E. M. Forster

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A fiatal Forster portréja.
A fiatal Forster portréja.

Edward Morgan Forster (1879. január 1. – 1970. június 7.), érdemrenddel kitüntetett angol regényíró, novella író, és esszéíró volt. Művei közül irónikus és jól felépített regényei a legismertebbek, melyek a 20. századi Egyesült Királyság és Írország társadalmának osztálykülönbségeiből fakadó képmutatást mutatták be. Forster legismertebb regényei az Út Indiába (Passage to India) és a Howards End.

Forster homoszexuális volt, ám életében ezt nem vállalta fel a közvélemény előtt.[1] Halála után kiadott regénye, a Maurice, egy felnőttkorba lépő meleg férfiről szól.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Forster 1879. január 1-jén született Londonban. Építészmérnök apja Forster egy éves korában meghalt. Gyermekként 8000 angol fontot örökölt atyai nagynénjétől, Marianne Thorntontól. 1897 és 1901 között a cambridge-i King főiskola diákja volt, ahol bekerült az űn. Cambridge-i apostolok csoportjába, egy titkos vitacsoport. Ebből a csoportból sokan bekerültek az I. világháború előtt megalakult Bloomsbury csoportba (Bloomsbury Group), melynek Forster is tagja lett.

Az egyetem elvégzése után Forster Európában utazgatott édesanyjával. Ellátogatott Egyiptomba, Németországba és Indiába. Az I. világháború alatt az alkohol és a kábítószer "tudatos elutasítójává" vált, amikor a Vöröskeresztnek dolgozott Egyiptomban az 1916-17-es télen. Alexandriában összeismerkedett egy 17 éves vasúti ellenőrrel, Mohammed el-Adl-lel, akibe szerelmes lett. Mohammed lett Forster egyik legerősebb inspirációja az íráshoz. Amikor ugyanis 1922-ben Mohammed meghalt tuberkulózisban, Forster az emlékezete segítségével kívánta őt megtartani, amelyhez jól jött a regényírás.

Forster az 1920-as évek elejét Indiában töltötte Dewas maharadzsa személyi titkáraként. Mialatt a 'nagy király' udvarában tartózkodott, Forster először alakított ki életében tartós nemi kapcsolatot, egy Kanaya nevű fiatal fiúval, aki egyébként a fodrásza is volt. Miután visszatért Angliába megírta élete első regényét, Út indiába (A Passage to India) címmel.

Forster 45 éves korában abba hagyta a regényírást és a BBC Rádió tudósítójaként helyezkedett el. Forster boldog párkapcsolatban élt az 1930-as években Bob Buckinghammel, a ondoni Metropolitan rednőrség egy kapitányával.

Anyja halála után Forster elfogadott egy állást volt iskolájában, Cambridge-ben, és szinte minden idejét ott töltötte. 1969-ben érdemrenddel tüntették ki. 91 éves korában Coventry-ben halt meg 1970-ben.

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ glbtq >> literature >> Forster, E. M

[szerkesztés] Forster művei

[szerkesztés] Szoba kilátással (A Room with a View)

Az 1900-as évek elején egy fiatal, jó családból származó angol ifjú hölgy, Lucy Honeychurch először látogat el a ködös Albionból a napfényes Toszkánába, Firenzébe. A Bertolini panzióban száll meg, ahol csak angolok szoktak szobát kivenni. A hely melegsége, a helyiek kedvessége nem csupán őt, de kuzinját és kísérőjét, Charlotte Bartlettet is elragadtatással tölti el. Lucy hamarosan megismerkedik egy különc ifjúval, George Emersonnal, aki egy számára teljesen szokatlan, érzelmekkel teli bohém világot nyit meg előtte. A konzervatív Charlotte tanácsára azonban szinte menekülve indulnak Rómába, ahol Lucy összetalálkozik az álszent és sznob Cecil Vyse-szal, akinek közeledését már kuzinja is jó szemmel nézi. Hazatérve Angliába azonban ismét Emersonék társaságába kerül, és ekkor Lucy már nem tudja kivonni magát a fiatal George hatása alól, leendő esküvőjével nem törődve, szinte aléltan merül el a szenvedély és szerelem csillogó óceánjában.

[szerkesztés] Szellem a házban (Howards End)

Howards End egy vidéki birtok neve, s egyben az angol hagyomány Forster szerint legértékesebb részének jelképe, ahol az író érzelmek és konvenciók, szociális felelősség és emberi gonoszság égetően aktuális konfliktusára lel. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállakozó, és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre. Margaret Schlegel elszánt intelligenciájával megnyeri magának Ruth Wilcox barátságát. De ez csak a kezdet: a történet íve akkor kezd feszülni, amikor Ruth meghal, és Howards Endet Margaretre hagyja az örökség átvételét azonban Henry Wilcox és gyermekei megakadályozzák. Ezzel végzetes bonyodalmak támadnak. Margaret elfogadja a megözvegyült Henry házassági ajánlatát, akinek fia elkeseredetten küzd az osztályába bekerülni törekvő jövevények ellen. A befagyott előítéletekből és mély érzelmekből kavarodó katasztrófa az óramű pontosságával közeledik.

[szerkesztés] Regényei

  • Where Angels Fear to Tread 1905;
  • The Longest Journey 1907;
  • Szoba kilátással (A Room with a View) 1908;
  • Szellem a házban (Howards End) 1910;
  • Út Indiába (A Passage to India 1924;
  • Maurice (written in 1913-1914, published posthumously in 1971);
  • Arctic Summer (an incomplete fragment, written in 1912-1913, published posthumously);

[szerkesztés] Novelái és kisregényei

  • The Celestial Omnibus 1911 ·
  • The Eternal Moment 1928 ·
  • Collected Short Stories (1947) a fent említett gyűjtemények tartalmazzák:
    • "The Story of A Panic" ·
    • "The Other Side Of The Hedge" ·
    • "The Celestial Omnibus" ·
    • "Other Kingdom" ·
    • "The Curate's Friend" ·
    • "The Road From Colonus" ·
    • "The Machine Stops" ·
    • "The Point Of It" ·
    • "Mr Andrews" ·
    • "Co-ordination" ·
    • "The Story Of The Siren" ·
    • "The Eternal Moment" ·
  • The Life to Come and other stories 1972:
    • "Ansell" ·
    • "Albergo Empedocle" ·
    • "The Purple Envelope" ·
    • "The Helping Hand" ·
    • "The Rock" ·
    • "The Life to Come" ·
    • "Dr Woolacott" ·
    • "Arthur Snatchfold" ·
    • "The Obelisk" ·
    • "What Does It Matter? A Morality" ·
    • "The Classical Annex" ·
    • "The Torque" ·
    • "The Other Boat" ·
    • "Three Courses and a Dessert: Being a New and Gastronomic Version of the Old Game of Consequences") ·
    • "My Wood"

[szerkesztés] Forgatókönyve

  • A Diary for Timothy 1945 (rendezte: Humphrey Jennings)

[szerkesztés] Szövegkönyve

[szerkesztés] Irodalmi kritikái

  • A regény aspektusai (Aspects of the Novel, 1927) fordította: Szili József (1999) ·
  • The Feminine Note in Literature (posthumous) 2001

[szerkesztés] Útikönyvei

  • Alexandria: A History and Guide 1922 ·
  • Pharos and Pharillon (A Novelist's Sketchbook of Alexandria Through the Ages) 1923 ·
  • The Hill of Devi 1953

[szerkesztés] Forster regényeiből készült filmek

  • Út indiába A Passage to India (1984), rendezte: David Lean
  • Szoba kilátással A Room with a View (1985), rendezte: James Ivory
  • Maurice (1987), rendezte: James Ivory
  • Where Angels Fear to Tread (1991), rendezte: Charles Sturridge
  • Szellem a házban Howards End (1992), rendezte: James Ivory

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/E._M._Forster”
Személyes eszközök