Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Az egyetem felsőoktatási és kutatási intézmény, amely harmadfokú és negyedfokú oktatást nyújt, ezzel alapszintű egyetemi diploma és tudományos fokozat megszerzését teszi lehetővé. Az egyetem elnevezés a latin universitas szóból származik, ami testületet, társulást jelent, miután a középkor egyetemei gyakran felfogadott tudósok csoportjai voltak.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A világ első egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és afrikai oktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Ugyanakkor tudvalevő, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában. Némelyikük még ma is működik.

Az első akadémiát Kr. e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak filozófiát, matematikát és testnevelést tanított mintegy előfutáraként a modern európai egyetemeknek. Más görög városok is ismertté váltak oktatási intézményeikről, Hippokratész városa Kos az orvosi iskolájáról, Rodosz pedig filozófiai iskoláiról. A legismertebb ókori görög "egyetem" az Alexandriai Múzeum és Könyvtár volt.

Platón után körülbelül ezer évvel a modern egyetemekhez hasonló intézmények alakultak Perzsiában és az Iszlám világban, nevezetesen a Gundishapuri Akadémia, később pedig az Al-Azhar Egyetem, Kairó egyeteme. Az egyik legfontosabb egyetemi jellegű ázsiai intézmény a Nalanda volt Biharban, Indiában, a második századi buddhista filozófus, Nagarjuna székhelye.

A karoling korszakban arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából egy híres akadémiát hoztak létre Charlemagne-ban, hogy segítsék a birodalom vezetéséhez szükséges szakismeretek elsajátítását. Ez már előrevetítette az egyetemek kialakulását a 11. században.

Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak.

Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a quadriviumot, ami az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze. Az egyetemeket általában statútummal vagy alapító okirattal hozták létre.

Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem és az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek a török uralomig működtek. (A pécsi egyetemet 1923-ban újra megnyitották.)

Nagy-Britanniában egy egyetemet parlamenti jóváhagyással vagy királyi okirattal alapíthattak a tudósok tanácsának javaslatára, és csak a legkiválóbbak kaphattak bármilyen diplomát.

Ehhez hasonlóan Franciaországban a magas presztízsű, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csak azon kevés kiválasztott járhatott, akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.

Az Egyesült Államokban az egyetemeket a gazdasági társaságokéhoz hasonló törvény hozta létre, noha a legtöbb állam speciális feltételeket szab az egyetemi diákok jólétének biztosítása érdekében. Az amerikai nyilvános egyetemek túlnyomó többsége nonprofit alapon működik, vagyis tandíjat csak magasabb oktatási színvonalért kell fizetni. A hetvenes években indult magánegyetemek és -főiskolák a szövetségi diákképzési program előnyeinek kiaknázására jöttek létre.

A 20. század végén számos mega-egyetem jött létre a világ több pontján diákok ezreinek kínálva távoktatási lehetőséget.

[szerkesztés] Felvételi válogatás

Az egyetemek általában nem nyújtanak bárki számára felvételt. A felvételi rendszerek pedig igencsak eltérőek az egyes intézményekben.

Az angol nyelvterületek országaiban az egyetemekre jelentkező diákok utolsó középiskolai évük alatt egy gyakran igen nehéz felvételi eljárásban vesznek részt. Az egyetemek nonprofit szervezeteket hoztak létre, hogy összevonják az adminisztrációt és szabványosítsák a felvételi vizsgákat.

A felvételi ügyintézés ugyanakkor más országokban másképpen folyik. Németországban a diákok, akik átmentek a felvételin, szabadon eldönthetik milyen tárgyakat vegyenek fel. Egyes népszerű szakokon, mint az orvosi vagy a közgazdasági a diákoknak még be kell jutniuk a numerus claususba is, azon túl, hogy elérték a felvételi ponthatárt.

Valószínűleg Ausztriában található a legliberálisabb egyetemi ügyintézési rendszer, ahol bárki, aki leérettségizett, ingyen felvehet valamilyen alaptantárgyat (akár többet is) egy állami egyetemen. Ez természetesen a népszerű szakokon magas túljelentkezéshez és lemorzsolódáshoz vezet, valamint rengeteg bukott vizsgát eredményez, ami a kevésbé alkalmas diákok kirostálását szolgálja.

[szerkesztés] Szóhasználat

Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, "egyetemnek" hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, "főiskola" a nevük. Amerikában a legrégebbi és leghíresebb egyetemek közül ugyanakkor a történelmi hagyományok miatt többen is visszatértek erre az elnevezésre, noha széleskörű felsőfokú képzést nyújtanak (Boston College, Dartmouth College és College of William and Mary).

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

magyar oktatási rendszer – főiskola – kollégium – kollokvium – szigorlat – államvizsga – diploma – tudományos fokozat – beosztás (felsőoktatás) – akadémia

[szerkesztés] A magyarországi egyetemek

A magyarországi egyetemek a magyarországi egyetemek listája szócikkben találhatóak.

[szerkesztés] A határon túli magyar vagy részben magyar felsőoktatási intézmények

[szerkesztés] Románia, Erdély

[szerkesztés] Vajdaság

[szerkesztés] Ukrajna, Kárpátalja

[szerkesztés] Szlovákia

[szerkesztés] Magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai

[szerkesztés] A világ legrégebbi ma is működő egyetemei

Itt az egyetemek alapításuk sorrendjében szerepelnek.

[szerkesztés] Az amerikai kontinens legrégebbi egyetemei

Az amerikai egyetemek közül a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemet és a Limai San Marcos Nemzeti Egyetemet alapították először, 1551-ben.

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Egyetem alapítás székhely megjegyzés
Harvard Egyetem 1636 Cambridge, Massachusetts A Boston közelében található
várost az angol egyetemi városról nevezték el
Yale Egyetem 1701 New Haven, Connecticut
Princeton Egyetem 1746 Princeton, New Jersey
Columbia Egyetem 1754 New York, New York
Massachusetts Institute of Technology (MIT) 1861 Cambridge, Massachusetts (Lásd a Harvard megjegyzését.)
Cornell Egyetem 1865 Ithaca, New York
Berkeley Egyetem 1868 Berkeley, California
Stanford Egyetem 1885 Stanford, California
Chicagói Egyetem 1890 Chicago, Illinois
California Institute of Technology (Caltech) 1891 Pasadena, California


Ez az oktatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyetem”
Személyes eszközök