Hollandia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden
Hollandia zászlaja Hollandia címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai
(magyarul: Fenntartom)
Himnusz: Wilhelmus van Nassouwe
Hollandia fekvése
Főváros Amszterdam[1]
(a kormány székhelye Hága)
é. sz. 52° 21′ k. h. 04° 52′
Államforma Parlamentáris monarchia
 - Királynő Beatrix
 - Miniszterelnök Jan Peter Balkenende


Hivatalos nyelv holland, fríz
Függetlenség Spanyolországtól 
 - kikiáltása  
 - elismerése  
Csatlakozás az EU-hoz 1957. március 25.
Terület  
 - Összes 41 526 km² (132.)
 - Víz (%) 18,41%
Népesség  
 - 2006. július évi becslés 16 491 461  (59.)
 - 2001. évi népszámlálás 16 105 285
 - Népsűrűség 395 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
 - Összes 868 940 millió USD (16.)
PPP: 503 394 millió USD
 - Egy főre jutó 52 019 USD (15.)
PPP: 30 876 USD
HDI (2006) 0,947 (9.) – magas
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .nl
Nemzetközi gépkocsijel NL
Hívószám +31
térkép szerkesztése

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Műholdkép (2000)

Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények jellemzik. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének harmada már tengerszint alatt van. A mai felszínt kialakító erők, a szél, a folyók és a jég munkája által 3 jól elkülöníthető részre oszlik a Holland-alföld:

  • A parti dűnék végigkísérik az Északi-tenger partját. A 3–5 km széles, helyenként az 50–60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Friz-szigetek. Mögöttük a Watt-tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen.
  • Marsch. A dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű 'marsch' helyezkedik el. A Schelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet. Jellemző e tájra a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja Rotterdamtól északra található (-6,7m ).

A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a z összegyűlt vizet visszaszivattyúzták a tengerbe. A tengertől visszahódított területek a neve polder.

A 'marsch' terület Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott területe, de folyamatosan veszélyeztetik az ott élőket a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt építettek:

A Zuiderzee program

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km hosszú gátat építettek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek ettől kezdve IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát elzárta, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert építettek, amelyekkel 1650 km2-nyi területet nyertek. Ez a terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. E katasztrófa során sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeröböl el van zárva, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését.

A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, vihar esetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagály áramlásától függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel a gátat.

  • A 'geest'-et a Rajna és a Maas egy északi és egy déli részre bontja. A területen található végmorénák magassága helyenként eléri az 50-60 métert. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak, ezért gyakoriak a mocsarak, lápok. A szántóföld kevés, sok a rét és a legelő.

[szerkesztés] Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az átlaghőmérséklet januárban +2 ºC körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 ºC. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 ºC, a legmagasabb pedig +36,8 ºC volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.

Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre.

[szerkesztés] Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor több ágra bomlik. Egyik ága a délen a Waal, amely a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is.

A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki. A vízjárás egyenletes, ami kedvez a vízi közlekedésnek.

[szerkesztés] Talaj

Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja (északon és nyugaton) fiatalabb. A lerakódás a holocén idején történt, és a talaj főleg agyagból és tőzegből áll.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka,fríz fajtájú teheneknek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas (6000 liter/év fölött) amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen kívül búzát, árpát, burgonyát, cukorrépát, lent termesztenek. A sertés- és a baromfitenyésztés is jelentős.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Hollandia népsűrűsége magas, ami erősen megterheli a környezet. Régóta intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, a felhasznált vegyszerek szintén rombolják a környezetet. E káros hatások csökkentése, következményeik enyhítése a holland környezetvédelem feladata.

[szerkesztés] Nemzeti parkok

A folyótorkolatokban, az árapály területeken, a belső területek lápjain maradtak olyan természeti értékek, amelyek megkívánják a védelmet. Az utóbbi 25 évben húsz nemzeti parkot jelöltek ki. A két legrégebbi magántulajdonban van:[2]

  • De Hoge Veluwe Nemzeti Park (Nationale Park De Hoge Veluwe): 5500 hektár fele erdő, fele legelő és vízfelület. Szarvas, muflon, vaddisznó él itt.
  • Veluwezoom Nemzeti Park - végmorénák vidéke 5000 hektáron. Erdő és legelő.

[szerkesztés] Természeti világörökség

Németországgal közös természeti világörökség a Watt-tenger.

[szerkesztés] Történelem

Holland zászló a Batavia kikötőben

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14-15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

[szerkesztés] A kezdetek

Hollandia területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.

[szerkesztés] A burgundok kora (1369/ 1473-1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

[szerkesztés] Habsburg Németalföld (1482-1556)

Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zutphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint Német-római császár kapta meg, és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományok ellenőrzését.

[szerkesztés] Spanyol Németalföld /Dél-Hollandia (1556/ 1581-1815)

V. Károly német-római császár és spanyol király fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat 1555-ben. A terjedő kálvinizmust a katolikus spanyolok rossz szemmel nézték. a megtorlás, az Alba herceg kormányzósága (1567-73) idején végrehajtott több ezer kivégzés, Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) nyomán kibontakozó szabadságharc élére Orániai Vilmos több tartomány helytartója állt. A lázadó északi tartományokhoz 1576-ban a déliek is csatlakoztak. A belső ellentétek és a spanyol támadások azonban megakadályozták Németalföld egységét. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden II. Fülöphöz tartozó kapcsolatot. A déli tartományok az Arrasi Unióba tömörültek és a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományok a mai Belgium területét jelentették: Flandriai grófság, Artois grófság, Turnai városa, Cambrai, Luxembourg hercegség, Limburg hercegség, Hainaut grófság, Namur grófság, Mechlin, Brabant hercegség, és a Guelders hercegség déli része. Székhelye Brüsszel. Albert halála után (1621) részleges önállóságot élvezett tartományokba visszatért a spanyol ellenőrzés Izabella uralma alatt 1633-ig. A francia-spanyol háború idején több tartomány felett elvesztették az ellenőrzést és kerültek francia befolyás alá (1659-1678).

[szerkesztés] Egyesült Tartományok (1581-1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Friesland, Overijssel, Groningen. Belügyeiket tekintve a tartományok függetlenek maradtak, a had- és külügyek és az adózás tekintetében a hágai általános rendi gyűlés irányította. A nagypenzionárius elnevezésű polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló helytartó, aki az Orániai-Nassaui-házból került ki, irányította az államot. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt Hollandia nagyhatalommá válhatott. Kedvező földrajzi helyzete elősegítette az atlanti és a balti kereskedelem találkozási helyének kialakítását és irányítását, Európa pénzügyi központjává válását. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a Csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kaptak Japánban. Gyarmatokat hoztak létre Indonéziában (1596-tól), Guyanában (1602-től), Indiában (1644-től), Brazíliában (1630–54), Tajvanon (1624-62), Észak-Amerikában (1616–67), a Karib-tengeren (1648-tól) és Afrikában (1637-től). A legnagyobb holland telep Fokföld volt. 1652-ben alapította Fokvárost a Holland Kelet-Indiai Társaság megbízásából Jan van Riebeck. Ezeket a gyarmatokat kezdetben a Holland Kelet-Indiai Társaság és a Holland Nyugat-Indiai Társaság kormányozta. Mindkettő magánvállalkozás volt. Három évszázaddal később ezek a társaságok pénzügyi zavarokba kerültek és területeik igazgatását a holland kormány vette át (1815-ben és 1791-ben). Csak ekkor lettek hivatalosan is gyarmatok.

Hollandiában városias, magas életszínvonalú társadalom alakult ki, decentralizált kormányzattal, polgári vezetőréteggel, vallási, politikai és személyi toleranciával, tudományos és művészeti eredményekkel. Sok közgazdász szerint Hollandia volt a világ első tőkés országa. Az újkori Európában itt volt a leggazdagabb kereskedő város (Amszterdam) és az első folyamatosan működő tőzsde. A kereskedők beruházásai nyomán felvirágzott a biztosítási üzletág, nyugdíjalapok létesültek, megkezdődtek a gazdasági ciklusok. 1636-37-ben lezajlott a tulipán-mánia, amikor az irreálisan magasra kúszott árak hirtelen összeomlottak - „kipukkadt a buborék”. Ez is első volt a maga nemében. Isaac le Maire pedig részvények eladásával leszorította az árakat, majd alacsony áron még többet vásárolt vissza.

A spanyol kormány hivatalosan 1648-ban ismerte el. Deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomban. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték Hollandia erősödését. Angol–holland háború (1652–54, 1665–67), francia megszállás, Franciaország elleni háború (1688–97, 1701–13). Sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe az amerikai függetlenségi háború idején (1780–83). Ez utóbbi belső feszültségek kiújulásához vezetett, a konzervatívabb hagyományos uralkodói réteg és a demokratikus törekvések képviselői között. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, 1787-ben megszállta az országot.

[szerkesztés] Francia befolyás alatt (1795-1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon – öccse, Lajos számára – létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

[szerkesztés] Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egysült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.

[szerkesztés] Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század folyamán a szomszédos országokhoz képes Hollandia lassan iparosodott. Modernizálták viszont az infrastuktúrát, a víziutak kiterjedt hálózatát hozták létre, nagy jelentősége volt az iparban a szélenergiának. A század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az I. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is.

1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-éig tartott. A megszállás alatt több mint 100 000 holland zsidót szállítottak a nácik koncentrációs táborba Németországba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. A táborok felszabadítását csak 876 holland zsidó érte meg. Holland munkások kényszermunkán dolgoztak német gyárakban. Német katonák országszerte rekvirálták az élelmiszert és szállították Németországba. Bár sok holland életét kockáztatva rejtegette a zsidókat a németek elől—példa erre Anna Frank naplója --, mások együttműködtek a megszállókkal a rejtőzködő zsidók felkutatásában. Helyi fasiszták és antibolsevisták a Waffen SS-hez csatlakozva a keleti fronton harcoltak.

1949-ben Hollandia lemondott Holland Kelet-Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. Az Európai Unió elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek (Montánunió) alapító tagja. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 2002-től engedélyezik a könnyűdrogok használatát és az eutanáziát.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Hollandia tartományai

A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Ez a három részegység egyenlőtlen szövetséget alkot abban az értelemben, hogy bár a három részegység autonóm belügyeiket illetően, a szövetséget érintő közös kérdéseket a szövetség egyik részegysége, a szűkebb értelemben vett Hollandia intézi. 2008. december 15-től a helyzet annyiban fog változni, hogy a Holland Antillák megszűnése miatt a Hollandiai Királyság immár 4 egységből fog állni: Hollandia, Aruba, Curaçao, Sint Maarten. Curaçao és Sint Maarten jelenleg még a Holland Antillák részét képezik. A Holland Antillák fennmaradó 3 része (Bonaire, Saba, Sint Eustatius) pedig csatlakozni fognak a szűken vett Hollandiához, várhatóan mint Észak-Holland tartomány részei.

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.

Lásd még: Holland tartományok zászlóinak képtára

[szerkesztés] Politikai pártok

  • CDA (Christen Democratisch Appèl)- Kereszténydemokrata Tömörülés
  • PvdA (Partij van de Arbeid)- Munkáspárt
  • VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)- Szabad Demokrata Néppárt
  • SP (Socialistische Partij)- Szocialista Párt
  • GL (GroenLinks)- Baloldali Zöldek
  • CU (ChristenUnie)- Keresztény Unió
  • D66 (Democraten 66)- Demokraták 66
  • PvdD (Partij voor de Dieren)
  • PVV (Partij voor de Vrijheid)-Szabadságpárt
  • SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
  • DS '70 (Democratische Socialisten '70)
  • GPV (Gereformeerd Politiek Verbond) - Református Politikai Szövetség
  • CPN (Communistische Partij van Nederland) - Holland Kommunista Párt
  • PSP (Pacifistisch Socialistische Partij)- Pacifista Szocialista Párt
  • AOV-U55+ (Algemeen Ouderenverbond-Unie 55+)
  • RPF (Reformatorische Politieke Federatie) - Református Politikai Föderáció
  • PPR (Politieke Partij Radikalen) - Radikálisok Politikai Pártja
  • CD (Centrum Democraten) - Demokratikus Centrumpárt

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Hollandia hadereje
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Hollandia népességének növekedése

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

2006-ban 185,124 gyermek született és 135,809 ember halt meg , így a természetes szaporodás megközelítette az 50,000 főt. A 132,682 kivándorló és a 101,489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Az úgynevezett „Randstad” („Patkóváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.

A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén[3]:

Keukenhof kertek Lisse-hez közel

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Etnikumok
    Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorók élnek. [4]. 2050-ben előreláthatóan az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót[1]. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai eredetűek. Például az újszülöttek 3,8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2,26%, a teljes népességben pedig csak 1,9%.
etnikai csoport lélekszám százalékos arány
holland 13 179 900 80,9%
indonéz 395,800 2,4%
német 386,200 2,4%
török 357,900 2,2%
surinami 328,300 2,0%
marokkói 314,700 1,9%
Holland Antillák / Aruba 129,700 0,8%
belga 112,600 0,7%
brit 76,200 0,5%
jugoszláv 76,100 0,5%
kínai 43,900 0,3%
volt szovjet 43,900 0,3%
iraki 43,500 0,3%
lengyel 39,500 0,2%
afgán 36,700 0,2%
iráni 28,500 0,2%
szomáli 21,700 0,1%
egyéb nem nyugat-európai 387,100 2,4%
egyéb nyugat-európai 291,000 1,8%

Az ország átlagos termékenységi rátája(TFR) 1,73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3,35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1,19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[2]

születés helye TFR 1990 TFR 1995 TFR 2000 TFR 2005
Hollandia 1,55 1,47 1,65 1,68
Marokkó 4,90 3,37 3,22 2,87
Törökország 3,15 2,46 2,18 1,88
  • Vallási megoszlás
    Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%. [5]

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az óceáni éghajlatnak köszönhetően jelentős a takarmánytermesztése valamint az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi). Jelentős még a virág és zöldség termesztése.

[szerkesztés] Bányászat, ipar

A jelentős földgázvagyon feldolgozására vegyipar, valamint timföldgyártás épült. Az országban található kevés ásványkincs miatt gyárai főleg külföldi nyersanyagokat dolgoz fel. Emiatt a jelentősebb kikötők mentén (Rotterdam, Amszterdam) települtek az ipari üzemek. Legfontosabb iparágai a hajógyártás, a vaskohászat, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar, valamint az elektrotechnikai ipar.

[szerkesztés] Külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

Közlekedési hálózata fejlett, jelentős a vízi és közúti közlekedés.

Lásd még: Holland vasútállomások listája

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!
Holland tulipán

[szerkesztés] Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján szerepel:

[szerkesztés] Művészetek

  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

A holland tejipar termékei: a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz Királyfi-nap, melyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepétereivel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztül kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szökdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.

Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

[szerkesztés] Források

  1. ^ A holland alkotmány 32. paragrafusa lehetséges koronázási helynek „Amszterdam fővárost” jelöl meg: »Nadat de Koning de uitoefening van het koninklijk gezag heeft

    aangevangen, wordt hij zodra mogelijk beëdigd en ingehuldigd in de hoofdstad Amsterdam in een openbare verenigde vergadering van de

    Staten-Generaal«
  2. ^ http://www.nationaalpark.nl/documents/nationale-parken.xml?lang=en
  3. ^ Hollandia lakossága citypopulation.de
  4. ^ a b Hollandia CIA – The World Factbook
  5. ^ Hollandia Euvonal.hu

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Hollandia témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Az Európai Unió
EU
1Kivéve Grönlandot és Feröert
m • v • sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
m • v • sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
m • v • sz
A Csendes-óceáni Közösség tagországai
m • v • sz
Monarchiák
Földrajzi alapon
Abszolút
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro
Egyéb
Alo · Sigave · Uvea
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollandia”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken