Nobel-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nobel díjalapító testamentuma
Nobel-díjak eloszlása országok szerint

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel (Loudspeaker.svg kiejtése) alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 266 millió forintot, illetve 0,9 millió eurót) [1] – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata[2] szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból.

Az utóbbi 70 évben azonban eltérnek az eredeti gyakorlattól, 1936 óta nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagjává, 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.

A 2012. és a 2013. évi díjazottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012 Nobel-díjasai
2013 Nobel-díjasai

Jelölés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például a közhiedelemmel ellentétben nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nem csak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Ma, 2012-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1962 előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen.

Magyar vagy magyar származású díjazottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, és a díj világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is. Az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta. Nem egyszerű annak megítélése, hogy ki a magyar, a származás vagy kultúra alapján, illetve hogy mennyire tartja magyarnak magát. Bár a felsoroltak közül a feltételek nem egyforma mértékben teljesülnek, őket joggal tarthatjuk legalább magyar származásúaknak. Ezért szerepel Carleton D. Gajdusek és Milton Friedman is, bár őket nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni. Vannak olyanok is a felsorolásban, akik szüleik kivándorlása miatt már külföldön születtek, és nem beszéltek magyarul, bár egyes megnyilatkozásaikban hangoztatták magyar származásukat.

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok
Év Személy Terület Megjegyzések
1905 Lénárd Fülöp fizikai
1914 Bárány Róbert orvosi magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925 Zsigmondy Richárd kémiai magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937 Szent-Györgyi Albert orvosi
1943 Hevesy György kémiai
1961 Békésy György orvosi
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986 Elie Wiesel béke Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas.

Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.

1986 Polányi János kémiai (megosztva) Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)
1994 Oláh György kémiai
2002 Kertész Imre irodalmi
2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)

A magyar Nobel-díjas tudósoknak az alábbi helyeken van önálló emlékműve:

  • az ún. Tudósok fala a budapesti WestEnd City Center melletti sétányon (Kő Pál alkotása)
  • az ELTE Természettudományi Karának aulájában [1]
  • Egerben a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium udvarán a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjában
  • Budapesten a Nagy Imre téren, az MTESZ Székház bejáratánál több emléktáblán

Ezenkívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének aulájában emléktábla örökíti meg azon magyar és magyar származású Nobel-díjasok nevét, akiknek életükben közük volt a BME-hez.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végrendelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

Alternatív Nobel-díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel nem minden tudományos és művészeti terület képviselői részesülhetnek Nobel-díjban (így például matematikai vagy éppen képzőművészeti Nobel-díj sincs), ezért az elmúlt évszázad során több, Alfred Nobel által hanyagolt szakterület díjáról is állították, hogy egyenrangú a Nobel-díjjal.

Ilyen például a matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem és a matematikai Wolf-díj. Ide sorolható a Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre. Bár a díjat osztó The Right Livelihood Foundation alapítvány maga sosem használja az „alternatív Nobel-díj” kifejezést, mégis ezt tartják a svéd kémikus alapította díj legautentikusabb kiegészítésének.

Van más megközelítése is az alternatív Nobel-díjnak: úgynevezett Ignobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek. Ig-Nobel-díjat kaphatnak szervezetek is, ha a tudományos ismeretekkel szemben álló döntést hoznak. A bolondos Nobel-díjként is emlegetett gunyoros elismerést a hírek szerint a díjazottak rendszerint át is veszik. Ig-Nobel-díjat érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői, valamint egy Kansas államban működő oktatási bizottság, mely a helyi tantervből tudatosan törölte a Darwin fejlődéstörténetét ismertető tananyag-részt. De Ig-Nobel-díjat kapott Teller Ede is, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”. Ezen kívül, a Szegedi Tudományegyetem docense, Dr. Tóth Ágota is megkapta ezen elismerést, melyet azzal érdemelt ki, hogy nyálkagombák mozgását tanulmányozta egy labirintusban[3].

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a díjalapítás indítékainak részletei nem ismertek, egy bizarr eset valószínűleg nagyban hozzájárulhatott ahhoz. 1888-ban Alfred Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro azt hitte, hogy Alfred halt meg, így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”) [4] Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]