Strasbourg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Strasbourg

Ország	Franciaország
Régió	Elzász
Megye	Alsó-Rajna (63)
Kerület(ek)	Strasbourg-Ville
Kanton	10 kanton
INSEE-kód	67482
Irányítószám	67000 67100 67200
Polgármester	Fabienne Keller
Településtársulás	Strasbourg (CUS)
Koordináták	É.Sz. 48° 35’ 04’’ K.H. 07° 44’ 55’’
Terület	78,26 km²
Népesség	272 800 fő (2004)
Népsűrűség	3 485 fő/km²
Térkép

Strasbourg (németül Straßburg vagy Strassburg) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Birósága.

[szerkesztés] Fekvése

Strasbourg az utak városa a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Átellenbe vele, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag ˙(Grand Ile) az Ill folyócska szigetén terül el. Az új főleg ipari területek egészen a német-francia határig, a Rajnáig nyúlnak. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48°35′ k. h. 7°45′

[szerkesztés] Története

A város latin neve: Argentoratum és Germania superior (Felső-germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település helyén egy kelta falu volt, amelynek a neve Argentorate volt. A római időben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán elfoglalják az alemánnok, a hunok és a frankok is.

496-ban felújították a települést. Klodvig ekkoriban vette fel a kereszténységet a város lakosságával együtt. Ez a város volt az egyik amelyik püspöki székhely volt. A régióban ekkor nagyon kevés volt püspöki városból. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Ludvig, Kopasz Károly és Lothar itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

a 13. században már fontos kereskedelmi központ a város. 1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor felégették a várost.

A 15. században a városban élt Gutenberg János, könyvnyomdász. Ekkor lett Strasbourg nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban a városba érkezett. 1524-ben már egy templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.

1439-ben felépítették a Starssbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

1618-ban a harmincéves háború kezdetén a város a Német-Római Birodalom része, 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozog. A polgármestert elűzték. 1792-ben Claude Joseph Rouget de Lisle órás itt írt meg a katonáknak egy dalt, amely később a Marseillaise nevet kapta. Ez a dal ma a francia himnusz.

1770-ben itt tanul Johann Wolfgang Goethe. 1871-ben Németország része lesz a város, 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépül a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része, majd visszatér a Francia Köztársaságba.

[szerkesztés] Látnivalók

Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.