Cambridge-i Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Cambridge-i Egyetem University of Cambridge Universitas Cantabrigiensis

Alapítva	1209
Hely	Cambridge, Anglia, Egyesült Királyság
Mottó	Hinc lucem et pocula sacra
Hallgatói létszám	18 396 (2005)^[1]
Tagság	Russell Group, Coimbra Group, EUA, LERU, IARU
Elérhetőség
Honlap	http://www.cam.ac.uk

[szerkesztés] Alapítása

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, informálisan Cambridge University, vagy egyszerűen csak Cambridge) egyetem az Egyesült Királyságban, angol nyelvterületen a második legrégebbi felsőoktatási intézmény (Oxford után), világviszonylatban pedig a hatodik legrégebbi egyetem. A Cambridge-i Egyetemet 1209-ben az Oxfordi Egyetemből kilépett tudósok alapították az angol Cambridge nevű városban. A kiválás oka az volt, hogy a helyi oktatók egy csoportja megölt (lenyilazott) egy oxfordi asszonyt, ezért a feldühödött lakosság rátámadt az egyetemi épületekre, számos oktatót megöltek, akik közül sokan elmenekültek a városból, és egy csoportjuk Cambridge városában telepedett le.

A King's College kápolnája hátulról.

A Vallástudományi Intézet

A Történettudományi Intézet

A Judge Üzleti Iskola, az egyetem üzleti intézete.

A Neveléstudományi Intézet.

A Jogi Intézet.

A Gyártási Tanszék épülete - a tanszék a Mérnöki Intézethez tartozik.

Az Orvosi Iskola épületegyüttese.

A Kriminológiai Intézet épülete.

Az Asztrológiai Intézet egyik épülete.

[szerkesztés] Az egyetem

Cambridge-re és az Oxfordi Egyetemre az Egyesült Királyságban számos esetben közös Oxbridge néven hivatkoznak, nevük Nagy Britanniában összefonódott. Ez a két egyetem bocsátotta ki az Egyesült Királyság, a volt Brit Birodalom, és egyben a világ nagy részének legismertebb tudósait, íróit és politikusait. Mindkettő tagja a Russell Group of Universitiesnek (a nagy, kutatás-központú egyetemek brit hálózata), a Coimbra Groupnak (a vezető nemzeti egyetemek európai csoportja) és a LERU-nak (League of European Research Universities).

Az egyetem adminisztrációs központja, az ún. "Old Schools".

Light show on the Senate House, for the 800th anniversary of the foundation of the university

Kivetités a Szenátus épületén az egyetem alapitásának 800. évfordulós ünnepségsorozatán.

Az Emmanuel College kápolnája.

A King's College és a Szenátus épülete télen.

A Corpus Christi College kronofágja, a "Corpus óra" .

Cambridge-nek több Nobel-díjasa van, mint bármelyik egyetemnek a világon (például a Harvard-nak, a Yale-nek vagy éppen Oxfordnak), hiszen 88 Nobel-díjas kötődik Cambridge-hez. Itt tanult többek között Newton, Darwin, Bacon, Lord Kelvin, Stephen W. Hawking, Ludwig Wittgenstein, és még több ezer neves színész (például Richard Attenborough, Hugh Laurie), író (például Wirginia Woolf, Salman Rusdie), kutató, avagy történelmi személyiség (például Oliver Cromwell); összesen 14 brit miniszterelnök, és a királyi család számos tagja tanult Cambridge-ben. Az egyetemen fedezték fel többek között az elektromágnességet, a DNS spirálját, hasítottak ketté atomot, fejlesztették ki a világ első computerét, stb. Érdekesség, hogy a brit királyi család, a Windsor-ház a Cambridge-i Egyetemet részesíti előnyben Oxforddal szemben. A királyi család első két tagja aki egyetemen diplomázott, egyaránt a Cambridge-i Egyetemen tanult: Károly herceg a Trinity College tagjaként, öccse, Edvárd herceg pedig a Jesus College tagjaként. A királynő férje, az Edinburgh-i herceg 1976-2011 között egyetem kancellárja volt (ami protokolláris funkció, az egyetemet az alkancellár irányitja, ő a rektor), míg házasságát követően Vilmos herceg a „Cambridge hercege” cimet kapta, felesége Katalin pedig cambridge-i hercegnő lett. A Cambridge-i Egyetem kétségkívül leghíresebb magyar vonatkozása Szent-Györgyi Albert, aki 1927-ben doktorált az egyetemen, a Fitzwilliam College tagjaként.

[szerkesztés] Rangsorolása

Cambridge az egyik legrangosabb és leggazdagabb egyetem az egész világon, szinte bármelyik, és bármikor készült egyetemi rangsort tekintve is mindig a Top 5-ben található; számos esetben a Harvard Egyetem után második helyezettként. Mind 2011-ben és 2010-ben is a széles körben elfogadott QS egyetemi ranglistán, illetve az US News ranglistáján egyaránt a Cambridge-i Egyetem ért fel a „dobogó” legfelső fokára, a második helyre taszítva a Harvard Egyetemet. John Harvard egyébiránt maga is Cambridge-ben végzett, mint ahogy az amerikai Cambridge-t, ahol a Harvard Egyetem található Massachusetts államban, szintén brit ősének tiszteletére nevezték el így. Mindezen felül Cambridge a World Brand Lab felmérései alapján az ötödik legismertebb, és legmegbecsültebb egyetemi „márka” a világon, és az ötvenedik legismertebb „világmárka”.

Habár a Brit ranglistákon Cambridge és Oxford váltja egymást a legelső helyen, a legelismertebb világranglisták minden évben egyértelműen a Cambridge Egyetemet hozzák ki előkelőbb helyezettnek a két intézmény közül. Az említett QS listán 2011-ben Cambridge 1, míg Oxford az. 5. helyen áll, a gyakorlatilag kizárólag a tudományos teljesítményt mérő, egyben a legrégibb világranglistán ARWU világranglistán Cambridge az 5., Oxford a 10. helyen áll, és egyedül a TIMES 2010-es ranglistáján vannak azonos szinten, hiszen itt mindkét egyetem a 6. helyen áll a világban.

[szerkesztés] A College rendszer

Cambridge és Oxford egyaránt megtartotta a college rendszert, amelyből jelenleg Cambridge-ben 31 létezik, és amelyekben a diákok laknak, szocializálódnak, tanulnak. Gyakori tévedés, hogy a látogatók a collegek-et önálló intézményeknek, főiskoláknak hiszik, de erről szó sincs: az összes college alapításától kezdve az egyetem szerves része (és alapításuk célja is minden esetben az volt, hogy az egyetem szerves részei legyenek), soha egyetlen college sem volt önálló. A college-k között éppúgy megtalálhatóak a pár évtizede alapítottak, mint a zömében több száz éves régi college-ok. A college-ok (melyek jelentését és funkcióját a magyar „kollégium” szó aligha adja vissza) nem csupán a diákok elszállásolásáért és étkeztetéséért felelősek, de undergraduate (B.A.) szinten az oktatás jelentős része is itt folyik, és az oktatók többsége is tagja valamely college-nek. A diákok college tagsága egy életre szól, és mivel a college egy kisebb közösség az egyetemen belül, saját történelemmel, hagyományokkal, sportcsapatokkal és különféle társaságokkal, számos diák, legfőképpen B.A. szinten, jobban kötődik a college-hez, amelynek tagja, mint magához a teljes egyetemhez. A college-k önálló épülettömbjein kívül (amelyek közül a városközpontban taláhatóak Cambridge legfőbb látványosságai), saját sportpályákkal, könyvtárakkal is rendelkeznek. A college-ok, bár az egyetem szerves részei, jelentős önállósággal bírnak, amit saját vagyonuk is jelez: a legkisebb vagyonú a St. Edmund’s College, hozzávetőlegesen 8,5 millió font (2,5 milliárd forint) tőkével bír, míg a leggazdagabb, a Trinity College nagyjából 620 millió fontnyi vagyonnal rendelkezik. (182 milliárd forint). Ezek az összegek azonban nem tartalmazzák a college-k egyéb vagyontárgyait, például az épületeket, földterületeket, műtárgyakat, így például a Trinity College által birtokolt földterület (amelynek egy részén high-tech tudományos kutatópark található) értéke mintegy 2,5 milliárd font. A college-k szerepét és fontosságát azonban nagymértékben csökkenti, hogy az összes intézet és kutatóközpont a központi egyetemhez tartozik.

A Trinity College Nagykapuja, középen az alapitó, VIII. Henrik szobrával

A Peterhouse első udvara

A St John's College főbejárata

[szerkesztés] Intézetek

Klasszikus értelemben vett karok nincsenek, ill. csak viszonylag laza szervezésű iskolák vannak az egyetemen, helyette az intézetek és tanszékek önállósága nagyobb, amelyekből több mint 150 létezik. Jellemzően minden intézet egy teljes épületben vagy épületkomplexumban foglal helyet, amelyek egy része „telepekre” csoportosul a városközponttól nem messze, ahol egy tömbben több, általában rokontudományi intézet épületei is megtalálhatóak. Így például a Sidgwick-telepen megtalálható a Vallástudományi Intézet épülete, a Jogi Intézet, a Klasszika-Filológia Intézet, a Történeti Intézet, a Kriminológiai Intézet, stb.

A fizika-kémia és rokontudományaik kutatóközpontjait az 1970-es évektől az egyetem elkezdte kitelepíteni a városközpontból egy hatalmas Nyugat-Cambridge-i telepre, ahol a high-tech kutatóközpontok felhúzására forintban számolva több mint 1000 milliárd forintot költöttek eddig. A Nyugat-Cambridge-i telepen kivül eső új intézeteket, mint peldául a Matematikatudományok Központját is Cambridge nyugati részén rendezte be az egyetem. A régi laboratóriumok nagy része így már csupán oktatási vagy kiállítási funkciót tölt be, például Crick és Watson régi laborjában, a Cavendish laboratóriumban, ahol felfedezték a DNS-t, szintén nem folyik már érdemi kutatás. Az egyetemhez tartozik az Addenbrooke's korházkomplexum, es a Cambridge Biomedikai Kampusz, ami az Egyesült Királyság és egyben Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kórházkomplexuma.

[A King's College kápolnája, a Trinity Lane-ről nézve, télen

Az Egyetemi Könyvtár.

Lee Seng Tee Könyvtár, Wolfson College

Kaetsu Centrum, Murray Edwards College

Cambridge oktatási rendszere B.A. szinten Oxfordhoz hasonlóan az úgynevezett tutorial-rendszerre épül, amelynek lényege, hogy minden diáknak van egy vezető oktatója (aki az adjunktustól kezdve lehet egy Nobel-díjas professzor, miniszter, stb is) akivel legalább hetente egyszer találkozik, és kettesben, de maximum hármasban átbeszélik az adott anyagot, a diák minden hétre megírt dolgozatát, stb. A diákok ezen felül természetesen előadásokra is járnak. A rendszer egy rendkívül intenzív és személyre szabott oktatási módot tesz lehetővé, amelyhez természetesen nagyon jó tanár-diák arány kell. Cambridge felvételi követelményei mind alap-, mester- és doktori szinten a legmagasabbak között vannak a világon: a világ minden tájáról érkező, a saját területükön kiemelkedően jó jelentkezőknek csupán pár százaléka nyer felvételt. Másrészt Cambridge és Oxford diákjai a felméreések szerint átlagosan mintegy 50%-al több időt forditanak tanulmányaikra mint az egyéb elit Brit egyetemek (pl. UCL) diákjai. Az egyes elit amerikai egyetemekkel, pl. Yale ellentétben (ahol a régi diákok gyermekei bizonyos mértékű előnyt élveznek a felvételikor) a felvételi döntésekben semmilyen szerepet nem játszik az, ha valakinek a szülei is Cambridge-ben jártak, erre az egyetem egyszerűen nem kérdez rá. Érdekesség, hogy BA-szinten a diák azonos évben nem jelentkezhet Cambridge-be és Oxfordba is, hanem választania kell a két egyetem között (ezen felül, míg az Egyesült Államokban a diák korlátlan számú egyetemre jelentkezhet, Nagy Britannia esetében maximálisan ötöt jelölhet meg). BA szinten az egyetem hallgatóinak 80%-a brit, viszont mester- és doktori szinten a hallgatók több mint 65%-a az Egyesült Királyságon kívülről érkezik, jellemzően Észak-Amerikából, Európából, és a Távol-Keletről.

A Fitzwilliam múzeum.

Az egyetem temploma, a St Mary jobbra, balra a szenátus épülete, szemben pedig a Caius College tornya

[szerkesztés] Könyvtár

Cambridge Egyetemének van a világon az egyik leghatalmasabb könyvtári állománya: több mint 12 millió könyv, plussz több millió kézirat, antik könyv és térkép található meg a könyvtáraiban, amikből több mint száz van az egyetemen. Közülük a leghatalmasabb az Egyetemi Könyvtár, ami bő 8 millió könyvet tartalmaz. Az intézetek, tanszékeknek külön specializált, jellemzően 60-100 ezer kötetes könyvtáruk van, mig a college-k könyvtárai jellemzően ezrével tartalmaznak akár több mint ezer éves kódexeket, neves könyvek első kiadásait (pl. Newton műveinek első kiadásai, Newton jegyzeteivel, stb.). Az ősi College-k esetében szinte mindig két könyvtáruk van, egy az régi gyújtemények, egy másik, jellemzően 50-100 ezer kötetes könyvtár pedig a BA-s diákok számára.

[szerkesztés] Könyvkiadás

Az egyetemhez tartozik a Cambridge Uiversity Press, amelyet VIII. Henrik alapitott 1534-ben, igy a világ legrégibb, folyamatosan üzemelő könyvkiadója, egyben (az Oxford University Press-el fej-fej mellett) a leghatalmasabb is.

[szerkesztés] Múzeumok

Az egyetemnek összesen nyolc múzeuma (és egy botanikus keretje), amik közül a legnagyobb a Fitzwilliam múzeum, ahol a francia impresszionista festők műveitől elkezdve az egyiptomi szarkofágokon és az asszir domborműveken át a római kincseken keresztül a középkori vértezetekig hatalmas művészeti és régészeti kollekció található. Az egyetem további múzeumai: Régészeti és Antropológiai Múzeum, Zoológiai Múzeum, Whippe Tudománytörténeti Múzeum, Sarkkutatási Múzeum, Sedgwick Földtörténeti Múzeum, Antikvitázs Régészeti Múzeum, Kettle's Yard (kortárs művészeti múzeum).

[szerkesztés] Pénzügyek

A Pitt-épület, a Cambridge University Press régi főhadiszállása - ma már a kiadó "csak" konferenciaközpontnak használja.

Cambridge magasan Európa leggazdagabb, és a világ 6. leggazdagabb egyeteme. Cambridge és Oxford a világ egyéb vezető egyetemeivel (pl. Harvard, Yale, Princeton, Stanford, Columbia stb.) ellentétben nem magán, hanem állami egyetemek, azonban jogállásuk és önállóságuk összehasonlithatatlanul közelebb áll a klasszikus értelemben vett magánegyetemekéhez, mint az Európában domináns állami egyetemekéhez, vagy az amerikai állami egyetemekhez. Cambridge gyakorlatilag teljes önállóságot élvez, és a Brit állam ténylegesen nem birtokolja az egyetemet, sem annak épületeit, sem vagyonát, nem hozhat személyi döntéseket az egyetemet illetően, és az egyetem vezetésének jogában áll magánegyetemmé nyilvánítania Cambridge-t. A Cambridge-i Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 4,3 milliárd font (kb. 1600 milliárd forint), ami természetszerűen nem tartalmazza az egyetem által birtokolt épületek, földterületek, műkincsek, stb. összesen több milliárd fontnyi összegét. Érdekesség, hogy az egyetem az Egyesült Királyság 3. legnagyobb földbirtokosa, az általa birtokolt földterület értéke kb. 5 milliárd font. Cambridge ezzel a pénzvagyonnal Európában magasan a leggazdagabb: az Európában 2. helyezett Oxfordi Egyetem vagyona 3,3 milliárd font, mig a 3. helyezett Edinburgh-i Egyetemé 150 millió font. (A kontinentális német, francia, svéd, stb. egyetemek elenyésző, pár millió eurós vagyonnal rendelkeznek, és ugyan ez igaz az ázsiai egyetemekre is). Az eyetem éves működési költsége 1-1.5 milliárd font (kb. 60 milliárd forint), amiből az egyetem átlagosan 650 millió fontot költ kutatásra.