Liechtenstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Liechtenstein Hercegség
Fürstentum Liechtenstein
Liechtenstein zászlaja Liechtenstein címere
zászló címer
Himnusz: Oben am jungen Rhein
Liechtenstein fekvése
Főváros Vaduz
Legnagyobb város Schaan
Államforma
 - Herceg II. János Ádám liechtensteini herceg
 - Miniszterelnök Otmar Hasler


Hivatalos nyelv Német
függetlenség  
Terület  
 - Összes 160 km² (189.)
Népesség  
 - 2004 évi becslés 32 528  (187.)
 - Népsűrűség 203 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Svájci frank (CHF)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .li
Nemzetközi gépkocsijel FL
Hívószám +423
térkép szerkesztése

A Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

Liechtenstein domborzata

[szerkesztés] Domborzata

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban.160 km2 a területe. A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m)

[szerkesztés] Vízrajza

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak.

[szerkesztés] Éghajlata

A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szélárnyékoló hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.

Az évi csapadék mennyisége 900-1200 mm. A hőmérséklet télen gyakran esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van. Ez nagyjából meggyezik az Innsbruckban (Ausztria) illetve Zürichben (Svájc) mért adatokkal.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Története

Liechtenstein látképe a Saargans (Svájc) és Balzers (Liechtenstein) közti Rajna-hídról.

Liechtenstein, az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1709. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak.

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.

[szerkesztés] Politikai élet

Vaduz

[szerkesztés] Belpolitika

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból. A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

[szerkesztés] Pártok

Liechtensteinben a következő pártok léteznek:

A VU Oberlandban erős, ahol a demokratikus és a svájcibarát választók élnek, ezzel szemben Unterlandban a FBP a legerősebb párt, ahol hercegi értékeket megőrző és osztrákbarát választók élnek.

[szerkesztés] Külpolitika

Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New York-ban van külképviselete.

Liechtensteint sok európai választja tartozkódási helyének, ugyanis itt alacsonyak az adók. Évente 64 új tartozkódási engedélyt adnak ki, ebből 56-ot munkavállaláshoz.

[szerkesztés] Közigazgatás

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet. A községek a következők:

Liechtenstein községei
Zászló Irányítószám és településnév Lakosság
(2006. december 31.)		 terület (km²) Község
Unterland választási kerület (Schellenberg)
Ruggell 9491 Ruggell 1 920 7,4 Ruggell
Schellenberg 9488 Schellenberg 1 032 3,5 Schellenberg
Gamprin 9487 Gamprin 1 463 6,1 Gamprin, Bendern
Eschen 9492 Eschen 4 141 10,3 Eschen, Nendeln
Mauren 9493 Mauren 3 718 7,5 Mauren, Schaanwald
Oberland választási kerület (Vaduz)
Schaan 9494 Schaan 5 747 26,8 Schaan
Planken 9498 Planken 387 5,3 Planken
Vaduz 9490 Vaduz 5 070 17,3 Vaduz
Triesenberg 9497 Triesenberg 2 566 29,8 Triesenberg, Masescha, Silum, Gaflei, Steg, Malbun
Triesen 9495 Triesen 4 674 26,4 Triesen
Balzers 9496 Balzers 4 450 19,6 Balzers, Mäls
Liechtenstein Liechtenstein 35 168 160,0  

[szerkesztés] Exklavék és enklavék

Liechtenstein 7 településének van 1 ill. több exklavéja.

  • Balzers: 2 exklavé
  • Eschen: 2 exklavé
  • Gamprin: 1 exklavé
  • Planken: 3 exklavé, 1 enklavé
  • Schaan: 4 exklavé, 2 enklavé
  • Triesenberg: 1 exklave (Malbun mellett)
  • Vaduz: 5 exklavé

[szerkesztés] Gazdaság, szolgáltatások

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, ill. az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek (HILTI).

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Lásd még: offshore.

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban 140 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között. Lásd még: Liechtenstein vasúti közlekedése.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

A lakosság 2/3-a az országban született. A lakosság 10,8%-a Svájcból, 5,9%-a Ausztriából, 3,4%-a Németországból érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és jugoszlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

A 2000-es népszámlálás adatai[1] szerint az ország lakossága az alábbiak szerint oszlik meg:

  1. keresztény 29 220 (87,7%)
    1. katolikus 26 122 (78,4%)
    2. evangélikus-református 2 634 (7,9%)
    3. ortodox 365 (1,1%)
    4. egyéb keresztény 79 (0,2%)
    5. evangélikus 22 (0,1%)
    6. újapostoli 19 (0,1%)
  2. muzulmán 1 593 (4,8%)
  3. ateista 941 (2,8%)
  4. buddhista 66 (0,2%)
  5. Jehova tanúi 35 (0,1%)
  6. zsidó 26 (0,1%)
  7. egyéb 21 (0,1%)

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

A Rajna völgye Triesenberg felől. Balra Svájc, jobbra Liechtenstein fekszik.

[szerkesztés] Iskolarendszer

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

Liechtenstein oktatása hasonló Svájcéhoz.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

Angol-ház: Vaduzban található. 1934-ben építették.

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Ünnepnapok

  • január 1.: Újév, Mária istenanyasága
  • január 6.: Vízkereszt
  • február 2.: Urunk bemutatása a templomban (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
  • március 19.: Szent József
  • március/április: Húsvét
  • május 1.: Munkás Szent József
  • május/június: Pünkösd
  • augusztus 15.: Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe
  • szeptember 8.: Mária születésnapja
  • november 1.: Mindenszentek
  • december 8.: Szeplőtelen fogantatás
  • december 25.: Karácsony
  • december 26.: Szent István első vértanú

[szerkesztés] Média

Az országban egyetlen országos televízió és rádió van, a Liechtensteini Rádiótelevízió. Ezenkívül minden településnek saját helyi adója is van.

A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteini Anyaország (Liechtensteiner Vaterland). Ezt követi az Anyaországi Unió (Vaterländische Union) című lap. A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap. (Liechtensteiner Volksblatt).

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

A liechtensteini labdarúgócsapatok a svájci labdarúgóbajnokságokon vesznek részt. A Liechtensteini Kupa az UEFA-Pokal részét képezi. Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik.

[szerkesztés] Téli sportok

Liechtenstein a téli sportok közül az alpesi síelésben emelkedik ki. Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt szerzett. A következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

[szerkesztés] Technikai sportok

Az ország egyetlen Forma-1-es versenyzője Rikky von Opel volt, a túraautóknál Manfred Schurti és Dario Pergolini.

[szerkesztés] Turizmusa

Bővebben: Európa törpe államainak turizmusa

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Liechtenstein témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Monarchiák
Földrajzi alapon
Abszolút
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro
Egyéb
Alo · Sigave · Uvea
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken