Lengyel nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel
język polski [jɛ̃zɨk pɔlski]
Beszélik Lengyelország; kevesen: USA, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Írország, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Litvánia, Ukrajna, Oroszország, Magyarország stb.
Terület Egész Lengyelországban, ill. szórványosan a többi felsorolt államban
Beszélők száma 50 000 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     nyugati csoport
      lechita nyelvek
       Lengyel nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Lengyelország, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1 pl
ISO 639-2 pol

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Tartalomjegyzék

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Z. Klemensiewicz szerint, a lengyel nyelv történetében a következő időszakokat különböztetjük meg:[1]

Ólengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégibb ismert lengyel szavak – kb. 400 személy- és helynév – a latin ábécével megírt Gnieznói Bullában szerepelnek, az 1136. évből. Az első egész lengyel mondatot pedig a henrykówi kolostor (Wrocław közelében) könyvében írták meg. Ez így szólt: „Daj, ać ja pobruszę, a ty poczywaj“, azaz „Engedd, hogy most én daráljam, és pihenj” (a mai lengyel nyelvben ez így szólt volna, hogy „Pozwól mnie teraz mielić i odpocznij”).

A két legrégibb lengyel irodalmi alkotás a 13. és 14 század fordulójáról származik. A Bogurodzica című dal („Isten anyja”) az első lengyel himnusz, amelyet a Grünwaldi csata előtt énekeltek a lovasok. A Kazania świętokrzyskie („Szentkereszti prédikációk”) pedig prédikációk gyűjteménye a Świętokrzyskie-hegységben álló kolostorból, Kielce közelében.[2]. Később főként latin szövegeket fordítottak le lengyelre (pl. Psałterz Floriański 14. század végétől – zsoltárok gyűjteménye lengyelül, németül és latinul).

Az ólengyel időszakban főleg egyházi személyek gondolkodnak a lengyel irodalom fejlődéséről. Addig a cseh és a német nyelvek befolyásolták legerősebben a lengyel nyelvet (13. és 14. század – a Přemysl-ház hatalmának az ideje, 15. század – a cseh nyelv fejlődésének időszaka, a huszitizmus uralkodásával összekapcsolva). A cseh nyelven keresztül sok latin szó honosodott meg a lengyel nyelvben.

Középlengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középlengyel kor az első lengyelül nyomtatott könyvvel (1508[3]) kezdődik. A lengyel nyelv a nagy-lengyelországi dialektus hatása alatt alakult. A lengyel Reneszánsz legnagyobb írói - Mikołaj Rej és Jan Kochanowski. Rejt a „lengyel irodalom apjának” tartják – ő a következő mondat szerzője: A niechaj narodowie wżdy postronni znają, iż Polacy nie gęsi, iż swój język mają („Hadd tudja meg minden idegen nép, hogy a lengyelek nem liba, hanem saját nyelvük vagyon” – „liba nyelvnek” a latint nevezték, mert az egyszerű embereknek hasonlóan szólt a libák gágogásához).[4]

A 16. században – a lengyel állam legnagyobb kiterjedésének és a lengyel nyelv felvirágzásának az ideje is – a lengyel nyelv vált a legfontosabbá Közép-Európában. A nyelv fejlődéséről most már nem egyháziak, hanem a nemesség és polgárság gondoskodik, azért egyre nagyobb a szerepe a világi irodalomnak. Ebben az időben a lengyel nyelv szavakat vesz át az olaszból (főleg Bona királyné révén), az ógörögből, a magyarból (Báthory István uralkodása idején) és törököktől (magyar közvetítéssel). Egyidejűleg, a lengyel nyelv erős befolyása alatt, a fehérorosz és ukrán nyelvek alakulnak. A lengyel nyelv pedig udvari nyelvvé lett Oroszországban – ez a 18. század elejéig így volt.

A 17. század a lengyel állam bukásának kezdete, és egyidejűleg a nemesség hatalmának ideje, mely – a folyamatos védelmi háborúk miatt – megerősíti a „nemzet és vallás védő” szerepét (annak ellenére, hogy ezeket a háborúkat gyakran elvesztették). A nemesség révén a használt lengyel nyelv egyre előkelőbbé válik, egyre népszerűbbek az idegen szavak, vagy akár egész idegen nyelvű mondatok beiktatása: kezdetben latinul, azután (a század közepétől) franciául. Miközben az orosz cári udvar lengyelül beszél, a lengyel udvar franciául, 1699-ben pedig a lengyel nyelv a Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelvévé vált (az oroszt felváltva).

Újlengyel kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újlengyel kor kezdete a 18. század derekától Stanisław Konarski atya oktatási reformjával veszi kezdetét, amely lehetővé tette, hogy az iskolákban a lengyel nyelvet tanítsák és a latin nyelvet és retorikát háttérbe szorítsák. A felosztások ideje (1772–95), paradox módon, jól hatott a lengyel nyelv fejlődésére. A belföldi és a világpolitikai események (amerikai és francia forradalom, felvilágosodás) elősegítették a politikai (az első lengyel hírlapok), valamint a szép- és enciklopédikus irodalom fejlődését. Ezekben az években alkotott – a reneszánsz szerzőket leszámítva – a legnagyobb lengyel író, Ignacy Krasicki, akit „a lengyel költők hercegének” is neveztek. Már a felosztások után megalakult a lengyel nyelv első szótára (1804–15), amelynek a szerzője egy honosított svéd, Samuel Bogumił Linde volt.

Az elnemzetietlenítés politikája, amit a hódítók folytattak, megfékezte a nyelv fejlődését. Abban az időben sok szó a németből jött, főként a poroszok (Nagy Lengyelország, Pomeránia, Szilézia) és az osztrákok (Kis Lengyelország) által meghódított területeken. Mai napig megtapasztalható ez a tájszókincsben – sok szó a sziléziai és nagy-lengyelországi tájszólásokban nagy hasonlatosságot mutat a német irodalmi (standard) nyelvben. Tipikus példa a sziléziai és nagy-lengyelországi bana = vasút, ném. Bahn, lengy. kolej; illetve nagy-lengyelországi zrobić łóżko = ágyat vet, ném. Bett machen, lengy. pościelić łóżko. A német nyelv befolyása erősebb volt, mint az oroszé, mert a németek (főleg a Porosz Királyságból) próbálták meghódítani a lengyel területeket nemcsak kulturális, de gazdasági tekintetben is, mivel az ipari forradalom vívmányait sokkal ügyesebben sajátították el, mint az oroszok, és korábban elkezdtek számos gyárat és üzemet építeni az általuk meghódított részeken. A műszaki szavak többségét a lengyelben máig a német jövevényszavak képezik – azokkal csak az angol származású szavak összehasonlítható számok tekintetében, de ezek csak 20. század második felében kerültek bele, az elektronika és informatika fejlődésével. Az orosz megszállás alatt a gazdasági fejlődés lassabb volt, ezenkívül a gyárak német és lengyel kézen maradtak. A cári tisztviselők mindenekelőtt a russzifikációra (eloroszosítás) összpontosítottak, és mivel ez majdnem a kezdetektől (azaz az 1820-as évektől) elég brutális volt, nagy ellenállást váltott ki. Pedig a német megszállás alatt, a germanizáció legnagyobb erőfeszítése a Német Császárság idejére esett (1870-től – Otto von Bismarck kancellár kormányzása, Kulturkampf). Az ellenállás leghíresebb eseménye az elnémetetsítés ellen a gyerekek sztrájkja volt a wrześniai iskolában (Poznańtól keletre): 1901-ben, amikor a német tanárok rákényszerítették őket, hogy hittan órán németül válaszoljanak. Annak ellenére, hogy a hatóságok letartóztatták a gyerekek szüleit, Września példáját több iskola is követte. Az osztrákok által meghódított területen viszont, a germanizáció (amely nem volt oly intenzív) befejeződött a 19. század első felére, amikor a liberális Ferenc József császárrá lett.

A lengyel nyelv megsemmisítésére az első világháború alatt tett kísérlet eredménytelen volt. A lengyelek állandó erős nemzeti öntudata a függetlenség visszaszerzéséhez vezetett, annak ellenére, hogy a lengyeleknek három megszálló hatalom ellen is harcolniuk kellett. Az ilyen erős öntudat hiánya volt az egyik ok, amely megakadályozta a tartós ukrán és fehérorosz állam megalakulását, bár azok a nemzetek csak egy megszálló ellen harcoltak.

A mai lengyelt viszont – ahogy sok más nyelvet is a világon – leginkább az angol befolyásolja.

Beszélőinek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvet mintegy 50 millió ember beszéli, ebből 38 millió Lengyelországban. Az Egyesült Államokban egyes becslések szerint majdnem 10 millióan beszélik - főként Chicagóban, Detroitban és New Yorkban élnek (Chicagóban 1,5 millió, ami Chicagót Varsó után a világ második legnagyobb „lengyel” városává teszi). Számuk jelentős Kanadában (Toronto) és Ausztráliában (Sydney, Melbourne) is. 800 ezer a számuk Franciaországban (Párizs), félmillió Fehéroroszországban (Hrodnai terület), 300 ezer Ukrajnában (Lviv), 250 ezer Litvániában (Vilna) és 100 ezer Oroszországban (Moszkva, Szentpétervár, Kalinyingrádi terület, Karjalai Köztársaság). Lengyel ajkú kisebbség él Magyarországon is (Budapest, Tatabánya, Komárom).

A nyelv helye a szláv csoportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel szláv, közelebbről nyugati szláv, amely a szlovák, cseh, morva és szorb nyelvvel rokon. A legközelebbi rokona a kasub nyelv. Távolabbi rokonai az ukrán, orosz, fehérorosz, valamint a szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói, macedón és a bolgár. A lengyel a 3. leggyakrabban használt szláv nyelv az orosz és az ukrán után.

Betűkészlete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel ábécé (a szürkével jelölt betűk csak idegen szavakban fordulnak elő)

A lengyel nyelvet latin betűkkel írják, kiegészítve 9 speciális karakterrel és néhány betűpárral.

A lengyel ábécé 32 betűje:

a ą b c ć d e ę f g h i j k l ł m n ń o ó p r s ś t u w y z ź ż

Betűpárok: ch cz rz sz dz dź dż

Más szláv nyelvekben e betűpárok helyett más, ékezetes betűket használnak (czč, szš, đ).

Diakritikus jelek:

  • éles ékezet (akut, akcent ostry) - pl. ń, ó,
  • felső pont (kropka) - ż,
  • ogonek (˛) - ą, ę; szó szerint lengyelül ezt jelenti, hogy „kis farok”, a magyar nyelvben jobb faroknak nevezzük, de a lengyel neve egyre népszerűbb a világi nyelvészek között (ennek a jelnek neve ugyanaz pl. angolul, németül, franciául, olaszul),
  • ferde áthúzás (przekreślenie) – ł

A szláv nyelvek közül, csak a lengyelben és a szorbban használnak w betűt a [v] hang jelölésére.

Kiejtés és helyesírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben 8 magánhangzó van, ebből 2 orrhang (ą, ę). A lengyel az egyetlen szláv nyelv, amely megőrizte az ószláv orrhangokat.[5]

a – magyar á, röviden ejtve (mint az angol cut, mud szavakban) [a]

ą – nazális o [ɔ̃]. A kiejtését gyakran összehasonlítják a francia nazális o-val (mint a mon szóban), de az orron keresztül kiengedve a levegőt, még a szájat egy kicsit keskenyíteni kell (ami nincs a francia kiejtésben) – emiatt az ą kiejtése a portugál são szó kiejtéséhez hasonló. Ha az ą egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, o-nak ejtjük és a megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, t előtt – mint [on], ć, dź előtt – mint [oɲ], azaz mint lágy n; b, p előtt – mint [om], k, g előtt – mint [oŋ], azaz mint a hang szóban).

e – magyar e-nek ejtendő [ɛ]

ę – nazális e [ɛ̃]. A kiejtési szabálya ugyanaz, mint az ą esetén (szintén a száj kis keskenyítésével). Ha az ę egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, e-nek ejtjük a megfelelő nazális mássalhangzó: c, cz, d, dz, dź, t előtt – mint [en], a ć, dź előtt – mint [eɲ], b, p előtt – mint [em], k, g előtt – mint [eŋ]). A lengyelek többsége a szó végén álló ę-t e-nek ejti.

i – magyar i-nek ejtendő, lágyítja a megelőző mássalhangzót [i]

o - magyar a-nak ejtendő [ɔ]

ó, u – rövid u-nak ejtendő [u]. A különbség csak történelmi: a régi lengyelben léteztek hosszú és rövid magánhangzók és az ó a hosszú ó-tól származik. Gyakran ó és o változnak egymássá a ragozás közben vagy rokonszavakban (pl. wórworek /nagy zsák ⇒ zsák/, drogadróg /út ⇒ utak Gen./), gyakran a megfelelő szavakban más szláv nyelvekből a lengyel ó helyett o vagy e is áll (góra ⇒ orosz гора, cseh hora /hegy/, który ⇒ orosz который, cseh kte /melyik/)

y – zárt i-nek ejtendő (mint az orosz ы), nem lágyítja az előző mássalhangzót [ɨ]

Hasonlóan, mint a magyar nyelvben, a diftongusban álló magánhangzókat és megkettőzött magánhangzókat külön ejtjük ki (zoo, teatr, Haiti).

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, z betűk úgy ejtendők, mint a magyarban.

ć – lágy cs-nek ejtendő, nagyon hasonlít a magyar ty-hez [ʨ] – de a ty-t a nyelv csúcsa, a kemény szájpadlás és a fogak közreműködésével ejtjük ki, a ć-t pedig a nyelv közepe és a lágy szájpadlás részvételével (emiatt ez az orosz ч-hez hasonló), de a szerb-horvát ć ejtéséhez is nagyon közel áll, majdnem azonos vele.

dz – a magyar dz-hez az edző szóban hasonló, de egy kicsit „ködösebben” ejtendő (mint a japán kamikaze vagy olasz zero)

– lágy dzs-nek ejtendő [ʥ]

– magyar dzs [ʤ]. A hasonló drz csoportot nem együtt ejtjük ki ([ʤ]-nek), hanem külön ([d-ʒ])

h, ch – keményebb h-nak ejtendő (mint a technika h-ja) [x]. A különbség csak történelmi – a régi lengyelben a h zöngés volt ([ɣ] - mint az orosz бог szóban), ch pedig zöngétlen; ma néhány tájszólásban ez a különbség még hallható.

ł – rövid u-nak ejtendő (mint az angol w) [w]; némely tájszólásban és öreg emberek között az orosz л-nak ejtendő ([ɫ] – a lengyelek „színpadi ł”-nek nevezik): a nyelv csúcsa a fogakat érinti, nem pedig a kemény szájpadlást, mint az l kiejtése közben

ń – magyar ny-nek ejtendő [ɲ]

s – magyar sz [s]

ś – lágy s-nek ejtendő [ɕ] (hasonló a német ch-hoz, mint az ich szóban, de egy kicsit keményebb)

ź – lágy zs-nek ejtendő [ʑ] (mint az uruguayi spanyol -ll- kiejtése)

rz, ż – magyar zs-nek ejtendő [ʒ]. A különbség csak történelmi: rz a régi lágy r-től származik – a mai lengyelben a ri hang csak az idegen eredetű szavakban létezik. Gyakran a lengyel rz-nek az orosz felel meg (pl. rzeka – река /folyó/, rząd – ряд /sor/). Van mégis néhány szó, amelyben az rz-t külön ejtjük ki: r-z – pl. zmarznąć ([zmar-znɔ̃t͡ɕ] /megfagy/), obmierzły ([ɔbmʲɛr-zwɨ] /undorító/)

cz – magyar cs-nek ejtendő [ʧ] (de egy kicsit keményebb, hasonlít szerb-horvát č keménységéhez)

sz – magyar s-nek ejtendő [ʃ]

w – magyar v-nek ejtendő [v]

Amennyiben bizonytalanok vagyunk a lágy/kemény hangzók kiejtésében, normál hangzó ejtése is elfogadott. A lágy mássalhangzók vagy az ekéssel (ékezet ?) jelölve (ha másik mássalhangzó követi vagy a szó végén áll), vagy i-vel követve (különösen, ha egy magánhangzó követi).

A hosszú mássalhangzókat külön ejtjük ki (pl. panna – [pan-na] /leány/, Wioletta [Violet-ta]).

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik, míg sok jövevényszóban hátulról a harmadikra (pl. uniwersytet /egyetem/). De ha a ragozás miatt új szótag jelenik meg az ilyen a szó végén, a hangsúly megint az utolsó előtti szótagra kerül át (uniwersytetu /egyetemé/, uniwersytetowi /egyetemnek/).

A következő esetekben a hangsúly szintén nem az utolsó előtti szótagra esik:

  • hátulról a harmadikra – az 1. és 2. személy többes számú igékben (pl. zrobiliśmy /csináltunk/),
  • hátulról a harmadikra – a feltételes módú igékben 1. és 2. személy többes számú igéken kívül (zrobiłbym /csinálnék/)
  • hátulról a negyedikre – a többes szám feltételes mód 1. és 2. személyű igékben (zrobilibyśmy /csinálnánk/)

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben a következő szófajokat különböztetjük meg:

A lengyel nyelvben nincs névelő, mint a többi szláv nyelvben (bár a macedón és a bolgár nyelvek használnak ún. hátravetett névelőket, vagyis olyan toldalékokat, amelyek a határozott névelő funkcióját töltik be. Ez balkáni areális sajátosság, megvan pl. a románban és az albánban is; valószínűleg az albán nyelvből terjedt el.)

Főnév és melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben egyes (liczba pojedyncza) és többes szám (liczba mnoga) van. A középkorban a kettős szám is létezett.

Némely főnevek csak egyes számúak - pl. a tantárgyak neve (matematyka /matematika/, historia /történelem/), érzések (zazdrość /irigység/), gyűjtő főnevek (odzież /ruházat/), igei főnevek (leżenie /fekvés/), elvont fogalmak (uroda /szépség/).

Más főnevek csak többes számúak - pl. spodnie (nadrág),dżinsy (farmernadrág), nożyce (olló), sanie (szán), drzwi (ajtó); Sudety (Szudéták), Węgry (Magyarország).

Egyes főnevek számban ragozódnak, de esetben nem (latin származásúak, vagy a latinon keresztül a görög nyelvből jöttek, pl. gimnazjum, muzeum, liceum, technikum, centrum).

Eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel főnevek, melléknevek, számnevek és névmások 7 esetben (przypadek) ragozódnak (hagyományos sorrendjük a lengyel nyelvtankönyvekből):

Alanyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alanyeset a kto? (ki?) és co? (mi?) kérdésekre válaszol. Funkciója a magyar alanyesetéhez hasonló, de nem minden szó, amely a magyarban alanyesetben van, marad lengyelül is abban (lásd: eszközhatározó eset és birtokos eset).

Birtokos eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válaszol a kogo? czego? meg czyj/-a/-e? kérdésekre (czyj/-a/-e? = kié? mié?). A magyarban nincs. A vonzattal meghatározottakon kívül, főként a következő helyzetekben használjuk:

  • A birtoklás meghatározása – „birtokos” tárgy a birtokos esetben, „birtokolt” tárgy pedig – alanyesetben vagy vonzással meghatározott esetben van. A magyar nyelvben a birtokragok felelnek meg ennek; ilyenek ragok a lengyel nyelvben – ahogy a többi szláv nyelvben - sincsenek. Pl. książka chłopca – fiú könyve (chłopiec birtokos esetben van); żona mojego brata – a bátyám felesége (a birtokos esetben vannak a brat főnév meg a mój birtokos névmás); okna czerwonego budynku – a piros épület ablakai (a birtokos esetben vannak a budynek főnév és a czerwony melléknév).
  • A bejelentés, hogy valami/valaki nincs valahol, illetve a tagadása ilyen igenlő mondatnak, amelynek a tárgya tárgyesetben van. A magyar nyelvben az első helyzetben alanyeset marad, a másodikban pedig – tárgyeset. Pl.:
  1. W pokoju jest szafaW pokoju nie ma szafy (A szobában egy szekrény van ⇒ A szobában nincs szekrény)
  2. Kupiłem samochódNie kupiłem samochodu (Vettem kocsit ⇒ Nem vettem kocsit) – az igenlő mondatban samochód (kocsi) tárgyesetben van (azonos az alanyesettel), de a tagadó mondatban birtokos esetben lesz.

De: Mieszkam w WarszawieNie mieszkam w Warszawie / Mieszkam nie w Warszawie, lecz w Poznaniu (Varsóban élek ⇒ Nem élek Varsóban / Nem Varsóban élek, hanem Poznańban) – az igenlő mondatban Warszawa (Varsó) helyhatározó esetben van és így marad a tagadó mondatban is.

  • A részeltető meghatározása. Pl. a mondat: Poproszę chleb (Kérem a kenyeret) , vagyis Az egész cipót kérem, viszont Poproszę chleba – Kérek (csak néhány szeletet) a kenyérből, az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan. (A finn és a latin nyelvekben viszont a partitivus játszik hasonló szerepet.)
  • Ha egy főnév az „5” vagy nagyobb számnévvel párosul (a határozatlanok szintén, ahogy wiele, kilka /sok, néhány/), a számnév alanyesetben van, a főnév birtokos esetben lesz. Ha pedig a számnév más esetben van, a főnév ugyanolyanban lesz. Pl.: Na przystanku stoi pięć osób (A megállóban öt ember áll; pięć – A., osób – B.). De: Wsiadłem do autobusu z pięcioma osobami (Öt emberrel szálltam fel a buszra; mindkét szó eszközhatározó esetben – a szláv nyelvekben megszokott módon). (Lásd eszközhatározó eset)
Részes eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komu? czemu? (kinek? minek?) kérdésre válaszoló részeshatározót jelent. A magyar nyelvben általában a -nak/-nek toldaléknak felel meg – a birtokos szerkezeten kívül, amely birtokos esetet követel.

Tárgyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kogo? co? (kit? mit?) kérdésre válaszol. Általában közvetlen tárgyat jelent és a magyar tárgyesetnek felel meg (a -t ragnak). Az élettelen egyes szám hímnemű főneveknek és személytelen többes számú hímnemű főneveknek az alanyesete és tárgyesete azonos alakú, ami azt okozza, hogy a Samochód wyprzedził motocykl vagy Psy gonią koty mondatok nem egyértelműek (a kocsi megelőzte a motorbiciklit, vagy a motorbicikli – a kocsit? A kutyák kergetik a macskákat, vagy a macskák – a kutyákat?). Ilyenkor jobb a szenvedő alakot használni. Néha használják azt a szabályt, hogy két főnév közül a mondatban az első – alany, a második – tárgy. (Az angolban és az újlatin nyelvekben is ez a szórend.)

Eszközhatározó eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kim? czym? (kivel? mivel?) kérdésre válaszol és a magyar nyelvben általában a -val/-vel ragnak felel meg. Akkor használjuk, ha a következőket akarjuk kifejezni:

  • milyen „eszközt” használ fel az alany (latin instrumentalis: Jadę samochodem. - Kocsival megyek. Piszemy tylko czarnym długopisem. - Csak fekete tollal írunk),
  • kinek / minek a „társaságában” hajtja végre az alany a mondatban leírt cselekvést (latin comitativus) – hozzáadva a z/ze elöljárószót (Idę z kolegą. - A barátommal megyek. Wyjąłem portfel z pieniędzmi. – Kivettem a tárcát a pénzzel.)
  • azt a tulajdonságot, amely jellemzi a tárgyat (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem - négykerekű autó, fehér nyelű villa, meredek tetejű ház). Itt a helyhatározó eset az o elöljárószóval is használható (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu) – ennek a szerkezetnek a magyar -ú/-ű rag felel meg.

Néha az eszközhatározó eset közvetlen tárgyat jelent (np. rządzić krajem, zajmować się polityką – országot kormányoz, politikával foglalkozik).

A lengyel nyelvben akkor is használjuk az eszközhatározó esetet, ha főnevet kapcsolunk össze a być (van) vagy zostać (lett) igékkel. A magyar nyelvben ez annak a helyzetnek felel meg, amikor 3. személyben a van ige eltűnik (Owca jest zwierzęcie hodowlanym – A juh tenyészállat. Skończyli politechnikę i zostali inżynierami – Elvégezték műegyetemet és mérnökök lettek. Jesteś jej bratem? – Te az ő bátyja/öccse vagy? Jak dorośniecie, zostaniecie strażakami. – Amikor felnőttök, tűzoltók lesztek).[6] De ha 3. személy egyes vagy többes számú być ige előtt a to (ez/az) névmás áll, a főnév alanyesetben marad: Owca to zwierzę hodowlane.

Helyhatározó eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az o kim? o czym? (kiről? miről?) vagy w / na kim? w / na czym? (kiben/kin? miben/min?) kérdésre válaszol. Mindig elöljárószavakkal párosul. Akkor használjuk, amikor:

  • beszélünk valakiről / valamiről (Myślę o tobie. To jest piosenka o miłości. – Gondolok rád /szó szerint – rólad/. Ez a dal a szerelemről szól) – a magyar nyelvben a -ról/-ről rag felel meg ennek;
  • meghatározzuk a helyet, amelyen a konkrét tárgy van – de csak a w, na, przy elöljárószavakkal párosítva; a magyar megfelelő toldalékok -ban/-ben, -n, -nál/-nél. A w, na elöljárószavak követelik a helyhatározó esetet csak a statikus helyzetben (jest w szafie, na stole /a szekrényben, az asztalon van/; de wbij gwóźdź w szafę, połóż ołówek na stół /verd a szöget a szekrénybe, tedd a ceruzát az asztalra/ – a tárgyak tárgyesetben vannak); viszont a przy elöljárószó – mind statikus, mind dinamikus helyzetben (jest przy książce – połóż to przy książce = a könyvnél / könyv mellett van – a könyv mellé tedd).
  • meghatározzuk egy tárgy tulajdonságát – hozzáadjuk az o elöljárószót (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu - négy kerekű autó, fehér nyelű villa, meredek tetejű ház). Ennek a ragnak a magyar -ú/-ű rag felel meg. Itt szintén az eszközhatározó szót használhatjuk a z elöljárószóval (samochód z czterema kołami, widelec z białą rączką, dom ze stromym dachem). (A Dach németül is tető.)
Megszólító eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem válaszol semmilyen kérdésre. Nincs minden szláv nyelvben (pl. az oroszban sincs). Akkor használjuk, amikor hívunk valamit / valakit vagy valakihez/valamihez fordulunk. Pl. Panie profesorze (Professzor úr) – O Boże! (Istenem!) – Litwo, ojczyzno moja (Litvánia, a szülőhazám! (Mickiewicz); a levélben Szanowny Panie Dyrektorze (Tisztelt Igazgató Úr), Droga Haniu (Kedves Hania). A megszólító esetet használjuk, ha valaki meg akarunk sérteni, pl: Ty durniu! (Te bolond!) – Jak jeździsz, baranie?! (Hogyan vezetsz, te hülye?!) – Rusz się, człowieku! (Mozogj, ember!).

A kötetlen, fesztelen helyzetekben a megszólító esetet egyre gyakrabban az alanyeset helyettesíti: a lengyelek (különösen a fiatalok) azt mondják inkább, hogy Marek, chodź do nas! /Marek, gyere hozzánk!/, mint Marku, chodź do nas).

Nem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév általában három nemben (rodzaj) lehet: hím-, nő- és semleges nemben (rodzaj męski, żeński i nijaki). Ráadásul, az egyes számú, hímnemű főnevek ragozása attól függ, hogy a főnév élő-e (embert vagy állatot határoz meg) vagy élettelen (növényt vagy tárgyat); a többes számú, hímnemű főnevek ragozása pedig attól, hogy embert határoz-e vagy nem embert. Ez az utolsó helyzet az igékre is vonatkozik, azért a lengyel nyelvben többes számban inkább a hímnemű személyi alakot (rodzaj męskoosobowy) és általános alakot (rodzaj niemęskoosobowy) különböztetjük meg, nem a hím-, nő- és semleges nemet. A leírt tények vonatkoznak a különbségekre tárgyesetben is – azokat lásd lejjebb.

Meghatározott szófajok egyeztetik a ragot a főnév nemével – ezért nem mondhatjuk, hogy a főnév hímnemben ragozódik, hanem hogy valami hímnemben van (pl. pies – kutya - csak és kizárólag hímnemű, többes számban pedig – általános alakú); viszont pl. melléknévről mondhatjuk, hogy ragozódik nemekben: pies - duży (nagy), krowa (tehén) - duża.

A nőnemű főnevek rendszerint -a-val (matka, teczka, wiśnia, krowa – anyu, táska, meggy, tehén), -i-vel (gospodyni - háziasszony) vagy -ść-csel (miłość, zazdrość, nienawiść, treść, część, kość – szerelem, irigység, utálat, tartalom, rész, csont) végződnek, a semleges nemű főnevek pedig – -o-val (dziecko, żądło, pióro, płuco, drzewo – gyerek, fullánk, toll, tüdő, fa), -e/-ę-vel (cielę, źrebię, życie, zdanie, serce, pole – borjú, csikó, élet, mondat, szív, (szántó)föld), -um-mal az idegen eredetűek – (centrum, liceum, muzeum).

A mássalhangzóval végződő főnevek (-ść-en kívül) általában hímneműek. Sok (görög eredetű) hímnemű főnév végződik -a-val (poeta, artysta, sędzia, satelita - költő, művész, bíró, (mellék)bolygó – és ráadásul némelyek nőnemű főnévként is ragozódnak), -vel (książę – fejedelem, herceg), -o-val (általában a becézések - dziadzio, Jasio – nagypapa, Jancsi), vagy még -ść-csel (teść, gość, liść – após, vendég, falevél) is végződik. Sok nőnemű főnév viszont másféle mássalhangzóval végződik mint a -ść – rendszerint egy szótagúak (krew, mysz, toń, szadź, brew, skroń – vér, egér, örvény /mélység/, zúzmara, szemöldök, halánték).

A főnévragozás példái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vastag betűvel a ragok, normál betűvel pedig a tövek vannak megjelölve. Az alábbi táblázatok nem minden ragozási mintát mutatnak meg – összesen majdnem 150 van.[7]

A ragozás példái:[8][9]

  • Hímnem
eset úr író ötvös hős (városi) polgár Ferike rák (állat) kígyó level vessző asztal oszlop
egyes szám
A pan pisarz złotnik bohater mieszczanin Franio rak wąż liść przecinek stół słup
B pana pisarza złotnika bohatera mieszczanina Frania raka węża liścia przecinka stołu słupa
R panu pisarzowi złotnikowi bohaterowi mieszczaninowi Franiowi rakowi wężowi liściowi przecinkowi stołowi słupowi
T pana pisarza złotnika bohatera mieszczanina Frania raka węża liść przecinek stół słup
E panem pisarzem złotnikiem bohaterem mieszczaninem Franiem rakiem wężem liściem przecinkiem stołem słupem
H panu pisarzu złotniku bohaterze mieszczaninie Franiu raku wężu liściu przecinku stole słupie
M panie pisarzu złotniku bohaterze mieszczaninie Franiu raku wężu liściu przecinku stole słupie
többes szám
A panowie pisarze złotnicy bohaterzy mieszczanie Franiowie raki węże liście przecinki stoły słupy
B panów pisarzy złotników bohaterów mieszczan Franiów raków węży liści przecinków stołów słupów
R panom pisarzom złotnikom bohaterom mieszczanom Franiom rakom wężom liściom przecinkom stołom słupom
T panów pisarzy złotników bohaterów mieszczan Franiów raków węży liście przecinki stoły słupy
E panami pisarzami złotnikami bohaterami mieszczanami Franiami rakami wężami liściami przecinkami stołami słupami
H panach pisarzach złotnikach bohaterach mieszczanach Franiach rakach wężach liściach przecinkach stołach słupach
M panowie pisarze złotnicy bohaterzy mieszczanie Franiowie raki węże liście przecinki stoły słupy
  • Nőnem


eset vasárnap rózsa víz anya akadémia éjszaka háziasszony csont egér
egyes szám
A niedziela róża woda matka akademia noc gospodyni kobieta kość mysz
B niedzieli róży wody matki akademii nocy gospodyni kobiety kości myszy
R niedzieli róży wodzie matce akademii nocy gospodyni kobiecie kości myszy
T niedzielę różę wodę matkę akademię noc gospodynię kobietę kość mysz
E niedzielą różą wodą matką akademią nocą gospodynią kobietą kością myszą
H niedzieli róży wodzie matce akademii nocy gospodyni kobiecie kości myszy
M niedzielo różo wodo matko akademio nocy gospodyni kobieto kośći myszy
többes szám
A niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
B niedziel róż wód matek akademii nocy gospodyń kobiet kości myszy
R niedzielom różom wodom matkom akademiom nocom gospodyniom kobietom kościom myszom
T niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
E niedzielami różami wodami matkami akademiami nocami gospodyniami kobietami kościami myszami
H niedzielach różach wodach matkach akademiach nocach gospodyniach kobietach kościach myszach
M niedziele róże wody matki akademie noce gospodynie kobiety kości myszy
  • Semleges nem
eset nap (csillag) tüdő madárfióka feladat múzeum
egyes szám
A słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
B słońca płuca jeziora pisklęcia zadania muzeum
R słońcu płucu jezioru pisklęciu zadaniu muzeum
T słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
E słońcem płucem jeziorem pisklęciem zadaniem muzeum
H słońcu płucu jeziorze pisklęciu zadaniu muzeum
M słońce płuco jezioro pisklę zadanie muzeum
többes szám
A słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea
B słońc płuc jezior piskląt zadań muzeów
R słońcom płucom jeziorom pisklętom zadaniom muzeom
T słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea
E słońcami płucami jeziorami pisklętami zadaniami muzeami
H słońcach płucach jeziorach pisklętach zadaniach muzeach
M słońca płuca jeziora pisklęta zadania muzea

Látható különbségek a tövekben:

  • a régi időmértékből következnek: ąę (ręka – rąk /kéz/, wąż – węże), oó (woda – wód, stół – stołu),
  • az utolsó mássalhangzó a történelmi lágyságból következnek: rrz (bohater – bohaterze), łl (stół – stole), kc (złotnik – złotnicy),
  • ebben a magánhangzók kiesnek vagy feltűnnek (przecinek – przecinka, matka – matek).
  • az -in-nel végződő, hímnemű főnevek elveszítik ezt a részt többes számban.

A lengyel nyelvben majdnem minden szótő mássalhangzóval végződik. A kivételek - a cielę, pisklę, ramię (borjú, madárfióka, váll) tipusú szavak. Itt a tő – az egész szó; a ragozásban megkapja az utólagos lágy [ʨ] vagy [ɲ] mássalhangzót (írásban: ci, ni) egyes számban, illetve t, n (azęmagánhangzók cseréje ⇒ ą / o-ra) többes számban.

Az a-val végződő hímnemű főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ilyen főnevek (pl. kierowca – vezető) egyes számban úgy ragozódnak, mint nőneműek, többes számban pedig – mint hímneműek. Pl. kierowca és dowódca (parancsnok) egyes számban úgy ragozódik, mint a róża (lásd a táblát), viszont többes számban – mint złotnik. A włóczęga (csavargó) egyes számban úgy ragozódik, mint a matka,[10] többes számban pedig – mint a rak. Az atleta és poeta (költő) egyes számban úgy ragozódnak, mint a kobieta, többes számban – mint a złotnik.[11] A wojewoda úgy ragozódik egyes számban, mint a woda, viszont többes számban – mint a pan.

A legérdekesebb példa - mężczyzna (férfi). Annak ellenére, hogy nincs „férfiasabb” főnév, ez majdnem pontosan úgy ragozódik, mint a kobieta (nő), azzal a különbséggel, hogy a megszólító esetben elveszti az -i ragot (ami a tő lágyságával kapcsolatos), a többes számú tárgyeset ragja pedig ugyanaz, mint a birtokos eseté (ami szabály a hímnemű személyt jelölő – męskoosobowe - főnevekre).

A ręka, oko, ucho főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ręka, oko, ucho (kéz, szem, fül) szavak ragozása megőrizte a régi kettős szám maradványait:

eset A B R T E H M
kéz ESz. ręka ręki ręce rękę ręką ręce ręko
TSz. ręce rąk rękom ręce rękoma / rękami rękach ręce / ręku
szem ESz. oko oka oku oko okiem oku oko
TSz. oczy oczu oczom oczy oczyma / oczami oczach oczy
fül ESz. ucho ucha uchu ucho uchem uchu ucho
TSz. uszy uszu uszom uszy uszyma / uszami uszach uszy

A ragozási minták szerint a ręka szó alanyesetének ręki kellene lennie (mint łąki - mezők), nem pedig ręce. Hasonlóan, oczy helyett oka kellene lennie (mint pudełka - dobozok), viszont uszy helyett – ucha (mint echa - visszhangok). De ha a korsó füléről vagy a háló szeméről beszélünk – a ragozás már a mintával egyező (oka, ucha – ok, uch – okom, uchom – oka, ucha - okami, uchami – (o) okach, (o) uchach).

A rok, człowiek főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rok (év) szó egyes számban így ragozódik: A: rok – B. roku – R. rokowi – T. rok – E. rokiem – H. roku – M. roku. De ennek a szónak nincs többes száma – ennek a szerepét a lato szó játssza, amely egyes számban azt jelenti, hogy nyár és úgy ragozódik mint a płuco (lásd a táblát).

Hasonló helyzet van az orosz nyelvben: год – 2, 3, 4 года – 5, 6... лет – de ha nincs számnév, akkor ezt mondjuk, hogy годы, nem лета, lengyelül viszont soha nem mondjuk, hogy roki.

A człowiek (ember) szó egyes számban úgy ragozódik, mint a pisarz (lásd a táblát). Itt szintén nincs többes száma – ennek a szerepét a ludzie szó játssza, amelynek viszont nincs egyes száma, és így ragozódik: A. ludzie – B. ludzi – R. ludziach – T. ludzi – E. ludźmi – H. ludziach – M. ludzie.

Hasonló a helyzet a többi szláv nyelvben is: bolgár човек – хора (души), cseh člověk – lidé, orosz человек – люди, szerb човек – људи (lásd szuppletivizmus)

A melléknévi ragozású főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak olyan főnevek, amelyek úgy néznek ki és úgy ragozódnak mint melléknevek, ezért A melléknevek ragozása példái című alfejezetben levő tábla szerint ragozandóak. Pl. leśniczy (erdész) úgy ragozódik, mint a czarny, a królowa (királyné) – mint czarna, podskarbi[12] – mint wysoki; czesne, wpisowe (tandíj, beiratkozási díj) – mint czarne (semleges nem, de csak egyes számban: ezeknek a szavaknak nincs többes számuk). Pedig a sędzia, hrabia (bíró, gróf) főnevek többes számban úgy ragozódnak, mint a wojewoda, de egyes számban – részben, mint a wojewoda, részben viszont, mint a wysoki melléknév (A. sędzia – B. sędziego – R. sędziemu – T. sędziego – E. sędzim – H. sędzim – M. sędzio).

A melléknevek ragozási példái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknév esetben meg nemben ragozódik. Egyes számban megkülönböztetjük: a hím-, nő- és semleges nemet, többes számban pedig – a hímnemű személyi alakú melléknevet (lengyelül: rodzaj męskoosobowy, csak hímnemű személyekre vonatkozik) és általános alakú mellékneveket (lengyelül: rodzaj niemęskoosobowy, többi melléknévre vonatkozik).

Általában érvényes a szabály, hogy a nők csoportját leíró többes számú melléknév az általános alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik; de ha a csoportban legalább egy férfi van, ez a melléknév a hímnemű személyi alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik (pl. wysokie studentki – magas diáklányok – csupa nők csoportját jelent, de wysocy studenci – magas diákok – férfiak csoportját vagy vegyes csoportot).

A ragozása példái:[13][14]

eset egyes szám többes szám
hímnemű élő hímnemű élettelen nőnem semleges nem hímnemű személyi alak általános alak
fekete
A czarny czarny czarna czarne czarni czarne
B czarnego czarnego czarnej czarnego czarnych czarnych
R czarnemu czarnemu czarnej czarnemu czarnym czarnym
T czarnego czarny czarną czarne czarnych czarne
E czarnym czarnym czarną czarnym czarnymi czarnymi
H czarnym czarnym czarnej czarnym czarnych czarnych
M czarny czarny czarna czarne czarni czarne
magas
A wysoki wysoki wysoka wysokie wysocy wysokiee
B wysokiego wysokiego wysokiej wysokiego wysokich wysokich
R wysokiemu wysokiemu wysokiej wysokiemu wysokim wysokim
T wysokiego wysoki wysoką wysokie wysokiich wysokie
E wysokim wysokiim wysoką wysokim wysokimi wysokimi
H wysokim wysokim wysokiej wysokim wysokich wysokich
M wysoki wysoki wysoka wysokie wysocy wysokiee

Összehasonlítás és melléknevek fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyszerű fokozás – a középfokot a -szy/-sza/-sze toldalék segítségével alkotjuk (esetleg a megfelelő segédmagánhangzóval vagy a mássalhangzók cseréjével), a felsőfokot pedig – a -naj prefixum segítségével.
ładny (szép) – ładniejszynajładniejszy
szybki (gyors) – szybszynajszybszy
wesoły (vidám) – weselszynajweselszy
długi (hosszú) – dłuższynajdłuższy

Sok melléknevet rendhagyó módon kell fokozni:

dobry () – lepszy – najlepszy
zły (rossz) – gorszy – najgorszy
mały (kis) – mniejszy – najmniejszy
duży / wielki (nagy) – większy – największy
wysoki (magas) – wyższy - najwyższy
niski (alacsony) – niższy - najniższy
  • Leíró fokozás – ha a melléknév nem fokozható egyszerű módon, a középfokot a bardziej (inkább), a felsőfokot pedig - najbardziej (még inkább) határozószó segítségével képezzük. Ez főként hosszú melléknevekre vonatkozik (pl. interesujący - érdekes), de nemcsak (pl. krzywy – görbe – csak leíró módon fokozható). Ha a melléknév egyszerű módon fokozható, a leíró fokozás helytelen (pl. nem mondjuk, hogy bardziej szybki, mert mondhatjuk, hogy szybszy).

Összehasonlítva, használhatjuk a niż (mint) kötőszót vagy az od elöljárószót. Az első lehetőség a főnevet alanyesetben igényli (pl.: Stół jest większy niż krzesło - Az asztal nagyobb, mint a szék), a második - birtokos esetben (ez megfelel a magyar -nál, -nél ragnak – pl.: Stół jest większy od krzesła - Az asztal nagyobb a széknél).

Családnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családnevek – főnevek, de a ragozásuk sajátságos. Általános szabály, hogy a többes számú családnevek, amelyek nők csoportját írják le, az általános alakú (rodzaj niemęskoosobowy) szavak (főnevek vagy melléknevek) ragozási mintái szerint ragozódnak, de ha a csoportban legalább egy férfi van – a hímnemű személyi alakú (rodzaj męskoosobowy) szavak mintái szerint.

  • A -ski/-ska, -cki/-cka, -dzki/-dzka ragokkal végződő családnevek (Słowacki, Siemiradzki, Wyspiański) úgy ragozódnak, mint a melléknevek (lásd tábla – férfiakat illetően, egyes számban az élő főnév ragjai, többes számban – a hímnemű személyragok érvényesek).[15]

A családneveknek, ahogy látható, két verziójuk van: férfi és női. Ez szokásos a szláv országokban, de Nyugaton nem. Ezért ott a Jan Kowalski és Anna Kowalska házaspárt a számítógéprendszer két egymás számára idegen embernek tarthatja. Emiatt az ilyen családnevű lengyel nők, akik a férjükkel együtt telepednek le Nyugaton, gyakran használják a -ki hímnemű ragot (pl. amikor új állampolgárságot akarnak szerezni).

  • A mássalhangzóval végződő férfi családnevek egyes számban úgy ragozódnak mint élő főnevek (pl. pisarz vagy bohater – az utolsó tő mássalhangzójától függően). Többes számban ezek a családnevek a pan főnév ragjait használják.[16] Az ilyen tipusú női családnevek nem ragozódnak. Ehelyett a családnévvel párosult szó ragozandó, ahogy az udvariassági kifejezés (pl. pani – asszony) vagy név (Dyrektorem mianowano Annę Cieślik - Widziałem panią Cieślik przed chwilą – Jedziemy do Rzymu z siostrami Cieślik. – Igazgatóvá Anna Cieśliket nevezték ki. – Cieślik asszonyt egy pillanattal ezelőtt láttam. – Rómába a Cieślik nővérekkel megyünk.)
  • Az -a-val végződő férfi családnevek (Putka, Wajda) úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek (pl. woda lub matka, a tő utolsó mássalhangzójától függően), viszont az -o-val végződő családnevek (Fredro, Kościuszko) – úgy, mintha -a-val végződnének.[17]

Többes számban ezek a családnevek a pan főnév ragjait veszik fel (ragozásuk, mint a Sienkiewicz családnévé). Az ilyen típusú női családnevek nem ragozódnak – mint fent, a ragozandó családnévvel párosult szó.

  • Az -y-nal végződő (idegen származású) férfi családnevek (Ferency, Batory) melléknévként ragozódnak (pl. czarny - lásd tábla), de többes szám alanyesetben és megszólító módban nem ragozódnak (Stefan Batory - bracia Batory – braci Batorych /Batory testvérek/). Az ilyen típusú női családnevek nem ragozódnak.
  • Az -e-vel végződő (idegen származású is) férfi családnevek (Krauze, Linde) úgy ragozódnak egyes számban, mint az -y-nal végződőek, de eszközhatározó, helyhatározó és megszólító esetekben a ragban levő y e-vé válik (Krauzem). Mivel ezek a családnevek idegen származásúak, többes számban mind a férfi, mind a női alakúak nem ragozódnak – mint fent, a ragozandó családnévvel párosult szó (siostry Linde – braciom Linde – z małżeństwem Linde /Linde nővérek – Linde testvéreknek – Linde házaspárral/).
  • Az -owa-val végződő női családnevek (pl. Nowakowa) úgy ragozódnak, mint a nőnemű melléknevek (pl. czarna). Régen ez volt a toldalék, amit az asszony hozzákapcsolt a férjének mássalhangzóval végződő családnevéhez – Nowak – a magyar -né-hez hasonlóan. Viszont az -ówna-val végződő családnevek (pl. Nowakówna) úgy ragozódnak, mint a kobieta főnév. Régen ez volt az a toldalék, amit a lány az apjának mássalhangzóval végződő családnevéhez csatolt.
  • Ha a férfi családnév azonos egy közönséges főnévvel, egyes számban úgy ragozódik, mint a főnév, de többes számban – mindig elfogadja a pan főnév ragjait (emlékezzünk, hogy a női családnév nem ragozódik semmilyen számban). Pl.: Gołąb (galamb) – bracia Gołębiowie /Gołąb testvérek/ – siostry Gołąb /Gołąb nővérek/; Pióro (toll) – państwo Piórowie /Pióro házaspár/ – bliźniaczki Pióro /Pióro ikernővérek/.

Ha pedig a férfi családnév azonos egy közönséges melléknévvel, úgy ragozódik, mint a melléknév, de többes számú alanyesetben és megszólító esetben megőrzi az egyes számú alakot – ezért a meghatározó szót hozzá kell adni, mint pl. bracia, państwo (testvérek, házaspár) stb. (Andrzej Biały – Andrzeja Białego; bracia Biały – z braćmi Białymi; państwo Biały – z państwem Biały). Az ilyen típusú női családnevek nem ragozódnak, sőt nők is viselhetnek férfi alakú családnevet (Anna Biały, nem Biała) – hacsak ők maguk nem döntenek másképpen.

Névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes névmás (zaimek osobowy)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

eset én te ő mi ti ők
A. ja ty on, ono ona my wy oni
B. mnie cię/ciebie go/jego jej nas was ich
R. mnie ci/tobie mu/jemu jej nam wam im
T. mnie cię/ciebie jego nas was ich
E. mną tobą nim nią nami wami nimi
H. mnie tobie nim niej nas was nich
M. - ty - - - wy -

A perjellel elválasztott alakok közül, az első – gyenge alak, a második - erős. Az erős alakot akkor használjuk, amikor hangsúlyozzuk a névmást. Pl. Widziałem cię egyszerűen azt jelenti, hogy Láttalak, de Widziałem ciebie – ‘’Téged láttalak: a beszélő hangsúlyozza, hogy téged látott, nem őt. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy a névmást az ige elé helyezzük (Ciebie widziałem) – és mivel ilyen az átrendezés kizárólag hangsúlyozást jelent, nem szabad azt mondani *Cię widziałem. Az erős alakot akkor is használjuk, ha a névmás előtt elöljárószó áll, pl. Mówię do ciebie /Hozzád beszélek/ (nem *mówię do cię). Sőt, ha az elöljárószó áll az i / j hangzóval kezdődő névmások előtt, azt a hangzót ni-vel helyettesítenünk kell, pl. Poszedłem do niego / do nich (Hozzá / hozzájuk mentem) – a do elöljárószó birtokos esetű főnevet követel. De nem szabad azt mondani, hogy *poszedłem do jego / do ich, és annál is kevésbé azt, hogy *do go.

Udvariassági alakok:

  • egyes számban: Pan (férfiakhoz), Pani (nőkhöz),
  • többes számban: Panowie (férfiak csoportjához), Panie (nők csoportjához), Państwo (vegyes csoporthoz). De ha ez az utolsó alak megszólító esetben lesz, csak melléknévvel használjuk (pl. Drodzy Państwo – Kedves Hölgyeim és Uraim); ha nincs melléknév, úgy kell mondani, hogy Panie i Panowie.

Birtokos névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint az indoeurópai nyelvek többségében, a birtoklást kifejezhetjük a „birtokolt” tárggyal párosult birtokos névmással (zaimek dzierżawczy; más módszer – a „birtokolt” tárgy + „birtokló” tárgy birtokos esetben).

Egy birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok hímnem nőnem semleges nem
-m/-am/-om/-em/-öm mój moja moje
-d/-ad/-od/-ed/-öd twój twoja twoje
-a/-ja/-e/-je jego/ jej/ jego
-nk/-unk/-ünk nasz nasza nasze
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök wasz wasza wasze
-uk/-ük/-juk/-jük ich

Több birtokolt tárgy:

magyar birtokos ragok hímnemű személyi alak
(rodzaj męskoosobowy)
általános alak
(rodzaj niemęskoosobowy)
-im/-aim/-eim/-jaim/-jeim moi moje
-id/-aid/-eid/-jaid/-jeid twoi twoje
-i/-ai/-ei/-jai/-jei jego/ jej
-ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink nasi nasze
-itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek wasi wasze
-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik ich

Ahogy látható, mindkét szám 3. személyben megkülönböztetjük a „birtokló” tárgy nyelvtani nemét (egyes számban a „birtokló” tárgy hímnemű, nőnemű és semleges nemű, többes számban – hím- vagy semleges nemű meg nőnemű).

A birtokos névmás úgy ragozódik, mint a melléknév (mój – mojego – mojemu... – mint wysoki – wysokiego – wysokiemu...). Az esetének egyeznie kell a „birtokolt” tárgyéval, de emlékezni kell arra, hogy ha a melléknév toldaléka hozzácsatolása következtében a -ji- csoport alakulna ki, az -i--vel, azt helyettesíteni kell – pl. moje (tsz.) ⇒ moich, nem *mojich (mint pl. a csehben).

Meg is kell különböztetni a jego (egyes sz., B. és T.), jej (egyes sz., B. és E.) meg ich (többes sz., B. és T.) személyes névmásokat az azonosan szóló birtokos névmásoktól. A névmásokhoz nem csatoljuk hozzá az n hangzót, ha a névmás i / j-vel (vagy jottal?) kezdődik - tehát pl. Poszedłem do niego (Hozzá mentem) - Poszedłem do jego domu (Az ő házába mentem).

Ha a „birtokolt” tárgy az alany tulajdona (az alany a „birtokos”), a swój / swoja / swoje (egyes szám, hím-, nő-, semleges nem) illetve swoi / swoje (többes szám, hímnemű személyi alak, általános alak) névmásokat használjuk. Ennek a névmásnak a magyar nyelvben gyakran a saját szó felel meg, de a lengyel nyelvben ezt a névmást olyan nyelvtani esetben is használni kell, amelyben van határozott főnév. A mondat Marysia zgubiła swoje klucze ezt jelenti, hogy Mari elvesztette a (saját) kulcsát, mert swoje jelenti, hogy Mari (az alany) a kulcs tulajdonosa. Ebben a helyzetben nem szabad azt mondani, hogy *Marysia zgubiła jej klucze, mert ez jelentené, hogy a kulcs – valaki másnak a tulajdona. Helyesen így lesz: Mama zabroniła wychodzić Marysi z domu, bo Marysia zgubiła jej klucze (Anyu megtiltja Marinak, hogy kimenjen a lakásból, mert Mari elvesztette az anya kulcsát) – vagyis a jej klucze = mamy klucze (anyu kulcsa).

Visszaható névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszaható névmás (zaimek zwrotny) rámutat az alanyra, amely egyidejűleg a cselekvés tárgya. A névmás nyelvtani esete függ az állítmánytól (az igevonzatra kényszerített).

A. -
B. siebie
R. sobie
T. się / siebie
E. sobą
H. sobie
M. -

A magyar nyelvben ennek megfelelnek a maga és egymás névmások. Pl. opowiadam o sobie - beszélek magamról. De az opowiadamy o sobiet úgy érthetjük, mint: beszélünk magunkról és beszélünk egymásról – hogy pontosítsuk, legjobb azt mondani, hogy opowiadamy o samych sobie (magunkról) vagy opowiadamy o sobie nawzajem (egymásról).

Mégsem mindig alkaimazhatjuk a visszaható névmást közvetlenül, mert a magyar nyelvben létezik a birtokos rag. Złamał sobie rękę azt jelenti, hogy eltörte a kezét – nem mondjuk, hogy *eltörte magának a kezet, ámbár szó szerint ez pont így szól. A lengyel pedig nem mondja úgy, mint a magyar: *złamałem swoją rękę.

A się névmást használjuk a visszaható igenemben (lásd visszaható igenem).

Többi névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • mutató (zaimek wskazujący: ragozandó, pl. ten/ta/to - ez, tamten/tamta, tamto - az, taki – ilyen/olyan, ci - ezek, tamci - azok, owi - amazok; nem ragozandó, pl. tam - ott, tu - itt, tędy – erre/arra)
  • kérdő (zaimek pytający: ragozandó, pl. kto? – ki, co? – mi, jaki? – milyen, który? – melyik, komu? – kinek, czemu? – minek/miért, kogo? - kit; nem ragozandó, pl. gdzie? – hol, kiedy? – mikor, jak? – hogyan)
  • vonatkozó (zaimek względny: ragozandó, pl. kto – aki, co - ami, komu - akinek – mindegyik a kérdőjel nélkül; összekapcsolja a főmondatot mellékmondattal)
  • határozatlan (zaimek nieokreślony: ragozandó, pl. ktoś - valaki, coś - valami, jakiś - valamilyen, cokolwiek - bármi; nem ragozandó, pl. gdzieś - valahol, kiedyś – valamikor/valaha)
  • tagadó (zaimek przeczący: ragozandó, pl. nikt - semmilyen, żaden - semelyik, nic - semmi; nem ragozandó, pl. nigdy - soha, nigdzie - sehol)
  • elterjesztő (zaimek upowszechniający: ragozandó, pl. wszyscy - mindenki; nem ragozandó, pl. zawsze - mindig)

A ragozandó névmások ragozódnak mint melléknév és meg kell felelniük a határozott főnévnek. Vigyázni kell a -kolwiek toldalékot tartalmazó névmásokat – ott az a másik rész ragozódik: pl cokolwiek – czegokolwiek – czemukolwiek – czymkolwiek (bármi), nem *cokolwieka – cokolwiekowi.... Hasonlóan jakikolwiek – jakiegokolwiek (bármilyen) stb.

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel ige személyben, időben, számban és nemben ragozódik. Az igét a szemlélet, a mód és az igenem is jellemzi. Léteznek melléknévi és határozószói igenevek is, személytelen alakok (ezekben – a főnévi igenév) és igei főnevek. Az ige szótári alakja a főnévi igenév. A klasszikus lengyel nyelvtan 11 igeragozási csoportot (mintát) különböztet meg, ráadásul néhányban – alcsoportot.

Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelen időben (czas teraźniejszy) nem különböztetünk meg nemeket és szemléleteket. A táblában látható ragozási minták[18][19] szintén használhatóak az egyszerű jövő idő alakításához (ami következik a szemléleti párok sajátosságából - lásd: Szemlélet). A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve (vigyázz a különbségekre tövekben):

ragozási
család
ige főnévi igenév ja ty on/ona/ono my wy oni/one
I olvas czyt czytam czytasz czyta czytamy czytacie czytają
II tud umi umiem umiesz umie umiemy umiecie umieją
III butul głupi głupieję głupiejesz głupieje głupiejemy głupiejecie głupieją
IV vásárol kupować kupuję kupujesz kupuje kupujemy kupujecie kupują
Va von ciągnąć ciąg ciągniesz ciągnie ciągniemy ciągniecie ciąg
Vb tol sunąć su suniesz sunie suniemy suniecie su
Vc nedvesedik moknąć mok mokniesz moknie mokniemy mokniecie mok
VIa dicsér chwal chwalę chwalisz chwali chwalimy chwalicie chwalą
VIb mér mierz mierzę mierzysz mierzy mierzymy mierzycie mierzą
VIIa szenved cierpi cierpię cierpisz cierpi cierpimy cierpicie cierpią
VIIb hall słysz słyszę słyszysz słyszy słyszymy słyszycie słyszą
VIIIa találgat zgadywać zgaduję zgadujesz zgaduje zgadujemy zgadujecie zgadują
VIIIb csal oszukiwać oszukuję oszukujesz oszukuje oszukujemy oszukujecie oszukują
IX köt wiąz wiążę wiążesz wiąże wiążemy wiążecie wiążą
Xa üt bić bi bijesz bije bijemy bijecie bi
Xb önt l leję lejesz leje lejemy lejecie leją
Xc levesz zdjąć*) zdej zdejmiesz zdejmie zdejmiemy zdejmiecie zdej
óhajt pragnąć pragnę pragniesz pragnie pragniemy pragniecie pragną
XI tör tłuc tłukę tłuczesz tłucze tłuczemy tłuczecie tłuką
visz nieść niosę niesiesz niesie niesiemy niesiecie niosą

*) Nyelvtanilag ez az egyszerű jövő idejű ige; a jelen idejű ige - zdejmować (IV. család)

Az egyértelmű nyelvtani igealakok mindegyik személyben azt okozzák, hogy nagyon gyakran elkerülhetjük a személyes névmásokat a mondatokban, s a mondat is megőrizi az értelmét. Ez azt jelenti, hogy a lengyel nyelv – amint sok másik szláv nyelv - a pro-drop típusú nyelv (ang. „pronoun-drop language”).

Nem minden igének van a jelen ideje (lásd: Szemlélet). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott – néha a számnév kikényszeríti az egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Az udvariassági alakok követelik csak a 3. személy használását (widzi Pan/Pani, widzą Panie/Panowie/Państwo – Ön lát(ja), Önök látnak/-ják).

Múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múlt időben (czas przeszły) megkülönböztetjük a következő nemeket:

  • egyes számban, 1. és 2. személyben – hím- és nőnem,
  • egyes számban, 3. személyben – hím-, nő- és semleges nem,
  • többes számban – hímnemű személyi alak (rodzaj męskoosobowy) és általános alak (rodzaj niemęskoosobowy - bár 1. személyben az általános alakok gyakorlatilag értendő mint a nőnem).

A többes számban érvényes a szabály, amint a melléknevek esetében: az ige ragozódik mint hímnemű személyi alakú, ha a csoportban legalább egy férfi van; ha nem, mint általános alakú ragozandó (pl. oni czytali csak férfiakhoz vagy a vegyes csoportra vonatkozik, de one czytały – csak nők vagy gyerekek csoportjához). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott-e – néha a számnév kikényszeríti az 'egyes szám felhasználását (lásd: Számnév).

Ragozási minták:[18][20]

ragozási
család
ige főnévi igenév ja ty on/ona/ono my wy oni/one
hímnem nőnem hímnem nőnem hímnem nőnem semleges
nem
hímnemű
szem. alak
általános
alak
hímnemű
szem. alak
általános
alak
hímnemű
szem. alak
általános
alak
I olvas czyt czytałem czytałam czytałeś czytałaś czyt czytała czytało czytaliśmy czytałyśmy czytaliście czytałyście czytali czytały
II tud umi umiałem umiałam umiałeś umiałaś umi umiała umiało umieliśmy umiałyśmy umieliście umiałyście umieli umiały
III butul głupi głupiałem głupiałam głupiałeś głupiałaś głupi głupiała głupiało głupieliśmy głupiałyśmy głupieliście głupiałyście głupieli głupiały
IV vásárol kupować kupowałem kupowałam kupowałeś kupowałaś kupował kupowała kupowało kupowaliśmy kupowałyśmy kupowaliście kupowałyście kupowali kupowały
Va von ciągnąć ciągnąłem ciągnęłam ciągnąłeś ciągnęłaś ciągnął ciągnęła ciągnęło ciągnęliśmy ciągnęłyśmy ciągnęliście ciągnęłyście ciągnęli ciągnęły
Vb tol sunąć sunąłem sunęłam sunąłeś sunęłaś sunął sunęła sunęło sunęliśmy sunęłyśmy sunęliście sunęłyście sunęli sunęły
Vc nedvesedik moknąć mokłem mokłam mokłeś mokłaś mókł mokła mokło mokliśmy mokłyśmy mokliście mokłyście mokli mokły
VIa dicsér chwal chwaliłem chwaliłam chwaliłeś chwaliłaś chwal chwaliła chwaliło chwaliliśmy chwaliłyśmy chwaliliście chwaliłyście chwalili chwaliły
VIb mér mierz mierzyłem mierzyłam mierzyłeś mierzyłaś mierz mierzyła mierzyło mierzyliśmy mierzyłyśmy mierzyliście mierzyłyście mierzyli mierzyły
VIIa szenved cierpi cierpiałem cierpiałam cierpiałeś cierpiałaś cierpi cierpiała cierpiało cierpieliśmy cierpiałyśmy cierpieliście cierpiałyście cierpieli cierpiały
VIIb hall słysz słyszałem słyszałam słyszałeś słyszałaś słysz słyszała słyszało słyszeliśmy słyszałyśmy słyszeliście słyszałyście słyszeli słyszały
VIIIa találgat zgadywać zgadywałem zgadywałam zgadywałeś zgadywałaś zgadywał zgadywała zgadywało zgadywaliśmy zgadywałyśmy zgadywaliście zgadywałyście zgadywali zgadywały
VIIIb csal oszukiwać oszukiwałem oszukiwałam oszukiwałeś oszukiwałaś oszukiwał oszukiwała oszukiwało oszukiwaliśmy oszukiwałyśmy oszukiwaliście oszukiwałyście oszukiwali oszukiwały
IX köt wiąz wiązałem wiązałam wiązałeś wiązałaś wiąz wiązała wiązało wiązaliśmy wiązałyśmy wiązaliście wiązałyście wiązali wiązały
Xa üt bić biłem biłam biłeś biłaś bił biła biło biliśmy biłyśmy biliście biłyście bili biły
Xb önt l lałem lałam lałeś lałaś l lała lało laliśmy lałyśmy laliście lałyście lali lały
Xc levesz zdjąć zdjąłem zdjęłam zdjąłeś zdjęłaś zdjął zdjęła zdjęło zdjęliśmy zdjęłyśmy zdjęliście zdjęłyście zdjęli zdjęły
óhajt pragnąć pragnąłem pragnęłam pragnąłeś pragnęłaś pragnął pragnęła pragnęło pragnęliśmy pragnęłyśmy pragnęliście pragnęłyście pragnęli pragnęły
XI tör tłuc tłukłem tłukłam tłukłeś tłukłaś tłukł tłukła tłukło tłukliśmy tłukłyśmy tłukliście tłukłyście tłukli tłukły
visz nieść niosłem niosłam niosłeś niosłaś niósł niosła niosło nieśliśmy niosłyśmy nieśliście niosłyście nieśli niosły

Régen a lengyel nyelvben a régmúlt idő is létezett. Alakították az adott ige múlt idejű alakjából és a być ige múlt idejű alakjából.

A múlt időt használjuk nemcsak a múlt cselekvés kifejezéséhez, hanem szintén a célt kifejező alárendelő összetett mondatokban – az újlatin nyelvekben ennek megfelel a kötőmód (subiunctivus), a magyar nyelvben – a hogy + felszólító mod szerkezet. Az olyan mondatokat két módszerrel alakítjuk:

  • Ha a mindkettő (mellék és fő) mondat alanya különféle, a mellékmondat állítmánya múlt időben lesz, viszont a mellékmondat a żeby, aby, by kötőszóval kezdődik. A kötőszó elfogadja az alanynak megfelelő ragot:

egyes sz.: 1. szem.: żebym, 2. szem.: żebyś, 3. szem.: żeby,

többes sz.: 1. szem.: żebyśmy, 2. szem.: żebyście, 3. szem.: żeby

Pl.:

Prosiłem cię, żebyś kupił(a)' chleb = Kértem, hogy vegyél kenyeret.

Powiedziałem jej, żeby kupiła chleb = Mondtam neki, hogy vegyen kenyeret.

A fenti peldákban, a főmondatban ja (én) az alany, a mellékmondatban - ty (te) és ona (ő).

  • Ha mindkét (mellék és fő) mondat alanya azonos, a mellékmondat állítmánya főnévi igenévben lesz, a kötőszó alakja pedig - żeby/aby/by, személyragok nélkül:

Wyjąłem pieniądze, żeby zapłacić = Kivettem a pénzt, hogy fizessek – a mindkét mondat alanya azonos (ja).

Jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jövő idő (czas przyszły) lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű idő egy befejezett cselekvést jelent és ezt a ragozási minták szerint alakítjuk (lásd Jelen idő). Az alakítás módja szorosan összekapcsolt a szemléleti párok alakítási módjával, ami le van írva a Szemlélet alfejezetben. Az összetett idő pedig egy nem befejezett cselekvést jelent és két módszerrel képezhetjük:

  • egy adott igének a 3. személy 'múlt idejű alakját tesszük az alanynak megfelelő számba,
  • és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő być ige alakjával (lásd Létige),

vagy

  • egy adott ige főnévi igenevét összekapcsolunk az alanynak megfelelő być ige alakjával.

Pl. a czytać ige esetében:

  • egyes szám: będę czytał / będę czytała - będziesz czytał / będziesz czytała - będzie czytał / będzie czytała
többes szám: będziemy czytali / będziemy czytały - będziecie czytali / będziecie czytały - będą czytali / będą czytały

(az első bekezdésben az alany egyes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és egyes számban van; a második bekezdésben viszont az alany többes számban van, azért a czytać ige múlt idejű alakja 3. személyben és többes számban van)

vagy

  • egyes szám: będę czytać - będziesz czytać - będzie czytać
többes szám: będziemy czytać - będziecie czytać - będą czytać

Szemlélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelv két szemléletet (aspektust) különböztet meg: befejezett (aspekt dokonany) és folyamatos (aspekt niedokonany). A szemléletek között létező különbség pontos leírása nehéz, de általában az elsőt akkor használjuk, amikor leírunk egy befejezett cselekvést (múlt idő) vagy olyat, amelyet az alany szándékozik befejezni (jövő idő); a másikat pedig akkor, amikor leírjuk a cselekvést, amely nem lett befejezve a mondat összefüggésében meghatározott ideig. A szlávok könnyen megérzik ezt a különbséget, mert a szemlélet az egyik alapvető nyelvtani kategória a nyelvükben. A magyar nyelvben nincsenek szemléletek, de a magyar nyelvet tanuló vagy ismerő lengyelnek a szemléletet gyakran az igekötők jelzik: Írtam a könyvet érthetjük mint Pisałem książkę, tehát a folyamatos szemléletű igével; pedig Megírtam a könyvet – mint Napisałem książkę, tehát a befejezett szemléletű igével; Könyvet írok jelenti, hogy Piszę książkę (jelen idő), Megírom a könyvetNapiszę książkę (egyszerű jövő idő, tehát befejezett szemlélet).

A befejezett és folyamatos igéknek saját főnévi igenevük van. A befejezett ige főnévi igenevéből alkotjuk a múlt idejű és egyszerű jövő idejű befejezett igéket. A folyamatos ige főnévi igenevéből pedig a múlt idejű folyamatos igét és a jelen idejű igét. Ebből következik, hogy múlt időben két szemlélet van, az egyszerű jövő időben csak befejezett szemlélet, az összetett jövő időben pedig csak folyamatos szemlélet van. A jelen idő egyáltalán nem különböztet meg szemléleteket, mert a jelen cselekvés pont most folyik le és nem tudjuk azt befejezett szemléletű igével kifejezni. Pl.:

befejezett ige főnévi igeneve: skoczyć (ugrik) - befejezett múlt idő: skoczyłem, egyszerű jövő idő – skoczę
folyamatos ige főnévi igenéve: skakać - folyamatos múlt idő: skakałem, jelen idő – skaczę

Befejezett és folyamatos igék főnévi igenéveiből kialakítjuk a személyi alakot a ragozási minták szerint (lásd Jelen idő vagy Múlt idő).

Vannak kétszemléletű igék is (két szemléletet kifejező – az összefüggéstől függően – pl. aresztować - letartóztat) és egyszemléletű igék (csak befejezett vagy folyamatos – amelyeknek nincs ellenkező szemléletű párja). A folyamatos egyszemléletű igék pl. olyanok, amelyek kifejeznek mozgást meghatározott irány nélkül (chodzić - jár), sokszorosok (a magyar nyelvben megfelelnek ezeknek többiek között az igék gat/-get szuffixummal, pl. czytywać – olvasgat). A befejezett egyszemléletű igék viszont kifejeznek sok helyen vagy sok alannyal egyidejűleg végrehajtott cselekvéseket (pl. poukładać – elrendez vt sok helyen), illetve egy bizonyos ideig tartott cselekvéseket vagy állapotokat (spać - alszik, wiedzieć - tud, poleżeć – feküd egy ideig). Ha egy igekötőt az egyszerű igéhez hozzácsatoljuk, ennek nincs jelen ideje: a poleżę trochę jelenti a cselekvés szándékát, nem a végrehajtását, tehát ez jövő, nem jelen idő. A jelen cselekvést ebben az esetben a leżę egyszerű ige fejezik ki.

Nincs általános szabály egy adott ige ellenkező szemléletűre való alakítására, ami a nyelvtanulóknak gyakran nehézséget okoz, hisz ezeket külön kell memorizálniuk.

Sok ige tartalmaz egy tőhöz adott szuffixumot és az ilyen igéknek nincs igekötőjük, pl. krzyknąć (kiabál, befejezett ige; a folyamatos párja – krzyczeć), kupić (vásárol, vesz, befejezett ige; a folyamatos párja – kupować). Az igék olyan párokból gyakran még külön igeragozási csoportokhoz is tartoznak, azért külön minták szerint ragozandóak: krzyknąć – Va cs., krzyczeć – VIIb cs.; kupić – VIb cs., kupować – IV cs.

Viszonylag sok befejezett igét képezhetünk egy egyszerű igéhez hozzácsatolt igekötő segítségével. A lengyel nyelvben a leggyakrabban a z-/ze-/s-/ś-, za-, wy-, po-, u- igekötőket használjuk (robić – zrobić /csinál/, psuć – zepsuć /ront/, tłuc – stłuc /tör/, atakować – zaatakować /tamad/, chwalić – pochwalić /dicser/, słyszeć – usłyszeć /hall/), ám ezek az igekötők gyakran megváltoztatják az ige jelentését, például:

  • pisać (ír) – egyszerű folyamatos ige;
  • napisać (megír) – a befejezett megfelelője (ezzel együtt alkotja a szemléleti párt);
  • dopisać (végigír, hozzáír), przepisać (lemásol írva), opisać (leír) – kevéssé más jelentésű befejezett igék;
  • dopisyw, przepisyw, opisyw – „másodszori” folyamatos igék, amelyek alkotják a szemléleti párokat a fentiekkel; a *napisywać’’ alak nem létezik, mert a napisać igének folyamatos megfelelője - pisać.
  • Viszont pisyw – az írás sokszoros cselekvését jelentő folyamatos ige (írogat).

Ezenkívül, amikor hozzácsatolunk igekötőt a folyamatos igéhez, nem mindig változik a szemlélete befejezetté - pl. chodzić – wchodzić (chodzić – jár, sokszoros ige, wchodzić – a folyamatos ige, amelyiknek a befejezett párja wejść). Néha a szemlélet változása csak akkor lehetséges, amikor pontosabban meghatározzuk az ige jelentését - pl. a pochodzić ige folyamatos a származik jelentésében, de befejezett a járkál jelentésében (ezekből a jelentésekből, a pochodzić ige semelyikben nem alkot szemléleti párt a chodzić igével).

Némely igék esetében megalkotjuk szemléleti párjukat a szuffixum és igekötő egyidejű hozzácsatolása segítségével, pl. stawiać – postawić (odaállít[21]) vagyis teljesen másféle alakokkal (szuppletivizmus), pl. brać – wziąć (vesz, fog), widzieć – zobaczyć (lát). A brać folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: zabrać, dobrać, wybrać (elvesz, kiegészít, kiválaszt), amelyeknek a folyamatos párjai: zabierać, dobierać, wybierać. A wziąć befejezett igétől megalapítjuk a befejezett alakokat: powziąć, uwziąć się, zawziąć się (az első = vállal, a második és harmadik = vkinek fáj a foga vre vagy inkább v ellen); de a jelentésüknek nincs semmi köze a wziąć jelentésével (a folyamatos alakot csak a powziąć igétől alapíthatjuk – podejmować). A widzieć folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakot przewidzieć, amelyiknek a folyamatos párja przewidywać (előre lát), viszont widywać ez a sokszoros ige (gyakran lát vt).

Felszólító mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felszólító mód (tryb rozkazujący) alakjait képezhetjük a 2. személyben egyes számban, meg 1. és 2. személyekben többes számban az alábbi ragozási minták szerint:

ragozási
család
ige főnévi igenév ty my wy
I olvas czyt czytaj czytajmy czytajcie
II tud umi umiej umiejmy umiejcie
III butul głupi głupiej głupiejmy głupiejcie
IV vásárol kupować kupuj kupujmy kupujcie
Va von ciągnąć ciągnij ciągnijmy ciągnijcie
Vb tol sunąć suń suńmy suńcie
Vc nedvesedik moknąć moknij moknijmy moknijcie
VIa dicsér chwal chwal chwalmy chwalcie
VIb mér mierz mierz mierzmy mierzcie
VIIa szenved cierpi cierp cierpmy cierpcie
VIIb hall słysz słysz słyszmy słyszcie
VIIIa találgat zgadywać zgaduj zgadujmy zgadujcie
VIIIb csal oszukiwać oszukuj oszukujmy oszukujcie
IX köt wiąz wiąż wiążmy wiążcie
Xa üt bić bij bijmy bijcie
Xb önt l lej lejmy lejcie
Xc levesz zdjąć zdejmij zdejmijmy zdejmijcie
óhajt pragnąć pragnij pragnijmy pragnijcie
XI tör tłuc tłucz tłuczmy tłuczcie
visz nieść nieś nieśmy nieście

A többi személyben a felszólító módot a niech partikula és a megfelelő jelen vagy egyszerű jövő idejű alak segítségével képezzük: niech zrobi / niech robi, niech zrobią / niech robią (csináljon/-ja, csináljanak/-ák). Az 1. személy egyes számban a folyamatos szemléletű felszólító mód (niech robię) furcsán szól, de a befejezett alak (niech zrobię) népszerűbb (pl. a fenyegetésben: Niech no tylko cię dopadnę! /Kapjalak csak el!/, ugyanolyan mint A tylko zepsuj! /Törd csak el!/).

A folyamatos szemléletű felszólító módú alakok többnyire szigorúbbak és kevésbe udvariasak, mint a befejezett szemléletűek.

A parancsot főnévi igenévvel is kifejezhetjük (Nie palić = Dohányozni tilos).

Feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltételes mód (tryb przypuszczający) szolgál a nem valódi tények vagy óhajtások kifejezésére, meg - udvarias módon - parancsok kifejezésére, a következő módon:

  • alakítjuk az adott ige 3. személy múlt idejű alakját az alanynak megfelelő számban,
  • és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelő by partikula alakjával:

egyes szám: 1. sz.: bym, 2. sz.: byś, 3. sz.: by,

többes szám: 1. sz.: byśmy, 2. sz.: byście, 3. sz.: by

Pl. – zrobić (megcsinál): zrobiłbym, zrobiłbyś, zrobiłby, zrobilibyśmy, zrobilibyście, zrobiliby (a három elsők – egyes szám, azért egyes számú múlt idő, a három utolsók – többes szám, azért többes számú múlt idő)

A feltételes mód alakjai azonosok múlt és jelen időben. Régmúltra vonatkozó tények kifejezésére a feltételes módban régmúlt időt használták (byłbym zrobił, byliby zrobili stb.).

Mivel a lengyel nyelvben kevés az igeidő, a feltételes módnak alakjai is egyszerűek (az angollal, spanyollal vagy franciával ellentétben). A feltételes mondatokat ugyanaz módon alakítjuk, mint a magyarban (ha párosult a feltételes móddal jelenti lengyelül, hogy gdyby, illetve a feltételes mód nélkül – jeśli, jeżeli):

Ha lesz pénzem, elutazom Görögországba. - Jeśli będę miał pieniądze, (to) pojadę do Grecji.

De a mondatot: Gdybym miał pieniądze, (to) pojechałbym do Grecji fordíthatjuk, mint:

Ha lenne pénzem, elutaznék Görögországba – ha a pénz most lenne és folyton tervezném Görögországba menni,

Ha lett volna pénzem, elutaztam volna Görögországba – ha a pénz akkor lett volna, amikor lehetségeseim voltak Görögországba menni.

(nem kötelező a to partikulát hozzáadni)

Azért a lengyel feltételes mondatokban gyakran az összefüggésüket meg kell pontosítani - pl. Gdybym miał teraz (most) pieniądze, pojechałbym do Grecji vagy Gdybym miał w zeszłym roku (tavaly) pieniądze, pojechałbym do Grecji.

A by partikulát gyakran az ige elé helyezhetjük el; néha még előbb – de akkor a mellékmondat elejére a to partikulát hozzá kell adni. De nem szabad betenni semmi szót az ige és by közé. Pl.:

Gdybym miał pieniądze, to bym pojechał do Grecji. (de nem: *...to pojechał do Grecji bym.)

Gdybyś nie brał wcześniej korepetycji, to byś teraz w liceum sobie nie poradził. – Ha (előzőleg) nem vettél volna magánleckéket, most nem boldogulnál el a líceumban.

Powinien, musi, ma, trzeba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek az igék megfelelnek a magyar kell-nek és főnévi igenévvel párosítják (vigyázz – ha a mieć ige nem párosulva főnévi igenévvel, birtoklást jelent – mint az angol to have). A musieć ige úgy ragozódik, mint egy folyamatos ige:

  • jelen időben: muszę – musisz – musi – musimy – musicie – muszą,
  • múlt időben: musiałem/-am – musiałeś/-aś – musiał(a/o) – musieliśmy/-ałyśmy – musieliście/-ałyście – musieli/-ały,
  • jövő időben: będę musiał – będziesz musiał – będzie musiał(a/o) – będziemy musieli – będziecie musieli – będą musieli/-ały (nincs egyszerű jövő idő).

Az ugyanolyan jelentésű, de szigorúbb, a mieć ige. Főnévi igenéven kívül, párolhatjuk a do elöljárószóval és igei főnévvel birtokos esetben – pl. macie napisać = macie do napisania – meg kell irnotok. A jövő időben csak ezt a második lehetőséget használjuk. (będziecie mieli do napisania, de nem *będziecie mieli napisać).

A powinien igének nincs nyelvtani jövő se múlt ideje, főnévi igenéve sincs. Ragozódik:

  • jelen időben: powinienem / powinnam – powinieneś / powinnaś – powinien / powinna / powinno – powinniśmy / powinnyśmy – powinniście / powinniście – powinni / powinny,
  • múlt időben: powinienem był / powinnam była – powinieneś był / powinnaś była – powinien był / powinna była / powinno było – powinniśmy byli / powinnyśmy były – powinniście byli / powinniście były – powinni byli / powinny były.

(a perjellel elválasztott alakok felhasználása az alany nemétől függ). A powinien igének nincs jövő ideje.

A különbség musieć és powinien között a következő: az első jelenti a cselekvést, amelyik már befejezett illetve a beszélő meggyőződésében lesz befejezett, a második pedig – a cselekvést, amelyiket kell befejezni, de nem így van vagy nem feltétlenül így lesz. Ez a második helyzet megis nem jelent feltételes módot – ezt a musieć ige segítségével fejezünk ki (musiałbym, musielibyście stb.)

Pl.:

  • muszę iść – mennem kell és mindjárt biztosan megyek; powinienem iść – mennem kell, de nem nagyon akarok
  • musieliśmy skończyć – be kellett fejeznünk és befejeztük; powinniśmy byli skończyć - be kellett fejeznünk, de nem fejeztük be

A trzeba igének csak egy és egyetlen alakja – pont ilyen. Mutatja, hogy csinálni kell valamit, de nem mutatja, hogy kinek, azért ez a leggyengébb a minden kell igealakjából. Pl. ha mondjuk, hogy Trzeba naprawić zlew (A lefolyót meg kell javítani), nem mutatjuk, kinek kell, hanem csak tájékoztatjuk, hogy a lefolyó átcsurog. Ha akarjuk rámutatni, hogy kinek kell, megmondjuk (a leggyengébb alaktól a legerősebbig): Powinieneś naprawić zlew – Musisz naprawić zlew – Masz naprawić zlew (Neked a lefolyót kell javítanod).

Múlt időben mondjuk: trzeba było, jövő időben – trzeba będzie.

Igenevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igenév ez az ige alakja, amelyik „viselkedik” mint melléknév vagy határozószó – azért a melléknévi igenév ragozódik mint melléknév, számokban és nemekben (és elfogad azonos ragokat – lásd a melléknevek ragozása példái). A lengyel igenévek jelentés tekintetében a magyarokhoz hasonlóak, de a lengyeleknek nincs jövő idejű melléknévi igenevük (úgy fordítandó mint do + igei főnév birtokos esetben[22] vagy körülírva; pl. várandó – do zaczekania vagy ten, na którego trzeba czekać – ez, amelyikre várni kell).

A jelenidejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy czynny) alakítjuk a folyamatos igéktől, hozzácsatolva a -cy ragot a 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiący, zgadywać – zgadują – zgadujący, lać – leją – lejący).

A múlt idejű melléknévi igenévet (imiesłów przymiotnikowy bierny) alakíthatjuk a tárgyas befejezett vagy folyamatos igéktől, de nem egyszemléletű befejezett igéktől. Az első helyzetben ilyen az igenév jelenti a cselekvést egyidejű az állítmánnyal leírt cselekvéssel (egyidejű igenév), a másodikban – a cselekvést előbbi mint az állítmánnyal leírt cselekvés (előidejű igenév). A ragozási minták (mindkettő igenévre vonatkozó):

ragozási cs. I II III IV Va Vb Vc VIa VIb VIIa VIIb VIIIa VIIIb IX Xa Xb Xc XI
alak olvas tud elbutul vásárol von tol átnedvesedik dicsér mér szenved hall találgat csal köt üt önt levesz óhajt tör visz
főnévi igenév czyt umi ogłupi kupować ciągnąć sunąć zmoknąć chwal mierz cierpi słysz zgadywać oszukiwać wiąz bić l zdjąć pragnąć tłuc nieść
ESz. czytany umiany ogłupiały kupowany ciągnięty sunięty zmoknięty chwalony mierzony cierpiany słyszany zgadywany oszukiwany wiązany bity lany zdjęty pragnięty tłuczony niesiony
TSz. czytani umiani ogłupiali kupowani ciągnięci sunięci zmoknięci chwaleni mierzeni cierpiani słyszani zgadywani oszukiwani wiązani bici lani zdjęci pragnięci tłuczeni niesieni

Megjegyzés: A głupieć és moknąć igék folyamatosak és tárgyatlanok, tehát nem alakítnak múlt idejű melléknévi igenévet – azért a befejezett párokkal (zgłupieć, zmoknąć) el voltak helyezve (ragozódnak ugyanaz minta szerint).

A múlt idejű melléknévi igenevk jelentését az összefüggésből ki kell találnunk – az igék szemlélethez hasonlóan. Pl:

Myte dziecko wyrywało się mamie. – A mosott gyerek kitört az anyjátől ( = probálkozott kiszabadulni a mosás közben - egyidejű igenév; állítmány – folyamatos ige).
Umyte dziecko wyrwało się mamie. – Az elmosott gyerek kitört az anyjátől ( = elmenekült a mosás után - előidejű igenév; állítmány – befejezett ige).

A lengyel nyelvben van a közmondás: krzyczy jak zarzynany prosiak (a magyar „Ordít, mint a fába szorult féreg” közmondásnak felel meg). A szószerinti fordítás: ordít mint a levágott malac, de ez értelmetlen, mert levagott malac nem ordít. Csak a körülíró fordítás ordít mint a malac, amelyiket (most) levágják kifejezik a közmondás értelmét.

Az egyidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy współczesny) alakítjuk folyamatos igéktől a -c ragot hozzácsatolva az ige 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiąc, zgadywać – zgadują – zgadując, lać – leją – lejąc).

Az előidejű határozószói igenevet (imiesłów przysłówkowy uprzedni) alakítjuk a befejezett (de nem egyszemléletű) ige 3. személy egyes szám múlt idő hímnemű alakjától következő módon:

  • elutasítjuk az ragot,
  • ha ilyen módon felfedett tő magánhangzóval végződik, hozzácsatoljuk a -wszy ragot, ha pedig mássalhangzóval - a -łszy ragot:

zgadywać - befejezett ige: zgadnąć (Vc család) – zgadłzgadłszy;
mierzyć - befejezett ige: zmierzyć (VIb család) – zmierzył zmierzywszy

Szenvedő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar (és sok többi) nyelvhez hasonlóan, a szenvedő alakot (strona bierna) a múlt idejű melléknévi igenév segítségével és csak a tárgyas igékkel képezzük. Az által névutó lengyelül - przez (és ez van az elöljárószó is). De az állítmány segédigéje nemcsak a być (van) ige lehet, hanem zostać (múlt időben: lett) is. A być igét párosítjuk az igenévvel, amelyik befejezett (előidejű igenév) vagy folyamatos (egyidejű igenév) igétől meg van alakítva, viszont zostać – csak az előidejű igenévvel párosítjuk. Ebből következik, hogy a szenvedő alakot a być igével minden időben használhatjuk, de a zostać igével – csak múlt vagy jövő időben. Pl.:

  • W Polsce prezydenta wybierają obywatele – Lengyelországban az állampolgárok választják az elnököt – cselekvő alak
  • W Polsce prezydent jest wybierany / wybrany przez obywateli - Lengyelországban az elnök az állampolgárok által van választva / meg van választva – szenvedő alak
  • Prezydent został / był wybrany przez obywateli - Az elnök az állampolgárok által meg lett választva – szenvedő alak

De nem szabad mondani *Prezydent zostaje wybrany / wybierany przez obywateli.

A szenvedő alakot leggyakrabban akkor használjuk, amikor azt akarjuk mondani, hogy az alany valami cselekvés tárgya, de nem mutatjuk a cselekvés végrehajtóját. Pl. W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych (Lengyelországban az elnök az általános választásban van választva) – mondjuk, hogy milyen módon választják őt, de nem mondjuk, hogy ki választja. Az ilyen mondatot kifejezhetjük a 3. személy egyes számú visszaható alakjával is (W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych) vagy (ritkábban) a 3. személy többes számú cselekvő alakkal (W Polsce prezydenta wybierają w wyborach powszechnych – pontosan így mondjuk magyarul: Az államelnököt az általános választáson választják.)

Visszaható alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszaható alakot (strona zwrotna) alakítjuk a się visszaható névmás segítségével, amelyiket hozzáadjuk az igéhez. Használjuk, amikor:

  • kifejezzük, hogy egy cselekvés a végrehajtójához irányított – a magyar nyelvben ezt többiek között a maga szó vagy szuffixumok -ik, -ül/-ul fejezik ki (poddać się – megadja magát, myć się – mosakodik, odświeżać się – felfrissül).
  • leírjuk az alany állapotát vagy az ember szellemi cselekvését (uczyć się – tanul, śmiać się – nevet, zastanawiać się – gondolkodik; świecić się - fénylik)
  • kifejezzük a cselekvéseket, amelyeket az alanyok végrehajtják egymás iránt. A magyar nyelvben használjuk akkor az egymás szót a megfelelő raggal - leggyakrabban -t, mert ebben a helyzetben a się szónak jelentése közvetlen tárgy tárgyesetben, de ez az igevonzástól függ. Pl. kochają się értünk mint szeretik egymást, nem ‘’szeretik magukat. A lekceważą się igét érthetjük mint lekicsinyelik egymást és lekicsinyelik magukat – azért, az első fordításra gondolva, gyakran pontosítjuk a mondatot a nawzajem szó segítségével (szó szerint "kölcsönösen": lekceważą się nawzajem).
  • a mondatnak nincs alanya – mint a Szenvedő alak alfejezetben: W Polsce prezydenta wybiera się w wyborach powszechnych; vagy Do Dworca Wschodniego jedzie się siódemką (A Keleti pályaudvarhoz hetessel megyünk.)

Létige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel nyelvben a lenni igének főnévi igenév szól być. A ragozása a következő:

személy jelentő mód feltételes mód felszólító mód
jelen idő múlt idő jövő idő jelen idő
ja jestem byłem/byłam będę byłbym/byłabym -
ty jesteś byłeś/byłaś będziesz byłbyś/byłabyś bądź
on/ona/ono jest był/była/było będzie byłby / byłaby / byłoby -
my jesteśmy byliśmy/byłyśmy będziemy bylibyśmy/byłybyśmy bądźmy
wy jesteście byliście/byłyście będziecie bylibyście/byłybyście bądźcie
oni/one byli/były będą byliby/byłyby -

(a perjellel elválasztott alakok jelentenek egyes számban sorban hím-, nő- és semleges nemet, illetve többes számban – hímnemű szemelyi és általános alakot)

A być ige tárgyatlan, azért nem alakít múlt idejű melléknévi igenevet. Ez egyszemléletű is, azért nem alakít előidejű határozószói igenevet. Többi igenév:

  • jelenidejű melléknévi igenév: będący/-ca/-ce
  • egyidejű határozószói igenév: będąc

A -no/-to végű személytelen alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket az alakokat akkor használjuk, amikor általános alanyú mondatot képezünk, vagyis a mondatban a cselekvés végrehajtóját nem nevezzük meg. Ez a szerep a szenvedő és visszaható alakok funkciójához hasonlít, de míg a szenvedő alakot minden időben használhatjuk, a -no/-to végű alakokat csak múlt időben. Pl. a mondat W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych szólhat múlt időben ...prezydent był wybierany... vagy ...prezydenta wybierało się..., de szintén ...prezydenta wybierano...; hasonlóan ...prezydent był wybrany... = ...prezydenta wybrało się... (nagyon köznapi!) = ...prezydenta wybrano....

A -no/-to végű alakokat a múlt idejű melléknévi igenévből képezzük a következő módon:

  • levágjuk a -ny, -ty, -ły végződést
  • miután levágtuk a -ny vagy -ły végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -no ragot (az igék I, II, III, IV, VI, VII, VIII, IX, Xb, XI ragozási csoportjából – pl. cierpiano, kupowano, mierzono),
  • miután levágtuk a -ty végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a -to ragot (az igék többi ragozási csoportjából – pl. sunięto, bito).

A -no/-to végű alakokat tárgyatlan igékből is képezhetjük. Ebben az esetben ugyanúgy járunk el, mint a múlt idejű melléknévi igenévvel, de ennek az igenévnek ragja két utolsó betűje helyett egyszerre hozzácsatoljuk a -no vagy -to toldalékot (pl. spać /alszik/ - spano, więdnąć /elhervad/ - więdnięto).

Rendhagyó igék[23][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A być kívül, ezek: dać (ad), jeść (eszik), wiedzieć (tud), mieć (van vnek), chcieć (akar), wziąć (fog, vesz), iść (gyalog megy, jön), jechać (járművel megy, jön), siąść (leül), znaleźć (megtalál), wrzeć (forr), stać (áll), bać się (fél).

Számnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számnév esetekben és számokban ragozódik. A számnév után a szavak többes számban állnak (a jeden nyilvánvaló kivételével).

Tőszámnév (liczebnik główny)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 – jeden 11 – jedenaście 100 – sto
2 – dwa 12 - dwanaście 20 – dwadzieścia 200 – dwieście
3 – trzy 13 - trzynaście 30 - trzydzieści 300 – trzysta
4 – cztery 14 - czternaście 40 - czterdzieści 400 – czterysta
5 – pięć 15 - piętnaście 50 - pięćdziesiąt 500 – pięćset
6 – sześć 16 - szesnaście 60 – sześćdziesiąt 600 – sześćset
7 – siedem 17 - siedemnaście 70 – siedemdziesiąt 700 – siedemset
8 – osiem 18 - osiemnaście 80 – osiemdziesiąt 800 – osiemset
9 – dziewięć 19 - dziewiętnaście 90 – dziewięćdziesiąt 900 – dziewięćset
10 – dziesięć

Tovább van: 1000 – tysiąc, 1 000 000 – milion. Amikor alakítjuk a 2000, 35 000 000 tipusú számneveket, a tysiąc / milion szót tartjuk személytelen főnévnek, amelyiket szorozó számnév határozza (dwa tysiące, trzydzieści pięć milionów) és ragozzuk, mint számnevekkel párosult személytelen főneveket (lásd az alábbi táblát).

A számnevek olvasás sorrendje ugyanaz, ahogy a magyar nyelvben: egyesek – utolsók, tízesek – utolsó előttiek, előbb – százasok stb. Az alkotó számneveket nem kapcsoljuk össze az i kötőszóval.

A számnevek és ezekkel meghatározott szavak (főnevek, melléknevek) ragozása (a jeden kivételével, amelyik úgy ragozódik, ahogy a melléknév, pl. czarny – lásd tábla) elég bonyolult és még a lengyeleknek is nehézségeket okoz.

  • Személyi hímnemű főnév (student /diak/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwaj dwóch trzej trzech czterej czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studenci studentów
(birt. e.!)
studenci studentów
(birt. e.!)
studenci studentów
(birt. e.!)
studentów
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentów
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentom
T dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentów
E dwoma trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
studentami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentach
M mint alanyeset
eset 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
A*), B, R, T, H, M -stu
E -stoma
eset 30 40 50 60 70 80 90 100
trzydzie- czterdzie- pięćdziesi- sześćdziesi- siedemdziesi- osiemdziesi- dziewięćdziesi- stu
A*), B, R, T, H, M -stu -ęciu stu
E -stoma -ęcioma stoma
eset 200 300 400 500 600 700 800 900
rowspan=2 dwu- trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
A*), B, R, T, H, M -stu -set
E -stoma

*)Főnév birtokos esetben

  • Általános hímnemű főnév (élő: pies /kutya/ és élettelen: stół /asztal/), semleges nemű főnév (jezioro /tó/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwa trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
psy, stoły, jeziora psów, stołów, jezior
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psów, stołów, jezior
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psom, stołom, jeziorom
T dwa trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
psy, stoły, jeziora psów, stołów, jezior
E dwoma trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
psami, stołami, jeziorami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
psach, stołach, jeziorach
M mint alanyeset
eset 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
A, T, M jedena- dwana- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwadzie-
-ście -ścia
B, R, H jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
-stu
E jedena- dwuna- trzyna- czterna- piętna- szesna- siedemna- osiemna- dziewiętna- dwudzie-
-stoma
eset 30 40 50 60 70 80 90 100
trzydzie- czterdzie- pięćdziesi- sześćdziesi- siedemdziesi- osiemdziesi- dziewięćdziesi- sto
A, T, M -ści -ąt sto
B, R, H -stu -ęciu stu
E -stoma -ęcioma stoma
eset 200 300 400 500 600 700 800 900
A, T, M dwieście trzy- cztery- pięć- sześć- siedem- osiem- dziewięć-
-sta -set
B, R, H dwustu trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
-stu -set
E dwustoma trzy- cztery- pięciu- sześciu- siedmiu- ośmiu- dziewięciu-
-stoma -set
  • Nőnemű főnév (élő: studentka /diaklány/, élettelen: wieża /torony/)
eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A dwie trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
studentki, wieże studentek, wież
B dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentek, wież
R dwóm trzem czterem pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentkom, wieżom
T dwie trzy cztery pięć sześć siedem osiem dziewięć dziesięć
studentki, wieże studentek, wież
E dwiema trzema czterema pięcioma sześcioma siedmioma ośmioma dziewięcioma dziesięcioma
studentkami, wieżami
H dwu/dwóch trzech czterech pięciu sześciu siedmiu ośmiu dziewięciu dziesięciu
studentkach, wieżach
M mint alanyeset

Az összekapcsolások „számnév 11-től 999-ig + nőnemű főnév” úgy ragozódnak, mint az összekapcsolások általános alakú főnevekkel (pl. pies, jezioro)

  • Vegyes csoportok (lányok és fiúk: studenci /diákok/, dzieci /gyerekek/, rodzeństwo /testvérek - semleges nemű gyűjtő főnév/)

Az összekapcsolásokban „2 ÷ 99 + vegyes csoport”, a főnevek mindig a birtokos eset alakját veszik fel (studentów, dzieci, rodzeństwa), a számnevek pedig következő módon ragozódnak:

eset 2 3 4 5 6 7 8 9 10
dwoj- troj- czwor- pięcior- sześcior- siedmior- ośmior- dziewięcior- dziesięcior-
A -e -o
B -ga
R -gu
T -e -o
E -giem
H -gu
M mint alanyeset
11 jedena- -ścior-
A -o
B -ga
R -gu
T -o
E -giem
H -gu
M -o
12 dwana-
13 trzyna-
14 czterna-
15 piętna-
16 szesna-
17 siedemna-
18 osiemna-
19 dziewiętna-
20 dwadzieś- -cior-
A -o
B -ga
R -gu
T -o
E -giem
H -gu
M -o
30 trzydzieś-
40 czterdzieś-
50 pięćdziesię-
60 sześcdziesię-
70 siedemdziesię-
80 osiemdziesię-
90 dziewięćdziesię-


Az összekapcsolások "100 többszöröse + vegyes csoport" következő módon ragozódnak:

eset 100 200 300 400 500 600 700 800 900
A sto dwieście trzysta czterysta pięćset sześćset siedemset osiemset dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
B stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentów, dzieci, rodzeństwa
R stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentom, dzieciom, rodzeństwu
T sto dwieście trzysta czterysta pięćset sześćset siedemset osiemset dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
E stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentami, dziećmi, rodzeństwem
H stu dwustu trzystu czterystu pięciuset sześciuset siedmiuset ośmiuset dziewięciuset
studentach, dzieciach, rodzeństwa
M mint alanyeset

Ha a számnévvel meghatározott alany birtokos esetben van, az állítmány semleges nemű, egyes számú. Ezért:

dwóch / trzech / czterech / pięciu / dziesięciu mężczyzn stoi (stało), dwadzieścia kobiet słucha (słuchało), pięć / siedem psów biegnie (biegło), czworo / dziesięcioro dzieci śpi (spało) – mert az alany – mężczyźni, kobiety, psy, dzieci – birtokos esetben van

de: dwaj / trzej / czterej mężczyźni stoją (stali), trzy kobiety słuchają (słuchały), cztery psy biegną (biegły) – mert az alany alanyesetben van

A tysiąc számnév 1000-től 1999-ig elfogad olyan ragokat, ahogy pisklę (semleges nemú főnév – ennek ellenére, hogy tysiąc himnemű számnév; lásd tábla), pedig milion 1 000 000-tól – 1 999 999-ig – ahogy słup. A ragozásuk változatlan, tekintet nélkül erre, hogy milyen nemű a meghatározott főnév; ez a főnév mindig többes számú birtokos esetben van. Az ezer és millió többszörösei szintén követelnek birtokos eset többes számú főnevet. A sokszavú számnevekben minden rész ragozódik, a jeden számnév kivételével. Pl.: z tysiącem dwustu osiemdziesięciu trzema osobami (1283 személlyel), de z tysiącem dwustu osiemdziesięciu jeden osobami (1281 személlyel).

Sorszámnév (liczebnik porządkowy)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 – pierwszy 11 – jede- -nasty 10 - dziesiąty 100 – setny
2 – drugi 12 – dwu- 20 – dwu- -dziesty 200 – dwu- -setny
3 – trzeci 13 – trzy- 30 – trzy- 300 – trzech-
4 – czwarty 14 – czter- 40 – czter- 40 – czterech-
5 – piąty 15 – pięt- 50 – pięć- -dziesiąty 500 – pięć-
6 – szósty 16 – szes- 60 – sześć- 600 – sześć-
7 – siódmy 17 – siedem- 70 – siedem- 700 – siedem-
8 – ósmy 18 – osiem- 80 – osiem- 800 – osiem-
9 – dziewiąty 19 – dziewięt- 90 – dziewięć- 900 – dziewięć-

1000 – tysięczny, Sablon:Szám:1000000 – milionowy

Ha a szám nagyobb mint 100, a sorszámnevet csak a két utolsó számjegytől alakítjuk – pl. 327 – trzysta dwudziesty siódmy, 12 450 – dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiąty.

Ha pedig a szám a száz többszöröse (pl. 23 400), a sorszámnevet a százasoktól alakítjuk (dwadzieścia trzy tysiące czterechsetny). Hasonlóan van az ezer többszörösei esetében, de itt bonyolultabb a ragozás. A 2000 és 3000 esetében, a sorszámnevek: dwutysięczny, trzytysięczny. Nagyobb számok esetében vehetjük az eszközhatározó eset alakját és elhagyjuk az ezereket és a tízezreseket jelentő részekben levő -ma ragot. Azután hozzácsatoljuk a tysięczny számnév megfelelő alakját. Az ilyen módon megalkotott számnevet egybeírjuk, más sorszámnevektől eltérően. Ha viszont a számnév milliónál nagyobb, a milliókat jelentő részét tőszámnév alakjában hagyjuk és külön írjuk.

Pl.: 125 000 – eszközhatározó eset: stu dwudziestoma pięcioma (tysiącami) ⇒ studwudziestopięciotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

234 000 – eszközhatározó eset: dwustu trzydziestoma czteroma (tysiącami) ⇒ dwustutrzydziestoczterotysięczny (csak a tysięczny rész ragozandó)

352 000 – eszközhatározó eset: trzystu pięćdziesięcioma dwoma (tysiącami) ⇒ trzystupięćdziesięciodwutysięczny

Sablon:Szám:3125000trzy miliony studwudziestopięciotysięczny (trzy miliony – nem ragozott)

A sorszámnevek úgy ragozódnak, mint melléknevek. A 100, 1000 és 1 000 000 többszörösei esetében, csak azokat a részeket ragozzuk, amelyektől a sorszámnév meg van alakítva.

Pl. 327 – trzysta dwudziestego siódmego, 12 450 – z dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiątym, 23 400 - dwadzieścia trzy tysiące czterechsetnemu, 125 000 –studwudziestopięciotysięcznemu, 3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięcznego.

Törtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tört nevezője - nőnemű sorszámnév, a számláló – az ilyen sorszámnévnek megfelelő alakú tőszámnév. A számnevek ragozásának szokásos szabályai érvényesek. Ezért pl.: 1/2 – jedna druga, 1/4 – jedna czwarta (ahogy jedna ładna dziewczyna); 2/5 – dwie piąte (ahogy dwie ładne dziewczyny), 5/8 – pięć ósmych (ahogy pięć ładnych dziewczyn), 0,14 – czternaście setnych.

Ha a szám egész részből és törtből áll, az i kötőszó áll közöttük: 2,15 – dwa i piętnaście setnych.

Százalék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha tőszámnevekkel párosul, a procent (százalék) szó nem változtatja az alakját (3% - trzy procent, 6% - sześć procent). Többes számú birtokos esetben és tárgyesetben a procent szót nem ragozzuk, a többi esetben azonban a szokott módon igen (23%: A. dwadzieścia trzy procent - B. dwudziestu trzech procent – R. dwudziestu trzem procentom – T. dwadzieścia trzy procent – E. dwudziestoma trzema procentami – H. dwudziestu trzech procentach)

Ha a mondatban a procent szó számnévvel párosul, az állítmányt egyes szám semlegesnemben kell használni (piętnaście procent obecnych głosowało – a jelenlevők 15%-a szavazott).

Elöljárószó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elöljárószavak (przyimek) a főnevekkel, névmásokkal, melléknevekkel és számnevekkel párosult ragozatlan szavak. Rendszerint leírják a magukkal párosult szót illető térbeli (néha mennyiségi vagy ok-okozati) viszonyokat. A magyarban ragok és névutók játsszák az elöljárószavak szerepét.

Az elöljárószavak követelik a konkrét nyelvtani esetet. Soha nem kapcsolódnak alany- és megszólító esettel. Némely elöljárószavak kapcsolódhatnak két esettel. Többiek között, olyan elöljárószavak határoznak mozgást egy adott tárgy irányában illetve sztatikus tartózkodást a tárggyal elfoglalt helyen (az első helyzetben tárgyesetet követelnek, a másodikban - helyhatározó vagy eszköz esetet):

na nad pod przed w za między
mozgás -ra/-re fölé alá elé -ba/-be mögé, túl közé
na szafę
szekrényre
nad szafę
szekrény fölé
pod szafę
szekrény alá
przed szafę
szekrény elé
w szafę
szekrénybe (üt)
za szafę
szekrény mögé
między szafę a stół
szekrény és asztal közé
nyugalom H.
-an/-ön/-en/-n
E.
fölött, -nál,-nél
E.
alatt
E.
előtt
H.
-ban/-ben
E.
mögött, túl
E.
között
na szafie
szekrényen
nad szafą - szekrény fölött
nad morzem – tengernél
pod szafą
szekrény alá
przed szafą
szekrény előtt
w szafie
szekrényben
za szafą
szekrény mögött
między szafą a stołem
szekrény és asztal között

(a „nyugalom” sorban láthatók az esetek, amelyekkel kapcsolódnak az elöljárószavak)

A tárgyesettel párosult za elöljárószónak más jelentésük is van:

  • za + T. – -ért (walczyć za pokój /harcol a békéért/, za 5 złotych /5 złotyért/), múlva (za 3 minuty /3 perc múlva/), helyett (zrobić coś za kolegę /csinálni vt a barát helyett/), -ul/-ül (za karę /büntetésül/), -an/-ön/-en/-n (wziąć za kark /nyakon csíp/)

A többi elöljárószó, két esettel párosítandó:

  • z + E. – -val/-vel (z kolegą /baráttal/);
z + B. – -ból/-ből, -ról/-ről (zdjąć z szafy /levesz szekrényről/, wyjąć z szafy /kivesz szekrényből/)
  • o + T. – -ba/-be (uderzyć się o szafę /beleüt szekrénybe/, uderzyć w szafę /megüt szekrénybe/), -val/-vel (starszy o rok /egy évvel idősebb/), -ért (walczyć o pokój /harcol a békéért/)
o + H. – -kor (o ósmej godzinie /nyolc órakor/), -ról/-ről (mówić o kimś / o czymś /mond vről/), -ú/-ű (dziewczyna o perłowych włosach /gyöngyhajú lány/)

Többi eset:

Birtokos eset:

  • do-ba/-be (włożyć do szafy /betesz szekrénybe/), -hoz/-hez/-höz (podejść do szafy /odamegy szekrényhez/), -ig (płaszcz do kolan /kabát térdig/), -való (do jedzenia /ennivaló/), iránt, szemben
  • od-tól/-től (od szafy /szekrénytől/, od poniedziałku /hetfőtől/), -óta (od godziny /egy óra óta/), -nál/-nél (összehasonlítva mellékneveket – lásd Összehasonlítás és melléknevek fokozása)
  • dlaszámára, részére, -nak/-nek
  • beznélkül (bez pracy /munka nélkül/)
  • zzamögül, túlról (zza chmur /felhők mögül, felhőkön túlról/)
  • sprzedelől (sprzed szafy /szekrény elől/)
  • spodalól (spod szafy /szekrény alól/)
  • koło, obok – amint przy
  • u-nál/-nél (mieszkać u znajomych /ismerősöknél lakik/)
  • naprzeciw(ko)szemben (naprzeciw(ko) poczty /postával szemben/)
  • mimo, pomimoellenére (mimo wiatru /szélnek ellenére/)
  • prócz, opróczkívül, kivéve (wszyscy oprócz Jasia /mindenki Jancsi kivéve/)
  • wokółköré (wokół domu /ház köré/)
  • podczasközben (podczas obiadu /ebéd közben/)
  • wewnątrzbelül (wewnątrz organizmu /szervezeten belül/); ez az elöljárószó önállóan is használható és akkor azt jelenti, hogy bent
  • na zewnątrzkívül (na zewnątrz budynku /épületen kívül/);

Részes eset:

  • kufelé, iránt (ku domowi /ház felé/)
  • przeciw, wbrewellen, ellenében, ellenére (przeciw wiatrowi /szél ellenében/)

Tárgyeset:

  • przez, poprzezkeresztül, át (przez ulicę /utcán keresztül/), -ig (przez tydzień /egy hétig/), miatt (spóźniłem się przez korki /elkéstem dugók miatt/), által (szenvedő alakban – lásd Szenvedő alak)

Helyhatározó eset:

  • po-an/-ön/-en/-n (chodzić po ścianie /falon jár/), után (po wojnie /háború után/), -nként (po nocach /éjszakánként/), -ért (po 5 złotych /5 złotyért/), -ul/-ül (milyen nyelvben: po polsku /lengyelül/, po węgiersku /magyarul/)
  • przy -nál/-nél, mellett (stać przy domu /háznál áll, ház mellett áll/), mellé (stawać przy domu /ház mellé áll/)

A ja (én) névmás alakjai (mnie, mną) előtt álló nad, pod, przed, w, z, od, bez, sprzed, spod, przez elöljárószavak végéhez hozzácsatoljuk az e magánhangzót (beze mnie, we mnie, przede mną, ze mną). Az e hangzót is szerzik meg:

  • a w elöljárószó - ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - w vagy f (we wsi /falúban/, we Francji /Franciaországban/, de w Warszawie /Varsóban/, w finale /döntőben/),
  • a z elöljárószó – ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első - s, sz, z, ź vagy ż (ze stali /acélből van/, ze Szwecji /Svédországból/, ze źrebięciem /csikóval/, de z zesłania /száműzésből/, z żelaza /vasból van/). A többiek nem változtatják az alakjukat, még akkor se, ha a kifejezés nehezen ejthető ki (z drżącymi nogami /didereg lábbal/, w Strwiążu /Strwiąż-ban – Dnyeszter mellékfolyó/).

A lengyel nyelv dialektusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polska-dialekty wg Urbańczyka.PNG

Megkülönböztethetjük a lengyel nyelv négy (vágy öt) fő dialektusait[24] (lásd a térképet):

Mazóviai (mazowiecki)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon eltér az általános nyelvtől, mert Mazóvia 1526-ig, azaz a lengyel történelem majd 500 éve alatt, külön fejedelemség volt és a mazóviai nyelv önállóan fejlődhetett. Maga a dialektus is változatos – ebben a Kurpie (Ostrołęka környéke), Mazury és Podlasie tájszólásai a legeltérőbbek. A legjellegzetesebb vonás – mazurzenie, amely abban áll, hogy a sz, cz, dż, ż mássalhangzók a s, c, dz, z-vel vannak helyettesítve (czysty ⇒ [cysty] /tiszta/, może ⇒ [może] /lehet/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze /tenger/ szót kiejtjük mint [może]). Ezenkívül:

  • ą - nazális u-nak ejtendő (minden változással, amelyt szenved az ą hangzó – lásd Magánhangzók – pl. dąb ⇒ [dumb] /tölgyfa/, łąka ⇒ [łuɳka] /mező/), a szó végén pedig – a szokásos u-nak (idą drogą ⇒ [idu drogu] /mennek az uton/);
  • yi-nak ejtendő, de a megelőző mássalhangzót nem lágyítják (syn ⇒ [s-in] /vnek a fia/),
  • a li csoport - ly-nak ejtendő (liść ⇒ [lyść] /fa levele/);
  • minél tovább északra, annál kifejezettebben a p’, b’, m’, w’ lágy hangzók ejtendő mint ph’ – pś, bh’ – bź, mń – ń, wź – ź (wiatr /szél/ ejtendő Kurpiében mint [wziatr], Mazuryban mint [ziatr], hasonlóan változik pl. pies ⇒ [phies - psies] /kutya/, miasto ⇒ [mniasto – niasto] /város/);
  • a ke/kie, ge/gie csoportok kiejtése Mazuryban mindig kemény (kierownik ⇒ [kerownik] /igazgató/), Varsó környékén – mindig lágy (rękę ⇒ [reŋkie] /kezet/),
  • 2. személy többes szám jelen idő jelentő és felszólító módú igék elfogadják a - -ta ragot (robicie ⇒ robita /csináltok/, róbcie ⇒ róbta /csináljatok/)
  • az irodalmi lengyelben, ifjú állatok neveit alakítanak az rag segítségével (prosię, źrebię, kurczę /malac, csikó, csirke/), Mazóviában pedig – az -ak rag segítségével (prosiak, źrebak, kurcak – ebben az utolsóban a mazurzenie kifejezetten hallható). Ez a rag közönségessé vált az általános lengyel nyelvben. Hasonlóan, a városok lakosai neveiket az irodalmi nyelvben az -anin rag segítségével alakítják, Mazoviában pedig – az -ak rag segítségével (warszawianin ⇒ warszawiak, krakowianin ⇒ krakowiak) – és némely városokra vonatkozólag, ez is az általános szabállyá lett.

A podlasiei (Białystoki) tájszólás így nagyon eltér a többi mazóviai tájszólásból, hogy laikusok között gyakran a külön dialektusnak tartott. A legjellegzetesebb vonása – a hangsúlyozott magánhangzó érthető lehulló hanggal ejtendő, aminek folytán a tájszólás dallamos (ezt a vonást a lengyelek zaśpiew-nek nevezik, ami zaśpiewać /elénekel/ igétől származik). Ezenkívül, a ś/si, ć/ci, ź/zi, dź/dzi lágy magánhangzók majdnem keménynek ejtendő (ahogy a szia magyar szóban), megkülönböztethető a zöngés h ([ɣ]) és zöngétlen ch ([x]), pedig ł az orosz л-nek ([ɫ]) ejtendő. Vannak is a vonások, amelyek mutatnak a tájszólás közelebb rokonságát az orosz és fehérorosz nyelvekkel, mint az irodalmi lengyel nyelvé (pl. a się névmás pozíciója – mindig ige után, még akkor, ha az ige mondat végén áll; az ige múlt idejű alakjai azonosak 1., 2. és 3. személyben – ja chodził(a), ty chodził(a), on / ona chodził(a), my chodzili, wy chodzili, oni chodzili).

Nagy-lengyel (wielkopolski)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az irodalmi lengyel nyelv alapja. A legjellegzetesebb vonásai – mazurzenie hiánya és némely magánhangzók kéthangzós kiejtése (mint diftongusoké). A dialektusban sok német jövevényszó. Többi vonás:

  • o ejtendő mint uo, oe illetve ue (vidéktől függően – koza ⇒ [kuoza, koeza, kueza] /kecske/), az m, n, ń mássalhangzók előtt – mint uy (koń ⇒ [kuyń] /ló/, dom ⇒ [duym] /ház/);
  • a lágy mássalhangzók után álló -owi rag -ewi-vé válik (Jasiowi ⇒ Jasiewi /Jancsinak/, de szintén szewcowi ⇒ szewcewi /cipésznek/, mert itt c régen lágy volt);
  • ó - uy-nak ejtendő (de u már nem: góra ⇒ [guyra] /hegy/, de pl. ruch /mozgás/ változások nélkül ejtendő);
  • - -nak ejtendő (Paweł ⇒ Pawoł /Pál/);
  • a szavak elején álló wo- csoport ejtendő mint uo vagy uue (woda ⇒ [uoda, ueda] /víz/), viszont wó- – mint uó vagy uy (wóz ⇒ [uóz, uyz] /szekér/]). Azért pl. wół – woły /ökör – ökrök/ ejtendő mint [ueł – uyły];
  • az m, n, ń előtt álló e ejtendő mint y (cement ⇒ [cymynt], kamień ⇒ [kamiyń] /[kő/), de ha e az ólengyel hosszú e-től származik – mindig y-nek ejtendő;
  • y ejtendő mint yj, különösen a szavak végén és hangsúlyozott szótagban (ryba ⇒ [ryjba] /hal/);
  • ą hasonlóan ejtendő mint a mazóviai dialektusban;
  • ę nazális y-nek ejtendő, minden változással, amelyt szenved az ę hangzó – lásd Magánhangzók (gęś ⇒ [gyńś] /liba/, dęby ⇒ [dymby] /tölgyfák/, miękki ⇒ [miyŋki] /lágy/).

Kis-lengyel (małopolski)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a dialektus, amely a legnagyobb szerepet játszotta az irodalmi lengyel nyelv alakításában (bár az irodalmi nyelv a nagy-lengyel dialektuson alapszik), mert Krakkó 500 éve volt a Lengyelország fővárosa. A dialektus is nagyon változatos – különösen kitűnik a Podhale tájszólása. A dialektust jellemzi a mazurzenie illetve az ę és ą magánhangzók denazálizáció (sokfelé mértékben, a vidéktől függően – a legerősebb a Kielce környékén, ahol ezek a hangzók e / o-vá válnak: gęś, książka ⇒ [geś, ksiozka] /liba, könyv/). Többi vonás:

  • A standard nyelvben a dz, z, dż, ż, dź, ź, d, b, w, g előtt álló zöngétlen mássalhangzó zöngéssé válik (szef brata ⇒ [ʂevbrata] /a testvérem fönőke/); a kis-lengyel dialektusban pedig szintén válik zöngéssé az utolsó mássalhangzó az ilyen szóban, amely áll a magánhangzóval vagy j, ł, l, r, m, n, ń-nyel kezdődő szó előtt (samochód ojca /apa kocsija/ a standard nyelvben ejtendő mint [samohutojca], a dialektusban pedig [samohudojca], hasonlóan sok malinowy – [sokmalinowy] ⇒ [sogmalinowy] /málnalé/). Szintén zöngéssé válik a 1. személy többes számú igék ragja: -śmy’’ (poszliśmy ⇒ [poszliźmy] /mentünk/).
  • Az ólengyel hosszú a ejtendő mint o (ptak ⇒ ptok /madár/, czytałem ⇒ cytołem vagy még cytołek is /olvastam/).
  • Megszólító esetben a hangsúly átmegy az utolsó szótagra, még akkor is, ha a megszólító eset helyett az alanyesetet használjuk ebben a szerepben (ami egyre gyakoribb a mai közbeszédben): Marek ⇒ Marku!, illetve a közbeszédben Marek! (a szabályos nyelvben az alanyesetben van Marek). Ennek a vonásnak folytán a dialektus dallamos.
  • A -że partikula gyakran használt felszólító módban (weź ⇒ weźże /vegyel/, podajcie ⇒ podajcieże /adjatok oda/) – de a hangsúly marad a helyén ([podajcieże]);
  • a t-rz, d-rz csoportok válnak cz, dż-vé (trzy ⇒ [czy] /három/, drzwi ⇒ [dżwi] /ajtó/, trzeba ⇒ [czeba] /kell/)

A Kielce környékén:

  • a végén álló ch válik k-vá (niech ⇒ [niek] /hadd/, dwóch ⇒ [dwuk] /két Gen./)
  • az első magánhangzókat megelőzik a mássalhangzók, aminek folytón diftongusok alakulnak a szóban: o, u ⇒ uo, uu’’ (osoba ⇒ [uosoba] /személy/, ucho ⇒ [uucho] /fül/), i, e ⇒ ji, je (idzie ⇒ [jidzie] /megy/, Ewa ⇒ [jEwa]), a ⇒ ha (Ameryka ⇒ [Hameryka]),
  • az i, y, ami m, n, ń, r, l, ł előtt áll, e-nek ejtendő (z naszymi ⇒ [z naszemi] /miénkkel/, kobyła ⇒ [kobeła] /kanca/, pili ⇒ [pieli] /ittak/),
  • a többes szám birtokos eset himnemű ragját (-ów) a nő- és semleges nemű szavakhoz is csatolják hozzá (łyżek ⇒ łyżków /kanalok Gen./, wiader ⇒ wiadrów /vödrök Gen./)
  • a bez elöljárószót használják a przez helyett (bez las = przez las /erdőn keresztül/)
  • a -ta rag 2. személy többes számú igékben (idziecie ⇒ idzieta /mentek/, byliście ⇒ byliśta /voltak/).

Az Újszandec környékén:

  • a szó elején illetve zöngétlen mássalhangzók után álló o, u hangzók uo, uu-vá válnak (osoba ⇒ [uosoba] /személy/, ucho ⇒ [uucho] /fül/, koza ⇒ [kuoza] /kecske/),
  • a szó elején mássalhangzó előtt illetve a szó végén álló ch válik k-vá (Chrystus ⇒ [Krystus], różnych ⇒ [róznyk] /különfelék Gen./),

Podhaleben:

  • az -em/-am rag 1. személy egyes számú igékben -ek/-ak-ká válik (byłem ⇒ [byłek] /voltam/),
  • nie (nem) a móc és mieć igék előtt ni-vé válik (nie mam, nie możesz ⇒ ni mom, ni mozes /nekem nincs, neked nem szabad/),
  • a kt csoport ft-nek ejtendő (który ⇒ [ftory] /melyik/),
  • szy, czy, ży ejtendő mint s-i, c-i, z-i kemény mássalhangzóval (annyira jellegzetes vonás, hogy podhalani archaizmusnak nevezték: pl. czysty ⇒ [c-isty] /tiszta/, życie ⇒ [z-icie] /élet/),
  • ejtendő mint vagy (pił ⇒ [piył, pieł] /ivott/; robiła ⇒ [robiyła, robieła] /csinált/),
  • az első szótag hangsúlyozott, mint a szlovák nyelvben; a kifejezésekben elöljárószavakkal a hangsúly az elöljárószóra hull, mert a kifejezést úgy tartják mint egy szót,
  • sok nyelvtani alak a szlovák nyelvből,
  • külön szókincs (a legismerősebb szavak: dutki = pieniądze /pénz/, siklawa = wodospad /vízesés/, bryndza, oscypek /juhsajtok/, ciupaga = siekiera /szekerce; régen védekezésre is szolgált/).

Sziléziai (śląski)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai dialektus megőrizte annyira különálló szókincset és mondattani szabályokat, hogy sok ember – szintén nyelvész – a külön nyelvnek ezt tartja. A 2002-évi népszámlálásban a sziléziai dialektus volt választandó a naponként használt nyelvek közül, viszont néhány sziléziai Szejm-képviselő bejelentette a törvénytervezetet, amelyik elismeri a sziléziai dialektust a regionális nyelvnek. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek az SZL kódot. A dialektusban van sok német és cséh jövevényszó, illetve sok szó az ólengyel nyelvből.

Kasub (kaszubski)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasub dialektus a regionális nyelvnek hivatalosan el van ismerve (2005-től) [25], bár a lengyel nyelvészek folyton vitatkóznak erről. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek a CSB kódot. A gyerekek tanulnak ezt némely iskolákban, érettségizni is lehet ebből.[26]

A kasub dialektusnak (nyelvnek) a saját ábécéje van, amiben vannak a hangzók, amelyek nem léteznek a lengyel nyelvben. A legjellegzetesebb vonás – kaszubienie: a lágy ć, ś, ź, dź hangzók válnak a kemény c, s, z, dz-vé. Peldák: świat ⇒ [swiat] /világ/, zima ⇒ [zëma] /tél/, ziemia ⇒ [zemia] /föld – bolygó/, rodzić ⇒ [rodzëc] /szül/. A peldákban látható ë betűt a kasubok szwa-nak neveznek (IPA: [ə]). Ez ejtendő e és a között, mint az ang. cat szóban.

A térképen látható ún. új vegyes dialektusok (nowe dialekty mieszane) ez a vegyülete a tájszólásainak, amelyeket áthozták a visszaszerzett területekre áttelepített a keleti határvidék illetve más országrészek lakosai a 2. világháború után. Ezek a dialektusok eltűnnek, mert nem egyöntetűek és eltérnek a többi országrésztől. Ezeknek nincsenek jellegzetes, közös az egész területben vonásai.

A lengyel nyelvjárások többi vonása (mazurzenie és kaszubienie kívül):

  • Szadzenie – a mazurzenie ellentéte, azaz c, s, z, dz válnak cz, sz, ż,dż-vé. Jellegzetes a vidékekben, ahol a tájszólások, amelyekben van mazurzenie, határosok azokkal, amelyekben nincs.
  • Jabłonkowanie – az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzók ugyanolyan ejtendő; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzók ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. Jellegzetes a sziléziai-cséh határvidéken és a Visztula és Mazury közötti területen.

Összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

belarusz nyelv
(беларуская мова)
Flag of Belarus.svg
ukrán nyelv
(українська мова)
Flag of Ukraine.svg
orosz nyelv
(русский язык)
Flag of Russia.svg
bolgár nyelv
(български език)
Flag of Bulgaria.svg
lengyel nyelv
(polski język)
Flag of Poland.svg
Jó napot!
Вітаю (vitaju) Вітаю (vitaju) Здравствуйте (zdravsztvujtye) Здравейте (zdravejte) Witam
Szervusz!
Прывітанне (privitannye) Привіт (privit) Привет (privét) Здрасти (zdraszti) Cześć
Igen – Nem
Так (tak) – Не (nye) Так (tak) – Ні (nyi) Да (da) – Нет (nyet) Да (da) – Не (ne) Tak – Nie
Köszönöm
Дзякуй (dzjakuj) Дякую (djakuju) Спасибо (szpaszíba) Благодаря ви (blagodarja vi) Dziękuję
úr – asszony – kisasszony
спадар (szpadar)
спадарыня (szpadarinya)
cпадарычна (szpadaricsna)
пан (pan)
пані (panyi)
панна (panna)
господин (gaszpagyin)
госпожа (gaszpazsá)
господин (goszpodin)
госпожа (goszpozsa)
госпожица (goszpozsica)
pan
pani
panna
kitűnő, jó
выдатна (vidatna);
добра (dobra)
відмінна (vidminna);
файна (fajna)
отлично (atlicsna) отлично (otlicsno) fajnie

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Z. Klemensiewicz: Historia języka polskiego. PWN, Warszawa, 1961-1972
  2. „Świętokrzyskie” – a melléknév „Szent Kereszt” (Święty Krzyż) szóból származik: ez a hegy neve, amelyiktől az egész hegység neve is származik
  3. Jadwiga Kotarska: Średniowiecze, renesans, barok. Harmonia, Gdańsk, 2002, s. 45.
  4. Sok lengyel így érti a részletet: iż Polacy nie gęsi, vagyis a lengyelek nem libák, azaz nem butábbak vagy rosszabbak, mint többi nemzet – ez ennek a hibája, hogy „gęsi” melléknév (libás) és a „gęś” főnév (liba) többes számú alakja megegyezik
  5. P. Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 83-214-0265-8, 37. old.
  6. Lengyelül lehet pl. azt mondani: Jestem samochodem / autobusem stb. és ez azt jelenti, hogy kocsival / busszal jöttem. De úgy hangzik, hogy kocsi vagyok / busz vagyok, ami azért komikus hatást válthat ki a hallgatóban. (Muszę jechać szybko na pocztę. Jesteś samochodem? – Nie, człowiekiem = Azonnal el kell mennem a postára. Kocsi(val) vagy? – Nem, gyalog)
  7. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/deklin_stat.html
  8. Zenon Klemensiewicz Podstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego (Alapvető ismeretek a lengyel nyelv nyelvtánáról), 1986, PWN, Warszawa, ISDN 830103548-X, 71. oldal, lengyelül
  9. Podręczny słownik polsko-rosyjski (Lengyel-orosz kéziszótár), 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa, 830-831. oldalak
  10. Ahol k a „matka” szó alakjaiban c-vé válik, ott g „włóczęga” szó alakjaiban dz-vé is válik.
  11. De a többes számú alanyesetben -ci rag van.
  12. A régi tisztség, amelynek a jogkörei hasonlóak voltak a mai pénzügyminiszteréhez
  13. Z. Klemensiewicz, 80. oldal
  14. Podręczny słownik polsko-rosyjski, 835. oldal
  15. Słowacki/-ka – Słowackiego/-kiej – Słowackiemu/-kiej – Słowackiego/-kiej – Słowackim/-ką – Słowackim/-kiej – Słowacki/-ka
    Słowaccy/-kie – Słowackich/-kie – Słowackim – Słowackich/-kie – Słowackimi – Słowackich
  16. Sienkiewicz, Kramer – Sienkiewicza, Kramera – Sienkiewiczowi, Kramerowi – Sienkiewicza, Kramera – Sienkiewiczem, Kramerem – Sienkiewiczu, Kramerze – Sienkiewicz, Kramer
    Sienkiewiczowie, Kramerowie – Sienkiewiczów, Kramerów – Sienkiewiczom, Kramerom – Sienkiewiczów, Kramerów – Sienkiewiczami, Kramerami – Sienkiewiczach, Kramerach – Sienkiewiczowie, Kramerowie
  17. Fredro, Putka – Fredry, Putki – Fredrze, Putce – Fred, Put – Fred, Put – Fredrze, Putce – Fredro, Putka
  18. ^ a b Podręczny słownik polsko-rosyjski, s. 836-838
  19. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/odmiana2.html, 13.06.2011
  20. http://grzegorj.w.interia.pl/gram/pl/odmiana2.html
  21. a stawić befejezett ige létezik csak a się névmással, mint visszaható: stawić się – jelentkezik
  22. Istvan Varsányi Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, Terra, Budapest, 1988
  23. Jan Stanisławski: Wielki Słownik Polsko-Angielski P-Ż. Warszawa, Wiedza Powszechna, 1975, 860. o.
  24. P. Bąk: Gramatyka języka polskiego, 25-33. o.
  25. Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym (A törvény 2005. ján. 6.-tól az etnikus és nemzeti kisebbségekről meg a regionális nyelvről): Dziennik Ustaw (Hivatalos Közlöny), 2005, 17, poz. 141
  26. http://www.cke.edu.pl/ images/stories/Inf_mat_od2008/kaszubski_a.pdf, Centralna komisja egzaminacyjna (Központi vizsgabizottság), Informator maturalny od 2005 roku z języka kaszubskiego (Érettségi tájékoztató a 2005. évről a kasub nyelvből)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 83-214-0265-8
  • Zenon Klemensiewicz Podstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego, 1986, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, ISBN 83-01-03548-X
  • Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1
  • http://grzegorj.w.interia.pl/gram/index.html - a Grzegorz Jagodziński internetlapja (lengyelül és angolul)
  • Podręczny słownik polsko-rosyjski, 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
lengyel nyelvű változatát!

Írásbeliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]