Darmstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darmstadt
Ausblick auf Darmstadt von Burg Frankenstein.jpg
Darmstadt címere
Darmstadt címere
Darmstadt zászlaja
Darmstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Darmstadt
Kerület Szabad város
Alapítás éve 1196
Polgármester Jochen Partsch (Szövetség ‘90/Zöldek)
Irányítószám 64283–64297
Rendszám DA
Népesség
Teljes népesség 145 845 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 122,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darmstadt  (Németország)
Darmstadt
Darmstadt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′Koordináták: é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′
Darmstadt weboldala
Hundertwasser-ház Darmstadtban

Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.

Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.

Darmstadt ismert még a "Jugendstil központjaként" is. Ezen hírnevét az 1899-ben Ernő Lajos hesseni nagyherceg által alapított művészkolónia munkássága alapozta meg. Itt található az Európai Űrügynökség repülésirányító központja, az ESOC. Innen több űrszonda és Föld körül keringő műhold tevékenységét irányítják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. A várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. július 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Németország része lett.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Régi városháza
  • Lajos-szobor
  • Márk-téren álló kastély
  • János-templom
  • Lajos-templom
  • Pál-templom
  • Várostemplom (evangélikus)
  • Városfal

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 50-es, 60-as években megindult a televízióadás.

Aktuális újságok:

A városban működik a Radio Darmstadt.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darmstadt testvérvárosai

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darmstadt témájú médiaállományokat.