Darmstadt

Darmstadt címere

Darmstadt zászlaja

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Hessen

Kormányzati kerület

Darmstadt

Kerület

Szabad város

Alapítás éve

1196

Polgármester

Jochen Partsch (Szövetség ‘90/Zöldek)

Irányítószám

64283–64297

Rendszám

DA

Népesség

Teljes népesség

ismeretlen +/-

Népsűrűség

1139 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

144 m

Terület

122,23 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Darmstadt

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′

é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′

Darmstadt weboldala

Hundertwasser-ház Darmstadtban

Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.

Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.

Darmstadt ismert még a "Jugendstil központjaként" is. Ezen hírnevét az 1899-ben Ernő Lajos hesseni nagyherceg által alapított művészkolónia munkássága alapozta meg. Itt található az Európai Űrügynökség repülésirányító központja, az ESOC. Innen több űrszonda és Föld körül keringő műhold tevékenységét irányítják.

Története [szerkesztés]

A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. A várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. júlis 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Németország része lett.