Lett nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lett
Latviešu valoda
Beszélik Lettország
Terület Észak-Európa
Beszélők száma 1,6 millió (+1,5 millió második nyelvként)[forrás?]
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti nyelvek
    keleti balti
   lett nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Lettország
 Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1 lv
ISO 639-2 lav

A lett nyelv (lettül: latviešu) Lettország és az Európai Unió hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.

A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.

A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.

Besorolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarhaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.

Írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:
A Ā B C Č D E Ē F G Ģ H I Ī J K Ķ L Ļ M N Ņ O P R S Š T U Ū V Z Ž
a ā b c č d e ē f g ģ h i ī j k ķ l ļ m n ņ o p r s š t u ū v z ž
  • A magánhanzgók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, - igen).
  • Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l betű, a magyarból ez már eltűnt, de ilyen volt a pályaudvar és uszály szavakban is.
  • Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
  • Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
  • Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben a hangúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labt, labdien, paldies).
  • A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).

Főnévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
  • A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz, stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
  • A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
  • A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
I. ragozás: -s;
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -s; -i
Genitīvs -a -u
Datīvs -am -iem
Akuzatīvs -u -us
Lokatīvs -os
II. ragozás: -is; -s
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -is; -s -(j)i
Genitīvs -(j)a; -s -(j)u
Datīvs -im -(j)iem
Akuzatīvs -i -(j)us
Lokatīvs -(j)os
  • A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.
III. ragozás: -us
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -us -i
Genitīvs -us -u
Datīvs -um -iem
Akuzatīvs -u -us
Lokatīvs -os
  • A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
IV. ragozás: -a
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -a -as
Genitīvs -as -u
Datīvs -ai -ām
Akuzatīvs -u -as
Lokatīvs -ās
V. ragozás: -e
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -e -es
Genitīvs -es -u
Datīvs -ei -ēm
Akuzatīvs -i -es
Lokatīvs -ēs
VI. ragozás: -s
Egyes szám Többes szám
Nominatīvs -s -is
Genitīvs -s -(j)u
Datīvs -ij -īm
Akuzatīvs -i -is
Lokatīvs -īs
  • A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
  • A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
változás példa
p – pj upe - upje folyó
b – bj gulbis – gulbje hattyú
m - mj zeme – zemju föld
v - vj dzērve – dzērvju daru
l – ļ brālis – brāļu fiútestvér
n – ņ dvīnis – dvīņu iker
ll – ļļ lelle – leļļu baba
nn – ņņ pinne – piņņu pattanás
ln – ļņ vilnis – viļņu hullám
sl – šļ kāpslis – kāpšļu kengyel
zl – žļ zizlis – zižļu gumibot
sn – šņ krāsns – krāšņu tűzhely
zn – žņ zvaigzne – zvaigžņu csillag
st – š rīkste – rīkšu pálca
s – š lasis – lašu lazac
t – š nakts – nakšu éjszaka
z – ž vāze – vāžu váza
d – ž briedis – briežu szarvas
c – č lācis – lāču medve
dz – dž dadzis – dadžis / bogáncs
  • Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
  • A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
  • A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
  • A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
  • A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.

Főnevek képzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
    • főnévből: -nieks/niece pl.: galds (asztal) - galdnieks (asztalos); -ājs/ējs pl.: skola (iskola) - skolotājs (tanár), pārdot (eladni) - pārdevējs (eladó).
    • melléknévből: -ība pl.: jauns (fiatal) - jaunība (fiatalság), vesels (egészséges) - veselība (egészség); -ums pl.: kluss (csendes) - klusums (csend).
    • igéből: -šana pl.: zināt (tudni) - zināšana (tudás), pārdot (eladni) - pārdošana (eladás).
    • határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
  • A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.
Ragozási típus Hímnem Nőnem
-s/š, -a dēliņš māsiņa
-is, -e brālītis upīte
-us, -s alutiņš actiņa
  • Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
  • Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
  • Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).

Melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
  • A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Hímnem, egyes szám Hímnem, többes szám Nőnem, egyes szám Nőnem, többes szám
Nominatīvs lielais lielie lielā lielās
Genitīvs lielā lielo lielās lielo
Datīvs lielajam lielajiem lielajai lielajām
Akuzatīvs lielo lielos lielo lielās
Lokatīvs lielajā lielajos lielajā lielajās
  • A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:
alapfok középfok felsőfok
Hímnem, egyes szám liels lielāks vislielākais
Hímnem, többes szám lieli lielāki vislielākie
Nőnem, egyes szám liela lielāka vislielākā
Nőnem, többes szám lielas lielākas vislielākās
  • A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
  • Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
  • Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
    • A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
    • A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó, stb. névmások.
  • A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
  • Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
es tu mēs jūs
Genitīvs manis tevis mūsu jūsu
Datīvs man tev mums jums
Akuzatīvs mani tevi mūs jūs
Lokatīvs manī tevī mūsos jūsos
  • Birtokos névmások külön nem tartoznak a harmadik személyhez (ezek a ragozásból jövő: viņa/viņas/viņu alakok), illetve a többes szám első és második személyhez, ez utóbbiakhoz a személyes névmások megkövesedett genitívuszi formájával fejezik ki: 'mūsu, jūsu.
  • Ugyanakkor az egyes szám első és második személyhez tartozó külön alakok (mans/mana - enyém, tavs/tava - tied) a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint kell ragozni, akárcsak a savs/sava (saját) birtokos névmást. Ez utóbbit akkor használatos ha a mondatban szereplő cselekvő személy és a birtokos személye ugyanaz.
  • A lett nyelv mutató névmásai a: šis/šī - ez, tas/tā - az, šāds/šāda - ilyen, tāds/tāda - olyan. A mutató névmásokhoz tartoznak még a viņš/viņa is, ha nem személyre vonatkoznak és nem személyes névmásként lépnek fel. Habár a lett nyelvben ezek az alakok csak a távolabbi elhelyezkedés, vagy időszakasz jelölésére szolgálnak.
  • A šāds/šāda és a tāds/tāda névmások a hímnemben az első, nőnemben a negyedik ragozási típusba tartoznak, ám a šis/šī és a tas/tā névmásoknak külön ragozása van, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Egyes szám
šis tas šī
Genitīvs šā/šī šās/šīs tās
Datīvs šim tam šai tai
Akuzatīvs šo to šo to
Lokatīvs šajā tajā šajā tajā
Többes szám
šie tie šīs tās
Genitīvs šo to šo to
Datīvs šiem tiem šīm tām
Akuzatīvs šos tos šīs tās
Lokatīvs šajos tajos šajās tajās
  • Kérdő névmások a kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen). A kurš/kura és kāds/kāda névmások a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik.
  • A kas névmás nemben és számban nem változik, egyaránt vonatkozik mind élőlényekre, mind élettelen tárgyakra. A kas névmás alakjait alább foglaljuk össze:
kas
Genitīvs
Datīvs kam
Akuzatīvs ko
Lokatīvs kur (kamī)
  • A kamī alak már csak nyelvjárásokban létezik, az irodalmi nyelvben a kur kérdőszó szilárdult meg.
  • A kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen) vonatkozó névmásokként is funkcionálhatnak, ha mellékmondat kezdődik velük, ragozásuk ilyenkor is a fentebb említett módon valósul meg.
  • A lett nyelvben előforduló határozott névmások ragozása is a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik. Eeket a névmások a következők: pats/pata/pati (maga), katrs/katra (mindegyik), ikkatrs/ikkatra (mindenféle), ikkurš/ikkura (minden), ikviens/ikviena (bármelyik), viss/visa (mind). Ide sorolható még az abi/abas (mindkettő) szó is, melyet egyes nyelvkönyvek gyakran a számnevek közé sorolnak.
  • A határozatlan névmásokhoz - a vonatkozó névmásokon kívül - tartoznak a dažs/daža (egyes, némely, valamely), cits/cita (más), otrs/otra (másik).
  • A tagadó névmásokat a ne- prefixummal képzik, ezek a következők lehetnek nekas (semmi), nekas cits (semmi más), it nekas (egyáltalán semmi), nekāds (semmilyen), neviens (senki, egy sem). A neviens/neviena névmások jelentésükből adódóan csak egyes számban használatosak.

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben az igéket tövük illetve képzésük szerint három csoportra szokás bontani. Az első csoportba tartoznak azok az egyszótagból álló igék melyeknek ragozása rendkívül változatos, illetve gyakoriak a mássalhangzó-változások jelen időben. Álljon itt egy példa, az ēst (enni) ige:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
Első személy ēdu ēdam ēdu ēdām ēdīšu ēdīsim
Második személy ēd ēdat ēdi ēdāt ēdīsi ēdīsit
Harmadik személy ēd ēd ēda ēda ēdīs ēdīs
  • De gyakori még a k:c és g:dz változás (pl.: braukt - braucu), a zárt és nyílt e,ē váltakozása(pl.: jelen idő, nyílt ē-t ejtünk: ēdu, de zártat múltban: ēdu), a lágyítások elmaradása az egyes szám második személyű alakoknál (pl.: es ceļu - tu cel; celt - építeni); a magánhagzók kvantitása illetve egyéb változásai i:ie/ē, u:ū (pl.: likt - lieku helyezni; pirkt - pērku vásárolni); illetve a különböző szuffixumok betoldása -st-,-j-,-n- (pl.: salt - salstu fázni; ļaut - ļauju megengedni; skriet - skrienu futni).
  • A második ragozási típusba az ā, ē és o tövű igék tartoznak, pl.: runāt - beszélni, meklēt - keresni, gatavot - készíteni, legjellemzőbb rájuk, hogy az egyes szám második személy és a harmadik személyű alakok jelen időben egyaránt jelöletlenek maradnak, egy példa:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
Első személy runāju runājam runāju runājām runāšu runāsim
Második személy runā runājat runāji runājāt runāsi runāsit
Harmadik személy runā runā runāja runāja runās runās
  • A harmadik csoportba tartozó igék két alcsoportra oszthatóak, az -āt, -ēt tövűekre (pl.: gribēt - akarni) illetve az -īt, -īnāt tövű igékre (pl.: lasīt - olvsani, zināt - tudni), egy példa ragozásukra:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
Első személy gribu - zinu gribam - zinām gribēju - zināju gribējām - zinājām gribēšu - zināšu gribēsim - zināsim
Második személy gribi - zini gribat - zināt gribēji - zināji gribējāt - zinājāt gribēsi - zināsi gribēsit - zināsit
Harmadik személy grib - zina grib - zina gribēja - zināja gribēja - zināja gribēs - zinās gribēs - zinās
  • Ezen kívül vannak még visszaható igék is (pl.: atpūsties - pihenni) illetve olyan igék melyeknek normál és visszaható alakja is van (pl.: mācīt - tanítani, mācīties - tanulni; mazgāt - mosni, mazgāties - mosakodni).
  • A visszaható igék ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
Első személy -os -amies; -āmies -os -āmies -os -imies
Második személy -ies -aties; -āties -ies -āties -ies -ities
Harmadik személy -as; -ās -ās; -ās -ās -ās -ies -ies
  • A lett igék ragozása E/3 és T/3 alakban azonosak.
  • A létige (būt) ragozása rendhagyó:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
1.személy Es esmu Mēs esam Es biju Mēs bijām Es būšu Mēs būsim
2. személy Tu esi Jūs esat Tu biji Jūs bijāt Tu būsi Jūs būsit
3. személy Viņš/Viņa ir Viņi/Viņas ir Viņš/Viņa bija Viņi/Viņas bija Viņš/Viņa būs Viņi/Viņas būs
  • Ezenkívül még két rendhagyó ragozású ige található a lett nyelvben, a menni ige (iet) és az adni ige (dot), ezek ragozása az alábbiak szerint történik:
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
1.személy Es eju Mēs ejam Es gāju Mēs gājām Es iešu Mēs iesim
2. személy Tu ej Jūs ejat Tu gāji Jūs gājāt Tu iesu Jūs iesit
3. személy Viņš/Viņa iet Viņi/Viņas iet Viņš/Viņa gāja Viņi/Viņas gāja Viņš/Viņa ies Viņi/Viņas ies
Egyes szám, jelen Többes szám, jelen Egyes szám, múlt Többes szám, múlt Egyes szám, jövő Többes szám, jövő
1.személy Es dodu Mēs dodam Es devu Mēs devām Es došu Mēs dosim
2. személy Tu dod Jūs dodat Tu devi Jūs devāt Tu dosi Jūs dosit
3. személy Viņš/Viņa dod Viņi/Viņas dod Viņš/Viņa deva Viņi/Viņas deva Viņš/Viņa dos Viņi/Viņas dos
  • Az igék tagadását a megfelelően ragozott igealak elé tett ne- prefixummal képezzük, ami minden igére érvényes, egyetlen kivétel a būt - lenni ige 3. személyű alakja ir - van melyből nav - nincs lesz.
  • Az igék képzésében igen fontos szerepet játszanak az igekötők, amelyek gyakran megváltoztatják, új jelentést adnak az igének. Az igekötők a következők lehetnek:
igekötő jelentése példa
aiz- el- aiziet - elmenni
ap- körül apiet - körüljárni
at- vissza atdot - visszaadni
ie- be- ienākt - bejönni
iz- ki- iziet - kimenni
no- le- noiet - lemenni
pa- mentén paiet - elmenni vmi mellett
pār- át- pāriet - átmenni
pie- oda- piebraukt - odautazni
sa- össze- sanākt - összegyűlni
uz- fel-,rá- uziet - felmenni
  • Az igekötős igék általában egy már befejezett cselekvést fejeznek ki, pl.: darīt - csinálni, DE padarīt - megcsinálni; lasīt - olvasni, DE izlasīt - kiolvasni/elolvasni.
  • A ne- tagadó prefixum ugyanúgy kapcsolható az igekötős igékhez is.

Igemódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben öt igemód van, kijelentő, felszólító, feltételes, kötelező (debitívusz) és referatív mód.
  • A felszólító mód általában jelen idejű cselekvést fejez ki és legtöbbször személyes névmás sem kapcsolódik hozzájuk.
  • A felszólító mód egyes szám második (pl.: nest - nes! vidd!), többes szám harmadik személyű alakjai egybeesnek a jelen idejű, a többes szám első személyű alakja pedig az ige jövő idejű formájával (pl.: nesīsim! - vigyük!). A harmadik személyű alakokhoz járul még a lai (hadd) szócska is (pl.: lai nes! - (hadd) vigyék!).
  • A többes szám második személyű alakot az egyes szám második személyű alakból képezzük az -iet - visszaható igék esetében az -ieties - rag hozzásadásával (pl.: brauciet! - utazzatok!, priecājieties! - örüljetek!).
  • A feltételes módnak két változata van egyszerű és összetett. Az egyszerű alakot a főnévi igenév tövéből képezzük a -tu - visszaható igék esetében a -tos - szuffixum hozzáadásával, pl.: brauktu - utaznék, mācītos - tanulnék.
  • Az összetett alakot a būt ige feltételes módú alakjából és a főige melléknévi igenevéből képezzük, pl.: es būtu braucis - elutaztam volna. A feltételes módhoz gyakran járul a kaut (bár, bárcsak) szócska is (pl.: kaut viņš ātrāk atnāktu - bárcsak mielőbb jönne).
  • A kötelező mód alapalakját az ige jelen idejű harmadik személyű alakjából a jā- prefixummal képzik (pl.: man jāiet - mennem kell), kivétel a jābūt. Ehhez járul még a cselekvő személye datívuszban, illetve a létige megfelelő idejű alakja, mely jelen időben elhagyható (pl.: man bija jāiet - mennem kellett, man būšu jāiet - (majd) mennem kell).
  • A referatív mód a függő beszédhez hasonlatos, ezen igenemre jellemző az igék -ot - illetve visszahatók esetében az -oties - végződés. Egyszerű alakját a megfelelő idejű igealakból képezzük, pl.: māte teica, ka es jau labi lasot - anya azt mondta, hogy már jól olvasok; man runā, ka viņa drīz precēšoties - azt mondják nekem, hogy hamarosan férjhez megy.
  • A referatív mód összetett alakjait a létige referatív módú alakjával képezzük esmu - esot / būšot illetve a főige múlt idejű melléknévi igenevéből.
  • A szenvedő igenem leggyakrabban tárgyas igékkel fordul elő, melyet a būt, tikt (válni vmivé) segédigékkel képeznek.
  • A szenvedő igealak lehet múlt, jelen és jövő idejű is, pl.: tiek celta jauna skola - új iskola épül, skola bija uzcelta jau pagājušajā gadā - az iskola már tavaly felépült, nākošgad tiks celta vēl viena skola - jövőre még egy iskola fog felépülni.

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A számneveket is egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, az alábbi táblázat mutatja a tőszámneveket egytől-tízig:
Hímnemű alak Nőnemű alak
1 viens viena
2 divi divas
3 trīs
4 četri četras
5 pieci piecas
6 seši sešas
7 septiņi septiņas
8 astoņi astoņas
9 deviņi deviņas
10 desmit
  • A tíz desmit, száz simt és ezer tūkstoš számnevek nem ragozhatóak, de van ragozható alakjuk is amit csak hímnemben használunk, ezek a következők: desmits, simts és tūkstotis.
  • Az összetett számnevek esetében mindig csak az utolsó, az egyeseket jelentő elemet kell ragozni, amit egyeztetni kell nemben és esetben az őt követő főnévvel (pl.: piecdesmit viens gads - 51 év, simts divdesmit viena diena - 121 nap).
  • A számneveket hímnemben az 1. ragozás szerint, nőnemben a 4. ragozás szerint ragozzuk.
  • A trīs (három) számnévnek külön ragozás van, eltérő esetragokkal, ugyanakkor viselkedhet ragozatlan számnévként is. Ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Hímnemű alak Nőnemű alak
Nominatīvs trīs trīs
Genitīvs triju (trīs) triju (trīs)
Datīvs trim (trijiem, trīs) trim (trijām, trīs)
Akuzatīvs trīs trīs
Lokatīvs trijos (trīs) trijās (trīs)
  • A sorszámnevek hímnemben: -ais, nőnemben: végződést kapnak, ragozásuk megegyezik a határozott melléknevek ragozásával.
  • A sorszámnevek első két tagját más tőből képezzük, mint a többit, a sorszámneveket 1-10 az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Hímnemű alak Nőnemű alak
1. pirmais pirmā
2. otrais otrā
3. trešais trešā
4. ceturtais ceturtā
5. piektais piektā
6. sestais sestā
7. septītais septītā
8. astotais astotā
9 devītais devītā
10 desmitais desmitā

Határozószók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Határozószavakat több szófajból is képezhetünk, ezek módjait az alábbiakban foglaljuk össze.
  • Néhány határozószó eredetét nehéz megállapítani, ezeket hívjuk elsődleges határozószóknak, pl.: te - itt, tur - ott, jau - már, tad - mikor, stb.
  • Határozószavak képzése főnevekből, pl.: gods (becsület) - godam (becsületesen), kājas (lábak) - kājām (gyalogosan), stb.
  • Határozószavak képzése melléknevekből legtöbbször -i képzővel történik végződést teszünk (pl.: labs - jó -→ labi - jól, skaists - szép -→ skaisti - szépen) de ehelyett gyakran használatos a -ām képző is (pl.: lēns - lassú -→ lēni vagy. lēnām). Illetve sok melléknévből az -i helyett az -u képzővel képzünk határozószót (pl.: vēls - késő, vēlu - későn).
  • Igékből: peldēt - úszni -→ peldus, rāpot - mászva -→ rāpus - mászva, stb.
  • Számnevekből: divi (kettő) - divatā (ketten), trīs (három) - trisajā (hárman), stb.

Birtokos szerkezet kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A birtoklást a magyar nyelvhez hasonlóan a nekem van valamim szerkezettel fejezik ki, szemben az ólettel, ahol még megvolt a birtoklást kifejező ige (Es turu... - Én birtoklok...) csakúgy, mint más indoeurópai nyelveknél.
  • A birtoklást kifejező nekem van szerkezetet az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Egyes szám Többes szám
1.személy Man ir Mums ir
2. személy Tev ir Jums ir
3. személy Viņam/Viņai ir Viņiem/Viņām ir

Elöljárószók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lett nyelvben az eseteken kívül a különböző viszonyok kifejezésére széles körben használnak elöljárószókat is.
  • Az elöljárószók egyes számban birtokos vagy tárgyesettel állnak, csak egy kötőszó (līdz - -ig) áll egyes számban részes esettel.
  • Az elöljárószók többes számban mindig részes esetet vonzanak, kivétel a dēļ (miatt), labad (-ért) és a pēc (után) amelyek többes számban birtokos esettel állnak. Bár a dēļ és a labad hagyományosan elöljárószók, mondatbeli helyzetük alapján sokkal inkább névutónak számítanak.
  • Egyes szám birtokos esettel állnak a következő elöljárószók: aiz - mögött, bez - nélkül, dēļ - miatt, kopš - óta, labad - ért, no tól/től, pēc - után, pie - nál/nél/hoz/hez, pirms/priekš - előtt, uz - on/en/ön, virs - fölött, zem - alatt
  • Egyes szám tárgyesettel állnak a következő elöljárószók: ap - körül, ar - val/vel, caur - át/keresztül, gar - mellett/mentén, pa -n(vmin rajta keresztül), par - ról/ről/ként, pār - át/felett, pret - szemben, starp - között, uz - ba/be/ra/re
  • Egyes szám részes esettel áll a līdz -ig elöljárószó.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sveiks! - Helló!
  • Labrīt! - Jó reggelt!
  • Labdien! - Jó napot! (általános köszönés, bármikor használatjuk)
  • Labvakar! - Jó estét!
  • Jā./Nē. - Igen./Nem.
  • Lūdzu. - Kérem.
  • Paldies. - Köszönöm.
  • Atvainoijet. - Bocsánat/Elnézést.
  • Ļoti patīkami. - Örvendek a találkozásnak.
  • Visu labu! - Minden jót!
  • Uz drīzu tikšanos! / Uz redzēšanos! - Viszlát!
  • Vai Jūs runājat angliski/vāciski/krieviski? - Beszél Ön angolul/németül/oroszul?
  • Es nerunāju latviski. - Nem beszélek lettül.
  • Es nesaprotu. - Nem értem.
  • Cik tas maksā? - Mennyibe kerül?
  • lēts/dārgs - olcsó/drága
  • atvērts/aizvērts - nyitva/zárva
  • Kur ir slimnīca/policija/viesnīca/stacija/lidosta? - Hol van a kórház/rendőrség/hotel/állomás/repülőtér?
  • pārtikas veikals - élelmiszerbolt
  • valutas maiņa - pénzváltó
  • benzīna uzpildes stacija - benzinkút
  • mehāniķis - szerelő

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
lett nyelvű változatát!

Lett nyelv tanulásához kezdeti segítség található a http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/ oldalon. Itt letölthető hangzó anyag is található.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]