Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Septem artes liberales Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja

Az egyetem felsőoktatási intézmény, amely a magyar Felsőoktatási Törvény (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 4. § (1) szerint "A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység." Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat (oklevél) megszerzését teszi lehetővé.

Az egyetem elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemei a tanárok és diákok közösségét, összességét jelentették.

Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, főiskola a nevük. Amerikában a legrégebbi és leghíresebb egyetemek közül ugyanakkor a történelmi hagyományok miatt többen is visszatértek erre az elnevezésre, noha széles körű felsőfokú képzést nyújtanak (Boston College, Dartmouth College és College of William and Mary).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Platón athéni Akadémiájának feltárása

A világ első egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és afrikai oktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Ugyanakkor tudvalevő, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában. Némelyikük még ma is működik.

Az első akadémiát Kr. e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak filozófiát, matematikát és testnevelést tanított mintegy előfutáraként a modern európai egyetemeknek. Más görög városok is ismertté váltak oktatási intézményeikről, Hippokratész városa Kósz az orvosi iskolájáról, Rodosz pedig filozófiai iskoláiról. A legismertebb ókori görög "egyetem" az Alexandriai Múzeum és Könyvtár volt.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebbi bolognai kollégium

Platón után körülbelül ezer évvel a modern egyetemekhez hasonló intézmények alakultak Perzsiában és az Iszlám világban, nevezetesen a Gundishapuri Akadémia, később pedig az Al-Azhar Egyetem, Kairó egyeteme. Az egyik legfontosabb egyetemi jellegű ázsiai intézmény a Nalanda volt Biharban, Indiában, a második századi buddhista filozófus, Nágárdzsuna székhelye.

A karoling korszakban az arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából I. Károly frank császár egyfajta akadémiát hozott létre Aachenben, hogy segítse a birodalom vezetéséhez szükséges szakismeretek elsajátítását.[1] Ez már előrevetítette az egyetemek kialakulását a 11. században.

Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. A bolognai egyetem közvetlen előzményei a 11. században a városban működő, egymástól és a – világi-városi és egyházi-püspöki – hatóságoktól is független jogi magániskolák (schola) voltak. Mindegyik élén egy dominus – egyházjogi értelemben magister – állt – a legnevezetesebb közülük Irnerius –, aki a saját házában oktatta a vele megegyező diákokat. Csak itt nevezték dominusnak a vezető jogtanárt, ami a saját tulajdonában való oktatást emelte ki. Bolognában is oktatták a szabad művészeteket (artes liberales), ezek oktatóit magister-eknek hívták. Fontos lépés volt, amikor a császári koronázása miatt Itáliában tartózkodó Frigyes Bolognában privilégiumokat adott a bolognai diákoknak. Eszerint szigorú védelem alá vette a városba tartókat, Bolognában pedig kivette őket a város joghatósága alól és elrendelte, hogy mind polgári, mind büntető ügyekben csak a püspök vagy saját dominusuk előtt vonhatók perbe. A 13. században alakultak ki az universitas-ok, a diákok önkormányzati szervezetei, amelyeket először 1244-ben említenek a városi statútumok. Külön universitasuk volt az Alpokon túli (universitas ultramontanarum) és inneni (universitas citramontanarum) diákoknak. Az universitasok tovább nemzetekre tagolódtak. A scholak az universitasok függésébe kerültek, megszűnt a korábbi teljesen szabad tanárválasztás, illetve a tanárok teljesen szabad tanrendválasztása. Csak az lehetett professzor, aki az universitas által előírt licentia docendi birtokában volt, az oktatást pedig megszabott helyen és rend szerint volt köteles végezni. Az universitas a város, a püspök és a dominus mellett negyedik joghatóságként is megjelent, idővel a diákok esetében kizárólagossá vált. A nemzetek élére procurator-okat választottak, ők alkották a szintén választott rector tanácsát (consilium). A rektort általában egy évre választották, a 14. századból több magyar rektort is ismerünk (1317: Dörögdi, 1340: Uzsai). A diákokkal párhuzamosan a tanárok is közös testületekbe (collegium) tömörültek. Külön collegiumuk volt a legistáknak és külön a kánonistáknak. A bolognai egyetem ezen szerkezete a 15. századig nagyjából fennmaradt. [2]

Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a quadriviumot, amely az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze. Az egyetemeket általában statútummal vagy alapító okirattal hozták létre.

Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek az 1410-es évekig működtek.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi egyetem (mai nevén Pécsi Tudományegyetem) 1923-ban Erzsébet Tudományegyetem néven, a pozsonyi egyetem átköltöztetésével nyílt meg újra.

Az óbudai egyetem 2010 januárjában éledt újra azzal, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola teljesítette a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásokat, így felvette az Óbudai Egyetem nevet.


Nagy-Britanniában egy egyetemet parlamenti jóváhagyással vagy királyi okirattal alapíthattak a tudósok tanácsának javaslatára, és csak a legkiválóbbak kaphattak bármilyen diplomát.

Ehhez hasonlóan Franciaországban a magas presztízsű, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csak azon kevés kiválasztott járhatott, akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.

Az Egyesült Államokban az egyetemeket a gazdasági társaságokéhoz hasonló törvény hozta létre, noha a legtöbb állam speciális feltételeket szab az egyetemi diákok jólétének biztosítása érdekében. Az amerikai nyilvános egyetemek túlnyomó többsége nonprofit alapon működik, vagyis tandíjat csak magasabb oktatási színvonalért kell fizetni. A hetvenes években indult magánegyetemek és -főiskolák a szövetségi diákképzési program előnyeinek kiaknázására jöttek létre.

A 20. század végén számos mega-egyetem jött létre a világ több pontján diákok ezreinek kínálva távoktatási lehetőséget.

Felvételi eljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemek általában nem nyújtanak bárki számára felvételt. A felvételi rendszerek pedig igencsak eltérőek az egyes intézményekben.

Az angol nyelvterületek országaiban az egyetemekre jelentkező diákok utolsó középiskolai évük alatt egy gyakran igen nehéz felvételi eljárásban vesznek részt. Az egyetemek nonprofit szervezeteket hoztak létre, hogy összevonják az adminisztrációt és szabványosítsák a felvételi vizsgákat.

A felvételi ügyintézés ugyanakkor más országokban másképpen folyik. Németországban a diákok, akik átmentek a felvételin, szabadon eldönthetik milyen tárgyakat vegyenek fel. Egyes népszerű szakokon, mint az orvosi vagy a közgazdasági a diákoknak még be kell jutniuk a létszámhatáron belülre is, azon túl, hogy elérték a felvételi ponthatárt.

Valószínűleg Ausztriában található a legliberálisabb egyetemi ügyintézési rendszer, ahol bárki, aki leérettségizett, ingyen felvehet valamilyen alaptantárgyat (akár többet is) egy állami egyetemen. Ez természetesen a népszerű szakokon magas túljelentkezéshez és lemorzsolódáshoz vezet, valamint rengeteg bukott vizsgát eredményez, ami a kevésbé alkalmas diákok kirostálását szolgálja.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország oktatási rendszerefőiskolakollégiumkollokviumszigorlatállamvizsgadiplomatudományos fokozatbeosztás (felsőoktatás)akadémia

A magyarországi egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi egyetemek a magyarországi egyetemek listája szócikkben találhatóak.

A határon túli magyar vagy részben magyar felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia, Erdély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vajdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárpátalja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvidék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ legrégebbi ma is működő egyetemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt az egyetemek alapításuk sorrendjében szerepelnek.

Az amerikai kontinens legrégebbi egyetemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai egyetemek közül a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemet és a Limai San Marcos Nemzeti Egyetemet alapították először, 1551-ben.

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Egyetem alapítás székhely megjegyzés
Harvard Egyetem 1636 Cambridge, Massachusetts A Boston közelében található
várost az angol egyetemi városról nevezték el
Yale Egyetem 1701 New Haven, Connecticut
Princeton Egyetem 1746 Princeton, New Jersey
Columbia Egyetem 1754 New York, New York
Dartmouth Egyetem 1769 Hanover, New Hampshire
Georgetown Egyetem 1789 Georgetown, Washington, D.C. A legrégebbi katolikus egyetem az Egyesült Államokban.
Massachusetts Institute of Technology (MIT) 1861 Cambridge, Massachusetts (Lásd a Harvard megjegyzését.)
Cornell Egyetem 1865 Ithaca, New York
Berkeley Egyetem 1868 Berkeley, Kalifornia
Stanford Egyetem 1885 Stanford, Kalifornia
Chicagói Egyetem 1890 Chicago, Illinois
California Institute of Technology (Caltech) 1891 Pasadena, Kalifornia

Legjobb egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemeknek több rangsora létezik aszerint, hogy milyen jellemzőket vesznek figyelembe.

QS 2011/2012 lista [3]
1. Cambridge-i Egyetem,  Egyesült Királyság
2. Harvard Egyetem,  USA
3. Massachusetts Institute of Technology,  USA
4. Yale Egyetem,  USA
5. Oxfordi Egyetem,  Egyesült Királyság
6. Imperial College London,  Egyesült Királyság
7. University College London,  Egyesült Királyság
8. Chicagói Egyetem,  USA
9. University of Pennsylvania,  USA
10. Columbia Egyetem,  USA

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bónis Irnerius: Bónis Péter: Irnerius és a bolognai jogiskola gyökerei. Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 349–376. o.
  • World University Rankings 2011/12: QS World University Rankings 2011/12. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]