Liepāja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liepaja
Liepaja market.JPG
Vásárcsarnok
Liepaja címere
Liepaja címere
Közigazgatás
Ország  Lettország
Tájegység Latgale
Alapítás éve 1625
Irányítószám LV-3400
Népesség
Teljes népesség 86 264 fő (2004) +/-
Népsűrűség 1428 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 60,37 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Liepaja  (Lettország)
Liepaja
Liepaja
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 56° 31′, k. h. 21° 01′Koordináták: é. sz. 56° 31′, k. h. 21° 01′
Liepaja weboldala

Liepāja (lettül: Liepāja, litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján Rigától 223 km-re.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% lett, 33,4% orosz, 5,4% ukrán, 3,7% fehérorosz, 3,1% litván 1,2% lengyel és a fennmaradó 1,8% egyéb nemzetiségű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szecessziós épület Liepājában

Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés Lyva néven 1253-ban említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettlertől, Kurland és Zemgale hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette. A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek. A szovjet időkben Liepaja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt, mint ilyen zárt város.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia. Az akadémia 4 fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul. Az akadémia elsősorban pedagógusokat képez.

A felsőfokú müszaki képzést a Rigai Müszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja

Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak.

A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magán egyetem! Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liepāja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője.

A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA) , ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak.

A városi közlekedést 11 autóbusz vonal és 14,1 km hosszú villamos hálózat biztosítja.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karosta a szovjet hadikikötő és tengerész fegyház.
  • Az 1742-1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt. Több mint 7000 sípjával ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
  • A 16. században épült Szent Anna templom.
  • Az 1899-ben megnyitott villamos vonal. (Lettország első villamos vonala.)

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liepāja témájú médiaállományokat.

Külső kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]