Bolgár nyelv

Bolgár български bǎlgarski
Beszélik	Bulgária és a környező országokban
Terület	Délkelet-Európa
Beszélők száma	kb. 10 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti-szláv nyelvek     Szláv nyelvek      déli csoport       keleti alcsoport        Bolgár nyelv
Írásrendszer	Cirill írás, Latin írás (kizárólag a bánáti bolgár nyelvjárásnál)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Bulgária, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	bg
ISO 639-2	bul

Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. Ez a cikk az utóbbiról szól.

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20 000), Romániában (1970:13 000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40 000), Szerbiában (20 000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257 000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek.

A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik.

A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.

A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben.

Története

A Codex Zographensis az egyik legrégibb óbolgár nyelven írott kézirat a korai 10. vagy a késői 11. századból

A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:

• írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX. század előtt)

- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V. század - VII. század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX. század közepéig)

• óbolgár nyelv (egyházi szláv nyelv) (IX-XI. századig)

- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.

• középbolgár nyelv (XII – XIV. század)

- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.

• újbolgár nyelv (XV. századtól).

- A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, mégpedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki,kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Macedón Köztársaság hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.

A bolgár ábécé

886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.

A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:

А а /a/	Б б /b/	В в /v/	Г г /g/	Д д /d/	Е е /ɛ/	Ж ж /ʒ/	З з /z/	И и /i/	Й й /j/
К к /k/	Л л /l/	М м /m/	Н н /n/	О о /ɔ/	П п /p/	Р р /r/	С с /s/	Т т /t/	У у /u/
Ф ф /f/	Х х /x/	Ц ц /ʦ/	Ч ч /tʃ/	Ш ш /ʃ/	Щ щ /ʃt/	Ъ ъ /ɤ̞/	Ь ь /◌ʲ/	Ю ю /ju/	Я я /ja/

A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Macedóniai Köztársaságban a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik a щ, ъ, ь, ю és я betű, az й helyett pedig j betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatos ѕ és џ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza: дз és дж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők: ѓ, ќ, љ, њ, melyek а г, к, л, н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utáni ь, ю, я betűkkel jelölik.

Nyelvtani sajátosságok

A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:

• Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is.
• Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
• A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
• Eltűnik a főnévi igenév.

E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.

Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.

Hangtan

A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhangzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon.

Nyelvjárások

A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A mai Bulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik, Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése. Főbb nyelvjárások:

• Keleti:
  • Miziai nyelvjárás (Sumen, Razgrad, Szilisztra, Tutrakan)
  • Balkáni nyelvjárás (Lovecs, Garbrovo, Szevlievo, Kotel, Pirdop, Teteven, Burgasz, Szliven, Sztara Zagora)
  • Délkeleti nyelvjárás (Malko Tarnovo, Szvilengrad, Haszkovo, Banszko, Nikopol, s a mai Görögországban és Törökországban az ottani bolgár kisebbség)
• Nyugati:
  • Északnyugati nyelvjárás (Vidin, Lom, Tran, a mai Szerbia területén az ottani bolgár kisebbség)
  • Délkeleti nyelvjárás (Vraca, Szófia, Dupnica, Blagoevgrad, a mai macedón nyelv).

A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik a bánáti bolgárok és a besszarábiai bolgárok nyelve. Ezek jobban különböznek a bolgártól, van irodalmi nyelvük, ezért sokkal inkább nyelvi normaként kezelhetők, mint mondjuk a politikai akaratból önálló nyelvnek kikiáltott macedón.

Példaszöveg

Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsichki hora se razhdat svobodni i ravni po dostoynstvo i prava. Te sa nadareni s razum i savest i sledva da se otnasyat pomezhdu si v duh na bratstvo.)

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Lásd még

• Bolgár ábécé