Liepāja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Liepaja

Vásárcsarnok

Liepaja címere

Közigazgatás

Ország

Lettország

Tájegység

Latgale

Alapítás éve

1625

Irányítószám

LV-3400

Népesség

Teljes népesség

86 264 fő (2004) +/-

Népsűrűség

1428 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

60,37 km²

Időzóna

UTC+2

Elhelyezkedése

Liepaja

Pozíció Lettország térképén

Koordináták: é. sz. 56° 31′ k. h. 21° 1′

é. sz. 56° 31′ k. h. 21° 1′

Liepaja weboldala

Liepāja (lettül: Liepāja, litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül: Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave). Lettország harmadik legnagyobb városa.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Lakossága
3 Története
4 Oktatás
5 Gazdasági élet, közlekedés
- 5.1 Közlekedés
6 Látnivalók
7 Testvértelepülések
8 Külső kapcsolatok

[szerkesztés] Fekvése

Fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján Rigától 223 km-re. Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 31′ k. h. 21° 1′56.5166666667, 21.0166666667

[szerkesztés] Lakossága

2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% lett, 33,4% orosz, 5,4% ukrán, 3,7% fehérorosz, 3,1% litván 1,2% lengyel és a fennmaradó 1,8% egyéb nemzetiségű.

[szerkesztés] Története

Szecessziós épület Liepājában (Fotó: Hajdu Kálmán)

Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés Lyva néven 1253-ban említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettler Kurzemei hercegtől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette. A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek. A szovjet időkben Liepaja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt, mint ilyen zárt város.

[szerkesztés] Oktatás

Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia. Az akadémia 4 fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul. Az akadémia elsősorban pedagógusokat képez.

A felsőfokú müszaki képzést a Rigai Müszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja

Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak.

A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magán egyetem! Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.

[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés] Közlekedés

Liepaja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője.

A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA) , ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak.

A városi közlekedést 11 autóbusz vonal és 14,1 km hosszú villamos hálózat biztosítja.

[szerkesztés] Látnivalók

Karosta a szovjet hadikikötő és tengerész fegyház.
Az 1742-1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt. Több mint 7000 sípjával ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
A 16. században épült Szent Anna templom.
Az 1899-ben megnyitott villamos vonal. (Lettország első villamos vonala.)