Liechtenstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liechtenstein Hercegség
Fürstentum Liechtenstein
Förschtatum Liachtaschta
Liechtenstein Hercegség zászlaja
Liechtenstein Hercegség zászlaja
Liechtenstein Hercegség címere
Liechtenstein Hercegség címere
Nemzeti himnusz: Oben am jungen Rhein
Location Liechtenstein Europe.png

Fővárosa Vaduz
é. sz. 47° 08′ 42″, k. h. 9° 33′ 14″
Legnagyobb város Schaan
Vezetők
Herceg II. János Ádám liechtensteini herceg
Miniszterelnök Adrian Hasler
Hivatalos nyelv Német
Népesség
Népszámlálás szerint 36 636 fő (2012)[1] +/-
Rangsorban 223
Becsült 36 942 fő (2013 [2])
Rangsorban 223
Népsűrűség 203 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 160 km²
Rangsorban 189
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel FL
Hívószám 423
Internet TLD .li

térkép szerkesztése


Liechtenstein (hivatalosan Liechtenstein Hercegség, Fürstentum Liechtenstein, alemannul Liachtaschta, vagy Förschtatum Liachtaschta) kis európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye Vaduz. Legnagyobb városa Schaan. Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal szintén nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino, egyes felsorolások szerint Málta és Gibraltár is ide számít) és a Föld 6. legkisebb állama.

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein domborzati térképe

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km². A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m)

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak. A hercegség második leghosszabb folyója a Samina (Liechtensteinben 12 km hosszan halad), Triesenbergnél ered és Frastanznál az Illbe folyik bele. Illhez hasonlóan (Iller) igen kedvelt a raftingoláshoz.

Az egyetlen természetes módon kialakult tó a hercegségben a Gampriner Seele. A hercegség legnagyobb tava a Stausee Steg.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna felől fújó szél (déli szél, főn), illetve a hegyek szélárnyékoló hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.

Az évi csapadék mennyisége 900–1200 mm, a magasabban fekvő részeken 1900 mm. A hőmérséklet télen ritkán esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van. Ez nagyjából megegyezik az Innsbruckban (Ausztria) illetve Zürichben (Svájc) mért adatokkal.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatvilág: 55-féle emlős él a hercegségben természetes környezetében, ebből 17-féle denevérfajta. 140-féle madár, 7-féle hüllő, 10-féle kétéltű, 24 halfaj, 82 pókféle, ebből 5-tel még csak itt találkoztak. Több százféle gerinctelen állat is őshonos (pillangók, Longhorn bogár). A hegyek miatt megtalálható a gímszarvas, zerge, bak (Appenzeller kecske), szarvasfélék, szirti sas, havasi nyúl (Schneehase), alpesi hófajd, róka, borz, mormota, nyírfajd, három ujjú harkály, törpe bagoly, havasi csóka, hajnalmadár, víz pityer, citril (Zitronengirlitz), alpesi szalamandra, békafélék.

Növényvilág: 1600 növényfajta őshonos a hercegségben, ebből a fele kifejezetten alpesi növény, valamint 48 különböző orchideaféle.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein látképe a Saargans (Svájc) és Balzers (Liechtenstein) közti Rajna-hídról

A régészeti leletek szerint Liechtenstein területén már a neolit korban, i. e. 5000 körül is lakott volt a Balzers-i Gutenberg és Eschnerberg környéke. A leletek szerint ezek a telepesek kelta hatásokkal találkoztak korábban. Az i. e. XV. században Rhaetia-t a rómaiak meghódították és a terület római tartomány lett. Az i. sz. I. évszázadban egyfajta hadászati útvonalat alakítottak ki a hercegség területén Itáliából Bregenzbe. A Nyugatrómai Birodalom 5. századi összeomlása után németek települtek a területre.

A 10. századtól a Bregenzi gróf uralkodott, de a gróf ága 1152-ben kihalt. Később Alsó-Rhaetia a Montforti grófok területe lett, akik a későbbi MontfortWerdenberg ágat adták. Ezután Liechtenstein mindig más uralkodói kézre került.

Az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő kicsiny hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg (Fürst Johann Adam Andreas von Liechtenstein) a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1719. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815–1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

Searchtool right.svg Lásd még: Svájc és Liechtenstein kapcsolata

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenvedett a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak, Szlovákiával pedig csak 2009-ben ismerték el egymást.[3]

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.

Politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Vaduz

Belpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.

A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

Pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinben a következő pártok léteznek:

A VU Oberlandban erős, ahol a demokratikus és a svájcbarát választók élnek, ezzel szemben Unterlandban a FBP a legerősebb párt, ahol hercegi értékeket megőrző és osztrákbarát választók élnek.

Külpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New York-ban van külképviselete.

1978-ban Liechtenstein belépett az Európa Tanácsba (Europarat). 1990 Liechtenstein tagja lett Egyesült Nemzetek Szervezete-nek (Vereinten Nationen (UNO)). 1991-ben belépett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás-ba (Europäischen Freihandelsassoziation (EFTA)) és 1995 óta az Európai Gazdasági Térség (Europäischen Wirtschaftsraums (EWR)) és a Kereskedelmi Világszervezet (Welthandelsorganisation (WTO)) tagja. 2008-ban aláírta Liechtenstein a Schengeni egyezményt (Schengener Abkommen) is.

Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolata Norvégiához és Izlandhoz hasonlítható. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de az Európai Gazdasági Térségnek igen, ezáltal olyan mértékben vesz részt Európa belső kereskedelmében, hogy Norvégia és Izland mellett benne van az EU-ba leginkább integrált 3 nem európai uniós állam között. Azoktól eltérően azonban speciális a helyzete, mivel a nem EWR tag Svájccal 1924 óta gazdasági-, vám- és valutaközösségben van. Az EU tagállamok közötti automatikus információcserében (például ami a banktitkokat érintheti) nem vesz részt.

Liechtensteint sok európai választja tartózkodási helyének a kedvező adók miatt. Évente 64 új tartózkodási engedélyt adnak ki, ebből 56-ot munkavállaláshoz.

Lakóinak 33%-a külföldi és ezek fele EU tagállam állampolgára. A hercegség exportjának 63%-a EU tagállamba megy, 11% Svájcba.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet. A községek a következők:

Zászló Irányítószám és településnév Lakosság
(2006. december 31.)
terület (km²) Település Térkép
Unterland választási kerület (Schellenberg)
Liechtenstein községei
Ruggell 9491 Ruggell 1 920 7,4 Ruggell
Schellenberg 9488 Schellenberg 1 032 3,5 Schellenberg
Gamprin 9487 Gamprin 1 463 6,1 Gamprin, Bendern
Eschen 9492 Eschen 4 141 10,3 Eschen, Nendeln
Mauren 9493 Mauren 3 718 7,5 Mauren, Schaanwald
Oberland választási kerület (Vaduz)
Schaan 9494 Schaan 5 747 26,8 Schaan
Planken 9498 Planken 387 5,3 Planken
Vaduz 9490 Vaduz 5 070 17,3 Vaduz
Triesenberg 9497 Triesenberg 2 566 29,8 Triesenberg, Masescha, Silum, Gaflei, Steg, Malbun
Triesen 9495 Triesen 4 674 26,4 Triesen
Balzers 9496 Balzers 4 450 19,6 Balzers, Mäls
Liechtenstein Liechtenstein 35 168 160,0  

Exklávék és enklávék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein 7 településének van egy vagy több exklávéja.

  • Balzers: 2 exklávé
  • Eschen: 2 exklávé
  • Gamprin: 1 exklávé
  • Planken: 3 exklávé, 1 enklávé
  • Schaan: 4 exklávé, 2 enklávé
  • Triesenberg: 1 exklávé
  • Vaduz: 5 exklávé

Gazdaság, szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, ill. az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek (HILTI).

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Lásd még: Offshore.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein Bus

Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival.

Utak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 250 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs között.

Busz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A liechtensteini buszvállalat (Liechtenstein Bus Anstalt (LBA)) a svájci buszhálózat leányvállalata, de elszigetelten fut. 14 különböző vonallal rendelkezik. Csatlakozik a svájci járatokhoz Buchsban és Sargansben és Sevelenben. Ezenkívül van járat az ausztriai Feldkirchbe is. Buszjárat van naponta többször Schaan, Feldkirch és Klaus im Vorarlberger között is.

Kerékpár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

350  km-nyi kerékpárút található az országban.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinben nincs repülőtér, a legközelebbi nagy nemzetközi reptér Zürichben van. Egy kis helikopter-leszállópálya található Balzers mellett.

Népessége, lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 2/3-a az országban született. A lakosság 10,8%-a Svájcból, 5,9%-a Ausztriából, 3,4%-a Németországból érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és jugoszlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvi összetétel, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban. Az országban a média és az írott sajtó a leggyakrabban a svájci németet használja. A tősgyökeres liechtensteini lakosság az alemannt beszéli.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

A 2000-es népszámlálás adatai[4] szerint az ország lakossága az alábbiak szerint oszlik meg:

  1. keresztény 29 220 (87,7%)
    1. katolikus 26 122 (78,4%)
    2. evangélikus-református 2 634 (7,9%)
    3. ortodox 365 (1,1%)
    4. egyéb keresztény 79 (0,2%)
    5. evangélikus 22 (0,1%)
    6. újapostoli 19 (0,1%)
  2. muzulmán 1 593 (4,8%)
  3. ateista 941 (2,8%)
  4. buddhista 66 (0,2%)
  5. Jehova tanúi 35 (0,1%)
  6. zsidó 26 (0,1%)
  7. egyéb 21 (0,1%)

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinben a szociális ügyekkel a Szociális ügyek hivatala (Amt für Soziale Dienste (ASD) ) foglalkozik. Nemcsak az aktuális problémák kezelése és a rászorultakról való gondoskodás, hanem megelőző programokat is szervez. A központja Schaan-ban van.

Intézményrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Soziale Dienst a gazdasági értelemben rászorulóknak segít. A Kinder- und Jugenddienst gyermekek és fiatalok, valamint szüleik krízishelyzeteinek és problémáinak kezelését segíti. A Therapeutische Dienst pszichoterápiás segítséget nyújt. Az Innere Dienst a szociális kiadásokat, büdzsét felügyeli.

Időseket és családokat érintő politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinben a Jövőben idős (Zukunft Alter) kezdeményezés keretein belül széleskörű megelőző és gondoskodó politikát folytatnak. A Idősek tanácsadó testülete (Seniorenbeirats (SBR) ) segíti a kommunikációt az időseket érintő kérdésekben a kormány felé. A Családi Kompenzációs Alap (Familienausgleichskasse) a családokat segítő rendszer a hercegségben. A 16 év alatti gyermekeket nevelők és a keresőképtelen személyeket nevelők részére különféle kedvezmények vannak.

Biztosítás, járulékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden lakosnak járulékot kell fizetnie. Államok közti esetben a biztosításnál a munkahely országát kell figyelembe venni (ha valaki külföldön dolgozik, de Liechtensteinben lakik vagy fordítva) . Kivétel ha valaki korábban már Liechtensteinben biztosított volt, akkor a biztosítása az országban marad. Ausztriára és Svájcra más szabályok vonatkoznak.

Nyugdíjrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosan mind a férfiak, mind a nők 64 évesen mennek rendes nyugdíjba, ez 2010 óta van így. Mód van a korhatár flexibilis kezelésére (Flexibles Rentenalter), ezzel 60 és 70 éves kor között lehet nyugdíjba menni. Teljes nyugdíjat az kap, aki a 20. életévétől a nyugdíjazásig minden évben megszakítások nélkül fizette a társadalombiztosítási járulékokat. A nyugdíj összegét két tényező befolyásolja: a ledolgozott évek száma és az összes évek alatt átlagosan keresett összeg. A nyugdíjnak van felső és alsó összeghatára is, a felső határa kétszer annyi, mint az alsó határa. Házastársaknál a két fél jövedelme összeadódhat és azt felezik el, ez alapján számítják ki a jövedelmet. Külön számítás van arra, amíg 16 év alatti gyermeket is nevelnek. Egyéb jóváírások is vannak arra az esetre, amikor valaki egy keresőképtelen személyt eltart.

Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna völgye Triesenberg felől. Balra Svájc, jobbra Liechtenstein fekszik.

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1805 óta általános tankötelezettség van az országban.

Liechtenstein oktatása hasonló Svájcéhoz. 5 és 6 éves kor között van az óvoda (Kindergarten). Német anyanyelvűek számára szabadon választható, az országban lakó nem német anyanyelvűek gyermekei részére kötelező. 7 és 11 éves kor között van az általános iskola (Primarschule). 12 és 15 éves kor között szakiskolában (Oberschule vagy Realschule) vagy gimnáziumban lehet tanulni. Ez utóbbi 2 részre tagolódik, Unterstufe és Oberstufe.Erről a szintről záróvizsgával lehet továbbtanulni (Schulobligatoriums). 15 és 19 éves kor között vannak a gimnázium felsőbb évfolyamai (Oberstufe), illetve a szakképzés felső évei (Anlehre). Oktatási intézmények: Liechtensteinische Gymnasium, Berufsmittelschule. Ezután lehet továbbtanulni. Oktatási intézmények: Hochschule Liechtenstein, Internationale Akademie für Philosophie (IAP), Universität für Humanwissenschaften im Fürstentum Liechtenstein.

A legtöbb szakma elsajátításához külföldre kell menni.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

A kulturális intézmények többsége Vaduzban található: Angol-ház: 1934-ben építették.

A Liechtensteini Természettudományi Múzeum (Liechtensteinisches Landesmuseum): az egyik legrégebbi múzeum a hercegségben, az 1900-as évek elején alapították.

A Liechtensteini Művészetek Múzeuma (Kunstmuseum Liechtenstein): Morger, Degelo és Kerez svájci építészek tervei alapján épült, 2000-ben nyílt meg. Állandó tárgy gyűjteménye (például szobrok) a XIX. századtól napjainkig terjedő időszakból merítkezik.

Egyéb kulturális színhely többek között a Postamúzeum (Postmuseum), a Símúzeum (Skimuseum) és a Gasometer (Gasometer – Kulturzentrum der Gemeinde Triesen).

A Liechtensteini Nemzeti Könyvtár (Liechtensteinische Landesbibliothek): gyűjti az összes valaha kiadott liechtensteini publikációt, könyveket, újságokat és mindent, ami Liechtensteinről a világon megjelenik. Online is elérhető és az összes nagyobb könyvtárral a világon kapcsolatban áll.

Legfontosabb liechtensteini színház a Theater am Kirchplatz (TaK) Schaanban van.

2003 óta Vaduzban is van színház, ez a Schlösslekeller, ahol a Liechtenstein Gabarett (LiGa) évente más programot ad elő.

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet

Ernst Sommerlad 1920 és 1930 között a hercegségben munkálkodott és ezzel megalapozta az itteni modern építészetet. Ő tervezte a Staatliche Elektrizitätswerk-et Vaduzban, a Pfälzerhütte-t Schaanban és a Villenkolonie Ebenholz-t szintén Vaduzban (egyfajta villapark).

  • Képzőművészetek

Fürst Johann II. (1840–1929) gyűjtő, a hercegség képzőművészeti gyűjteményének egyik fő harcosa, jelenkori képzőművészetének megalapozója. Legelismertebb liechtensteini művészek: Ferdinand Nigg (1865–1949), Anton Frommelt (1895–1975), Jelenkor legismertebb liechtensteini képzőművészei: Georg Malin szobrász, Bruno Kaufmann, Martin Frommelt, Josef Schädler és Regina Marxer festők.

  • Irodalom

Johann Georg Helbert (1759–1813) Liechtenstein első krónikása. Peter Kaiser (1793–1864) Liechtenstein politikai öntudatának élharcosa. Hermine Rheinberger (1864–1932) Liechtenstein első írónője.

  • Filmművészet
  • Zene

A legismertebb liechtensteini zeneszerző Josef Gabriel Rheinberger (1839–1901) zeneszerző és zenepedagógus.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 1.: Újév, Mária istenanyasága
  • január 6.: Vízkereszt
  • február 2.: Urunk bemutatása a templomban (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
  • március 19.: Szent József
  • március/április: Húsvét
  • május 1.: Munkás Szent József
  • május/június: Pünkösd
  • augusztus 15.: Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe
  • szeptember 8.: Mária születésnapja
  • november 1.: Mindenszentek
  • december 8.: Szeplőtelen fogantatás
  • december 25.: Karácsony
  • december 26.: Szent István első vértanú

A hercegségben 1940. óta törvényben van rögzítve, hogy II. Ferenc József herceg (Franz Josef II. (1906–1989)) augusztus 16-i születésnapjával összevonva az állam hivatalos ünnepe augusztus 15., ez az Államünnep (Staatsfeiertag). Az ünnepség ugyanolyan koreográfia szerint zajlik minden évben. Az ünnepet Vaduzban a hercegi palota mellett kezdik el: először mise van, utána a hercegi családból mondanak beszédet, ezt követi egy fogadás a főméltóságok részére a palotában, majd ha a vendégek onnan kijöttek, akkor kezdődnek a mulatságok az utcákon. El szokták énekelni a himnuszt és este tűzijáték is van.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti étel a sajtos gombóc (Käsknöpfle), a Riebel (egyfajta étel kukoricából, tejből és vajból) és a fűszeres alpesi makaróni (Älplermagronen mit Wirz).

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegségnek van országos televízió és rádió adása is. A trieseni székhelyű Liechtensteini Rádió (Radio Liechtenstein) 1938 óta sugároz műsort, a liechtensteini háztartások 80%-ában fogható Liechtensteini Televízió (Landeskanal) 1992 óta. Ez utóbbi 2008 óta az interneten is fogható és elsősorban hazai gyártású filmeket és különféle sport eseményeket közvetít. Ezeken kívül minden településnek saját helyi adója is van, valamint létezik egy kábeltelevíziós tévéadó, az 1FL TV.

A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve a köznyelvben Das Vaterland, hivatalosan Liechtensteiner Vaterland. Ez a Vaterländischen Union hivatalos párt lapja is egyben. Székhelye Vaduzban van és 1936 óta adják ki. A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap (Liechtensteiner Volksblatt)., ami politikailag a Fortschrittlichen Bürgerpartei (FBP) fele húz, ami gyakorlatilag a Vaterländischen Union ellenzékének tekinthető.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinnek saját olimpiai csapata van (Liechtensteinische Olympische Sportverband, LOSV).

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A liechtensteini labdarúgócsapatok a svájci labdarúgóbajnokságokon vesznek részt. A Liechtensteini Kupa az UEFA-Pokal részét képezi. Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci második osztályban játszik.

Téli sportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein a téli sportok közül az alpesisízésben emelkedik ki. Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt szerzett. A következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

Rafting[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Raftingolásra alkalmas folyó a Samina.

Horgászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtensteinben horgászni a Fischereiverein Liechtenstein (FVL) tagságijával lehet. A napi horgászható mennyiség szigorúan szabályozott, a Samina esetén 2011-ben 4 db hal/nap/horgász. Horgászni a következő helyeken lehet: Rajna, Spiersbach, Samina és a kisebb patakok, amik ezekbe folynak. Halak, amikre számítani lehet: pisztrángfélék (tó-, szivárvány, patakpisztráng) , pér, maréna, alet, aranyosfejű hal, márna, fürge cselle, sügér, tarka menyhal, angolna, csuka, Strömer, Groppe.

Technikai sportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyetlen Forma-1-es versenyzője Rikky von Opel volt, a túraautóknál pedig Manfred Schurti és Dario Pergolini jeleskedett.

Turizmusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegség hivatalos turisztikai központja a Liechtenstein Center Vaduzban. Közvetlenül mellette van a liechtensteini 0. kilométerkő, ahonnan 1864-ben és azóta is kimérték a liechtensteini utakat. Kelet-Svájc és Liechtenstein egy sor közös helikopteres túrát szervez.

Túrázók részére 160 km²-en 400 km-nyi turistaút és 350 km-nyi bicikliút van kiépítve. Horgász túrákat szintén szerveznek (Fischereiverein Liechtenstein).

Haderő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liechtenstein a semlegesség politikáját követi, és azon néhány állam egyike a Földön, amelynek nincs hadserege. A hadsereget az osztrák-porosz háború után oszlatták fel, ahová a kis állam 80 embert küldött, de ők nem vettek részt semmilyen harci cselekményben. A Német Államszövetség felbomlása után megszűnt a külső nyomás a hadsereg fenntartására, ezért a parlament fel akarta oszlatni, költségessége miatt. A herceg eleinte ellenezte, de végül megenyhült, és 1868. február 12-én feloszlatta a hadsereget. Az utolsó liechtensteini katona 1939-ben halt meg, 95 évesen.

A rend fenntartását a kis rendőrség végzi.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liechtenstein témájú médiaállományokat.