A lett nyelv (lettül latviešu) Lettország és az Európai Unió hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.
A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.
A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.
A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarhaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.
- Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:
- A magánhanzgók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, jā - igen).
- Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l betű, a magyarból ez már eltűnt, de ilyen volt a pályaudvar és uszály szavakban is.
- Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
- Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
- Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).
- A lett nyelvben a hangúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labrīt, labdien, paldies).
- A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).
- A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
- A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy -š végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz, stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
- A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
- A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
I. ragozás: -s; -š
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-s; -š |
-i |
| Genitīvs |
-a |
-u |
| Datīvs |
-am |
-iem |
| Akuzatīvs |
-u |
-us |
| Lokatīvs |
-ā |
-os |
II. ragozás: -is; -s
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-is; -s |
-(j)i |
| Genitīvs |
-(j)a; -s |
-(j)u |
| Datīvs |
-im |
-(j)iem |
| Akuzatīvs |
-i |
-(j)us |
| Lokatīvs |
-ā |
-(j)os |
- A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.
III. ragozás: -us
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-us |
-i |
| Genitīvs |
-us |
-u |
| Datīvs |
-um |
-iem |
| Akuzatīvs |
-u |
-us |
| Lokatīvs |
-ū |
-os |
- A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
IV. ragozás: -a
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-a |
-as |
| Genitīvs |
-as |
-u |
| Datīvs |
-ai |
-ām |
| Akuzatīvs |
-u |
-as |
| Lokatīvs |
-ā |
-ās |
V. ragozás: -e
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-e |
-es |
| Genitīvs |
-es |
-u |
| Datīvs |
-ei |
-ēm |
| Akuzatīvs |
-i |
-es |
| Lokatīvs |
-ē |
-ēs |
VI. ragozás: -s
|
Egyes szám |
Többes szám |
| Nominatīvs |
-s |
-is |
| Genitīvs |
-s |
-(j)u |
| Datīvs |
-ij |
-īm |
| Akuzatīvs |
-i |
-is |
| Lokatīvs |
-ī |
-īs |
- A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
- A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| változás |
példa |
| p – pj |
upe - upje folyó |
| b – bj |
gulbis – gulbje hattyú |
| m - mj |
zeme – zemju föld |
| v - vj |
dzērve – dzērvju daru |
| l – ļ |
brālis – brāļu fiútestvér |
| n – ņ |
dvīnis – dvīņu iker |
| ll – ļļ |
lelle – leļļu baba |
| nn – ņņ |
pinne – piņņu pattanás |
| ln – ļņ |
vilnis – viļņu hullám |
| sl – šļ |
kāpslis – kāpšļu kengyel |
| zl – žļ |
zizlis – zižļu gumibot |
| sn – šņ |
krāsns – krāšņu tűzhely |
| zn – žņ |
zvaigzne – zvaigžņu csillag |
| st – š |
rīkste – rīkšu pálca |
| s – š |
lasis – lašu lazac |
| t – š |
nakts – nakšu éjszaka |
| z – ž |
vāze – vāžu váza |
| d – ž |
briedis – briežu szarvas |
| c – č |
lācis – lāču medve |
| dz – dž |
dadzis – dadžis / bogáncs |
- Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
- A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
- A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
- A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
- A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.
- A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
- főnévből: -nieks/niece pl.: galds (asztal) - galdnieks (asztalos); -ājs/ējs pl.: skola (iskola) - skolotājs (tanár), pārdot (eladni) - pārdevējs (eladó).
- melléknévből: -ība pl.: jauns (fiatal) - jaunība (fiatalság), vesels (egészséges) - veselība (egészség); -ums pl.: kluss (csendes) - klusums (csend).
- igéből: -šana pl.: zināt (tudni) - zināšana (tudás), pārdot (eladni) - pārdošana (eladás).
- határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
- A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.
| Ragozási típus |
Hímnem |
Nőnem |
| -s/š, -a |
dēliņš |
māsiņa |
| -is, -e |
brālītis |
upīte |
| -us, -s |
alutiņš |
actiņa |
- Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
- Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
- Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).
- A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
- A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
Hímnem, egyes szám |
Hímnem, többes szám |
Nőnem, egyes szám |
Nőnem, többes szám |
| Nominatīvs |
lielais |
lielie |
lielā |
lielās |
| Genitīvs |
lielā |
lielo |
lielās |
lielo |
| Datīvs |
lielajam |
lielajiem |
lielajai |
lielajām |
| Akuzatīvs |
lielo |
lielos |
lielo |
lielās |
| Lokatīvs |
lielajā |
lielajos |
lielajā |
lielajās |
- A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:
|
alapfok |
középfok |
felsőfok |
| Hímnem, egyes szám |
liels |
lielāks |
vislielākais |
| Hímnem, többes szám |
lieli |
lielāki |
vislielākie |
| Nőnem, egyes szám |
liela |
lielāka |
vislielākā |
| Nőnem, többes szám |
lielas |
lielākas |
vislielākās |
- A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
- Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
- Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
- A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
- A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.
- A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó, stb. névmások.
- A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
- Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
es |
tu |
mēs |
jūs |
| Genitīvs |
manis |
tevis |
mūsu |
jūsu |
| Datīvs |
man |
tev |
mums |
jums |
| Akuzatīvs |
mani |
tevi |
mūs |
jūs |
| Lokatīvs |
manī |
tevī |
mūsos |
jūsos |
- Birtokos névmások külön nem tartoznak a harmadik személyhez (ezek a ragozásból jövő: viņa/viņas/viņu alakok), illetve a többes szám első és második személyhez, ez utóbbiakhoz a személyes névmások megkövesedett genitívuszi formájával fejezik ki: 'mūsu, jūsu.
- Ugyanakkor az egyes szám első és második személyhez tartozó külön alakok (mans/mana - enyém, tavs/tava - tied) a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint kell ragozni, akárcsak a savs/sava (saját) birtokos névmást. Ez utóbbit akkor használatos ha a mondatban szereplő cselekvő személy és a birtokos személye ugyanaz.
- A lett nyelv mutató névmásai a: šis/šī - ez, tas/tā - az, šāds/šāda - ilyen, tāds/tāda - olyan. A mutató névmásokhoz tartoznak még a viņš/viņa is, ha nem személyre vonatkoznak és nem személyes névmásként lépnek fel. Habár a lett nyelvben ezek az alakok csak a távolabbi elhelyezkedés, vagy időszakasz jelölésére szolgálnak.
- A šāds/šāda és a tāds/tāda névmások a hímnemben az első, nőnemben a negyedik ragozási típusba tartoznak, ám a šis/šī és a tas/tā névmásoknak külön ragozása van, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Egyes szám
|
šis |
tas |
šī |
tā |
| Genitīvs |
šā/šī |
tā |
šās/šīs |
tās |
| Datīvs |
šim |
tam |
šai |
tai |
| Akuzatīvs |
šo |
to |
šo |
to |
| Lokatīvs |
šajā |
tajā |
šajā |
tajā |
Többes szám
|
šie |
tie |
šīs |
tās |
| Genitīvs |
šo |
to |
šo |
to |
| Datīvs |
šiem |
tiem |
šīm |
tām |
| Akuzatīvs |
šos |
tos |
šīs |
tās |
| Lokatīvs |
šajos |
tajos |
šajās |
tajās |
- Kérdő névmások a kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen). A kurš/kura és kāds/kāda névmások a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik.
- A kas névmás nemben és számban nem változik, egyaránt vonatkozik mind élőlényekre, mind élettelen tárgyakra. A kas névmás alakjait alább foglaljuk össze:
|
kas |
| Genitīvs |
kā |
| Datīvs |
kam |
| Akuzatīvs |
ko |
| Lokatīvs |
kur (kamī) |
- A kamī alak már csak nyelvjárásokban létezik, az irodalmi nyelvben a kur kérdőszó szilárdult meg.
- A kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen) vonatkozó névmásokként is funkcionálhatnak, ha mellékmondat kezdődik velük, ragozásuk ilyenkor is a fentebb említett módon valósul meg.
- A lett nyelvben előforduló határozott névmások ragozása is a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik. Eeket a névmások a következők: pats/pata/pati (maga), katrs/katra (mindegyik), ikkatrs/ikkatra (mindenféle), ikkurš/ikkura (minden), ikviens/ikviena (bármelyik), viss/visa (mind). Ide sorolható még az abi/abas (mindkettő) szó is, melyet egyes nyelvkönyvek gyakran a számnevek közé sorolnak.
- A határozatlan névmásokhoz - a vonatkozó névmásokon kívül - tartoznak a dažs/daža (egyes, némely, valamely), cits/cita (más), otrs/otra (másik).
- A tagadó névmásokat a ne- prefixummal képzik, ezek a következők lehetnek nekas (semmi), nekas cits (semmi más), it nekas (egyáltalán semmi), nekāds (semmilyen), neviens (senki, egy sem). A neviens/neviena névmások jelentésükből adódóan csak egyes számban használatosak.
- A lett nyelvben az igéket tövük illetve képzésük szerint három csoportra szokás bontani. Az első csoportba tartoznak azok az egyszótagból álló igék melyeknek ragozása rendkívül változatos, illetve gyakoriak a mássalhangzó-változások jelen időben. Álljon itt egy példa, az ēst (enni) ige:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| Első személy |
ēdu |
ēdam |
ēdu |
ēdām |
ēdīšu |
ēdīsim |
| Második személy |
ēd |
ēdat |
ēdi |
ēdāt |
ēdīsi |
ēdīsit |
| Harmadik személy |
ēd |
ēd |
ēda |
ēda |
ēdīs |
ēdīs |
- De gyakori még a k:c és g:dz változás (pl.: braukt - braucu), a zárt és nyílt e,ē váltakozása(pl.: jelen idő, nyílt ē-t ejtünk: ēdu, de zártat múltban: ēdu), a lágyítások elmaradása az egyes szám második személyű alakoknál (pl.: es ceļu - tu cel; celt - építeni); a magánhagzók kvantitása illetve egyéb változásai i:ie/ē, u:ū (pl.: likt - lieku helyezni; pirkt - pērku vásárolni); illetve a különböző szuffixumok betoldása -st-,-j-,-n- (pl.: salt - salstu fázni; ļaut - ļauju megengedni; skriet - skrienu futni).
- A második ragozási típusba az ā, ē és o tövű igék tartoznak, pl.: runāt - beszélni, meklēt - keresni, gatavot - készíteni, legjellemzőbb rájuk, hogy az egyes szám második személy és a harmadik személyű alakok jelen időben egyaránt jelöletlenek maradnak, egy példa:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| Első személy |
runāju |
runājam |
runāju |
runājām |
runāšu |
runāsim |
| Második személy |
runā |
runājat |
runāji |
runājāt |
runāsi |
runāsit |
| Harmadik személy |
runā |
runā |
runāja |
runāja |
runās |
runās |
- A harmadik csoportba tartozó igék két alcsoportra oszthatóak, az -āt, -ēt tövűekre (pl.: gribēt - akarni) illetve az -īt, -īnāt tövű igékre (pl.: lasīt - olvsani, zināt - tudni), egy példa ragozásukra:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| Első személy |
gribu - zinu |
gribam - zinām |
gribēju - zināju |
gribējām - zinājām |
gribēšu - zināšu |
gribēsim - zināsim |
| Második személy |
gribi - zini |
gribat - zināt |
gribēji - zināji |
gribējāt - zinājāt |
gribēsi - zināsi |
gribēsit - zināsit |
| Harmadik személy |
grib - zina |
grib - zina |
gribēja - zināja |
gribēja - zināja |
gribēs - zinās |
gribēs - zinās |
- Ezen kívül vannak még visszaható igék is (pl.: atpūsties - pihenni) illetve olyan igék melyeknek normál és visszaható alakja is van (pl.: mācīt - tanítani, mācīties - tanulni; mazgāt - mosni, mazgāties - mosakodni).
- A visszaható igék ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| Első személy |
-os |
-amies; -āmies |
-os |
-āmies |
-os |
-imies |
| Második személy |
-ies |
-aties; -āties |
-ies |
-āties |
-ies |
-ities |
| Harmadik személy |
-as; -ās |
-ās; -ās |
-ās |
-ās |
-ies |
-ies |
- A lett igék ragozása E/3 és T/3 alakban azonosak.
- A létige (būt) ragozása rendhagyó:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| 1.személy |
Es esmu |
Mēs esam |
Es biju |
Mēs bijām |
Es būšu |
Mēs būsim |
| 2. személy |
Tu esi |
Jūs esat |
Tu biji |
Jūs bijāt |
Tu būsi |
Jūs būsit |
| 3. személy |
Viņš/Viņa ir |
Viņi/Viņas ir |
Viņš/Viņa bija |
Viņi/Viņas bija |
Viņš/Viņa būs |
Viņi/Viņas būs |
- Ezenkívül még két rendhagyó ragozású ige található a lett nyelvben, a menni ige (iet) és az adni ige (dot), ezek ragozása az alábbiak szerint történik:
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| 1.személy |
Es eju |
Mēs ejam |
Es gāju |
Mēs gājām |
Es iešu |
Mēs iesim |
| 2. személy |
Tu ej |
Jūs ejat |
Tu gāji |
Jūs gājāt |
Tu iesu |
Jūs iesit |
| 3. személy |
Viņš/Viņa iet |
Viņi/Viņas iet |
Viņš/Viņa gāja |
Viņi/Viņas gāja |
Viņš/Viņa ies |
Viņi/Viņas ies |
|
Egyes szám, jelen |
Többes szám, jelen |
Egyes szám, múlt |
Többes szám, múlt |
Egyes szám, jövő |
Többes szám, jövő |
| 1.személy |
Es dodu |
Mēs dodam |
Es devu |
Mēs devām |
Es došu |
Mēs dosim |
| 2. személy |
Tu dod |
Jūs dodat |
Tu devi |
Jūs devāt |
Tu dosi |
Jūs dosit |
| 3. személy |
Viņš/Viņa dod |
Viņi/Viņas dod |
Viņš/Viņa deva |
Viņi/Viņas deva |
Viņš/Viņa dos |
Viņi/Viņas dos |
- Az igék tagadását a megfelelően ragozott igealak elé tett ne- prefixummal képezzük, ami minden igére érvényes, egyetlen kivétel a būt - lenni ige 3. személyű alakja ir - van melyből nav - nincs lesz.
- Az igék képzésében igen fontos szerepet játszanak az igekötők, amelyek gyakran megváltoztatják, új jelentést adnak az igének. Az igekötők a következők lehetnek:
| igekötő |
jelentése |
példa |
| aiz- |
el- |
aiziet - elmenni |
| ap- |
körül |
apiet - körüljárni |
| at- |
vissza |
atdot - visszaadni |
| ie- |
be- |
ienākt - bejönni |
| iz- |
ki- |
iziet - kimenni |
| no- |
le- |
noiet - lemenni |
| pa- |
mentén |
paiet - elmenni vmi mellett |
| pār- |
át- |
pāriet - átmenni |
| pie- |
oda- |
piebraukt - odautazni |
| sa- |
össze- |
sanākt - összegyűlni |
| uz- |
fel-,rá- |
uziet - felmenni |
- Az igekötős igék általában egy már befejezett cselekvést fejeznek ki, pl.: darīt - csinálni, DE padarīt - megcsinálni; lasīt - olvasni, DE izlasīt - kiolvasni/elolvasni.
- A ne- tagadó prefixum ugyanúgy kapcsolható az igekötős igékhez is.
- A lett nyelvben öt igemód van, kijelentő, felszólító, feltételes, kötelező (debitívusz) és referatív mód.
- A felszólító mód általában jelen idejű cselekvést fejez ki és legtöbbször személyes névmás sem kapcsolódik hozzájuk.
- A felszólító mód egyes szám második (pl.: nest - nes! vidd!), többes szám harmadik személyű alakjai egybeesnek a jelen idejű, a többes szám első személyű alakja pedig az ige jövő idejű formájával (pl.: nesīsim! - vigyük!). A harmadik személyű alakokhoz járul még a lai (hadd) szócska is (pl.: lai nes! - (hadd) vigyék!).
- A többes szám második személyű alakot az egyes szám második személyű alakból képezzük az -iet - visszaható igék esetében az -ieties - rag hozzásadásával (pl.: brauciet! - utazzatok!, priecājieties! - örüljetek!).
- A feltételes módnak két változata van egyszerű és összetett. Az egyszerű alakot a főnévi igenév tövéből képezzük a -tu - visszaható igék esetében a -tos - szuffixum hozzáadásával, pl.: brauktu - utaznék, mācītos - tanulnék.
- Az összetett alakot a būt ige feltételes módú alakjából és a főige melléknévi igenevéből képezzük, pl.: es būtu braucis - elutaztam volna. A feltételes módhoz gyakran járul a kaut (bár, bárcsak) szócska is (pl.: kaut viņš ātrāk atnāktu - bárcsak mielőbb jönne).
- A kötelező mód alapalakját az ige jelen idejű harmadik személyű alakjából a jā- prefixummal képzik (pl.: man jāiet - mennem kell), kivétel a jābūt. Ehhez járul még a cselekvő személye datívuszban, illetve a létige megfelelő idejű alakja, mely jelen időben elhagyható (pl.: man bija jāiet - mennem kellett, man būšu jāiet - (majd) mennem kell).
- A referatív mód a függő beszédhez hasonlatos, ezen igenemre jellemző az igék -ot - illetve visszahatók esetében az -oties - végződés. Egyszerű alakját a megfelelő idejű igealakból képezzük, pl.: māte teica, ka es jau labi lasot - anya azt mondta, hogy már jól olvasok; man runā, ka viņa drīz precēšoties - azt mondják nekem, hogy hamarosan férjhez megy.
- A referatív mód összetett alakjait a létige referatív módú alakjával képezzük esmu - esot / būšot illetve a főige múlt idejű melléknévi igenevéből.
- A szenvedő igenem leggyakrabban tárgyas igékkel fordul elő, melyet a būt, tikt (válni vmivé) segédigékkel képeznek.
- A szenvedő igealak lehet múlt, jelen és jövő idejű is, pl.: tiek celta jauna skola - új iskola épül, skola bija uzcelta jau pagājušajā gadā - az iskola már tavaly felépült, nākošgad tiks celta vēl viena skola - jövőre még egy iskola fog felépülni.
- A számneveket is egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, az alábbi táblázat mutatja a tőszámneveket egytől-tízig:
|
Hímnemű alak |
Nőnemű alak |
| 1 |
viens |
viena |
| 2 |
divi |
divas |
| 3 |
trīs |
| 4 |
četri |
četras |
| 5 |
pieci |
piecas |
| 6 |
seši |
sešas |
| 7 |
septiņi |
septiņas |
| 8 |
astoņi |
astoņas |
| 9 |
deviņi |
deviņas |
| 10 |
desmit |
- A tíz desmit, száz simt és ezer tūkstoš számnevek nem ragozhatóak, de van ragozható alakjuk is amit csak hímnemben használunk, ezek a következők: desmits, simts és tūkstotis.
- Az összetett számnevek esetében mindig csak az utolsó, az egyeseket jelentő elemet kell ragozni, amit egyeztetni kell nemben és esetben az őt követő főnévvel (pl.: piecdesmit viens gads - 51 év, simts divdesmit viena diena - 121 nap).
- A számneveket hímnemben az 1. ragozás szerint, nőnemben a 4. ragozás szerint ragozzuk.
- A trīs (három) számnévnek külön ragozás van, eltérő esetragokkal, ugyanakkor viselkedhet ragozatlan számnévként is. Ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
Hímnemű alak |
Nőnemű alak |
| Nominatīvs |
trīs |
trīs |
| Genitīvs |
triju (trīs) |
triju (trīs) |
| Datīvs |
trim (trijiem, trīs) |
trim (trijām, trīs) |
| Akuzatīvs |
trīs |
trīs |
| Lokatīvs |
trijos (trīs) |
trijās (trīs) |
- A sorszámnevek hímnemben: -ais, nőnemben: -ā végződést kapnak, ragozásuk megegyezik a határozott melléknevek ragozásával.
- A sorszámnevek első két tagját más tőből képezzük, mint a többit, a sorszámneveket 1-10 az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
Hímnemű alak |
Nőnemű alak |
| 1. |
pirmais |
pirmā |
| 2. |
otrais |
otrā |
| 3. |
trešais |
trešā |
| 4. |
ceturtais |
ceturtā |
| 5. |
piektais |
piektā |
| 6. |
sestais |
sestā |
| 7. |
septītais |
septītā |
| 8. |
astotais |
astotā |
| 9 |
devītais |
devītā |
| 10 |
desmitais |
desmitā |
- Határozószavakat több szófajból is képezhetünk, ezek módjait az alábbiakban foglaljuk össze.
- Néhány határozószó eredetét nehéz megállapítani, ezeket hívjuk elsődleges határozószóknak, pl.: te - itt, tur - ott, jau - már, tad - mikor, stb.
- Határozószavak képzése főnevekből, pl.: gods (becsület) - godam (becsületesen), kājas (lábak) - kājām (gyalogosan), stb.
- Határozószavak képzése melléknevekből legtöbbször -i képzővel történik végződést teszünk (pl.: labs - jó -→ labi - jól, skaists - szép -→ skaisti - szépen) de ehelyett gyakran használatos a -ām képző is (pl.: lēns - lassú -→ lēni vagy. lēnām). Illetve sok melléknévből az -i helyett az -u képzővel képzünk határozószót (pl.: vēls - késő, vēlu - későn).
- Igékből: peldēt - úszni -→ peldus, rāpot - mászva -→ rāpus - mászva, stb.
- Számnevekből: divi (kettő) - divatā (ketten), trīs (három) - trisajā (hárman), stb.
Birtokos szerkezet kifejezése[szerkesztés]
- A birtoklást a magyar nyelvhez hasonlóan a nekem van valamim szerkezettel fejezik ki, szemben az ólettel, ahol még megvolt a birtoklást kifejező ige (Es turu... - Én birtoklok...) csakúgy, mint más indoeurópai nyelveknél.
- A birtoklást kifejező nekem van szerkezetet az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
Egyes szám |
Többes szám |
| 1.személy |
Man ir |
Mums ir |
| 2. személy |
Tev ir |
Jums ir |
| 3. személy |
Viņam/Viņai ir |
Viņiem/Viņām ir |
- A lett nyelvben az eseteken kívül a különböző viszonyok kifejezésére széles körben használnak elöljárószókat is.
- Az elöljárószók egyes számban birtokos vagy tárgyesettel állnak, csak egy kötőszó (līdz - -ig) áll egyes számban részes esettel.
- Az elöljárószók többes számban mindig részes esetet vonzanak, kivétel a dēļ (miatt), labad (-ért) és a pēc (után) amelyek többes számban birtokos esettel állnak. Bár a dēļ és a labad hagyományosan elöljárószók, mondatbeli helyzetük alapján sokkal inkább névutónak számítanak.
- Egyes szám birtokos esettel állnak a következő elöljárószók: aiz - mögött, bez - nélkül, dēļ - miatt, kopš - óta, labad - ért, no tól/től, pēc - után, pie - nál/nél/hoz/hez, pirms/priekš - előtt, uz - on/en/ön, virs - fölött, zem - alatt
- Egyes szám tárgyesettel állnak a következő elöljárószók: ap - körül, ar - val/vel, caur - át/keresztül, gar - mellett/mentén, pa -n(vmin rajta keresztül), par - ról/ről/ként, pār - át/felett, pret - szemben, starp - között, uz - ba/be/ra/re
- Egyes szám részes esettel áll a līdz -ig elöljárószó.
- Sveiks! - Helló!
- Labrīt! - Jó reggelt!
- Labdien! - Jó napot! (általános köszönés, bármikor használatjuk)
- Labvakar! - Jó estét!
- Jā./Nē. - Igen./Nem.
- Lūdzu. - Kérem.
- Paldies. - Köszönöm.
- Atvainoijet. - Bocsánat/Elnézést.
- Ļoti patīkami. - Örvendek a találkozásnak.
- Visu labu! - Minden jót!
- Uz drīzu tikšanos! / Uz redzēšanos! - Viszlát!
- Vai Jūs runājat angliski/vāciski/krieviski? - Beszél Ön angolul/németül/oroszul?
- Es nerunāju latviski. - Nem beszélek lettül.
- Es nesaprotu. - Nem értem.
- Cik tas maksā? - Mennyibe kerül?
- lēts/dārgs - olcsó/drága
- atvērts/aizvērts - nyitva/zárva
- Kur ir slimnīca/policija/viesnīca/stacija/lidosta? - Hol van a kórház/rendőrség/hotel/állomás/repülőtér?
- pārtikas veikals - élelmiszerbolt
- valutas maiņa - pénzváltó
- benzīna uzpildes stacija - benzinkút
- mehāniķis - szerelő
Lett nyelv tanulásához kezdeti segítség található a http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/ oldalon. Itt letölthető hangzó anyag is található.
Lettország
Európai Unió
