Strasbourg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Strasbourg | |
|---|---|
| Ország | Franciaország |
| Régió | Elzász |
| Megye | Alsó-Rajna (63) |
| Kerület(ek) | Strasbourg-Ville |
| Kanton | 10 kanton |
| INSEE-kód | 67482 |
| Irányítószám | 67000 67100 67200 |
| Polgármester | Fabienne Keller |
| Településtársulás | Strasbourg (CUS) |
| Koordináták | É.Sz. 48° 35’ 04’’ K.H. 07° 44’ 55’’ |
| Terület | 78,26 km² |
| Népesség | 272 800 fő (2004) |
| Népsűrűség | 3 485 fő/km² |
| Térkép | |
Strasbourg (németül Straßburg vagy Strassburg) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Birósága.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Strasbourg az utak városa a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Átellenbe vele, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze.
A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag ˙(Grand Ile) az Ill folyócska szigetén terül el. Az új főleg ipari területek egészen a német-francia határig, a Rajnáig nyúlnak. Földrajzi koordinátái:
[szerkesztés] Története
A város latin neve: Argentoratum és Germania superior (Felső-germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település helyén egy kelta falu volt, amelynek a neve Argentorate volt. A római időben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán elfoglalják az alemánnok, a hunok és a frankok is.
496-ban felújították a települést. Klodvig ekkoriban vette fel a kereszténységet a város lakosságával együtt. Ez a város volt az egyik amelyik püspöki székhely volt. A régióban ekkor nagyon kevés volt püspöki városból. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Ludvig, Kopasz Károly és Lothar itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.
a 13. században már fontos kereskedelmi központ a város. 1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor felégették a várost.
A 15. században a városban élt Gutenberg János, könyvnyomdász. Ekkor lett Strasbourg nyomdai központ.
A reformáció már 1518-ban a városba érkezett. 1524-ben már egy templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.
1439-ben felépítették a Starssbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.
1618-ban a harmincéves háború kezdetén a város a Német-Római Birodalom része, 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozog. A polgármestert elűzték. 1792-ben Claude Joseph Rouget de Lisle órás itt írt meg a katonáknak egy dalt, amely később a Marseillaise nevet kapta. Ez a dal ma a francia himnusz.
1770-ben itt tanul Johann Wolfgang Goethe. 1871-ben Németország része lesz a város, 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépül a vasút.
A második világháború idején ismét Németország része, majd visszatér a Francia Köztársaságba.
[szerkesztés] Látnivalók
- Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.
- Nemzeti színház
- Prefektúra
- Nemzeti és egyetemi könyvtár
- Főposta
- Város fürdő
- Egyetemi palota (1884)
- Igazság palota
- Főpályaudvar (1878)
[szerkesztés] Polgármesterek
- Fabienne Keller (2001 óta)
- Catherine Trautmann (1989-2001)
- Marcel Rudloff (1983-1989)
- Pierre Pflimlin (1959-1983)
- Charles Frey (1935-1955)
- Émile Kuss (1870-1871)
- Philippe-Frédéric de Dietrich báró (1790-1792)
[szerkesztés] Múzeum
- Elszázi múzeum
- Arheológiai múzeum
- Szépművészeti múzeum
- Természeti múzeum
- Történelmi múzeum
[szerkesztés] Európai intézmények
A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:
[szerkesztés] Testvérvárosai
Boston, USA (1960)
Leicester, Egyesült Királyság (1960)
Stuttgart, Németország (1962)
Drezda, Németország (1990)
Ramat Gan, Izrael (1991)
Jacmel, Haiti (1996)
Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (1997)
Fes, Marokkó
[szerkesztés] A város szülöttei
- Sebastian Brant (1457-1521), humanista és író
- Jacques Sturm (1489-1553), politikus és református teológus
- Johann Fischart (1546-1591), német író
- Sebastian Stoskopff (1597-1657), festő
- Albrecht Kauw (1621-1681), festő
- Heinrich Leopold Wagner (1747 – 1779), író
- Jean-Baptiste Kléber (1753-1800), tábornok
- I. Ludvig (1786-1868), király
- Gustave Doré (1832-1883), festő
- Charles Friedel (1832-1899), kémikus
- Émile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837-1915), kompozitor
- Paul Émile Appell (1855-1930), matematikus
- Charles Münch (1891-1968), zenész
- Hans Bethe (1906 – 2005), fizikai Nobel-díjas
- Max Bense (1910-1990), filozófus
- Camille Claus (1920-2005), festő
- Marcel Marceau (1923-), színész
- Claude Rich (1929-), színész
- Tomi Ungerer (1931-), színész, karikaturista
- Herbert Léonard (1945-), énekes
- Eliette Abécassis (1969-), író
- Valérien Ismaël, (1975-), futbalista
- Armando Teixeira, (1976-), futbalista
- Paul-Henri Mathieu (1982-), teniszező
- Matthieu Totta alias M. Pokora (1985-), énekes
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Strasbourg város hivatalos honlapja
- Strasbourg múzeumai
- Strasbourgi képek
- Európai intézmények Strasbourgban
- Visiting Strasbourg (angol)
- Strasbourg magyar nyelvű útikalauz
- Strasbourg – Térkép Kalauz
Világörökség-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


