Lengyel nyelv

Lengyel język polski [jɛ̃zɨk pɔlski]
Beszélik	Lengyelország; kevesen: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Írország, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Litvánia, Ukrajna, Oroszország, Magyarország, stb.
Terület	Egész Lengyelországban, ill. szórványosan a többi felsorolt államban
Beszélők száma	50 000 000 fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti-szláv nyelvek     Szláv nyelvek      nyugati csoport       lechita nyelvek        Lengyel nyelv
Írásrendszer	latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Lengyelország, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	pl
ISO 639-2	pol

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Beszélőinek száma

A lengyel nyelvet 50 millió ember beszéli. Ebből 38 millió él Lengyelországban. Az Egyesült Államokban egyes becslések szerint majdnem 10 millióan beszélik - főként Chicagoban, Detroitban és New Yorkban élnek (Chicagóban 1,5 millió lengyel él, ami Chicagót a 2. legnagyobb „lengyel” várossá teszi, Varsó után). De számuk jelentős Kanadában (Toronto) és Ausztráliában (Sydney, Melbourne) is. 800 ezer a lengyelek száma Franciaországban (Párizs), félmillió Fehéroroszországban (Hrodnai terület), 300 ezer Ukrajnában (Lviv), 250 ezer Litvániában (Vilna) és 100 ezer Oroszországban (Moszkva, Szentpétervár, Kalinyingrádi terület, Karjalai Köztársaság). Lengyel ajkú kisebbség él Magyarországon is (Budapest, Tatabánya, Komárom).

A nyelv helye a szláv csoportban

A lengyel szláv, közelebbről nyugati szláv nyelv, amely a szlovák, cseh, morva és szorb nyelvvel rokon. A legközelebbi rokona a kasub nyelv. Távolabbi rokonai az ukrán, orosz, fehérorosz, valamint a szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói, macedón és a bolgár. A lengyel a 3. leggyakrabban használt szláv nyelv az orosz és az ukrán után.

Betűkészlete

A lengyel ábécé (a szürkével jelölt betűk csak idegen szavakban fordulnak elő).

A lengyel nyelvet latin betűkkel írják, kiegészítve 9 speciális karakterrel, és néhány betűpárral.

A lengyel ábécé:

a ą b c ć d e ę f g h i j k l ł m n ń o ó p r s ś t u w y z ź ż

Betűpárok:

ch cz rz sz dz dź dż

Más szláv nyelvekben a betűpárok helyett más ékezetes betűket használnak (cz ⇒ č, sz ⇒ š, dż ⇒ đ).

Diakritikus jelek:

• éles (akut, akcent ostry) - pl. ń, ó,
• felső pont (kropka) - ż,
• ogonek (˛) - ą, ę; szó szerint lengyelül ezt jelenti, hogy “kis farok”, a magyar nyelvben jobb faroknak nevezzük, de a lengyel neve egyre népszerűbb a világi nyelvészek között (ennek a jelnek neve ugyanaz pl. angolul, németül, franciául, olaszul),
• ferde áthúzás (przekreślenie) – ł

A szláv nyelvek közül, csak a lengyelben és a szorbban használnak w betűt a [v] hang jelölésére.

Kiejtés és helyesírás

Magánhangzók

A lengyel nyelvben 8 magánhangzó van, ebből 2 orrhang (ą, ę). A lengyel az egyetlen szláv nyelv, amely megőrizte az ószláv orrhangokat.

a – magyar á, röviden ejtve (mint az angol cut, mud szavakban) [a]

ą – nazális o [ɔ̃]. A kiejtését gyakran összehasonlítják a francia nazális o-val (mint a mon szóban), de az orron keresztül kiengedve a levegőt, még a szájat egy kicsit keskenyíteni kell (ami nincs a francia kiejtésben) – emiatt az ą kiejtése a portugál são szó kiejtéséhez hasonló. Ha az ą egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, o-nak ejtjük és a megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, t előtt – mint [on], ć, dź előtt – mint [oɲ], azaz mint lágy n; b, p előtt – mint [om], k, g előtt – mint [oŋ], azaz mint a hang szóban).

e – magyar e-nek ejtendő [ɛ]

ę – nazális e [ɛ̃]. A kiejtési szabálya ugyanaz, mint az ą esetén (szintén a száj kis keskenyítésével). Ha az ę egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, kiejtjük mint e és megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, dź, t előtt – mint [en], ć, dź előtt – mint [eɲ], b, p előtt – mint [em], k, g előtt – mint [eŋ]). A lengyelek többsége a szó végén álló ę-t e-nek ejti.

i – magyar i-nek ejtendő, lágyítja a megelőző mássalhangzót [i]

o - magyar a-nak ejtendő [ɔ]

ó, u – rövid u-nak ejtendő [u]. A különbség csak történelmi: a régi lengyelben léteztek hosszú és rövid magánhangzók és az ó a hosszú o-tól származik. Gyakran ó és o változnak egymássá a ragozás közben vagy rokonszavakban (pl. wór ⇒ worek /nagy zsák ⇒ zsák/, droga ⇒ dróg /út ⇒ utak Gen./), gyakran a megfelelő szavakban más szláv nyelvekből a lengyel ó helyett o vagy e is áll (góra ⇒ orosz гора, cseh hora /hegy/, który ⇒ orosz который, cseh který /melyik/)

y – zárt i-nek ejtendő (mint az orosz ы), nem lágyítja az előző mássalhangzót [ɨ]

Hasonlóan, mint a magyar nyelvben, a diftongusban álló magánhangzókat és megkettőzött magánhangzókat külön ejtjük ki (zoo, teatr, Haiti).

Mássalhangzók

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, z betűk mint a magyar nyelvben ejtendő.

ć – lágy cs-nek ejtendő, nagyon hasonlít a magyar ty-hez [ʨ] – de ty-t a nyelv csúcsa, a kemény szájpadlás és a fogak részvételével ejtjük ki, ć-t pedig a nyelv közepe és a lágy szájpadlás részvételével (emiatt ez az orosz ч-hez hasonló), de a szerbhorvát ć ejtéséhez is nagyon közel áll, majdnem azonos vele.

dz – a magyar dz-hez az edző szóban hasonló, de egy kicsit „közösebben” ejtendő (mint a japán kamikaze vagy olasz zero)

dź – lágy dzs-nek ejtendő [ʥ]

dż – magyar dzs [ʤ]. A hasonló drz csoportot nem ejtjük ki együtt (mint [ʤ]), hanem külön ([d-ʒ])

h, ch – keményebb h-nak ejtendő (mint a technika h-ja) [x]. A különbség csak történelmi – a régi lengyelben h zöngés volt ([ɣ] - mint az orosz бог szóban), ch pedig zöngétlen; ma néhány tájszólásban ez a különbség folyton hallható.

ł – rövid u-nak ejtendő (mint az angol w) [w]; némely tájszólásban és öreg emberek között az orosz л-nak ejtendő ([ɫ] – a lengyelek „színpadi ł”-nek nevezik): a nyelv csúcsa a fogakat érinti, nem pedig a kemény szájpadlást, mint az l kiejtése közben

ń – magyar ny-nek ejtendő [ɲ]

s – magyar sz [s]

ś – lágy s-nek ejtendő [ɕ] (hasonló a német ch-hez, amint az Ich szóban, de egy kicsit keményebb)

ź – lágy zs-nek ejtendő [ʑ] (mint az uruguayi spanyol -ll- kiejtése)

rz, ż – magyar zs-nek ejtendő [ʒ]. A különbség csak történelmi: rz a régi lágy r-től származik – a mai lengyelben a ri hang csak az idegen származású szavakban létezik. Gyakran a lengyel rz-nek az orosz rʲ felel meg (pl. rzeka – река /folyó/, rząd – ряд /sor/). Van mégis néhány szó, amelyben rz-t így kiejtjük, mint r-z – pl. zmarznąć ([zmar-znɔ̃t͡ɕ] /megfagy/), obmierzły ([ɔbmʲɛr-zwɨ] /undorító/)

cz – magyar cs-nek ejtendő [ʧ] (de egy kicsit keményebb, hasonlít szerbhorvát č keménységéhez)

sz – magyar s-nek ejtendő [ʃ]

w – magyar v-nek ejtendő [v]

Amennyiben bizonytalan a lágy/kemény hangzók kiejtésében, normál hangzó ejtése is elfogadott. A lágy mássalhangzók vagy az ekéssel jelölve (ha másik mássalhangzó követi vagy a szó végén áll), vagy i-vel követve (különösen, ha egy magánhangzó követi).

A megkettőzött mássalhangzókat külön ejtjük ki (pl. panna – [pan-na] /leány/, Wioletta [Violet-ta]).

Hangsúly

Általában, a lengyel nyelvben a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik. Sok idegen származású szóban a hangsúly hátulról a harmadik szótagra esik (pl. uniwersytet /egyetem/). De ha a ragozás miatt egy új szótag jelenik meg ilyen a szó végén, a hangsúly megint az utolsó előtti szótagra kerül át (uniwersytetu /egyetemé/, uniwersytetowi /egyetemnek/).

A következő esetekben a hangsúly szintén nem az utolsó előtti szótagra esik:

• hátulról a harmadikra – a 1. és 2. személy többes számú igékben (pl. zrobiliśmy /csináltunk/),
• hátulról a harmadikra – a feltételes módú igékben 1. és 2. személy többes számú igéken kivül (zrobiłbym /csinálnék/)
• hátulról a negyedikre – a többes szám feltételes mód 1. és 2. személyű igékben (zrobilibyśmy /csinálnánk/)

Történet

Z. Klemensiewicz szerint, a lengyel nyelv történetében a következő időszakokat különböztetjük meg:

Ólengyel kor

A legrégibb ismert lengyel szavak – kb. 400 személy- és helynév, latin ábécével megírt Gnieznói Bullá-ban 1136. évből. Az első egész lengyel mondatot pedig a henrykówi kolostor (Wrocław közelében) könyvében írták meg. Ez így szólt: „Daj, ać ja pobruszę, a ty poczywaj“, azaz „Engedd, hogy most én daráljam, és pihenj” (a mai lengyel nyelvben ez így szólt volna, hogy „Pozwól mnie teraz mielić i odpocznij”).

A két legrégibb lengyel irodalmi alkotás a 13. és 14 század fordulójáról származik. A Bogurodzica című dal („Isten anyja”) az első lengyel himnusz, melyet a Grünwaldi csata előtt énekeltek a lovasok. A Kazania świętokrzyskie („Szentkereszti prédikációk”) pedig prédikációk gyűjteménye a Świętokrzyskie-hegységben álló kolostorban, Kielce közelében.. Később főként latin szövegeket fordítottak le lengyelre (pl. Psałterz Floriański 14. század végétől – pszalmok gyűjteménye lengyelül, németül és latinul).

Az ólengyel időszakban főleg lelkészek gondolkodnak a lengyel irodalom fejlődéséről. Addig a cseh és a német nyelvek befolyásolták legerősebben a lengyel nyelvet (13. és 14. század – a Přemysl-ház hatalmának az ideje, 15. század – a cseh nyelv fejlődésének időszaka, a huszitizmus uralkodásával összekapcsolva). A cseh nyelven keresztül sok latin szó jött be a lengyel nyelvbe.

Középlengyel kor

A középlengyel kor az első lengyelül nyomtatott könyvvel (1508) kezdődik. A lengyel nyelv a nagy-lengyelországi dialektus hatása alatt alakult. A lengyel Reneszánsz legnagyobb írói - Mikołaj Rej és Jan Kochanowski. Rejt a „lengyel irodalom apjának” tartják – ő a következő mondat szerzője: A niechaj narodowie wżdy postronni znają, iż Polacy nie gęsi, iż swój język mają („Hadd tudja meg minden idegen nép, hogy a lengyelek nem libás, hogy saját nyelvük vagyon” – „libás nyelvnek” a latint nevezték, mert az egyszerű embereknek hasonlóan szólt a libák gágogásához).

A 16. században – a lengyel állam legnagyobb hatalmának az ideje, azért a lengyel nyelv felvirágzásának is – ez a nyelv a legfontosabbá lett a Közép Európában. A nyelv fejlődéséről most nem lelkészek, hanem nemesség és polgárság gondolkodik, azért egyre nagyobb a szerepe a világi irodalomnak. Ebben az időben a lengyel nyelv elfogadta szavakat az olaszról (főleg Bona királyné révén), görögről, magyarról (Báthory István uralkodása) és törökről (a magyar közvetítésével). Egyidejűleg, a lengyel nyelv erős befolyása alatt, a fehérorosz és ukrán nyelvek alakulnak. A lengyel nyelv pedig az udvari nyelvvé lett Oroszországban – ilyen a helyzet tart a 18. század elejéig.

A 17. század a lengyel állam bukása kezdete, és egyidejűleg a nemesség hatalma ideje, amelyik – folyamatos védelmi háborúk miatt – megerősíti a „nemzet és vallás vedője” szerepét (ennek ellenére, hogy ezek a háborúk gyakran elvesztett voltak). A nemességgel használt lengyel nyelv egyre előkelőbbé válik, egyre népszerűbb idegen szavaknak és az egész idegen mondat részleteinek beiktatása: kezdetben latinul, azután (a század felétől) franciául. Miközben az orosz cár udvarja lengyelül beszél, a lengyel udvarak franciául kezdenek beszélni. De 1699. évben a lengyel nyelv a Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelvévé lett (addig ez volt az orosz nyelv).

Újlengyel kor

Az újlengyel kor kezdete ez az oktatási reform, 18. század felében Stanisław Konarski pap altál lefolytatva. Az a reform ezt tette fel, hogy az iskolákban a lengyel nyelvet tanítsák és a latin nyelvet meg a retorikát háttérbe távolítsák el. A felosztások ideje (1772-95), paradox módon, jól befolyásolta a lengyel nyelv fejlődését. A belföldi és a világpolitikai események (amerikai és francia forradalom, Felvilágosodás) elősegítették a politikai (az első lengyel hírlapok), valamint a szép és enciklopédikus irodalom fejlődését. Ezekben az években alkotott a -reneszánsz szerzőket leszámítva- legnagyobb lengyel író – Ignacy Krasicki, akit „a lengyel költők hercegének” neveztek. Már a felosztások után megalakult az első lengyel nyelv szótára (1804 – 15), amelynek a szerzője egy meghonosított svéd volt - Samuel Bogumił Linde.

Az elnemzetietlenítés politikája, amelyet a hódítók folytattak, megfékezte a nyelv fejlődését. Abban az időben sok szó a német nyelvtől jött be, főként a poroszok (Nagy Lengyelország, Pomerania, Szilézia) és az osztrákok (Kis Lengyelország) által meghódított területen. Ma ez is látható a tájszólási szókincsban – sok szó a sziléziai és nagy-lengyelországi tájszólásokban nagy hasonlatosságot mutat az egyenértékűihez a német irodalmi (standard) nyelvben (a tipikus pelda – sziléziái és nagy-lengyelországi bana = vasút, ném. Bahn, lengy. kolej; illetve nagy-lengyelországi zrobić łóżko = ágyat vet, ném. Bett machen, lengy. pościelić łóżko). A német nyelv befolyása erősebb volt mint az oroszé, mert a németek (főleg a Porosz Királyságból) probálták meghódítani a lengyel területet nemcsak kulturális, de gazdasági tekintetben is – az ipari forradalom vívmányait sokkal ügyesebben sajátították el mint az oroszok és korábban elkezdtek számos gyárat és üzemet építeni az általuk meghódított területen. A műszaki szavak többségét a lengyel nyelvben máig a német jövevényszavak képezik – azokkal csak az angol származású szavak összehasonlítható a mennyiség tekintetében, de ezek csak 20. század 2. felében jöttek az elektronika és informatika fejlődésével. Az orosz megszállásban a gazdasági fejlődés lassabb volt, ezenkívül a gyárak úgyis a német és lengyel kezekben maradtak. A cári tisztviszelők mindenekelőtt a maga russzifikáción összpontosították és mivel ez majdnem a kezdettől (azaz az 1820-as évektől) elég brutális volt, nagy ellenállást okozott. Pedig a német megszállásban, a germánizáció legnagyobb megfeszítése a Német Császárság idejére esett (1870-től – Otto von Bismarck kancellár kormányzása, Kulturkampf). Az ellenállás leghíresebb jelensége a germánizáció ellen volt a gyerekek sztrájkja a Wrześniai iskolában (Poznańtól keletre) 1901-ben, amikor a német tanárok rákenyszerítették a gyerekeket, hogy a vallástani órán németül válaszoljanak – ennek ellenére, hogy a szervek letartoztatták a gyerekek szüleiket, a Września peldáját többi iskola is követte. Az osztrákokkal meghódított területén viszont, a germánizáció (még sem nagyon intenziv) befejezett a 19. század felében, amikor a liberális Ferenc József császárrá lett.

Az eredményesség hiánya a lengyel nyelv megsemmisítésében az I. világháború közben volt látható. Folyton erős a lengyelek nemzeti öntudata odavezette a függetlenség visszaszerzéséhez, ennek ellenére, hogy a lengyeleknek három megszállók ellen hárcolniuk kellett. Ilyen erős öntudat hiánya a népesség között volt az egyik ok, amely megakadályozta a tartós ukrán és fehérorosz állam megalakulását, bár azok a nemzetek csak egy megszálló ellen harcoltak.

A mai lengyel nyelvet viszont – ahogy sok nyelv világon is – leginkább az angol nyelv befolyásolja.

Nyelvtan

A lengyel nyelvben a következő szófajokat különböztetjük meg:

• főnév (rzeczownik),
• ige (czasownik),
• melléknév (przymiotnik),
• számnév (liczebnik),
• névmás (zaimek),
• határozószó (przysłówek),
• elöljárószó (przyimek).

A lengyel nyelvben nincs névelő. Egyetlen szláv nyelvben sincs, bár a macedón és bolgár nyelvek használnak ún. hátravetett névelőket, vagyis olyan toldalékokat, amelyek a határozott névelő funkcióját töltik be. (Ez balkáni areális sajátosság, megvan pl. a románban és az albánban is; valószínűleg az albán nyelvből terjedt el.)

Főnév és melléknév

Szám

A lengyel nyelvben létezik az egyes (liczba pojedyncza) és többes szám (liczba mnoga). A középkorban a kettős szám is létezett.

Némely főnevek csak egyes számúak - pl. a tantárgyak nevei (matematyka /matematika/, historia /történelem/), érzések (zazdrość /irigység/), gyűjtő főnevek (odzież /ruházat/), igei főnevek (leżenie /fekvés/), absztrakt kifejezések (uroda /szépség/).

Némely főnevek csak többes számúak - pl. dżinsy (farmernadrág), nożyce (olló), sanie (szán), drzwi (ajtó); Sudety (Szudéták), Węgry (Magyarország).

Némely főnevek ragozódnak számban, de esetben nem (latin származásúak vagy a latinon keresztül görög nyelvből jöttek, pl. gimnazjum, muzeum, liceum, technikum, centrum).

Eset

A lengyel főnevek, melléknevek, számnevek és névmások 7 esetben (przypadek) ragozódnak (lejjebb – a hagyományos sorrend lengyel nyelvtankönyvekből):

• alanyeset (A. - mianownik),
• birtokos eset (B. - dopełniacz),
• részes eset (R. - celownik),
• tárgyeset (T. - biernik),
• eszközhatározó eset (E. - narzędnik),
• helyhatározó eset (H. - miejscownik),
• megszólító eset (M. - wołacz).

Alanyeset

Az alanyeset a kto? (ki?) és co? (mi?) kérdésekre válaszol. Funkciója a magyar alanyesetéhez hasonló, de nem minden szó, amely a magyarban alanyesetben van, marad lengyelül is alanyesetben (lásd: eszközhatározó eset és birtokos eset).

Birtokos eset

Válaszol a kogo? czego? meg czyj/-a/-e? kérdésekre (czyj/-a/-e? = mié? kié?). A magyarban nincs. A vonzattal meghatarozott helyzeteken kívül, főként a következő helyzetekben használjuk:

• A birtoklás meghatározása – „birtokos” tárgy a birtokos esetben, „birtokolt” tárgy pedig – az alanyesetben vagy vonzással meghatározott esetben van. A magyar nyelvben birtokos ragok megfelelnek ennek; ilyenek ragok a lengyel nyelvben – ahogy több szláv nyelvben - nincsenek. Pl. książka chłopca – fiú könyve (chłopiec birtokos esetben van); żona mojego brata – a bátyám felesége (a birtokos esetben vannak a brat főnév meg a mój birtokos névmás); okna czerwonego budynku – a piros épülét ablakai (a birtokos esetben vannak a budynek főnév és a czerwony melléknév).
• A bejelentés, hogy valami/valaki nincs valahol, illetve a tagadása ilyen igenlő mondatnak, amelynek a tárgya tárgyesetben ki van fejezve. A magyar nyelvben az első helyzetben alanyeset marad, a másodikban pedig – tárgyeset. Pl.:

1. W pokoju jest szafa ⇒ W pokoju nie ma szafy (A szobában egy szekrény van ⇒ A szobában nincs szekrény)
2. Kupiłem samochód ⇒ Nie kupiłem samochodu (Vettem a kocsít ⇒ Nem vettem kocsít) – az igenlő mondatban samochód (kocsi) tárgyesetben van (amely ugyanolyan szól, mint alanyeset), tehát a tagadó mondatban birtokos esetben lesz.

De: Mieszkam w Warszawie ⇒ Nie mieszkam w Warszawie / Mieszkam nie w Warszawie, lecz w Poznaniu (Varsóban élek ⇒ Nem élek Varsóban / Élek nem Varsóban, hanem Poznańban) – az igenlő mondatban Warszawa (Varsó) helyhatározó esetben van és így marad a tagadó mondatban.

• Valami össesszég része meghatározása. Pl. a mondat: Poproszę chleb (Kenyért kérek) ezt jelenti, hogy Az egész cipót kérek, viszont Poproszę chleba – csak néhány szeletet. A finn nyelvben partitivus játszik hasonló szerepet.

• Ha egy főnev az „5” vagy nagyobb számnévvel van párosulva (szintén a határozatlanok, ahogy wiele, kilka /sok, néhány/) és a számnév alanyesetben van, a főnév birtokos esetben lesz. Ha pedig a számnév más esetben van, a főnév ugyanolyan esetben is lesz. Pl.: Na przystanku stoi pięć osób (A megállón őt ember áll; pięć – A., osób – B.). De: Wsiadłem do autobusu z pięcioma osobami (Felszálltam a búszra őt emberrel; mindkét szó eszkőzhatározó esetben). (Lásd eszközhatározó eset)

Részes eset

Válaszol a komu? czemu? (kinek? minek?) kérdésre és részeshatározót jelent. A magyar nyelvben általában a -nak/-nek toldaléknak felel meg – a birtokos szerkezeten kívül, amely birtokos esetet követel.

Tárgyeset

Válaszol a kogo? co? (kit? mit?) kérdésre. Általában közvetlen tárgyat jelent és a magyar tárgyesetnek felel meg (a -t ragnak). Az élettelen egyes szám hímnemű főneveknek és személytelen többes szám hímnemű főneveknek az alanyesete és tárgyesete azonos alakú, ami azt okozza, hogy a Samochód wyprzedził motocykl vagy Psy gonią koty mondatok nem egyértelműek (a kocsi megelőzte a motorbiciklít, vagy a motorbicikli – a kocsít? A kutyák kergetik a macskákat, vagy a macskák – a kutyákat?). Ilyenkor jobb a szenvedő alakot használni. Néha használják azt a szabályt, hogy két főnév közül a mondatban az első – alany, a második – tárgy.

Eszközhatározó eset

Válaszol a kim? czym? (kivel? mivel?) kérdésre és a magyar nyelvben általában a -val/-vel ragnak felel meg. Akkor használjuk, ha a következőket akarjuk kifejezni:

• milyen „eszközt” használ fel az alany (latin instrumentalis: Jadę samochodem. - Kocsival megyek. Piszemy tylko czarnym długopisem. - Csak fekete tollal írunk),
• kinek / minek a „társaságában” hajtja végre az alany a mondatban leírt cselekvést (latin comitativus) – hozzáadva a z/ze elöljárószót (Idę z kolegą. - A barátommal megyek. Wyjąłem portfel z pieniędzmi. – Kivettem a tárcát a pénzzel.)
• azt a tulajdonságot, amely jellemzi a tárgyat (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem - négy kerekű autó, fehér nyélű villa, meredek tetejű ház). Itt a helyhatározó eset az o elöljárószóval is használható (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu) – ennek a szerkezetnek a magyar -ú/-ű rag feleli meg.

Néha az eszközhatározó eset közvetlen tárgyat jelent (np. rządzić krajem, zajmować się polityką – országot kormányoz, politikával foglalkozik).

A lengyel nyelvben akkor is használjuk az eszközhatározó esetet, ha főnevet kapcsolunk össze a być (van) vagy zostać (lett) igékkel. A magyar nyelvben ez ennek a helyzetnek felel meg, amikor 3. személyben a van ige eltűnik (Owca jest zwierzęcie hodowlanym – A juh tenyészállat. Skończyli politechnikę i zostali inżynierami – Elvégezték műegyetemet és mérnökök lettek. Jesteś jej bratem? – Te ő bátyja/öcse vagy? Jak dorośniecie, zostaniecie strażakami. – Amikor felnőttök, tűzoltók lesztek). De ha 3. személy egyes vagy többes számú być ige előtt a to (ez/az) névmás áll, a főnév alanyesetben marad: Owca to zwierzę hodowlane.

Helyhatározó eset

Válaszol az o kim? o czym? (kiről? miről?) vagy w / na kim? w / na czym? (kiben/kin? miben/min?) kérdésre. Mindig előljárószavakkal párosul. Akkor használjuk, amikor:

• beszélünk valakiről / valamiről (Myślę o tobie. To jest piosenka o miłości. – Gondolok rád /szó szerint – rólad/. Ez a dal szerelemről van) – a magyar nyelvben a -ról/-ről rag felel meg ennek;
• meghatározzuk a helyet, amelyen van a meghatározott tárgy – de csak a w, na, przy előljárószavakkal párosítva; a magyar megfelelő toldalékok -ban/-ben, -n, -nál/-nél. A w, na előljárószavak követelik a helyhatározó esetet csak a statikus helyzetben (jest w szafie, na stole /van a szekrényben, az asztalon/; de wbij gwóźdź w szafę, połóż ołówek na stół /verd a szöget a szekrénybe, tedd a ceruzát az asztalra/ – a tárgyak tárgyesetben vannak); viszont a przy előljárószó – mind statikus és dinamikus helyzetben (jest przy książce – połóż to przy książce = a könyvnél / könyv mellett van – a könyv mellé tedd).
• meghatározzuk egy tárgy tulajdonságát – hozzáadjuk az o előljárószót (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu - négy kerekű autó, fehér nyélű villa, meredek tetejű ház). Ennek a ragnak a magyar -ú/-ű rag felel meg. Itt szintén az eszközhatározó szót használhatjuk a z előljárószóval (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem).

Megszólító eset

Nem válaszol semmilyen kérdésre. Nem létezik minden szláv nyelvben (pl. az oroszban nincs). Akkor használjuk, amikor hívunk valamit / valakit vagy valakihez/valamihez fordulunk. Pl. Panie profesorze (Professzor úr) – O Boże! (Istenem!) – Litwo, ojczyzno moja (Litvánia, a szülőhazám! (Mickiewicz); a levelben Szanowny Panie Dyrektorze (Tisztelt Igazgató úr), Droga Haniu (Kedves Hania). A megszólító esetet használjuk is a valaki megsértése érdekében, pl: Ty durniu! (Te bolond!) – Jak jeździsz, baranie?! (Hogyan vezetsz, te hülye?!) – Rusz się, człowieku! (Mozogj, ember!).

A kötetlen, fesztelen helyzetekben a megszólító esetet egyre gyakrabban az alanyeset helyettesíti: a lengyelek (különösen fiatalok) azt mondják inkább, hogy Marek, chodź do nas! /Marek, gyere hozzánk!/, mint Marku, chodź do nas).

Nem

A főnév általában három nemben (rodzaj) lehet: hím-, nő- és semleges nemben (rodzaj męski, żeński i nijaki). Ráadásul, egyes szám hímnemű főnevek ragozása attól függ, hogy a főnév élő-e (embert vagy állatot határoz meg) vagy élettelen (nővényt vagy tárgyat határoz meg); többes szám hímnemű főnevek ragozása pedig attól, hogy embert határoz-e vagy nem embert. Ez az utolsó helyzet az igékre is vonatkozik, azért a lengyel nyelvben többes számban inkább a hímnemű személyi alakot (rodzaj męskoosobowy) és általános alakot (rodzaj niemęskoosobowy) különböztetjük meg, nem a hím-, nő- és semleges nemet. A leírt tenyek vonatkozzák a különbségekre tárgyesetben – azokat lásd lejjebb.

A főnevet meghatározott szófajok hozzáillesztik a ragoit a főnév neméhez – azért nem szabad mondani, hogy a főnév ragozódik valami hímben, hanem hogy van valami hímben (pl. pies – kutya - csak és kizárólag hímnemű, többes számban pedig – általános alakú); viszont pl. melléknévről mondhatjuk, hogy ragozódik nemekben: pies - duży (nagy), krowa (tehén) - duża.

A nőnemű főnevek rendszerint -a-val (matka, teczka, wiśnia, krowa – anyu, táska, meggy, tehén), -i-vel (gospodyni - háziasszony) vagy -ść-csel (miłość, zazdrość, nienawiść, treść, część, kość – szerelem, irigység, utálat, tartalom, rész, csont) vegződnek, a semleges nemű főnevek pedig – -o-val (dziecko, żądło, pióro, płuco, drzewo – gyerek, fullánk, toll, tüdő, fa), -e/-ę-vel (cielę, źrebię, życie, zdanie, serce, pole – borjú, csikó, élet, mondat, szív, (szántó)föld), -um-mal (idegen származásúak – centrum, liceum, muzeum) vegződnek.

A mássalhangzóval vegződő főnevek (-ść-en kívül) általában hímneműek. Van pedig sok hímnemű főnév, amely -a-val (poeta, artysta, sędzia, satelita - költő, művesz, bíró, (mellék)bolygó – és ráadásul némelyek ragozódnak mint nőnemű főnevek), -ę-vel (książę – fejedelem, herceg), -o-val (általában becézések - dziadzio, Jasio – nagypapa, Jancsi), vagy még -ść-csel (teść, gość, liść – após, vendég, falevel) is vegződik. Sok nőnemű főnév viszont más mássalhangzóval vegződik mint -ść – rendszerint egyszótagúak (krew, mysz, toń, szadź, brew, skroń – vér, egér, örvény /mélység/, zúzmara, szemöldök, halánték).

A főnév ragozása peldai

A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve. Az alábbi táblák nem mutatnak minden ragozási mintát – összesen majdnem 150 van.

A ragozás peldai:

• Hímnem

eset

úr

író

ötvös

hős

(városi) polgár

Ferike

rák (állat)

kígyó

level

vessző

asztal

oszlop

egyes szám

A

pan

pisarz

złotnik

bohater

mieszczanin

Franio

rak

wąż

liść

przecinek

stół

słup

B

pana

pisarza

złotnika

bohatera

mieszczanina

Frania

raka

węża

liścia

przecinka

stołu

słupa

R

panu

pisarzowi

złotnikowi

bohaterowi

mieszczaninowi

Franiowi

rakowi

wężowi

liściowi

przecinkowi

stołowi

słupowi

T

pana

pisarza

złotnika

bohatera

mieszczanina

Frania

raka

węża

liść

przecinek

stół

słup

E

panem

pisarzem

złotnikiem

bohaterem

mieszczaninem

Franiem

rakiem

wężem

liściem

przecinkiem

stołem

słupem

H

panu

pisarzu

złotniku

bohaterze

mieszczaninie

Franiu

raku

wężu

liściu

przecinku

stole

słupie

M

panie

pisarzu

złotniku

bohaterze

mieszczaninie

Franiu

raku

wężu

liściu

przecinku

stole

słupie

többes szám

A

panowie

pisarze

złotnicy

bohaterzy

mieszczanie

Franiowie

raki

węże

liście

przecinki

stoły

słupy

B

panów

pisarzy

złotników

bohaterów

mieszczan

Franiów

raków

węży

liści

przecinków

stołów

słupów

R

panom

pisarzom

złotnikom

bohaterom

mieszczanom

Franiom

rakom

wężom

liściom

przecinkom

stołom

słupom

T

panów

pisarzy

złotników

bohaterów

mieszczan

Franiów

raków

węży

liście

przecinki

stoły

słupy

E

panami

pisarzami

złotnikami

bohaterami

mieszczanami

Franiami

rakami

wężami

liściami

przecinkami

stołami

słupami

H

panach

pisarzach

złotnikach

bohaterach

mieszczanach

Franiach

rakach

wężach

liściach

przecinkach

stołach

słupach

M

panowie

pisarze

złotnicy

bohaterzy

mieszczanie

Franiowie

raki

węże

liście

przecinki

stoły

słupy

• Nőnem

eset	vasárnap	rózsa	víz	anya	akadémia	éjszaka	háziasszony	nő	csont	egér
egyes szám
A	niedziela	róża	woda	matka	akademia	noc	gospodyni	kobieta	kość	mysz
B	niedzieli	róży	wody	matki	akademii	nocy	gospodyni	kobiety	kości	myszy
R	niedzieli	róży	wodzie	matce	akademii	nocy	gospodyni	kobiecie	kości	myszy
T	niedzielę	różę	wodę	matkę	akademię	noc	gospodynię	kobietę	kość	mysz
E	niedzielą	różą	wodą	matką	akademią	nocą	gospodynią	kobietą	kością	myszą
H	niedzieli	róży	wodzie	matce	akademii	nocy	gospodyni	kobiecie	kości	myszy
M	niedzielo	różo	wodo	matko	akademio	nocy	gospodyni	kobieto	kośći	myszy
többes szám
A	niedziele	róże	wody	matki	akademie	noce	gospodynie	kobiety	kości	myszy
B	niedziel	róż	wód	matek	akademii	nocy	gospodyń	kobiet	kości	myszy
R	niedzielom	różom	wodom	matkom	akademiom	nocom	gospodyniom	kobietom	kościom	myszom
T	niedziele	róże	wody	matki	akademie	noce	gospodynie	kobiety	kości	myszy
E	niedzielami	różami	wodami	matkami	akademiami	nocami	gospodyniami	kobietami	kościami	myszami
H	niedzielach	różach	wodach	matkach	akademiach	nocach	gospodyniach	kobietach	kościach	myszach
M	niedziele	róże	wody	matki	akademie	noce	gospodynie	kobiety	kości	myszy

• Semleges nem

eset	nap (csillag)	tüdő	tó	madárfióka	feladat	múzeum
egyes szám
A	słońce	płuco	jezioro	pisklę	zadanie	muzeum
B	słońca	płuca	jeziora	pisklęcia	zadania	muzeum
R	słońcu	płucu	jezioru	pisklęciu	zadaniu	muzeum
T	słońce	płuco	jezioro	pisklę	zadanie	muzeum
E	słońcem	płucem	jeziorem	pisklęciem	zadaniem	muzeum
H	słońcu	płucu	jeziorze	pisklęciu	zadaniu	muzeum
M	słońce	płuco	jezioro	pisklę	zadanie	muzeum
többes szám
A	słońca	płuca	jeziora	pisklęta	zadania	muzea
B	słońc	płuc	jezior	piskląt	zadań	muzeów
R	słońcom	płucom	jeziorom	pisklętom	zadaniom	muzeom
T	słońca	płuca	jeziora	pisklęta	zadania	muzea
E	słońcami	płucami	jeziorami	pisklętami	zadaniami	muzeami
H	słońcach	płucach	jeziorach	pisklętach	zadaniach	muzeach
M	słońca	płuca	jeziora	pisklęta	zadania	muzea

A látható különbségek a tövekben:

• a régi időmértékből következnek: ą ⇔ ę (ręka – rąk /kéz/, wąż – węże), o ⇔ ó (woda – wód, stół – stołu),
• az utolsó mássalhangzó történelmi lágyságból következnek: r ⇒ rz (bohater – bohaterze), ł ⇒ l (stół – stole), k ⇒ c (złotnik – złotnicy),
• ebben állnak, hogy a magánhangzók kiesetnek vagy feltűnnek (przecinek – przecinka, matka – matek).
• az -in-nel vegződő hímnemű főnevek elveszítik ezt a részt többes számban.

A lengyel nyelvben majdnem minden szótő mássalhangzóval vegződik. A kivételek - a cielę, pisklę, ramię (borjú, madárfióka, váll) tipusú szavak. Itt a tő – az egész szó; a ragozásban megkapja az utólagos lágy [ʨ] vagy [ɲ] mássalhangzót (írásban: ci, ni) egyes számban, illetve t, n (a magánhangzók cserelésével ę ⇒ ą / o) többes számban.

Az a-val vegződő hímnemű főnevek

Ilyenek a főnevek (pl. kierowca – vezető) egyes számban így ragozódnak mint nőneműek, többes számban pedig – mint hímneműek. Pl. kierowca és dowódca (parancsnok) egyes számban így ragozódik mint róża (lásd a táblát), viszont többes számban – mint złotnik. Włóczęga (csavargó) egyes számban így ragozódik mint matka, pedig többes számban – mint rak. Atleta és poeta (költő) egyes számban ragozódnak mint kobieta, többes számban – mint złotnik. Wojewoda ragozódik egyes számban mint woda, viszont többes számban – mint pan.

A legérdekesebb pelda - mężczyzna (férfi). Ennek ellenére, hogy nincs „férfiasabb” főnév, ez majdnem pontosan így ragozódik mint kobieta (nő), ezzel a különbséggel, hogy a megszólító esetben elveszi az -i ragot (ami a tő lágyságával kapcsolva), a többes számú tárgyeset ragja pedig ugyanaz mint a birtokos eseté (ami a szabály a hímnemű személyi – męskoosobowe - főneveknek).

A ręka, oko, ucho főnevek

A ręka, oko, ucho (kéz, szem, fül) szavak ragozása megőrizte a régi kettős szám maradványait:

eset		A	B	R	T	E	H	M
kéz	ESz.	ręka	ręki	ręce	rękę	ręką	ręce	ręko
	TSz.	ręce	rąk	rękom	ręce	rękoma / rękami	rękach	ręce / ręku
szem	ESz.	oko	oka	oku	oko	okiem	oku	oko
	TSz.	oczy	oczu	oczom	oczy	oczyma / oczami	oczach	oczy
fül	ESz.	ucho	ucha	uchu	ucho	uchem	uchu	ucho
	TSz.	uszy	uszu	uszom	uszy	uszyma / uszami	uszach	uszy

A ragozási minták szerint a ręka szó alanyesetének ręki szólnia kellene (mint łąki - mezők), nem pedig ręce. Hasonlóan, oczy helyett oka kellene lennie (mint pudełka - dobozok), viszont uszy helyett – ucha (mint echa - visszhangok). De ha beszélünk a korsó füléről vagy a haló szeméről – a ragozás már a mintával egyező (oka, ucha – ok, uch – okom, uchom – oka, ucha - okami, uchami – (o) okach, (o) uchach).

A rok, człowiek főnevek

A rok (év) szó egyes számban így ragozódik: A: rok – B. roku – R. rokowi – T. rok – E. rokiem – H. roku – M. roku. De ennek a szónak nincs többes száma – ennek a szerepét a lato szó játszik, amely egyes számban ezt jelenti, hogy nyár és így ragozódik mint płuco (lásd a táblát).

Hasonló helyzet van az orosz nyelvben: год – 2, 3, 4 года – 5, 6... лет – de ha nincs számnév, akkor ezt mondjuk, hogy годы, nem лета, lengyelül viszont soha nem mondjuk, hogy roki.

A człowiek (ember) szó egyes számban így ragozódik, mint pisarz (lásd a táblát). Itt szintén nincs többes száma – ennek a szerepét a ludzie szó játszik, amelynek viszont nincs egyes száma, és így ragozódik: A. ludzie – B. ludzi – R. ludziach – T. ludzi – E. ludźmi – H. ludziach – M. ludzie.

Hasonló helyzet a többi szláv nyelvben: bolgár човек – хора (души), cséh člověk – lidé, orosz человек – люди, szerb човек – људи (lásd szuppletivizmus)

A melléknévi ragozású főnevek

Vannak ilyen főnevek, amelyek kinéznek és ragozódnak mint melléknevek, azért A melléknevek ragozása peldai című alfejezetben levő tábla szerint ragozandóak. Pl. leśniczy (erdész) ragozódik mint czarny, królowa (királyné) – mint czarna, podskarbi – mint wysoki; czesne, wpisowe (tandíj, beíratkozási díj) – mint czarne (semleges nem, de csak egyes számban: ezeknek a szavaknak nincs többes számuk). Pedig a sędzia, hrabia (bíró, gróf) főnevek többes számban így ragozódnak mint wojewoda, de egyes számban – részben mint wojewoda, részben viszont mint a wysoki melléknév (A. sędzia – B. sędziego – R. sędziemu – T. sędziego – E. sędzim – H. sędzim – M. sędzio).

A melléknévek ragozása peldai

A melléknév ragozódik esetekben meg nemekben. Az egyes számban megkülönbőztetjük: hím-, nő- és semleges nemeket, a többes számban pedig – a hímnemű személyi alakú mellékneveket (lengyelül: rodzaj męskoosobowy, csak hímnemű személyekre vonatkozik) és általános alakú mellékneveket (lengyelül: rodzaj niemęskoosobowy, többi melléknévre vonatkozik).

Általában érvényes a szabály, hogy a nők csoportját leírő többes számú melléknév ragozódik az általános alakú melléknevek ragozási mintája szerint; de ha a csoportban legalább egy férfi van, ez a melléknév a hímnemű személyi alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik (pl. wysokie studentki – magas diáklányok – egy nők csoportját jelent, de wysocy studenci – magas diákok – egy férfiak csoportját vagy végyes csoportot).

A ragozása peldai:

eset	egyes szám				többes szám
	hímnemű élő	hímnemű élettelen	nőnem	semleges nem	himnemű személyi alak	általános alak
fekete
A	czarny	czarny	czarna	czarne	czarni	czarne
B	czarnego	czarnego	czarnej	czarnego	czarnych	czarnych
R	czarnemu	czarnemu	czarnej	czarnemu	czarnym	czarnym
T	czarnego	czarny	czarną	czarne	czarnych	czarne
E	czarnym	czarnym	czarną	czarnym	czarnymi	czarnymi
H	czarnym	czarnym	czarnej	czarnym	czarnych	czarnych
M	czarny	czarny	czarna	czarne	czarni	czarne
magas
A	wysoki	wysoki	wysoka	wysokie	wysocy	wysokiee
B	wysokiego	wysokiego	wysokiej	wysokiego	wysokich	wysokich
R	wysokiemu	wysokiemu	wysokiej	wysokiemu	wysokim	wysokim
T	wysokiego	wysoki	wysoką	wysokie	wysokiich	wysokie
E	wysokim	wysokiim	wysoką	wysokim	wysokimi	wysokimi
H	wysokim	wysokim	wysokiej	wysokim	wysokich	wysokich
M	wysoki	wysoki	wysoka	wysokie	wysocy	wysokiee

Összehasonlítás és melléknevek fokozása

• Egyszerű fokozás – a középfokot alakítjük a -szy/-sza/-sze toldalék segítségével (esetleg a megfelelő segítőmagánhangzóval vagy massálhangzók cserelésével), a felsőfokot pedig – a -naj prefixum segítségével.

ładny (szép) – ładniejszy – najładniejszy

szybki (gyors) – szybszy – najszybszy

wesoły (vidám) – weselszy – najweselszy

długi (hosszú) – dłuższy – najdłuższy

Sok melléknév irregulárisan fokozik:

dobry (jó) – lepszy – najlepszy

zły (rossz) – gorszy – najgorszy

mały (kis) – mniejszy – najmniejszy

duży / wielki (nagy) – większy – największy

wysoki (magas) – wyższy - najwyższy

niski (alacsony) – niższy - najniższy

• Leíró fokozás – ha a melléknév nem fokozható egyszerű módon, a középfokot alapítjük a bardziej, a felsőfokot pedig - najbardziej határozószó segítségével. Ez főként hosszú melléknevekre vonatkozik (pl. interesujący - érdekes), de nemcsak (pl. krzywy – görbe – csak leíró módon fokozható). Ha a melléknév egyszerű modón fokozható, a leíró fokozás helytelen (pl. nem mondjuk, hogy bardziej szybki, mert mondhatjuk, hogy szybszy).

Összehasonlítva, használhatjuk a niż (mint) kötőszót vagy az od előljárószót. Az első lehetőség követel főnevet alanyesetben (pl.: Stół jest większy niż krzesło - Az asztal nagyobb mint a szék), a második - birtokos esetben (ez megfelel a magyar -nál, -nél ragnak – pl.: Stół jest większy od krzesła - Az asztal nagyobb a széknél).

Családnevek

Családnevek – a főnevek, de a ragozása sajátságos. Általában a szabály érvényes, hogy a többes számú családnevek, amelyek leírnak nők csoportját, ragozódnak az általános alakú (rodzaj niemęskoosobowy) szavak (főnevek vagy melléknevek) ragozási mintáik szerint, de ha a csoportban legalább egy férfi van – a himnemű személyi alakú (rodzaj męskoosobowy) szavak mintáik szerint.

• A -ski/-ska, -cki/-cka, -dzki/-dzka ragokkal vegződő családnevek (Słowacki, Siemiradzki, Wyspiański) ragozódnak mint melléknév (lásd tábla – férfiakat illetően, egyes számban az elő főnév ragjai, többes számban – a himnemű személyi alak ragjai érvényesek).

Ilyennek a családneveknek, ahogy látható, két verziója van: férfias és nős. Ez szokásos a szláv országokban, de nem Nyugaton. Azért ott a Jan Kowalski és Anna Kowalska házaspárt a számítógéprendszer két egymásnak ismeretlen embernek tarthatja. Emiatt az ilyen családnevű lengyel nők, akik letelepülnek Nyugaton a férjével együtt, gyakran elfogadják a -ki hímnemű ragot (pl. amikor törekednek új állampolgárságot szerezni).

• A mássalhangzóval vegződő férfias családnevek ragozódnak egyes számban mint elő főnevek (pl. pisarz vagy bohater – az utolsó tő mássalhangzójától függően). Többes számban ezek a családnevek a pan főnév ragjait fogadnak el. Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozódnak. Ehelyett ragozandó a családnévvel párosult szó, ahogy az udvariassági kifejezés (pl. pani – asszony) vagy név (Dyrektorem mianowano Annę Cieślik - Widziałem panią Cieślik przed chwilą – Jedziemy do Rzymu z siostrami Cieślik. – Az igazgatóvá Anna Cieśliket neveztek ki. – Láttam Cieślik asszonyt pillanat előtt. – Megyünk Romába Cieślik nővérekkel.)

• Az -a-val vegződő férfias családnevek (Putka, Wajda) ragozódnak mint nőnemű főnevek (pl. woda lub matka, a tő utolsó mássalhangzójától függően), viszont az -o-val vegződő családnevek (Fredro, Kościuszko) – így, amint -a-val vegződnének.

Többes számban ezek a családnevek elfogadnak a pan főnév ragjait (a ragozás mint Sienkiewicz családnevé). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozodnak – amint fent, ragozandó a családnévvel párosult szó.

• Az -y-vel vegződő (idegen származású) férfias családnevek (Ferency, Batory) ragozodnak mint a melléknév (pl. czarny - lásd tábla), de többes számú alanyesetben és megszólító esetben nem ragozodnak (Stefan Batory - bracia Batory – braci Batorych /Batory testvérek/). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozodnak.

• Az -e-vel vegződő (is idegen származású) férfias családnevek (Krauze, Linde) ragozodnak egyes számban mint -y-vel vegződőek, de eszkőzhatározó, helyhatározó és megszólító esetekben a ragban levő y válik e-vé (Krauzem). Mivel ezek a családnevek idegen származasúak, többes számban mind férfiasok, mind nősök nem ragozódnak – amint fent, ragozandó a családnévvel párosult szó (siostry Linde – braciom Linde – z małżeństwem Linde /Linde nővérek – Linde testvéreknek – Linde házaspárral/).

• Az -owa-val vegződő nős családnevek (pl. Nowakowa) ragozódnak mint nőnemű melléknevek (pl. czarna). Régen az volt a toldalék, amelyt az asszony hozzácsatolta a férjének mássalhangzóval vegződő családnévéhez – ebben a helyzetben Nowak – a magyar -né-hez hasonlóan. Viszont az -ówna-val vegződő családnevek (pl. Nowakówna) ragozódnak mint a kobieta főnév. Régen az volt a toldalék, amelyt a lány hozzácsatolta az apjának mássalhangzóval vegződő családnévéhez.

• Ha a férfias családnév azonos egy közönséges főnévvel, egyes számban ragozódik mint ez a főnév, de többes számban – mindig elfogadja a pan főnév ragjait (émlekezni kell, hogy a nős családnév nem ragozódik semmilyen számban). Pl.: Gołąb (galamb) – bracia Gołębiowie /Gołąb testvérek/ – siostry Gołąb /Gołąb nővérek/; Pióro (toll) – państwo Piórowie /Pióro házaspár/ – bliźniaczki Pióro /Pióro ikertest(nő)vérek/.

Ha pedig a férfias családnév azonos egy közönséges melléknévvel, ragozódik mint ez a melléknév, de többes számú alanyesetben és megszólító esetben megőrizi az egyes számú alakot – azért a meghatározó szót oda kell adni, mint pl. bracia, państwo (testvérek, házaspár) stb. (Andrzej Biały – Andrzeja Białego; bracia Biały – z braćmi Białymi; państwo Biały – z państwem Biały). Az ilyen tipusú nős családnevek nem ragozódnak, sőt a nők is viselnek férfias alakú családnevet (Anna Biały, nem Biała) – hacsak ők magák nem döntenek el másképpen.

Névmás

Személyes névmás (zaimek osobowy)

eset	én	te	ő		mi	ti	ők
A.	ja	ty	on, ono	ona	my	wy	oni
B.	mnie	cię/ciebie	go/jego	jej	nas	was	ich
R.	mnie	ci/tobie	mu/jemu	jej	nam	wam	im
T.	mnie	cię/ciebie	jego	ją	nas	was	ich
E.	mną	tobą	nim	nią	nami	wami	nimi
H.	mnie	tobie	nim	niej	nas	was	nich
M.	-	ty	-	-	-	wy	-

A perjellel elválasztott alakok közül, az első – gyenge alak, a második - erős. Az erős alakot kihasználjuk, amikor hangsúlyozzuk a névmást. Pl. Widziałem cię egyszerűen jelenti, hogy Láttalak, de Widziałem ciebie – ‘’Teged láttalak: a beszélő hangsúlyozza, hogy teged látott, nem őt. Az utólagos súlyt vetjük, ha odateszünk névmást igé elé (Ciebie widziałem) – és mivel ilyen az átrendezés kizárólag súlyt jelent, nem szabad mondani *Cię widziałem. Az erős alakot akkor is használjuk, ha a névmás előtt egy előljárószó áll, pl. Mówię do ciebie /Hozzad beszélek/ (nem *mówię do cię). Sőt, ha az előljárószó áll az i / j hangzóval kezdődő névmások előtt, ezt a hangzót ni-vel helyettesíteniük kell, pl. Poszedłem do niego / do nich (Hozza / hozzák mentem) – a do előljárószó követel birtokos esetű főnevet. De nem szabad mondani *poszedłem do jego / do ich, és annal inkább *do go.

Mint az udvariassági alakok a következőket használjuk:

• egyes számban: Pan (férfiakhoz), Pani (nőkhöz),
• többes számban: Panowie (férfiak csoportjához), Panie (nők csoportjához), Państwo (végyes csoporthoz). De ha ez az utolsó alak megszólító esetben lesz, csak melléknévvel használjuk (pl. Drodzy Państwo – Kedves Hölgyeim és Úraim); ha nincs melléknév, kell mondani, hogy Panie i Panowie.

Birtokos névmás

Amint az indoeurópai nyelvek többségében, a birtoklást kifejezhetjük a „birtokolt” tárggyal párosult birtokos névmással (zaimek dzierżawczy; más módszer – a „birtokolt” tárgy + „birtokló” tárgy birtokos esetben).

Egy birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok	hímnem	nőnem	semleges nem
-m/-am/-om/-em/-öm	mój	moja	moje
-d/-ad/-od/-ed/-öd	twój	twoja	twoje
-a/-ja/-e/-je	jego/ jej/ jego
-nk/-unk/-ünk	nasz	nasza	nasze
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök	wasz	wasza	wasze
-uk/-ük/-juk/-jük	ich

Sok birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok	himnemű személyi alak (rodzaj męskoosobowy)	általános alak (rodzaj niemęskoosobowy)
-im/-aim/-eim/-jaim/-jeim	moi	moje
-id/-aid/-eid/-jaid/-jeid	twoi	twoje
-i/-ai/-ei/-jai/-jei	jego/ jej
-ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink	nasi	nasze
-itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek	wasi	wasze
-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik	ich

Ahogy látható, mindkettő számban 3. személyben megkülönböztetjük a „birtokló” tárgy nyelvtani nemét (egyes számban a „birtokló” tárgy hímnemű, nőnemű és semleges nemű, többes számban – hím- vagy semleges nemű meg nőnemű).

A birtokos névmás ragozódik mint melléknév (mój – mojego – mojemu... – mint wysoki – wysokiego – wysokiemu...). Az esetének egyeznie kell a „birtokolt” tárgyével. De emlékezni kell, hogy ha a melléknév toldaléka hozzácatolása következtében a -ji- csoport alakulna meg, az -i--vel ezt helyettesíteni kell – pl. moje (t. sz.) ⇒ moich, nem *mojich (mint pl. csehül).

Meg is kell különböztetni a jego (egyes sz., B. és T.), jej (egyes sz., B. és E.) meg ich (többes sz., B. és T.) személyes névmásokat az azonosan szóló birtokos névmásoktól. A névmásokhoz nem csatoljuk hozzá az n hangzót, ha a névmás i / j-tal kezdődik - tehát pl. Poszedłem do niego (Hozzá mentem) - Poszedłem do jego domu (Az ő hazába mentem).

Ha a „birtokolt” tárgy az alany tulajdona (az alany „birtokos”), a swój / swoja / swoje (egyes szám, hím-, nő-, semleges nem) illetve swoi / swoje (többes szám, himnemű személyi alak, általános alak) névmásokat használjuk. Ennek a névmásnak a magyar nyelvben gyakran a saját szó felel meg, de a lengyel nyelvben ezt a névmást olyan nyelvtani esetben használni kell, amelyben van a határozott főnév. A mondat Marysia zgubiła swoje klucze ezt jelenti, hogy Mari elvesztette a (saját) kulcsát, mert swoje jelenti, hogy Mari (az alany) a kulcs tulajdonosa. Ebben a helyzetben nem szabad mondani, hogy *Marysia zgubiła jej klucze, mert ez jelentené, hogy a kulcs – valaki másnak a tulajdona. Helyesen így lesz: Mama zabroniła wychodzić Marysi z domu, bo Marysia zgubiła jej klucze (Anyu megtilt Marinak kimenni a lakásból, mert Mari elvesztette neki a kulcsát) – itt jej klucze = mamy klucze (anyúnak a kulcsa).

Visszaható névmás

A visszaható névmás (zaimek zwrotny) rámutat az alanyra, amely egyidejűleg a cselekvés tárgya. A névmás nyelvtani esete függ az állítmánytól (az igevonzással kényszeredett).

A.	-
B.	siebie
R.	sobie
T.	się / siebie
E.	sobą
H.	sobie
M.	-

A magyar nyelvben ennek megfelelnek a maga és egymás névmások. Pl. opowiadam o sobie - beszélek magamról. De opowiadamy o sobie érthetjük mint: beszélünk magunkról és beszélünk egymásról – hogy pontosítsúk, legjobban mondaniük, hogy opowiadamy o samych sobie (magunkról) vagy opowiadamy o sobie nawzajem (egymásról).

Mégis nem mindig fordíthatjuk a visszaható névmást közvetlenül, mert a magyar nyelvben létezik a birtokos rag. Złamał sobie rękę ezt jelenti, hogy eltörte a kezét – nem mondjuk, hogy *eltörte magának a kezet, ambár szó szerint ez pont így szól. A lengyel pedig nem mond így, mint a magyar: *złamałem swoją rękę.

A się névmást használjuk a visszaható igenemben (lásd visszaható igenem).

Többi névmás

• mutató (zaimek wskazujący: ragozandó, pl. ten/ta/to - ez, tamten/tamta, tamto - az, taki – ilyen/olyan, ci - ezek, tamci - azok, owi - amazok; nem ragozandó, pl. tam - ott, tu - itt, tędy – erre/arra)
• kérdő (zaimek pytający: ragozandó, pl. kto? – ki, co? – mi, jaki? – milyen, który? – melyik, komu? – kinek, czemu? – minek/miért, kogo? - kit; nem ragozandó, pl. gdzie? – hol, kiedy? – mikor, jak? – hogyan)
• vonatkozó (zaimek względny: ragozandó, pl. kto – aki, co - ami, komu - akinek – mindegyik a kérdőjel nélkül; összekapcsolnak főmondatot mellékmondattal)
• határozatlan (zaimek nieokreślony: ragozandó, pl. ktoś - valaki, coś - valami, jakiś - valamilyen, cokolwiek - bármi; nem ragozandó, pl. gdzieś - valahol, kiedyś – valamikor/valaha)
• tagadó (zaimek przeczący: ragozandó, pl. nikt - semmilyen, żaden - semelyik, nic - semmi; nem ragozandó, pl. nigdy - soha, nigdzie - sehol)
• elterjesztő (zaimek upowszechniający: ragozandó, pl. wszyscy - mindenki; nem ragozandó, pl. zawsze - mindig)

A ragozandó névmások ragozódnak mint melléknév és meg kell felelniük a határozott főnévnek. Vigyázni kell a -kolwiek toldalékot tartalmazó névmásokat – ott az a másik rész ragozódik: pl cokolwiek – czegokolwiek – czemukolwiek – czymkolwiek (bármi), nem *cokolwieka – cokolwiekowi.... Hasonlóan jakikolwiek – jakiegokolwiek (bármilyen) stb.

Ige

A lengyel ige ragozódik személyekben, időkben, számokban és nemekben. Az igét a szemlélet, mód és igenem is jellemzi. Léteznek is a melléknévi és határozószói igenevek, személytelen alakok (ezekben – a főnévi igenév) és igei főnevek. Az ige szótári alakja a főnévi igenév. A klasszikus lengyel nyelvtan megkülönbözteti 11 igeragozási csoportot (mintát), ráadásul a néhányban – alcsoportot.

Jelen idő

A jelen időben (czas teraźniejszy) nem különböztetünk meg nemeket és szemléleteket. A tablában látható ragozási minták szintén használhatóak az egyszerű jövő idő alakításához (ami következik a szemléleti párok sajátosságaból - lásd: Szemlélet). A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve (vigyázz a különbségekre tövekben):

ragozási család	ige	főnévi igenév	ja	ty	on/ona/ono	my	wy	oni/one
I	olvas	czytać	czytam	czytasz	czyta	czytamy	czytacie	czytają
II	tud	umieć	umiem	umiesz	umie	umiemy	umiecie	umieją
III	butul	głupieć	głupieję	głupiejesz	głupieje	głupiejemy	głupiejecie	głupieją
IV	vásárol	kupować	kupuję	kupujesz	kupuje	kupujemy	kupujecie	kupują
Va	von	ciągnąć	ciągnę	ciągniesz	ciągnie	ciągniemy	ciągniecie	ciągną
Vb	tol	sunąć	sunę	suniesz	sunie	suniemy	suniecie	suną
Vc	nedvesedik	moknąć	moknę	mokniesz	moknie	mokniemy	mokniecie	mokną
VIa	dicsér	chwalić	chwalę	chwalisz	chwali	chwalimy	chwalicie	chwalą
VIb	mér	mierzyć	mierzę	mierzysz	mierzy	mierzymy	mierzycie	mierzą
VIIa	szenved	cierpieć	cierpię	cierpisz	cierpi	cierpimy	cierpicie	cierpią
VIIb	hall	słyszeć	słyszę	słyszysz	słyszy	słyszymy	słyszycie	słyszą
VIIIa	találgat	zgadywać	zgaduję	zgadujesz	zgaduje	zgadujemy	zgadujecie	zgadują
VIIIb	csal	oszukiwać	oszukuję	oszukujesz	oszukuje	oszukujemy	oszukujecie	oszukują
IX	köt	wiązać	wiążę	wiążesz	wiąże	wiążemy	wiążecie	wiążą
Xa	üt	bić	biję	bijesz	bije	bijemy	bijecie	biją
Xb	önt	lać	leję	lejesz	leje	lejemy	lejecie	leją
Xc	levesz	zdjąć*)	zdejmę	zdejmiesz	zdejmie	zdejmiemy	zdejmiecie	zdejmą
	óhajt	pragnąć	pragnę	pragniesz	pragnie	pragniemy	pragniecie	pragną
XI	tör	tłuc	tłukę	tłuczesz	tłucze	tłuczemy	tłuczecie	tłuką
	visz	nieść	niosę	niesiesz	niesie	niesiemy	niesiecie	niosą

^*) Nyelvtanilag ez az egyszerű jövő idejű ige; a jelen idejű ige - zdejmować (IV. család)

Az egyertelmű nyelvtani igealakok mindegyik személyben ezt okozzák, hogy nagyon gyakran elkerülhetünk személyes névmásokat mondatokban, mert még akkor a mondat is megőrizi az értelmét. Ez jelenti, hogy a lengyel nyelv – amint sok másik szláv nyelv - a pro-drop tipusú nyelv (ang. „pronoun-drop language”).

Nem minden igének van a jelen ideje (lásd: Szemlélet). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott – néha a számnév kikényszeríti az egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Az udvariassági alakok követelik csak a 3. személy használását (widzi Pan/Pani, widzą Panie/Panowie/Państwo – Ön lát(ja), Önök látnak/-ják).

Múlt idő

A múlt időben (czas przeszły) megkülönböztetjük a következő nemeket:

• egyes számban, 1. és 2. személyben – hím- és nőnem,
• egyes számban, 3. személyben – hím-, nő- és semleges nem,
• többes számban – himnemű személyi alak (rodzaj męskoosobowy) és általános alak (rodzaj niemęskoosobowy - bár 1. személyben az általános alakok gyakorlatilag értendő mint a nőnem).

A többes számban ervényés a szabály, amint a melléknevek esetében: az ige ragozódik mint hímnemű személyi alakú, ha a csoportban legalább egy férfi van; ha nem, mint általános alakú ragozandó (pl. oni czytali csak férfiakhoz vagy a végyes csoportra vonatkozik, de one czytały – csak nők vagy gyerekek csoportjához). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott-e – néha a számnév kikényszeríti az 'egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Ragozási minták:

ragozási család

ige

főnévi igenév

ja

ty

on/ona/ono

my

wy

oni/one

hímnem

nőnem

hímnem

nőnem

hímnem

nőnem

semleges nem

hímnemű szem. alak

általános alak

hímnemű szem. alak

általános alak

hímnemű szem. alak

általános alak

I

olvas

czytać

czytałem

czytałam

czytałeś

czytałaś

czytał

czytała

czytało

czytaliśmy

czytałyśmy

czytaliście

czytałyście

czytali

czytały

II

tud

umieć

umiałem

umiałam

umiałeś

umiałaś

umiał

umiała

umiało

umieliśmy

umiałyśmy

umieliście

umiałyście

umieli

umiały

III

butul

głupieć

głupiałem

głupiałam

głupiałeś

głupiałaś

głupiał

głupiała

głupiało

głupieliśmy

głupiałyśmy

głupieliście

głupiałyście

głupieli

głupiały

IV

vásárol

kupować

kupowałem

kupowałam

kupowałeś

kupowałaś

kupował

kupowała

kupowało

kupowaliśmy

kupowałyśmy

kupowaliście

kupowałyście

kupowali

kupowały

Va

von

ciągnąć

ciągnąłem

ciągnęłam

ciągnąłeś

ciągnęłaś

ciągnął

ciągnęła

ciągnęło

ciągnęliśmy

ciągnęłyśmy

ciągnęliście

ciągnęłyście

ciągnęli

ciągnęły

Vb

tol

sunąć

sunąłem

sunęłam

sunąłeś

sunęłaś

sunął

sunęła

sunęło

sunęliśmy

sunęłyśmy

sunęliście

sunęłyście

sunęli

sunęły

Vc

nedvesedik

moknąć

mokłem

mokłam

mokłeś

mokłaś

mókł

mokła

mokło

mokliśmy

mokłyśmy

mokliście

mokłyście

mokli

mokły

VIa

dicsér

chwalić

chwaliłem

chwaliłam

chwaliłeś

chwaliłaś

chwalił

chwaliła

chwaliło

chwaliliśmy

chwaliłyśmy

chwaliliście

chwaliłyście

chwalili

chwaliły

VIb

mér

mierzyć

mierzyłem

mierzyłam

mierzyłeś

mierzyłaś

mierzył

mierzyła

mierzyło

mierzyliśmy

mierzyłyśmy

mierzyliście

mierzyłyście

mierzyli

mierzyły

VIIa

szenved

cierpieć

cierpiałem

cierpiałam

cierpiałeś

cierpiałaś

cierpiał

cierpiała

cierpiało

cierpieliśmy

cierpiałyśmy

cierpieliście

cierpiałyście

cierpieli

cierpiały

VIIb

hall

słyszeć

słyszałem

słyszałam

słyszałeś

słyszałaś

słyszał

słyszała

słyszało

słyszeliśmy

słyszałyśmy

słyszeliście

słyszałyście

słyszeli

słyszały

VIIIa

találgat

zgadywać

zgadywałem

zgadywałam

zgadywałeś

zgadywałaś

zgadywał

zgadywała

zgadywało

zgadywaliśmy

zgadywałyśmy

zgadywaliście

zgadywałyście

zgadywali

zgadywały

VIIIb

csal

oszukiwać

oszukiwałem

oszukiwałam

oszukiwałeś

oszukiwałaś

oszukiwał

oszukiwała

oszukiwało

oszukiwaliśmy

oszukiwałyśmy

oszukiwaliście

oszukiwałyście

oszukiwali

oszukiwały

IX

köt

wiązać

wiązałem

wiązałam

wiązałeś

wiązałaś

wiązał

wiązała

wiązało

wiązaliśmy

wiązałyśmy

wiązaliście

wiązałyście

wiązali

wiązały

Xa

üt

bić

biłem

biłam

biłeś

biłaś

bił

biła

biło

biliśmy

biłyśmy

biliście

biłyście

bili

biły

Xb

önt

lać

lałem

lałam

lałeś

lałaś

lał

lała

lało

laliśmy

lałyśmy

laliście

lałyście

lali

lały

Xc

levesz

zdjąć

zdjąłem

zdjęłam

zdjąłeś

zdjęłaś

zdjął

zdjęła

zdjęło

zdjęliśmy

zdjęłyśmy

zdjęliście

zdjęłyście

zdjęli

zdjęły

óhajt

pragnąć

pragnąłem

pragnęłam

pragnąłeś

pragnęłaś

pragnął

pragnęła

pragnęło

pragnęliśmy

pragnęłyśmy

pragnęliście

pragnęłyście

pragnęli

pragnęły

XI

tör

tłuc

tłukłem

tłukłam

tłukłeś

tłukłaś

tłukł

tłukła

tłukło

tłukliśmy

tłukłyśmy

tłukliście

tłukłyście

tłukli

tłukły

visz

nieść

niosłem

niosłam

niosłeś

niosłaś

niósł

niosła

niosło

nieśliśmy

niosłyśmy

nieśliście

niosłyście

nieśli

niosły

Régen a lengyel nyelvben a régmúlt idő is létezett. Alakították az adott ige múlt idejű alakjából és a być ige múlt idejű alakjából.

A múlt időt használjuk nemcsak a múlt cselekvés kifejezéséhez, hanem szintén a célt kifejező alárendelő összetett mondatokban – az újlatin nyelvekben ennek megfelel a kötőmód (subiunctivus), a magyar nyelvben – a hogy + felszólító mod szerkezet. Az olyan mondatokat két módszerrel alakítjuk:

• Ha a mindkettő (mellék és fő) mondat alanya különfelé, a mellékmondat állítmánya múlt időben lesz, viszont a mellékmondat a żeby, aby, by kötőszóval kezdődik. A kötőszó elfogadja az alanynak megfelelő ragot:

egyes sz.: 1. szem.: żebym, 2. szem.: żebyś, 3. szem.: żeby,

többes sz.: 1. szem.: żebyśmy, 2. szem.: żebyście, 3. szem.: żeby

Pl.:

Prosiłem cię, żebyś kupił(a)' chleb = Kértem, hogy vegyél kenyeret.

Powiedziałem jej, żeby kupiła chleb = Mondtam neki, hogy vegyen kenyeret.

A fenti peldákban, a főmondatban ja (én) az alany, a mellékmondatban - ty (te) és ona (ő).

• Ha mindkét (mellék és fő) mondat alanya azonos, a mellékmondat állítmánya főnévi igenévben lesz, a kötőszó alakja pedig - żeby/aby/by, személyragok nélkül:

Wyjąłem pieniądze, żeby zapłacić = Kivettem a pénzt, hogy fizessek – a mindkét mondat alanya azonos (ja).

Jövő idő

A jövő idő (czas przyszły) lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű idő jelent egy befejezett cselekvést és alakítjuk ezt a ragozási minták szerint (lásd Jelen idő). Az alakítás módja szorosan összekapcsolt a szemléleti párok alakítása módjával, azért le van írva a Szemlélet alfejezetben. Az összetett idő pedig jelent egy nem befejezett cselekvést és két módszerrel alakítjuk:

• egy adott igének a 3. személy 'múlt idejű alakját alakítjük meg az alanynak megfelelő számban,
• és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő być ige alakjával (lásd Létige),

vagy

• egy adott ige főnévi igenévét összekapcsolunk az alanynak megfelelő być ige alakjával.

Pl. a czytać ige esetében:

• egyes szám: będę czytał / będę czytała - będziesz czytał / będziesz czytała - będzie czytał / będzie czytała

többes szám: będziemy czytali / będziemy czytały - będziecie czytali / będziecie czytały - będą czytali / będą czytały

(az első bekezdésben az alany egyes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és egyes számban van; a második bekezdésben viszont az alany többes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és többes számban van)

vagy

• egyes szám: będę czytać - będziesz czytać - będzie czytać

többes szám: będziemy czytać - będziecie czytać - będą czytać

Szemlélet

A lengyel nyelv két szemléletet (aspekt) különböztet meg: befejezett (aspekt dokonany) és folyamatos (aspekt niedokonany). A szemléletek között létező különbség pontos leírása nehéz, de általában az elsőt akkor használjuk, amikor leírunk egy befejezett cselekvést (múlt idő) vagy olyat, amelyet az alany szándékozik befejezni (jövő idő); a másodikat pedig akkor, amikor leírjuk a cselekvést, amely nem befejezett a mondat összefüggésében meghatározott ideig. A szlávok könnyen megérzik ezt a különbséget, mert a szemlélet az egyik alapvető nyelvtani kategória a nyelvükben. A magyar nyelvben nincsenek szemléletek, de a magyar nyelvet tanuló vagy ismerő lengyelnek a szemléletet gyakran az igekötők jelzik: Írtam a könyvet érthetjük mint Pisałem książkę, tehát a folyamatos szemléletű igével; pedig Megírtam a könyvet – mint Napisałem książkę, tehát a befejezett szemléletű igével; Írok a könyvet jelenti, hogy Piszę książkę (jelen idő), Megírok a könyvet – Napiszę książkę (egyszerű jövő idő, tehát befejezett szmlélet).

A befejezett és folyamatos igéknek saját főnévi igenéveik vannak. A befejezett ige főnévi igenevéből alkotjuk a múlt idejű és egyszerű jövő idejű befejezett igéket. A folyamatos ige főnévi igenevéből alkotjuk a múlt idejű folyamatos igét és a jelen idejű igét. Ebből következik, hogy múlt időben két szemlélet van, az egyszerű jövő időben csak befejezett szemlélet, az összetett jövő időben pedig csak folyamatos szemlélet van. A jelen idő egyáltalán nem különböztet meg szemléleteket, mert a jelen cselekvés pont most folyik le és nem tudjuk ezt kifejezni egy befejezett szemléletű igével. Pl.:

befejezett ige főnévi igenéve: skoczyć (ugrik) - befejezett múlt idő: skoczyłem, egyszerű jövő idő – skoczę

folyamatos ige főnévi igenéve: skakać - folyamatos múlt idő: skakałem, jelen idő – skaczę

Befejezett és folyamatos igék főnévi igenéveikből megalakítjuk a személyi alakokot a ragozási minták szerint (lásd Jelen idő vagy Múlt idő).

Vannak is a kétszemléletű igék (két szemléletet kifejező – az összefüggéstől függően – pl. aresztować - letartoztat) és egyszemléletű igék (csak befejezett vagy folyamatos – amelyeknek nincs ellenkező szemléletű párja). A folyamatos egyszemléletű igék pl. olyanok, amelyek kifejeznek mozgást meghatározott irány nélkül (chodzić - jár), sokszorosok (a magyar nyelvben megfelelnek ezeknek többiek között az igék gat/-get szuffixummal, pl. czytywać – olvasgat). A befejezett egyszemléletű igék viszont kifejeznek sok helyen vagy sok alannyal egyidejűleg végrehajtott cselekvéseket (pl. poukładać – elrendez vt sok helyen), illetve egy bizonyos ideig tartott cselekvéseket vagy állapotokat (spać - alszik, wiedzieć - tud, poleżeć – feküd egy ideig). Ha alakítjuk az olyan igét egy igekötőt az egyszerű igéhez hozzácsatolva, ennek nincs jelen ideje: poleżę trochę jelenti a cselekvés szándékát, nem a végrehajtását, tehát ez a jövő, nem jelen idő. A jelen cselekvést ebben az esetben a leżę egyszerű ige fejezik ki.

Az egy adott igének ellenkező szemléletű párja alapítását általában nem határozik meg valami szabályok, azért, sajnos, ilyeneket párokat meg kell tanulni.

Sok ige tartalmaz egy tőhöz adott szuffixumot és ilyennek az igének nincs igekötőjét, pl. krzyknąć (kiabál, befejezett ige; a folyamatos párja – krzyczeć), kupić (vásárol, vesz, befejezett ige; a folyamatos párja – kupować). Az igék olyan párokból gyakran még külön igeragozási csoportokhoz is tartoznak, azért külön minták szerint ragozandóak: krzyknąć – Va cs., krzyczeć – VIIb cs.; kupić – VIb cs., kupować – IV cs.

Viszonylag sok befejezett igét alapítunk egy egyszerű igéhez hozzácsatolt igekötő segítségével. A lengyel nyelvben, ebben a funkcióban leggyakrabban a z-/ze-/s-/ś-, za-, wy-, po-, u- igekötőket használjuk (robić – zrobić /csinál/, psuć – zepsuć /ront/, tłuc – stłuc /tör/, atakować – zaatakować /tamad/, chwalić – pochwalić /dicser/, słyszeć – usłyszeć /hall/). De egy folyamatos egyszerű igétől gyakran néhány befejezett igét alapíthatunk meg – szintén igekötőket hozzácsatolva. Az olyan módon megalakított igék többsége nem alkot szemléleti párokat az ilyen egyszerű igével, tehát a jelentésük különbőzik annak az igének jelentésétől. Gyakran ezek a befejezett igék saját folyamatos megfelelőket alapítnak a tövük változása segítségével (többnyire a szuffixum hozzácsatolásával). Pelda:

• pisać (ír) – egyszerű folyamatos ige;
• napisać (megír) – a befejezett megfelelője (ezzel együtt alkotja a szemléleti párt);
• dopisać (végigír, hozzáír), przepisać (lemásol írva), opisać (leír) – kevéssé más jelentésű befejezett igék;
• dopisywać, przepisywać, opisywać – „másodszori” folyamatos igék, amelyek alkotják a szemléleti párokat a fentiekkel; a *napisywać’’ alak nem létezik, mert a napisać igének folyamatos megfelelője - pisać.
• Viszont pisywać – az írás sokszoros cselekvését jelentő folyamatos ige (írogat).

Ezenkívül, amikor hozzácsatolunk igekötőt a folyamatos igéhez, nem mindig változzuk a szemléletét a befejezetté - pl. chodzić – wchodzić (chodzić – jár, sokszoros ige, wchodzić – a folyamatos ige, amelyiknek a befejezett párja wejść). Néha a szemlélet változása csak akkor lehetséges, amikor pontosabban meghatározzuk az ige jelentését - pl. a pochodzić ige folyamatos a származik jelentésében, de befejezett a járkál jelentésében (ezekből a jelentésekből, a pochodzić ige semelyikben nem alkot szemléleti párt a chodzić igével).

Némely igék esetében alkotunk szemléleti párjait a szuffixum és igekötő egyidejű hozzácsatolása segítségével, pl. stawiać – postawić (odaállít) vagyis teljesen másféle alakokkal (szuppletivizmus), pl. brać – wziąć (vesz, fog), widzieć – zobaczyć (lát). A brać folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: zabrać, dobrać, wybrać (elvesz, kiegészít, kiválaszt), amelyeknek a folyamatos párjai: zabierać, dobierać, wybierać. A wziąć befejezett igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: powziąć, uwziąć się, zawziąć się (az első = vállal, a második és hármadik = vkinek fáj a foga vre vagy inkább v ellén); de a jelentésüknek nincs semmi köze a wziąć jelentésével (a folyamatos alakot csak a powziąć igétől alapíthatjuk – podejmować). A widzieć folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakot przewidzieć, amelyiknek a folyamatos párja przewidywać (előre lát), viszont widywać ez a sokszoros ige (gyakran lát vt).

Felszólító mód

A felszólító mód (tryb rozkazujący) alakjait megalapítjuk a 2. személyben egyes számban meg 1. és 2. személyekben többes számban az alábbi ragozási minták szerint:

ragozási család	ige	főnévi igenév	ty	my	wy
I	olvas	czytać	czytaj	czytajmy	czytajcie
II	tud	umieć	umiej	umiejmy	umiejcie
III	butul	głupieć	głupiej	głupiejmy	głupiejcie
IV	vásárol	kupować	kupuj	kupujmy	kupujcie
Va	von	ciągnąć	ciągnij	ciągnijmy	ciągnijcie
Vb	tol	sunąć	suń	suńmy	suńcie
Vc	nedvesedik	moknąć	moknij	moknijmy	moknijcie
VIa	dicsér	chwalić	chwal	chwalmy	chwalcie
VIb	mér	mierzyć	mierz	mierzmy	mierzcie
VIIa	szenved	cierpieć	cierp	cierpmy	cierpcie
VIIb	hall	słyszeć	słysz	słyszmy	słyszcie
VIIIa	találgat	zgadywać	zgaduj	zgadujmy	zgadujcie
VIIIb	csal	oszukiwać	oszukuj	oszukujmy	oszukujcie
IX	köt	wiązać	wiąż	wiążmy	wiążcie
Xa	üt	bić	bij	bijmy	bijcie
Xb	önt	lać	lej	lejmy	lejcie
Xc	levesz	zdjąć	zdejmij	zdejmijmy	zdejmijcie
	óhajt	pragnąć	pragnij	pragnijmy	pragnijcie
XI	tör	tłuc	tłucz	tłuczmy	tłuczcie
	visz	nieść	nieś	nieśmy	nieście

A többi személyben a felszólító módot alapítjuk a niech partikula és a megfelelő jelen vagy egyszerű jövő idejű alak segítségével: niech zrobi / niech robi, niech zrobią / niech robią (csináljon/-ja, csináljanak/-ák). Az 1. személyben egyes számban a folyamatos szemléletű felszólító mód (niech robię) furcsán szól, de a befejezett alak (niech zrobię) népszerűbb (pl. a fenyegetésben: Niech no tylko cię dopadnę! /Kapjalak csak el!/, ugyanolyan mint A tylko zepsuj! /Törd csak el!/).

A folyamatos szemléletben felszólító módú alakok többnyire szigorúbb és kevésbe udvarias mint a befejezett szemléletben.

A parancsot főnévi igenévvel ki is fejezhetjük (Nie palić = Dohányozni tilos).

Feltételes mód

A feltételes mód (tryb przypuszczający) szolgál nem igazi tények vagy óhajtások kifejezésére meg - udvariasságos módon - parancsok kifejezésére. Alakítjuk a következő módon:

• alakítjuk az adott ige 3. személy múlt idejű alakját az alanynak megfelelő számban,
• és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő by partikula alakjával:

egyes szám: 1. sz.: bym, 2. sz.: byś, 3. sz.: by,

többes szám: 1. sz.: byśmy, 2. sz.: byście, 3. sz.: by

Pl. – zrobić (megcsinál): zrobiłbym, zrobiłbyś, zrobiłby, zrobilibyśmy, zrobilibyście, zrobiliby (a három elsők – egyes szám, azért egyes számú múlt idő, a három utolsók – többes szám, azért többes számú múlt idő)

A feltételes mód alakjai azonosok múlt és jelen idöben. Régen a múltra vonatkozó tények kifejezve a feltételes módban régmúlt időt használták (byłbym zrobił, byliby zrobili, stb.).

Mivel a lengyel nyelvben kevés igeidő, a feltételes módnak alakjai is egyszerűek (az angollal, spanyollal vagy franciával ellentétben). A feltételes mondatokat ugyanaz módon alakítjuk, mint a magyarban (ha párosult a feltételes móddal jelenti lengyelül, hogy gdyby, illetve a feltételes mód nélkül – jeśli, jeżeli):

Ha lesz pénzem, elutazom Görögországba. - Jeśli będę miał pieniądze, (to) pojadę do Grecji.

De a mondatot: Gdybym miał pieniądze, (to) pojechałbym do Grecji fordíthatjuk mint:

Ha lenne pénzem, elutaznék Görögországba – ha a pénz most lenne és folyton tervezek menni Görögországba,

Ha lett volna pénzem, elutaztam volna Görögországba – ha a pénz akkor lett volna, amikor lehetségeseim voltak Görögországba menni.

(nem kötelező a to partikulát hozzáadni)

Azért a lengyel feltételes mondatokban gyakran az összefüggésüket meg kell pontosítani - pl. Gdybym miał teraz (most) pieniądze, pojechałbym do Grecji vagy Gdybym miał w zeszłym roku (tavály) pieniądze, pojechałbym do Grecji.

A by partikulát gyakran az ige elé helyezhetjük el; néha még előbb – de akkor a mellékmondat elejére a to partikulát hozzá kell adni. De nem szabad betenni semmi szót az ige és by közé. Pl.:

Gdybym miał pieniądze, to bym pojechał do Grecji. (de nem: *...to pojechał do Grecji bym.)

Gdybyś nie brał wcześniej korepetycji, to byś teraz w liceum sobie nie poradził. – Ha (előzőleg) nem vettél volna magánleckéket, most nem boldogulnál el a liceumban.

Powinien, musi, ma, trzeba

Ezek az igék megfelelnek a magyar kell-nek és fönévi igenévvel párosítják (vigyázz – ha a mieć ige nem párosulva fönévi igenévvel, birtoklást jelent – mint az angol to have). A musieć ige ragozódik mint egy folyamatos ige:

• jelen időben: muszę – musisz – musi – musimy – musicie – muszą,
• múlt időben: musiałem/-am – musiałeś/-aś – musiał(a/o) – musieliśmy/-ałyśmy – musieliście/-ałyście – musieli/-ały,
• jövő időben: będę musiał – będziesz musiał – będzie musiał(a/o) – będziemy musieli – będziecie musieli – będą musieli/-ały (nincs egyszerű jövő idő).

Az ugyanolyan jelentésű, de szigorúbb, a mieć ige. Főnévi igenéven kívül, párolhatjuk a do elöljárószóval és igei főnévvel birtokos esetben – pl. macie napisać = macie do napisania – meg kell irnotok. A jövő időben csak ezt a második lehetőséget használjuk. (będziecie mieli do napisania, de nem *będziecie mieli napisać).

A powinien igének nincs nyelvtani jövő se múlt ideje, főnévi igenéve sincs. Ragozódik:

• jelen időben: powinienem / powinnam – powinieneś / powinnaś – powinien / powinna / powinno – powinniśmy / powinnyśmy – powinniście / powinniście – powinni / powinny,
• múlt időben: powinienem był / powinnam była – powinieneś był / powinnaś była – powinien był / powinna była / powinno było – powinniśmy byli / powinnyśmy były – powinniście byli / powinniście były – powinni byli / powinny były.

(a perjellel elválasztott alakok felhasználása az alany nemétől függ). A powinien igének nincs jövő ideje.

A különbség musieć és powinien között a következő: az első jelenti a cselekvést, amelyik már befejezett illetve a beszélő meggyőződésében lesz befejezett, a második pedig – a cselekvést, amelyiket kell befejezni, de nem így van vagy nem feltétlenül így lesz. Ez a második helyzet megis nem jelent feltételes módot – ezt a musieć ige segítségével fejezünk ki (musiałbym, musielibyście, stb.)

Pl.:

• muszę iść – mennem kell és mindjárt biztosan megyek; powinienem iść – mennem kell, de nem nagyon akarok
• musieliśmy skończyć – befejeznünk kellett és befejeztünk; powinniśmy byli skończyć - befejeznünk kellett, de nem befejeztünk

A trzeba igének csak egy és egyetlen alakja – pont ilyen. Mutatja, hogy csinálni kell valamit, de nem mutatja, hogy kinek, azért ez a leggyengébb a minden kell igealakjából. Pl. ha mondjuk, hogy Trzeba naprawić zlew (A lefolyót meg kell javítani), nem mutatjuk, kinek kell, hanem csak tájékoztatjuk, hogy a lefolyó átcsurog. Ha akarjuk rámutatni, hogy kinek kell, megmondjuk (a leggyengébb alaktól a legerősebbig): Powinieneś naprawić zlew – Musisz naprawić zlew – Masz naprawić zlew (Neked a lefolyót kell javítanod).

Múlt időben mondjuk: trzeba było, jövő időben – trzeba będzie.

Igenevek

Igenév ez az ige alakja, amelyik „viselkedik” mint melléknév vagy határozószó – azért a melléknévi igenév ragozódik mint melléknév, számokban és nemekben (és elfogad azonos ragokat – lásd a melléknevek ragozása peldai). A lengyel igenévek a jelentése tekintetében a magyarokhoz hasonlóak, de a lengyeleknek nincs jövő idejű melléknévi igenév (úgy fordítandó mint do + igei főnév birtokos esetben vagy körülírva; pl. várandó – do zaczekania vagy ten, na którego trzeba czekać – ez, amelyikre várni kell).

A jelenidejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy czynny) alakítjuk a folyamatos igéktől, hozzácsatolva a -cy ragot a 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiący, zgadywać – zgadują – zgadujący, lać – leją – lejący).

A múlt idejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy bierny) alakíthatjuk a tárgyas befejezett vagy folyamatos igéktől, de nem egyszemléletű befejezett igéktől. Az első helyzetben ilyen az igenév jelenti a cselekvést egyidejű az állítmánnyal leírt cselekvéssel (egyidejű igenév), a másodikban – a cselekvést előbbi mint az állítmánnyal leírt cselekvés (előidejű igenév). A ragozási minták (mindkettő igenévre vonatkozó):

ragozási cs.

I

II

III

IV

Va

Vb

Vc

VIa

VIb

VIIa

VIIb

VIIIa

VIIIb

IX

Xa

Xb

Xc

XI

alak

olvas

tud

elbutul

vásárol

von

tol

átnedvesedik

dicsér

mér

szenved

hall

találgat

csal

köt

üt

önt

levesz

óhajt

tör

visz

főnévi igenév

czytać

umieć

ogłupieć

kupować

ciągnąć

sunąć

zmoknąć

chwalić

mierzyć

cierpieć

słyszeć

zgadywać

oszukiwać

wiązać

bić

lać

zdjąć

pragnąć

tłuc

nieść

ESz.

czytany

umiany

ogłupiały

kupowany

ciągnięty

sunięty

zmoknięty

chwalony

mierzony

cierpiany

słyszany

zgadywany

oszukiwany

wiązany

bity

lany

zdjęty

pragnięty

tłuczony

niesiony

TSz.

czytani

umiani

ogłupiali

kupowani

ciągnięci

sunięci

zmoknięci

chwaleni

mierzeni

cierpiani

słyszani

zgadywani

oszukiwani

wiązani

bici

lani

zdjęci

pragnięci

tłuczeni

niesieni

Megjegyzés: A głupieć és moknąć igék folyamatosak és tárgyatlanok, tehát nem alakítnak múlt idejű melléknévi igenévet – azért a befejezett párokkal (zgłupieć, zmoknąć) el voltak helyezve (ragozódnak ugyanaz minta szerint).

A múlt idejű melléknévi igenevk jelentését az összefüggésből ki kell találnunk – az igék szemlélethez hasonlóan. Pl:

Myte dziecko wyrywało się mamie. – A mosott gyerek kitört az anyjátől ( = probálkozott kiszabadulni a mosás közben - egyidejű igenév; állítmány – folyamatos ige).
Umyte dziecko wyrwało się mamie. – Az elmosott gyerek kitört az anyjátől ( = elmenekült a mosás után - előidejű igenév; állítmány – befejezett ige).

A lengyel nyelvben van a közmondás: krzyczy jak zarzynany prosiak (a magyar „Ordít, mint a fába szorult féreg” közmondásnak felel meg). A szószerinti fordítás: ordít mint a levágott malac, de ez értelmetlen, mert levagott malac nem ordít. Csak a körülíró fordítás ordít mint a malac, amelyiket (most) levágják kifejezik a közmondás értelmét.

Az egyidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy współczesny) alakítjuk folyamatos igéktől a -c ragot hozzácsatolva az ige 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiąc, zgadywać – zgadują – zgadując, lać – leją – lejąc).

Az előidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy uprzedni) alakítjuk a befejezett (de nem egyszemléletű) ige 3. személy egyes szám múlt idő hímnemű alakjától következő módon:

• elutasítjuk az -ł ragot,
• ha ilyen módon felfedett tő magánhangzóval vegződik, hozzácsatoljuk a -wszy ragot, ha pedig mássalhangzóval - a -łszy ragot:

zgadywać - befejezett ige: zgadnąć (Vc család) – zgadł – zgadłszy;
mierzyć - befejezett ige: zmierzyć (VIb család) – zmierzył – zmierzywszy

Szenvedő alak

A magyar (és sok többi) nyelvhez hasonlóan, a szenvedő alakot (strona bierna) alakítjuk a múlt idejű melléknévi igenév segítségével és csak a tárgyas igéktől. Az által névutó lengyelül - przez (és ez van az előljárószó is). De az állítmány segédigéje nemcsak a być (van) ige lehet, hanem zostać (múlt időben: lett) is. A być igét párosítjuk az igenévvel, amelyik befejezett (előidejű igenév) vagy folyamatos (egyidejű igenév) igétől meg van alakítva, viszont zostać – csak az előidejű igenévvel párosítjuk. Ebből következik, hogy a szenvedő alakot a być igével minden időben használhatjuk, de a zostać igével – csak múlt vagy jövő időben. Pl.:

• W Polsce prezydenta wybierają obywatele – Lengyelországban az állampolgárok választják az elnöket – cselekvő alak
• W Polsce prezydent jest wybierany / wybrany przez obywateli - Lengyelországban az elnök az állampolgárok által van választva / el van választva – szenvedő alak
• Prezydent został / był wybrany przez obywateli - Az elnök az állampolgárok által el volt választva – szenvedő alak

De nem szabad mondani *Prezydent zostaje wybrany / wybierany przez obywateli.

A szenvedő alakot leggyakrabban akkor használjuk, amikor akarjuk mondani, hogy az alany valami cselekvés tárgya, de nem mutatjuk a celekvés végrehajtóját. Pl. W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych (Lengyelországban az elnök az általános választásban van választva) – mondjuk, hogy milyen módon választják őt, de nem mondjuk, hogy ki választja. Ilyen a mondatot kifejezhetjük is a 3. személy egyes számú visszaható alakkal (W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych) vagy (ritkábban) a 3. személy többes számú cselekvő alakkal (W Polsce prezydenta wybierają w wyborach powszechnych – pontosan így mondjuk magyarul: Az államelnöket választják az általános választásban.)

Visszaható alak

A visszaható alakot (strona zwrotna) alakítjuk a się visszaható névmás segítségével, amelyiket hozzáadjuk az igéhez. Használjuk, amikor:

• kifejezzük, hogy egy cselekvés a végrehajtójához irányított – a magyar nyelvben ezt többiek között a maga szó vagy szuffixumok -ik, -ül/-ul fejezik ki (poddać się – megadja magát, myć się – mosakodik, odświeżać się – felfrissül).
• leírjuk az alany állapotját vagy az ember szellemi cselekvését (uczyć się – tanul, śmiać się – nevet, zastanawiać się – gondolkodik; świecić się - fénylik)
• kifejezzük a cselekvéseket, amelyeket az alanyok végrehajtják egymás iránt. A magyar nyelvben használjuk akkor az egymás szót a megfelelő raggal - leggyakrabban -t, mert ebben a helyzetben a się szónak jelentése közvetlen tárgy tárgyesetben, de ez az igevonzástól függ. Pl. kochają się értünk mint szeretik egymást, nem ‘’szeretik magukat. A lekceważą się igét érthetjük mint lekicsinyelik egymást és lekicsinyelik magukat – azért, az első fordításra gondolva, gyakran pontosítjuk a mondatot a nawzajem szó segítségével (szó szerint "kölcsönösen": lekceważą się nawzajem).
• a mondatnak nincs alanya – mint a Szenvedő alak alfejezetben: W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych; vagy Do Dworca Wschodniego jedzie się siódemką (A Keleti Pályaudvarhoz hetessel megyünk.)

Létige

A lengyel nyelvben a lenni igének főnévi igenév szól być. A ragozása a következő:

személy	jelentő mód			feltételes mód	felszólító mód
	jelen idő	múlt idő	jövő idő	jelen idő
ja	jestem	byłem/byłam	będę	byłbym/byłabym	-
ty	jesteś	byłeś/byłaś	będziesz	byłbyś/byłabyś	bądź
on/ona/ono	jest	był/była/było	będzie	byłby / byłaby / byłoby	-
my	jesteśmy	byliśmy/byłyśmy	będziemy	bylibyśmy/byłybyśmy	bądźmy
wy	jesteście	byliście/byłyście	będziecie	bylibyście/byłybyście	bądźcie
oni/one	są	byli/były	będą	byliby/byłyby	-

(a perjellel elválasztott alakok jelentenek egyes számban sorban hím-, nő- és semleges nemet, illetve többes számban – hímnemű szemelyi és általános alakot)

A być ige tárgyatlan, azért nem alakít múlt idejű melléknévi igenevet. Ez egyszemléletű is, azért nem alakít előidejű határozószói igenevet. Többi igenév:

• jelenidejű melléknévi igenev: będący/-ca/-ce
• egyidejű határozószói igenev: będąc

A -no/-to végű személytelen alakok

Ezeket az alakokat akkor használjuk, amikor általános alanyú mondatot képezünk, vagyis a mondatban a cselekvés végrehajtóját nem nevezzük meg. Ez a szerep a szenvedő és visszaható alakok funkciójához hasonlít, de míg a szenvedő alakot minden időben használhatjuk, a -no/-to végű alakokat csak múlt időben. Pl. a mondat W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych szólhat múlt időben ...prezydent był wybierany... vagy ...prezydenta wybierało się..., de szintén ...prezydenta wybierano...; hasonlóan ...prezydent był wybrany... = ...prezydenta wybrało się... (nagyon köznapi!) = ...prezydenta wybrano....

A -no/-to végű alakokat a múlt idejű melléknévi igenévből képezzük a következő módon:

• levágjuk a -ny, -ty, -ły végződést
• miután levágtuk a -ny vagy -ły végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -no ragot (az igék I, II, III, IV, VI, VII, VIII, IX, Xb, XI ragozási csoportjából – pl. cierpiano, kupowano, mierzono),
• miután levágtuk a -ty végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -to ragot (az igék többi ragozási csoportjából – pl. sunięto, bito).

A -no/-to végű alakokat tárgyatlan igékből is képezhetjük. Ebben az esetben ugyanúgy járunk el, mint a múlt idejű melléknévi igenévvel, de ennek az igenévnek ragja két utolsó betűje helyett egyszerre hozzácsatoljuk a -no vagy -to toldalékot (pl. spać /alszik/ - spano, więdnąć /elhervad/ - więdnięto).

Rendhagyó igék

A być kívül, ezek: dać (ad), jeść (eszik), wiedzieć (tud), mieć (van vnek), chcieć (akar), wziąć (fog, vesz), iść (gyalog megy, jön), jechać (járművel megy, jön), siąść (leül), znaleźć (megtalál), wrzeć (forr), stać (áll), bać się (fél).

Számnév

A számnév ragozódik esetekben és számokban. A számnév után állnak többes számú szavak (a jeden nyilvánvaló kivetélével).

Tőszámnév (liczebnik główny)

1 – jeden	11 – jedenaście		100 – sto
2 – dwa	12 - dwanaście	20 – dwadzieścia	200 – dwieście
3 – trzy	13 - trzynaście	30 - trzydzieści	300 – trzysta
4 – cztery	14 - czternaście	40 - czterdzieści	400 – czterysta
5 – pięć	15 - piętnaście	50 - pięćdziesiąt	500 – pięćset
6 – sześć	16 - szesnaście	60 – sześćdziesiąt	600 – sześćset
7 – siedem	17 - siedemnaście	70 – siedemdziesiąt	700 – siedemset
8 – osiem	18 - osiemnaście	80 – osiemdziesiąt	800 – osiemset
9 – dziewięć	19 - dziewiętnaście	90 – dziewięćdziesiąt	900 – dziewięćset
10 – dziesięć

Tovább van: 1000 – tysiąc, 1 000 000 – milion. Amikor alakítjuk a 2000, 35 000 000 tipusú számneveket, a tysiąc / milion szót tartjuk személytelen főnévnek, amelyiket szorozó számnév határozza (dwa tysiące, trzydzieści pięć milionów) és ragozzuk, mint számnevekkel párosult személytelen főneveket (lásd az alabbi táblát).

A számnevek olvasás sorrendje ugyanaz, ahogy a magyar nyelvben: egyek – utolsók, tizek – utolsó előttiek, előbben – százok, stb. Az alkotószámneveket nem kapcsoljuk össze az i kötőszóval.

A számnevek és ezekkel határozott szavak (főnevek, melléknevek) ragozása (a jeden kivetélével, amelyik ragozódik ahogy melléknév, pl. czarny – lásd tábla) elég bonyolult és még a lengyeleknek is nehézségeket okoz.

• Személyi hímnemű főnév (student /diak/)

eset

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A

dwaj

dwóch

trzej

trzech

czterej

czterech

pięciu

sześciu

siedmiu

ośmiu

dziewięciu

dziesięciu

studenci

studentów (birt. e.!)

studenci

studentów (birt. e.!)

studenci

studentów (birt. e.!)

studentów

B

dwu/dwóch

trzech

czterech

pięciu

sześciu

siedmiu

ośmiu

dziewięciu

dziesięciu

studentów

R

dwóm

trzem

czterem

pięciu

sześciu

siedmiu

ośmiu

dziewięciu

dziesięciu

studentom

T

dwu/dwóch

trzech

czterech

pięciu

sześciu

siedmiu

ośmiu

dziewięciu

dziesięciu

studentów

E

dwoma

trzema

czterema

pięcioma

sześcioma

siedmioma

ośmioma

dziewięcioma

dziesięcioma

studentami

H

dwu/dwóch

trzech

czterech

pięciu

sześciu

siedmiu

ośmiu

dziewięciu

dziesięciu

studentach

M

mint alanyeset

eset	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20
	jedena-	dwuna-	trzyna-	czterna-	piętna-	szesna-	siedemna-	osiemna-	dziewiętna-	dwudzie-
A*), B, R, T, H, M	-stu
E	-stoma

eset	30	40	50	60	70	80	90	100
	trzydzie-	czterdzie-	pięćdziesi-	sześćdziesi-	siedemdziesi-	osiemdziesi-	dziewięćdziesi-	stu
A*), B, R, T, H, M	-stu		-ęciu					stu
E	-stoma		-ęcioma					stoma

eset	200	300	400	500	600	700	800	900
rowspan=2	dwu-	trzy-	cztery-	pięciu-	sześciu-	siedmiu-	ośmiu-	dziewięciu-
A*), B, R, T, H, M	-stu			-set
E	-stoma

^*)Főnév birtokos esetben

• Általános hímnemű főnév (élő: pies /kutya/ és élettelen: stół /asztal/), semleges nemű főnév (jezioro /tó/)

eset	2	3	4	5	6	7	8	9	10
A	dwa	trzy	cztery	pięć	sześć	siedem	osiem	dziewięć	dziesięć
	psy, stoły, jeziora			psów, stołów, jezior
B	dwu/dwóch	trzech	czterech	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	psów, stołów, jezior
R	dwóm	trzem	czterem	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	psom, stołom, jeziorom
T	dwa	trzy	cztery	pięć	sześć	siedem	osiem	dziewięć	dziesięć
	psy, stoły, jeziora			psów, stołów, jezior
E	dwoma	trzema	czterema	pięcioma	sześcioma	siedmioma	ośmioma	dziewięcioma	dziesięcioma
	psami, stołami, jeziorami
H	dwu/dwóch	trzech	czterech	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	psach, stołach, jeziorach
M	mint alanyeset

eset	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20
A, T, M	jedena-	dwana-	trzyna-	czterna-	piętna-	szesna-	siedemna-	osiemna-	dziewiętna-	dwadzie-
	-ście									-ścia
B, R, H	jedena-	dwuna-	trzyna-	czterna-	piętna-	szesna-	siedemna-	osiemna-	dziewiętna-	dwudzie-
	-stu
E	jedena-	dwuna-	trzyna-	czterna-	piętna-	szesna-	siedemna-	osiemna-	dziewiętna-	dwudzie-
	-stoma

eset	30	40	50	60	70	80	90	100
	trzydzie-	czterdzie-	pięćdziesi-	sześćdziesi-	siedemdziesi-	osiemdziesi-	dziewięćdziesi-	sto
A, T, M	-ści		-ąt					sto
B, R, H	-stu		-ęciu					stu
E	-stoma		-ęcioma					stoma

eset	200	300	400	500	600	700	800	900
A, T, M	dwieście	trzy-	cztery-	pięć-	sześć-	siedem-	osiem-	dziewięć-
		-sta		-set
B, R, H	dwustu	trzy-	cztery-	pięciu-	sześciu-	siedmiu-	ośmiu-	dziewięciu-
		-stu		-set
E	dwustoma	trzy-	cztery-	pięciu-	sześciu-	siedmiu-	ośmiu-	dziewięciu-
		-stoma		-set

• Nőnemű főnév (élő: studentka /diaklány/, élettelen: wieża /torony/)

eset	2	3	4	5	6	7	8	9	10
A	dwie	trzy	cztery	pięć	sześć	siedem	osiem	dziewięć	dziesięć
	studentki, wieże			studentek, wież
B	dwu/dwóch	trzech	czterech	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	studentek, wież
R	dwóm	trzem	czterem	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	studentkom, wieżom
T	dwie	trzy	cztery	pięć	sześć	siedem	osiem	dziewięć	dziesięć
	studentki, wieże			studentek, wież
E	dwiema	trzema	czterema	pięcioma	sześcioma	siedmioma	ośmioma	dziewięcioma	dziesięcioma
	studentkami, wieżami
H	dwu/dwóch	trzech	czterech	pięciu	sześciu	siedmiu	ośmiu	dziewięciu	dziesięciu
	studentkach, wieżach
M	mint alanyeset

Az összekapcsolások "számnév 11-től 999-ig + nőnemű főnév" ragozódnak mint az összekapcsolások általános alakú főnevekkel (pl. pies, jezioro)

• Vegyes csoportok (lányok és fiúk: studenci /diakok/, dzieci /gyerekek/, rodzeństwo /testvérek - semleges nemű gyűjtő főnév/)

Az összekapcsolásokban "2 ÷ 99 + vegyes csoport", a főnevek mindig birtokos eset alakját fogadnak el (studentów, dzieci, rodzeństwa), a számnevek pedig következő módon ragozódnak:

eset	2	3	4	5	6	7	8	9	10
	dwoj-	troj-	czwor-	pięcior-	sześcior-	siedmior-	ośmior-	dziewięcior-	dziesięcior-
A	-e		-o
B	-ga
R	-gu
T	-e		-o
E	-giem
H	-gu
M	mint alanyeset

11	jedena-	-ścior-	A -o B -ga R -gu T -o E -giem H -gu M -o
12	dwana-
13	trzyna-
14	czterna-
15	piętna-
16	szesna-
17	siedemna-
18	osiemna-
19	dziewiętna-

20	dwadzieś-	-cior-	A -o B -ga R -gu T -o E -giem H -gu M -o
30	trzydzieś-
40	czterdzieś-
50	pięćdziesię-
60	sześcdziesię-
70	siedemdziesię-
80	osiemdziesię-
90	dziewięćdziesię-

Az összekapcsolások "100 többszöröse + vegyes csoport" következő módon ragozódnak:

eset	100	200	300	400	500	600	700	800	900
A	sto	dwieście	trzysta	czterysta	pięćset	sześćset	siedemset	osiemset	dziewięćset
	studentów, dzieci, rodzeństwa
B	stu	dwustu	trzystu	czterystu	pięciuset	sześciuset	siedmiuset	ośmiuset	dziewięciuset
	studentów, dzieci, rodzeństwa
R	stu	dwustu	trzystu	czterystu	pięciuset	sześciuset	siedmiuset	ośmiuset	dziewięciuset
	studentom, dzieciom, rodzeństwu
T	sto	dwieście	trzysta	czterysta	pięćset	sześćset	siedemset	osiemset	dziewięćset
	studentów, dzieci, rodzeństwa
E	stu	dwustu	trzystu	czterystu	pięciuset	sześciuset	siedmiuset	ośmiuset	dziewięciuset
	studentami, dziećmi, rodzeństwem
H	stu	dwustu	trzystu	czterystu	pięciuset	sześciuset	siedmiuset	ośmiuset	dziewięciuset
	studentach, dzieciach, rodzeństwa
M	mint alanyeset

Ha a számnévvel meghatározott alany birtokos esetben van, az állítmány semleges nem egyes számú. Azért:

dwóch / trzech / czterech / pięciu / dziesięciu mężczyzn stoi (stało), dwadzieścia kobiet słucha (słuchało), pięć / siedem psów biegnie (biegło), czworo / dziesięcioro dzieci śpi (spało) – mert az alany – mężczyźni, kobiety, psy, dzieci – birtokos esetben van

de: dwaj / trzej / czterej mężczyźni stoją (stali), trzy kobiety słuchają (słuchały), cztery psy biegną (biegły) – mert az alany alanyesetben van

A tysiąc számnév 1000-tól – 1999-ig elfogad olyan ragokat, ahogy pisklę (semleges nemú főnév – ennek ellenére, hogy tysiąc himnemű számnév; lásd tábla), pedig milion 1 000 000-tól – 1 999 999-ig – ahogy słup. A ragozásuk változatlan, tekintet nélkül erre, hogy milyen nemű a meghatározott főnév; ez a főnév mindig többes számú birtokos esetben van. Az ezer és millió többszörösei szintén követelnek birtokos eset többes számú főnevet. A sokszavú számnevekben minden rész ragozódik, a jeden számnév kivételével. Pl.: z tysiącem dwustu osiemdziesięciu trzema osobami (1283 személlyel), de z tysiącem dwustu osiemdziesięciu jeden osobami (1281 személlyel).

Sorszámnév (liczebnik porządkowy)

1 – pierwszy	11 – jede-	-nasty	10 - dziesiąty		100 – setny
2 – drugi	12 – dwu-		20 – dwu-	-dziesty	200 – dwu-	-setny
3 – trzeci	13 – trzy-		30 – trzy-		300 – trzech-
4 – czwarty	14 – czter-		40 – czter-		40 – czterech-
5 – piąty	15 – pięt-		50 – pięć-	-dziesiąty	500 – pięć-
6 – szósty	16 – szes-		60 – sześć-		600 – sześć-
7 – siódmy	17 – siedem-		70 – siedem-		700 – siedem-
8 – ósmy	18 – osiem-		80 – osiem-		800 – osiem-
9 – dziewiąty	19 – dziewięt-		90 – dziewięć-		900 – dziewięć-

1000 – tysięczny, 1 000 000 – milionowy

Ha a szám nagyobb mint 100, a sorszámnevet csak két utolsó számjegytől alakítjuk – pl. 327 – trzysta dwudziesty siódmy, 12450 – dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiąty.

Ha pedig a szám a száz többszöröse (pl. 23400), a sorszámnevet a százoktól alakítjuk (dwadzieścia trzy tysiące czterechsetny). Hasonlóan van az ezer többszörösei esetében, de itt bonyolultabb a ragozás. A 2000 és 3000 esetében, a sorszámnevek: dwutysięczny, trzytysięczny. Nagyobb számok esetében alakítjuk az eszközhatározó eset alakját és elutasítjuk az ezereket és tizezereket jelentő részekben levő -ma ragot. Azután hozzácsatoljuk a tysięczny számnév megfelelő alakját. Ilyen módon megalakított számnevet összesen írjuk, más sorszámnevektől elterően. Ha viszont a számnév milliónál nagyobb, a milliókat jelentő részet maradjuk tőszámnév alakjában és külön írjuk.

Pl.: 125 000 – eszközhatározó eset: stu dwudziestoma pięcioma (tysiącami) ⇒ studwudziestopięciotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

234 000 – eszközhatározó eset: dwustu trzydziestoma czteroma (tysiącami) ⇒ dwustutrzydziestoczterotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

352 000 – eszközhatározó eset: trzystu pięćdziesięcioma dwoma (tysiącami) ⇒ trzystupięćdziesięciodwutysięczny

3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięczny (trzy miliony – nem ragozott)

A sorszámnevek úgy ragozódnak, mint melléknevek. A 100, 1000 és 1 000 000 többszörösei esetében, csak azokat a részeket ragozzuk, amelyektől a sorszámnév meg van alakítva.

Pl. 327 – trzysta dwudziestego siódmego, 12450 – z dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiątym, 23400 - dwadzieścia trzy tysiące czterechsetnemu, 125 000 –studwudziestopięciotysięcznemu, 3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięcznego.

Törtök

A tört nevező - a nőnemű sorszámnév, a számláló – az ilyen sorszámnévnek megfelelő alakú tőszámnév. A számnevek ragozása szokásos szabályai érvényesek. Azért pl.: 1/2 – jedna druga, 1/4 – jedna czwarta (ahogy jedna ładna dziewczyna); 2/5 – dwie piąte (ahogy dwie ładne dziewczyny), 5/8 – pięć ósmych (ahogy pięć ładnych dziewczyn), 0,14 – czternaście setnych.

Ha a szám teljes részből és törtből áll, az i kötőszó áll közöttük: 2,15 – dwa i piętnaście setnych.

Százalék

Ha tőszámnevekkel párosul, a procent (százalék) szó nem változtatja az alakját (3% - trzy procent, 6% - sześć procent). Többes számú birtokos esetben és tárgyesetben a procent szót nem ragozzuk, a többi esetben azonban a szokott módon ragozzuk (23%: A. dwadzieścia trzy procent - B. dwudziestu trzech procent – R. dwudziestu trzem procentom – T. dwadzieścia trzy procent – E. dwudziestoma trzema procentami – H. dwudziestu trzech procentach)

Ha a mondatban a procent szó számnévvel párosul, az állítmányt egyes szám semlegesnemben kell használni (piętnaście procent obecnych głosowało – a jelenlevők 15%-a szavazott).

Elöljárószó

Elöljárószavak (przyimek) a fönevekkel, névmásokkal, melléknevekkel és számnevekkel párosult ragozatlan szavak. Rendszerint leírnak magukkal párosult szót illető térbeli (néha mennyiségi vagy ok-okozat) viszonyokat. A magyarban ragok és névutók játsszák az elöljárószavak szerepét.

Az elöljárószavak követelik a konkret nyelvtani esetet. Soha nem kapscolódnak alany- és megszólító esettel. Némely elöljárószavak kapcsolódhatnak két esettel. Többiek között, olyan elöljárószavak határoznak mozgást egy adott tárgy irányában illetve sztatikus tartózkodást a tárggyal elfoglalt helyben (az első helyzetben tárgyesetet követelnek, a másodikban - helyhatározó vagy eszköz esetet):

	na	nad	pod	przed	w	za	między
mozgás	-ra/-re	fölé	alá	elé	-ba/-be	mögé, túl	közé
	na szafę szekrényre	nad szafę szekrény fölé	pod szafę szekrény alá	przed szafę szekrény elé	w szafę szekrénybe (üt)	za szafę szekrény mögé	między szafę a stół szekrény és asztal közé
nyugalom	H. -an/-ön/-en/-n	E. fölött, -nál,-nél	E. alatt	E. előtt	H. -ban/-ben	E. mögött, túl	E. között
	na szafie szekrényen	nad szafą - szekrény fölött nad morzem – tengernél	pod szafą szekrény alá	przed szafą szekrény előtt	w szafie szekrényben	za szafą szekrény mögött	między szafą a stołem szekrény és asztal között

(a „nyugalom” sorban látható az esetek, amelyekkel kapcsolódnak az elöljárószavak)

A tárgyesettel párosult za elöljárószónak más jelentésük is van:

• za + T. – -ért (walczyć za pokój /harcol a békéért/, za 5 złotych /5 złotyért/), múlva (za 3 minuty /3 perc múlva/), helyett (zrobić coś za kolegę /csinálni vt a barát helyett/), -ul/-ül (za karę /büntetésül/), -an/-ön/-en/-n (wziąć za kark /nyakon csip/)

Többi elöljárószó, két esettel párosulandó:

• z + E. – -val/-vel (z kolegą /baráttal/);

z + B. – -ból/-ből, -ról/-ről (zdjąć z szafy /levesz szekrényről/, wyjąć z szafy /kivesz szekrényből/)

• o + T. – -ba/-be (uderzyć się o szafę /beleüt szekrénybe/, uderzyć w szafę /megüt szekrénybe/), -val/-vel (starszy o rok /egy évvel idősebb/), -ért (walczyć o pokój /harcol a békéért/)

o + H. – -kor (o ósmej godzinie /nyolc órakor/), -ról/-ről (mówić o kimś / o czymś /mond vről/), -ú/-ű (dziewczyna o perłowych włosach /gyöngyhajú lány/)

Többi eset:

Birtokos eset:

• do – -ba/-be (włożyć do szafy /betesz szekrénybe/), -hoz/-hez/-höz (podejść do szafy /odamegy szekrényhez/), -ig (płaszcz do kolan /kabát térdig/), -való (do jedzenia /ennivaló/), iránt, szemben
• od – -tól/-től (od szafy /szekrénytől/, od poniedziałku /hetfőtől/), -óta (od godziny /egy óra óta/), -nál/-nél (összehasonlítva mellékneveket – lásd Összehasonlítás és melléknevek fokozása)
• dla – szamára, reszére, -nak/-nek
• bez – nélkül (bez pracy /munka nélkül/)
• zza – mögül, túlról (zza chmur /felhők mögül, felhőkön túlról/)
• sprzed – elől (sprzed szafy /szekrény elől/)
• spod – alul (spod szafy /szekrény alul/)
• koło, obok – amint przy
• u – -nál/-nél (mieszkać u znajomych /ismerősöknél lakik/)
• naprzeciw(ko) – szemben (naprzeciw(ko) poczty /postával szemben/)
• mimo, pomimo – ellenére (mimo wiatru /szélnek ellenére/)
• prócz, oprócz – kívül, kivéve (wszyscy oprócz Jasia /mindenki Jancsi kivéve/)
• wokół – köré (wokół domu /ház köré/)
• podczas – közben (podczas obiadu /ebéd közben/)
• wewnątrz – belül (wewnątrz organizmu /szervezeten belül/); ez az elöljárószó önállóan is használható és akkor azt jelenti, hogy bent
• na zewnątrz – kívül (na zewnątrz budynku /épületen kívül/);

Részes eset:

• ku – felé, iránt (ku domowi /ház felé/)
• przeciw, wbrew – ellen, ellenében, ellenére (przeciw wiatrowi /szél ellenében/)

Tárgyeset:

• przez, poprzez – keresztül, át (przez ulicę /utcán keresztül/), -ig (przez tydzień /egy hétig/), miatt (spóźniłem się przez korki /elkéstem dugók miatt/), által (szenvedő alakban – lásd Szenvedő alak)

Helyhatározó eset:

• po – -an/-ön/-en/-n (chodzić po ścianie /falon jár/), után (po wojnie /háború után/), -nként (po nocach /éjszakánként/), -ért (po 5 złotych /5 złotyért/), -ul/-ül (milyen nyelvben: po polsku /lengyelül/, po węgiersku /magyarul/)
• przy -nál/-nél, mellett (stać przy domu /háznál áll, ház mellett áll/), mellé (stawać przy domu /ház mellé áll/)

A ja (én) névmás alakjai (mnie, mną) előtt álló nad, pod, przed, w, z, od, bez, sprzed, spod, przez elöljárószavak végéhez hozzácsatoljuk az e magánhangzót (beze mnie, we mnie, przede mną, ze mną). Az e hangzót is szerzik meg:

• a w elöljárószó - ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - w vagy f (we wsi /falúban/, we Francji /Franciaországban/, de w Warszawie /Varsóban/, w finale /döntőben/),
• a z elöljárószó – ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - s, sz, z, ź vagy ż (ze stali /acélből van/, ze Szwecji /Svédországból/, ze źrebięciem /csikóval/, de z zesłania /száműzésből/, z żelaza /vasból van/). Többiek nem valtóznak az alakukat, még akkor is, ha a kifejezés nehezen ejthető (z drżącymi nogami /didereg lábbal/, w Strwiążu /Strwiąż-ban – Dnyeszter mellékfolyó/).

A lengyel nyelv dialektusai

Megkülönböztethetjük a lengyel nyelv négy (vágy öt) fő dialektusait (lásd a térképet):

1. Mazóviai (mazowiecki):

Nagyon eltér az általános nyelvtől, mert Mazóvia 1526-ig, azaz a lengyel történelem majd 500 éve alatt, külön fejedelemség volt és a mazóviai nyelv önállóan fejlődhetett. Maga a dialektus is változatos – ebben a Kurpie (Ostrołęka környéke), Mazury és Podlasie tájszólásai a legeltérőbbek. A legjellegzetesebb vonás – mazurzenie, amely abban áll, hogy a sz, cz, dż, ż mássalhangzók a s, c, dz, z-vel vannak helyettesítve (czysty ⇒ [cysty] /tiszta/, może ⇒ [może] /lehet/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze /tenger/ szót kiejtjük mint [może]). Ezenkívül:

• ą - nazális u-nak ejtendő (minden változással, amelyt szenved az ą hangzó – lásd Magánhangzók – pl. dąb ⇒ [dumb] /tölgyfa/, łąka ⇒ [łuɳka] /mező/), a szó végén pedig – a szokásos u-nak (idą drogą ⇒ [idu drogu] /mennek az uton/);
• y – i-nak ejtendő, de a megelőző mássalhangzót nem lágyítják (syn ⇒ [s-in] /vnek a fia/),
• a li csoport - ly-nak ejtendő (liść ⇒ [lyść] /fa levele/);
• minél tovább északra, annál kifejezettebben a p’, b’, m’, w’ lágy hangzók ejtendő mint ph’ – pś, bh’ – bź, mń – ń, wź – ź (wiatr /szél/ ejtendő Kurpiében mint [wziatr], Mazuryban mint [ziatr], hasonlóan változik pl. pies ⇒ [phies - psies] /kutya/, miasto ⇒ [mniasto – niasto] /város/);
• a ke/kie, ge/gie csoportok kiejtése Mazuryban mindig kemény (kierownik ⇒ [kerownik] /igazgató/), Varsó környékén – mindig lágy (rękę ⇒ [reŋkie] /kezet/),
• 2. személy többes szám jelen idő jelentő és felszólító módú igék elfogadják a - -ta ragot (robicie ⇒ robita /csináltok/, róbcie ⇒ róbta /csináljatok/)
• az irodalmi lengyelben, ifjú állatok neveit alakítanak az -ę rag segítségével (prosię, źrebię, kurczę /malac, csikó, csirke/), Mazóviában pedig – az -ak rag segítségével (prosiak, źrebak, kurcak – ebben az utolsóban a mazurzenie kifejezetten hallható). Ez a rag közönségessé vált az általános lengyel nyelvben. Hasonlóan, a városok lakosai neveiket az irodalmi nyelvben az -anin rag segítségével alakítják, Mazoviában pedig – az -ak rag segítségével (warszawianin ⇒ warszawiak, krakowianin ⇒ krakowiak) – és némely városokra vonatkozólag, ez is az általános szabállyá lett.

A podlasiei (Białystoki) tájszólás így nagyon eltér a többi mazóviai tájszólásból, hogy laikusok között gyakran a külön dialektusnak tartott. A legjellegzetesebb vonása – a hangsúlyozott magánhangzó érthető lehulló hanggal ejtendő, aminek folytán a tájszólás dallamos (ezt a vonást a lengyelek zaśpiew-nek nevezik, ami zaśpiewać /elénekel/ igétől származik). Ezenkívül, a ś/si, ć/ci, ź/zi, dź/dzi lágy magánhangzók majdnem keménynek ejtendő (ahogy a szia magyar szóban), megkülönbőztethető a zöngés h ([ɣ]) és zöngétlen ch ([x]), pedig ł az orosz л-nek ([ɫ]) ejtendő. Vannak is a vonások, amelyek mutatnak a tájszólás közelebb rokonságát az orosz és fehérorosz nyelvekkel, mint az irodalmi lengyel nyelvé (pl. a się névmás pozíciója – mindig ige után, még akkor, ha az ige mondat végén áll; az ige múlt idejű alakjai azonosak 1., 2. és 3. személyben – ja chodził(a), ty chodził(a), on / ona chodził(a), my chodzili, wy chodzili, oni chodzili).

2. Nagy-lengyel (wielkopolski):

Ez az irodalmi lengyel nyelv alapja. A legjellegzetesebb vonásai – mazurzenie hiánya és némely magánhangzók kéthangzós kiejtése (mint diftongusoké). A dialektusban sok német jövevényszó. Többi vonás:

• o ejtendő mint ^uo, ^oe illetve ^ue (vidéktől függően – koza ⇒ [k^uoza, k^oeza, k^ueza] /kecske/), az m, n, ń mássalhangzók előtt – mint ^uy (koń ⇒ [k^uyń] /ló/, dom ⇒ [d^uym] /ház/);
• a lágy mássalhangzók után álló -owi rag -ewi-vé válik (Jasiowi ⇒ Jasiewi /Jancsinak/, de szintén szewcowi ⇒ szewcewi /cipésznek/, mert itt c régen lágy volt);
• ó - ^uy-nak ejtendő (de u már nem: góra ⇒ [g^uyra] /hegy/, de pl. ruch /mozgás/ változások nélkül ejtendő);
• eł - oł-nak ejtendő (Paweł ⇒ Pawoł /Pál/);
• a szavak elején álló wo- csoport ejtendő mint ^uo vagy ^uue (woda ⇒ [^uoda, ^ueda] /víz/), viszont wó- – mint ^uó vagy uy (wóz ⇒ [^uóz, ^uyz] /szekér/]). Azért pl. wół – woły /ökör – ökrök/ ejtendő mint [^ueł – ^uyły];
• az m, n, ń előtt álló e ejtendő mint y (cement ⇒ [cymynt], kamień ⇒ [kamiyń] /[kő/), de ha e az ólengyel hosszú e-től származik – mindig y-nek ejtendő;
• y ejtendő mint y^j, különösen a szavak végén és hangsúlyozott szótagban (ryba ⇒ [ry^jba] /hal/);
• ą hasonlóan ejtendő mint a mazóviai dialektusban;
• ę nazális y-nek ejtendő, minden változással, amelyt szenved az ę hangzó – lásd Magánhangzók (gęś ⇒ [gyńś] /liba/, dęby ⇒ [dymby] /tölgyfák/, miękki ⇒ [miyŋki] /lágy/).

3. Kis-lengyel (małopolski):

Ez a dialektus, amely a legnagyobb szerepet játszotta az irodalmi lengyel nyelv alakításában (bár az irodalmi nyelv a nagy-lengyel dialektuson alapszik), mert Krakkó 500 éve volt a Lengyelország fővárosa. A dialektus is nagyon változatos – különösen kitűnik a Podhale tájszólása. A dialektust jellemzi a mazurzenie illetve az ę és ą magánhangzók denazálizáció (sokfelé mértékben, a vidéktől függően – a legerősebb a Kielce környékén, ahol ezek a hangzók e / o-vá válnak: gęś, książka ⇒ [geś, ksiozka] /liba, könyv/). Többi vonás:

• A standard nyelvben a dz, z, dż, ż, dź, ź, d, b, w, g előtt álló zöngétlen mássalhangzó zöngéssé válik (szef brata ⇒ [ʂevbrata] /a testvérem fönőke/); a kis-lengyel dialektusban pedig szintén válik zöngéssé az utolsó mássalhangzó az ilyen szóban, amely áll a magánhangzóval vagy j, ł, l, r, m, n, ń-nyel kezdődő szó előtt (samochód ojca /apa kocsija/ a standard nyelvben ejtendő mint [samohutojca], a dialektusban pedig [samohudojca], hasonlóan sok malinowy – [sokmalinowy] ⇒ [sogmalinowy] /málnalé/). Szintén zöngéssé válik a 1. személy többes számú igék ragja: -śmy’’ (poszliśmy ⇒ [poszliźmy] /mentünk/).
• Az ólengyel hosszú a ejtendő mint o (ptak ⇒ ptok /madár/, czytałem ⇒ cytołem vagy még cytołek is /olvastam/).
• Megszólító esetben a hangsúly átmegy az utolsó szótágra, még akkor is, ha a megszólító eset helyett az alanyesetet használjuk ebben a szerepben (ami egyre gyakoribb a mai közbeszédben): Marek ⇒ Marku!, illetve a közbeszédben Marek! (a szabályos nyelvben az alanyesetben van Marek). Ennek a vonásnak folytán a dialektus dallamos.
• A -że partikula gyakran használt felszólító módban (weź ⇒ weźże /vegyel/, podajcie ⇒ podajcieże /adjatok oda/) – de a hangsúly marad a helyén ([podajcieże]);
• a t-rz, d-rz csoportok válnak cz, dż-vé (trzy ⇒ [czy] /három/, drzwi ⇒ [dżwi] /ajtó/, trzeba ⇒ [czeba] /kell/)

A Kielce környékén:

• a végén álló ch válik k-vá (niech ⇒ [niek] /hadd/, dwóch ⇒ [dwuk] /két Gen./)
• az első magánhangzókat megelőzik a mássalhangzók, aminek folytón diftongusok alakulnak a szóban: o, u ⇒ ^uo, ^uu’’ (osoba ⇒ [^uosoba] /személy/, ucho ⇒ [^uucho] /fül/), i, e ⇒ ^ji, ^je (idzie ⇒ [^jidzie] /megy/, Ewa ⇒ [^jEwa]), a ⇒ ha (Ameryka ⇒ [Hameryka]),
• az i, y, ami m, n, ń, r, l, ł előtt áll, e-nek ejtendő (z naszymi ⇒ [z naszemi] /miénkkel/, kobyła ⇒ [kobeła] /kanca/, pili ⇒ [pieli] /ittak/),
• a többes szám birtokos eset himnemű ragját (-ów) a nő- és semleges nemű szavakhoz is csatolják hozzá (łyżek ⇒ łyżków /kanalok Gen./, wiader ⇒ wiadrów /vödrök Gen./)
• a bez elöljárószót használják a przez helyett (bez las = przez las /erdőn keresztül/)
• a -ta rag 2. személy többes számú igékben (idziecie ⇒ idzieta /mentek/, byliście ⇒ byliśta /voltak/).

Az Újszandec környékén:

• a szó elején illetve zöngétlen mássalhangzók után álló o, u hangzók ^uo, ^uu-vá válnak (osoba ⇒ [^uosoba] /személy/, ucho ⇒ [^uucho] /fül/, koza ⇒ [k^uoza] /kecske/),
• a szó elején mássalhangzó előtt illetve a szó végén álló ch válik k-vá (Chrystus ⇒ [Krystus], różnych ⇒ [róznyk] /különfelék Gen./),

Podhaleben:

• az -em/-am rag 1. személy egyes számú igékben -ek/-ak-ká válik (byłem ⇒ [byłek] /voltam/),
• nie (nem) a móc és mieć igék előtt ni-vé válik (nie mam, nie możesz ⇒ ni mom, ni mozes /nekem nincs, neked nem szabad/),
• a kt csoport ft-nek ejtendő (który ⇒ [ftory] /melyik/),
• szy, czy, ży ejtendő mint s-i, c-i, z-i kemény mássalhangzóval (annyira jellegzetes vonás, hogy podhalani archaizmusnak nevezték: pl. czysty ⇒ [c-isty] /tiszta/, życie ⇒ [z-icie] /élet/),
• ił ejtendő mint ył vagy eł (pił ⇒ [piył, pieł] /ivott/; robiła ⇒ [robiyła, robieła] /csinált/),
• az első szótag hangsúlyozott, mint a szlovák nyelvben; a kifejezésekben elöljárószavakkal a hangsúly az elöljárószóra hull, mert a kifejezést úgy tartják mint egy szót,
• sok nyelvtani alak a szlovák nyelvből,
• külön szókincs (a legismerősebb szavak: dutki = pieniądze /pénz/, siklawa = wodospad /vízesés/, bryndza, oscypek /juhsajtok/, ciupaga = siekiera /szekerce; régen védekezésre is szolgált/).

4. Sziléziai (śląski):

A sziléziai dialektus megőrizte annyira különálló szókincset és mondattani szabályokat, hogy sok ember – szintén nyelvész – a külön nyelvnek ezt tartja. A 2002-évi népszámlálásban a sziléziai dialektus volt választandó a naponként használt nyelvek közül, viszont néhány sziléziai Szejm-képviselő bejelentette a törvénytervezetet, amelyik elismeri a sziléziai dialektust a regionális nyelvnek. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek az SZL kódot. A dialektusban van sok német és cséh jövevényszó, illetve sok szó az ólengyel nyelvből.

5. Kasub (kaszubski):

A kasub dialektus a regionális nyelvnek hivatalosan el van ismerve (2005-től) , bár a lengyel nyelvészek folyton vitatkóznak erről. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek a CSB kódot. A gyerekek tanulnak ezt némely iskolákban, érettségizni is lehet ebből.

A kasub dialektusnak (nyelvnek) a saját ábécéje van, amiben vannak a hangzók, amelyek nem léteznek a lengyel nyelvben. A legjellegzetesebb vonás – kaszubienie: a lágy ć, ś, ź, dź hangzók válnak a kemény c, s, z, dz-vé. Peldák: świat ⇒ [swiat] /világ/, zima ⇒ [zëma] /tél/, ziemia ⇒ [zemia] /föld – bolygó/, rodzić ⇒ [rodzëc] /szül/. A peldákban látható ë betűt a kasubok szwa-nak neveznek (IPA: [ə]). Ez ejtendő e és a között, mint az ang. cat szóban.

A térképen látható ún. új vegyes dialektusok (nowe dialekty mieszane) ez a vegyülete a tájszólásainak, amelyeket áthozták a visszaszerzett területekre áttelepített a keleti határvidék illetve más országrészek lakosai a 2. világháború után. Ezek a dialektusok eltűnnek, mert nem egyöntetűek és eltérnek a többi országrésztől. Ezeknek nincsenek jellegzetes, közös az egész területben vonásai.

A lengyel nyelvjárások többi vonásuk (mazurzenie és kaszubienie kívül):

• Szadzenie – a mazurzenie ellentéte, azaz c, s, z, dz válnak cz, sz, ż,dż-vé. Jellegzetes a vidékekben, ahol a tájszólások, amelyekben van mazurzenie, határosok azokkal, amelyekben nincs.
• Jabłonkowanie – az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzók ugyanolyan ejtendő; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzók ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. Jellegzetes a sziléziai-cséh határvidéken és a Visztula és Mazury közötti területen.

Források

• Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 83-214-0265-8
• Zenon Klemensiewicz Podstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego, 1986, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, ISBN 83-01-03548-X
• Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1
• http://grzegorj.w.interia.pl/gram/index.html - a Grzegorz Jagodziński internetlapja (lengyelül és angolul)
• Podręczny słownik polsko-rosyjski, 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa

További információk

• Pátrovics Péter : Általános tudnivalók a lengyel nyelvről
• (lengyel) Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego (Nemzeti Kultúra és Örökség Minisztériuma) honlapja
• Lengyelország magyarul - Nyelvtan

Írásbeliség

• Miért van a magyarban az s és az sz „fordítva”?