1940
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1940 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1940 |
| Ab urbe condita | 2693 |
| Bahái naptár | 96 – 97 |
| Berber naptár | 2890 |
| Bizánci naptár | 7448 – 7449 |
| Buddhista naptár | 2484 |
| Burmai naptár | 1302 |
| Etióp naptár | 1932 – 1933 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1995 – 1996 |
| Shaka Samvat | 1862 – 1863 |
| Kali juga | 5041 – 5042 |
| Holocén naptár | 11940 |
| Iráni naptár | 1318 – 1319 |
| Japán naptár | 2600 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4636–4637 |
| Kopt naptár | 1656 – 1657 |
| Koreai naptár | 4273 |
| Muszlim naptár | 1358 – 1359 |
| Örmény naptár | 1389 ԹՎ ՌՅՁԹ |
| Thai szoláris naptár | 2483 |
| Zsidó naptár | 5700 – 5701 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
[szerkesztés] Január
- január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
- január 23. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.
[szerkesztés] Febuár
- február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
[szerkesztés] Március
- március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
- március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
[szerkesztés] Április
- április 9. – Német csapatok megtámadják Dániát és Norvégiát.
- április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
[szerkesztés] Május
- május 10. – Németország lerohanja a Benelux államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston Churchill.
- május 25. – A civilizáció kriptája nevű időkapszula lezárásának napja.
- május 27.
- Megkötik a német–román kereskedelmi szerződést.
- Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába.
- május 28. – Németország elfoglalja Belgiumot – III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál.
[szerkesztés] Június
- június 5. – Megindul a német támadás Franciaország ellen.
- június 10. – Olaszország hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának.
- június 14. – Párizst elfoglalják a németek.
- június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
- június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
- június 22. – Franciaország aláírja a német-francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
- június 24. – Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította.
- június 25. – A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
- június 26.
- A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
- A szovjet kormány ultimátumban követeli Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átengedését. (Ez 49 800 km²-t és 3,7 millió lakost jelentett.)
[szerkesztés] Július
- július 1.
- A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a "Vichy-korszak" (1940-1944)
- Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
- július 4. – Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
- július 11. – Románia kilép a Népszövetségből.
- július 26. – Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
- július 28–29. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.
[szerkesztés] Augusztus
- augusztus 2. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.
- augusztus 3–6. – A korábban aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam.
- augusztus 8.
- Német–román gazdasági megállapodás, melyben az egész román mezőgazdasági termésfölösleget lekötik Németország számára.
- Romániában törvényerejű rendelet korlátozza a zsidók jogait. (Megtiltja a házasodást románokkal, a birtokvásárlást, előírja a közintézményekből való elbocsátásukat.)
- augusztus 16–24. – Turnu Severin-i román–magyar területrendezési tárgyalások. (A Hory András vezette küldöttség Erdély nagyobbik felét igényli a Maros vonaláig, míg a román küldöttség a lakosságcsere elvét akarja elfogadtatni. A tárgyalások megszakadnak.)
- augusztus 20. – Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.
- augusztus 21. Mexikóban meghal Trockij, aki ellen Ramón Mercader, az NKVD ügynöke követett el gyilkossági kísérletet az előző napon.
- augusztus 29. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
- augusztus 29–30. – A román koronatanács elfogadja, hogy Németország és Olaszország döntőbíróként oldja meg az Erdély jövőjéről folyó magyar–román vitát.
- augusztus 30. – Bécsben a Berlin–Róma-tengely külügyminiszterei kihirdetik döntésüket, mely szerint Észak-Erdély – mintegy 43 000 km²-rel és 2,6 millió lakossal – visszakerül Magyarországhoz. Cserébe Németország és Olaszország garantálja Románia új határait.
[szerkesztés] Szeptember
- szeptember 4. – II. Károly román király Ion Antonescu tábornokot nevezi ki miniszterelnöknek.
- szeptember 5. – Királyi dekrétum teljhatalmat ad Ion Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet.
- szeptember 5–13. – a második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt.
- szeptember 6.
- Ion Antonescu kormányfő lemondatja fia, Mihály javára II. Károly román király.
- Ion Antonescu „államvezér” (Conducător) lesz.
- szeptember 7.
- II. Károly román király elhagyja az országot.
- Románia és Bulgária megállapodik Dél-Dobrudzsa, az 1913-ban megszerzett bolgár terület visszaadásáról.
- Megindult a német légiflotta támadása Anglia ellen.
- szeptember 11. – Bevonul Kolozsvárra a magyar hadsereg.
- szeptember 12. – Horthy Miklós Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst.
- szeptember 14. – Német támogatással Romániában a fasiszta Vasgárda államcsínyt hajt végre.
- szeptember 14–18. – Sikertelen magyar–román tárgyalások Budapesten a két kisebbség jogairól. (Októberben a tengelyhatalmak vizsgálatát kérik.)
- szeptember 22. - Japán lerohanja Francia-Indokínát.
- szeptember 27. – Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt.
[szerkesztés] Október
- október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
- október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
- október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
- október 12. – Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
- október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
- október 24. – Az első zsidó-törvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
- október 28. – Olaszország megtámadja Görögországot.
[szerkesztés] November
- november 5. – Franklin D. Rooseveltet ismét az Egyesült Államok elnökévé választották.
- november 12. – A román magánvállaltoknak el kell bocsátaniuk zsidó alkalmazottaikat. (Nem hajtják végre teljes körűen.)
- november 14–15. – Német repülők terrorbombázást hajtanak végre Coventry ellen.
- november 20. – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
- november 23. – Románia csatlakozik a Tengelyhatalmakhoz.
- november 24. – Szlovákia csatlakozik a Tengelyhatalmakhoz.
[szerkesztés] December
- december 12. – Aláírják a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést” (amelyet Magyarország négy hónappal később megszeg).
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- a II. világháború első teljes éve
- az ősz folyamán megkezdődik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építése Erdélyben, hogy a második bécsi döntést követően a Székelyföldet is bekapcsolhassák a magyar vasúti hálózatba
- október – Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1940 a tudományban
[szerkesztés] 1940 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1940 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1940 a filmművészetben
[szerkesztés] 1940 az irodalomban
- Arthur Koestler: Sötétség délben
- Radnóti Miklós: Ikrek hava
- Kassák Lajos megírja a A mérleg serpenyője c. Bartók-versét
[szerkesztés] 1940 a zenében
- A Columbia hangemezgyár felvételt készít Bartók: Kontrasztok című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.
[szerkesztés] 1940 a sportban
- Az Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 15. bajnoki címe.
[szerkesztés] 1940 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 1. – Helmut Jahn, német építész
- január 1. – Sáry László, zeneszerző
- január 4. – Brian David Josephson, angol fizikus
- január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
- január 15. – Géher István, költő, műfordító, egyetemi tanár
- január 23. – Werner Krämer német labdarúgó († 2010)
- január 25. – Jakabos Ödön romániai magyar író, utazó († 1979)
- február 4. – Kocsis Imre, Munkácsi-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár
- február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
- február 19. – Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán elnöke († 2006)
- február 20. – Czilczer Olga, költőnő
- március 9. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok vízilabdázó († 2004)
- március 10. – Chuck Norris amerikai harcművész és színész
- március 16. – Bernardo Bertolucci, olasz filmrendező
- március 18. – Sinkó László, színész
- április 1. – Wangari Maathai, kenyai környezetvédő és politikus († 2011)
- április 11. – Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző († 2012)
- április 17. – Pere János, dalénekes,előadóművész, magánénektanár
- április 25. – Al Pacino amerikai színész, a filmtörténelem egyik meghatározó színészegyénisége
- április 25. – Philippe Taquet francia paleontológus, a Francia Akadémia levelező tagja.
- április 26. – Giorgio Moroder, olasz zeneszerző, előadó, zenei producer
- május 7. – Kocsis István, író
- május 9. – Fábián László, író, költő, esztéta
- május 21. – Pécsi Ildikó magyar színművész és rendező
- május 27. – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
- június 4. – Csomay Zsófia, építész
- június 4. – Nagy Anna, színésznő
- június 13. – Gojko Mitić, szerb származású német színész
- június 23. – Wilma Rudolph, futónő, a „fekete gazella” († 1994)
- július 5. – Tolnai Ottó, író, költő, műfordító
- július 6. – Nurszultan Abisuli Nazarbajev, kazah elnök
- július 7. – Ringo Starr, brit zenész, a Beatles tagja
- augusztus 7. – Bella István, Kossuth-díjas költő († 2006)
- augusztus 7. – Domonkos István, író, költő
- augusztus 8. – Gregor József, operaénekes († 2006)
- augusztus 21. – Szemerédi Endre, magyar matematikus, Erdős Pál és Hajnal András tanítványa
- augusztus 25. – Konrád Sándor, vízilabdázó
- szeptember 11. – Brian De Palma, amerikai filmrendező
- szeptember 17. – Bán Ferenc, építész
- szeptember 17. – Móna István, olimpiai bajnok öttusázó († 2010)
- szeptember 26. – Dr. Bodnár László, CsC főiskolai tanár, egyetemi doktor
- október 9. – John Lennon, zenész, énekes († 1980)
- október 18. – Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó
- október 26. – Jozef Stank, szlovák védelmi miniszter († 2005)
- október 27. – John Gotti, Híres amerikai gengszter a '80 -as években († 2002)
- november 1. – Kuti Gyula fizikus, az MTA tagja
- november 4. – Linda Gray, színésznő (Dallas)
- november 21. – Dr. John, New Orleans-i billentyűs
- november 21. – Richard Marcinko az Egyesült Államok egyik legismertebb katonai szakértője a különleges hadműveletek témakörében
- november 22. – Terry Gilliam, amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
- november 25. – Percy Sledge, amerikai énekes
- november 26. – Szomjas György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező
- november 27. – Bruce Lee, amerikai születésű kínai harcművész, színész († 1973)
- december 17. – Anna Prucnal, lengyel színésznő
- december 21. – Frank Zappa, amerikai gitáros, zeneszerző († 1993)
[szerkesztés] Halálozások
- január 29. – Paul Klee, svájci festő, grafikus (* 1879)
- február 1. – Albert Andor, szobrászművész (* 1876)
- február 10. – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja (* 1865)
- március 3. – Hekler Antal, művészettörténész, régész (* 1882)
- március 10. – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, orosz író (* 1891)
- március 29. – Terkán Lajos, csillagász, egyetemi docens (* 1877)
- május 21. – Mészáros Ervin, olimpiai bajnok vívó (* 1877)
- május 26. – Vilmos porosz herceg (* 1906)
- június 9. – Kernstok Károly, festőművész (* 1873)
- június 24. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja (* 1864)
- június 27. – Robert Pershing Wadlow, minden idők legmagasabb embere 272 cm (* 1918)
- június 28. – Italo Balbo, fasiszta politikus, légügyi miniszter (* 1896)
- július 5. – Preisz Hugó orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja (* 1860)
- július 28. – Kellner Gyula, olimpiai bronzérmes atléta (* 1871)
- augusztus 21. – Lev Davidovics Trockij, orosz újságíró, politikus, forradalmár (* 1879)
- augusztus 30. – Joseph John Thomson, angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője (* 1856)
- szeptember 1. – Feleky Sándor, orvos, költő (* 1865)
- szeptember 24. – Iványi-Grünwald Béla, festő (* 1867)
- október 26. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1853)
- november 7. – Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1881)
- november 17. – Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író (* 1882)
- november 26. – Harold Harmsworth, Rothermere vikomtja brit sajtómágnás és politikus, az első Rothermere vikomt (* 1868)
- november 27. – Nicolae Iorga, román író, politikus (* 1871)
- december 19. – Kyösti Kallio, finn köztársasági elnök (* 1873)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat

