (mellék)bolygó – és ráadásul némelyek ragozódnak mint nőnemű főnevek), -vel (książę – fejedelem, herceg), -o-val (általában becézések - dziadzio, Jasio – nagypapa, Jancsi), vagy még -ść-csel (teść, gość, liść – após, vendég, falevel) is vegződik. Sok nőnemű főnév viszont más mássalhangzóval vegződik mint -ść – rendszerint egyszótagúak (krew, mysz, toń, szadź, brew, skroń – vér, egér, örvény /mélység/, zúzmara, szemöldök, halánték).

A főnév ragozása peldai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve. Az alábbi táblák nem mutatnak minden ragozási mintát – összesen majdnem 150 van.[7]

A ragozás peldai:[8][9]

  • Hímnem
eset úr író ötvös hős (városi) polgár Ferike rák (állat) kígyó level vessző asztal oszlop
egyes szám
A pan pisarz złotnik bohater mieszczanin Franio rak wąż liść przecinek stół słup
B pana pisarza złotnika bohatera mieszczanina Frania raka węża liścia przecinka stołu słupa
R panu pisarzowi złotnikowi bohaterowi mieszczaninowi Franiowi rakowi wężowi liściowi przecinkowi stołowi słupowi
T pana pisarza złotnika bohatera mieszczanina Frania raka węża liść przecinek stół słup
E panem pisarzem złotnikiem bohaterem mieszczaninem Franiem rakiem wężem liściem przecinkiem stołem słupem
H panu pisarzu złotniku bohaterze mieszczaninie Franiu raku wężu liściu przecinku stole słupie
M panie pisarzu złotniku bohaterze mieszczaninie Franiu raku wężu liściu przecinku stole słupie
többes szám
A panowie pisarze złotnicy bohaterzy mieszczanie Franiowie raki węże liście przecinki stoły słupy
B panów pisarzy złotników bohaterów mieszczan Franiów raków węży liści przecinków stołów słupów
R panom pisarzom złotnikom bohaterom mieszczanom Franiom rakom wężom liściom przecinkom stołom słupom
T panów pisarzy złotników bohaterów mieszczan Franiów raków węży liście przecinki stoły słupy
E panami pisarzami złotnikami bohaterami mieszczanami Franiami rakami wężami liściami przecinkami stołami słupami
H panach pisarzach złotnikach bohaterach mieszczanach Franiach rakach wężach liściach przecinkach stołach słupach
M panowie pisarze złotnicy bohaterzy mieszczanie Franiowie raki węże liście przecinki stoły słupy
  • Nőnem


eset vasárnap rózsa víz anya akadémia éjszaka háziasszony csont egér
egyes szám
A niedziela róża woda matka akademia noc gospodyni kobieta kość mysz
B niedzieli róży wody matki akademii nocy gospodyni kobiety kości myszy
R niedzieli róży wodzie matce akademii nocy gospodyni kobiecie kości myszy
T niedzielę różę wodę matkę akademię noc gospodynię kobietę kość mysz
E niedzielą różą wodą matką akademią nocą gospodynią kobietą kością myszą
H niedzieli róży wodzie matce akademii nocy gospodyni kobiecie kości myszy
M niedzielo różo wodo matko akademio nocy gospodyni kobieto kośći myszy
többes szám
A niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
B niedziel róż wód matek akademii nocy gospodyń kobiet kości myszy
R niedzielom różom wodom matkom akademiom nocom gospodyniom kobietom kościom myszom
T niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
E niedzielami różami wodami matkami akademiami nocami gospodyniami kobietami kościami myszami
H niedzielach różach wodach matkach akademiach nocach gospodyniach kobietach kościach myszach
M niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
  • Semleges nem
eset nap (csillag) tüdő madárfióka feladat múzeum
egyes szám
A słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
B słońca płuca jeziora pisklęcia zadania muzeum
R słońcu płucu jezioru pisklęciu zadaniu muzeum
T słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
E słońcem płucem jeziorem pisklęciem zadaniem muzeum
H słońcu płucu jeziorze pisklęciu zadaniu muzeum
M słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
többes szám
A słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea
B słońc płuc jezior piskląt zadań muzeów
R słońcom płucom jeziorom pisklętom zadaniom muzeom
T słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea
E słońcami płucami jeziorami pisklętami zadaniami muzeami
H słońcach płucach jeziorach pisklętach zadaniach muzeach
M słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea

A látható különbségek a tövekben:

  • a régi időmértékből következnek: ąę (ręka – rąk /kéz/, wąż – węże), oó (woda – wód, stół – stołu),
  • az utolsó mássalhangzó történelmi lágyságból következnek: rrz (bohater – bohaterze), łl (stół – stole), kc (złotnik – złotnicy),
  • ebben állnak, hogy a magánhangzók kiesetnek vagy feltűnnek (przecinek – przecinka, matka – matek).
  • az -in-nel vegződő hímnemű főnevek elveszítik ezt a részt többes számban.

A lengyel nyelvben majdnem minden szótő mássalhangzóval vegződik. A kivételek - a cielę, pisklę, ramię (borjú, madárfióka, váll) tipusú szavak. Itt a tő – az egész szó; a ragozásban megkapja az utólagos lágy [ʨ] vagy [ɲ] mássalhangzót (írásban: ci, ni) egyes számban, illetve t, n (a magánhangzók cserelésével ęą / o) többes számban.

Az a-val vegződő hímnemű főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilyenek a főnevek (pl. kierowca – vezető) egyes számban így ragozódnak mint nőneműek, többes számban pedig – mint hímneműek. Pl. kierowca és dowódca (parancsnok) egyes számban így ragozódik mint róża (lásd a táblát), viszont többes számban – mint złotnik. Włóczęga (csavargó) egyes számban így ragozódik mint matka,[10] pedig többes számban – mint rak. Atleta és poeta (költő) egyes számban ragozódnak mint kobieta, többes számban – mint złotnik.[11] Wojewoda ragozódik egyes számban mint woda, viszont többes számban – mint pan.

A legérdekesebb pelda - mężczyzna (férfi). Ennek ellenére, hogy nincs „férfiasabb” főnév, ez majdnem pontosan így ragozódik mint kobieta (nő), ezzel a különbséggel, hogy a megszólító esetben elveszi az -i ragot (ami a tő lágyságával kapcsolva), a többes számú tárgyeset ragja pedig ugyanaz mint a birtokos eseté (ami a szabály a hímnemű személyi – męskoosobowe - főneveknek).

A ręka, oko, ucho főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ręka, oko, ucho (kéz, szem, fül) szavak ragozása megőrizte a régi kettős szám maradványait:

eset A B R T E H M
kéz ESz. ręka ręki ręce rękę ręką ręce ręko
TSz. ręce rąk rękom ręce rękoma / rękami rękach ręce / ręku
szem ESz. oko oka oku oko okiem oku oko
TSz. oczy oczu oczom oczy oczyma / oczami oczach oczy
fül ESz. ucho ucha uchu ucho uchem uchu ucho
TSz. uszy uszu uszom uszy uszyma / uszami uszach uszy

A ragozási minták szerint a ręka szó alanyesetének ręki szólnia kellene (mint łąki - mezők), nem pedig ręce. Hasonlóan, oczy helyett oka kellene lennie (mint pudełka - dobozok), viszont uszy helyett – ucha (mint echa - visszhangok). De ha beszélünk a korsó füléről vagy a haló szeméről – a ragozás már a mintával egyező (oka, ucha – ok, uch – okom, uchom – oka, ucha - okami, uchami – (o) okach, (o) uchach).

A rok, człowiek főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rok (év) szó egyes számban így ragozódik: A: rok – B. roku – R. rokowi – T. rok – E. rokiem – H. roku – M. roku. De ennek a szónak nincs többes száma – ennek a szerepét a lato szó játszik, amely egyes számban ezt jelenti, hogy nyár és így ragozódik mint płuco (lásd a táblát).

Hasonló helyzet van az orosz nyelvben: год – 2, 3, 4 года – 5, 6... лет – de ha nincs számnév, akkor ezt mondjuk, hogy годы, nem лета, lengyelül viszont soha nem mondjuk, hogy roki.

A człowiek (ember) szó egyes számban így ragozódik, mint pisarz (lásd a táblát). Itt szintén nincs többes száma – ennek a szerepét a ludzie szó játszik, amelynek viszont nincs egyes száma, és így ragozódik: A. ludzie – B. ludzi – R. ludziach – T. ludzi – E. ludźmi – H. ludziach – M. ludzie.

Hasonló helyzet a többi szláv nyelvben: bolgár човек – хора (души), cséh člověk – lidé, orosz человек – люди, szerb човек – људи (lásd szuppletivizmus)

A melléknévi ragozású főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak ilyen főnevek, amelyek kinéznek és ragozódnak mint melléknevek, azért A melléknevek ragozása peldai című alfejezetben levő tábla szerint ragozandóak. Pl. leśniczy (erdész) ragozódik mint czarny, królowa (királyné) – mint czarna, podskarbi[12] – mint wysoki; czesne, wpisowe (tandíj, beíratkozási díj) – mint czarne (semleges nem, de csak egyes számban: ezeknek a szavaknak nincs többes számuk). Pedig a sędzia, hrabia (bíró, gróf) főnevek többes számban így ragozódnak mint wojewoda, de egyes számban – részben mint wojewoda, részben viszont mint a wysoki melléknév (A. sędzia – B. sędziego – R. sędziemu – T. sędziego – E. sędzim – H. sędzim – M. sędzio).

A melléknévek ragozása peldai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknév ragozódik esetekben meg nemekben. Az egyes számban megkülönbőztetjük: hím-, nő- és semleges nemeket, a többes számban pedig – a hímnemű személyi alakú mellékneveket (lengyelül: rodzaj męskoosobowy, csak hímnemű személyekre vonatkozik) és általános alakú mellékneveket (lengyelül: rodzaj niemęskoosobowy, többi melléknévre vonatkozik).

Általában érvényes a szabály, hogy a nők csoportját leírő többes számú melléknév ragozódik az általános alakú melléknevek ragozási mintája szerint; de ha a csoportban legalább egy férfi van, ez a melléknév a hímnemű személyi alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik (pl. wysokie studentki – magas diáklányok – egy nők csoportját jelent, de wysocy studenci – magas diákok – egy férfiak csoportját vagy végyes csoportot).

A ragozása peldai:[13][14]

eset egyes szám többes szám
hímnemű élő hímnemű élettelen nőnem semleges nem himnemű személyi alak általános alak
fekete
A czarny czarny czarna czarne czarni czarne
B czarnego czarnego czarnej czarnego czarnych czarnych
R czarnemu czarnemu czarnej czarnemu czarnym czarnym
T czarnego czarny czarną czarne czarnych czarne
E czarnym czarnym czarną czarnym czarnymi czarnymi
H czarnym czarnym czarnej czarnym czarnych czarnych
M czarny czarny czarna czarne czarni czarne
magas
A wysoki wysoki wysoka wysokie wysocy wysokiee
B wysokiego wysokiego wysokiej wysokiego wysokich wysokich
R wysokiemu wysokiemu wysokiej wysokiemu wysokim wysokim
T wysokiego wysoki wysoką wysokie wysokiich wysokie
E wysokim wysokiim wysoką wysokim wysokimi wysokimi
H wysokim wysokim wysokiej wysokim wysokich wysokich
M wysoki wysoki wysoka wysokie wysocy wysokiee

Összehasonlítás és melléknevek fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyszerű fokozás – a középfokot alakítjük a -szy/-sza/-sze toldalék segítségével (esetleg a megfelelő segítőmagánhangzóval vagy massálhangzók cserelésével), a felsőfokot pedig – a -naj prefixum segítségével.
ładny (szép) – ładniejszynajładniejszy
szybki (gyors) – szybszynajszybszy
wesoły (vidám) – weselszynajweselszy
długi (hosszú) – dłuższynajdłuższy

Sok melléknév irregulárisan fokozik:

dobry () – lepszy – najlepszy
zły (rossz) – gorszy – najgorszy
mały (kis) – mniejszy – najmniejszy
duży / wielki (nagy) – większy – największy
wysoki (magas) – wyższy - najwyższy
niski (alacsony) – niższy - najniższy
  • Leíró fokozás – ha a melléknév nem fokozható egyszerű módon, a középfokot alapítjük a bardziej, a felsőfokot pedig - najbardziej határozószó segítségével. Ez főként hosszú melléknevekre vonatkozik (pl. interesujący - érdekes), de nemcsak (pl. krzywy – görbe – csak leíró módon fokozható). Ha a melléknév egyszerű modón fokozható, a leíró fokozás helytelen (pl. nem mondjuk, hogy bardziej szybki, mert mondhatjuk, hogy szybszy).

Összehasonlítva, használhatjuk a niż (mint) kötőszót vagy az od előljárószót. Az első lehetőség követel főnevet alanyesetben (pl.: Stół jest większy niż krzesło - Az asztal nagyobb mint a szék), a második - birtokos esetben (ez megfelel a magyar -nál, -nél ragnak – pl.: Stół jest większy od krzesła - Az asztal nagyobb a széknél).

Családnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családnevek – a főnevek, de a ragozása sajátságos. Általában a szabály érvényes, hogy a többes számú családnevek, amelyek leírnak nők csoportját, ragozódnak az általános alakú (rodzaj niemęskoosobowy) szavak (főnevek vagy melléknevek) ragozási mintáik szerint, de ha a csoportban legalább egy férfi van – a himnemű személyi alakú (rodzaj męskoosobowy) szavak mintáik szerint.

  • A -ski/-ska, -cki/-cka, -dzki/-dzka ragokkal vegződő családnevek (Słowacki, Siemiradzki, Wyspiański) ragozódnak mint melléknév (lásd tábla – férfiakat illetően, egyes számban az elő főnév ragjai, többes számban – a himnemű személyi alak ragjai érvényesek).[15]

Ilyennek a családneveknek, ahogy látható, két verziója van: férfias és nős. Ez szokásos a szláv országokban, de nem Nyugaton. Azért ott a Jan Kowalski és Anna Kowalska házaspárt a számítógéprendszer két egymásnak ismeretlen embernek tarthatja. Emiatt az ilyen családnevű lengyel nők, akik letelepülnek Nyugaton a férjével együtt, gyakran elfogadják a -ki hímnemű ragot (pl. amikor törekednek új állampolgárságot szerezni).

  • A mássalhangzóval vegződő férfias családnevek ragozódnak egyes számban mint elő főnevek (pl. pisarz vagy bohater – az utolsó tő mássalhangzójától függően). Többes számban ezek a családnevek a pan főnév ragjait fogadnak el.[16] Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozódnak. Ehelyett ragozandó a családnévvel párosult szó, ahogy az udvariassági kifejezés (pl. pani – asszony) vagy név (Dyrektorem mianowano Annę Cieślik - Widziałem panią Cieślik przed chwilą – Jedziemy do Rzymu z siostrami Cieślik. – Az igazgatóvá Anna Cieśliket neveztek ki. – Láttam Cieślik asszonyt pillanat előtt. – Megyünk Romába Cieślik nővérekkel.)
  • Az -a-val vegződő férfias családnevek (Putka, Wajda) ragozódnak mint nőnemű főnevek (pl. woda lub matka, a tő utolsó mássalhangzójától függően), viszont az -o-val vegződő családnevek (Fredro, Kościuszko) – így, amint -a-val vegződnének.[17]

Többes számban ezek a családnevek elfogadnak a pan főnév ragjait (a ragozás mint Sienkiewicz családnevé). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozodnak – amint fent, ragozandó a családnévvel párosult szó.

  • Az -y-vel vegződő (idegen származású) férfias családnevek (Ferency, Batory) ragozodnak mint a melléknév (pl. czarny - lásd tábla), de többes számú alanyesetben és megszólító esetben nem ragozodnak (Stefan Batory - bracia Batory – braci Batorych /Batory testvérek/). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozodnak.
  • Az -e-vel vegződő (is idegen származású) férfias családnevek (Krauze, Linde) ragozodnak egyes számban mint -y-vel vegződőek, de eszkőzhatározó, helyhatározó és megszólító esetekben a ragban levő y válik e-vé (Krauzem). Mivel ezek a családnevek idegen származasúak, többes számban mind férfiasok, mind nősök nem ragozódnak – amint fent, ragozandó a családnévvel párosult szó (siostry Linde – braciom Linde – z małżeństwem Linde /Linde nővérek – Linde testvéreknek – Linde házaspárral/).
  • Az -owa-val vegződő nős családnevek (pl. Nowakowa) ragozódnak mint nőnemű melléknevek (pl. czarna). Régen az volt a toldalék, amelyt az asszony hozzácsatolta a férjének mássalhangzóval vegződő családnévéhez – ebben a helyzetben Nowak – a magyar -né-hez hasonlóan. Viszont az -ówna-val vegződő családnevek (pl. Nowakówna) ragozódnak mint a kobieta főnév. Régen az volt a toldalék, amelyt a lány hozzácsatolta az apjának mássalhangzóval vegződő családnévéhez.
  • Ha a férfias családnév azonos egy közönséges főnévvel, egyes számban ragozódik mint ez a főnév, de többes számban – mindig elfogadja a pan főnév ragjait (émlekezni kell, hogy a nős családnév nem ragozódik semmilyen számban). Pl.: Gołąb (galamb) – bracia Gołębiowie /Gołąb testvérek/ – siostry Gołąb /Gołąb nővérek/; Pióro (toll) – państwo Piórowie /Pióro házaspár/ – bliźniaczki Pióro /Pióro ikertest(nő)vérek/.

Ha pedig a férfias családnév azonos egy közönséges melléknévvel, ragozódik mint ez a melléknév, de többes számú alanyesetben és megszólító esetben megőrizi az egyes számú alakot – azért a meghatározó szót oda kell adni, mint pl. bracia, państwo (testvérek, házaspár) stb. (Andrzej Biały – Andrzeja Białego; bracia Biały – z braćmi Białymi; państwo Biały – z państwem Biały). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozódnak, sőt a nők is viselnek férfias alakú családnevet (Anna Biały, nem Biała) – hacsak ők magák nem döntenek el másképpen.

Névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes névmás (zaimek osobowy)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

eset én te ő mi ti ők
A. ja ty on, ono ona my wy oni
B. mnie cię/ciebie go/jego jej nas was ich
R. mnie ci/tobie mu/jemu jej nam wam im
T. mnie cię/ciebie jego nas was ich
E. mną tobą nim nią nami wami nimi
H. mnie tobie nim niej nas was nich
M. - ty - - - wy -

A perjellel elválasztott alakok közül, az első – gyenge alak, a második - erős. Az erős alakot kihasználjuk, amikor hangsúlyozzuk a névmást. Pl. Widziałem cię egyszerűen jelenti, hogy Láttalak, de Widziałem ciebie – ‘’Teged láttalak: a beszélő hangsúlyozza, hogy teged látott, nem őt. Az utólagos súlyt vetjük, ha odateszünk névmást igé elé (Ciebie widziałem) – és mivel ilyen az átrendezés kizárólag súlyt jelent, nem szabad mondani *Cię widziałem. Az erős alakot akkor is használjuk, ha a névmás előtt egy előljárószó áll, pl. Mówię do ciebie /Hozzad beszélek/ (nem *mówię do cię). Sőt, ha az előljárószó áll az i / j hangzóval kezdődő névmások előtt, ezt a hangzót ni-vel helyettesíteniük kell, pl. Poszedłem do niego / do nich (Hozza / hozzák mentem) – a do előljárószó követel birtokos esetű főnevet. De nem szabad mondani *poszedłem do jego / do ich, és annal inkább *do go.

Mint az udvariassági alakok a következőket használjuk:

  • egyes számban: Pan (férfiakhoz), Pani (nőkhöz),
  • többes számban: Panowie (férfiak csoportjához), Panie (nők csoportjához), Państwo (végyes csoporthoz). De ha ez az utolsó alak megszólító esetben lesz, csak melléknévvel használjuk (pl. Drodzy Państwo – Kedves Hölgyeim és Úraim); ha nincs melléknév, kell mondani, hogy Panie i Panowie.

Birtokos névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint az indoeurópai nyelvek többségében, a birtoklást kifejezhetjük a „birtokolt” tárggyal párosult birtokos névmással (zaimek dzierżawczy; más módszer – a „birtokolt” tárgy + „birtokló” tárgy birtokos esetben).

Egy birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok hímnem nőnem semleges nem
-m/-am/-om/-em/-öm mój moja moje
-d/-ad/-od/-ed/-öd twój twoja twoje
-a/-ja/-e/-je jego/ jej/ jego
-nk/-unk/-ünk nasz nasza nasze
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök wasz wasza wasze
-uk/-ük/-juk/-jük ich

Sok birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok himnemű személyi alak
(rodzaj męskoosobowy)
általános alak
(rodzaj niemęskoosobowy)
-im/-aim/-eim/-jaim/-jeim moi moje
-id/-aid/-eid/-jaid/-jeid twoi twoje
-i/-ai/-ei/-jai/-jei jego/ jej
-ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink nasi nasze
-itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek wasi wasze
-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik ich

Ahogy látható, mindkettő számban 3. személyben megkülönböztetjük a „birtokló” tárgy nyelvtani nemét (egyes számban a „birtokló” tárgy hímnemű, nőnemű és semleges nemű, többes számban – hím- vagy semleges nemű meg nőnemű).

A birtokos névmás ragozódik mint melléknév (mój – mojego – mojemu... – mint wysoki – wysokiego – wysokiemu...). Az esetének egyeznie kell a „birtokolt” tárgyével. De emlékezni kell, hogy ha a melléknév toldaléka hozzácatolása következtében a -ji- csoport alakulna meg, az -i--vel ezt helyettesíteni kell – pl. moje (t. sz.) ⇒ moich, nem *mojich (mint pl. csehül).

Meg is kell különböztetni a jego (egyes sz., B. és T.), jej (egyes sz., B. és E.) meg ich (többes sz., B. és T.) személyes névmásokat az azonosan szóló birtokos névmásoktól. A névmásokhoz nem csatoljuk hozzá az n hangzót, ha a névmás i / j-tal kezdődik - tehát pl. Poszedłem do niego (Hozzá mentem) - Poszedłem do jego domu (Az ő hazába mentem).

Ha a „birtokolt” tárgy az alany tulajdona (az alany „birtokos”), a swój / swoja / swoje (egyes szám, hím-, nő-, semleges nem) illetve swoi / swoje (többes szám, himnemű személyi alak, általános alak) névmásokat használjuk. Ennek a névmásnak a magyar nyelvben gyakran a saját szó felel meg, de a lengyel nyelvben ezt a névmást olyan nyelvtani esetben használni kell, amelyben van a határozott főnév. A mondat Marysia zgubiła swoje klucze ezt jelenti, hogy Mari elvesztette a (saját) kulcsát, mert swoje jelenti, hogy Mari (az alany) a kulcs tulajdonosa. Ebben a helyzetben nem szabad mondani, hogy *Marysia zgubiła jej klucze, mert ez jelentené, hogy a kulcs – valaki másnak a tulajdona. Helyesen így lesz: Mama zabroniła wychodzić Marysi z domu, bo Marysia zgubiła jej klucze (Anyu megtilt Marinak kimenni a lakásból, mert Mari elvesztette neki a kulcsát) – itt jej klucze = mamy klucze (anyúnak a kulcsa).

Visszaható névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszaható névmás (zaimek zwrotny) rámutat az alanyra, amely egyidejűleg a cselekvés tárgya. A névmás nyelvtani esete függ az állítmánytól (az igevonzással kényszeredett).

A. -
B. siebie
R. sobie
T. się / siebie
E. sobą
H. sobie
M. -

A magyar nyelvben ennek megfelelnek a maga és egymás névmások. Pl. opowiadam o sobie - beszélek magamról. De opowiadamy o sobie érthetjük mint: beszélünk magunkról és beszélünk egymásról – hogy pontosítsúk, legjobban mondaniük, hogy opowiadamy o samych sobie (magunkról) vagy opowiadamy o sobie nawzajem (egymásról).

Mégis nem mindig fordíthatjuk a visszaható névmást közvetlenül, mert a magyar nyelvben létezik a birtokos rag. Złamał sobie rękę ezt jelenti, hogy eltörte a kezét – nem mondjuk, hogy *eltörte magának a kezet, ambár szó szerint ez pont így szól. A lengyel pedig nem mond így, mint a magyar: *złamałem swoją rękę.

A się névmást használjuk a visszaható igenemben (lásd visszaható igenem).

Többi névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • mutató (zaimek wskazujący: ragozandó, pl. ten/ta/to - ez, tamten/tamta, tamto - az, taki – ilyen/olyan, ci - ezek, tamci - azok, owi - amazok; nem ragozandó, pl. tam - ott, tu - itt, tędy – erre/arra)
  • kérdő (zaimek pytający: ragozandó, pl. kto? – ki, co? – mi, jaki? – milyen, który? – melyik, komu? – kinek, czemu? – minek/miért, kogo? - kit; nem ragozandó, pl. gdzie? – hol, kiedy? – mikor, jak? – hogyan)
  • vonatkozó (zaimek względny: ragozandó, pl. kto – aki, co - ami, komu - akinek – mindegyik a kérdőjel nélkül; összekapcsolnak főmondatot mellékmondattal)
  • határozatlan (zaimek nieokreślony: ragozandó, pl. ktoś - valaki, coś - valami, jakiś - valamilyen, cokolwiek - bármi; nem ragozandó, pl. gdzieś - valahol, kiedyś – valamikor/valaha)
  • tagadó (zaimek przeczący: ragozandó, pl. nikt - semmilyen, żaden - semelyik, nic - semmi; nem ragozandó, pl. nigdy - soha, nigdzie - sehol)
  • elterjesztő (zaimek upowszechniający: ragozandó, pl. wszyscy - mindenki; nem ragozandó, pl. zawsze - mindig)

A ragozandó névmások ragozódnak mint melléknév és meg kell felelniük a határozott főnévnek. Vigyázni kell a -kolwiek toldalékot tartalmazó névmásokat – ott az a másik rész ragozódik: pl cokolwiek – czegokolwiek – czemukolwiek – czymkolwiek (bármi), nem *cokolwieka – cokolwiekowi.... Hasonlóan jakikolwiek – jakiegokolwiek (bármilyen) stb.

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel ige ragozódik személyekben, időkben, számokban és nemekben. Az igét a szemlélet, mód és igenem is jellemzi. Léteznek is a melléknévi és határozószói igenevek, személytelen alakok (ezekben – a főnévi igenév) és igei főnevek. Az ige szótári alakja a főnévi igenév. A klasszikus lengyel nyelvtan megkülönbözteti 11 igeragozási csoportot (mintát), ráadásul a néhányban – alcsoportot.

Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelen időben (czas teraźniejszy) nem különböztetünk meg nemeket és szemléleteket. A tablában látható ragozási minták[18][19] szintén használhatóak az egyszerű jövő idő alakításához (ami következik a szemléleti párok sajátosságaból - lásd: Szemlélet). A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve (vigyázz a különbségekre tövekben):

ragozási
család
ige főnévi igenév ja ty on/ona/ono my wy oni/one
I olvas czyt czytam czytasz czyta czytamy czytacie czytają
II tud umi umiem umiesz umie umiemy umiecie umieją
III butul głupi głupieję głupiejesz głupieje głupiejemy głupiejecie głupieją
IV vásárol kupować kupuję kupujesz kupuje kupujemy kupujecie kupują
Va von ciągnąć ciąg ciągniesz ciągnie ciągniemy ciągniecie ciąg
Vb tol sunąć su suniesz sunie suniemy suniecie su
Vc nedvesedik moknąć mok mokniesz moknie mokniemy mokniecie mok
VIa dicsér chwal chwalę chwalisz chwali chwalimy chwalicie chwalą
VIb mér mierz mierzę mierzysz mierzy mierzymy mierzycie mierzą
VIIa szenved cierpi cierpię cierpisz cierpi cierpimy cierpicie cierpią
VIIb hall słysz słyszę słyszysz słyszy słyszymy słyszycie słyszą
VIIIa találgat zgadywać zgaduję zgadujesz zgaduje zgadujemy zgadujecie zgadują
VIIIb csal oszukiwać oszukuję oszukujesz oszukuje oszukujemy oszukujecie oszukują
IX köt wiąz wiążę wiążesz wiąże wiążemy wiążecie wiążą
Xa üt bić bi bijesz bije bijemy bijecie bi
Xb önt l leję lejesz leje lejemy lejecie leją
Xc levesz zdjąć*) zdej zdejmiesz zdejmie zdejmiemy zdejmiecie zdej
óhajt pragnąć pragnę pragniesz pragnie pragniemy pragniecie pragną
XI tör tłuc tłukę tłuczesz tłucze tłuczemy tłuczecie tłuką
visz nieść niosę niesiesz niesie niesiemy niesiecie niosą

*) Nyelvtanilag ez az egyszerű jövő idejű ige; a jelen idejű ige - zdejmować (IV. család)

Az egyertelmű nyelvtani igealakok mindegyik személyben ezt okozzák, hogy nagyon gyakran elkerülhetünk személyes névmásokat mondatokban, mert még akkor a mondat is megőrizi az értelmét. Ez jelenti, hogy a lengyel nyelv – amint sok másik szláv nyelv - a pro-drop tipusú nyelv (ang. „pronoun-drop language”).

Nem minden igének van a jelen ideje (lásd: Szemlélet). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott – néha a számnév kikényszeríti az egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Az udvariassági alakok követelik csak a 3. személy használását (widzi Pan/Pani, widzą Panie/Panowie/Państwo – Ön lát(ja), Önök látnak/-ják).

Múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múlt időben (czas przeszły) megkülönböztetjük a következő nemeket:

  • egyes számban, 1. és 2. személyben – hím- és nőnem,
  • egyes számban, 3. személyben – hím-, nő- és semleges nem,
  • többes számban – himnemű személyi alak (rodzaj męskoosobowy) és általános alak (rodzaj niemęskoosobowy - bár 1. személyben az általános alakok gyakorlatilag értendő mint a nőnem).

A többes számban ervényés a szabály, amint a melléknevek esetében: az ige ragozódik mint hímnemű személyi alakú, ha a csoportban legalább egy férfi van; ha nem, mint általános alakú ragozandó (pl. oni czytali csak férfiakhoz vagy a végyes csoportra vonatkozik, de one czytały – csak nők vagy gyerekek csoportjához). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott-e – néha a számnév kikényszeríti az 'egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Ragozási minták:[18][20]

ragozási
család
ige főnévi igenév ja ty on/ona/ono my wy oni/one
hímnem nőnem hímnem nőnem hímnem nőnem semleges
nem
hímnemű
szem. alak
általános
alak
hímnemű
szem. alak
általános
alak
hímnemű
szem. alak
általános
alak
I olvas czyt czytałem czytałam czytałeś czytałaś czyt czytała czytało czytaliśmy czytałyśmy czytaliście czytałyście czytali czytały
II tud umi umiałem umiałam umiałeś umiałaś umi umiała umiało umieliśmy umiałyśmy umieliście umiałyście umieli umiały
III butul głupi głupiałem głupiałam głupiałeś głupiałaś głupi głupiała głupiało głupieliśmy głupiałyśmy głupieliście głupiałyście głupieli głupiały
IV vásárol kupować kupowałem kupowałam kupowałeś kupowałaś kupował kupowała kupowało kupowaliśmy kupowałyśmy kupowaliście kupowałyście kupowali kupowały
Va von ciągnąć ciągnąłem ciągnęłam ciągnąłeś ciągnęłaś ciągnął ciągnęła ciągnęło ciągnęliśmy ciągnęłyśmy ciągnęliście ciągnęłyście ciągnęli ciągnęły
Vb tol sunąć sunąłem sunęłam sunąłeś sunęłaś sunął sunęła sunęło sunęliśmy sunęłyśmy sunęliście sunęłyście sunęli sunęły
Vc nedvesedik moknąć mokłem mokłam mokłeś mokłaś mókł mokła mokło mokliśmy mokłyśmy mokliście mokłyście mokli mokły
VIa dicsér chwal chwaliłem chwaliłam chwaliłeś chwaliłaś chwal chwaliła chwaliło chwaliliśmy chwaliłyśmy chwaliliście chwaliłyście chwalili chwaliły
VIb mér mierz mierzyłem mierzyłam mierzyłeś mierzyłaś mierz mierzyła mierzyło mierzyliśmy mierzyłyśmy mierzyliście mierzyłyście mierzyli mierzyły
VIIa szenved cierpi cierpiałem cierpiałam cierpiałeś cierpiałaś cierpi cierpiała cierpiało cierpieliśmy cierpiałyśmy cierpieliście cierpiałyście cierpieli cierpiały
VIIb hall słysz słyszałem słyszałam słyszałeś słyszałaś słysz słyszała słyszało słyszeliśmy słyszałyśmy słyszeliście słyszałyście słyszeli słyszały
VIIIa találgat zgadywać zgadywałem zgadywałam zgadywałeś zgadywałaś zgadywał zgadywała zgadywało zgadywaliśmy zgadywałyśmy zgadywaliście zgadywałyście zgadywali zgadywały
VIIIb csal oszukiwać oszukiwałem oszukiwałam oszukiwałeś oszukiwałaś oszukiwał oszukiwała oszukiwało oszukiwaliśmy oszukiwałyśmy oszukiwaliście oszukiwałyście oszukiwali oszukiwały
IX köt wiąz wiązałem wiązałam wiązałeś wiązałaś wiąz wiązała wiązało wiązaliśmy wiązałyśmy wiązaliście wiązałyście wiązali wiązały
Xa üt bić biłem biłam biłeś biłaś bił biła biło biliśmy biłyśmy biliście biłyście bili biły
Xb önt l lałem lałam lałeś lałaś l lała lało laliśmy lałyśmy laliście lałyście lali lały
Xc levesz zdjąć zdjąłem zdjęłam zdjąłeś zdjęłaś zdjął zdjęła zdjęło zdjęliśmy zdjęłyśmy zdjęliście zdjęłyście zdjęli zdjęły
óhajt pragnąć pragnąłem pragnęłam pragnąłeś pragnęłaś pragnął pragnęła pragnęło pragnęliśmy pragnęłyśmy pragnęliście pragnęłyście pragnęli pragnęły
XI tör tłuc tłukłem tłukłam tłukłeś tłukłaś tłukł tłukła tłukło tłukliśmy tłukłyśmy tłukliście tłukłyście tłukli tłukły
visz nieść niosłem niosłam niosłeś niosłaś niósł niosła niosło nieśliśmy niosłyśmy nieśliście niosłyście nieśli niosły

Régen a lengyel nyelvben a régmúlt idő is létezett. Alakították az adott ige múlt idejű alakjából és a być ige múlt idejű alakjából.

A múlt időt használjuk nemcsak a múlt cselekvés kifejezéséhez, hanem szintén a célt kifejező alárendelő összetett mondatokban – az újlatin nyelvekben ennek megfelel a kötőmód (subiunctivus), a magyar nyelvben – a hogy + felszólító mod szerkezet. Az olyan mondatokat két módszerrel alakítjuk:

  • Ha a mindkettő (mellék és fő) mondat alanya különfelé, a mellékmondat állítmánya múlt időben lesz, viszont a mellékmondat a żeby, aby, by kötőszóval kezdődik. A kötőszó elfogadja az alanynak megfelelő ragot:

egyes sz.: 1. szem.: żebym, 2. szem.: żebyś, 3. szem.: żeby,

többes sz.: 1. szem.: żebyśmy, 2. szem.: żebyście, 3. szem.: żeby

Pl.:

Prosiłem cię, żebyś kupił(a)' chleb = Kértem, hogy vegyél kenyeret.

Powiedziałem jej, żeby kupiła chleb = Mondtam neki, hogy vegyen kenyeret.

A fenti peldákban, a főmondatban ja (én) az alany, a mellékmondatban - ty (te) és ona (ő).

  • Ha mindkét (mellék és fő) mondat alanya azonos, a mellékmondat állítmánya főnévi igenévben lesz, a kötőszó alakja pedig - żeby/aby/by, személyragok nélkül:

Wyjąłem pieniądze, żeby zapłacić = Kivettem a pénzt, hogy fizessek – a mindkét mondat alanya azonos (ja).

Jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jövő idő (czas przyszły) lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű idő jelent egy befejezett cselekvést és alakítjuk ezt a ragozási minták szerint (lásd Jelen idő). Az alakítás módja szorosan összekapcsolt a szemléleti párok alakítása módjával, azért le van írva a Szemlélet alfejezetben. Az összetett idő pedig jelent egy nem befejezett cselekvést és két módszerrel alakítjuk:

  • egy adott igének a 3. személy 'múlt idejű alakját alakítjük meg az alanynak megfelelő számban,
  • és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő być ige alakjával (lásd Létige),

vagy

  • egy adott ige főnévi igenévét összekapcsolunk az alanynak megfelelő być ige alakjával.

Pl. a czytać ige esetében:

  • egyes szám: będę czytał / będę czytała - będziesz czytał / będziesz czytała - będzie czytał / będzie czytała
többes szám: będziemy czytali / będziemy czytały - będziecie czytali / będziecie czytały - będą czytali / będą czytały

(az első bekezdésben az alany egyes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és egyes számban van; a második bekezdésben viszont az alany többes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és többes számban van)

vagy

  • egyes szám: będę czytać - będziesz czytać - będzie czytać
többes szám: będziemy czytać - będziecie czytać - będą czytać

Szemlélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelv két szemléletet (aspekt) különböztet meg: befejezett (aspekt dokonany) és folyamatos (aspekt niedokonany). A szemléletek között létező különbség pontos leírása nehéz, de általában az elsőt akkor használjuk, amikor leírunk egy befejezett cselekvést (múlt idő) vagy olyat, amelyet az alany szándékozik befejezni (jövő idő); a másodikat pedig akkor, amikor leírjuk a cselekvést, amely nem befejezett a mondat összefüggésében meghatározott ideig. A szlávok könnyen megérzik ezt a különbséget, mert a szemlélet az egyik alapvető nyelvtani kategória a nyelvükben. A magyar nyelvben nincsenek szemléletek, de a magyar nyelvet tanuló vagy ismerő lengyelnek a szemléletet gyakran az igekötők jelzik: Írtam a könyvet érthetjük mint Pisałem książkę, tehát a folyamatos szemléletű igével; pedig Megírtam a könyvet – mint Napisałem książkę, tehát a befejezett szemléletű igével; Írok a könyvet jelenti, hogy Piszę książkę (jelen idő), Megírok a könyvetNapiszę książkę (egyszerű jövő idő, tehát befejezett szmlélet).

A befejezett és folyamatos igéknek saját főnévi igenéveik vannak. A befejezett ige főnévi igenevéből alkotjuk a múlt idejű és egyszerű jövő idejű befejezett igéket. A folyamatos ige főnévi igenevéből alkotjuk a múlt idejű folyamatos igét és a jelen idejű igét. Ebből következik, hogy múlt időben két szemlélet van, az egyszerű jövő időben csak befejezett szemlélet, az összetett jövő időben pedig csak folyamatos szemlélet van. A jelen idő egyáltalán nem különböztet meg szemléleteket, mert a jelen cselekvés pont most folyik le és nem tudjuk ezt kifejezni egy befejezett szemléletű igével. Pl.:

befejezett ige főnévi igenéve: skoczyć (ugrik) - befejezett múlt idő: skoczyłem, egyszerű jövő idő – skoczę
folyamatos ige főnévi igenéve: skakać - folyamatos múlt idő: skakałem, jelen idő – skaczę

Befejezett és folyamatos igék főnévi igenéveikből megalakítjuk a személyi alakokot a ragozási minták szerint (lásd Jelen idő vagy Múlt idő).

Vannak is a kétszemléletű igék (két szemléletet kifejező – az összefüggéstől függően – pl. aresztować - letartoztat) és egyszemléletű igék (csak befejezett vagy folyamatos – amelyeknek nincs ellenkező szemléletű párja). A folyamatos egyszemléletű igék pl. olyanok, amelyek kifejeznek mozgást meghatározott irány nélkül (chodzić - jár), sokszorosok (a magyar nyelvben megfelelnek ezeknek többiek között az igék gat/-get szuffixummal, pl. czytywać – olvasgat). A befejezett egyszemléletű igék viszont kifejeznek sok helyen vagy sok alannyal egyidejűleg végrehajtott cselekvéseket (pl. poukładać – elrendez vt sok helyen), illetve egy bizonyos ideig tartott cselekvéseket vagy állapotokat (spać - alszik, wiedzieć - tud, poleżeć – feküd egy ideig). Ha alakítjuk az olyan igét egy igekötőt az egyszerű igéhez hozzácsatolva, ennek nincs jelen ideje: poleżę trochę jelenti a cselekvés szándékát, nem a végrehajtását, tehát ez a jövő, nem jelen idő. A jelen cselekvést ebben az esetben a leżę egyszerű ige fejezik ki.

Nincs általános szabály egy adott ige ellenkező szemléletűre való alakítására, ami a nyelvtanulóknak gyakran nehézséget okoz, hisz ezeket külön kell memorizálniuk.

Sok ige tartalmaz egy tőhöz adott szuffixumot és az ilyen igéknek nincs igekötőjük, pl. krzyknąć (kiabál, befejezett ige; a folyamatos párja – krzyczeć), kupić (vásárol, vesz, befejezett ige; a folyamatos párja – kupować). Az igék olyan párokból gyakran még külön igeragozási csoportokhoz is tartoznak, azért külön minták szerint ragozandóak: krzyknąć – Va cs., krzyczeć – VIIb cs.; kupić – VIb cs., kupować – IV cs.

Viszonylag sok befejezett igét képezhetünk egy egyszerű igéhez hozzácsatolt igekötő segítségével. A lengyel nyelvben a leggyakrabban a z-/ze-/s-/ś-, za-, wy-, po-, u- igekötőket használjuk (robić – zrobić /csinál/, psuć – zepsuć /ront/, tłuc – stłuc /tör/, atakować – zaatakować /tamad/, chwalić – pochwalić /dicser/, słyszeć – usłyszeć /hall/), ám ezek az igekötők gyakran megváltoztatják az ige jelentését, például:

  • pisać (ír) – egyszerű folyamatos ige;
  • napisać (megír) – a befejezett megfelelője (ezzel együtt alkotja a szemléleti párt);
  • dopisać (végigír, hozzáír), przepisać (lemásol írva), opisać (leír) – kevéssé más jelentésű befejezett igék;
  • dopisyw, przepisyw, opisyw – „másodszori” folyamatos igék, amelyek alkotják a szemléleti párokat a fentiekkel; a *napisywać’’ alak nem létezik, mert a napisać igének folyamatos megfelelője - pisać.
  • Viszont pisyw – az írás sokszoros cselekvését jelentő folyamatos ige (írogat).

Ezenkívül, amikor hozzácsatolunk igekötőt a folyamatos igéhez, nem mindig változik a szemléletét a befejezetté - pl. chodzić – wchodzić (chodzić – jár, sokszoros ige, wchodzić – a folyamatos ige, amelyiknek a befejezett párja wejść). Néha a szemlélet változása csak akkor lehetséges, amikor pontosabban meghatározzuk az ige jelentését - pl. a pochodzić ige folyamatos a származik jelentésében, de befejezett a járkál jelentésében (ezekből a jelentésekből, a pochodzić ige semelyikben nem alkot szemléleti párt a chodzić igével).

Némely igék esetében alkotunk szemléleti párjait a szuffixum és igekötő egyidejű hozzácsatolása segítségével, pl. stawiać – postawić (odaállít[21]) vagyis teljesen másféle alakokkal (szuppletivizmus), pl. brać – wziąć (vesz, fog), widzieć – zobaczyć (lát). A brać folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: zabrać, dobrać, wybrać (elvesz, kiegészít, kiválaszt), amelyeknek a folyamatos párjai: zabierać, dobierać, wybierać. A wziąć befejezett igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: powziąć, uwziąć się, zawziąć się (az első = vállal, a második és hármadik = vkinek fáj a foga vre vagy inkább v ellén); de a jelentésüknek nincs semmi köze a wziąć jelentésével (a folyamatos alakot csak a powziąć igétől alapíthatjuk – podejmować). A widzieć folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakot przewidzieć, amelyiknek a folyamatos párja przewidywać (előre lát), viszont widywać ez a sokszoros ige (gyakran lát vt).

Felszólító mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felszólító mód (tryb rozkazujący) alakjait megalapítjuk a 2. személyben egyes számban meg 1. és 2. személyekben többes számban az alábbi ragozási minták szerint:

ragozási
család
ige főnévi igenév ty my wy
I olvas czyt czytaj czytajmy czytajcie
II tud umi umiej umiejmy umiejcie
III butul głupi głupiej głupiejmy głupiejcie
IV vásárol kupować kupuj kupujmy kupujcie
Va von ciągnąć ciągnij ciągnijmy ciągnijcie
Vb tol sunąć suń suńmy suńcie
Vc nedvesedik moknąć moknij moknijmy moknijcie
VIa dicsér chwal chwal chwalmy chwalcie
VIb mér mierz mierz mierzmy mierzcie
VIIa szenved cierpi cierp cierpmy cierpcie
VIIb hall słysz słysz słyszmy słyszcie
VIIIa találgat zgadywać zgaduj zgadujmy zgadujcie
VIIIb csal oszukiwać oszukuj oszukujmy oszukujcie
IX köt wiąz wiąż wiążmy wiążcie
Xa üt bić bij bijmy bijcie
Xb önt l lej lejmy lejcie
Xc levesz zdjąć zdejmij zdejmijmy zdejmijcie
óhajt pragnąć pragnij pragnijmy pragnijcie
XI tör tłuc tłucz tłuczmy tłuczcie
visz nieść nieś nieśmy nieście

A többi személyben a felszólító módot alapítjuk a niech partikula és a megfelelő jelen vagy egyszerű jövő idejű alak segítségével: niech zrobi / niech robi, niech zrobią / niech robią (csináljon/-ja, csináljanak/-ák). Az 1. személyben egyes számban a folyamatos szemléletű felszólító mód (niech robię) furcsán szól, de a befejezett alak (niech zrobię) népszerűbb (pl. a fenyegetésben: Niech no tylko cię dopadnę! /Kapjalak csak el!/, ugyanolyan mint A tylko zepsuj! /Törd csak el!/).

A folyamatos szemléletben felszólító módú alakok többnyire szigorúbb és kevésbe udvarias mint a befejezett szemléletben.

A parancsot főnévi igenévvel ki is fejezhetjük (Nie palić = Dohányozni tilos).

Feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltételes mód (tryb przypuszczający) szolgál nem igazi tények vagy óhajtások kifejezésére meg - udvariasságos módon - parancsok kifejezésére. Alakítjuk a következő módon:

  • alakítjuk az adott ige 3. személy múlt idejű alakját az alanynak megfelelő számban,
  • és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő by partikula alakjával:

egyes szám: 1. sz.: bym, 2. sz.: byś, 3. sz.: by,

többes szám: 1. sz.: byśmy, 2. sz.: byście, 3. sz.: by

Pl. – zrobić (megcsinál): zrobiłbym, zrobiłbyś, zrobiłby, zrobilibyśmy, zrobilibyście, zrobiliby (a három elsők – egyes szám, azért egyes számú múlt idő, a három utolsók – többes szám, azért többes számú múlt idő)

A feltételes mód alakjai azonosok múlt és jelen idöben. Régen a múltra vonatkozó tények kifejezve a feltételes módban régmúlt időt használták (byłbym zrobił, byliby zrobili, stb.).

Mivel a lengyel nyelvben kevés igeidő, a feltételes módnak alakjai is egyszerűek (az angollal, spanyollal vagy franciával ellentétben). A feltételes mondatokat ugyanaz módon alakítjuk, mint a magyarban (ha párosult a feltételes móddal jelenti lengyelül, hogy gdyby, illetve a feltételes mód nélkül – jeśli, jeżeli):

Ha lesz pénzem, elutazom Görögországba. - Jeśli będę miał pieniądze, (to) pojadę do Grecji.

De a mondatot: Gdybym miał pieniądze, (to) pojechałbym do Grecji fordíthatjuk mint:

Ha lenne pénzem, elutaznék Görögországba – ha a pénz most lenne és folyton tervezek menni Görögországba,

Ha lett volna pénzem, elutaztam volna Görögországba – ha a pénz akkor lett volna, amikor lehetségeseim voltak Görögországba menni.

(nem kötelező a to partikulát hozzáadni)

Azért a lengyel feltételes mondatokban gyakran az összefüggésüket meg kell pontosítani - pl. Gdybym miał teraz (most) pieniądze, pojechałbym do Grecji vagy Gdybym miał w zeszłym roku (tavály) pieniądze, pojechałbym do Grecji.

A by partikulát gyakran az ige elé helyezhetjük el; néha még előbb – de akkor a mellékmondat elejére a to partikulát hozzá kell adni. De nem szabad betenni semmi szót az ige és by közé. Pl.:

Gdybym miał pieniądze, to bym pojechał do Grecji. (de nem: *...to pojechał do Grecji bym.)

Gdybyś nie brał wcześniej korepetycji, to byś teraz w liceum sobie nie poradził. – Ha (előzőleg) nem vettél volna magánleckéket, most nem boldogulnál el a liceumban.

Powinien, musi, ma, trzeba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek az igék megfelelnek a magyar kell-nek és fönévi igenévvel párosítják (vigyázz – ha a mieć ige nem párosulva fönévi igenévvel, birtoklást jelent – mint az angol to have). A musieć ige ragozódik mint egy folyamatos ige:

  • jelen időben: muszę – musisz – musi – musimy – musicie – muszą,
  • múlt időben: musiałem/-am – musiałeś/-aś – musiał(a/o) – musieliśmy/-ałyśmy – musieliście/-ałyście – musieli/-ały,
  • jövő időben: będę musiał – będziesz musiał – będzie musiał(a/o) – będziemy musieli – będziecie musieli – będą musieli/-ały (nincs egyszerű jövő idő).

Az ugyanolyan jelentésű, de szigorúbb, a mieć ige. Főnévi igenéven kívül, párolhatjuk a do elöljárószóval és igei főnévvel birtokos esetben – pl. macie napisać = macie do napisania – meg kell irnotok. A jövő időben csak ezt a második lehetőséget használjuk. (będziecie mieli do napisania, de nem *będziecie mieli napisać).

A powinien igének nincs nyelvtani jövő se múlt ideje, főnévi igenéve sincs. Ragozódik:

  • jelen időben: powinienem / powinnam – powinieneś / powinnaś – powinien / powinna / powinno – powinniśmy / powinnyśmy – powinniście / powinniście – powinni / powinny,
  • múlt időben: powinienem był / powinnam była – powinieneś był / powinnaś była – powinien był / powinna była / powinno było – powinniśmy byli / powinnyśmy były – powinniście byli / powinniście były – powinni byli / powinny były.

(a perjellel elválasztott alakok felhasználása az alany nemétől függ). A powinien igének nincs jövő ideje.

A különbség musieć és powinien között a következő: az első jelenti a cselekvést, amelyik már befejezett illetve a beszélő meggyőződésében lesz befejezett, a második pedig – a cselekvést, amelyiket kell befejezni, de nem így van vagy nem feltétlenül így lesz. Ez a második helyzet megis nem jelent feltételes módot – ezt a musieć ige segítségével fejezünk ki (musiałbym, musielibyście, stb.)

Pl.:

  • muszę iść – mennem kell és mindjárt biztosan megyek; powinienem iść – mennem kell, de nem nagyon akarok
  • musieliśmy skończyć – befejeznünk kellett és befejeztünk; powinniśmy byli skończyć - befejeznünk kellett, de nem befejeztünk

A trzeba igének csak egy és egyetlen alakja – pont ilyen. Mutatja, hogy csinálni kell valamit, de nem mutatja, hogy kinek, azért ez a leggyengébb a minden kell igealakjából. Pl. ha mondjuk, hogy Trzeba naprawić zlew (A lefolyót meg kell javítani), nem mutatjuk, kinek kell, hanem csak tájékoztatjuk, hogy a lefolyó átcsurog. Ha akarjuk rámutatni, hogy kinek kell, megmondjuk (a leggyengébb alaktól a legerősebbig): Powinieneś naprawić zlew – Musisz naprawić zlew – Masz naprawić zlew (Neked a lefolyót kell javítanod).

Múlt időben mondjuk: trzeba było, jövő időben – trzeba będzie.

Igenevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igenév ez az ige alakja, amelyik „viselkedik” mint melléknév vagy határozószó – azért a melléknévi igenév ragozódik mint melléknév, számokban és nemekben (és elfogad azonos ragokat – lásd a melléknevek ragozása peldai). A lengyel igenévek a jelentése tekintetében a magyarokhoz hasonlóak, de a lengyeleknek nincs jövő idejű melléknévi igenév (úgy fordítandó mint do + igei főnév birtokos esetben[22] vagy körülírva; pl. várandó – do zaczekania vagy ten, na którego trzeba czekać – ez, amelyikre várni kell).

A jelenidejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy czynny) alakítjuk a folyamatos igéktől, hozzácsatolva a -cy ragot a 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiący, zgadywać – zgadują – zgadujący, lać – leją – lejący).

A múlt idejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy bierny) alakíthatjuk a tárgyas befejezett vagy folyamatos igéktől, de nem egyszemléletű befejezett igéktől. Az első helyzetben ilyen az igenév jelenti a cselekvést egyidejű az állítmánnyal leírt cselekvéssel (egyidejű igenév), a másodikban – a cselekvést előbbi mint az állítmánnyal leírt cselekvés (előidejű igenév). A ragozási minták (mindkettő igenévre vonatkozó):

ragozási cs. I II III IV Va Vb Vc VIa VIb VIIa VIIb VIIIa VIIIb IX Xa Xb Xc XI
alak olvas tud elbutul vásárol von tol átnedvesedik dicsér mér szenved hall találgat csal köt üt önt levesz óhajt tör visz
főnévi igenév czyt umi ogłupi kupować ciągnąć sunąć zmoknąć chwal mierz cierpi słysz zgadywać oszukiwać wiąz bić l zdjąć pragnąć tłuc nieść
ESz. czytany umiany ogłupiały kupowany ciągnięty sunięty zmoknięty chwalony mierzony cierpiany słyszany zgadywany oszukiwany wiązany bity lany zdjęty pragnięty tłuczony niesiony
TSz. czytani umiani ogłupiali kupowani ciągnięci sunięci zmoknięci chwaleni mierzeni cierpiani słyszani zgadywani oszukiwani wiązani bici lani zdjęci pragnięci tłuczeni niesieni

Megjegyzés: A głupieć és moknąć igék folyamatosak és tárgyatlanok, tehát nem alakítnak múlt idejű melléknévi igenévet – azért a befejezett párokkal (zgłupieć, zmoknąć) el voltak helyezve (ragozódnak ugyanaz minta szerint).

A múlt idejű melléknévi igenevk jelentését az összefüggésből ki kell találnunk – az igék szemlélethez hasonlóan. Pl:

Myte dziecko wyrywało się mamie. – A mosott gyerek kitört az anyjátől ( = probálkozott kiszabadulni a mosás közben - egyidejű igenév; állítmány – folyamatos ige).
Umyte dziecko wyrwało się mamie. – Az elmosott gyerek kitört az anyjátől ( = elmenekült a mosás után - előidejű igenév; állítmány – befejezett ige).

A lengyel nyelvben van a közmondás: krzyczy jak zarzynany prosiak (a magyar „Ordít, mint a fába szorult féreg” közmondásnak felel meg). A szószerinti fordítás: ordít mint a levágott malac, de ez értelmetlen, mert levagott malac nem ordít. Csak a körülíró fordítás ordít mint a malac, amelyiket (most) levágják kifejezik a közmondás értelmét.

Az egyidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy współczesny) alakítjuk folyamatos igéktől a -c ragot hozzácsatolva az ige 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiąc, zgadywać – zgadują – zgadując, lać – leją – lejąc).

Az előidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy uprzedni) alakítjuk a befejezett (de nem egyszemléletű) ige 3. személy egyes szám múlt idő hímnemű alakjától következő módon:

  • elutasítjuk az ragot,
  • ha ilyen módon felfedett tő magánhangzóval vegződik, hozzácsatoljuk a -wszy ragot, ha pedig mássalhangzóval - a -łszy ragot:

zgadywać - befejezett ige: zgadnąć (Vc család) – zgadłzgadłszy;
mierzyć - befejezett ige: zmierzyć (VIb család) – zmierzył zmierzywszy

Szenvedő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar (és sok többi) nyelvhez hasonlóan, a szenvedő alakot (strona bierna) alakítjuk a múlt idejű melléknévi igenév segítségével és csak a tárgyas igéktől. Az által névutó lengyelül - przez (és ez van az előljárószó is). De az állítmány segédigéje nemcsak a być (van) ige lehet, hanem zostać (múlt időben: lett) is. A być igét párosítjuk az igenévvel, amelyik befejezett (előidejű igenév) vagy folyamatos (egyidejű igenév) igétől meg van alakítva, viszont zostać – csak az előidejű igenévvel párosítjuk. Ebből következik, hogy a szenvedő alakot a być igével minden időben használhatjuk, de a zostać igével – csak múlt vagy jövő időben. Pl.:

  • W Polsce prezydenta wybierają obywatele – Lengyelországban az állampolgárok választják az elnöket – cselekvő alak
  • W Polsce prezydent jest wybierany / wybrany przez obywateli - Lengyelországban az elnök az állampolgárok által van választva / el van választva – szenvedő alak
  • Prezydent został / był wybrany przez obywateli - Az elnök az állampolgárok által el volt választva – szenvedő alak

De nem szabad mondani *Prezydent zostaje wybrany / wybierany przez obywateli.

A szenvedő alakot leggyakrabban akkor használjuk, amikor akarjuk mondani, hogy az alany valami cselekvés tárgya, de nem mutatjuk a celekvés végrehajtóját. Pl. W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych (Lengyelországban az elnök az általános választásban van választva) – mondjuk, hogy milyen módon választják őt, de nem mondjuk, hogy ki választja. Ilyen a mondatot kifejezhetjük is a 3. személy egyes számú visszaható alakkal (W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych) vagy (ritkábban) a 3. személy többes számú cselekvő alakkal (W Polsce prezydenta wybierają w wyborach powszechnych – pontosan így mondjuk magyarul: Az államelnöket választják az általános választásban.)

Visszaható alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszaható alakot (strona zwrotna) alakítjuk a się visszaható névmás segítségével, amelyiket hozzáadjuk az igéhez. Használjuk, amikor:

  • kifejezzük, hogy egy cselekvés a végrehajtójához irányított – a magyar nyelvben ezt többiek között a maga szó vagy szuffixumok -ik, -ül/-ul fejezik ki (poddać się – megadja magát, myć się – mosakodik, odświeżać się – felfrissül).
  • leírjuk az alany állapotját vagy az ember szellemi cselekvését (uczyć się – tanul, śmiać się – nevet, zastanawiać się – gondolkodik; świecić się - fénylik)
  • kifejezzük a cselekvéseket, amelyeket az alanyok végrehajtják egymás iránt. A magyar nyelvben használjuk akkor az egymás szót a megfelelő raggal - leggyakrabban -t, mert ebben a helyzetben a się szónak jelentése közvetlen tárgy tárgyesetben, de ez az igevonzástól függ. Pl. kochają się értünk mint szeretik egymást, nem ‘’szeretik magukat. A lekceważą się igét érthetjük mint lekicsinyelik egymást és lekicsinyelik magukat – azért, az első fordításra gondolva, gyakran pontosítjuk a mondatot a nawzajem szó segítségével (szó szerint "kölcsönösen": lekceważą się nawzajem).
  • a mondatnak nincs alanya – mint a Szenvedő alak alfejezetben: W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych; vagy Do Dworca Wschodniego jedzie się siódemką (A Keleti Pályaudvarhoz hetessel megyünk.)

Létige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben a lenni igének főnévi igenév szól być. A ragozása a következő:

személy jelentő mód feltételes mód felszólító mód
jelen idő múlt idő jövő idő jelen idő
ja jestem byłem/byłam będę byłbym/byłabym -
ty jesteś byłeś/byłaś będziesz byłbyś/byłabyś bądź
on/ona/ono jest był/była/było będzie byłby / byłaby / byłoby -
my jesteśmy byliśmy/byłyśmy będziemy bylibyśmy/byłybyśmy bądźmy
wy jesteście byliście/byłyście będziecie bylibyście/byłybyście bądźcie
oni/one byli/były będą byliby/byłyby -

(a perjellel elválasztott alakok jelentenek egyes számban sorban hím-, nő- és semleges nemet, illetve többes számban – hímnemű szemelyi és általános alakot)

A być ige tárgyatlan, azért nem alakít múlt idejű melléknévi igenevet. Ez egyszemléletű is, azért nem alakít előidejű határozószói igenevet. Többi igenév:

  • jelenidejű melléknévi igenev: będący/-ca/-ce
  • egyidejű határozószói igenev: będąc

A -no/-to végű személytelen alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket az alakokat akkor használjuk, amikor általános alanyú mondatot képezünk, vagyis a mondatban a cselekvés végrehajtóját nem nevezzük meg. Ez a szerep a szenvedő és visszaható alakok funkciójához hasonlít, de míg a szenvedő alakot minden időben használhatjuk, a -no/-to végű alakokat csak múlt időben. Pl. a mondat W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych szólhat múlt időben ...prezydent był wybierany... vagy ...prezydenta wybierało się..., de szintén ...prezydenta wybierano...; hasonlóan ...prezydent był wybrany... = ...prezydenta wybrało się... (nagyon köznapi!) = ...prezydenta wybrano....

A -no/-to végű alakokat a múlt idejű melléknévi igenévből képezzük a következő módon:

  • levágjuk a -ny, -ty, -ły végződést
  • miután levágtuk a -ny vagy -ły végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -no ragot (az igék I, II, III, IV, VI, VII, VIII, IX, Xb, XI ragozási csoportjából – pl. cierpiano, kupowano, mierzono),
  • miután levágtuk a -ty végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -to ragot (az igék többi ragozási csoportjából – pl. sunięto, bito).

A -no/-to végű alakokat tárgyatlan igékből is képezhetjük. Ebben az esetben ugyanúgy járunk el, mint a múlt idejű melléknévi igenévvel, de ennek az igenévnek ragja két utolsó betűje helyett egyszerre hozzácsatoljuk a -no vagy -to toldalékot (pl. spać /alszik/ - spano, więdnąć /elhervad/ - więdnięto).

Rendhagyó igék[23][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A być kívül, ezek: dać (ad), jeść (eszik), wiedzieć (tud), mieć (van vnek), chcieć (akar), wziąć (fog, vesz), iść (gyalog megy, jön), jechać (járművel megy, jön), siąść (leül), znaleźć (megtalál), wrzeć (forr), stać (áll), bać się (fél).

Számnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számnév ragozódik esetekben és számokban. A számnév után állnak többes számú szavak (a jeden nyilvánvaló kivetélével).

Tőszámnév (liczebnik główny)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 – jeden 11 – jedenaście 100 – sto
2 – dwa 12 - dwanaście 20 – dwadzieścia 200 – dwieście
3 – trzy 13 - trzynaście 30 - trzydzieści 300 – trzysta
4 – cztery 14 - czternaście 40 - czterdzieści 400 – czterysta
5 – pięć 15 - piętnaście 50 - pięćdziesiąt 500 – pięćset
6 – sześć 16 - szesnaście 60 – sześćdziesiąt 600 – sześćset
7 – siedem 17 - siedemnaście 70 – siedemdziesiąt 700 – siedemset
8 – osiem 18 - osiemnaście 80 – osiemdziesiąt 800 – osiemset
9 – dziewięć 19 - dziewiętnaście 90 – dziewięćdziesiąt 900 – dziewięćset
10 – dziesięć

Tovább van: 1000 – tysiąc, 1 000 000 – milion. Amikor alakítjuk a 2000, 35 000 000 tipusú számneveket, a tysiąc / milion szót tartjuk személytelen főnévnek, amelyiket szorozó számnév határozza (dwa tysiące, trzydzieści pięć milionów) és ragozzuk, mint számnevekkel párosult személytelen főneveket (lásd az alabbi táblát).

A számnevek olvasás sorrendje ugyanaz, ahogy a magyar nyelvben: egyek – utolsók, tizek – utolsó előttiek, előbben – százok, stb. Az alkotószámneveket nem kapcsoljuk össze az i kötőszóval.

A számnevek és ezekkel határozott szavak (főnevek, melléknevek) ragozása (a jeden kivetélével, amelyik ragozódik ahogy melléknév, pl. czarny – lásd tábla) elég bonyolult és még a lengyeleknek is nehézségeket okoz.

  • Személyi hímnemű főnév (student /diak/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwaj dwóch trzej trzech czterej czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studenci studentów
(birt. e.!)
studenci studentów
(birt. e.!)
studenci studentów
(birt. e.!)
studentów
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentów
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentom
T dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentów
E dwoma trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
studentami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentach
M mint alanyeset
eset 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
A*), B, R, T, H, M -stu
E -stoma
eset 30 40 50 60 70 80 90 100
trzydzie- czterdzie- pięćdziesi- sześćdziesi- siedemdziesi- osiemdziesi- dziewięćdziesi- stu
A*), B, R, T, H, M -stu -ęciu stu
E -stoma -ęcioma stoma
eset 200 300 400 500 600 700 800 900
rowspan=2 dwu- trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
A*), B, R, T, H, M -stu -set
E -stoma

*)Főnév birtokos esetben

  • Általános hímnemű főnév (élő: pies /kutya/ és élettelen: stół /asztal/), semleges nemű főnév (jezioro /tó/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwa trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
psy, stoły, jeziora psów, stołów, jezior
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psów, stołów, jezior
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psom, stołom, jeziorom
T dwa trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
psy, stoły, jeziora psów, stołów, jezior
E dwoma trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
psami, stołami, jeziorami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psach, stołach, jeziorach
M mint alanyeset
eset 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
A, T, M jedena- dwana- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwadzie-
-ście -ścia
B, R, H jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
-stu
E jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
-stoma
eset 30 40 50 60 70 80 90 100
trzydzie- czterdzie- pięćdziesi- sześćdziesi- siedemdziesi- osiemdziesi- dziewięćdziesi- sto
A, T, M -ści -ąt sto
B, R, H -stu -ęciu stu
E -stoma -ęcioma stoma
eset 200 300 400 500 600 700 800 900
A, T, M dwieście trzy- cztery- pięć- sześć- siedem- osiem- dziewięć-
-sta -set
B, R, H dwustu trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
-stu -set
E dwustoma trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
-stoma -set
  • Nőnemű főnév (élő: studentka /diaklány/, élettelen: wieża /torony/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwie trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
studentki, wieże studentek, wież
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentek, wież
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentkom, wieżom
T dwie trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
studentki, wieże studentek, wież
E dwiema trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
studentkami, wieżami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentkach, wieżach
M mint alanyeset

Az összekapcsolások "számnév 11-től 999-ig + nőnemű főnév" ragozódnak mint az összekapcsolások általános alakú főnevekkel (pl. pies, jezioro)

  • Vegyes csoportok (lányok és fiúk: studenci /diakok/, dzieci /gyerekek/, rodzeństwo /testvérek - semleges nemű gyűjtő főnév/)

Az összekapcsolásokban "2 ÷ 99 + vegyes csoport", a főnevek mindig birtokos eset alakját fogadnak el (studentów, dzieci, rodzeństwa), a számnevek pedig következő módon ragozódnak:

eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
dwoj- troj- czwor- pięcior- sześcior- siedmior- ośmior- dziewięcior- dziesięcior-
A -e -o
B -ga
R -gu
T -e -o
E -giem
H -gu
M mint alanyeset
11 jedena- -ścior-
A -o
B -ga
R -gu
T -o
E -giem
H -gu
M -o
12 dwana-
13 trzyna-
14 czterna-
15 piętna-
16 szesna-
17 siedemna-
18 osiemna-
19 dziewiętna-
20 dwadzieś- -cior-
A -o
B -ga
R -gu
T -o
E -giem
H -gu
M -o
30 trzydzieś-
40 czterdzieś-
50 pięćdziesię-
60 sześcdziesię-
70 siedemdziesię-
80 osiemdziesię-
90 dziewięćdziesię-


Az összekapcsolások "100 többszöröse + vegyes csoport" következő módon ragozódnak:

eset 100 200 300 400 500 600 700 800 900
A sto dwieście trzysta czterysta pięćset sześćset siedemset osiemset dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
B stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentów, dzieci, rodzeństwa
R stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentom, dzieciom, rodzeństwu
T sto dwieście trzysta czterysta pięćset sześćset siedemset osiemset dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
E stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentami, dziećmi, rodzeństwem
H stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentach, dzieciach, rodzeństwa
M mint alanyeset

Ha a számnévvel meghatározott alany birtokos esetben van, az állítmány semleges nem egyes számú. Azért:

dwóch / trzech / czterech / pięciu / dziesięciu mężczyzn stoi (stało), dwadzieścia kobiet słucha (słuchało), pięć / siedem psów biegnie (biegło), czworo / dziesięcioro dzieci śpi (spało) – mert az alany – mężczyźni, kobiety, psy, dzieci – birtokos esetben van

de: dwaj / trzej / czterej mężczyźni stoją (stali), trzy kobiety słuchają (słuchały), cztery psy biegną (biegły) – mert az alany alanyesetben van

A tysiąc számnév 1000-tól – 1999-ig elfogad olyan ragokat, ahogy pisklę (semleges nemú főnév – ennek ellenére, hogy tysiąc himnemű számnév; lásd tábla), pedig milion 1 000 000-tól – 1 999 999-ig – ahogy słup. A ragozásuk változatlan, tekintet nélkül erre, hogy milyen nemű a meghatározott főnév; ez a főnév mindig többes számú birtokos esetben van. Az ezer és millió többszörösei szintén követelnek birtokos eset többes számú főnevet. A sokszavú számnevekben minden rész ragozódik, a jeden számnév kivételével. Pl.: z tysiącem dwustu osiemdziesięciu trzema osobami (1283 személlyel), de z tysiącem dwustu osiemdziesięciu jeden osobami (1281 személlyel).

Sorszámnév (liczebnik porządkowy)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 – pierwszy 11 – jede- -nasty 10 - dziesiąty 100 – setny
2 – drugi 12 – dwu- 20 – dwu- -dziesty 200 – dwu- -setny
3 – trzeci 13 – trzy- 30 – trzy- 300 – trzech-
4 – czwarty 14 – czter- 40 – czter- 40 – czterech-
5 – piąty 15 – pięt- 50 – pięć- -dziesiąty 500 – pięć-
6 – szósty 16 – szes- 60 – sześć- 600 – sześć-
7 – siódmy 17 – siedem- 70 – siedem- 700 – siedem-
8 – ósmy 18 – osiem- 80 – osiem- 800 – osiem-
9 – dziewiąty 19 – dziewięt- 90 – dziewięć- 900 – dziewięć-

1000 – tysięczny, 1 000 000 – milionowy

Ha a szám nagyobb mint 100, a sorszámnevet csak két utolsó számjegytől alakítjuk – pl. 327 – trzysta dwudziesty siódmy, 12450 – dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiąty.

Ha pedig a szám a száz többszöröse (pl. 23400), a sorszámnevet a százoktól alakítjuk (dwadzieścia trzy tysiące czterechsetny). Hasonlóan van az ezer többszörösei esetében, de itt bonyolultabb a ragozás. A 2000 és 3000 esetében, a sorszámnevek: dwutysięczny, trzytysięczny. Nagyobb számok esetében alakítjuk az eszközhatározó eset alakját és elutasítjuk az ezereket és tizezereket jelentő részekben levő -ma ragot. Azután hozzácsatoljuk a tysięczny számnév megfelelő alakját. Ilyen módon megalakított számnevet összesen írjuk, más sorszámnevektől elterően. Ha viszont a számnév milliónál nagyobb, a milliókat jelentő részet maradjuk tőszámnév alakjában és külön írjuk.

Pl.: 125 000 – eszközhatározó eset: stu dwudziestoma pięcioma (tysiącami) ⇒ studwudziestopięciotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

234 000 – eszközhatározó eset: dwustu trzydziestoma czteroma (tysiącami) ⇒ dwustutrzydziestoczterotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

352 000 – eszközhatározó eset: trzystu pięćdziesięcioma dwoma (tysiącami) ⇒ trzystupięćdziesięciodwutysięczny

3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięczny (trzy miliony – nem ragozott)

A sorszámnevek úgy ragozódnak, mint melléknevek. A 100, 1000 és 1 000 000 többszörösei esetében, csak azokat a részeket ragozzuk, amelyektől a sorszámnév meg van alakítva.

Pl. 327 – trzysta dwudziestego siódmego, 12450 – z dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiątym, 23400 - dwadzieścia trzy tysiące czterechsetnemu, 125 000 –studwudziestopięciotysięcznemu, 3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięcznego.

Törtök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tört nevező - a nőnemű sorszámnév, a számláló – az ilyen sorszámnévnek megfelelő alakú tőszámnév. A számnevek ragozása szokásos szabályai érvényesek. Azért pl.: 1/2 – jedna druga, 1/4 – jedna czwarta (ahogy jedna ładna dziewczyna); 2/5 – dwie piąte (ahogy dwie ładne dziewczyny), 5/8 – pięć ósmych (ahogy pięć ładnych dziewczyn), 0,14 – czternaście setnych.

Ha a szám teljes részből és törtből áll, az i kötőszó áll közöttük: 2,15 – dwa i piętnaście setnych.

Százalék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha tőszámnevekkel párosul, a procent (százalék) szó nem változtatja az alakját (3% - trzy procent, 6% - sześć procent). Többes számú birtokos esetben és tárgyesetben a procent szót nem ragozzuk, a többi esetben azonban a szokott módon ragozzuk (23%: A. dwadzieścia trzy procent - B. dwudziestu trzech procent – R. dwudziestu trzem procentom – T. dwadzieścia trzy procent – E. dwudziestoma trzema procentami – H. dwudziestu trzech procentach)

Ha a mondatban a procent szó számnévvel párosul, az állítmányt egyes szám semlegesnemben kell használni (piętnaście procent obecnych głosowało – a jelenlevők 15%-a szavazott).

Elöljárószó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elöljárószavak (przyimek) a fönevekkel, névmásokkal, melléknevekkel és számnevekkel párosult ragozatlan szavak. Rendszerint leírnak magukkal párosult szót illető térbeli (néha mennyiségi vagy ok-okozat) viszonyokat. A magyarban ragok és névutók játsszák az elöljárószavak szerepét.

Az elöljárószavak követelik a konkret nyelvtani esetet. Soha nem kapscolódnak alany- és megszólító esettel. Némely elöljárószavak kapcsolódhatnak két esettel. Többiek között, olyan elöljárószavak határoznak mozgást egy adott tárgy irányában illetve sztatikus tartózkodást a tárggyal elfoglalt helyben (az első helyzetben tárgyesetet követelnek, a másodikban - helyhatározó vagy eszköz esetet):

na nad pod przed w za między
mozgás -ra/-re fölé alá elé -ba/-be mögé, túl közé
na szafę
szekrényre
nad szafę
szekrény fölé
pod szafę
szekrény alá
przed szafę
szekrény elé
w szafę
szekrénybe (üt)
za szafę
szekrény mögé
między szafę a stół
szekrény és asztal közé
nyugalom H.
-an/-ön/-en/-n
E.
fölött, -nál,-nél
E.
alatt
E.
előtt
H.
-ban/-ben
E.
mögött, túl
E.
között
na szafie
szekrényen
nad szafą - szekrény fölött
nad morzem – tengernél
pod szafą
szekrény alá
przed szafą
szekrény előtt
w szafie
szekrényben
za szafą
szekrény mögött
między szafą a stołem
szekrény és asztal között

(a „nyugalom” sorban látható az esetek, amelyekkel kapcsolódnak az elöljárószavak)

A tárgyesettel párosult za elöljárószónak más jelentésük is van:

  • za + T. – -ért (walczyć za pokój /harcol a békéért/, za 5 złotych /5 złotyért/), múlva (za 3 minuty /3 perc múlva/), helyett (zrobić coś za kolegę /csinálni vt a barát helyett/), -ul/-ül (za karę /büntetésül/), -an/-ön/-en/-n (wziąć za kark /nyakon csip/)

Többi elöljárószó, két esettel párosulandó:

  • z + E. – -val/-vel (z kolegą /baráttal/);
z + B. – -ból/-ből, -ról/-ről (zdjąć z szafy /levesz szekrényről/, wyjąć z szafy /kivesz szekrényből/)
  • o + T. – -ba/-be (uderzyć się o szafę /beleüt szekrénybe/, uderzyć w szafę /megüt szekrénybe/), -val/-vel (starszy o rok /egy évvel idősebb/), -ért (walczyć o pokój /harcol a békéért/)
o + H. – -kor (o ósmej godzinie /nyolc órakor/), -ról/-ről (mówić o kimś / o czymś /mond vről/), -ú/-ű (dziewczyna o perłowych włosach /gyöngyhajú lány/)

Többi eset:

Birtokos eset:

  • do-ba/-be (włożyć do szafy /betesz szekrénybe/), -hoz/-hez/-höz (podejść do szafy /odamegy szekrényhez/), -ig (płaszcz do kolan /kabát térdig/), -való (do jedzenia /ennivaló/), iránt, szemben
  • od-tól/-től (od szafy /szekrénytől/, od poniedziałku /hetfőtől/), -óta (od godziny /egy óra óta/), -nál/-nél (összehasonlítva mellékneveket – lásd Összehasonlítás és melléknevek fokozása)
  • dlaszamára, reszére, -nak/-nek
  • beznélkül (bez pracy /munka nélkül/)
  • zzamögül, túlról (zza chmur /felhők mögül, felhőkön túlról/)
  • sprzedelől (sprzed szafy /szekrény elől/)
  • spodalul (spod szafy /szekrény alul/)
  • koło, obok – amint przy
  • u-nál/-nél (mieszkać u znajomych /ismerősöknél lakik/)
  • naprzeciw(ko)szemben (naprzeciw(ko) poczty /postával szemben/)
  • mimo, pomimoellenére (mimo wiatru /szélnek ellenére/)
  • prócz, opróczkívül, kivéve (wszyscy oprócz Jasia /mindenki Jancsi kivéve/)
  • wokółköré (wokół domu /ház köré/)
  • podczasközben (podczas obiadu /ebéd közben/)
  • wewnątrzbelül (wewnątrz organizmu /szervezeten belül/); ez az elöljárószó önállóan is használható és akkor azt jelenti, hogy bent
  • na zewnątrzkívül (na zewnątrz budynku /épületen kívül/);

Részes eset:

  • kufelé, iránt (ku domowi /ház felé/)
  • przeciw, wbrewellen, ellenében, ellenére (przeciw wiatrowi /szél ellenében/)

Tárgyeset:

  • przez, poprzezkeresztül, át (przez ulicę /utcán keresztül/), -ig (przez tydzień /egy hétig/), miatt (spóźniłem się przez korki /elkéstem dugók miatt/), által (szenvedő alakban – lásd Szenvedő alak)

Helyhatározó eset:

  • po-an/-ön/-en/-n (chodzić po ścianie /falon jár/), után (po wojnie /háború után/), -nként (po nocach /éjszakánként/), -ért (po 5 złotych /5 złotyért/), -ul/-ül (milyen nyelvben: po polsku /lengyelül/, po węgiersku /magyarul/)
  • przy -nál/-nél, mellett (stać przy domu /háznál áll, ház mellett áll/), mellé (stawać przy domu /ház mellé áll/)

A ja (én) névmás alakjai (mnie, mną) előtt álló nad, pod, przed, w, z, od, bez, sprzed, spod, przez elöljárószavak végéhez hozzácsatoljuk az e magánhangzót (beze mnie, we mnie, przede mną, ze mną). Az e hangzót is szerzik meg:

  • a w elöljárószó - ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - w vagy f (we wsi /falúban/, we Francji /Franciaországban/, de w Warszawie /Varsóban/, w finale /döntőben/),
  • a z elöljárószó – ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - s, sz, z, ź vagy ż (ze stali /acélből van/, ze Szwecji /Svédországból/, ze źrebięciem /csikóval/, de z zesłania /száműzésből/, z żelaza /vasból van/). Többiek nem valtóznak az alakukat, még akkor is, ha a kifejezés nehezen ejthető (z drżącymi nogami /didereg lábbal/, w Strwiążu /Strwiąż-ban – Dnyeszter mellékfolyó/).

A lengyel nyelv dialektusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polska-dialekty wg Urbańczyka.PNG

Megkülönböztethetjük a lengyel nyelv négy (vágy öt) fő dialektusait[24] (lásd a térképet):

1. Mazóviai (mazowiecki):

Nagyon eltér az általános nyelvtől, mert Mazóvia 1526-ig, azaz a lengyel történelem majd 500 éve alatt, külön fejedelemség volt és a mazóviai nyelv önállóan fejlődhetett. Maga a dialektus is változatos – ebben a Kurpie (Ostrołęka környéke), Mazury és Podlasie tájszólásai a legeltérőbbek. A legjellegzetesebb vonás – mazurzenie, amely abban áll, hogy a sz, cz, dż, ż mássalhangzók a s, c, dz, z-vel vannak helyettesítve (czysty ⇒ [cysty] /tiszta/, może ⇒ [może] /lehet/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze /tenger/ szót kiejtjük mint [może]). Ezenkívül:

  • ą - nazális u-nak ejtendő (minden változással, amelyt szenved az ą hangzó – lásd Magánhangzók – pl. dąb ⇒ [dumb] /tölgyfa/, łąka ⇒ [łuɳka] /mező/), a szó végén pedig – a szokásos u-nak (idą drogą ⇒ [idu drogu] /mennek az uton/);
  • yi-nak ejtendő, de a megelőző mássalhangzót nem lágyítják (syn ⇒ [s-in] /vnek a fia/),
  • a li csoport - ly-nak ejtendő (liść ⇒ [lyść] /fa levele/);
  • minél tovább északra, annál kifejezettebben a p’, b’, m’, w’ lágy hangzók ejtendő mint ph’ – pś, bh’ – bź, mń – ń, wź – ź (wiatr /szél/ ejtendő Kurpiében mint [wziatr], Mazuryban mint [ziatr], hasonlóan változik pl. pies ⇒ [phies - psies] /kutya/, miasto ⇒ [mniasto – niasto] /város/);
  • a ke/kie, ge/gie csoportok kiejtése Mazuryban mindig kemény (kierownik ⇒ [kerownik] /igazgató/), Varsó környékén – mindig lágy (rękę ⇒ [reŋkie] /kezet/),
  • 2. személy többes szám jelen idő jelentő és felszólító módú igék elfogadják a - -ta ragot (robicie ⇒ robita /csináltok/, róbcie ⇒ róbta /csináljatok/)
  • az irodalmi lengyelben, ifjú állatok neveit alakítanak az rag segítségével (prosię, źrebię, kurczę /malac, csikó, csirke/), Mazóviában pedig – az -ak rag segítségével (prosiak, źrebak, kurcak – ebben az utolsóban a mazurzenie kifejezetten hallható). Ez a rag közönségessé vált az általános lengyel nyelvben. Hasonlóan, a városok lakosai neveiket az irodalmi nyelvben az -anin rag segítségével alakítják, Mazoviában pedig – az -ak rag segítségével (warszawianin ⇒ warszawiak, krakowianin ⇒ krakowiak) – és némely városokra vonatkozólag, ez is az általános szabállyá lett.

A podlasiei (Białystoki) tájszólás így nagyon eltér a többi mazóviai tájszólásból, hogy laikusok között gyakran a külön dialektusnak tartott. A legjellegzetesebb vonása – a hangsúlyozott magánhangzó érthető lehulló hanggal ejtendő, aminek folytán a tájszólás dallamos (ezt a vonást a lengyelek zaśpiew-nek nevezik, ami zaśpiewać /elénekel/ igétől származik). Ezenkívül, a ś/si, ć/ci, ź/zi, dź/dzi lágy magánhangzók majdnem keménynek ejtendő (ahogy a szia magyar szóban), megkülönbőztethető a zöngés h ([ɣ]) és zöngétlen ch ([x]), pedig ł az orosz л-nek ([ɫ]) ejtendő. Vannak is a vonások, amelyek mutatnak a tájszólás közelebb rokonságát az orosz és fehérorosz nyelvekkel, mint az irodalmi lengyel nyelvé (pl. a się névmás pozíciója – mindig ige után, még akkor, ha az ige mondat végén áll; az ige múlt idejű alakjai azonosak 1., 2. és 3. személyben – ja chodził(a), ty chodził(a), on / ona chodził(a), my chodzili, wy chodzili, oni chodzili).

2. Nagy-lengyel (wielkopolski):

Ez az irodalmi lengyel nyelv alapja. A legjellegzetesebb vonásai – mazurzenie hiánya és némely magánhangzók kéthangzós kiejtése (mint diftongusoké). A dialektusban sok német jövevényszó. Többi vonás:

  • o ejtendő mint uo, oe illetve ue (vidéktől függően – koza ⇒ [kuoza, koeza, kueza] /kecske/), az m, n, ń mássalhangzók előtt – mint uy (koń ⇒ [kuyń] /ló/, dom ⇒ [duym] /ház/);
  • a lágy mássalhangzók után álló -owi rag -ewi-vé válik (Jasiowi ⇒ Jasiewi /Jancsinak/, de szintén szewcowi ⇒ szewcewi /cipésznek/, mert itt c régen lágy volt);
  • ó - uy-nak ejtendő (de u már nem: góra ⇒ [guyra] /hegy/, de pl. ruch /mozgás/ változások nélkül ejtendő);
  • - -nak ejtendő (Paweł ⇒ Pawoł /Pál/);
  • a szavak elején álló wo- csoport ejtendő mint uo vagy uue (woda ⇒ [uoda, ueda] /víz/), viszont wó- – mint uó vagy uy (wóz ⇒ [uóz, uyz] /szekér/]). Azért pl. wół – woły /ökör – ökrök/ ejtendő mint [ueł – uyły];
  • az m, n, ń előtt álló e ejtendő mint y (cement ⇒ [cymynt], kamień ⇒ [kamiyń] /[kő/), de ha e az ólengyel hosszú e-től származik – mindig y-nek ejtendő;
  • y ejtendő mint yj, különösen a szavak végén és hangsúlyozott szótagban (ryba ⇒ [ryjba] /hal/);
  • ą hasonlóan ejtendő mint a mazóviai dialektusban;
  • ę nazális y-nek ejtendő, minden változással, amelyt szenved az ę hangzó – lásd Magánhangzók (gęś ⇒ [gyńś] /liba/, dęby ⇒ [dymby] /tölgyfák/, miękki ⇒ [miyŋki] /lágy/).

3. Kis-lengyel (małopolski):

Ez a dialektus, amely a legnagyobb szerepet játszotta az irodalmi lengyel nyelv alakításában (bár az irodalmi nyelv a nagy-lengyel dialektuson alapszik), mert Krakkó 500 éve volt a Lengyelország fővárosa. A dialektus is nagyon változatos – különösen kitűnik a Podhale tájszólása. A dialektust jellemzi a mazurzenie illetve az ę és ą magánhangzók denazálizáció (sokfelé mértékben, a vidéktől függően – a legerősebb a Kielce környékén, ahol ezek a hangzók e / o-vá válnak: gęś, książka ⇒ [geś, ksiozka] /liba, könyv/). Többi vonás:

  • A standard nyelvben a dz, z, dż, ż, dź, ź, d, b, w, g előtt álló zöngétlen mássalhangzó zöngéssé válik (szef brata ⇒ [ʂevbrata] /a testvérem fönőke/); a kis-lengyel dialektusban pedig szintén válik zöngéssé az utolsó mássalhangzó az ilyen szóban, amely áll a magánhangzóval vagy j, ł, l, r, m, n, ń-nyel kezdődő szó előtt (samochód ojca /apa kocsija/ a standard nyelvben ejtendő mint [samohutojca], a dialektusban pedig [samohudojca], hasonlóan sok malinowy – [sokmalinowy] ⇒ [sogmalinowy] /málnalé/). Szintén zöngéssé válik a 1. személy többes számú igék ragja: -śmy’’ (poszliśmy ⇒ [poszliźmy] /mentünk/).
  • Az ólengyel hosszú a ejtendő mint o (ptak ⇒ ptok /madár/, czytałem ⇒ cytołem vagy még cytołek is /olvastam/).
  • Megszólító esetben a hangsúly átmegy az utolsó szótágra, még akkor is, ha a megszólító eset helyett az alanyesetet használjuk ebben a szerepben (ami egyre gyakoribb a mai közbeszédben): Marek ⇒ Marku!, illetve a közbeszédben Marek! (a szabályos nyelvben az alanyesetben van Marek). Ennek a vonásnak folytán a dialektus dallamos.
  • A -że partikula gyakran használt felszólító módban (weź ⇒ weźże /vegyel/, podajcie ⇒ podajcieże /adjatok oda/) – de a hangsúly marad a helyén ([podajcieże]);
  • a t-rz, d-rz csoportok válnak cz, dż-vé (trzy ⇒ [czy] /három/, drzwi ⇒ [dżwi] /ajtó/, trzeba ⇒ [czeba] /kell/)

A Kielce környékén:

  • a végén álló ch válik k-vá (niech ⇒ [niek] /hadd/, dwóch ⇒ [dwuk] /két Gen./)
  • az első magánhangzókat megelőzik a mássalhangzók, aminek folytón diftongusok alakulnak a szóban: o, u ⇒ uo, uu’’ (osoba ⇒ [uosoba] /személy/, ucho ⇒ [uucho] /fül/), i, e ⇒ ji, je (idzie ⇒ [jidzie] /megy/, Ewa ⇒ [jEwa]), a ⇒ ha (Ameryka ⇒ [Hameryka]),
  • az i, y, ami m, n, ń, r, l, ł előtt áll, e-nek ejtendő (z naszymi ⇒ [z naszemi] /miénkkel/, kobyła ⇒ [kobeła] /kanca/, pili ⇒ [pieli] /ittak/),
  • a többes szám birtokos eset himnemű ragját (-ów) a nő- és semleges nemű szavakhoz is csatolják hozzá (łyżek ⇒ łyżków /kanalok Gen./, wiader ⇒ wiadrów /vödrök Gen./)
  • a bez elöljárószót használják a przez helyett (bez las = przez las /erdőn keresztül/)
  • a -ta rag 2. személy többes számú igékben (idziecie ⇒ idzieta /mentek/, byliście ⇒ byliśta /voltak/).

Az Újszandec környékén:

  • a szó elején illetve zöngétlen mássalhangzók után álló o, u hangzók uo, uu-vá válnak (osoba ⇒ [uosoba] /személy/, ucho ⇒ [uucho] /fül/, koza ⇒ [kuoza] /kecske/),
  • a szó elején mássalhangzó előtt illetve a szó végén álló ch válik k-vá (Chrystus ⇒ [Krystus], różnych ⇒ [róznyk] /különfelék Gen./),

Podhaleben:

  • az -em/-am rag 1. személy egyes számú igékben -ek/-ak-ká válik (byłem ⇒ [byłek] /voltam/),
  • nie (nem) a móc és mieć igék előtt ni-vé válik (nie mam, nie możesz ⇒ ni mom, ni mozes /nekem nincs, neked nem szabad/),
  • a kt csoport ft-nek ejtendő (który ⇒ [ftory] /melyik/),
  • szy, czy, ży ejtendő mint s-i, c-i, z-i kemény mássalhangzóval (annyira jellegzetes vonás, hogy podhalani archaizmusnak nevezték: pl. czysty ⇒ [c-isty] /tiszta/, życie ⇒ [z-icie] /élet/),
  • ejtendő mint vagy (pił ⇒ [piył, pieł] /ivott/; robiła ⇒ [robiyła, robieła] /csinált/),
  • az első szótag hangsúlyozott, mint a szlovák nyelvben; a kifejezésekben elöljárószavakkal a hangsúly az elöljárószóra hull, mert a kifejezést úgy tartják mint egy szót,
  • sok nyelvtani alak a szlovák nyelvből,
  • külön szókincs (a legismerősebb szavak: dutki = pieniądze /pénz/, siklawa = wodospad /vízesés/, bryndza, oscypek /juhsajtok/, ciupaga = siekiera /szekerce; régen védekezésre is szolgált/).

4. Sziléziai (śląski):

A sziléziai dialektus megőrizte annyira különálló szókincset és mondattani szabályokat, hogy sok ember – szintén nyelvész – a külön nyelvnek ezt tartja. A 2002-évi népszámlálásban a sziléziai dialektus volt választandó a naponként használt nyelvek közül, viszont néhány sziléziai Szejm-képviselő bejelentette a törvénytervezetet, amelyik elismeri a sziléziai dialektust a regionális nyelvnek. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek az SZL kódot. A dialektusban van sok német és cséh jövevényszó, illetve sok szó az ólengyel nyelvből.

5. Kasub (kaszubski):

A kasub dialektus a regionális nyelvnek hivatalosan el van ismerve (2005-től) [25], bár a lengyel nyelvészek folyton vitatkóznak erről. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek a CSB kódot. A gyerekek tanulnak ezt némely iskolákban, érettségizni is lehet ebből.[26]

A kasub dialektusnak (nyelvnek) a saját ábécéje van, amiben vannak a hangzók, amelyek nem léteznek a lengyel nyelvben. A legjellegzetesebb vonás – kaszubienie: a lágy ć, ś, ź, dź hangzók válnak a kemény c, s, z, dz-vé. Peldák: świat ⇒ [swiat] /világ/, zima ⇒ [zëma] /tél/, ziemia ⇒ [zemia] /föld – bolygó/, rodzić ⇒ [rodzëc] /szül/. A peldákban látható ë betűt a kasubok szwa-nak neveznek (IPA: [ə]). Ez ejtendő e és a között, mint az ang. cat szóban.

A térképen látható ún. új vegyes dialektusok (nowe dialekty mieszane) ez a vegyülete a tájszólásainak, amelyeket áthozták a visszaszerzett területekre áttelepített a keleti határvidék illetve más országrészek lakosai a 2. világháború után. Ezek a dialektusok eltűnnek, mert nem egyöntetűek és eltérnek a többi országrésztől. Ezeknek nincsenek jellegzetes, közös az egész területben vonásai.

A lengyel nyelvjárások többi vonásuk (mazurzenie és kaszubienie kívül):

  • Szadzenie – a mazurzenie ellentéte, azaz c, s, z, dz válnak cz, sz, ż,dż-vé. Jellegzetes a vidékekben, ahol a tájszólások, amelyekben van mazurzenie, határosok azokkal, amelyekben nincs.
  • Jabłonkowanie – az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzók ugyanolyan ejtendő; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzók ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. Jellegzetes a sziléziai-cséh határvidéken és a Visztula és Mazury közötti területen.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. P. Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 83-214-0265-8, old. 37
  2. Z. Klemensiewicz: Historia języka polskiego. PWN, Warszawa, 1961-1972.
  3. „Świętokrzyskie” – a melléknév „Szent Kereszt” (Święty Krzyż) szóból származik: ez a hegy neve, amelyiktől az egész hegység neve is származik
  4. Jadwiga Kotarska: Średniowiecze, renesans, barok. Harmonia, Gdańsk, 2002, s. 45.
  5. Sok lengyel így érti a részletet: iż Polacy nie gęsi, vagyis a lengyelek nem libák, azaz nem butábbak vagy rosszabbak mint többi nemzet – ez ennek a hibája, hogy „gęsi” melléknév (libás) és a „gęś” főnév (liba) többes számú alakja megegyezik
  6. Lengyelül lehet mondani Jestem samochodem / autobusem stb. és ez azt jelenti, hogy kocsival / busszal jöttem. De úgy hangzik, hogy kocsi vagyok / busz vagyok, ami azért felvidíthatja hallgatókat. (Muszę jechać szybko na pocztę. Jesteś samochodem? – Nie, człowiekiem = Azonnal el kell mennem a postára. Kocsi(val) vagy? – Nem, ember)
  7. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/deklin_stat.html
  8. Zenon Klemensiewicz Podstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego (Alapvető ismeretek a lengyel nyelv nyelvtánáról), 1986, PWN, Warszawa, ISDN 830103548-X, 71. oldal, lengyelül
  9. Podręczny słownik polsko-rosyjski (Lengyel-orosz kéziszótár), 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa, 830-831 oldalok
  10. Ahol k a „matka” szó alakjaiban c-vé válik, ott g „włóczęga” szó alakjaiban dz-vé is válik.
  11. De a többes számu alanyesetben a -ci rag van
  12. A régi hivatal, amelynek a jogkörai hasonló voltak a mai pénzügyminiszteréhez
  13. Z. Klemensiewicz, 80. oldal
  14. Podręczny słownik polsko-rosyjski, 835. oldal
  15. Słowacki/-ka – Słowackiego/-kiej – Słowackiemu/-kiej – Słowackiego/-kiej – Słowackim/-ką – Słowackim/-kiej – Słowacki/-ka
    Słowaccy/-kie – Słowackich/-kie – Słowackim – Słowackich/-kie – Słowackimi – Słowackich
  16. Sienkiewicz, Kramer – Sienkiewicza, Kramera – Sienkiewiczowi, Kramerowi – Sienkiewicza, Kramera – Sienkiewiczem, Kramerem – Sienkiewiczu, Kramerze – Sienkiewicz, Kramer
    Sienkiewiczowie, Kramerowie – Sienkiewiczów, Kramerów – Sienkiewiczom, Kramerom – Sienkiewiczów, Kramerów – Sienkiewiczami, Kramerami – Sienkiewiczach, Kramerach – Sienkiewiczowie, Kramerowie
  17. Fredro, Putka – Fredry, Putki – Fredrze, Putce – Fred, Put – Fred, Put – Fredrze, Putce – Fredro, Putka
  18. ^ a b Podręczny słownik polsko-rosyjski, s. 836-838
  19. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/odmiana2.html, 13.06.2011
  20. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/odmiana2.html
  21. a stawić befejezett ige létezik csak a się névmással mint visszaható: stawić się – jelentkezik
  22. Istvan Varsányi Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, Terra, Budapest, 1988
  23. Jan Stanisławski: Wielki Słownik Polsko-Angielski P-Ż. Warszawa, Wiedza Powszechna, 1975, s. 860.
  24. P. Bąk: Gramatyka języka polskiego, s. 25 – 33
  25. Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym (A törvény 2005. ján. 6.-tól az etnikus és nemzeti kisebbségekről meg a regionális nyelvről): Dziennik Ustaw (Hivatalos Közlöny), 2005, 17, poz. 141
  26. http://www.cke.edu.pl/ images/stories/Inf_mat_od2008/kaszubski_a.pdf, Centralna komisja egzaminacyjna (Központi vizsgábizottság), Informator maturalny od 2005 roku z języka kaszubskiego (Érettségi tájékoztató 2005. évtől a kasub nyelvből)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 83-214-0265-8
  • Zenon Klemensiewicz Podstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego, 1986, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, ISBN 83-01-03548-X
  • Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1
  • http://grzegorj.w.interia.pl/gram/index.html - a Grzegorz Jagodziński internetlapja (lengyelül és angolul)
  • Podręczny słownik polsko-rosyjski, 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
lengyel nyelvű változatát!

Írásbeliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]