Hollandia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden
Hollandia zászlaja Hollandia címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai
(franciául: Fenntartom)
Himnusz: Wilhelmus van Nassouwe
Hollandia fekvése
Főváros Amszterdam[1]
(a kormány székhelye Hága)
é. sz. 52° 21′ k. h. 04° 52′
Államforma Parlamentáris monarchia
 - Királynő Beatrix
 - Miniszterelnök Jan Peter Balkenende


Hivatalos nyelv holland, fríz
Függetlenség Spanyolországtól 
 - kikiáltása  
 - elismerése  
Csatlakozás az EU-hoz 1957. március 25.
Terület  
 - Összes 41 526 km² (132.)
 - Víz (%) 18,41%
Népesség  
 - 2006. július évi becslés 16 491 461  (59.)
 - 2001. évi népszámlálás 16 105 285
 - Népsűrűség 395 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 498 703 millió USD (23.)
PPP: 503 394 millió USD
 - Egy főre jutó 29 412 USD (15.)
PPP: 30 876 USD
HDI (2006) 0,947 (9.) – magas
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .nl
Nemzetközi gépkocsijel NL
Hívószám +31
térkép szerkesztése

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Nemzetközi tagsága:

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

 Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz egy külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti.
Szerkeszd bátran a szócikket, és távolíts el minden jogvédett szöveget belőle. Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat.
Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont.
Műholdkép (2000)
Műholdkép (2000)

Hollandia az Észak – Német – alföld Ny – i folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak D – en, az Ardennek nyúlványait jelentő dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland – alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények jellemzik. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének 1/3- a már tengerszint alatt van. A mai felszínt kialakító erők, a szél, a folyók és a jég munkája által 3 jól elhatárolható részre bomlik a Holland – alföld.

1. A parti dűnék 2. a marschföld 3. geest terület

1. Parti dűnék

Végigkísérik az Északi – tenger partját. A 3 – 5 km széles, helyenként az 50 – 60 m magasságot is elérő dűnesort DNy-on és É – on a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Ny - Friz – szigetek. Melyek mögött a Watt tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen!

2. Marschföld

A dűnesor mögött először keskeny majd széles folyami marschföld helyezkedik el. A Scelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet, így jellemzői a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része a süllyedés miatt mára tenger szintje alatt van. Legmélyebb pontja Rotterdamtól É-ra található ( - 6,7m )! Hollandok a vihardagályok ellen először dombokat, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a vizet visszaszivattyúzták a tengerbe! A tengertől visszahódított területek a POLDEREK a múlt század végére tekintélyes méretet értek el.

A Zuiderzee program

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km-es gátat emeltek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát távol tartja, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert hoztak létre, amelyekkel 1 650 km2-nyi területet nyertek. A rendelkezésre álló terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. Ez a katasztrófa, amelynek során sok száz ember vesztette életét. Világossá tette, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tenger nyúlványok elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeri nyúlvány el van zárva, kivéve az Új Viziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését. A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, viharesetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagályáramlástól függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel.

Geest

A geestet a Rajna és a Maas egy É-i és egy D-i részre bontja. A területen akár 50 - 60 méterre is felemelkedő végmorénákkal is találkozhatunk. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak ezért gyakoriak a mocsarak és a lápok is. A szántóföld kevés sok a rét és a legelő.

EKF-TTK

[szerkesztés] Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az évi átlagos hőmérséklet januárban 2 C körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 C. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 C, a legmagasabb pedig +36,8 C volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm. Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre. Kelet felé haladva azonban a tenger befolyása csökkenti a különbséget.

[szerkesztés] Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Csak végfolyói vannak, amelyek behálózzák az egész országot. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor tagolódik. Egyik ága a D - i Waal a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. Az eredeti ág Ny- t felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is. A folyami hálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki melyekben a vízjárás egyenletes ami kedvez a hajózásnak.

[szerkesztés] Talaj

Hollandia magasabban fekvő részeinek talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek talaja (északon és nyugaton) fiatalabb. A lerakódás a holocén idején történt, és a talaj főleg agyagból és tőzegből áll.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka,fríz fajtájú teheneknek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas[6000liter/év fölött] amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják.Ahol búzát,árpát,burgonyát,cukorrépát,lent,takarmányt termesztenek. A sertés és a baromfitartás is jelentős.

[szerkesztés] Környezetvédelem

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

Holland zászló a Batavia kikötőben
Holland zászló a Batavia kikötőben

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

[szerkesztés] A kezdetek

 Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz egy külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti.
Szerkeszd bátran a szócikket, és távolíts el minden jogvédett szöveget belőle. Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat.
Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont.

~ Területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.

[szerkesztés] A burgundok kora (1369/ 1473-1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

[szerkesztés] Habsburg Németalföld (1482-1556)

Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zutphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint Német-római császár kapta meg, és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományok ellenőrzését.

[szerkesztés] Spanyol Németalföld /Dél-Hollandia (1556/ 1581-1815)

V. Károly német-római császár és spanyol király fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat 1555-ben. A terjedő kálvinizmust a katolikus spanyolok rossz szemmel nézték. a megtorlás, az Alba herceg kormányzósága (1567-73) idején végrehajtott több ezer kivégzés, Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) nyomán kibontakozó szabadságharc élére Orániai Vilmos több tartomány helytartója állt. A lázadó északi tartományokhoz 1576-ban a déliek is csatlakoztak. A belső ellentétek és a spanyol támadások azonban megakadályozták Németalföld egységét. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden II. Fülöphöz tartozó kapcsolatot. A déli tartományok az Arrasi Unióba tömörültek és a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományok a mai Belgium területét jelentették: Flandriai grófság, Artois grófság, Turnai városa, Cambrai, Luxembourg hercegség, Limburg hercegség, Hainaut grófság, Namur grófság, Mechlin, Brabant hercegség, és a Guelders hercegség déli része. Székhelye Brüsszel. Albert halála után (1621) részleges önállóságot élvezett tartományokba visszatért a spanyol ellenőrzés Izabella uralma alatt 1633-ig. A francia-spanyol háború idején több tartomány felett elvesztették az ellenőrzést és kerültek francia befolyás alá (1659-1678).

[szerkesztés] Egyesült Tartományok (1581-1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelgerland, Friesland, Overijssel, Groningen. Belügyeiket tekintve a tartományok függetlenek maradtak, a had- és külügyek és az adózás tekintetében a hágai általános rendi gyűlés irányította. A nagypenzionárius elnevezésű polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló helytartó, aki az Orániai-Nassau-házból került ki irányította az államot. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt ~ nagyhatalommá válhatott. Kedvező földrajzi helyzete elősegítette az atlanti és a balti kereskedelem találkozási helyének kialakítását és irányítását, Európa pénzügyi központjává válását. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kapott japánban. Gyarmatokat hoztak létre Indonéziában (1596-tól), Guyanában (1602-től), Indiában (1644-től), Brazíliában (1630-54), Tajvanon (1624-62), Észak-Amerikában (1616-67), a Karib-tengeren (1648-tól) és Afrikában (1637-től). Városias, magas életszínvonalú társadalom alakult ki, decentralizált kormányzattal, polgári vezetőréteggel, vallási, politikai és személyi toleranciával, tudományos és művészeti eredményekkel. A spanyol kormány hivatalosan 1648-ban ismerte el, deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomban. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték ~ erősödését. Angol-holland háború (1652-54, 1665-67), francia megszállás, Franciaország elleni háború (1688-97, 1701-13). Sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe az amerikai függetlenségi háború idején (1780-83). Ez utóbbi belső feszültségek kiújulásához vezetett, a konzervatívabb hagyományos uralkodói réteg és a demokratikus törekvések képviselői között. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, 1787-ben megszállta az országot.

[szerkesztés] Francia befolyás alatt (1795-1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon – öccse, Lajos számára – létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

[szerkesztés] Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egysült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.

[szerkesztés] Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az I. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is. 1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-ig tartott. 1949-ben lemondott Holland Kelet-Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 2002-től engedélyezik a könnyűdrogok használatát és az eutanáziát.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Hollandia tartományai
Hollandia tartományai

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.

Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Aruba éa a Holland Antillák, mely utóbbi idén júliusban meg fog szűnni átalakulás miatt.

Lásd még: Holland tartományok zászlóinak képtára

[szerkesztés] Politikai pártok

  • CDA (Christen Democratisch Appèl)- Kereszténydemokrata Tömörülés
  • PvdA (Partij van de Arbeid)- Munkáspárt
  • VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)- Szabad Demokrata Néppárt
  • SP (Socialistische Partij)- Szocialista Párt
  • GL (GroenLinks)- Baloldali Zöldek
  • CU (ChristenUnie)- Keresztény Unió
  • D66 (Democraten 66)- Demokraták 66
  • PvdD (Partij voor de Dieren)
  • PVV (Partij voor de Vrijheid)-Szabadságpárt
  • SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
  • DS '70 (Democratische Socialisten '70)
  • GPV (Gereformeerd Politiek Verbond) - Református Politikai Szövetség
  • CPN (Communistische Partij van Nederland) - Holland Kommunista Párt
  • PSP (Pacifistisch Socialistische Partij)- Pacifista Szocialista Párt
  • AOV-U55+ (Algemeen Ouderenverbond-Unie 55+)
  • RPF (Reformatorische Politieke Federatie) - Református Politikai Föderáció
  • PPR (??) - Radikálisok Politikai Pártja
  • CD (??) - Demokratikus Centrumpárt

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Hollandia hadereje

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Hollandia népességének növekedése
Hollandia népességének növekedése

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

2006-ban 185,124 gyermek született és 135,809 ember halt meg , így a természetes szaporodás megközelítette az 50,000 főt. A 132,682 kivándorló és a 101,489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Az úgynevezett „Randstad” („Patkóváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.

A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén[2]:

Keukenhof kertek Lisse-hez közel
Keukenhof kertek Lisse-hez közel
  • 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
  • 2. Rotterdam (593 445 lakos)
  • 3. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
  • 4. Utrecht (571 000 lakos)
  • 5. Eindhoven (450 000 lakos)
  • 6. Haarlem (405 000 lakos)
  • 7. Arnhem (352 000 lakos)
  • 8. Groningen (344 000 lakos)
  • 9. Leiden (332 000 lakos)
  • 10. Enschede (309 000 lakos)
  • 11. Breda (308 000 lakos)
  • 12. Dordrecht (288 000 lakos)
  • 13. Tilburg (287 000 lakos)
  • 14. Nijmegen (276 000 lakos)
  • 15. Amersfoort (267 000 lakos)
  • 16. Heerlen (260 000 lakos)
  • 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
  • 18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
  • 19. Maastricht (184 000 lakos)
  • 20. Zwolle (168 000 lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Etnikumok
    Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorók élnek. [3]. 2050-ben előreláthatóan az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót[1]. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai eredetűek. Például az újszülöttek 3,8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2,26%, a teljes népességben pedig csak 1,9%.


etnikai csoport lélekszám százalékos arány
holland 13 179 900 80,9%
indonéz 395,800 2,4%
német 386,200 2,4%
török 357,900 2,2%
surinami 328,300 2,0%
marokkói 314,700 1,9%
Holland Antillák / Aruba 129,700 0,8%
belga 112,600 0,7%
brit 76,200 0,5%
jugoszláv 76,100 0,5%
kínai 43,900 0,3%
volt szovjet 43,900 0,3%
iraki 43,500 0,3%
lengyel 39,500 0,2%
afgán 36,700 0,2%
iráni 28,500 0,2%
szomáli 21,700 0,1%
egyéb nem nyugat-európai 387,100 2,4%
egyéb nyugat-európai 291,000 1,8%

Az ország átlagos termékenységi rátája(TFR) 1,73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3,35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1,19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[2]

születés helye TFR 1990 TFR 1995 TFR 2000 TFR 2005
Hollandia 1,55 1,47 1,65 1,68
Marokkó 4,90 3,37 3,22 2,87
Törökország 3,15 2,46 2,18 1,88
  • Vallási megoszlás
    Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%. [4]

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság és közlekedés

 Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz egy külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti.
Szerkeszd bátran a szócikket, és távolíts el minden jogvédett szöveget belőle. Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat.
Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont.

Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. A világ jelentős kereskedő nemzete. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő). Belföldi közlekedését a Föld egyik legsűrűbb vasút-,és közúthálózata szolgálja. Amszterdam és Rotterdam kikötőiben és repülőterén a forgalom óriási.

Hollandia 1999. január elsején nemzeti valutájáról, a guldenről áttért az euróra. Kézpénz forgalomba a euró 2002 januárjában került. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.

Lásd még: Holland vasútállomások listája

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Holland tulipán
Holland tulipán

[szerkesztés] Művészetek

  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

A holland tejipar termékei: a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz Királyfi-nap, melyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepétereivel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztűl kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szögdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.


Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

  • Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
  • Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Nagypéntek (Goede vrijdag) – 2007-ben április 6.
  • Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) – 2007-ben április 8.
  • Húsvéthétfő (Tweede paasdag) – 2007-ben április 9.
  • Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe[3]
  • Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
  • Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
  • Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) – 2007-ben május 17.
  • Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) – 2007-ben május 27.
  • Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) – 2007-ben május 28.
  • December 5. Sinterklaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
  • December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
  • December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)

[szerkesztés] Források

  1. ^ A holland alkotmány 32. paragrafusa lehetséges koronázási helynek „Amszterdam fővárost” jelöl meg: »Nadat de Koning de uitoefening van het koninklijk gezag heeft

    aangevangen, wordt hij zodra mogelijk beëdigd en ingehuldigd in de hoofdstad Amsterdam in een openbare verenigde vergadering van de

    Staten-Generaal«
  2. ^ Hollandia lakossága citypopulation.de
  3. ^ a b Hollandia CIA – The World Factbook
  4. ^ Hollandia Euvonal.hu

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia-Hercegovina | Bulgária1 | Ciprus3 | Görögország1 | Koszovó | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Örményország5 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia1 | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják
Függő területek: Akrotíri és Dekélia5 | Feröer | Gibraltár | Guernsey | Jersey | Man sziget | Svalbard
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus5 | Dnyeszter Menti Köztársaság | Hegyi-Karabah5 | Szuverén Máltai Lovagrend
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
¹Kivéve Grönlandot és Feröert
 
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollandia”
Személyes eszközök