Mont-Saint-Michel
| Mont-Saint-Michel | |
| Világörökség | |
 | |
| A La Manche árapálysíkságából kiemelkedő Mont-Saint-Michel apálykor | |
| Adatok | |
| Ország | Franciaország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Mont-Saint-Michel
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 48° 38′ 09″, ny. h. 1° 30′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 09″, ny. h. 1° 30′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mont-Saint-Michel témájú médiaállományokat. | |
A Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában, a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő 78 méter magas gránitszikla alkotta sziget, pontosan 1 km-re Franciaország normandiai partjaitól.[1]
A sziget és a rajta található bencés apátság 1979-ben az elsők között került fel a UNESCO világörökségi listájára.
Árapálysziget[szerkesztés]
Mont-Saint-Michel szigete jellegzetes árapálysziget. Apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében a Mont-Saint-Michel szigetén épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. 1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát, és ezzel megszűnt szigetnek lenni.
2006. június 15-én Dominique de Villepin francia miniszterelnök bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amelynek megvalósulását követően Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté válik. A szigetet a kontinenssel egy híddal kötötték össze, amely kiváltja a gátat.[2]
Története[szerkesztés]
A legendák szerint 708-ban Szent Aubert-nek, Avranches püspökének megjelent Szent Mihály arkangyal, és megparancsolta, hogy a tengerből kiemelkedő sziklán építsen kolostort. Miután St. Aubert püspök először nem tett eleget az utasításnak, az arkangyal lyukat égetett ujjával a püspök kalapján. A Mont-Saint-Michel szigetén a kolostor első templomának felszentelésére 708. október 16-án került sor.
Mont-Saint-Michel szigete 933-tól, amikor a normannok elfoglalták a Cotentin félszigetet, stratégiai jelentőséget kapott, és az ezt követő évszázadokban a kolostor építését a normann építészet stílusjegyei határozzák meg.
A francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a börtön (elsősorban politikai elítéltek börtöne) 1863-ig működött. De a francia kulturális élet vezető egyéniségei, közöttük például Victor Hugo már 1836-ban kampányt indítottak a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért. A mozgalom 1874-ben érte el célját, ekkor a szigetet Franciaország történelmi műemlékévé nyilvánították. A UNESCO világörökség listájára az elsők között vették fel 1979-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mont-Saint-Michel ismét sziget lett, magyarkurir.hu
- ↑ Mont-Saint-Michel ismét sziget lett. vs.hu (2015. november 1.) (Hozzáférés: 2015. november 1.) arch
További információk[szerkesztés]
- A Mont Saint-Michel, Normandia építészeti és vallási örökségének gyöngyszeme (francia) Archiválva 2012. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mont-Saint-Michel, turisztikai információk (angol)
- A Mont-Saint-Michel építészete és története (angol) Archiválva 2016. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Projet Mont Saint Michel
- "Mont-Saint-Michel, sziget is meg nem is". Cikk a geografia.hu honlapon
