1940

1940 más naptárakban
Gergely-naptár	1940
Ab urbe condita	2693
Bahái naptár	96 – 97
Berber naptár	2890
Bizánci naptár	7448 – 7449
Buddhista naptár	2484
Burmai naptár	1302
Etióp naptár	1932 – 1933
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1995 – 1996
Shaka Samvat	1862 – 1863
Kali juga	5041 – 5042
Holocén naptár	11940
Iráni naptár	1318 – 1319
Japán naptár	2600 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4636–4637
Kopt naptár	1656 – 1657
Koreai naptár	4273
Muszlim naptár	1358 – 1359
Örmény naptár	1389 ԹՎ ՌՅՁԹ
Thai szoláris naptár	2483
Zsidó naptár	5700 – 5701

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945

Események

Határozott dátumú események

Január

• január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
• január 23. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.
• január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” - jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.

Február

• február 8. – Chamberlain bejelenti, hogy szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
• február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
• február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
• február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

Március

• március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
• március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
• március 20. – Franciaországban megbukik az Édouard Daladier vezette kormány, Paul Reynaud alakít kormányt
• március 28. – Franciaország miniszterelnöke Reynaud a brit kormánnyal tárgyal Londonban, a politikai és katonai szövetség tárgykörében

Április

• április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
• április 6. – Anglia és Franciaország éles-hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
• április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
• április 14–19. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
• április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
• április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
• április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
• április 26. – Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)
• április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

Május

• május 10. – Németország lerohanja a Benelux államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston Churchill.
• május 14. – A németek elfoglalják Rotterdamot
• május 15. – A veszteségek után a holland hadsereg leteszi a fegyvert, a holland királyi család, és a holland kormány Angliába menekül
• május 17. – A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe
• május 21. – A németek elvágják Franciaországtól a Belgiumban harcoló szövetséges erőket Abbeville térségében
• május 24. – Hitler a Dunkerque-i csata során leállítja a sikeres támadást. Máig a német vezér egyik legvitatottabb döntése.
• május 25. – A civilizáció kriptája nevű időkapszula lezárásának napja.
• május 27.
  • Megkötik a német–román kereskedelmi szerződést.
  • Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába. Közel 330 000 brit katonát menekítenek ki a Dynamo hadművelet során
• május 28. – Németország elfoglalja Belgiumot – III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál, a Párizsba menekült Pierlot-kormány rádió nyilatkozatában élénken tiltakozik a király döntése ellen.
• május 29. – Francia és brit expedíciós hadsereg elfoglalja és ellenőrzése alá vonja a norvégiai Narvik kikötőjét

Június

• június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
• június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
• június 10.
  • Olaszország hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának.
  • A norvégiai Narvik kikötőjénél a brit erőket körülzárják, az egységeket tengeri úton kezdik kivonni a térségből
• június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
• június 14.
  • Párizst elfoglalják a németek
  • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert
• június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
• június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
• június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő távirat küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve - a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
• június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
• június 22. – Franciaország aláírja a német-francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
• június 24.
  • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította
  • Rómában aláírják a francia olasz fegyverszüneti szerződést
• június 25.
  • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
  • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
• június 26.
  • A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
  • A szovjet kormány ultimátumban követeli Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átengedését. (Ez 49 800 km²-t és 3,7 millió lakost jelentett.)
• június 28. – Romániában elrendelik a teljes mozgósítást, miután a szovjet csapatok megkezdik Besszarábia és Észak-Bukovina területeinek megszállását

Július

• július 1.
  • A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a "Vichy-korszak" (1940-1944)
  • Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
  • Olaszországban Rodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett
• július 4. – Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
• július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
• július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában
• július 11. – Románia kilép a Népszövetségből.
• július 16. – Hitler bejelenti a "Seelöwe" (Oroszlánfóka) hadműveletet, amely a német partraszállás terve Anglia ellen - nem valósult meg
• július 26. – Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
• július 28–29. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.

Augusztus

• augusztus 1. – "Seelöwe" (Oroszlánfóka) hadművelet előkészítéseként a német légierő megkezdi Anglia módszeres bombázását
• augusztus 2. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.
• augusztus 3–6. – A korábban aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam.
• augusztus 7. – Winston Churchill és Charles de Gaulle egyezményt ír alá francia fegyveres erők szervezésére Angliában
• augusztus 8.
  • Német–román gazdasági megállapodás, melyben az egész román mezőgazdasági termésfölösleget lekötik Németország számára.
  • Romániában törvényerejű rendelet korlátozza a zsidók jogait. (Megtiltja a házasodást románokkal, a birtokvásárlást, előírja a közintézményekből való elbocsátásukat.)
• augusztus 16–24. – Turnu Severin-i román–magyar területrendezési tárgyalások. (A Hory András vezette küldöttség Erdély nagyobbik felét igényli a Maros vonaláig, míg a román küldöttség a lakosságcsere elvét akarja elfogadtatni. A tárgyalások megszakadnak.)
• augusztus 20. – Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.
• augusztus 21. Mexikóban meghal Trockij, aki ellen Ramón Mercader, az NKVD ügynöke követett el gyilkossági kísérletet az előző napon.
• augusztus 29. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
• augusztus 29–30. – A román koronatanács elfogadja, hogy Németország és Olaszország döntőbíróként oldja meg az Erdély jövőjéről folyó magyar–román vitát.
• augusztus 30. – Bécsben a Berlin–Róma-tengely külügyminiszterei kihirdetik döntésüket, mely szerint Észak-Erdély – mintegy 43 000 km²-rel és 2,6 millió lakossal – visszakerül Magyarországhoz. Cserébe Németország és Olaszország garantálja Románia új határait.

Szeptember

• szeptember 4. – II. Károly román király Ion Antonescu tábornokot nevezi ki miniszterelnöknek.
• szeptember 5. – Királyi dekrétum teljhatalmat ad Ion Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet.
  

  

  I. Mihály román király
• szeptember 5–13. – a második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt.
• szeptember 6.
  • Ion Antonescu kormányfő lemondatja fia, Mihály javára II. Károly román királyt, aki Svájcba távozik.
  • Ion Antonescu „államvezér” (Conducător) lesz. Sorozatos letartóztatások, tisztogatások kezdődnek.
• szeptember 7.
  • II. Károly román király elhagyja az országot.
  • Románia és Bulgária megállapodik Dél-Dobrudzsa, az 1913-ban megszerzett bolgár terület visszaadásáról.
  • Megindult a német légiflotta támadása Anglia ellen. Egyedül Londont 65 egymást követő éjszaka bombázzák.
• szeptember 8. – A magyar hadsereg megkezdi a bevonulást Erdélybe. (A lakosság az egyes érintett helyiségekben rendezett ünnepélyeken fogadja a magyar honvédeket.)
  

  

  A magyar honvédeket virággal fogadják Ilondán (szeptember 8.)
• szeptember 10. – Horthy kormányzó levele Hitlerhez, amelyben köszönetet mond a második bécsi döntésért.
• szeptember 11. – Bevonul Kolozsvárra a magyar hadsereg.
• szeptember 12. – Horthy Miklós Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst.
• szeptember 13. – Megindul az olasz támadás Egyiptom irányában.
• szeptember 14. – Német támogatással Romániában a fasiszta Vasgárda államcsínyt hajt végre.
• szeptember 14–18. – Sikertelen magyar–román tárgyalások Budapesten a két kisebbség jogairól. (Októberben a tengelyhatalmak vizsgálatát kérik.)
• szeptember 15. – Horthy Miklós ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.
• szeptember 16. – Az afrikai fronton az olasz előrenyomulás Sidi Barrani elfoglalása után leáll. (Három hónapos szünet áll be.)
• szeptember 17. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget, s megkezdődnek az első sorozások.
• szeptember 22. – Japán lerohanja Francia-Indokínát.
• szeptember 27. – Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt.

Október

• október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát
• október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
• október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
• október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
• október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
• október 12. – Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
• október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
• október 24. – Az első zsidó-törvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
• október 25. – Olaszország egy légi-hadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
• október 28. – Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
• október 29. - A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

November

• november 5. – Franklin D. Rooseveltet ismét az Egyesült Államok elnökévé választották.
• november 11. – A kormányzó jelenlétében megnyitják a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet.
• november 12. – A román magánvállaltoknak el kell bocsátaniuk zsidó alkalmazottaikat. (Nem hajtják végre teljes körűen.)
• november 14–15. – Német repülők terrorbombázást hajtanak végre Coventry ellen, amelyben közel 500 német bombázó vesz részt.
• november 20. – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• november 23. – Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• november 24. – Szlovákia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.

December

• december 9. – Az afrikai fronton a megerősödött brit csapatok támadásba mennek át az olasz hadsereggel szemben
• december 12. – Aláírják a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést” (amelyet Magyarország négy hónappal később megszeg).
• december 18. – A német legfelsőbb katonai vezetés jóváhagyja a Barbarossa hadművelet tervét, a Szovjetunió ellen indítandó front tervét

Határozatlan dátumú események

• a Második világháború első teljes éve
• az ősz folyamán megkezdődik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építése Erdélyben, hogy a második bécsi döntést követően a Székelyföldet is bekapcsolhassák a magyar vasúti hálózatba
• október – Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.

Az év témái

1940 az irodalomban

• Radnóti Miklós: Ikrek hava - önéletrajzi írása
• Kassák Lajos megírja a A mérleg serpenyője c. Bartók- versét
• Benjámin László: Tisztaság c. verse
• Móricz Zsigmond: Árvácska - regény
• Gelléri Andor Endre: Villám és esti tűz - novellás kötet
• Veres Péter: Gyepsor - elbeszélésgyűjtemény
• Darvas József: Elindult szeptemberben - önéletrajzi jellegű regény
• Herczeg Ferenc: A gótikus ház - önéletrajzi visszaemlékezés
• Henry Graham Greene: Hatalom és dicsőség (The power and the glory) - regény
• Dylan Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából (Portrait of the artist as a young dog) - önéletrajzi novella
• Seán O’Casey: Bíbor por (Purple dust) - dráma
• Stephen Butler Leacock: Kacajparédé (Laugh parade) - paródia
• Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (For whom the bell tolls) - regény a Spanyol polgárháborúról, amelyben az író önkéntesként maga is részt vett
• Richard Wright: Meghajszolt vad (Native Son) - regény (az író egyik leghíresebb néger-regénye)
• Arthur Koestler: Sötétség délben (Darkness at noon) - regény a totalitarizmus ellen
• Bertolt Brecht: Puntila úr és a szolgája, Matti (Herr Puntila und sein Knecht Matti) - színmű, bemutatva 1941-ben
• Thomas Mann: Az elcserélt fejek / alcím: Egy indiai legenda (Die vertauschten Köpfe, Untertitel: Eine indische Legende) - az író leghosszabb regénye
• Jan de Hartog: Hollandia dicsősége (Holland's glorie) - történelmi regény
• Albert Camus: Közöny (L'Étranger) eredeti cím szerint: Az idegen - egzisztencialista regény, 1942-ben jelenik meg
• Dino Buzzati: A Tatárpuszta (Il deserto dei Tartari ) - regény
• Ilja Ehrenburg: Párizs eleste (Pagyenyije Parizsa) - regényes írás
• Alekszandr Nyikolajevics Afinogenov: Másenyka (Masenka) magyar színpadon: Kisunokám - vígjáték
• Arkagyij Petrovics Gajdar: Timur és csapata (Timur i jevo komada) - ifjúsági regény
• Prežihov Voranc:Doberdo (Doberdob) - a szlovén nép háborús regénye

1940 a zenében

• A Columbia hangemezgyár felvételt készít Bartók: Kontrasztok című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.

1940 a sportban

• Az Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 15. bajnoki címe.

Születések

• január 1. – Helmut Jahn, német építész
• január 1. – Sáry László, zeneszerző
• január 4. – Brian David Josephson, angol fizikus
• január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
• január 15. – Géher István, költő, műfordító, egyetemi tanár
• január 23. – Werner Krämer német labdarúgó († 2010)
• január 25. – Jakabos Ödön romániai magyar író, utazó († 1979)
• február 4. – Kocsis Imre, Munkácsi-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár
• február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
• február 19. – Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán elnöke († 2006)
• február 20. – Czilczer Olga, költőnő
• március 9. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok vízilabdázó († 2004)
• március 10. – Chuck Norris amerikai harcművész és színész
• március 16. – Bernardo Bertolucci, olasz filmrendező
• március 18. – Sinkó László, színész
• április 1. – Wangari Maathai, kenyai környezetvédő és politikus († 2011)
• április 9. – Kobajasi Kenicsiró japán karmester
• április 11. – Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző († 2012)
• április 17. – Pere János, dalénekes,előadóművész, magánénektanár
• április 25. – Al Pacino amerikai színész, a filmtörténelem egyik meghatározó színészegyénisége
• április 25. – Philippe Taquet francia paleontológus, a Francia Akadémia levelező tagja.
• április 26. – Giorgio Moroder, olasz zeneszerző, előadó, zenei producer
• május 7. – Kocsis István, író
• május 9. – Fábián László, író, költő, esztéta
• május 21. – Pécsi Ildikó magyar színművész és rendező
• május 27. – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
• június 4. – Csomay Zsófia, építész
• június 4. – Nagy Anna, színésznő
• június 13. – Gojko Mitić, szerb származású német színész
• június 23. – Wilma Rudolph, futónő, a „fekete gazella” († 1994)
• július 5. – Tolnai Ottó, író, költő, műfordító
• július 6. – Nurszultan Abisuli Nazarbajev, kazah elnök
• július 7. – Ringo Starr, brit zenész, a Beatles tagja
• augusztus 7. – Bella István, Kossuth-díjas költő († 2006)
• augusztus 7. – Domonkos István, író, költő
• augusztus 8. – Gregor József, operaénekes († 2006)
• augusztus 21. – Szemerédi Endre, magyar matematikus, Erdős Pál és Hajnal András tanítványa
• augusztus 25. – Konrád Sándor, vízilabdázó
• szeptember 11. – Brian De Palma, amerikai filmrendező
• szeptember 17. – Bán Ferenc, építész
• szeptember 17. – Móna István, olimpiai bajnok öttusázó († 2010)
• szeptember 26. – Dr. Bodnár László, CsC főiskolai tanár, egyetemi doktor
• október 9. – John Lennon, zenész, énekes († 1980)
• október 18. – Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó
• október 26. – Jozef Stank, szlovák védelmi miniszter († 2005)
• október 27. – John Gotti, Híres amerikai gengszter a '80 -as években († 2002)
• november 1. – Kuti Gyula fizikus, az MTA tagja
• november 4. – Linda Gray, színésznő (Dallas)
• november 21. – Dr. John, New Orleans-i billentyűs
• november 21. – Richard Marcinko az Egyesült Államok egyik legismertebb katonai szakértője a különleges hadműveletek témakörében
• november 22. – Terry Gilliam, amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
• november 25. – Percy Sledge, amerikai énekes
• november 26. – Szomjas György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező
• november 27. – Bruce Lee, amerikai születésű kínai harcművész, színész († 1973)
• november 28. – Kalocsai Henrik távol- és hármasugró atléta († 2012)
• december 17. – Anna Prucnal, lengyel színésznő
• december 21. – Frank Zappa, amerikai gitáros, zeneszerző († 1993)

Halálozások

• január 29. – Paul Klee, svájci festő, grafikus (* 1879)
• február 1. – Albert Andor, szobrászművész (* 1876)
• február 10. – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja (* 1865)
• március 3. – Hekler Antal, művészettörténész, régész (* 1882)
• március 10. – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, orosz író (* 1891)
• március 29. – Terkán Lajos, csillagász, egyetemi docens (* 1877)
• május 21. – Mészáros Ervin, olimpiai bajnok vívó (* 1877)
• május 26. – Vilmos porosz herceg (* 1906)
• június 9. – Kernstok Károly, festőművész (* 1873)
• június 24. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja (* 1864)
• június 27. – Robert Pershing Wadlow, minden idők legmagasabb embere 272 cm (* 1918)
• június 28. – Italo Balbo, fasiszta politikus, légügyi miniszter (* 1896)
• július 5. – Preisz Hugó orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja (* 1860)
• július 28. – Kellner Gyula, olimpiai bronzérmes atléta (* 1871)
• augusztus 21. – Lev Davidovics Trockij, orosz újságíró, politikus, forradalmár (* 1879)
• augusztus 30. – Joseph John Thomson, angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője (* 1856)
• szeptember 1. – Feleky Sándor, orvos, költő (* 1865)
• szeptember 24. – Iványi-Grünwald Béla, festő (* 1867)
• október 26. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1853)
• november 7. – Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1881)
• november 17. – Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író (* 1882)
• november 26. – Harold Harmsworth, Rothermere vikomtja brit sajtómágnás és politikus, az első Rothermere vikomt (* 1868)
• november 27. – Nicolae Iorga, román író, politikus (* 1871)
• december 19. – Kyösti Kallio, finn köztársasági elnök (* 1873)

Nobel-díjak

• 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat