Strasbourg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Strasbourg
Absolute cathedrale vue quais 01.JPG
Strasbourg címere
Strasbourg címere
Strasbourg zászlaja
Strasbourg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Elzász
Megye Bas-Rhin
Kerület Strasbourg-Ville
Településtársulás Communauté urbaine de Strasbourg
Kerületei 10 kanton
Polgármester Roland Ries (2014–2020)
INSEE-kód 67482
Irányítószám 67000 67100 67200
Népesség
Teljes népesség 272 222 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 3478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 132-151 m
Terület 78,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Strasbourg (Franciaország)
Strasbourg
Strasbourg
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 7° 44′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 7° 44′ 55″
Strasbourg weboldala
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta

Strasbourg (francia kiejtés: stʁaˈzbuːʁ, németül Straßburg vagy Strassburg) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Bas-Rhin megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Strasbourg az utak városa, a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német-francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső Germania) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalják.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor fel is égették azt. 1439-ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1770-ben itt tanult Johann Wolfgang von Goethe. 1871-ben Német Birodalom része lesz. 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Strasbourgi panoráma


  • Nemzeti színház
  • Prefektúra
  • Nemzeti és egyetemi könyvtár
  • Főposta
  • Város fürdő
  • Egyetemi palota (1884)
  • Igazság palota
  • Gare de Strasbourg - Főpályaudvar (1878)

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roland Ries (2008 óta)
  • Fabienne Keller (2001–2008)
  • Catherine Trautmann (1989–2001)
  • Marcel Rudloff (1983–1989)
  • Pierre Pflimlin (1959–1983)
  • Charles Frey (1935–1955)
  • Émile Kuss (1870–1871)
  • Philippe-Frédéric de Dietrich báró (1790–1792)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elszázi múzeum
  • Arheológiai múzeum
  • Szépművészeti múzeum
  • Természeti múzeum
  • Történelmi múzeum

Európai intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sebastian Brant (1457–1521), humanista és író
  • Jacques Sturm (1489–1553), politikus és református teológus
  • Johann Fischart (1546–1591), német író
  • Sebastian Stoskopff (1597–1657), festő
  • Albrecht Kauw (1621–1681), festő
  • Heinrich Leopold Wagner (1747–1779), író
  • Jean-Baptiste Kléber (1753–1800), tábornok
  • I. Lajos bajor király (1786–1868),
  • Gustave Doré (1832–1883), festő
  • Charles Friedel (1832–1899), kémikus
  • Émile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837–1915), zeneszerző, karmester
  • Paul Émile Appell (1855–1930), matematikus
  • Charles Münch (1891–1968), zenész
  • Hans Bethe (1906–2005), fizikai Nobel-díjas
  • Max Bense (1910–1990), filozófus
  • Camille Claus (1920–2005), festő
  • Marcel Marceau (1923–), színész
  • Claude Rich (1929–), színész
  • Tomi Ungerer (1931–), színész, karikaturista
  • Herbert Léonard (1945–), énekes
  • Eliette Abécassis (1969–), író
  • Valérien Ismaël, (1975–), futballista
  • Armando Teixeira, (1976–), futballista
  • Paul-Henri Mathieu (1982–), teniszező
  • Matthieu Totta alias M. Pokora (1985–), énekes
  • Arséne Wenger (1960–), labdarúgó, edző

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Strasbourg témájú médiaállományokat.