Pireneusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pireneusok
Argelès-gazost hautacam.jpg

Hely  Andorra
 Spanyolország
 Franciaország
Legmagasabb pont Aneto (3404 m)
Terület 19 000 km2
Kor Eocén (40 millió év)
Elhelyezkedése
Pireneusok  (Spanyolország)
Pireneusok
Pireneusok
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 1° 00′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 1° 00′
Térkép
Pyrenees topographic map-es.svg
Pireneusok
Világörökség
Central pyrenees.jpg
A Központi-Pireneusok a Pic du Midi de Bigorre csúcsáról
Adatok
Ország Spanyolország és Franciaország
Típus Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok III, IV, V, VII, VIII
Felvétel éve 1997, 1999
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 40′, k. h. 1° 00′

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.

Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legkeletibb pontja a Cap de Creus a Costa Brava vidékén. A hegység magját, központi vonulatát kristályos, kőzetek, főképp gránit építi fel. A gránitból álló középső magot középidei gyűrt üledékes, mészkőből álló köpeny veszi körül. A hegység felgyűrődése az oligocénben történt, a francia Központi-hegyvidék és a Mezeta között elhelyezkedő üledékeket a hatalmas nyomóerő préselte össze. Az északi oldala meredek, a déli lankásabb. A hegyvidéken az átkelés nehéz, így a közlekedés inkább a tengerparti sávban bonyolódik le még napjainkban is.

A jégkorban már az 1500-1700 méteres magasságokat is jég borította, így a leghosszabb gleccsere 40 km is lehetett. A glaciális formák napjainkban is megfigyelhetők: kárfülkék, cirkuszvölgyek, kártavak. Napjainkban a hóhatár már a 3000 méteres magasságban húzódik. A hegység középső, magas részei sok csapadékot kapnak, akár 1500 mm-t is évente, ennek egy részét hó formájában.

Űrfelvétel a Pireneusokról

A Pireneusokat általában három fő részre bontják: a Középső-, az Atlanti- vagy Nyugati-, és Keleti-Pireneusokra.

A Középső-Pireneusok a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok a területen belül: Aneto (franciául Pic de Néthou), 3 404 m, Mont Posets, 3 375 m, és a Monte Perdido, 3 355 m.

Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, mindaddig, amíg egy hirtelen zuhanás be nem következik az Albières láncában.

Csúcsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aneto (3404 m), a legmagasabb csúcs
A Gavarnie-cirkuszvölgy
Monte Perdido (3355 m)

Legmagasabb csúcsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres csúcsok 3 000 m magasság alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegységben számos folyó ered: a francia területek felé halad az Adur, a Garona, a Nivelle, a Tec, a Têt, az Aglí és az Ande, a spanyol területek felé folyik a Bidasoa, az Aragón, a Gállego, a Cinca, az Ésera, a Segre, a Ter, a Llobregat, a Muga és a Fluviá.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pireneusokban lévő sícentrumok:

  • Spanyolország: Candanchú, Astún, Formigal, Panticosa-Los Lagos, Cerler, BoíTaül Resort, Baqueira Beret, Port-Ainé, Port del Comte, Espot Esquí Parc, Tavascan, La Molina, Masella, Vall de Núria, Vallter 2000, Rasos de Peguera.
  • Andorra: Ordino Arcalis, Pal Arinsal, Pas de la Casa-Grau Roig, Soldeu el Tarter, La Rabassa.
  • Franciaország: La Pierre-st Martín, Artouste, Gourette, Luz Ardiden, Cauterets, Hautacam, Bareges, Gavarnie-Gèdre, La Mongie, Piau Engaly, Saint Lary, Val Louron, Peyragudes, Luchon Superbagneres, Porte Puimorens, Ax-Les-Thermes, Font Romeu, Les Angles, Puyvalador, Formigueres, Puigmal 2600, Cambré d´Aze, Guzet, Les Mont d´Olmes, Ascou-Pailheres, Mijanes-Donezan.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusok témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 92-93. o. ISBN 9789634633198 (2007) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]