Sevilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sevilla
Cathedral and Archivo de Indias - Seville.jpg
Sevilla címere
Sevilla címere
Sevilla zászlaja
Sevilla zászlaja
Mottó: NO8DO, No me ha dejado
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Andalúzia
Tartomány Sevilla tartomány
Polgármester Alfredo Sánchez Monteseirín
Irányítószám 41001-41080
Körzethívószám (+34) 95*
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 700 169 fő (2013)
Népsűrűség 4,947 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 7 m
Terület 140 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sevilla  (Spanyolország)
Sevilla
Sevilla
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 22′ 38″, k. h. 5° 59′ 13″Koordináták: é. sz. 37° 22′ 38″, k. h. 5° 59′ 13″
Sevilla weboldala

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város klímája

Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 18,6 °C, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C. Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma körülbelül 3000 óra egy évben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Heraklesnek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.

A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Al-Andaluz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.

1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az Almoravidák, 1147-ben az Almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.

A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.

Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.

1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben Világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katedrális
Az Alcázar, bent
Santa Cruz negyed
A La Cartuja auditóriuma
Sevilla, Plaza Espańa

Épületek, emlékművek, parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
  • Macarena-kapu (Puerta Macarena)
  • Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
  • Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
  • Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
  • Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
  • Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
  • Hercules oszlopai (Los Hercules)
  • Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
  • Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
  • Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
  • Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
  • Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
  • Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
  • Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
  • Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
  • Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
  • Régi Egyetem (Universidad Vieja)
  • Angyali Üdvözlet-templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
  • Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
  • Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
  • Szent József-kápolna (Capilla de San José)
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
  • Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
  • Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
  • Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
  • Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
  • Székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
  • Érseki palota (Palacio Arzobispal)
  • Királyi palota (Alcázar)
  • A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
  • Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
  • Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
  • Aranytorony (Torre del Oro)
  • Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
  • II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
  • Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
  • Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
  • Egyetem (Universidad)
  • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
  • Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
  • Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
  • Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
  • Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
  • Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
  • Királyi Pavilon (Pabellón Real)

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
  • Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
  • Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
  • Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
  • Expo '92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király c. magyar rockoperát is.: A világkiállításra épült Plaza de Espana-n forgatták a Star Wars egyik jelenetét.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sevilla egyetemei:

  • Universidad de Sevilla – Sevillai Egyetem
  • Pablo de Olavide Egyetem

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gustavo Adolfo Bécquer
Diego Velazquez

Festőművészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írók, költők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneszerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikusok, uralkodók, katonák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudósok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevilla témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]