Hollandia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden

zászló címer
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai (magyarul: Fenntartom)
Himnusz: Wilhelmus van Nassouwe
Főváros	Amszterdam[1] (a kormány székhelye Hága) é. sz. 52° 21′ k. h. 04° 52′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris monarchia
- Királynő	Beatrix
- Miniszterelnök	Jan Peter Balkenende
Hivatalos nyelv	holland, fríz
Függetlenség	Spanyolországtól
- kikiáltása
- elismerése
Csatlakozás az EU-hoz	1957. március 25.
Terület
- Összes	41 526 km² (132.)
- Víz (%)	18,41%
Népesség
- 2006. július évi becslés	16 491 461  (59.)
- 2001. évi népszámlálás	16 105 285
- Népsűrűség	395 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
- Összes	868 940 millió USD (16.) PPP: 503 394 millió USD
- Egy főre jutó	52 019 USD (15.) PPP: 30 876 USD
HDI (2006)	0,947 (9.) – magas
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.nl
Nemzetközi gépkocsijel	NL
Hívószám	+31
Belgium Németország AMSZTERDAM Delfzijl Groningen Leeuwarden Assen Den Helder Zwolle IJmuiden Haarlem Hága Utrecht Arnhem Europoort Rotterdam Nijmegen Dordrecht Tilburg Eindhoven Terneuzen Maastricht Északi-tenger térkép szerkesztése

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Éghajlat 1.3 Vízrajz 1.4 Talaj 1.5 Növény- és állatvilág 1.6 Környezetvédelem 1.6.1 Nemzeti parkok 1.6.2 Természeti világörökség 2 Történelem 2.1 A kezdetek 2.1.1 A burgundok kora (1369/ 1473-1482) 2.2 Habsburg Németalföld (1482-1556) 2.3 Spanyol Németalföld (Dél-Hollandia, 1556/1581–1815) 2.4 Egyesült Tartományok (1581–1795) 2.5 Francia befolyás alatt (1795-1813) 2.6 Egyesült Holland Királyság (1815-30) 2.7 Holland Királyság (1830-tól) 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Közigazgatási felosztás 3.3 Politikai pártok 3.4 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Mezőgazdaság 5.2 Bányászat, ipar 5.3 Külkereskedelem 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.2.1 Kulturális világörökség 7.3 Művészetek 7.4 Hagyományok 7.5 Gasztronómia 8 Sport 9 Ünnepek 10 Lásd még 11 Források 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények jellemzik. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének harmada már tengerszint alatt van. A mai felszínt kialakító erők, a szél, a folyók és a jég munkája által 3 jól elkülöníthető részre oszlik a Holland-alföld:

• A parti dűnék végigkísérik az Északi-tenger partját. A 3–5 km széles, helyenként az 50–60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Friz-szigetek. Mögöttük a Watt-tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen.

• Marsch. A dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű 'marsch' helyezkedik el. A Schelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet. Jellemző e tájra a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja Rotterdamtól északra található (-6,7m ).

A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a z összegyűlt vizet visszaszivattyúzták a tengerbe. A tengertől visszahódított területek a neve polder.

A 'marsch' terület Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott területe, de folyamatosan veszélyeztetik az ott élőket a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt építettek:

A Zuiderzee program

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km hosszú gátat építettek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek ettől kezdve IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát elzárta, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert építettek, amelyekkel 1650 km²-nyi területet nyertek. Ez a terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. E katasztrófa során sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeröböl el van zárva, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését.

A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, vihar esetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagály áramlásától függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel a gátat.

• A 'geest'-et a Rajna és a Maas egy északi és egy déli részre bontja. A területen található végmorénák magassága helyenként eléri az 50-60 métert. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak, ezért gyakoriak a mocsarak, lápok. A szántóföld kevés, sok a rét és a legelő.

[szerkesztés] Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 °C. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 °C, a legmagasabb pedig +36,8 °C volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.

Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre.

[szerkesztés] Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor több ágra bomlik. Egyik ága a délen a Waal, amely a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is.

A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki. A vízjárás egyenletes, ami kedvez a vízi közlekedésnek.

[szerkesztés] Talaj

Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja (északon és nyugaton) fiatalabb. A lerakódás a holocén idején történt, és a talaj főleg agyagból és tőzegből áll.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka,fríz fajtájú teheneknek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas (6000 liter/év fölött) amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen kívül búzát, árpát, burgonyát, cukorrépát, lent termesztenek. A sertés- és a baromfitenyésztés is jelentős.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Hollandia népsűrűsége magas, ami erősen megterheli a környezet. Régóta intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, a felhasznált vegyszerek szintén rombolják a környezetet. E káros hatások csökkentése, következményeik enyhítése a holland környezetvédelem feladata.

[szerkesztés] Nemzeti parkok

A folyótorkolatokban, az árapály területeken, a belső területek lápjain maradtak olyan természeti értékek, amelyek megkívánják a védelmet. Az utóbbi 25 évben húsz nemzeti parkot jelöltek ki. A két legrégebbi magántulajdonban van:^[2]

• De Hoge Veluwe Nemzeti Park (Nationale Park De Hoge Veluwe): 5500 hektár fele erdő, fele legelő és vízfelület. Szarvas, muflon, vaddisznó él itt.
• Veluwezoom Nemzeti Park - végmorénák vidéke 5000 hektáron. Erdő és legelő.

[szerkesztés] Természeti világörökség

Németországgal közös természeti világörökség a Watt-tenger.

[szerkesztés] Történelem

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14-15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

[szerkesztés] A kezdetek

Hollandia területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.

[szerkesztés] A burgundok kora (1369/ 1473-1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

[szerkesztés] Habsburg Németalföld (1482-1556)

Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zutphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint német-római császár kapta meg és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományokat.

[szerkesztés] Spanyol Németalföld (Dél-Hollandia, 1556/1581–1815)

V. Károly német-római császár és spanyol király 1555-ben fiának. II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat. A katolikus spanyolok rossz szemmel nézték a terjedő kálvinizmust, amit kormányzósága (1567-73) idején Alba herceg több ezer kivégzéssel torolt meg, illetve próbált visszaszorítani. A Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) után kirobbant holland szabadságharc élére Orániai Vilmos, több tartomány helytartója állt. A déli tartományok 1576-ban csatlakoztak a lázadó északiakhoz. Németalföld egységét a belső ellentétek és a spanyol támadások lehetetlenítették el. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden kapcsolatot II. Fülöppel. A déli tartományok az Arrasi Unióba tömörültek, de a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományokból:

• Flandriai grófság,
• Artois grófság,
• Turnai városa,
• Cambrai,
• Luxembourg hercegség,
• Limburg hercegség,
• Hainaut grófság,
• Namur grófság,
• Mechlin,
• Brabant hercegség és
• Guelders hercegség déli része

lett Spanyol Németalföld, a mai Belgium elődje, Brüsszel székhellyel. A tartományok Jámbor Fülöp haláláig (1621) részleges önállóságot élveztek, Nagy Fülöp alatt azonban visszatért a szoros spanyol ellenőrzés egészen 1633-ig. A francia-spanyol háborúban (1659-1678) a spanyolok több tartományt elvesztettek; azok francia befolyás alá kerültek.

[szerkesztés] Egyesült Tartományok (1581–1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Friesland, Overijssel, Groningen. A tartományok függetlenül intézték belügyeiket, a had- és külügyeket, valamint az adózást a hágai általános rendi gyűlés szabályozta. A végrehajtó hatalom a nagypenzionáriusnak nevezett polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló, az Orániai-Nassaui-házból kikerülő helytartó kezében összpontosult. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt Hollandia nagyhatalommá válhatott, ez volt a Holland Aranykor. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a Csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kaptak Japánban, és több külbirtokot szereztek Ázsiában, Amerikában és Afrikában. Ezek legnagyobbika Fokföld volt; Fokvárost a Holland Kelet-indiai Társaság megbízásából 1652-ben alapította Jan van Riebeck. A külbirtokokat kezdetben a Holland Kelet-indiai Társaság és a Holland Nyugat-Indiai Társaság kormányozta; mindkettő magánvállalkozás volt. Három évszázaddal később ezek a társaságok pénzügyi zavarokba kerültek, és területeik igazgatását a holland kormány vette át (1815-ben, illetve 1791-ben). Ekkor a külbirtokok hivatalosan is gyarmatok lettek.

1648-ban, a vesztfáliai békében a spanyol kormány hivatalosan is elismerte Hollandia függetlenségét, és egyúttal azt is deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomhoz. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték Hollandia erősödését. A sorozatos háborúk:

• angol–holland háborúk (1652–54, 1665–67),
• francia megszállás,
• francia–holland háborúk (1688–97, 1701–13)

visszavetették az ország fejlődését, és a 18. században másodrangú hatalommá süllyedt. Az amerikai függetlenségi háború idején sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe (1780–83). Ekkor kiújultak a konzervatívabb hagyományos uralkodó réteg és a demokratikus törekvések képviselőinek ellentétei. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, amikor 1787-ben megszállta az országot.

[szerkesztés] Francia befolyás alatt (1795-1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon – öccse, Lajos számára – létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

[szerkesztés] Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egysült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.

[szerkesztés] Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század folyamán a szomszédos országokhoz képes Hollandia lassan iparosodott. Modernizálták viszont az infrastuktúrát, a víziutak kiterjedt hálózatát hozták létre, nagy jelentősége volt az iparban a szélenergiának. A század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az I. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is.

1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-éig tartott. A megszállás alatt több mint 100 000 holland zsidót szállítottak a nácik koncentrációs táborba Németországba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. A táborok felszabadítását csak 876 holland zsidó érte meg. Holland munkások kényszermunkán dolgoztak német gyárakban. Német katonák országszerte rekvirálták az élelmiszert és szállították Németországba. Bár sok holland életét kockáztatva rejtegette a zsidókat a németek elől—példa erre Anna Frank naplója --, mások együttműködtek a megszállókkal a rejtőzködő zsidók felkutatásában. Helyi fasiszták és antibolsevisták a Waffen SS-hez csatlakozva a keleti fronton harcoltak.

1949-ben Hollandia lemondott Holland Kelet-Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. Az Európai Unió elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek (Montánunió) alapító tagja. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 1974-től engedélyezik a könnyűdrogok (marihuána és a kender-gyanta azaz a hasis) korlátok közötti használatát.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Ez a három részegység egyenlőtlen szövetséget alkot abban az értelemben, hogy bár a három részegység autonóm belügyeiket illetően, a szövetséget érintő közös kérdéseket a szövetség egyik részegysége, a szűkebb értelemben vett Hollandia intézi. 2008. december 15-től a helyzet annyiban fog változni, hogy a Holland Antillák megszűnése miatt a Hollandiai Királyság immár 4 egységből fog állni: Hollandia, Aruba, Curaçao, Sint Maarten. Curaçao és Sint Maarten jelenleg még a Holland Antillák részét képezik. A Holland Antillák fennmaradó 3 része (Bonaire, Saba, Sint Eustatius) pedig csatlakozni fognak a szűken vett Hollandiához, várhatóan mint Észak-Holland tartomány részei.

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

• Dél-Holland (hollandul Zuid-Holland) – székhelye: Hága (hollandul 's-Gravenhage vagy Den Haag)
• Drenthe – székhelye: Assen
• Észak-Brabant (hollandul Noord-Brabant) – székhelye: 's-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
• Észak-Holland (hollandul Noord-Holland) – székhelye: Haarlem
• Flevoland – székhelye: Lelystad
• Friesland (frízül Fryslân) – székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
• Gelderland – székhelye: Arnhem
• Groningen – székhelye: Groningen
• Limburg – székhelye: Maastricht
• Overijssel – székhelye: Zwolle
• Utrecht – székhelye: Utrecht
• Zeeland – székhely Middelburg

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 441 ilyen önkormányzat van. Egy önkormányzat általában több településből áll, neve pedig megegyezik a legnagyobb település nevével.

[szerkesztés] Politikai pártok

• CDA (Christen Democratisch Appèl)- Kereszténydemokrata Tömörülés
• PvdA (Partij van de Arbeid)- Munkáspárt
• VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)- Szabad Demokrata Néppárt
• SP (Socialistische Partij)- Szocialista Párt
• GL (GroenLinks)- Baloldali Zöldek
• CU (ChristenUnie)- Keresztény Unió
• D66 (Democraten 66)- Demokraták 66
• PvdD (Partij voor de Dieren)
• PVV (Partij voor de Vrijheid)-Szabadságpárt
• SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
• DS '70 (Democratische Socialisten '70)
• GPV (Gereformeerd Politiek Verbond) - Református Politikai Szövetség
• CPN (Communistische Partij van Nederland) - Holland Kommunista Párt
• PSP (Pacifistisch Socialistische Partij)- Pacifista Szocialista Párt
• AOV-U55+ (Algemeen Ouderenverbond-Unie 55+)
• RPF (Reformatorische Politieke Federatie) - Református Politikai Föderáció
• PPR (Politieke Partij Radikalen) - Radikálisok Politikai Pártja
• CD (Centrum Democraten) - Demokratikus Centrumpárt

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

2006-ban 185,124 gyermek született és 135,809 ember halt meg , így a természetes szaporodás megközelítette az 50,000 főt. A 132,682 kivándorló és a 101,489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Az úgynevezett „Randstad” („Patkóváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.

A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén^[3]:

• 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
• 2. Rotterdam (593 445 lakos)
• 3. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
• 4. Utrecht (571 000 lakos)
• 5. Eindhoven (450 000 lakos)
• 6. Haarlem (405 000 lakos)
• 7. Arnhem (352 000 lakos)
• 8. Groningen (344 000 lakos)
• 9. Leiden (332 000 lakos)
• 10. Enschede (309 000 lakos)
• 11. Breda (308 000 lakos)
• 12. Dordrecht (288 000 lakos)
• 13. Tilburg (287 000 lakos)
• 14. Nijmegen (276 000 lakos)
• 15. Amersfoort (267 000 lakos)
• 16. Heerlen (260 000 lakos)
• 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
• 18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
• 19. Maastricht (184 000 lakos)
• 20. Zwolle (168 000 lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Etnikumok
  Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorók élnek.^[4]. 2050-ben előreláthatóan az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót[1]. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai eredetűek. Például az újszülöttek 3,8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2,26%, a teljes népességben pedig csak 1,9%.

etnikai csoport	lélekszám	százalékos arány
holland	13 179 900	80,9%
indonéz	395,800	2,4%
német	386,200	2,4%
török	357,900	2,2%
surinami	328,300	2,0%
marokkói	314,700	1,9%
Holland Antillák / Aruba	129,700	0,8%
belga	112,600	0,7%
brit	76,200	0,5%
jugoszláv	76,100	0,5%
kínai	43,900	0,3%
volt szovjet	43,900	0,3%
iraki	43,500	0,3%
lengyel	39,500	0,2%
afgán	36,700	0,2%
iráni	28,500	0,2%
szomáli	21,700	0,1%
egyéb nem nyugat-európai	387,100	2,4%
egyéb nyugat-európai	291,000	1,8%

Az ország átlagos termékenységi rátája(TFR) 1,73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3,35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1,19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[2]

születés helye	TFR 1990	TFR 1995	TFR 2000	TFR 2005
Hollandia	1,55	1,47	1,65	1,68
Marokkó	4,90	3,37	3,22	2,87
Törökország	3,15	2,46	2,18	1,88

• Vallási megoszlás
  Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%.^[5]

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az óceáni éghajlatnak köszönhetően jelentős a takarmánytermesztése valamint az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi). Jelentős még a virág és zöldség termesztése.

[szerkesztés] Bányászat, ipar

A jelentős földgázvagyon feldolgozására vegyipar, valamint timföldgyártás épült. Az országban található kevés ásványkincs miatt gyárai főleg külföldi nyersanyagokat dolgoz fel. Emiatt a jelentősebb kikötők mentén (Rotterdam, Amszterdam) települtek az ipari üzemek. Legfontosabb iparágai a hajógyártás, a vaskohászat, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar, valamint az elektrotechnikai ipar.

[szerkesztés] Külkereskedelem

• Exportcikkek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, üzemanyag, iparcikkek, élelmiszerek.
• Importtermékek: gépek és berendezések, járművek, vegyszerek, kőolaj, élelmiszerek, textíliák
• Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Belgium, Egyesült Királyság, USA, Francaiország, Olaszország, Kína, Japán.

[szerkesztés] Közlekedés

Közlekedési hálózata fejlett, jelentős a vízi és közúti közlekedés.

• Vasútvonalak hossza: 2808 km.
• Közúthálózat hossza: 116 500 km.
• Főbb kikötők: Rotterdam (Europort), Amszterdam.
• Főbb repülőterek: Amszterdam, Rotterdam, Eindhoven, Maastricht.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján szerepel:

• Schokland és környéke
• Amszterdam védművonala (Amszterdam)
• Kinderdijk-elshouti malomrendszer
• Willemstad történelmi körzete, a belváros és a kikötő, a Holland Antillák-on
• D. F. Wouda gőzszivattyúrendszer
• Droogmakerij de Beemster (Beemster-polder)
• Rietveld Schröderhuis (Rietveld Schröder-ház)

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.

• Képzőművészetek: a festészet neves holland képviselői Hieronymus Bosch, Jan Vermeer van Delft, M. C. Escher, Vincent van Gogh, Rembrandt és Peter Paul Rubens.

• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

A holland tejipar termékei: a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek.

• Vla

[szerkesztés] Sport

• Labdarúgó-válogatott (Koninklijke Nederlandse Voetbalbond)

• Kézilabda-válogatott (Nederlands Handbal Verbond)

[szerkesztés] Ünnepek

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz Királyfi-nap, melyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepétereivel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztül kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szökdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.

Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

• Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
• Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
• Nagypéntek (Goede vrijdag) – 2007-ben április 6.
• Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) – 2007-ben április 8.
• Húsvéthétfő (Tweede paasdag) – 2007-ben április 9.
• Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe^[4]
• Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
• Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
• Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) – 2007-ben május 17.
• Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) – 2007-ben május 27.
• Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) – 2007-ben május 28.
• December 5. Sinterklaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
• December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
• December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
• December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)

[szerkesztés] Lásd még

• Holland önkormányzatok listája

[szerkesztés] Források

• Magyar Nagylexikon 9. Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 1999. p. 549–556. ISBN 963 9257 00 1

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Zeiler Júlia: Hollandia, Változó Világ 32., Budapest 2002.
• Hollandia.lap.hu
• Hollandia Térkép Kalauz
• Hollandia államformája és politikai társadalma

m • v • sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Máltai lovagrend · Székelyföld 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögország vitatja az ország elnevezését

m • v • sz Az Európai Unió Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia 1Kivéve Grönlandot és Feröert

m • v • sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Albánia · Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Horvátország · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m • v • sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland

m • v • sz A Csendes-óceáni Közösség tagországai Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna

m • v • sz Monarchiák Földrajzi alapon Afrika · Amerika · Európa · Óceánia Abszolút Brunei · Szaúd-Arábia · Szváziföld · Vatikán Parlamentáris Andorra · Antigua és Barbuda · Ausztrália · Bahama-szigetek · Bahrein · Barbados · Belize · Belgium · Bhután · Dánia · Egyesült Arab Emírségek · Egyesült Királyság · Grenada · Hollandia · Jamaica · Japán · Jordánia · Kambodzsa  ·Kanada · Katar · Kuvait · Liechtenstein · Lesotho · Luxemburg · Malajzia · Marokkó · Monaco · Norvégia · Omán · Pápua Új-Guinea · Spanyolország · Saint Kitts és Nevis · Saint Lucia · Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Salamon-szigetek · Svédország · Thaiföld · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland Országon belüli monarchiák Ghána Ashanti · Dagomba Malajzia Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Selangor · Terengganu Nigéria Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos Uganda Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro Egyesült Arab Emírségek Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzseira · Rász el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein Egyéb Alo · Sigave · Uvea Māori (Új-Zéland) ·Yogyakarta (Indonézia) · Zuluföld (Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld (Zambia)