Brüsszel
| Brüsszel (Bruxelles-Ville (franciául) Stad Brussel (hollandul)) |
|||
| Kollázs a város főbb látnivalóival | |||
|
|||
| Becenév: Európa fővárosa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Brüsszel Fővárosi Régió | ||
| Közösség | Francia Közösség Flamand Közösség |
||
| Alapítás éve | 979 | ||
| Polgármester | Freddy Thielemans (PS) | ||
| Testvértelepülései | lásd a Testvérvárosok fejezetben | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 142 853 fő (2005) +/- | ||
| Férfi | 49,92% | ||
| Nők | 50,08% | ||
| Népsűrűség | 4400 fő/km² | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Brüsszel weboldala |
|||
Brüsszel (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Stad Brussel) város Belgium és Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye. A várost nem szabad összekeverni a Brüsszel Fővárosi Régióval, amely Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít, és amelynek Brüsszel városa csak egy része. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt több, mint egymillió lakosú városi övezetet alkot.[1][2]
Brüsszel város és Brüsszel régió helyzete némileg hasonlít Nagy-London és City of London viszonyához. A brüsszeli városmag terjeszkedését azonban később fagyasztották be, mint a londoni City-t, ezért a történelmi városmag mellett ma Brüsszel város közigazgatási részei lettek Laken, Neder-Over-Heembeek és Haren települések, illetve az Avenue Louise környéke és a Bois de la Cambre-Ter Kamerenbos erdő is.
2008. január 1-jén a városnak 148843 lakosa volt,[1][2] teljes területe 32.61 km², ennek megfelelően a népsűrűség 4440 fő / km². Brüsszelben a lakosság 29,6%-a, kb. 50 000 fő nem belga állampolgár.
A város neve eredetileg Bruocsella volt, ami később Broekzele lett (Broeklanden aan de Zenne, vagyis szó szerinti fordításban „település a mocsárban”).
A köznyelv általában a "Brüsszel" szó jelentésébe beleérti a többi 19 önkormányzatot is, amelyek együttesen alkotják a Brüsszel Fővárosi Régiót. A Brüsszel megnevezésbe időnként beleértik még a régión kívül eső peremtelepülések egy részét is, ahonnan a lakosok nagy többsége Brüsszelbe ingázik (mint pl. Zaventem, Wezembeek-Oppem, Machelen stb.).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Brüsszel város a Brüsszel Fővárosi Régió része, amely utóbbi enklávéként ékelődik a Flamand Régióba. Míg a brüsszeli régió és a város hivatalosan kétnyelvű, a környező települések már hivatalosan a flamand nyelvet használják, kivéve a hat, nyelvi létesítményekkel rendelkező települést, ahol a francia nyelv használata megengedett a hivatalos ügyintézésben.
A városon folyik keresztül a Senne folyó, amely Brüsszelt köti össze a tengerrel.
[szerkesztés] Közlekedés
- Több nagy pályaudvara és négy metróvonala van.(1, 2, 5, 6). A fő villamosvonalak egy része is a felszín alatt fut a centrumban, valamint több vasúti vonal is a felszín alatt halad át a belvároson.
- Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
- Repülőterek: Bruxelles National (Zaventem), Charleroi (Gosselies) (Ez 50 km-re, délre fekszik a várostól)
[szerkesztés] A város története
A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt.
Korabeli dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában „Bruocsella” néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.
1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte a brabanti hercegséget. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. Fülöp utóda, Merész Károly viszont fiúörökös nélkül halt meg, ezért lánya, Burgundi Mária hozományaként (az összes burgundi birtokkal együtt) 1477-től a Habsburg Birodalom része lett. Mária és férje, I. Miksa német-római császár unokája V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák Habsburg birtokokat, Németalföldi képviselője viszont Mechelen városában rendezte be udvarát. Károly halála után fia, II. Fülöp hozta létre Brüsszel központtal a németalföldi tartományt. Ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre.
Fülöp vallási, gazdasági és politikai intézkedései miatt hamarosan felkelés tört ki, a tömeg katolikus templomokat támadott meg és a királynak nem volt más választása, a hadsereget küldte, hogy rendet teremtsen.[3] 1567. augusztus 22-én Fernando Álvarez de Toledo, Alba hercege bevonult katonái élén Brüsszelbe és ezzel kezdetét vette a megtorlás.[4]
Alba herceg első intézkedései közé tartozott, hogy létrehozott egy különleges bíróságot (Raad van Beroerten), amelynek joga volt mindenkit elítélni, aki a király ellen lázadt - még a főnemesség sem élvezett kivételt. Csapdába csalta a királlyal szemben álló nemeseket, köztük Egmont grófját és Horne grófját, akiket egy évvel később Brüsszel főterén, a Grand-Place-on lefejeztetett.[5]
A nyolcvan évig elhúzódó konfliktus eredményeként, az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont a továbbra is spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt.
A spanyol örökösödési háború után Brüsszel az osztrák Habsburg-ágnak birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbezárta és lebombázta Brüsszelt, ezt követően építették újjá, meglehetősen egységes stílusban, a Grand Place-t és környékét.
A francia forradalom során a köztársaság csapatai elfoglalták és Brüsszel 1795 – 1815 között Franciaország része volt. A napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult az Egyesült Holland Királyság, Brüsszel a királyság deli részének volt de facto székhelye. 1830-ban kitört a forradalom, amelynek eredményeként kikiáltották a független Belgiumot és Lipót szász-coburg-gothai herceg 1831-ben az ország első királya lett.
A két világháború alatt német megszállás alá került a város. 1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).
A belga alkotmányreformnak (az alkotmány 194. bekezdése értelmében[6]) köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Emellett Flandria, a francia közösség, valamint a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú Európai Uniós intézménynek köszönhetően de facto Európa fővárosa is.
Az eredeti városmaghoz, amelynek központja a Grand-Place (Brüsszel), 1853-ban csatolták a Lipót-kerület néven ismert városrészt, majd 1861-ben a Louise Avenue környékét, végül 1921-ben a már fent említett településeket, Lakent, Neder-Over-Heembeeket és Harent.
[szerkesztés] Az európai intézmények és Brüsszel
Az 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) intézményeinek az alapító országok megegyezése szerint Brüsszelben lett volna a székhelyük. Azonban az akkori belga miniszterelnök (Joseph Pholien) a vallóniai iparvárost, Liège-t javasolta. A kialkudott kompromisszum értelmében az intézmények székhelye Luxembourgba került volna, itt azonban nem volt az összes képviselő befogadására alkalmas ülésterem, ezért a ESZAK parlamenti közgyűlésének székhelye az Európa Tanács strasbourgi ülésterme lett, míg az ügyvivő testületek Brüsszelben dolgoztak.[7]
1957-ben a három európai intézmény összevonásával és a római szerződés aláírásával megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), amelynek központja Brüsszel lett, bár a pénzügyi, jogi intézmények és a Számvevőszék Luxemburgban maradt. Derek Prag brit konzervatív EP-képviselő 1989. januári jelentését követően hivatalosan is elfogadták a parlamenti működés Brüsszelbe történő részleges áthelyezését, a parlament munkájának ésszerűsítése és a Bizottsághoz és a Európai Tanácshoz való fizikai közelség érdekében. Az Európai Tanács 1992-es edinburgh-i ülésén született megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek Strasbourg a hivatalos székhelye, évi tizenkét plenáris ülést tartanak itt, míg a többi tevékenység (bizottsági és képviselőcsoporti ülések, egyéb ülések) helyszíne Brüsszel. Ezt a megállapodást hivatalosan az 1999-es amszterdami szerződés rögzítette.
[szerkesztés] Brüsszel és a NATO
A NATO katonai szövetség 1949-ben alakult meg és első központja Londonban, a 13 Belgrave Square alatt volt. A szövetség fejlődésével és a katonai-politikai funkciók kiszélesítésével egyre több helyre volt szüksége a szervezetnek, ezért egy új központot építettek Párizsban. 1952. április 16-án foglalták el a Palais de Chaillot-ban található ideiglenes főhadiszállást, majd 1960-ban átköltöztek a Porte Dauphine-nál található végleges épületbe. 1966-ban azonban Franciaország felfüggesztette tagságát a NATO katonai szervezetében, és emiatt új központot kellett keresni a szervezetnek. Ekkor költözött át a szövetség politikai tanácsa Brüsszel északi részébe, Halenbe, a Boulevard Leopold III sugárútra. Az új épületet 1967-ben fejezték be.
A hidegháború befejezésével és a szövetség szerepének megváltozásával ez a székház azonban már nem elégíti ki a szövetség igényeit, ezért 1999-ben a NATO országok állam- és kormányfői megegyeztek, hogy új székházat építenek, amelyben jobban alkalmazkodik a szervezet megváltozott struktúrájához. Ez is Brüsszelben fog felépülni, a szükséges telket 2002-ben adta át a belga állam a szövetségnek és a tervek szerint 2010-re fog felépülni az épület.[8]
A város gazdaságát a szolgáltatóipar és a közintézmények dominálják:
- minisztériumok, nemzeti és regionális szervezetek
- Belgiumba delegált nagykövetségek és az EU mellé delegált állandó képviseletek
- a NATO központ és kiszolgáló intézményei
- az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a régiók bizottsága, a szociális és gazdasági bizottság, az Európai Parlament és más EU-s intézmények
- nemzetközi vállalatok regionális és európai központjai
- a fentiekhez kapcsolódóan ide települt tanácsadó és jogi cégek
- a vendéglátó- és szállodaipar
- közlekedés: a metro, a közeli Zaventemben található repülőtér, stb.
Az európai intézményeknek köszönhetően számos nemzetközi cég tart még fenn állandó képviseletet Brüsszelben, ezért nagyon erős a kereslet a kiadó irodák piacán, emellett számos nemzetközi rendezvényt, kiállítást tartanak itt és a brüsszeli tőzsde révén Európa egyik pénzügyi központja is.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Történelmi emlékek
- Grand Place/Grote Markt
- A brüsszeli városháza
- A Broodhuis, vagyis „kenyérház”
- La Monnaie, vagyis a királyi pénzverde színháza (hollandul: Koninklijke Muntschouwburg de Munt, franciául: Théâtre Royal de la Monnaie). 1830. augusztus 25-én a francia Daniel Auber szentimentális és patrióta operaművének, „A portici némá”nak (franciául: „La Muette de Portici”) előadását követően itt robbant ki a belga szabadságharc.
- Brüsszel városfalainak maradványai,
- Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
- Az 1958-as világkiállításra épült és nemrég teljesen felújított Atomium
- A Parc du Cinquantenaire (hollandul: Jubelpark), a belga királyság fennállásának 50. évfordulójára épített diadalív, valamint a két oldalán lévő nagy csarnokok, amelyek az 1880-as világkiállítás eredeti pavilonjainak helyettesítésére épültek.
- A gótikus építészeti stílus nagyszerű alkotása, a Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház
- A brüsszeli királyi palota, illetve a közelében található Parc de Bruxelles (Park van Brussel)
- Marolles/Marollen: Brüsszel egyik népszerű kerülete, ahol rendszeresen szerveznek bolhapiacot. A környéket a monumentális Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis) dominálja
- Sablon/Zavel, a régiségkereskedőknek otthont adó kerület
- Heysel park: az 1958-as világkiállításnak otthon adó terület, ma itt található az Atomium, az Europark, a hírhedt Heysel stadion (jelenlegi nevén a Balduin király stadion) és a Brussels Expo épületei[9]
- a 160 hetáros laekeni park, a Laekeni Királyi Palotával (amely a belga uralkodó hivatalos rezidenciája), a királyi üvegházzal, a japán toronnyal és a kínai pavilonnal
[szerkesztés] Templomok
- Kapellekerk
- Szent Szív Nemzeti Bazilika (más nevén Koekelberg bazilika)
- a laekeni Miasszonyunk-templom
- Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház
[szerkesztés] Múzeumok
- Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel), részei:
- Szépművészeti Múzeum (15. – 18. századi műalkotások)
- Modern Művészetek Múzeuma (19. – 20. századi alkotások)
- a Meunier Múzeum
- a Wiertz Múzeum
- Királyi Művészeti és Történelmi Múzeum, részei:
- a Jubelpark múzeum
- a Hallepoort
- a Japán torony
- a Kínai pavilon
- és a Hangszermúzeum
- Királyi Hadtörténeti Múzeum
- az Autoworld autómúzeum
- a Belga Király Természettudományi Intézet
- Horta Múzeum, Victor Horta belga építész korábbi lakhelye
- a Belga Képregény Múzeuma
[szerkesztés] Szórakozási lehetőségek
Brüsszel az európai nagyvárosokhoz hasonlóan számos szórakozási lehetőséget kínál az itt lakóknak és az ide látogatóknak, ezekből a legtöbb a Tőzsdepalota (Beurs) és a Sint-Goriksplein környékén található. A legfontosabb kulturális központok az Ancienne Belgique, a La Monnaie, a Beursschouwburg, illetve a Királyi Flamand Színház (Koninklijke Vlaamse Schouwburg - Théâtre Royal flamand).
[szerkesztés] A nyelvi kérdés
Brüsszel városa, csakúgy mint a brüsszeli regió, hivatalosan kétnyelvű, vagyis a francia és a holland nyelv egyenértékűnek számít. Minden felirat két nyelven található, de Brüsszel legtöbb lakosa, belgák és külföldiek egyaránt, a franciát részesítik előnyben, amit az itt élő és idelátogató flamandok nagy problémának tartanak.
A jelenségre magyarázata némileg a belga történelemre is visszavezethető: a 19. század végéig Brüsszelben szinte kizárólag flamandok laktak, de a függetlenné vált ország a déli országrész vallon politikusainak irányítása alá került, és természetesen a kialakuló közigazgatási intézményekbe is elsősorban vallonok kerültek. A folyamatot felerősítették az ide települő bevándorlók, akik elsősorban Franciaország és Belgium korábbi gyarmatairól érkeztek és szintén a franciát részesítették előnyben. Mindeközben a flamand lakosság előnyben részesítette Brüsszel külvárosait és a közelben fekvő településeket, amelyek Belgium nyelvi felosztása után a flamand nyelvterülethez tartoznak.
Az első tudományos felmérés a témáról 2000-ben készült, ezt 2005-ben megismételték és 2008-ban hozták nyilvánosságra az eredményeket. Eszerint a belga főváros lakosságának 95%-a beszéli magas vagy közepes szinten a francia nyelvet. Ez a mutató az előző felméréshez képest változatlan maradt. A hollandul (flamandul) jól beszélők száma azonban 33,29%-ról 23,23%-ra csökkent, míg az angol nyelv ismerete 33,25%-ról 35,4%-ra emelkedett. A spanyol nyelv ugyanakkor 7,39%-kal a negyedik helyre szorította az arabot (6,36%).
A hagyományos francia-holland kétnyelvűséget a brüsszeliek 95%-a természetesnek tartja a munkahelyen. A flamand függetlenség hívei Brüsszelben elenyésző kisebbségben vannak. Érdekesség, hogy a holland anyanyelvűek 92,7%-a szépnek tartja a francia nyelvet, míg a fordított arány csak feleekkora.
[szerkesztés] Jelentős események
- minden második évben augusztusban a Grand Place-on virágkiállítás
- Zinneke Parade
- Bruksel Live (minden évben július utolsó hétvégéje)
[szerkesztés] Politikai élet és közigazgatás
[szerkesztés] Polgármesteri hivatal és a városi képviselőtestület
A városi képviselőtestületben a következő partook képviselői találhatók: PS, cdH (együtt a CD&V képviselőivel), valamint az sp.a-spirit-Groen! választási szövetség képviselői.
A városi tanács tagjai
| Polgármesteri hivatal és tanácsnokok | |
|---|---|
| Polgármester | Freddy Thielemans (PS) |
| Tanácsnokok | Joëlle Milquet (cdH) Faouzia Hariche (PS) Philippe Close (cdH) Hamza Fassi-Fihri (cdH) Mohammed Ouriaghli (PS) Christian Ceux (cdH) Karine Lalieux (PS) Steven Vanackere (CD&V) Chantal Noël (cdH) Pascal Smet (sp.a) loco:Ahmed El Ktibi (PS) |
[szerkesztés] Közlekedés
Brüsszel város közlekedése szervesen illeszkedik a Brüsszel Fővárosi Régió közlekedési rendszerébe. A belváros jól megközelíthető autóval az R20 (kis körgyűrű) segítségével. Az R20 nyomvonala a régi brüsszeli városfal helyén vezet; emellett számos alagút segíti a közlekedést.
A városban csak a Brüsszel Central/Centraal vasútállomás található, bár könnyen megközelíthetőek a Brüsszel Midi/Zuid és a Brüsszel Nord/Noord állomások is. A Brüsszel Central/Centraal állomásról rendszeres járatok indulnak a zaventemi nemzetközi repülőtérre.
A brüsszeli metrónak két vonala (a kelet-nyugati irányú 1A/1B és az R20 nyomvonalát követő 2 vonal) és 68 állomása van, ezek közül azonban csak néhány található Brüsszel város határain belül.
[szerkesztés] Brüsszel - Európa fővárosa
Bár ezt egyik szerződés sem rögzíti hivatalosan, de Brüsszel az Európai Unió de facto fővárosa. Ennek oka, hogy itt találhatók a legfontosabb EU-s intézmények épületei, valamint számos más nemzetközi szervezet központja. Ezek közül a legfontosabbak:
- Európai Bizottság
- Az Európai Unió Tanácsa
- Európai Parlament
- Gazdasági és Szociális Bizottság
- Régiók Bizottsága
- EUROCONTROL
- Nyugat-európai Unió
- Európai Védelmi Ügynökség
- Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynöség
A legtöbb EU-s intézmény székhelye a Leopold-negyednek (hollandul: Leopoldswijk, franciául: Quartier Léopold) vagy Európai negyednek nevezett kerületben található, mint pl. a Berlaymont-épület (Bizottság), a Justus Lipsius-épület (Tanács), a Madou-torony, a Charlemagne-épület (Bizottság).
[szerkesztés] Testvérvárosok
Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Atlanta (Amerikai Egyesült Államok)
Washington (Amerikai Egyesült Államok)
Kijev (Ukrajna)
Amszterdam (Hollandia)
Peking (Kína)
Makaó (Kína)
Berlin (Németország)
Párizs (Franciaország)
Prága (Csehország) (2003)
Tirana (Albánia)
[szerkesztés] Demográfiai változások
[szerkesztés] 19. század
| Év | 1806 | 1816 | 1830 | 1846 | 1856 | 1866 | 1876 | 1880 | 1890 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 73.928 | 76.969 | 98.279 | 123.874 | 152.828 | 157.905 | 161.816 | 162.498 | 176.138 |
| Népszámlálási adatok december 31-én | |||||||||
- 1853: A Leopold-negyed (Leopoldswijk, Quartier Léopold) csatlakozása
- 1864: Az Avenue Louise környékének idecsatolása
[szerkesztés] 20. század az önkormányzati reformokig (1977)
| Év | 1900 | 1910 | 1920 | 1930 | 1947 | 1961 | 1970 | 1976 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 183.686 | 177.078 | 154.801 | 200.433 | 184.838 | 170.489 | 161.080 | 152.850 | |
| Népszámlálási adatok december 31-én | |||||||||
- 1921: Haren, Laken és Neder-Over-Heembeek csatlakozása
[szerkesztés] Az önkormányzati reformok alapján
| Év | 1977 | 1980 | 1985 | 1990 | 1995 | 2000 | 2005 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 152.850 | 143.957 | 136.569 | 136.706 | 135.681 | 133.859 | 142.853 |
| Népszámlálási adatok január 1-jén - Forrás: NIS | |||||||
[szerkesztés] Kik az igazi brüsszeliek?
A város és a régió nemzetközi jellege, az itt élő és ide települő vallonok, flamandok, bevándorlók és külföldiek miatt ma már szinte teljesen eltűntek Brüsszel eredeti lakosai (hollandul: echte Brusselaars). Olyannyira ritkák, hogy külön kifejezések vonatkoznak rájuk: például a „Ketje” olyan brüsszeli lakos, akinek a szülei is itt laktak, míg a „Zinneke” szintén itt született, de csak az egyik szülője volt „Ketje”. A brüsszeliek legfőbb megkülönböztető jegye a nyelv, amely a holland nyelv brabanti nyelvjárása. Legfeltűnőbb vonása, hogy számos francia, illetve francia kiejtésű angol szót vett át. A nyelvjárás a középkori, óholland nyelv egyik változatából, a "Diets"-ből alakult ki. Szintén hasonlóan jellegzetes a brüsszeli francia dialektus, amely számos szót kölcsönzött az angolból és a flamandból.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] A város szülöttei
- Lucas Achtschellinck, flamand tájképfestő
- I. Albert belga király
- II. Albert belga király
- II. Lipót belga király (1865–1909)
- III. Lipót belga király
- Ludwig-Engelbert von Arenberg, Arenberg hercege
- Jacques d'Arthois, flamand tájképfestő
- Thierry Boutsen, flamand autóversenyző
- I. Mária burgundiai hercegnő
- Clemens August I. von Bayern, kölni érsek
- Joséphine Charlotte von Belgien, Henri luxemburgi nagyherceg édesanyja
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Interaktív várostérkép
- A híres Brüsszeli 'Cartoon Murals'-ről (angolul)
- Képek Brüsszelről
- 360 fokos virtuális túra a Google Maps-on
| Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |
|
|||||||
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Statistics Belgium; Population de droit par commune au 1 janvier 2008 (excel-file) Belgium összes településének lakossága 2008. január 1-jén. Hozzáférés 2008. október 18.
- ^ a b Statistics Belgium; De Belgische Stadsgewesten 2001 (pdf-file) A belga városi övezetek meghatározása. A brüsszeli övezetet három szinten határozta meg. Elsőként a központi városmag (geoperationaliseerde agglomeratie), amelynek lakossága 1 451 047 fő (2008. január 1, a közigazgatási határok figyelembevételével). A legközelebbi külvárosok hozzáadásával (franciául: banlieue) a lakosság létszáma 1 831 496 fő lesz. A külső lakóterületeket beszámítva, ahonnan Brüsszelbe ingázik a lakosság nagy része (forensenwoonzone) a teljes lakosság 2676701 fő. Hozzáférés: 2008. október 18.
- ↑ Israel, J. I.. The Dutch Republic Its Rise, Greatness, and Fall 1477-1806, 1st paperback (1st - 1995), Oxford University Press, 155. o. ISBN 0-19-820734-4 (1998)
- ↑ Van der Horst, Han. Nederland, de vaderlandse geschiedenis van de prehistorie tot nu (in Dutch), 3rd, Bert Bakker. ISBN 90-351-2722-6 pages=134 (2000)
- ↑ Limm, Peter. The Dutch Revolt, 1559-1648, 1st, London, United Kingdom: Longman, 30. o (1989)
- ↑ The Constitution, Title VII: General Dispositions (angolul)
- ↑ Strasbourg, Brüsszel és Luxembourg - az Európai Parlament működésének három helyszíne - Duka Zólyomi Árpád európa parlamenti képviselő honlapjáról.
- ↑ NATO Headquarters – How did it evolve? (angolul)
- ↑ Brussel Expo (angolul)

