Strasbourg

Strasbourg címere

Strasbourg zászlaja

Közigazgatás

Ország

Franciaország

Régió

Elzász

Megye

Alsó-Rajna

Kerület

Strasbourg-Ville

Településtársulás

Communauté urbaine de Strasbourg

Kerületei

10 kanton

Polgármester

Roland Ries (2008–2014)

INSEE-kód

67482

Irányítószám

67000 67100 67200

Népesség

Teljes népesség

272 800 fő (2004) +/-

Népsűrűség

3485 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

132-151 m

Terület

78,26 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Strasbourg

Pozíció Franciaország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 07° 44′ 55″

é. sz. 48° 35′ 04″, k. h. 07° 44′ 55″

Strasbourg weboldala

A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta

Strasbourg (francia IPA: ˈstræsbɜː, németül Straßburg vagy Strassburg) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Fekvése [szerkesztés]

Strasbourg az utak városa a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag ˙(Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német-francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

Története [szerkesztés]

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső Germania) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalják.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos, Kopasz Károly és Lothár itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor fel is égették azt. 1439-ben felépítették a Strasbourg-i székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1770-ben itt tanult Johann Wolfgang von Goethe. 1871-ben Német Birodalom része lesz. 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos.

Látnivalók [szerkesztés]

Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill-szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.