Pont du Gard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pont du Gard
Világörökség
Pont du gard.jpg
Pont du Gard
Adatok
Ország Franciaország
Világörökség-azonosító 344
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, IV
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
Pont du Gard (Franciaország)
Pont du Gard
Pont du Gard
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 56′, k. h. 4° 32′Koordináták: é. sz. 43° 56′, k. h. 4° 32′

A Pont du Gard római kori vízvezeték Franciaország déli részén, Remoulins mellett, Gard megyében. Magyar fordításban a név a Gard folyó hídját jelenti, de a Gard folyót (amely a megyének is nevet adott), ma már nem így hívják, hanem Gardonnak.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háromszintű "híd" összesen 49 méter magas.

  • Alsó szint: 6 ív, 142 méter hosszú, 6 méter széles, 22 méter magas
  • Középső szint: 11 ív, 242 méter hosszú, 4 méter széles, 20 méter magas
  • Felső szint: 35 ív, 275 méter hosszú, 3 méter széles, 7 méter magas

A legalsó szinten út vezet át, a legfelső szint tetején van a vízvezeték, amely 1,8 méter magas, 1,2 méter széles és a lejtése 0,4%.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.

Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott és 800-1000 ember dolgozott rajta.

A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták és a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobbik része érintetlen maradt.

A középkortól a 18. századig a vízvezetéket közönséges hídként használták. A középső szint pilléreinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben helyreállították a pillérek eredeti szélességét, hogy megmentsék a vezetéket. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezetéket, amely ekkorra már kiemelt látványosságnak számított, a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét kijavították.

A vízvezeték belseje

1998-ban hatalmas árvíz pusztította a vidéket. A hídhoz vezető út és szomszédos létesítmények súlyosan károsodtak, de a hídnak nem nagyon lett baja.

A francia kormány és a helyi önkormányzatok, az UNESCO és az EU támogatásával nagyméretű projektet indítottak, amely 2000-ben fejeződött be. A vízvezeték körüli területet átállították gyalogos forgalomra, és turisztikai létesítményeket építettek, többek között egy múzeumot is. A projektet kritizálták az összege miatt (32 millió euró) és a környezet természetes szépségének károsítása miatt. A projekt mellékhatásaként mára már nem lehetséges a vízvezetéken átsétálni. Mindenesetre a környék sokkal csendesebb lett a közúti forgalom elterelése óta és az új múzeum sok információt nyújt a történelmi környezetről.

Ma a Pont du Gard egyike az öt leglátogatottabb francia látványosságnak; 2001-ben 1,4 millióan tekintették meg.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pont du Gard témájú médiaállományokat.